Első Tanácsadó Testületi ülés emlékeztető Magyarország 1
Első Tanácsadó Testületi ülés emlékeztető 1 Helyszín, dátum, jelenlevők 1.1 Helyszín Raiffeisen Bank Zrt., 1054 Budapest, Akadémia u. 6. 1.2 Időpont 2013. nov. 18. 14:00-15:30 1.3 Jelen vannak Cégnév Képviseli Beosztása Dalkia Fernezelyi Ferenc (FF) kereskedelmi igazgató Energiahatékony Önkormányzatok Moskovics Krisztina (MK) ügyvezető titkár Szövetsége Energosys Enrique Grosser Lagos (EG) igazgató Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) Soltész-Lipcsik Melinda (SLM) irodavezető Raiffeisen Bank Zrt. Bakondi Patrik (BP) Senior Loan Product Manager Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) Farkas Tamás (FT) elnök GreenDependent Intézet Vadovics Edina (VE) szakmai igazgató GreenDependent Intézet Vadovics Kristóf (VK) ügyvezető igazgató GreenDependent Intézet Boza-Kiss Benigna (BKB) fenntartható energia szakértő, a Transparense projekt szakmai felelőse 2 Bemutatkozás, köszöntés VK köszöntötte a résztvevőket. Megköszönte, hogy elvállalták a Tanácsadó Testületi megbízást és ismertette a találkozó célját, létrejöttét. A találkozó az első Tanácsadó Testületi ülés a Transparense elnevezésű, európai uniós projektben. A Transparense projekt (azaz az Átláthatóság növelése a harmadikfeles finanszírozásban elnevezésű projekt) alapelvei közé tartozik, hogy bár 20 ország nemzetközileg elismert szakembereinek csoportja végzi a munkát (kutatást, felméréseket, oktatást, tájékoztatást, anyagok elkészítését, stb.), ezeket többlépcsős jóváhagyási folyamatban végzik. Ennek része, hogy minden országban egy Tanácsadó Testületet (steering committee) hozunk létre, aki ellenőrzi és véleményezi a munkát, illetve segít a projekt disszeminációjában. 1
VK bemutatta a GreenDependent Intézetet és tevékenységét, kihangsúlyozva, hogy az Intézet elsődleges feladatai közé tartozik a kutatás és a mindennapi élet közti kommunikáció segítése, melybe a Transparense projekt jól beleillik. VK bemutatta a Transparanse projektet, fő céljait és tevékenységét. Bővebben lásd csatolva: Trans_Steer Comm_20131118_bevezető_VK.ppt 2.1 Résztvevők bemutatkozása VK megkérte a megjelenteket, hogy mutatkozzanak be, és mondják el mit várnak a projekttől/részvételtől. Dalkia, FF: kereskedelmi igazgató, az ESCOk és EPC jövője érdekli. EHÖSZ, MK: ESCO megoldás alkalmazása, javítása érdekli önkormányzatoknál és lakóépületeknél. Energosys, EG: Magyar Ablakgyártó Szövetség főtitkára is. Már kb. 1500 lakást újítottak fel ESCO módszerrel, és nagyon fontosnak tartja a társadalmi alapú ESCO megoldást, azaz ahol az ESCO cég csak egy segítő, oktató funkciót lát el, és a közösség alakítja ki a projektet, veszi át a működtetést. Ennek része, hogy nem egy épület, hanem városrész szintű a felújítás. ÉMI, SLM: Állami ESCO-ban is érintettek lesznek, releváns KEOP pályázatokat bírálnak. Raiffeisen Bank, BP: 8 éve szeretnének ESCO finanszírozású projekteket, de nem igazán működik, a felelősséget általában végül a megrendelő (pl. önkormányzat) támogatta, és a kockázat nem az energiahatékonyságra volt telepítve. LOSZ, FT: jövőkép érdekli, mert az energetikai felújításoknak legnagyobb kérdése a finanszírozás lesz, mert szükség lenne, hogy ne az önkormányzat ill. lakosság vállalja a finanszírozást. GDI, VE+VK+BKB: A kutatás összekötése a mindennapi megoldások valós keresésével, ismeretterjesztés. Célunk a projekttel, hogy a lakosságot, cégeket, önkormányzatokat valós, de megvalósítható, egyben jelentős energiamegtakarításokra bíztassuk, mutassunk megoldási lehetőségeket. BKB 2007 óta részt vesz az egész EU-s ESCO piac kutatásában, felmérésében az EU Bizottsággal együttműködve. Hisszük, hogy bár Magyarországon jelenleg az ESCO megoldás lehanyatlott, ennek fontos szerepe van az energiahatékonysági piacon. 3 A magyar országjelentés A bevezető előadás csatolva: Trans_Steer Comm_20131118_Orszagjelentes_final.ppt BKB: Főbb pontok: Az alapjelentés elkészült, ezt a jelenlevők és más piaci szereplők készhez kapták, már véleményezték. Jelenleg készül ennek a második fejezete, a Javaslatok. A magyar EPC piac erős visszaesést tapasztalt, elsősorban az önkormányzati projektek terén. Csökkent az igény az EPC-re/ESCO-ra. Nehézséget jelent a rapszódikus törvényhozás, a kiszámíthatatlanság és a támogatások ígérete. 2
Probléma a finanszírozás, a hitelezési kedv, a hitelképesség és a rövidtávú gondolkodás miatt. Beszállítók eltűnnek, csőd. Rezsicsökkentés. A projektek, amik még vannak nagyban különböznek az 1990-es évek és 2000-es évek projektjeitől. Most nagyobb volumenű, integráltabb, komplexebb, és talán eredményesebbek a projektek, amik vannak. Sok ESCO eltűnt, kivonult, megváltozott. BKB kéri a jelenlevőket, hogy jelezzék, ha valamivel egyetértenek vagy nem értenek egyet, továbbá, hogy közös véleményt formáljon a TT arról, hogyan lehetne ezen a helyzeten javítani. Vélemények a jelen helyzetről: BP: igény lenne ESCO projektre, sőt ez az igény állandóan nő (költségek, épületállapot). De az igazi probléma, hogy az életképes projektek száma csökkent, épülettulajdonosok egyre kevésbé mennek el egy ESCO megoldás irányába. Egyúttal a fizetési morál is csökkent, ami problémát okoz a projektek megvalósíthatóságában. Továbbá gond a rezsicsökkentés. Érdekes az is (és probléma az ESCOknak), hogy Magyarországon mindenki a távhőről akar lecsatlakozni (érdekes módon ellentétesen a nyugat-európai, pl. angliai, példákkal). MK: az igény mégiscsak csökkent, mert itt valós igényről kell beszélni. Az ESCO-k lehetőségei, és az igény a valóban megvalósuló projektekre csökkent. A lakosok nem hajlandók felújítani, ha nem mindenki veszi ki a részét a fizetésből. Mindig a hitelfelvétel és visszafizetés a nehézség. Persze, mindenki álmodozik a felújításról, de nem tesz érte semmit. FF: A legnagyobb probléma a lakossági szektorban, hogy nem fizetnek az ügyfelek. Pl. maximalizálva van a távhő profit (2%). Továbbá a rezsicsökkentés és a moratóriumok hatására egyrészt hirtelen eltűnik a megtakarítás, és a tulajdonosok/használók következmények nélkül kerülik el a fizetést, hiszen nem fogják kikapcsolni az áramot, fűtést stb. FF: Az ESCOk fő célpontjai nem a lakosság. Állami és közintézményeknél alapvetően lenne igény az ESCO megoldásra, volt is régen. De most és az utóbbi években a KEOP-tól várták/ják a megoldást, mert könnyebb költeni és az igazgatóság tud teljeskörűen dönteni, nem kérik számon a projekt részleteit. A KEOP-okban viszont az ESCO-knak nincs helye. De közben nem indítanak közbeszerzést, így kb. 5-6 éve meghalt a piac. FF: Most úgy lenne jó feléleszteni, hogy alapvetően az energiahatékonyságra, üzemeltetésre fókuszáljon egy ESCO projekt, mint a 90-es években. 90-es évek végére az ESCO mint egy alternatív pénzintézet működött, de ezt el kéne kerülni, mert ez problémás volt. Nem a megtakarításon volt eléggé a hangsúly, az ESCO-k a hitelt szerették volna behajtani, ezért megszűnt a bizalom. Most kihívás visszaszerezni a klienseket. Ugyanakkor az ipari szektorban sikerrel visznek véghez projekteket. Itt nincs gond a bizalommal és a támogatási rendszerek nem zavarnak be. EG: Egyetért az előzőekkel. Emellett az is fontos, hogy a lakossági projektekben az emberek máshogy látják az energiamegtakarítást: főleg az érdekli őket, hogy nő a komfort. A házak 3
nagyon elmaradottak mind energetikai és műszaki szempontból, mind funkcionálisan. Ezeken is kell segítenie az energiahatékonysági felújításnak, de ezt az embereknek látniuk kell. Az alapvető cél az életminőség javulás. EG: A várható megtérülés meghaladja egy átlagember időérzetét - 5 éven túl már nekik beláthatatlan. A Győri Önkormányzat támogatásával (25%) sikerült elérniük eredményeket, de nem volt tömeges az érdeklődés! Cél lenne városnegyed (de minimum épületegyüttes) szintű projektet csinálni, ugyanakkor jelenleg nem ösztönzi semmi az embereket az összefogásra. EG: A feltételek instabilitása az egyik legnagyobb gond, minden ingatag Magyarországon. A fentiek miatt a pályázatoknak szétforgácsoló ereje van. Az emberek várnak, és a pályázat hírének reményében mégsem mennek bele már előkészített projektekbe. FT: Egyetért az előzőekkel. Továbbá nagy probléma az eladósodottság, ami folyamatosan nő. Ráadásul az emberek nem mernek hitelbe belevágni. Társasházakban eleve a rosszabb pénzügyi helyzetű lakosság él. FT: Intézményes garancia alapra lenne szükség a társasházak helyzetének javítása érdekében. Más országokban (pl. Ausztria, Norvégia) ez már jól működik. Biztosítók (mert így kevesebb kárt kell hosszú távon fizetniük), pénzintézetek (nő a visszafizetés, stb.), állami szervek adják össze a garanciaalapot. FT: Szabályozottság kérdése, EU-s szabályozások megkésett bevezetése, nincs politikai elkötelezettség. Pedig tapasztalat sok van (látjuk a jelenlevőket is), de nem használják fel ezt a tudást a döntéshozatalban. Összegezve a jelenlévők a kiszámíthatatlan jogi környezetet és gazdaságpolitikát, a potenciális megrendelők visszakozását hitelképességének problémáit, és a támogatási rendszerek hektikusságát és monitorozásának hiányát emelték ki legfőbb problémáknak. Közös javaslatok, mit lehetne tenni, lehet-e tenni valamit? -> Jelenlevők szerint a lakossági és önkormányzati szektorokban az ESCO megoldást (is) támogatni kell/lehet. De a támogatási intenzitásnak elegendő lenne 25% is, nem kell 60-80%. Minél több a támogatás, annál drágább a projekt! SLM: Olyan támogatásra lenne szükség (és ebben most van javaslat a döntéshozókhoz felterjesztve), ami kombinált. Tehát egy komplex projektet lehet benyújtani, aminek a megtérülési idő függvényében van olyan része, ami nem támogatott (de ezt is meg kell csinálni), van, ami nemvisszatérítendő támogatást kap, illetve olyan, ami visszatérítendőt. SLM: korábban már volt támogatásban ESCO részvétel, de nem volt siker (KEOP-ban, a támogatáson felüli részre kedvezményes kamatozású hitelt adtak). SLM: szakembereken nagy a felelősség, hogy a valós megtakarítási eredményt felmérjék. 2008-09-ig nem vizsgálták, hogy tényleg megtérült-e a beruházás az elvárásoknak megfelelően, most viszont már vizsgálják, beruházási elemenként. SLM: jelenleg a pénzek címkézettek (mert pl. kvóta-alapúak), nem könnyű alakítani, hogy mire lehessen elkölteni. BP: komplexen kell nézni a támogatást, hisz pl. a bank magánszemélyeket és közületeket is finanszíroz (pl. távhőről való leválást finanszíroz) -> Garanciaalapra lenne szükség. 4
BP: Például a tavalyi támogatási összeget (850 millió Ft), ami másfél nap alatt fogyott el. Ha ezt az összeget garanciaalapba lehetett volna rakni, akkor az 10-szeres beruházást kezdeményezett volna. Így a pénz is visszaforogna. Sokkal hatékonyabb és több eredménnyel jár, mint egy sima támogatás. -> A gazdaságpolitikáért felelős szervezetek és a piaci szereplők kommunikációját biztosítani, erősíteni kellene. -> Lehetne, hogy csak minősített szakemberek közül lehessen választani egy-egy támogatásnál, ezzel is biztosítva az eredményt. -> A látszat-intézekedéseket be kéne szűntetni, mert nagyon kártékonyak. 4 Az Etikai Kódex BKB röviden vázolta az EK hátterét, lényegét, és főbb pontjait. Az előadás csatolva: Trans_Steer Comm_20131118_Etikai Kódex_final Egy EU-s szintű EK készül, melyet véleményezhetünk, mint TT. A tervezett EK pontjai: Költséghatékonyság Fenntarthatóság a szerződéses időszak után is nagy megtakarításokat eredményez (kliens képzése, eszközök megfelelő karbantartása) ESCO-megrendelő kapcsolata hosszú távú és egyenlő (partnerségre törekedés, közös érdekek értelmezése) Átláthatóság, minden lépés szükséges, korrupció teljes megtagadása, törvényesség mindkét fél részéről Finanszírozás: csak neves, megbízható pénzügyi partner, ESCO a projektben hozhatja a finanszírozási megoldást, de ez nem elvárás Minőségre törekedés: csak EPC szakértők bevonása, a megrendelő bevonhat tanácsadót, ha úgy gondolja, és ezzel az ESCO is, a megrendelő is együttműködik ESCO és a megrendelő közös célért dolgozik és aktívan hozzájárul, nem akadályoz Az ESCO mindig magas minőségre törekszik, minőségi beszállítókkal, anyagokkal, szolgáltatásokkal dolgozik, a beszállítókkal korrektül jár el EG és FF, a jelenlévő ESCO-k képviselői szerint ez a lista jól fedi a nehézségeket és azokra megfelelő választ ad. BKB kiemelte a korrupciós elkötelezettséget, mely a felmérés szerint is Magyarországon jelentős, és a piac igazi kifejlődését akadályozza. Vajon ebben a környezetben az ESCOk megengedhetik-e maguknak, hogy a korrupciót nyíltan megtagadják? FF: egy nemzetközi ESCO alá tudja írni, hogy a korrupciót teljesen megtagadja. FF: minden ponttal egyetért, és szívesen aláírja/csatlakozik. A kezdetektől fogva 500, most is futó 250 db projektjük van. Támogatást nem vesznek igénybe, mert az ügyfelek általában az egyszerűt szeretik, mely egy pályázat esetén nem megvalósítható. Ráadásul a pályázat esetén nem csak az 5
ügyfélnek, hanem a pályázatírónak is meg kell felelni. Minden projektjük garantál projekt volt (megtakarítás stb. szempontjából). A közbeszerzés nagyon megnehezíti a projekteket. FF: Az állami ESCO működőképessége megkérdőjelezhető. Miközben vannak piaci alapú ESCOk, pl. Dalkia tudja biztosítani a tőkét is, de nincs rá igény itthon. BP: A pénzintézet azt szeretné elérni, hogy az ESCO érdekelt legyen az üzemeltetésben, ne legyen túl hamar nyeresége. EG: Az Etikai Kódexbe bele kéne venni, hogy mindenképp legyen megtakarítási vállalás, és jó lenne, ha az alapvető feltételek jobban lennének szabályozva a partnerek között. További kapcsolódó pontok: BKB jelezte, hogy jelenleg fut egy EPC minőség felmérés, melyhez a jelenlevő ESCOk véleményét kéri. A projekt kapcsán elgondolkodhatunk egy ESCO szövetség elindításában. A jelenlévő ESCOkat (Dalkia és EnergoSys) érdekelné. A későbbiekben ezzel kapcsolatosan összehívhatunk egy külön tanácskozást. 5 TT jövője Jelenlevők egyértelműen azt javasolják, hogy meg kéne hívni a szervezetbe döntéshozókat is. ÉMI részvétele nagyon hasznos. BKB jelezte, hogy Bencsik Jánost is meghívtuk, aki nem zárkózott el, sőt a projekt eredményeit folyamatosan követi, ha kell lehet vele konzultálni. A TT első ülésére nem tudott eljönni egyéb elfoglaltságai miatt, de lehet, hogy majd részt vesz. SML szerint a döntéshozókkal az a gond, hogy nagyon nagy a fluktuáció, nehéz kapcsolatot tartani velük. 6 Szervezők és elérhetőségek A projektről, a TT-ről és a szponzorációs lehetőségekről az alábbi elérhetőségeken érdeklődjön: Boza-Kiss Benigna benigna@greendependent.org 30/4124765 Vadovics Kristóf kristof@greendependent.org 20/512-1886 GreenDependent Intézet Gödöllő, Magyarország www.intezet.greendependent.org 7 English summary of main agreements Recommendations for the ESCO market: 6
- Grants are not essential part of the market, and may be destructive. The announcements and management of national grants for EE and directly or indirectly for ESCOs/EPC in Hungary have been very detrimental, because of the rhapsodic appearance of them. When grants appear, they are used up within hours/days. However, building owners await for them, and even fully planned projects were cancelled because of the news about appearing grant schemes. This is mainly true in the residential sector, but also a significant problem in the public sector. - Grants are nevertheless needed, but the maximum intensity should not be higher than 25% (earlier even 70% was common). A structured support scheme would be best, whereas a project would include non-supported (short payback on market basis), refundable and non-refundable parts. - The establishment of a guarantee fund is needed. It would initiate 10 times more projects than equally financed grants. - Communication between policy making and the market stakeholders is badly needed. - Qualification system of professionals would be desirable, and would partially solve the question of trust and the certification of the results of projects, especially under grants. - Actions only for political power should be avoided and budget and political will would be needed for EPC. Opinion about the CoC: - The ESCOs present fully support the list of contents. - Fully denying corruption may be a problematic issue when attracting others to sign, because it may be pushed by the clients (e.g. by indicating which subcontractors must be employed). Nevertheless, the present ESCOs themselves are willing to commit. Indeed, an international ESCO cannot do otherwise. - Guaranteeing the savings must be part of the CoC. - Longer-term projects may be more preferable, based on the opinion of the bank. Thus the ESCO has to commit and be responsible for the operation, too. 7
Transparense, azaz az Átláthatóság növelése a harmadikfeles finanszírozásban Projekt rövidítés: Transparense Projekt időtartam: 2013. április és 2015. szeptember között
Program Bemutatkozás és a Tanácsadó Testület Az EPC piac ország jelentés bemutatása Az Etikai Kódex a kezdet Egyéb felvetések Szendvicsebéd kávészünet
Kik vagyunk? GreenDependent Egyesület 2005-ben alakult közhasznú egyesület Küldetésünk: fenntartható életformák és fogyasztási szokások kutatása, kialakítása és terjesztése" Kutatás és mindennapi élet közti kommunikáció fontossága Changing Behaviour (FP7) Kislábnyom programok (KEOP, KMOP) 2011 óta elsősorban közösségi tevékenységek és kampányok
Kik vagyunk? folyt. GreenDependent Intézet Nonprofit Kft 2011-ben alakult spin-off szervezet Szakmai és kutatómunka továbbvitele Projektjeink: Converge (FP7) EnergiaKözösségek (IEE) NZB2021 (IEE): Hatékony Ház Napok Transparense (IEE): ESCOk átláthatósága
Átfogó célok A Transparense projekt fő célja, hogy növelje az átláthatóságot és a bizalmat az EPC piac szereplői között egy európai Etikai Kódex kifejlesztésével, valamint a résztvevő országok közötti know-how- és tapasztalatcserét. A 20 mind fejlett és fejlődő EPC piaccal rendelkező országot magába ölelő projekt jelentős hatással lehet az európai EPC piac fejlődésére és növekedésére, és ezáltal az energiahatékonyság javítására is.
Tevékenységek Egy összeurópai Etikai Kódex (Code of Conduct) kialakítását szeretnénk előmozdítani a Transparense projekt keretében az ESCO-k és ügyfeleik számára, hogy egy átláthatóbb EPC piac alakulhasson ki Európában. Képzéseket szervezünk az ESCO piac résztvevői és lehetséges ügyfelei részére, hogy az Etikai Kódexet mind nagyobb körben ismerhessék meg. Elektronikus adatbázisokkal segítjük az eligazodást az EPC piacon, összegyűjtjük a működő ESCO vállalatokat és ESCO szövetségeket országonként, továbbá a szerződési modelleket (pl.: energiatakarékossági szerződés, angolul EPC), a pénzügyi konstrukciós lehetőségeket, és a példamutató projekteket. Támogatjuk a hálózatosodást és esetleg egy magyar ESCO szövetség kialakulását, és ezáltal az EPC piac intézményesülését.
Tervezett hatás Könnyen hozzáférhető nemzetközi EPC know-how-t és tapasztalatokat összefoglaló adatbázis a piac minden szereplője számára Az átláthatóság növekedése és jobban informált döntéshozók és piaci szereplők Képzést elvégzett meglévő és új EPC szolgáltatók A kialakított Etikai Kódex a fair és jó minőségű EPC ügyletek alapjává válik Javult minőségű EPC szolgáltatások Növekvő szükséglet az EPC szolgáltatások iránt Az EPC piac minőségi javulása és számszerű növekedése
Nemzetközi projekt partnerek SEVEn The Energy Efficiency Center Csehország EEVS EEVS Insight Egyesült Királyság IJS Jozef Stefan Institute Szlovénia BEA Berliner Energieagentur GmbH Németország IVL IVL Swedish Environmental Research Institute Ltd. Svédország Factor4 Factor4 Belgium e7 e7 Energie Markt Analyse GmbH Ausztria BSERC Black Sea Energy Research Center Bulgária DTTN Trentino Technological Cluster S.c.ar.l. Olaszország LEI Lithuanian Energy Institute Litvánia ECN Energy research Centre of the Netherlands Hollandia KAPE The Polish National Energy Conservation Agency Lengyelország ISR-UC ISR - University of Coimbra Portugália ECB Energy Centre Bratislava Szlovákia ESCAN Escan s.l. Spanyolország REACM Anatoliki Development Agency of Eastern Thessaloniki s Local Authorities S.A Görögország GDI GreenDependent Intézet Nonprofit Kft Magyarország Ekodoma Ekodoma Lettország ECNet Energy Consulting Network Dánia NEE Norsk Enøk og Energi AS Norvégia
Tanácsadó Testület Célja A projekt által készített jelentéseket, fejlesztéseket a nyilvánosságra hozatal előtt véleményezi; Az etikai kódex kialakításában, véleményezésében vesz részt; Az projekt eredményeinek (pl. etikai kódex) elterjesztését segíti Gyakorisága a projekt során háromszor ülésezik Témák a jelenleg készülő ország jelentés Etikai Kódex tartalma ESCO egyesület szükségessége
Gyors bemutatkozás Név Szervezet 1 rövid mondat, hogy miért érdekli a téma
Transparense, azaz az Átláthatóság növelése a harmadikfeles finanszírozásban A magyar országjelentés (WP2 - D2.4) Boza-Kiss Benigna és Vadovics Kristóf, GDI benigna@greendependent.org Projekt rövidítés: Transparense Projekt időtartam: 2013. április és 2015. szeptember között
Mi ez? Háttéranyag a projekt kivitelezéséhez Cél: alapállapotot megismerni Tartalma, formátuma: minden partnernél egységes Két része van: akadályok, javaslatok Fókusza: EPC, utóbbi 3-4 év fejlődése, jövőbeli trendek Forrás: Kérdőiv, interjú, dokumentumok, irodalom, szakmai ismeretek Publikus Angol nyelvű
Magyar ESCO történelem Nagyon korán megjelent (1990-es évek eleje) + Mo-t, mint egy különleges sikertörténetet ismeri Európa + Sokáig kb. 20-30 ESCO cég, projektek a közintézményekben, iparban, megújulók (CHP, biomassza, stb.) + Könnyebb, rövidtávon megtérülő projekteket megcsinálták Ebből EPC??? 2000-2010: változó sikerek, sok tényező változik Igény fluktuál, változnak a projektek típusai + 2000-2009 támogatások, EU energiahatékonysági politika, az ESCO megoldás ismertsége nő, igény nő, környezettudatosság, energiamegtakarítási igény, de ezek után: Nemzetközi finanszírozás visszahúzódik Támogatási rendszer összedől Pénzügyi válság -> konzervatívabb hitelezés, kliensek hitelképességének problémái + általánosan az építőipar nehézségei
Jelen helyzet: 2010-2013 Erős visszaesés Jelenleg kb. 6 cég (néhány nagyobb is kivonult, kisebbek megváltoztak) Önkormányzatok, ESCOk, bankok hajlandósága csökkent, problémás projektek elbizonytalanítanak Beszállítók megbízhatósága? (sok csőd) hosszútávú kapcsolatok megszakadnak Nincs támogatás, sőt a támogatás ígérgetése hátrányos + De!! Enegiaárak növekszenek megtérülési idő azonos beruházásra csökken! + Energiahatékonyság fókuszban (EU) -> kötelezettségek + Épület-követelmények, szabványok (és ezt valamiből fizetni kell) Projektek ma Többnyire középületek (kórházak, oktatási intézmények), sok magán megrendelő (ipar, hotelek, raktárépületek) Új területek: panelházak, integráltabb megközelítés 5-10 éves megtérülési idő (nőtt), komplexitás nőtt Kis projektek: max 200,000
Akadályok: 2010-2013 Policy keret problémái Gyenge energiahatékonysági politika Támogatás ígérete (akkor inkább ne legyen) Nincs ESCO/EPC definíció Politikai kiszámíthatóság hiánya Túl gyors, kiszámíthatatlan törvényhozás Így a pénzügyi háttér is kiszámíthatatlan Bankadó, Robin Hood adó, stb. Energiahatékonyságot akadályozó irányok, üzenetek (rezsicsökkentés, atomenergia, stb.) Önkormányzati konszolidáció? Megrendelői oldal nehézségei Hitelezés Rövidtávú gondolkodás Bizalom hiánya és az ESCO megoldás ismeretlensége
Jövőkép További összehúzódás várható ezzel a háttérrel DE Állami ESCO EEO várható hatása További EU-s nyomás, pl. épületenegetikai szigorítások, 3% kötelezettség Energetikai tanúsítványok hatása Támogatások újra megjelennek: segítség vagy kompetíció? Bankok nyitottsága nőhet Költségcsökkentési célok Bizalom építés Bíztató, hogy a jelenlegi ESCO/EPC projektek piaci alapon is sikeresek!!! Példaértékű az új területek hódítása (pl. lakossági)
Javaslatok Politikai kiszámíthatóság javítása Nincs sok ráhatás Amikor lehet konzultáció, jó kapcsolatok kiépítése Információterjesztés: önkormányzati költségmegtakarítás hangsúlyozása Kapcsolatok javítása (beszállítók-escok-megrendelők) Etikai kódex Szakmai szövetség Információterjesztés Standard dokumentumok Pénzügyi konstrukciók Off-balance megoldások kellenének (projekt alapú finanszírozás) Hitelképesség helyreállítása Kéne támogatás, de alacsony intenzitású, célja a felújítás mélységének növelése Garancia-alap Egyéb javaslat?
Transparense, azaz az Átláthatóság növelése a harmadikfeles finanszírozásban Az Etikai Kódex Projekt rövidítés: Transparense Projekt időtartam: 2013. április és 2015. szeptember között
Miért kell? Piacfelmérési megállapítások EC-JRC: szinte minden országban gond a bizalom GDI (Transparense), Magyarországon gond: Bizalom Sikertelen projektek kihatnak a piac többi szereplőire (mindamellett tisztul a piac ) Beszállítói minőség, mely az ESCO-nak kockázat Több szintű: kliens->esco ESCO -> beszállítók
Az EK célja a Transparenseben? Célja: Bizalom kiépítése/növelése EPC-k minőségének növelése ill. biztosítása Átláthatóság növelése Emellett esetleg: Minőségbiztosítási rendszer bevezetése (pl. címke lásd EED P18/1.b.) ESCO szövetség létrehozása
Hogyan készül? EPC jelenlegi minőségének megismerése EU-s alap EK Adaptáció (TT-k, workshop-ok) Tesztelés 20 országban 25 mintaprojekt, ahol a EK-t használják (Mo: 1) Elterjesztési stratégia Minimum az ESCOk 25%-a elfogadja/csatlakozik
EPC minőség felmérése Mit vár el a megrendelő az EPC-től? Hatékonyság, professzionalizmus, átláthatóság Milyen értékek jellemeznek egy ESCOt, egy EPC projektet, egy megrendelőt? Milyen minőségbiztosítási eszközök léteznek? ESCO és megrendelő hogyan épít ki hosszútávú, megbízható kapcsolatot? Megrendelők elvárásai (pl. életciklus elemzés, költséghatékonyság elemzése, minta szerződések)?
EK tartalma, alapelvei mit lehet a piaccal elfogadtatni? Költséghatékonyság Fenntarthatóság a szerződéses időszak után is nagy megtakarításokat eredményez (kliens képzése, eszközök megfelelő karbantartása) ESCO-megrendelő kapcsolata hosszú távú és egyenlő (partnerségre törekedés, közös érdekek értelmezése) Átláthatóság, minden lépés szükséges, korrupció teljes megtagadása, törvényesség mindkét fél részéről Finanszírozás: csak neves, megbízható pénzügyi partner, ESCO a projektben hozhatja a finanszírozási megoldást, de ez nem elvárás Minőségre törekedés: csak EPC szakértők bevonása, a megrendelő bevonhat tanácsadót, ha úgy gondolja, és ezzel az ESCO is, a megrendelő is együttműködik ESCO és a megrendelő közös célért dolgozik és aktívan hozzájárul, nem akadályoz Az ESCO mindig magas minőségre törekszik, minőségi beszállítókkal, anyagokkal, szolgáltatásokkal dolgozik, a beszállítókkal korrektül jár el
Várható eredmények Eredmény Összehasonlító EU-s jelentés az EPC minőségről Tervezett megjelenés Jelenleg országonként adatgyűjtés EU-s összefoglaló: 2013.12.31. Közös értékeket képviselő EU-s Etikai Kódex 2. verzió: 2014. feb. megjegyzések: 2014. ápr. Végső verzió: 2014. jún. Magyar nyelvű Etikai Kódex 2014. szept-okt. Elterjesztési stratégia kidolgozása TT ülések és EK megvitatása 2014. szept-okt. 2013. nov. 18, 2014. nyár/ősz, 2015. tavasz 2 nemzeti workshop 2014. tavasz/nyár, 2015. tavasz 2 case study a minőségbiztosítási rendszerről, tanúsítványról (AT, CZ) 2015. márc.