Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon

Átírás

1 Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka Boza-Kiss Benigna vitaindító előadása

2 A jó megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási szerződés - vitaindító - Boza-Kiss Benigna Közép-európai Egyetem GreenDependent Intézet EU Bizottság, Közös Kutatóintézet

3 Miről lesz szó? Néhány szó az energiahatékonyságról ESCOk szerepe és lehetősége Általános áttekintés Az ESCOk és EPC akadályai Az EU és az ESCO piac Tevékenységek és példák Mi kell(ene) a sikerhez ESCO konstrukciók

4 Source: Krzysztof Gierulski: Energy Efficiency Directive The way forward Enhancing consumer rights through improved framework for Metering & Billing

5 ESCOk szerepe Az energiahatékonyság növelés elsődleges célja: pénzmegtakarítás Emellett egyéb előnyök az Önkormányzatnak: Munkahely-teremtés Egészségesebb belső és külső környezet Épületek értéknövelése Függetlenség Közösségek kialakítása kompetitív előny ESCO: megvalósít, kockázatot vállal és nem (csak) energiamegtakarítást eredményez!!!

6 Miért nincs több ESCO/EPC: Akadályok - Általános információhiány, energiahatékonyság előnyeinek ismerete nem elterjedt, - Szkepticizmus, bizalomhiány, - gyanús, hogy az ESCO átvállal kockázatot, - Sikertelen projektek hatása, - Nem kézzel fogható eredmények(komfort nyereségből eredő megtakarítás veszteség, nincs látható bevétel), - Jó példák hiánya, - Adatproblémák - Viszonyítási alapértékek, benchmarking hiánya -> sokba kerül - Még kiforratlan konstrukciók, - Magasszintű monitoring/követés kell, - Jogi, eljárásrendi akadályok - Megosztott érdekek (tulajdonos-bérlő dilemma), - Közbeszerzési akadályok, - Nehézkes döntéshozatal az Önkormányzatoknál - Éves elszámolás, költségvetési tervek, - Finanszírozási akadályok - Hibás támogatások, - Banki rendszer zártsága, - Támogatások elérésének és banki kölcsön felvételének nehézségei, - Stb

7 ESCO piac az EU-ban 1900-as évek elején, Franciaországból indult a konstrukció 1980-as években EU-ban újra erőre kapott elsősorban az energiaválságnak is köszönhetően 1990-es években terjedt Közép-kelet EU-ban is! Sok országban az utóbbi években terjedt el, jelenleg fut fel (sikersztorik: Csehország, Svédország, Franciaország stb.) Válság hatása kettős Új szereplők : Geográfiailag: Balkán nagyon népszerű, Szektorilag: lakossági felújítások, Résztvevők: egyre több bank, energia szolgáltatók

8 Mit tesz az EU? Irányelvek: ESD (2006/32/EC), EED (2012/27/EU) EPC kampány ( pren15900 szabvány European Energy Efficiency Fund (EEE F) ESCO piac figyelés (JRC), kb. 2 évente friss áttekintő kiadvány Adatbázis (JRC és Transparense) ESCO kapcsolatos IEE projektek (Eurocontract, EMEEES, ChangeBest, Permanent, Transparense, EESI) FP7 projektek: jó példák, üzleti modellek

9 Konstrukciók (1) Az energiahatékonyság szolgáltató vállalat (ESCO): olyan magán-, köz- vagy PPP cég (vagy személy), mely a megrendelő épületein energetikai felújítást végez A felújítás során energia-megtakarítást és/vagy az energiafelhasználás ésszerűsítését eredményező (esetleg alternatív energiaforrás alkalmazását lehetővé tevő) beruházásokra kerül sor. Az ESCO pénzügyi garanciát vállal az energia-megtakarítás elérésére. Finanszírozás: ESCO, bank, megrendelő. Az ESCO fizetsége a megtakarítás szintjétől függ.

10 Konstrukciók (2) Az önálló beruházással szemben egy harmadik feles konstrukcióban az ESCO egyetlen egy közbeszerzés keretében kötheti le hosszú távon az intézmény energetikai piacát több kombinált szolgáltatás vonatkozásában Előkészítés Kivitelezés Önálló Beruházás A- Társaság B - Társaság ESCO-n keresztül A - Alvállalkozó B - Alvállalkozó Finanszírozás C - Társaság ESCO C - Bank Primerenergia beszerzés D - Társaság D - Alvállalkozó Üzemeltetés és Fenntartás E - Társaság E - Alvállalkozó Energia Központ (2009). ESCO finanszírozási konstrukció fogalma, értelmezése, pénzügyi támogathatóságának alternatívái a Keop 4.0 és 5.0 prioritások keretei között

11 Konstrukciók (3) Bertoldi, P., Boza-Kiss, B., Rezessy, S. (2007). Latest Development of Energy Service Service Companies across Europe. A European ESCO Update. Ispra, Italy: EC DG JRC.

12 Konstrukciók (4) Harmadik feles finanszírozás ESCO/bank mint harmadik fél nyújtja a beruházáshoz szükséges külső finanszírozást, ugyanakkor nem nyújt üzemeltetési és karbantartási szolgáltatásokat, így azok díja nem terheli a konstrukciót. Tartós bérlet / operatív lízing - a szolgáltatás a korszerűsítés megvalósítására, és a felújított rendszer bérletére terjed ki. ESCO teljes körű korszerűsítéssel kapcsolatos műszaki és pénzügyi szolgáltatás, ahol az ESCO vállalja a projekt azonosítását, kulcsrakész kivitelezést, üzemeltetést és karbantartást, számlázás lebonyolítását, illetve a finanszírozás megszervezését. Forfetírozás / faktorálás Szállító hosszú távú követeléssorozatának a banki megvásárlása egy faktorált jelenértéken, ahol a leszámítoló bank vállalja a követeléssel járó pénzügyi kockázatokat. Energia Központ (2009). ESCO finanszírozási konstrukció fogalma, értelmezése, pénzügyi támogathatóságának alternatívái a Keop 4.0 és 5.0 prioritások keretei között

13 Mit lehetne még tenni? Jogi akadályok eltávolítása Energia árszabályozás Hosszútávú tervezés/tervezhetőség magyar siker: lakóközösségek szavazása De! költség-átjárhatóság Etikai kódex Megbízható szolgáltatók és alvállalkozók: lista/tanusítás/ Szabványok Sikeres példák (vs. sikertelenek megértése) Összehasonlítás, alapadatok: Lakcímkével javult

14 Közös Kutatóközpont jelenleg is futó felmérése Európai ESCO felmérés További információ, és a következő kiadvány, valamint az ESCO adatbázis elérhető: Paolo Bertoldi Paolo.Bertoldi@ec.europa.eu

15 Transparense projekt 2013 áprilistól 2015 októberig, 20 ország részvételével - Csehország (projekt vezető), - GreenDependent Intézet: Magyarország Elektronikus adatbázisok: ESCO vállalatok és ESCO szövetségek, továbbá a szerződési modellek Képzések: az ESCO piac résztvevőinek és a lehetséges ügyfeleknek Etikai kódex ESCO szövetség igényének felmérése Mintaprojektek Népszerűsítés

16 Benigna Boza-Kiss

17 Kérdések Milyen szerződések gyakoriak Magyarországon? Hogyan döntse el egy Önkormányzat, hogy a szerződés előnyös-e számára? Tudni kell-e, kik az alvállalkozók? Van-e támogatás (szakmai/pénzügyi)? Kell-e? Mire lenne (még) szükség? Jó példák?