Villamos berendezések üzemeltetése. Áramütés, MSZ 1585:2012 (EN 50110:2005)

Átírás

1 Villamos berendezések üzemeltetése Áramütés, MSZ 1585:2012 (EN 50110:2005)

2 tartalom Villamos áram élettani hatásai MSZ Alkalmazási terület Személyzet Feszültség alatti munkavégzés Feszültséghez közeli munkavégzés Védelmi módok Műszaki mentés és elsősegélynyújtás

3 Villamos áram élettani hatásai Elsődleges hatás: az áramütés Másodlagos hatás: sokk, hőhatás, égési sérülés (ív) Áramütést befolyásoló külső tényezők: Áramerősség Árambehatás időtartalma Áramnem, frekvencia (10Hz - 1kHz) Feszültség: csak közvetve! (I= U/R) Áramütést befolyásoló belső tényezők: Test ellenállása Áram útja a testben Test fizikai állapota, az egyén lelkiállapota

4 50Hz áram-idő értékhatárok <0,5mA, - 0,5mA 5mA (6s) vagy 200mA (10ms) 5mA (6s) vagy 200mA (10ms) mA (5s) vagy 500ma (10ms) 30mA (5s) vagy 500mA (10ms) - Élettani hatások érzékelés izom összehúzódás Légzés nehézség, nincs szervi károsodás Légzés és szív megállás, szövet károsodás Szívkamraremegés

5 MSZ 1585 alkalmazási terület a szabvány követelményeket határoz meg a villamos berendezéseknek a biztonságos üzemeltetésére, illetve a villamos berendezésekkel, a villamos berendezéseken vagy azok közelében végrehajtott munkavégzésre. A követelmények minden üzemviteli, munkavégzési és karbantartási folyamatra vonatkoznak a szabvány nem vonatkozik képzetlen személyekre Nem vonatkozik: járművek, villamos vontatás, légijármű, tengerjáró hajó, elektronikus távközlési és információs rendszerek; elektronikus vezérlő-, szabályzó- és automatizálási rendszerek, szénbányák vagy más jellegű bányák; kutatás és fejlesztés.

6 Személyzet Alkalmassági kritériumok: a villamosság ismerete villamos munkával kapcsolatos gyakorlat az adott villamos berendezés ismerete és tapasztalata előfordulható veszélyek és a betartandó óvintézkedések ismerete felismerési képessége, hogy vajon biztonságos-e a munkavégzés Csoportosítás: I. képzetlen személyek (kioktatást sem kaptak) II. III. IV. műszaki, de nem villamos jellegű (kioktatás, -képzettség) személy Nem villamos képzettségű személy, de bizonyítottan kioktattak a villamos veszélyekről szakképzett személyek (a-f alcsoportok, pl.: felvonókezelő, ebf) V. Villamos munka irányítója: villamosmérnök, villamos technikus és villamos szakmunkás (megfelelő gyakorlat és tapasztatlat kell)

7 Munkavégzések és képesítések: I. csoport: szerszám nélkül cserélhető fényforrások, diazed biztosítóbetétek cseréje 32A-ig, kapcsolások 32A-ig II. III. IV. Csoport: 32A-től nagyobb kapcsolások, Wickmann biztosító csere, hibajelzések nyugtázása, 32A-nál nagyobb biztosító csere, szerszámos fényforrás csere, IV-V.csoportos felügyelete alatti villamos munkák. villamos szakmunka önálló végzésére, amelyhez megfelelő szakismeretekkel rendelkezik V. csoportba tartozó személy a munkáltatója által hatáskörébe utalt minden villamos szakmunka megszervezésére és irányítására alkalmas, de közvetlen munkavezetésre vagy más munkavégzésre csak az I IV. csoportba tartozását meghatározó szakképesítése szerint.

8 Feszültség alatti munkavégzés FAMBSZ szerinti egyszerű feszültség alatti művelet : csak feszültség alatt lehet elvégezni (feszültségmérés, terhelésmérés, fázisegyeztetés, szigetelésvizsgálat stb.) Kisfeszültségű elosztószekrényekben IV. csoportba tartozó feljogosított személyzete önállóan végezhet feszültség alatt kapcsolást. A kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat ha azok nincsenek bekapcsolást tiltó felirattal önműködő kikapcsolásuk után bárki visszakapcsolhatja. Feszültség alatti munkavégzési eljárás során a munkát végző személyek a testük egy részével, a kezükben lévő szerszámokkal, szerkezetekkel vagy eszközökkel hozzáérhetnek csupasz aktív részekhez vagy benyúlhatnak a feszültség alatti munkavégzés övezetébe.

9 A feszültség alatti munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha a munka biztonságos végzéséhez szükséges személyzet, szerszámok, eszközök, biztonsági felszerelések a helyszínen rendelkezésre állnak Gondoskodni kell olyan stabil elhelyezkedés biztosításáról, a munkát végző személy mindkét kezét szabadon használhassa. Köteles megfelelő és alkalmas egyéni védőeszközöket használni. Nem szabad fémtárgyakat, például ékszereket viselniük. Orvosi alkalmasság. Megfelelő képzettség (IV-V. csoport, a segítő Munkavégzési módszerek: Munkavégzés védőtávolságból (szigetelőrudakkal) Érintéssel végzett munka (szigetelő kesztyű) Potenciálon végzett munka (környezettől elszigetelve)

10 Feszültséghez közeli munkavégzés Feszültséghez közeli munkavégzésnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, ami egy csupasz szabadvezeték vagy nagyfeszültségű szabadvezeték közelítési övezetében van, ha munkát végző személy sem közvetlenül, sem segédeszközzel, sem munkagéppel nem nyúl fel a talajtól számított 3 m-nél magasabbra, feltéve, hogy az általa megmozgatott egyéb tárgyak sincsenek ennél magasabban. Feszültséghez közeli munkát a jogszabály szerint csak az előzetes és időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton erre megfelelőnek bizonyult, pihent és munkaképes állapotban lévő személy végezhet. ne érintse a feszültség alatti munkavégzés övezetét sem a testrészével, sem szerszámokkal vagy a kezében lévő egyéb tárgyakkal.

11 Védelmi módok Védelem védőrács, védőfedés, burkolat vagy szigetelőborítás alkalmazásával Védelem védőtávolság (D l ) betartásával és felügyelet biztosításával

12

13 Műszaki mentés és elsősegélynyújtás Teendők baleset esetén: Műszaki mentés elsősegélynyújtás III., IV. és V. csoportba tartozó személy köteles alkalmazni: A segélynyújtó ha egyedül van, segélynyújtás közben kiabálással hívjon segítséget; szabadítsa ki az áramütött személyt (veszélyes helyzetéből) az áramkörből; a kiszabadítás után azonnal részesítse elsősegélyben, szükség esetén kezdje meg az újraélesztést! azonnal hívassa a leghamarabb elérhető orvost és a mentőket is; szükség esetén gondoskodjék az üzemeltető, a műszaki mentők (tűzoltók) értesítéséről is! Segélykérő tel.: Mentők: 104; Tűzoltók: 105; Közös: 112

14 Az áramkörből való kiszabadítás módja kisfeszültségű villamos berendezésen Kikapcsolással: berendezést kapcsoló teljesítménykapcsolóval vagy a balesetet okozó berendezés táplálásába beépített biztosítók eltávolításával, (dugónak az aljzatból való kihúzása elegendő) Kikapcsolás nélkül: húzzuk-rántsuk vagy toljuk-lökjük el az áramütött személyt csupasz kézzel vagy csupasz testfelületünkkel se az áramütött személyt, se a falat vagy bármilyen fémtárgyat ne érintsünk! A kiszabadítás módja nagyfeszültségű villamos berendezésen: áramütött személyhez közeledni is veszélyes. Értesítsük a villamos berendezést üzemben tartó villamosművet! kikapcsolást csak a helyi viszonyokat ismerő szakember végezheti (kikapcsolás nélkül, kapcsolórúddal való kiszabadítást csak erre kioktatott szakemberek) vezeték leszakadt, lelóg, a vezetékhez ne közeledjünk (10 m), és állítsunk figyelmeztető őrt.

15 Ruhaégés oltását a kiszabadítás után lehetőleg betakarással Egészségügyi ellátás: elvesztette picit is az eszméletét, félrebeszél vagy ellátásra szoruló külső sérülést szenvedett mentőt hívunk! Ha a balesetes járóképes, akkor orvoshoz kísérjük. Ha a balesetes járóképes és sérülés mentes, akkor ő lemondhat az orvosi ellátásáról: 24 órás felügyelet mellett.

16 Elsősegélynyújtás Ha az áramütött személy eszméleténél van, akkor a szoros ruháit meg kell lazítani, nyugalomba kell helyezni, és olyan módon kell leültetni, hogy bármikor segítség nélkül le tudjon feküdni. Ha az áramütött személy nincs eszméleténél, akkor meg kell vizsgálni, van-e légzése. Eszméletlennek kell tartani a balesetest, ha rákiáltásra, kezének megszorítására, vállának megrázására nem válaszol, lehunyt szemhéjaira ráfújva a szemhéjak nem rebbennek meg Ha az eszméletlen balesetesnek a légzése rendben van, és nincs nyilvánvaló, súlyos csonttörése (gerinctörése, medencetörése, többszörös bordatörése, felkar- vagy combtörése) akkor stabil oldalfekvésbe kell hozni

17 eszméletlen személy stabil oldalfekvő helyzetbe fordítása

18 Ha az eszméletlen balesetesnek nincs légzése meg kell azt is vizsgálni, van-e vérkeringése (szívműködése). A vérkeringés vizsgálatának eredményétől függetlenül haladéktalanul meg kell kezdeni a mesterséges lélegeztetést Ha mellkaskompresszióra is szükség van, ezt kizárólag olyan személy végezheti, aki erre gyakorlati kiképzésben is részesült. A tévedésből végzett szívmasszázs ugyanis rendkívül veszélyes. A légzés vizsgálata: a balesetest hanyatt fektetjük (kemény alapra), a légutak szabaddá tétele érdekében betekintünk a szájüregbe, az esetleg ott lévő idegen anyagot (vért, hányadékot) ujjunkra tekert kendővel a fejet oldalra fordítva kitöröljük; a kimozdult kivehető fogsort eltávolítjuk; a mellkas elülső felszínéről felhúzzuk a felső ruházatot; arcunkkal a szegycsont (mellcsont) magasságáig lehajolva oldalról figyeljük, hogy saját (normális) légzésünk három négy légvétele alatt ütemesen emelkedik és süllyed e a mellkasa (főként férfiaknál), illetve a hasa (főként nőknél); ha e kitérések jól láthatók, akkor a légzés kielégítő. Ha nem látunk kitérést, vagy csak nagyon bizonytalanul, akkor légzés nincs, vagy az nem kielégítő (tehát a mesterséges lélegeztetést haladéktalanul meg kell kezdeni)

19 Befúvásos lélegeztetés ismét ellenőrizze a szájüreget teríthet kibontott zsebkendőt az áramütött arcára egyik tenyerét az áramütött személy homlokára (a hajas fejbőr határára), másikat az állcsúcsra téve zárja a szájat, egyidejűleg a fejet szegje hátra a sérült orrán keresztül végezzen befúvást, majd ezt négyszer gyorsan ismételje meg, a mellkas figyelésével ellenőrizze a kilégzést ha kilégzést jelző mellkasmozgást (süllyedést) nem észlel, akkor a befúvás sikertelen volt, ezért próbálja meg a fejet még jobban hátraszegni, a sérült száját még jobban zárni, folytassa a befúvást és ha van mellkasmozgás végezze azt folyamatosan saját (nyugalmi) légzése ütemében.