A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA Gazdaság, társadalom és politika
Hideg szomszédság? Balti gazdaság függetlenedése a volt szojvet piactól? Energetikai kockázat? Kisebbségi kérdés, orosz ellenesség? Külpolitikai frakció, belpolitikai kérdések
Térbeli elhelyezés Balti-térség (forrás: www.agiltours.ch) Észtország: 1 324 000 fő, 407 000 orosz anyanyelvű (30,7%) Lettország: 2 268 000 fő, 840 000 orosz anyanyelvű (37%) Litvánia: 3 361 000 fő, 218 500 orosz anyanyelvű (6,5%) Oroszország nyugaton természetes határának a Balti-tengert tekinti, tehát a balti országok területét is magáénak vallja. (1710) A legtöbb orosz a balti országok függetlenségét nem is tekinti másnak, mint Oroszország abnormális gyengeségéből adódó sajnálatos következménynek.
Szovjet pozíció, gazdasági önállóság Észtország: Import 5,4%, export 10,4% Feldolgozóipar, szolgáltatási szektor (turizmus, tranzitkereskedelem, pénzügyi szolgáltatások), K+F (IT) Tigrisugrás projekt Villamos-energia terén Észtország 90 százalékban önellátó
Szovjet pozíció, gazdasági önállóság Lettország: Import 16,2%, export 8,7% Gép- és élelmiszeripar, tranzitkereskedelem, pénzügyi szolgáltatások. Jelentős (75% körüli) mérleghiány! Külkereskedelme 80%-ban EU tagállamokhoz köthető.
Szovjet pozíció, gazdasági önállóság Litvánia: Import 30%, export 16% 1997-ben teljes exportjának 45%-a irányult a volt szovjet tagköztársaságokba, 2005-re ez az arány 18%-ra mérséklődött. fokozatosan egyre nagyobb teret nyernek az olyan tudásalapú gazdasági ágak, mint a biotechnológia, mechatronika, lézer, vagy az információtechnológia.
Társadalom: Másodrangú lakosság Nemzeti-etnikai azonosság megerősödése és heterogenitás problémája. Szovjetuniótól való függetlenedés referendum kisebbségek körében: Észtország 60% Lettország 66% (lakosság 30% szavazati jog nélkül) Litvánia 68%
Észtországi kisebbségi lét (31%) Észt alkotmány preambuluma: Észtország népe azért fogadta el ezt az alkotmányt, hogy az örökre biztosítsa az észt nemzet fennmaradását. 1990: szavazati jog nélkül (1992 PM választásra kaptak) 1993: államfolytonossági törvény (1938): 2 év helyben lakás, észt nyelv ismerete, hűségeskü, szovjet katonai-biztonsági szervek tagjainak kizárása. Nyelvtörvény: 89: 15% 2000: 40%
Lettországi nemzetiségi lét (37%) 1990: Állampolgárság feltételei az észtországival azonosak, de 16 év eltöltése szükséges. ( 94: 5 év) 1990: Szavazati jog megvonás 1998: Nyelvismeret hiányában képviselő visszahívás 100% 80% 60% 40% 20% Lettország nemzetiségi összetétele 0% 1932 1959 1989 2000 Forrás: tankönyv más litván lett
Litvánia homogenitása (6,5%) Állampolgársági követelmény: legalább az egyik nagyszülő litván származása. Visaginasban lengyel többség. Országosan 7%. Litvánia nemzetiségi összetétele 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1959 1989 2001 Forrás: tankönyv egyéb lengyel orosz litván
Politikai megosztottság Kölcsönös vádak: Orosz részről: nyugati individualizmus Balti részről: keleti kollektivizmus Az Észt és Lett állampolgársági törvény ellen az EU többször is fellépett (pl. Balladur-terv). Mérséklés: 1999-ben Helyhatósági politikai szembenállás nemzetiségi téren Lett kormány probléma? (2015) Külföldi Orosz Ortodox Egyház és az orosz kormányzat kapcsolata
AMBRUS MÓNIKA (2004): Lettország-állampolgárnak lenni vagy nem (állampolgárnak) lenni? - In: Külügyi szemle, Magyar Külügyi Intézet Budapest, 3. évf. 3-4. sz., pp. 31-41. DÉZSI TÍMEA (2009): Ziegler, Ch. E.: Oroszország, 2007 - In: Kisebbségkutatás, Lucidus Kiadó Budapest, 18. évf. 1. sz., pp. 140-144. KOBRINSZKAJA, IRINA (2006): Oroszország és Közép-Kelet-Európa: tizenöt és múltán - In: Az elemző: Közép és kelet-európai politikai és gazdasági szemle, Globális Tudás Alapítvány Budapest, 2. évf. 1. sz., pp. 5-18. KORMOS ZOLTÁN (2006): Az Európai Unió és Oroszország gazdasági kapcsolatai - In: Európai tükör, Magyar Köztársaság Külügyminisztérium Budapest, 11. évf. 11. sz., pp. 102-109. p. KURTH, JAMES (1999): The Baltics: Between Russia and the West - In: Current History, Current History Magazine Philadelphia (US-PA), 10. sz., pp. 334 33. LUDVIG ZSUZSA (2007): Az EU-Oroszország energiadialógus - In: Köz-gazdaság: tudományos füzetek, Budapesti Corvinus Egyetem Budapest, 2. évf. 2. sz., pp. 41-65. LUDVIG ZSUZSA (2004): Oroszország és a kibővült Európai Unió gazdasági kapcsolatai. Közlekedés vitákkal lassítva - In: Közgazdasági szemle, Közgazdasági Szemle Alapítvány Budapest, 51. évf. 9. sz., pp. 849-869. LUIK, MATI (2005): Észtország: soknemzetiségű környezet - In: Az elemző: Közép és kelet-európai politikai és gazdasági szemle, Globális Tudás Alapítvány Budapest, 1. évf. 2. sz., pp. 141-152. LUKÁTS JÁNOS (2000): Westle, B.: Etnikai összetartozás, nemzeti azonosság - Baltikumi körkép - In: Kisebbségkutatás, Lucidus Kiadó Budapest, 9. évf. 4. sz., pp. 698-699. RADNÓTY PÉTER (2006): Oroszország és a kelet-közép-európai térség gazdasági fejlődési különbségeiről és azok okairól - In: Külügyi szemle, Magyar Külügyi Intézet Budapest, 5. évf. 3-4. sz., pp. 131-147. SZATMÁRI LÁSZLÓ (2008): A NATO - Oroszország Tanács - In: Külügyi szemle, Magyar Külügyi Intézet Budapest, 18. évf., Internetes melléklet, pp. 1-13. VIATCHESLAV MOROZOV (2004.): Russia in the Baltic Sea - In: Region Cooperation and Conflict, SAGE Publications Oaks (US- CA), 39. évf. 3. sz., pp. 317-331 VINCZE IBOLYA (2008): Közép-Kelet-Európa, Oroszország és Kína. Átmeneti országok tapasztalata összehasonlító nézőpontból - In: Eszmélet, Eszmélet Sajtó Alapítvány Budapest, 20. évf. 78. sz., pp. 135-151. ZOLTÁN ANDRÁS (2004): Polesuk, Vadim: Az orosz nyelv és Észtország nyelvpolitikája 1991 után - In: Kisebbségkutatás, Lucidus Kiadó Budapest, 13. évf. 2. sz., pp. 291-293. Köszönöm a figyelmet!