Szakdolgozat Az Európai Unió bővítése Horvátország csatlakozásának fényében

Szakdolgozat Az Európai Unió bővítése Horvátország csatlakozásának fényében Készítette: BGF-KKFK, gazdaságdiplomácia szak IV., gazdaságelemző szakirány Budapest 2005 1

1. Bevezetés Tartalomjegyzék 1.1. Az Európai Unió szerepe napjainkban 1. 1.2. A bővítés új köre, út az Európai Unióba 2. 2. Délkelet- Európa csatlakozás előtt 3. 2.1. Macedónia 4. 2.2. Bulgária 4. 2.3. Görögország 5. 2.4. Törökország 5. 3. Az EU és Délkelet- Európa 6. 3.1. Az EU szerepe a térség békéjének fenntartásában 6. 3.2. A Stabilitási és Növekedési Paktum 6. 3.3. A csatlakozás típusainak alternatívái és követelményrendszere 7. 3.4. A felvételi eljárás menete 8. 4. Horvátország és az Európai Unió 11. 4.1. Horvátország és egy rövid történeti áttekintés 12. 4.1.1. Horvátország a második világháború előtt 12. 4.1.2. Horvátország a második világháború után 1999-ig ( Tudjman haláláig ) 13. 4.2. Horvátország és az átmenet korszaka 13. 4.2.1. Gazdaság az átmenet éveiben 14. 4.2.1.1.A háború okozta károkból való kilábalás és a fejlődés 2002-ig 14. 4.2.1.2. Az infrastruktúrában okozott károk helyreállítása 15. 4.2.1.3. A tőke országba csábításának elősegítése és annak folyamata 16. 4.2.2. Horvátország közeledése nemzetközi szervezetekhez és integrációkhoz 18. 2

4.3. Horvátország jelenlegi helyzetének elemzése 20. 4.3.1. Általános adatok 20. 4.3.1.1.Területi, népességi adatok, vallások 20. 4.3.1.2. Intézményrendszer története 21. 4.3.1.3. Intézményi felépítés 21. 4.3.2. Népességgel kapcsolatos alapmutatók 25. 4.3.3. Gazdasági teljesítmény és növekedés 27. 4.3.4. Állami szerepválallás, gazdaságpolitika 30. 4.3.5. Ipari termelés és termelékenység 31. 4.3.6. Munkaerőpiac 37. 4.3.7. Fiskális és monetáris folyamatok 38. 4.3.7.1. Infláció 39. 4.3.7.2. Monetáris politika 40. 4.3.7.3. Devizaárfolyam 41. 4.3.7.4. Külső államadósság 42. 4.3.8. Külgazdaság 42. 4.3.8.1. Bilaterális kapcsolatok 42. 4.3.8.2. Versenyképesség 44. 4.3.8.3. FDI- külföldi működőtőke 46. 4.3.9. Országspecifikus tényezők 46. 4.3.9.1.Biztonság, védelem 46. 4.3.9.2. Terrorizmus 47. 4.3.9.3. Terrorizmusra adott válasz 47. 4.3.9.4. Bűnözés 48. 4.3.9.5. Bűnözés elleni védelem 48. 4.3.9.6. Zsarolás 49. 4.3.9.7. Gyermekrablás 49. 4.3.9.8. Politikusokkal és kisebbséggel szembeni erőszak 49. 4.3.9.9. Külső fenyegetés 50. 4.3.9.10. Törvénykezés 51. 3

4.3.9.11. 5. Az EU követelményrendszerének való megfelelés 52. 6. Csatlakozási feltételek összegzése a teljesítés fényében 58. 7. Összegzés 60. Felhasznált irodalom 4

1. Bevezetés 1.1. Az Európai Unió szerepe napjainkban Napjainkban a globalizáció és ezzel együtt az integrációk korát éljük. Felgyorsult világunkban, melyben az információs társadalom fénykorát éli, melyben a kapcsolatok fenntartásában a földrajzi távolság nem jelent akadályt, melyben a piaci verseny nagymértékben megerősödött, lehetetlennek tűnik az országok számára izoláltan, minden politikai, gazdasági csoportosulástól távol maradva boldogulni. Ma már a világ három pólusának az USA-t, Japánt és az Európai Uniót tartjuk, nem feledkezve el Kína növekvő jelentőségéről. Az európai országok számára egyértelmű volt, hogy szükségszerű egy olyan, eleinte csak gazdasági integráció létrehozása, melyben közösen együttműködve jelentős ellenpólust képeznek az Amerikai Egyesült Államok számára. Így aztán egyre több ország számára lett nyilvánvaló, hogy az integrációból való kimaradás gazdaságilag akár végzetes is lehet. Ám nemcsak az egyes államok szempontjából fontos az Európai Unió bővítése, az ahhoz való csatlakozás, hanem magának az Európai Uniónak is jelentős érdeke fűződik ehhez. Hiszen a bővítéssel politikailag megerősödve még hatékonyabban tudja befolyásolni a világpolitikai folyamatokat, a bővítés révén nagymértékben bővül a világ legnagyobb egységes piaca. Az újonnan csatlakozott tagállamok gazdaságai jelentékenyen megnövelik az egységes belső piac nyújtotta előnyöket ( mindenekelőtt új fogyasztókat és új munkahelyeket biztosítva ), továbbá a dinamikusabb gazdasági növekedésük ösztönzőleg hat az Unióra. A piac bővülése hatékonyabb termelést és csökkenő költségeket jelent, ami növeli az EU- térség versenyképességét a világban. 5

Az EU környezetvédelmi szabályainak és követelményrendszerének érvényesülése a csatlakozó országokban kedvezően befolyásolja az Unió egészének életminőségét. A bővítéssel megnő a terrorizmus megfékezésének lehetősége, a határokon átnyúló szervezett bűnözés vagy az illegális bevándorlás terjedésének megakadályozása. Az EU már a bővítés előtt is a nemzetközi stabilitás fontos tényezője volt, a bővítéssel szélesebb stabilitási övezetként e szerepe erősödik. 1.2. A bővítés új köre, út az Európai Unióba A bővítés továbblépésének irányát figyelembe véve, az eddig nem csatlakozott régiók között a figyelem Délkelet- Európa felé fordult, de megállapítható, hogy Délkelet- Európában a béke és a biztonság hosszú távon sem látszik biztosítottnak. Ennek éles bizonyítéka az utóbbi években kirobbant konfliktusok Dél- Szerbiában, Koszovóban és Macedóniában. A fennálló konfliktusok mellett további probléma, hogy ezek az államok gazdasági szempontból is messze állnak még attól, hogy az EUtagságra pályázzanak. Ehhez előbb bizonyítaniuk kell a felkészültségüket minden (gazdasági, politikai, jogi) szinten. Persze ez vonatkozik a jelenlegi tagországokra is, hisz nekik meg fel kell készülni ezen országok befogadására, különös tekintettel a pénzügyekre, az agrárpolitikára, a döntési eljárásokra. Ám annak ellenére, hogy a térségbe tartozó államok problémái jellegüket tekintve sokszor azonosak, fejlettségük szintje olyannyira különböző, hogy mindegyik ország részletes, és az európai unióval kapcsolatos elemzése, noha lehet éppannyira érdekes, túlmutat egy dolgozat keretein, így arra kényszerültem, hogy ezen országok köréből egyetlen országot emeljek ki. Választásom pedig, mint azt a cím is mutatja, Horvátországra esett, miután ezt az országot tekintik az esetlegesen leginkább szóba jöhető országnak a régió országai között. Ilyesképp egy rövid, általános, minden régióbeli országra vonatkozó kitekintés után dolgozatom 6

nagyobb részében a horvát állam európai uniós csatlakozás küszöbén álló helyzetére, ezen belül főként Horvátország országelemzésére térnék ki, mely egyúttal szakirányom lényegét is jelentette. 2.Délkelet- Európa a csatlakozás előtt A délkelet- európai konfliktusoknak sajátos a karaktere. A klasszikus háború államok között robbant ki, a klasszikus béke pedig háborúmentes állapot volt. Mára megváltozott a hadviselés egész karakterisztikuma, azaz szervezett bűnözéssé és az emberi jogok messzemenő megsértésévé fajult 1. Ám a globalizálódó világban, mely a tér és idő határait lassanként megszüntetve egyre több veszélyt rejt magába, békét és biztonságot kell teremteni, és ennek fenntartására kell garanciákat vállalni. Mit is nevezünk Délkelet- Európának? A térséget a következő soknemzetiségű, soknyelvű államok alkotják: Albánia, Bosznia- Hercegovina, Bulgária, Görögország, Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, Moldáv Köztársaság, Horvátország,. Macedónia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Magyarország és Ciprus. Földrajzilag az Adriai- tenger, a Földközi- tenger, a Fekete- tenger és a Duna-vidék határolja a térséget. 2 A kelet-nyugati ellentétek megszűnésével a béke fogalmát újra kellett fogalmazni. Ezt a NATO 1991. november 7-8. között tartott államfői találkozó alkalmával megtette, a Római nyilatkozat a békéről és az együttműködésről című dokumentum keretei között. 1 Béke és biztonság (Délkelet-) Európában 2 Béke és biztonság (Délkelet-) Európába 7

Ám ma is különböző konfliktusok zavarják meg a térség békéét. Ezek a zavargások többnyire etnikai és terület-megosztási okokra eredeztethetők vissza. Kisebbségi problémák jelentkeznek Horvátországon belül Szlavóniában és Krajna vidéken, Bosznia- Hercegovina pedig a volt Jugoszlávia vegyes népességével küzd, ahol a népesség vallási szempontból is megosztott. 2.1.Macedónia A második balkán háború után 1913-ban megosztották az országot. Görög fennhatóság alá került a macedón területek 51 %-a, a szerb államé lett 39,5 % és Bulgáriáé 10,4 %. A második világháború után Tito megalapította a Macedón Köztársaságot. A népesség összetétele nagyon sokrétű, az ország soknemzetiségű, mint a térség általában. Az országnak mindössze valamivel több, mint fele szláv-macedón, szinte negyede albán, de sok a szerb, roma, török nemzetiségű is. 2.2.Bulgária Bulgáriában sem alakult szerencsésen a helyzet. Az 1992- es adatok azt mutatják, hogy 9,43 % török kisebbség él az országban. A török nyelvi és vallási különbségek következtében számos ember hagyta el az országot, de 1989 és 1990 után sokan tértek vissza a megváltozott helyzet miatt. Mára Bulgária és Törökország viszonya normalizálódott. Bulgária 1988-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatot az EK-val. 1993-ban EU Megállapodást kötött, mely azt jelentette, hogy társult taggá vált. Ez pedig a szabadkereskedelmi térség fokozatos kialakítását vonta maga után. Szófia 1995 decemberében beadta tagfelvételi kérelmét. 1999 őszén a Bizottság javasolja a Tanácsnak a csatlakozási tárgyalások megkezdését, melyek meg is indultak az 1999-es helsinki csúcs után. 2004 nyarán lezárták a csatlakozási tárgyalásokat, miközben a NATO teljes jogú tagjává vált. 2005 áprilisában aláírták a csatlakozási szerződést, mint tagjelöltek. A csatlakozás várható időpontja 2007 januárja, ám ha a feltételeket addig nem teljesítik, ez az időpont egy évvel eltolódhat. Az elvárt feltételek közül a következő részek kérdésesek még: szervezett bűnözés és korrupció, valamint 2006-ig le kell zárnia kettő, még a szovjet időkből megmaradt 8

atomerőművét, amelyek azonban az ország áramellátásának felét adják. Ehhez azonban 550 millió eurós támogatást kap 2000 és 2009 között az Európai Uniótól. 2.3.Görögország Mint említettem, Görögországot nem mint európai uniós csatlakozó országot kívánom felsorolni, hisz ennek az integrációnak már régen tagja. Ebben a részben azért kívánom csupán megemlíteni, hogy érzékeltessem, mennyire hasonló problémákkal és konfliktusokkal küszködnek a térség országai. Az etnikai különbségek jelentős problémák forrásai Görögországban, különösen a Nyugat- Trák vidékeken élő muszlin- törökök miatt, hisz ez vallási problémákat generál. A vallási különbségek mellett még Ciprus kettéosztottsága is fokozza a két ország közötti feszültséget, különösen Görögország EU- csatlakozása óta 3. Ám lévén, hogy mindkét ország NATO- tag, a helyzet fegyveres megoldása lehetetlen. Görögország 1973-ban csatlakozott az Európai Unióhoz. 2.4. Törökország Törökországnak is megvan a maga Koszovója, melyet a kurdok által lakott terület képez. Mivel azonban jelentős számú kurd emigrált, a kérdés Németországot is érinti. Az állam alapítója az ENSZ-nek, 1952 óta tagja a NATO-nak., az Európai Tanácsnak pedig 1949 óta, az OECD-nek pedig 1961 óta. Törökország 1963-ban aláírta a társulási szerződést az EK-val, célja a vámunió létrehozása, valamint előirányozta az EK-hoz való csatlakozást. A kettejük közti viszony Ciprus 1974-es török megszállása óta megromlott, melyet csak tovább mélyített az 1980-as török államcsíny. 1987-ben benyújtotta tagsági kérelmét. 1995-ben a vámuniót véglegesítették, az 1999-es helsinki csúcs után pedig tagjelölti státuszt kapott. 3 States and Minorities in the Balkans 9

Horvátország Mivel dolgozatom témáját képező országról van szó, a vele kapcsolatos problémákat, konfliktusokat részletesebben tárgyalom. 3. Az EU és Délkelet- Európa 3.1. Az EU szerepe a régió biztonságának fenntartásában Mivel a térségben dúló harcok, az instabilitás és a belső feszültség nemcsak az érintett országok életére bír fenyegető hatással, hanem a szomszédos, valamint a távolabbi országokra is, így problémáik megoldása, annak elősegítése nemzetközi viszonylatban is prioritást élvez. Az tehát minden ország érdeke, hogy a menekültek száma a kiinduló országok instabilitása miatt ne gyarapodjon és velük együtt a befogadó országokba begyűrűző szervezett bűnözés csökkenjen. Az EU a koszovói háború után kezdett aktivizálódni. Hiszen felismerte, hogy a helyzet rendezéséhez anyagi és pénzügyi támogatás szükséges, mely majd később a politikai és gazdasági szilárdsághoz vezethet 4. 3.2. A Stabilitási és Növekedési Paktum Így tehát Délkelet- Európa számára az EU stabilitási és növekedési paktumot ajánlott fel, hogy a Balkán nyugati térsége integrálódjék az euro-atlanti közösségbe. 4 Béke és biztonság (Délkelet-) Európában 10

Ebben a paktumban egy stabilizációs programot dolgozott ki, melynek elkészítésére munkacsoportokat állított fel. Az első munkacsoport foglalkozott a demokratizálódás folyamatával és az emberi jogokkal, a második munkacsoport a gazdaság újjáépítésével, fejlesztésével és a kooperáció elősegítésével, míg a harmadik a biztonsági kérdésekkel, mely magában foglalta a belső biztonság és a jogalkalmazás ügyét is 5. A stabilitási program keretében az első kezdeményezés a Royamaunt-terv volt 6, 1996 decemberében, a francia EU- elnökség idején. A terv lényege civil társadalmi, kulturális és emberjogi programok regionális összehangolása. Ezt egészítette ki 1999- ben az Obnovaprogram, melynek célja a háború okozta károk újjáépítése, mely beépül a Phare- programba. 1999 nyarán kidolgozták a körzeti modell továbbfejlesztését, a nyugat-balkáni előfokozatot. 3.3. A csatlakozás típusainak alternatívái és követelményrendszere A délkelet- európai csatlakozásnak két lehetséges változatát dolgozták ki a szakértők: a több lépésben történő vagy a gyors beléptetés alternatíváját. A keleti bővítés során a második modellt tartották célravezetőnek. Eközben az EU és az ötök között ( Albánia, Bosznia- Hercegovina, Horvátország, Macedónia és Jugoszlávia) a kétoldalú kacsolatok kiépítése folyamatosan halad előre. Az érintett országoknak az alábbi témakörökben kell egy minimális követelményszintet elérnie: Jogállamiság, demokrácia Emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása Szabad és jogszerűen tartott választás Mindenféle diszkrimináció megszüntetése Jelentős gazdasági reformintézkedések, privatizáció, az árellenőrzés feloldása Jószomszédi kapcsolatokra törekvés 1999- ben a Helsinki Csúcson úgy határoztak, hogy a bővítés második körébe tartozó országokkal egyenként tárgyalnak. Az irányelv pedig a következő volt: Először átalakulni, 5 Stability Pact for Southern Eastern European 6 Stability Pact for Southern Eastern European 11

azután integrálódni 7, azaz a koppenhágai kritériumokat minden országnak előbb el kell érnie. A délkelet-európai stabilitás eléréséhez két területen kell eredményt elérni, mégpedig politikai- társadalmi téren, mely a jogi és civil társadalmi intézményeket érintik, gazdasági téren pedig a regionális fejlesztéssel kapcsolatosan. Ezekre a célokra az EU 1999- ben közel 380 millió euró összeget szánt, a következő öt évre évente 500 milliót. 3.4. A felvételi eljárás menete 8 Az EU szerződés 49.cikke határoz a csatlakozás menetéről. A csatlakozási szándékot a Tanácshoz kell eljuttatni, mely ezt követően az írásban megtett szándéknyilatkozatot továbbítja a Bizottságnak, hogy az egy országvéleményt készíthessen, francia nevén ez az avis. Ez az országvélemény a szóbanforgó ország csatlakozásra való alkalmasságáról szól. Ezután a csatlakozásról a Tanács dönt, konszenzussal, mely döntésben a Bizottság döntése nem köti, csak eme véleménynek ismeretében dönt. Ha a tanács a kérelemre igent mond, akkor a csatlakozási tárgyalások elkezdődhetnek, melyek aztán bilaterális alapon folynak. A tárgyalások mikéntjére, azaz tartalmára és hosszára nincs külön előírás. A tárgyalások menetére és napirendjére a Tanács soros elnök tesz javaslatot, amit a Tanács a jelölt országgal konzultálva fogad el. Az Európai Parlament abszolút többséggel jóváhagyja vagy elutasítja a csatlakozási kérelmet, mely döntést aztán a csatlakozási tárgyalások végét jelenti, azaz tagállamok és a csatlakozó országok államfői aláírják a csatlakozási szerződést. A Parlament módosító javaslatokat nem tehet, csak igent vagy nemet mondhat a kérelemre. Miután a Parlament igent mondott és a csatlakozási szerződést az államok aláírták, a dokumentumot az egyes csatlakozó országok honi törvényei alapján és azoknak megfelelően ratifikálni kell. 7 Stability Pact for Southern Eastern European 8 Horváth Zoltán: Kézikönyv Az Európai Unióról 12

A jelölt országban általában népszavazást is tartanak, hiszen ez mutatja, tükrözi leginkább a döntés legalitását, illetve, hogy az nem egyes politikai csoportok, hanem a társadalom egészének döntése. 1994- ben az esseni csúcstalálkozón kidolgoztak egy úgynevezett előcsatlakozási stratégiát, melyet angolul pre-association strategy-nek hívnak, mely segíti a csatlakozó országok felzárkózását valamint az integrációs folyamat felgyorsítását hivatott elősegíteni. Ezen a csúcstalálkozón az EU vállalta, hogy a mindenkori újonnan csatlakozókkal szorosabbra fűzi a viszonyt egyes területeken, mint a transzeurópai hálózatok, infrastruktúra-fejlesztés, közlekedés, távközlés, kultúra, oktatás, kutatás. A feladatok megvalósítását tekintve egyfajta strukturális párbeszéd alakul ki a társult országok között, melynek keretében az állam- és kormányfők évente egyszer vagy kétszer, a külügy-belügy és igazságügyi miniszterek évente két alkalommal,a szakminiszterek évi egy alkalommal találkoznak és értekeznek. A csatlakozási stratégia lényege, hogy minden csatlakozó ország az Uniónak teljesjogú tagjává váljon, ám ezt megelőzően a közös joganyag lehető legnagyobb részét alkalmazza. Ennek elősegítésére az Agenda 2000 program keretében létrehoztak egy úgynevezett Csatlakozási Partnerséget, melynek keretei között az egyes országokra személyre szabott programtervet állít össze és felkészültségüknek figyelembevételével követi szemmel a teljesítés mikéntjét. A csatlakozási tárgyalások menete a következőképpen folyik. Szerkezetük szerint két részből álnak. A felvezető szakaszban a közösségi joganyag áttekintése folyik és csak ekkor következhetnek az érdemi tárgyalások. A közösségi joganyag áttekintése vagy más néven átvilágítása az úgynevezett acquis screening. Ennek folyamán a partnerek áttekintik a rendelkezésre álló 29 fejezetet, ezen belül pedig minden egyes fejezet áttekintése két részre bomlik, mégpedig úgy, hogy először az Európai Unió az összes ország számára egyszerre mutatja be az adott fejezetet, majd ezután minden egyes országgal külön is áttárgyalják az adott részt. Ám természetesen kérhetnek bizonyos engedményeket vagy teljesítési haladékot bizonyos okokra hivatkozva az egyes országok, ezekre a kritikus pontokra a későbbiek folyamán visszatérnek, azaz majd az érdemi tárgyalások folyamán. 13

Ha az átvilágítási folyamat lezárult, következhet az érdemi tárgyalás, melyet az országok felfokozott hangulatban várnak. Ennek keretei között minden egyes fejezettel kapcsolatban egy álláspont fogalmazódik meg, mind az Európai Unió, mind az adott csatlakozni kívánó ország részéről. Ezeket az álláspontokat pozíciós papírnak nevezik, melyek ily módon a tárgyalások alapját képezik. Az Európai Unió álláspontja nem más, mint az először a társult ország által benyújtott pozíciós papírra adott válasz. Eme választ pedig a Bizottság dolgozza ki, ám a tagállamok fogadják el konszenzussal. Ha már a tárgyalások folyamán egyik oldalon sem marad megválaszolatlan kérdés, akkor a fejezeteket lezárhatják. 9 Intézmények szempontjából is érdemes elkülöníteni a két folyamatot, azaz az átvilágítást és az érdemi tárgyalásokat, hiszen az Európai Unió részéről az átvilágításért a Tanács megbízásából az Európai Bizottság, pontosabban annak Tárgyalói munkacsoportja a felelős, tehát a Bizottság és a tagjelölt ország kormánya között zajlik, míg az érdemi tárgyalások már egy kormányközi konferencián zajlik, melyen az unió tagállamai és a csatlakozni kívánó ország kormánya tárgyalnak. Itt döntenek arról is tehát, hogy kaphat-e az adott ország bizonyos könnyítéseket vagy haladékokat bizonyos fejezetek tekintetében, milyen befizetések terhelik a csatlakozni kívánót, a közösségi jogszabályokat hogyan emelheti át a nemzeti alkotmányba, jogrendbe és ami a csatlakozni kívánó állam számára a legfontosabb, milyen támogatásokra számíthat az Európai Uniótól. 9 Horváth Zoltán: Kézikönyv Az Európai Unióról 14

A csatlakozási tárgyalások fejezetei: Áruk szabad mozgása Személyek szabad mozgása Szolgáltatások szabad nyújtása Tőke szabad mozgása Vállalati jog Versenypolitika Mezőgazdaság Halászat Közlekedés Adózás Gazdasági és Monetáris Unió Statisztika Szociálpolitika és foglalkoztatás Energia Iparpolitika Kis-és középvállalatok Tudomány és kutatás Oktatás és képzés Távközlés és információs technológiák Kultúra és audiovizuális politika Regionális politika, strukturális eszközök Környezetvédelem Fogyasztóvédelem Bel-és igazságügyi együttműködés Vámunió Külgazdasági kapcsolatok Közös kül- és biztonságpolitika Pénzügyi ellenőrzés Költségvetés Intézményi kérdések Egyebek 4. Horvátország és az Európai Unió Elérkeztünk dolgozatom sarkalatos pontjához. Ahhoz, hogy megláthassuk, Horvátország mennyire felkészült az európai uniós csatlakozásra, alaposabban meg kell, vizsgáljuk az ország állapotát mind társadalmi, politikai, mind gazdasági tekintetben. Ehhez pedig egy komplex gazdasági elemzés látszik a legcélszerűbbnek, melyet magam végeztem el. Horvátország gazdaságának elemzését két részre szedtem. Az első részben tárgyalom a horvát átmenet éveit, majd a második részben behatóbban tanulmányozom a gazdaság mai állapotát. Így tehát az első részben azt kívánom vizsgálni, hogy hogyan valósította meg ez az ország a nyugathoz, Európához való felzárkózást, hogy vészelte át a háború okozta nehézségeket 1995 után, mely jelentős hátrányt jelentett a többi csatlakozni kívánó országgal szemben. Azért fektetek nagy hangsúlyt erre az időszakra is, mert ez nagy különbséget jelenthet az elbírálások során is, hiszen ez az ország jelentős hátrányt szenvedett. Nem beszélve arról, hogy a fejlődést, mint folyamatot kell vizsgálni, éppen ezért ezen jelentős fejlődési időszakról 15

nemhogy nem szabad megfeledkeznünk, de különös hangsúlyt kell rá helyeznünk annak országspecifikus volta miatt.. Ezután, mérlegelve az eddigi erőfeszítéseket, a jelenlegi helyzetet kell alaposan elemeznünk, hisz ezek tükrözik és rejtik magukban az EU támasztotta feltételek teljesítésének lehetőségét. 4.1. Horvátország és egy rövid történeti kitekintés 4.1.1. Horvátország a második világháború előtt (dióhéjban) 10 Horvátország története is a római időkig nyúlik vissza, mikor hódító Diokletianus elfoglalta ezen területet és erődöt építettetett a mai Split területén. Ennek az erődnek a romjait ma a legnagyobb fennmaradt római emlékként tartják számon Kelet-Európában. Miután a római birodalom összeomlott szláv törzsek érkeztek a mai Lengyelország területéről, és benépesítették a dalmáciai és az észak-keleti területeket. A két tartományt később királyságként egyesítették A XIII. sz.-ban a tatárok lerombolták Horvátország területét, később a törökök fenyegette veszély ellen a Habsburgok segítségéért folyamodtak, ám 1918-ig a fennhatóságuk alatt is maradt az ország. A politikai és kulturális mozgalmak 1835-ben kezdődtek, ezután Észak-Horvátország magyar uralom alá került, ám belső autonómiát kapott. Mikor az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia vereséget szenvedett, Horvátország a Szerb-Horvát-Szlovén királyság része lett, melyet 1929-ben Jugoszláviára rövidítettek. A horvátok haragját váltotta ki az a tény, hogy az unió székhelye macedón nacionalisták segítségével Belgrád lett. Tüntetésül horvát ellenállók merényletet kíséreltek meg Sándor király ellen 1934-ben. A belső ellentétek ezzel vették kezdetüket. 10 William Bartlett: Croatia between Europe and the Balkans 16

4.1.2. Horvátország a második világháború után 1999-ig (Tudjman haláláig) 11 1941-ben Németország bekebelezte Jugoszláviát és fasiszta bábkormányt állított fel. A horvát usztasák megpróbálták kiűzni a szerbeket az állam területéről, ám amikor ezen kísérletük kudarcot vallott, 350 000 szerb, roma és zsidó nemzetiségű embert gyilkoltak meg. A háború végére közel egy millió ember halt meg az országban. 12 A háború utáni Horvátország köztársasági státuszt kapott a Jugoszláv Föderáción belül, a kommunista Tito vezetésével. Mivel Horvátország gazdasági tekintetben kezdte túlszárnyalni szomszédos országait, autonómiát követelt. 4.2. Horvátország és az átmenet korszaka Az 1980-as években már nemcsak a függetlenségért, hanem a kommunizmus megbuktatásáért is harcoltak. 1990-ben Tudjman Horvát Demokratikus Unió-ja nyerte a választásokat. Egy új alkotmányt fogadtak el, mely a Horvátországban élő szerbeket már nem alapító nemzetként, hanem kisebbségként deklarálta. A szerb jogokat az alkotmány nem tartalmazta, sok szerb elvesztette hivatali állását. 1991-ben Horvátország deklarálta függetlenségét. Hatalmas harcok törtek ki országszerte, és a jugoszláv hadsereg, mely főként szerb kommunistákból állt, a szerbek oldalán avatkozott be. Horvátország ugyan három hónapra lemondott függetlenségéről, a harcok tovább folytatódtak. Horvátország egynegyedét szerb milíciák foglalták el, Zágrábot ostromolták. 1991-ben az Egyesült Nemzetek a horvátok oldalán beavatkoztak. 1992-ben deklarálnia kellett a kisebbségi és emberi jogok védelmét. A harcok ennek ellenére még 1995-ig folytatódtak, csak ekkor került sor a viszonylagos stabilitás beálltára, az otthonaikat elhagyni kényszerülő horvát lakosok visszatelepítésére, a munkanélkülivé vált katonák problémájának megoldására és a szétzúzott infrastruktúra újbóli kiépítésére. 1999-ben Tudjman meghalt, pártjának helyébe a közép-baloldali koalíció lépett. Mesic lett az új elnök. 11 William Bartlett: Croatia between Europe and the Balkans 12 : www.croatianhistory.com 17

4.2.1. Gazdaság az átmenet éveiben 4.2.1.1. A háború okozta károkból való kilábalás és a fejlődés 2002-ig A második világháború után egy erőteljes iparosodási és diverzifikálódási folyamat köszöntött be Horvátországban. A decentralizálódási folyamat 1965-ben következett be, mikor egyes szektorok különösképp fejlődni kezdtek, mint például a turizmus. A horvát gazdaságból származó bevételeket a régi Jugoszlávia szegényebb területeinek fejlesztésére fordították, mely megszorító intézkedésekkel és hiperinflációval párosult a nyolcvanas években. A privatizáció és a piacgazdaságba való átmenet még épphogy csak elkezdődött a horvát kormány irányítása alatt, mikor a háború kitört. A háború hatalmas károkat okozott a gazdaságnak és az infrastruktúrának, különösképp a turizmusnak, mely gazdag bevételi forrásnak számított. 1989 és 1993 között a GDP 40,5 %-kal esett. 1996-ban még a bevételek 40 %-át hadi kiadásokra fordítottak, ami leginkább a hadigazdaság jellemzője. Az ilyen mértékű hadi kiadásokat természetesen a négy évig tartó háborúban való részvétel indokolta. 1991-ben a GDP közel 20 %-kal a két évvel azelőtt regisztrált érték alatt volt. Számos üzemet be kellett zárni, ám ez nem jelentette a gazdaság recessziójából való kilábalás kezdetét. A megmaradt és hivatalosan regisztrált vállalatok fele nem volt képes az utánpótlásokat és a munkaerőt megfizetni. A megfelelő politika teljes hiányában a mezőgazdaság, mely korábban az export fő összetevőjének számított, olyan mértékben visszaesett, hogy épphogy a hazai szükségleteket volt képes fedezni. A másik fenyegető mutató a munkanélküliség volt, mely ez időben elérte a 20 %-ot, de nem hivatalos mérések szerint akár a harminc százalékot is. A bujtatott munkanélküliség emellett szintén jelen volt, hisz voltak, akik munkájukért nem kaptak fizetést. Főleg a turizmus újbóli fellendülésének köszönhetően a horvát gazdaság 2000-ben növekedésnek indult, 2,9 %-os értéket mutatva, melyet 2001-ben 3,9 % követett. 13 Ez a fejlődési ütem folytatódott, hisz 2002-ben a növekedési ráta 5,2 %-os volt, melyet feltehetően az újonnan privatizált bankszektor, néhány tőkebefektetés (főleg útfelújítások), a turizmus növekedése és a kicsi és közepes méretű magánvállalkozások nyereségei idézett elő. 13 :www.cia/org.com 18

A munkanélküliség további növekedése is megtorpant és csökkenni látszik, bár még az állam által finanszírozott vállalatok nagy része, főleg a mezőgazdasági és hajóépítési szektorban, még támogatásokból tartja fent magát. A gyenge befektetési kedv a szegényes pénzügyi környezetből és a megoldatlan tulajdonjogi kérdésekből következően, valamint a belpolitikai harcok mind hozzájárultak a privatizáció folyamatának lelassulásához 2002-ben. Minden esetre a nemzeti petróleumgyártó cég 25 %-ának privatizálása (a tervezett 2003-as év helyett még 2002-ben) és a 2004-ben kezdődő privatizálása a nemzet elektomosságelőállító cég egyes szegmenseinek, talán hozzájárulnak a külföldi működőtőkevonzó képesség növekedéséhez és ezáltal a versenyképesség növeléséhez. GDP növekedés: 14 6 5 4 3 2 1 0-1 GDP növekedés (%) 5,9 6 5,2 4,3 2,9-0,7 1994 1996 1999 2000 2002 2004 GDP 4.2.1.2. Az infrastruktúrában okozott károk helyreállítása A háború következményei ezt a szektort nagy mértékben sújtották. A belpolitikai instabilitás és az alternatív transzportfolyosók kialakulása miatt a tranzit kereskedelem még nem érte el a háború előtti szintet. Horvátországnak mintegy 28 500 km lebetonozott útja van, melyből körülbelül 600 km autópálya. Az útépítések a kormány legfőbb prioritásai voltak és jelenleg is azok az abban folytatott harcban, hogy felhívják a figyelmet az ország kereskedelmi csomóponti szerepére. Csak 2003-ban 150 km hosszú autópályát nyitottak meg a forgalom számára. A horvát vasutak az összes nagyvárost és kikötőt összekötik más városokkal. Horvátországban mintegy 2726 km vasút található, melynek 36 %-a elektromos 14 : Dr. Marinovich Endre Ferkelt Balázs: Az átmenet gazdaságtana 19

meghajtású. A hazai légitársaságnak mintegy 14 európai országgal van mára összeköttetése, és az egyik legújabb flottával rendelkezik. Telekommunikációs hálózatát 51 %-ban a Deutsche Telecom birtokolja. 15 4.2.1.3. A tőke országba csábításának elősegítése és annak folyamata A külföldi tőke országba csábítása az egyik legfőbb cél a kormány számára. Ebben az ügyben az eddigi években a következők történtek. A kormány restriktív makropolitikát kívánt folytatni, a makrogazdasági stabilitás megteremtésével, kiadások csökkentésével, a kis- és középvállalkozások számának kiterjesztésével, az energiaszektor liberalizálásával és szabályozásával, a nagyvállalkozások privatizációjával és a pénzügyi szektor szabályozásának és ellenőrzésének erősítésével. A Horvát Nemzeti Bank pedig restriktív politikát folytat a stabilitás és a nemzeti valuta belső konvertibilitása érdekében. A gazdasági tevékenység kétharmadát a szolgáltatások teszik ki, ám ezt még kiegészítik a mezőgazdaság és az ipar magas aránya. Horvátországnak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésére természeti kincsek, földgázt és kőolajat Oroszországból importál. Sajnos a magánszektor nem nő olyan gyorsan, hogy elegendő munkahelyet biztosítson a lakosoknak, akiknek munkahelye a privatizáció és strukturális váltás során megszűnt. Bár a csökkenő foglalkoztatottság növeli a munkaerő termelékenységet, ez csak sovány vigasz azon magas képzettségű horvát lakosoknak, akik így csak korlátozott lehetőségekkel találják szembe magukat. Az állami tulajdonú bankok, olajtársaságok és az elektromos ipar privatizációja még hátra van. a) A horvát nemzeti valuta stabilitásáért folytatott küzdelem A horvát nemzeti valuta, a dinár, az 1990-es években, a háború következtében nagy kárt szenvedett, leértékelődött. Így az ország hatalmas mértékű hiperinflációt kellett, hogy elszenvedjen. Az infláció mértéke ugyanis elért az 1500 %-ot 1993-ban. A következő évben az ország makrogazdasági stabilizációs programjának keretei között a horvát kormány egy új pénznemet vezetett be, a kunát, melynek értékét szorosan a német márkához kötötték. A szigorú monetáris politika és a magas reálkamatlábak bevezetése végül hozzájárult ahhoz, 15 : www.wikipedia.com 20

hogy az inflációt visszaszorítsák 1995 és 1999 között. 1999 és 2001 között a fogyasztói árnövekedés 5 % körüli érték körül maradt, de ez az érték magában foglalta az energiaárak növekedését, mely csak ideiglenes volt. 2001-ben az infláció mértéke csak 2,6 %-os volt, míg a maginfláció, mely magába foglalja az adóváltozásokat is, csak 2 %-os. 16 Persze ez csak az érem fényesebbik oldala, hisz ezzel együtt a nemzetközi tőzsdepiacokat tekintve a kuna túlértékelt volt, ami viszont Horvátország export versenyképességén ejtett csorbát. Emellett a belső konfliktusok is nehezítették a horvát termékek és szolgáltatások helyzetét a nemzetközi piacokon. A bérek és nyugdíjak problémája, sajnos még mindig aktuális maradt. A kormány ráébredt annak szükségességére, hogy Horvátország újra kivegye részesedését a turizmusból, így sikerült a mediterrán turizmusból való 3 %-os részesedésüket 10 %-ra növelni, és évente 7 millió látogatót várnak országukba. A szomszéd, azaz a volt Jugoszlávia utódállamaival való szorosabb kapcsolatépítés is hozzájárulna a forgalom növekedéséhez. Az 1998-99-es bankkrízisen sikerült úrrá lennie, mely a későbbi magasabb betéti kamatlábakban tükröződött. A monetáris politikának nemcsak az inflációt sikerült alacsonyan tartania, hanem a nemzeti valutának, a kunának a nemzetközi stabilizációját is sikerült elérnie, hisz 2000-ben és 2001- ben az USA dollárral szemben csak alig változott. 17 A munkanélküliség azonban maradt magas szinten, mely egy 15,3 %-os értékben mutatkozott meg az ILO mérései szerint, egyes helyi mérések szerint még magasabban, 20 % vagy afölött. b) A Racan-féle reformcsomag 18 A Racan vezette kormány reform programcsomagjának segítségével sikerült a folyó fizetési mérleg hiányát 2000-re a GDP 2,3 %-a alá csökkenteni, az 1999-es év 7 %-ához képest. Ez a százalékos arány a folyó fizetési mérleg hiányának tekintetében 2001-re ugyan nőtt, ám még mindig jóval alatta maradt az 1990-es évek vége felé mért értéknek. Számokban kifejezve a 2000-es hiány 660 millió US$ az 1999-ben mért 1,4 milliárd dollárhoz képest és az 1997-ben mért több mint 2,2 milliárd dollárhoz viszonyítva. A folyó fizetési mérleg hiánya a kereskedelmi mérleg hiányának tudható be. 2001-ben ugyanis az országba áramló import 16 : www.cia/org.com 17 : www.wikipedia.com 18 Croatia: Country Profile 21

értéke mintegy 4 milliárd dollárral több volt, mint az országból külföldre áramló exporté, mely a GDP 20% -át tette ki. Horvátország, mint már említettem, a szolgáltatások tekintetében nemzetközi tekintetben is fontos szereplő. Ehhez nagymértékben hozzájárul a turizmus, mely a szolgáltatás mérlegét pozitív irányba billentette, mintegy 2,4 milliárdos értékkel 2001-ben. Ám a külső adósságok tekintetében Horvátország nagy tartozásokat halmozott fel, emellett nagy összegű támogatásokat kapott külföldről. 2001-ben például 950 millió dollár értékű transzfer érkezett (segélyek), melyek hasonló összeggel csökkentették a folyó fizetési mérleget. Az állam pénzügyi tevékenységei konszolidálták a folyó fizetési mérleget, mely így lehetővé tette az ország számára, hogy növelje nemzetközi tartalékait, mégpedig az 1998-as évi 2,8 milliárd dollárhoz képest 2001-es év végére 4,7 milliárd dollárra. A működő tőke befektetések beáramlása jelentős volt, 2000-ben és 2001-ben egy milliárd dollár. A portfolió befektetések a világ többi részével a pénzügyi tőke beáramlásában mutatkozott meg, mely 700 millió dollárra rúgott. 19 2001 végére Horvátország külső adóssága 10 milliárd dollárt tett ki, mely a javak és szolgáltatások éves exportjának 100 %-át tette ki. Habár ez az arány feltehetően növekedni látszik, a nominál GDP növekedéséhez képest mégis kevesebb. 4.2.2 Horvátország közeledése nemzetközi szervezetekhez és integrációkhoz 20 Horvátország ráébredt arra, hogy a világgazdaságban való kereskedelmi részvétel és az integráció kulcsfontosságú eszközként szolgál a gazdasági növekedés eléréséért folytatott harcban. 2000 novemberében a WTO-hoz való csatlakozást jelentős segítséget nyújtott a hazai reformtervek végrehajtásában, mely hozzájárult a piacoreintált kereskedelmi politika kialakulásában. Emellett a regionális integráció is fontos egy ország számára, ezért Horvátország nagy szerepet igyekezett vállalni a régió politikai stabilizációjának kialakításában, valamint a környező országokkal kialakított kapcsolatok szorosabbra fűzésében is, hisz béke és biztonság nélkül elképzelhetetlen a fenntartható fejlődés. 19 : www.wikipedia.com 20 William Bartlett: Croatia between Europe and the Balkans 22

Horvátország 2003-ban Stabilitási és Együttműködési Paktumot kötött az Európai Unióval, melyben vállalta, hogy törvénykezését az európai és nemzetközi szabályokhoz igazítja. Végül, de nem utolsó sorban a CEFTA tagja lett, megnyitva ezzel határait a régió állampolgárai és potenciális partnerei előtt. Ezáltal pénzügyi intézményeinek profitibilitása is megnőtt, Horvátország bebocsátást nyert a nemzetközi tőkepiacokra, kedvező feltételek mellett. Bár a főbb Európai országokban végzett gazdasági tevékenységének alacsony szintje ellenére, 2002-ben 5,2 %-os növekedést tudott felmutatni. Az infrastruktúra befektetések pedig hozzájárultak a makrogazdasági növekedéshez. Különböző nemzetközi pénzügyi intézményekkel is szerves kapcsolatban áll, például az IMFfel és a Világ Bankkal. Ezek segítséget nyújtanak a pénzügyi átláthatóság kialakításában, a vállalatok privatizációjában, az adósságkezelésben és egy új törvénykezési rendszer kialakításában, melyek hozzájárulnak a különböző piacok zökkenőmentes működéséhez, a foglalkoztatás növekedéséhez és a kereskedelem további liberalizációjához. 21 A Világ Bank eddig huszonhárom projekthez nyújtott kölcsönt 1993 óta, melyek közül 2001- ben még tizenhárom csak folyósítás alatt állt. Emellett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is nyújtott különböző támogatásokat az országnak. Láthatjuk tehát, hogy bár Horvátországnak nemcsak a tervgazdaság és a szocialista rezsim által bekövetkezett problémákkal kellett megküzdenie, hanem az 1991 és 1995 között elhúzódó háborúval és a belpolitikai viszályokkal is, mégpedig egy olyan transzformációs folyamat elején, mely ilyen további akadályok nélkül is nehézkes és hosszantartó folyamat, eddig mégis vette az akadályokat. Leküzdötte a háború után okozta károkat, szétzúzott infrastruktúráját újra kiépítette, megbirkózott a hiperinflációval, szigorú monetáris politikájával helyreállította a nemzeti valuta stabilitását és konvertibilitását, kiépítette a piacgazdaság intézményrendszerét, elérte a folyamatos növekedést, integrálódott a regionális és nemzetközi szervezetekbe. Még előtte álló és megoldandó problémái a magas munkanélküliség leküzdése, a nagy állami kiadások csökkentése és emberjogi kérdések. 21 : www.wto.com 23

Mindebben segítségére lehet az Európai Unióhoz való csatlakozás, melyet célul tűzött ki, és amelyhez még különböző feltételeket teljesítenie kell, ám jó eséllyel pályázik az integrációhoz való csatlakozásra, ha a megkezdett úton halad. 4.3. Horvátország jelenlegi helyzetének elemzése (2000-2005) Miután áttekintettük, hogy vészelte át Horvátország az átmenet és a háború éveit, a gazdasági elemzés második része következik, mely az aktuális gazdaságra helyezi a hangsúlyt. Az általános adatok áttekintése után következik a gazdasági teljesítmény és növekedés elemzése, majd az állami szerepvállalás és a gazdaságpolitika vizsgálata, hangsúlyt helyezek az ipari termelésre és termelékenységre, a munkaerőpiacra, a fiskális és monetáris folyamatokra, külgazdaságra és végül a gazdasági helyzet értékelése következik, versenyképességi helyzet vizsgálata. 4.3.1 Általános adatok 4.3.1.1. Terület, népességi adatok, vallások Terület: 56,542 km 2 Főváros: Zágráb Beszélt nyelvek: horvát (96 %), egyéb (4%, ezen belül olasz, magyar, cseh, szlovák, német) A népesség 89,6 %-a horvát, 4,5 %-a szerb, a bosnyákok 0,5 %-ot tesznek ki, magyar 0,4 %, szlovén 0,3 %, cseh 0,2 %, 0,2 % roma, 0,1 % albán, 0,1 % montenegrói, 4,1 % egyéb. A vallásos különbségek Horvátországra is, mint a régió országaira, jellemzőek. A római katolikusok száma igen nagy arányú, 87,8 %. A többi vallás megoszlik, 4,4 % ortodox, 1,3 5 muszlim, 0,3 % protestáns, egyéb és ismeretlen 6,2 %. 22 22 World Market Research Centre: Country Analysis 24

4.3.1.2. Intézményrendszer története 23 Már korábban áttekintettem Horvátország rövid történelmét. Most ismét megragadom az alkalmat egy rövid történeti kitekintésre, ám most az intézményrendszer alakulásának szemszögéből. Mint már említettem, az 1960-as években a magukat horvát tavaszként nevező ellenállók csoportja folyamatosan küzdöttek a nagyobb függetlenségért és reformokért, mely kezdeményezések Tito halála után egyre nagyobb támogatást kaptak. Ivica Racan, a Kommunista Párt feje, kiírta az 1990-es többpárti választásokat, melyet Franjo Tudjman nacionalista Horvát Demokrata Uniója nyert meg (HDZ). Ezt követően több szerb lakta területen, különösképp Krajinában kitörtek a harcok a helyi szerb lakosság felháborodása következtében, kiket a jugoszláv hadsereg támogatott. 1991-ben Horvátország kinyilvánította függetlenségét a Jugoszláv Szövetségi Államtól. Az új államot először Németország és az Európai Közösség ismerte el 1992 januárjában. A béke kivívásáért folytatott nemzetközi küzdelem ellenére 1995-ig háború dúlt az ország területén Ekkor azonban az állam a szerbek kivonulásának feltétele mellett lemondott a krajinai területekről. Ezalatt Tudjmann egyre autokratikusabb hatalmat kezdett gyakorolni az ország felett. A Boszniával való béketárgyalások véghezvitelével szembeni magatartásával az ország nemzetközi elszigeteltségét idézte elő, miközben a rajta elhatalmasodó betegség következtében az országban a gazdasági hatalom egyre inkább a korrupt és erős szövetségesei kezébe került. 1999-es választások előtt, melyet Racan Kommunista Szociáldemokrata Pártja nyert meg, meghalt. Az SZDP vezette koalíció intézményi reformokat hozott 2000-2001-ben, csökkentve az államfői szerepkört a parlament tekintetében, valamint növelve a kisebbségek jogait a parlamenti szereplésben. 4.3.1.3.Intézményi felépítés 24 Az állam feje az államfő, melynek személyét a nép választja ötéves időszakra. A 2000-es reform csökkentette hatalmát, melyet Tudjman államfő még élvezett. Az államfő viszont maradt a fegyveres erők főparancsnoka. 23 Transitions to Democracy, The HDZ government of 1990 24 Croatia: Country Profile 25

A kormány A kormány feje a miniszterelnök, akit a választások eredménye alapján az államfő nevez ki. Jogkörét a 2000-es intézményi reform kibővítette, feloszlathatja a parlamentet. Határozatokat hozhat, de csak a kormány által meghozott törvények keretei között. A parlament (Sabor) A parlament az SzDP kormány által bevezetett intézményi változások következtében nagyobb hatalommal bír a titkos szolgálatok és a fegyveres erők tekintetében, valamint jóváhagyja a nemzetvédelemmel és a biztonsággal kapcsolatos stratégiákat. Az intézményi változásokhoz pedig a parlament 2/3-ának jóváhagyására van szükség. A parlament egykamarás, 151 képviselővel, akiket ötéves terminusra választanak. Létezett egy másik kamara is, ám a felső házat a 2001-es reform alapján a kormány feloszlatta, mivel csak gazdasági terhet jelentett és jelentős hatalommal nem bírt. A horvát alkotmány nem határoz meg parlamenti küszöböt, így a választásokon mindössze 1 %-ot elnyert pártok is helyet nyerhetnek. Öt széket pedig a nemzeti kisebbségek számára tartanak fenn. Regionális felépítés A 2001-es törvény értelmében Horvátország helyi kormányzatai a következő részekre oszlanak: Önkormányzatok, melyek kisebb kormányzati egységek, rendszerint több településből állnak Városok, melyek a megyeszékhely körüli kormányzati egységek, vagy bármi egyéb település 10 000 fő feletti lélekszámmal Megyék, melyek nagyobb regionális kormányzati egységek (igen jelentősek Horvátországban) Főbb politikai pártok Horvát Demokratikus Unió (HDZ) Vezetője Ivo Sanader, alapítója a volt államfő, Franjo Tudjman. A 2000-es választásokat követően a párt liberális szárnya leszakadt, és megalapították a Demokratikus Centrumot., míg a szélső-jobb szárny szintén levált. Sokan a Tudjman-erából egyszerűen távoztak. Sander pedig teljes átalakítást vitt végbe saját pártjában, újrapozícionálva azt európai, konzervatív pártként. Szociáldemokrata Párt (SDP) 26

A korábbi koalíciós kormánypárt vezető pártja. Továbbra is Ivica Racan vezeti a pártot. A párt programja jelenleg határozottan közép-bal és reformkezdeményező. A 2003-as választásokon a Liberális Párttal is csak 22 %-ot ért el, mely igen messze elmarad a korábbi egyedül elért 40,8 %-tól. Horvát Paraszt Párt (HSS) A Racan koalíció egyik pártja volt, közép-jobb oldali elhelyezkedéssel, határozottan keresztény és agrár elveket vall. Horvát Nép Párt (HNS) Jelentőséget Stipe Mesic által nyert, aki a 2000-es választásokon nyerte el az államfői posztot. A párt vezetője Vesna Pusic. Horvát Szociálliberális Párt (HSLS) Demokratikus Centrum (DC) Horvát Nyugdíjasok Pártja (HSU) Független Szerb Demokrata Párt (SDSS) Isztriai Demokrata Gyűlés (IDS) Liberális Párt (LS) Liberális Demokraták Pártja (LIBRA) Horvát Jobboldali Párt (HSP) Horvát Blokk Főbb politikai vezetők 25 Államfő Stjepan (Stipe) Mesic. Nagy politikai karriert futott be, mind a volt Jugoszlávia idejében, mind a mai Horvátországban. Karizmatikus személy lévén, elnyerte az államfői posztot. A Tudjman rezsimmel szemben egyre kritikusabbá vált, majd el is hagyta a pártot, s megalapította sajátját. 2000-ben választották meg államfőnek óriási többséggel, majd 2005- ben még nagyobb többséggel újraválasztották. Bár technikailag független jelölt volt, három fő közép-baloldali ellenzéki párt támogatta. Kormányfő: Ivo Sanader. Az 1990-es évek folytán minden korrupciós botrányban érintetlenül ívelt fel politikai karrierje, először a tudományos tárca minisztereként, majd külügyminiszterként, mígnem megválasztották Tudjman utódjának, azaz a HDZ vezetőjének 2000-ben. Sanader pártját erősen konzervatív párttá alakította át, kapcsolatai szorosak az 25 Croatia: Country Profile 27

osztrák Wolfgang Schüssellel és a német Edmund Stoiberrel. Teljes együttműködésre kötelezte magát a Nemzetközi Bűnügyi Bírósággal a háborús bűnösök és a szerb menekültek ügyében, az EU-hoz való csatlakozás érdekében. Parlament szóvivője: Vladimir Seks. Régóta a HDZ tagja, ő a jelenlegi elnök helyettes. Pátjával együtt Seks is enyhíteni látszik nacionalizmusán, de ennek ellenére még mindig a jobboldalon helyezkedik el. Hevesen tiltakozott a háborús bűnösök kiadatása ellen. Családügyi miniszter: Jadranka Kosor. Gazdasági miniszter: Damir Polancec. Egészségügyi miniszter: Neven Ljubicic. Pénzügyminiszter: Ivan Suker. Külügyminiszter: Kolinda Grabar-Kitarovic. Védelmi miniszter: Berislav Roncevic. Belügyminiszter: Marijan Mlinaric. Igazságügyi miniszter: Vesna Skare Ozbolt. Parlmenti választások 26 Az 1990-es parlamenti választásokon Franjo Tudjman HDZ-je a szavazatok 40 %-át nyerte el. Az alkotmányos változtatásoknak köszönhetően a HDZ automatikusan parlamenti többséget szerzett. Tudjmant államfőnek választották. 1995-ben ismét a HDZ nyerte meg a választásokat, Tudjmant pedig újraválasztották. A 2000-es év viszont változásokat hozott, a hatalom a Szociáldemokrata Párt kezébe került, Racan vezetésével. Az SZDP egy kormánykoalíciót alakított ki, hat koalíciós tag részvételével, mely szám később négyre csökkent. A 2000-es államfőválasztás Stjepan Mesic 41 %-os győzelmével ért véget. A 2003-as választások újra a HDZ kezébe adták az irányítást, igaz egy mérsékeltebb képet mutatva, Ivo Sanader vezetésével. A párt egy kisebbségi kormányt alakított, ám különböző kisebb pártok által támogatva. A 2005-ös államfői választások Mesic újraválasztását eredményezték. Kormánystabilitás Mivel a kormány támogatottságát kis pártok képezik, a vitás kérdéseket kérdésről kérdésre tárgyalják meg. Az SZDP és szövetségesei tervezhetnék ezen kisebb pártok elcsábítását, 26 Results of 1990/92/93 elections 28

előidézve ezzel a kormány hanyatlását. Ám ezek a kis pártok csak jelentős indok esetén pártolnának át. Habár támogatásuk elnyerése Sanadernek politikailag és pénzügyileg is kitartást igényel. Ellenzék Az ellenzék vezető pártja továbbra is az SZDP. Támogatottsága a nép körében igen nagy, és míg a HDZ népszerűsége a 2003-as választások óta jelentősen visszaesett, a jelenlegi helyzet szerint egy most megtartott választás az ellenzék győzelmét hozná. Természetesen a kormánypártnak még van ideje népszerűségét újra növelni, amennyiben jól szerepel. Választások 2003: részvevő pártok és elnyert helyek Pártok Elnyert helyek száma HDZ 66 SZDP- központú 41 koalíció (34 az SZDP-nek, 4 az IDS-nek, 3 a LIBRAnak, 2 az LS-nek) HNS- központú koalíció 11 HSS 10 HSP 8 HSLS-DC 3 HSU 3 SDSS 3 Egyéb és függetlenek 5 4.3.2. Népességgel kapcsolatos alapmutatók 27 Horvátország népessége 4 440 000 fő volt 2001-ben, 2003-ig nem is történt e számban nagy változás, hisz ez 4 442 000 főt mutatott. A férfiak várható élettartama 71 év körül mozog, míg a nőké 78 év. Míg azonban ez a két adat 2001-től 2003-ig érdemben nem változott, a 27 www.croatianstatistics.com 29

születések száma enyhén igen, 40993-ról 3 9668-ra csökkent, ezen újszülötteknek 9,4 %-a házasságon kívül született 2001-ben, 2003-ban ez az arány már 10,1 %. A nők átlagéletkora első gyermekük születésekor lényegében e három év alatt nem változott, 25 és 26 év között mozog. A halálozások száma 2001 és 2003 között: 2001 2002 2003 Összes halálozások 4 9552 5 0569 5 2575 száma Újszülött halálozások 315 252 251 Erőszakos halállal 2742 2707 2859 meghaltak Öngyilkosok száma 882 875 865 Balesetben meghaltak száma 673 639 753 Látható, hogy a természetes halálozás mellett az erőszakos halál előfordulása a legnagyobb, mely mutató a háború utáni feszült helyzet miatt érthető. A megköttetett házasságok száma 2 2000 körül stagnál. (némi változással: 2001-ben 2 2076, 2002-ben 2 2806, 2003-ban 2 2337) Ezzel együtt a válások száma nőtt 2002-höz képest, 4496-ról 4934-re nőtt. 28 A népesség mozgása mára jelentősen lecsökkent a stabilizálódó helyzetnek és a háború végének, valamint az ország nagymérvű fejlődésének köszönhetően. 1999-hez képest az emigránsok száma több mint felére csökkent (1 4285 főről, 6534-re). Az immigránsoké hasonlóképp alakult. 28 www.croatianstatistics.com 30

Migráció Immigráció Emigráció Migráció mérlege 1999 3 2910 1 4285 1 8625 2000 2 9385 5953 2 3432 2001 2 4415 7488 1 6927 2002 2 0365 1 1767 8598 2003 1 8455 6534 1 1921 A halálozások oka 5,40% 23,80% 4,50% 5,10% 2,10% 6,10% 53% keringési zavarok egyéb táplálkozás és anyagcsere légzőszervi megbetegedés emésztési zavarok sebesülés, mérgezés daganatos betegségek 4.3.3. Gazdasági teljesítmény és növekedés Horvátország a második iparilag legfejlettebb ország a volt jugoszláv államok közül, Szlovénia után. A szövetségi állam decentralizált struktúrájából következik, hogy a vállalatok maguk szabályozhatták az árakat és hozhattak befektetéssel kapcsolatos döntéseket. A kollektivizálás és a vállalatok állami tulajdonba kerülése sem volt szisztematikus, hisz kicsi magánszektor is együtt létezhetett a nagyobb állami egységekkel. Ezen felül, mivel Horvátország rendelkezett és rendelkezik ma is a legszebb adriai tengerparttal, ez az ország élvezhette a legtöbb turizmusból származó hasznot. A legjellemzőbb iparágak a bauxit- és barnaszénbányászat, az élelmiszeripar, a hajógyártás és a vegyipar. 31

Mint már említettem, az 1991-ben kitört háború jelentősen megrongálta a gazdasági fejlődés eredményeit és az ország egy öt évig tartó recesszióba süllyedt, mely egy 35%-os output csökkenést és hiperinflációt eredményezett. 29 Sajnos ez a háború azonban nemcsak az ország nemzeti vagyonát és infrastruktúráját tette tönkre, hanem embertömegek migrációját okozta, ezen felül pedig a már jól működő, kifejlett kapcsolatrendszert is megrongálta Jugoszlávia utódállamaival. Szerencsére az IMF kezébe vette Horvátország fejlődésének irányítását. Ebben pedig segítségére volt a Világ Bank is. Mindkettő elsőként a hatalmas állami tulajdonú cégek privatizálását célozta meg. Ma már az állam a háborúból és recesszióból való kilábalás rögös útján halad, melyben egy demokratikus úton választott kormány segíti. Az igaz politikai és gazdasági paletta átalakítása igen gyorsan halad. A makroökonómiai stabilitás az IMF-fel való együttműködés jegyében szépen halad előre. A politikai vezetőség elkötelezte magát a makroökonómiai stabilitás iránt, mely stratégia rövid- és középtávon a pénzügyi számlák konszolidációját és az ország nagymértékű hitelnövekedésének visszaszorítását foglalja magába, mely hozzásegíti az országot a külső adósság csökkenéséhez. Gazdasági stratégia A stratégia lényege az ország nagymértékű dezintegráltságból való újjáépítése, mely a kilencvenes évek során alakult ki, valamint jelenti Horvátország rehabilitációját a nemzetközi életbe. Az IMF-ben és a Világ Bankban való részvétel 1993 óta segít ebben, habár a diktatórikus kormánystruktúra Franjo Tudjman vezetésével, valamint a bosnyák háborúban való aktív részvétel tovább mélyítette az ország izolációját, mely akadályokat gördített a saját maga vállalta háború okozta károk helyreállításának útjába. A fordulópontot a 2000-es év jelentette, mikor is a Racan vezette koalíció vette át a hatalmat. Ezen vezetőségnek elsődleges célja egy törvényesen és az emberi jogok messzemenő betartásával működő demokratikus állam létrehozása volt, mely elősegíti a nemzetközi kapcsolatok újjáépítését. 29 World Market Research Centre: Country Analysis 32

Két fontos célja volt a stratégiának, egy részről az IMF kölcsöneihez való hozzáférhetőség, más részről az EU-val történő kapcsolatfelvétel a Stabilitási és Növekedési Paktum segítségével. GDP növekedése a vizsgált években, tehát 2000 és 2004 között a következő trendet mutatja. 2000 után 2002-ig folyamatos növekedés figyelhető meg (2,86 % 2000-ben, 4,44 % 2001- ben, 5,21 % 2002-ben), majd 2004-ig folyamatos csökkenés következett be (2003-ban 4,27 %, 2004-ben 3,80 %). 30 Megfigyelhető tehát, hogy a tavalyi évben a tavaly előttihez képest egy százalékos csökkenés következett be, ám ez nagyjából megfelel a kormány által tervezettnek. Ennek a csökkenésnek a legfőbb oka a bruttó lekötött tőkeképződés csökkenése. Ugyanis míg ez 2002 és 2003-ban 12 illetve 16,8 %-kal nőtt, 2004-re ez a növekedés csak 4,4 %-ot mutatott. Ennek a beruházás csökkenésnek számos oka volt 2004-ben. Egy ilyen ok volt például, hogy a privatizációs eladások lelassultak, a befektetők elhalasztották döntéseiket, kivárva az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Az is hozzájárult a csökkenéshez, hogy a korrupciós botrányok csökkentették a befektetési kedvet. Ezzel együtt a hazai keresletnövekedés is lelassult, csak 2,9 % volt 2004- ben, összehasonlítva a korábbi 5,2 %-kal. A háztartási fogyasztások is stagnáltak, 3,9 %-on. Jóval ellentételezte azonban a befektetési kedv csökkenését az a tény, hogy az ország nettó exportja a korábbi évekét jóval felülmúlta. Az áruk és szolgáltatások exportja 5,4 %-kal nőtt 2004-ben, míg az import csak 3,5 %-kal. Sőt, 2004 volt az első olyan év 2000 után, mikor az export meghaladta az importot. A külkereskedelem mellett a szállítás és kommunikációs szektor GDP-hez való hozzáadott értéke 6,9 %-kal nőtt 2004-ben, mint a gazdaság leggyorsabban növekvő szektora, hisz a GDP- hez való hozzáadott értéke 2000 óta növekszik a növekvő autópálya beruházások, valamint az újra fellendülő turizmus és kereskedelem miatt. Az alulfejlett üzleti szektor is jelentősen kiszélesedett 2004- ben., 5,9 %-os növekedést mutatva. Másfelől a beruházó kedv csökkenése az építőiparban érzékelhető igazán, melynek a hozzáadott érték növekedése a 2003-as 20,2 %-ról 2004-re egy még mindig igen jelentős 5,6 %-ot mutat. A lanyha fogyasztói aktivitás erős hatás gyakorolt az átlagos növekedési rátára mind az ipar szektorban (3,9 %), mind a kiskereskedelmi szektorban (4,2 %). 31 30 World Market Research Centre: Country Analysis 31 World Market Research Centre: Country Analysis 33

Az IMF kritériumainak teljesítése, emiatt a szigorúbb gazdaságpolitika és az EU exportpiacainak lassulása lassítja a növekedést. A GDP értéke 2000-ben 18,43 milliárd US $-t tett ki, 2001-ben ez az összeg 19,86 milliárd volt, 2002-ben 22,81 milliárd, 2003-ban 28,81 milliárd, majd 2004-ben 34,31 milliárd US$. Látható tehát a folyamatos növekedés. Egy főre jutó GDP (US$): 8000 6000 5134,45 4476,21 4206,17 7716,85 6485,82 4000 GDP/fő 2000 0 2000 2001 2002 2003 2004 A GDP eloszlása szektoronként a következő. A mezőgazdaság szolgáltatja a GDP 7,9 %-át, az ipar a 30 %-át, a szolgáltatások a 62,1 %-át. A GDP 27,7 %-át fordítják beruházásokra. 32 4.3.4. Állami szerepvállalás, gazdaságpolitika Az állami kiadások jelentősen megnövekedtek a magánszektorral kapcsolatos nagy kiadások növekedése miatt. Itt többek között a nyugdíjjal kapcsolatos kötelezettségek következtében. Éppen ezért a fiskális deficit 0,4 %-ról 6,2 %-ra nőtt 1999-ben, 6,7 %-ra 2000-ben. A bevétel 2004-ben 12,76 milliárd $, a kiadások 14,31 milliárdot tesznek ki. A kormány központi költségvetése 653 millió euró deficittel számolt, mely az IMF által kiadott tanulmánynak is megfelel. A pénzügyminiszter megváltoztatta a költségvetési jelentések módszerét, így az előbbi évekkel való összehasonlítási anyagok ezentúl nem hozzáférhetők. 2005 márciusában a 2005-ös teljes bevétel 18,436 milliárd kunát tettek ki, mely az egész évi tervezettnek 21,35 %-a és amelynek 56 %-a adókból származott. A személyi jövedelemadó 32 www.croatianstatistics.com 34

3,4 %-kal nőtt. Ám az árukra és szolgáltatásokra kirótt adók csak kis mértében nőttek, mivel befolyásolta a gazdasági tevékenységek lassulása. Emellett a nemzetközi tranzakciókból és kereskedelemből származó bevételek is csökkentek 1,3 %-kal, az újonnan megkötött bilaterális és multilaterális szabadkereskedelmi egyezményeknek köszönhetően. Mindössze a vagyonadó nőtt csekély mértékben. A kormányzati kiadások 23,342 milliárd kunát tettek ki az első negyed évben. Ám ez az első negyedéves költségvetési adat veszélyezteti a megcélzott deficit értékét, mely a GDP 3,7 %-át jelenti. Jóval azelőtt, hogy a negyedéves adatokat nyilvánosságra hozták volna, az IMF aggodalmát fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az ország tartani tudná a 2005-ös előirányzott költségvetési célt. Kijelentette, hogy a közeljövőben jelentős intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a célt elérhessék, valamint, hogy a jelenlegi IMF-fel fenntartott viszonyt megőrizzék. Sajnos 2005-ben további bevételektől esnek el, mint az látható volt az első negyed évben, a WTO-s, EU-s és más bilaterális egyezményeknek köszönhetően. 4.3.5.Ipari termelés és termelékenység 33 Az ipari termelés a következő ágazatokban zajlik: vegyipar, gépipar, elektronika, alumínium, papír, faipar, építőipari termékek, textil, hajógyártás, petróleum, finomítás, élelmiszeripar, turizmus. Főbb szektorok A hajógyártásban végbemenő privatizáció és struktúraváltás 2000-ben nyert jelentőséget. Az 1980-as években nagyjelentőséggel bírt a horvát hajógyártás, azóta azonban fontosságát nagymértékben elveszítette. Az 1990-es évek szabályozott struktúra átalakítási folyamata nem hozott sikereket, hisz az ipar így nagymértékben függött az állami támogatásoktól és különböző garanciákból és támogatásokból származó bevételektől. Mára ez az ágazat jelentőségét visszanyerte. 33 World Market Research Centre: Country Analysis 35

A beruházások növekedtek ezen túl az olajiparban is. Mezőgazdaság A teljes 2004-es GDP output 6,8%-át adta a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat. A fafeldolgozás fontos jelentőséggel bír, hisz az ország egészséges tartalékokkal rendelkezik. Főbb termékek: búza, kukorica, cukorrépa, napraforgó mag, olíva, citrusfélék, szőlő, krumpli, tejtermékek. Vegyipar Ezt a szektort Közép-Európa egyik legnagyobb neve fémjelzi, a Pliva, mely tevékenykedik Franciaországban, az Egyesült Királyságban és a Cseh Köztársaságban, tehát nemcsak Kelet- Európában van erősen jelen, hanem a nyugat-európai piacokon is. Telekommunikáció A telekommunikáció érthetően igen kiterjedt volt a kommunista országokban, így ezt a már meglévő hálózatot kellett továbbfejleszteni és modernizálni. A Deutsche Telecom lett a Horvát Telekom fő részvényese 2001-ben. Bár a vezetékes hálózatot csak 2003-ban liberalizálták, minden területen azonos verseny van jelen. A VIPnet vált a második legsikeresebb működtetővé a mobilszolgáltatók piacán, feladva a leckét a legnagyobb szolgáltatónak, a Telecom leányának, a Cronet-nek. Turizmus 34 Horvátország a német és osztrák turisták kedvelt üdülőhelyének számított a volt Jugoszlávia idején. Ma a kormány célja a német, olasz, szlovén, osztrák és cseh turistákon kívül más nyugat-európaiak idecsalogatása. 34 www.croatianstatistics.com 36

Energia szektor Horvátország 3,8 GW elektromos energiát tud maga előállítani, melynek jelentős része vízenergia, a fennmaradó részét pedig a hőenergia adja. Atomenergiát nem szolgáltat. 15% az energiaforrásoknak hozzáférhetetlen, mivel ezek olyan erőművekből származnak, melyek Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában találhatók, így tulajdoni joguk még mindig vitatott. 8% pedig a szlovén Krsko nukleáris erőműben termelődik, melyet 50%-ban a HEP birtokol. A HEP horvát állami tulajdonú, vertikálisan integrált erőegység, mely a horvát elektromos energia igény 95%-át elégíti ki. 35 Ipari termelékenység növekedés: 5 4 4,9 4 3,7 3 2 Ipari term.növ.(%) 1 0 2002 2003 2004 A szektoronkénti növekedésben a következő figyelhető meg. A bányászatban a 2002-es, hatalmas 14,2 %-os növekedéshez képest 2003-ban a növekedés lassult 2,3 %-ra, de még mindig növekvő trendet mutatott, míg a termelékenység 2004-re 3,2 %-kal csökkent. 35 www.cia.org.co 37

A nehézipar 2002-ben 4,7 %-os növekedést mutatott, majd egyre csökkenő ütemben nőtt, 2003-ban a növekedés 4,2 % volt, 2004-ben 4,1 %. Az elektromos és energia iparban a termelékenység növekvő ütemben nőtt, azaz 2002-ben 1,6 % volt, 2003-ban 3,2 %, 2004-ben 4,2 % volt. Olajipar 36 Egészen 2003-ig a horvát olajipar kizárólag az állami tulajdonú INA számára jelentett meghódítható területet, ugyanis a kilencvenes években dúló háború és az azt követő gazdasági összeomlás, valamint a jelentősen restriktív jogi környezet,mely lehetővé tette a kormányzó erőknek, hogy maguk határozzák meg a termékárakat, meglehetősen megnehezítették a külföldi cégek számára a piacra való bejutást. Bár az utóbbi években a helyzet jelentősen megváltozott és egy gazdasági nyitás lehetővé tette, hogy néhány nemzetközi szereplő is szerephez jusson Horvátországban, az INA mégis olyan jelentős és hatalmas befolyásról tanúskodott, hogy mindössze néhányuknak sikerült vele felvenni a versenyt és sikerült olyan hálózatot kialakítaniuk, mely e hatalmas cég melltt is labdába rúghatott. Mindenesetre az elmúlt két év jelentős sikereket hozott két közép- és délkelet-európai cég számára is, azaz a magyar MOL és az osztrák OMV számára, melyek erős jelenlétre tettek szert a horvát olajpiacon. Elsőnek a magyar tulajdonú MOL-nak sikerült 2003 novemberében 25+1%-os részesedést kivívnia az INA-ban, mégpedig egy hosszú huzavona után a a privatizációs folyamat részeként. 2004 októberében az osztrák OMV központosított ellenőrzést alakított ki az Istrabenz-zel, mellyel egyértelműen kinyilvánította terjeszkedési szándékait a horvát és más adriai piacokon is.ezt a lépést egy olyan bejelentés követte, melyszerint az OMV főbb tervei között szerepel a horvát kiskereskedelemben való jelentős részvétel. 2003 októberében a MOL sikeresebb árajánlatot tett az OMV-val szemben az INA részesedés elérésére. A MOL elfogadta a kormány főbb követeléseit, feltételeit a felvásárlással kapcsolatban és kötelezettséget vállalt abban a folyamatban, miszerint segítséget nyújt az INA nemzetközi és regionális fejlődésében. Az INA egyértelművé tette, hogy egy olyan partnert 36 Croatia: Country Profile, Downstream Monitoring Service-Europe 38

kres, mellel közösen sikeresen terjeszkedhet új piacokon, úgy mint Szerbi,Boszniaés Montenegro, mely tervek megegyeznek a MOL stratégiai célkitűzéseivel is. A MOL azt a feltételt is elfogadta, hogy a jelenlegi tizenhétezer fős munkaerőt három évig megtartja valamint, hogy a fő részvényes továbbra is a horvát állam marad, tekintettel arra a jelentős mértékű kölcsönre, melyet 2002 áprilisában kapott az EBRD-től. Az állami tulajodon 50% alá történő csökkenése 2006 áprilisáig nem lehetséges. Az állam 25%-os részesedéssel bír egészen addig, amíg Horvátország nem csatlakozik az Európai Unióhoz. 37 2004-ben az INA sikeresen megvalósította modernizációs törekvéseit két finomítójában. Mindkét finomító arra törekszik, hogy az európai normáknak meg tudjon felelni. Csökkentették a káros anyag kibocsátásukat. Az INA 300 eurót kívánt az erőművekbe befektetni, ám ezt az összeget végül 500 euróra növelték, miután a MOL meggyőzte a társaságot ennek szükségességéről. A Rijeka-ban és Sisak-ban végzett munkálatok remélhetőleg 2006 és 2008 között fejeződneknek be. Az INA kiskereskedelmi hálózata szintén előnyben részesült a MOL részesedés nyerése után, hisz így 2004-ben a cég jobb pozícióval rendelkezik és könnyebben fejlesztheti kiskereskedelmi hálózatát,valamint már tervezi, hogy új szolgáltatásokat vezet be például az autók adta lehetőségek kiaknázása szempontjából. Ám az INA nemcsak sikereket könyvelhetett el, hisz 2004 végén nem nyert annyi koncessziós pályázatot az autópályaépítések projektjében, mint amennyit várt, ám kétségtelenül a legjobb fekvésű, határmenti területeket megnyerte. Primer energia Horvátországban Horvátország jelentősen rászorul az olajra és a földgázra. Az olaj és földgáz termékek fedezik ugyanis a teljes primer energia kereslet 80%-át. A gázkereslet jelentősen megnövekedni látszik az elkövetkezendő években,egy új erőmű üzembe helyezésének köszönhetően. Az egy főre jutó energia fogyasztás még mindig jelentősen alacsony, mely a növekeő trend ellenére is Európa második legalacsonyabb értékének felel meg. 37 Croatia: Country Profile, Downstream Monitoring Service-Europe 39

1996 1999 2000 2001 2002 2003 Teljes primerenergia termelés 5 3,6 3,3 3,7 3,7 3,7 Olaj 1,7 1,3 1,1 1,1 1,1 1,1 Gáz 1,4 1,4 1,4 1,7 1,8 1,8 Kemény és egyéb 1,6 0,3 0,4 0,3 0,3 0,4 Elektromos en. (nukl., hidro-) 0,4 0,6 0,5 0,6 0,5 0,4 Teljes primer energia kereslet 9,4 7,6 7,4 7,3 7,7 7,9 Olajtermékek 3,1 3,9 3,3 3,3 3,7 3,7 Gáz 3,5 2,4 2,5 2,4 2,4 2,4 Solid 2,2 0,5 0,8 0,8 0,9 1 Elektromos en. 0,5 0,8 0,9 0,8 0,8 0,8 Logisztika 38 Horvátország egyik legnagyobb befektetési projektje jelenleg, mely az ország logisztikai szektorának jövőjét jelentősen befolyásolná, a Druzhba/Adria projekt, azaz Horvátország csatlakozása a Druzhba Adria csővezeték projekthez. Ez a projekz azt vette tervbe, hogy a már meglévő Krk szigetét és a Sisak finomítót összekötő vezetéket csatlakoztatnák a Druzhba Adria vezetékhez, mely orosz nyersolajat szállít a másik vezetékkel ellentétes irányba.a vezetékek Sisakban találkoznak,így lenne a Druzhba vezetéknek egy adriai kijárata, mely viszont jelentősen megkönnyítené az orosz olaj export kijutását Nyugat-Európába és még tovább, Észak- Amerikába. Ily módon pedig jelentősen megnövekedne Horvátország szerepe az orosz olaj Nyugat-Európába jutása szempontjából. Persze ennek a vállalkozásnak még számős akadálya van. Először is, az adriai vezeték állami tulajdonú működtetője, a Janaf szerint a rekonstrukcióra szánt 20 millió dollár nagyon kevésnek bizonyul majd, állítása szerint legalább 60 millió dollár szükséges, azaz az eredetileg tervezett háromszorosa,hisz plusz tartályokat szükséges építeni az olaj tárolására. Csak ilyen raktárhelyek megépítésével tudja majd meggyőzni a Környezetvédelmi Minisztériumot arról, hogy képes lesz mindkét irányba olajat szállítani, bármifajta környezeti kockázat nélkül. Ezen kívül a Janaf bejelentette, hogy szükséges lesz megemelni a tarifákat, mely 2002-ben már társult országok közötti megegyezés szerint (Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország és Horvátország), aláírt egyezménye értelmében, 2,5 US dollár/tonna/100 km. Az emelés 4 US dollárra rúgna. A tervezetet egyenlőre elhalasztották. 38 Croatia: Country Profile, Downstream Monitoring Service-Europe 40

4.3.6. Munkaerőpiac 39 A gazdaságilag aktívak száma valamelyest csökkent. 2002-ben 1 748 756 fő volt. Ez a szám 2004-ben már csak 1 719 509 fő. Ezzel szemben a foglalkoztatottak száma nőtt, 1 359 015-ről 1 409 634 lett. A munkanélküliek száma csökkent, 2002-ben 389 741 volt, 2004-re 309 875 lett. Így tehát a munkanélküliségi ráta 22,3-ről 2003-ban 19,2-re csökkent, majd 2004-ben 18 %-ra. A teljes foglalkoztatottak száma 2002-ről 2004-re nőtt 1 359015-ről 1 409 634-re, ám ebből a mezőgazdasági alkalmazottak aránya csökkent 7,8 %-ról 5,9 %-ra. Ezen belül a vad-és erdőgazdaságban dolgozók aránya 95 %-ot tesz ki, míg a halászattal foglalkozóké 5%-ot. Az ipari foglalkoztatottak száma a teljeshez képest 2002-ben 31 % volt, ez az arány nem is változott. Ezen belül a bányászatban dolgozók 2 %-ot tesznek ki, a gyártás 66 % volt. Az elektromos, gáz- és vízellátásban dolgozók 6 %-át teszik ki a teljes dolgozók számának, míg az építőiparban a népesség 26 %-a dolgozik. A szolgáltatások szektorában a teljes dolgozóknak 63,9 %-a dolgozik, míg 2002-ben csak 61,2 %-a dolgozott. A szolgáltatásokon belül a legnépszerűbb a vállalkozói szektor, majd következik a szállítás, raktározás és kommunikáció, ezután az oktatás és szociális-és egészségügy, ezután a kölcsönzés és üzleti tevékenység, valamint a vendéglátás. Átlagkereset, havi : Átlagkereset 2002 Bruttó/Nettó 2003 Bruttó/Nettó 2004 Bruttó/Nettó Teljes 5366 / 3720 5623 / 3940 5985 / 4173 Mezőgazd. 4383 / 3204 4477 / 3287 4795 / 3504 Ipar 4864 / 3409 5130 / 3635 5400 / 3801 Szolgáltatások 5757 / 3955 5999 / 4170 6347 / 4400 39 www.croatianstatistics.com 41

A táblázatból látható, miért a szolgáltatások szektor a legnépszerűbb. A teljes átlagkereset felett van a szolgáltatásokban dolgozók havi átlagkeresete. A legalacsonyabb átlagkeresettel pedig a mezőgazdaságban dolgozók számolhatnak. A keresetek az elmúlt pár évben egyenlő arányban nőttek. A munkanélkülieket vizsgálva azt láthatjuk, hogy az összes munkanélküliek több mint 50, azaz pontosan 57,5 %-a nő 2003-ban, ez az arány valamelyest nőtt, 58 %-ra. Csökkent viszont azoknak az aránya, akik nem iskolázottak vagy nem fejezték be az elemit, akik az összes munkanélküli 6,5 %-át képezik, s akiknek 57 %-a nő. Az elemit elvégzettek aránya a teljeshez képest 22,9 %, ezeknek 60 %-a nő. Az ILO által kiadott tanulmány szerint a munkanélküliségi ráta 13,8 % volt 2004-ben, míg 2002-ben ez magasabb, 15,2 % volt, bár 2002 második negyedévére 14,44 % lett, melyet 2003-ban végig tartott. 4.3.7. Fiskális és monetáris folyamatok 40 Az utóbbi években a horvát gazdaság jelentősen fejlődött, és mindezt minimális évi inflációval érte el. Ennek a látványos növekedésnek a hátterében főleg a befektetés növekedés áll. A GDP növekedés jelentős volt, annak ellenére, hogy a Horvát Nemzeti Bank megszorító intézkedéseket hozott a monetáris politikában 2002 után, mégpedig azért, hogy megakadályozza hatalmas fogyasztói hitelnövekedést. Ez a nagymértékű robbanás nemcsak az import utáni keresletnövekedéshez vezetne, és tovább növelné a folyó-fizetési mérleg hiányát, hanem a kereskedelmi bankok is arra kényszerülnének, hogy külföldi hiteleket vegyenek fel a kölcsönök finanszírozására, mely tovább növelné az ország külső eladósodottságát. A HNB megszorító intézkedéseinek köszönhetően a folyó-fizetési mérleg hiány lassan csökkenni kezdett. Így 2004-re az Európai Unió úgy döntött, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat 2005 márciusában, ám ezek a tárgyalások október 3-ára tolódtak, mert az unió úgy találja, hogy az ország védelmezi Gotovina tábornokot a büntető törvényszék előtt. A lekötött tőke befektetés növekedés lehet a fő hajtóerő a hazai keresletnövekedésnek, hisz egyre többet fordítanak az ipar és az infrastruktúra átalakítására és fejlesztésére. A külföldi működő tőke számára pedig egyre vonzóbbá válik az ország, mint egy kapocsként az Európai Unió és a balkán régió között. Az áruexport növekedése igen erőteljessé vált, egyre nagyobb 40 World Market Research Centre: Country Analysis 42

teret kapva az uniós piacokon. Ehhez még hozzájárul, hogy a turizmus jelentősen megindult. Az éves inflációs ráták magasabbak voltak, mint az elmúlt pár évben, hisz az árakat már hozzáigazították az uniós árakhoz. Ennek ellenére a túlzott inflációs növekedést megakadályozza a restriktív monetáris politika. 4.3.7.1. Infláció 41 Az éves fogyasztói árindex csökkent 2005 áprilisában, 3,5%-ra csökkenve a márciusi 3,9 %- os csúcsról. 2005 első negyedévében az inflációs növekedés az emelkedő élelmiszeráraknak köszönhető, melyet a szokatlanul hosszú tél okozott. Mikor az élelmiszerárak kezdtek visszatérni a megszokott kerékvágásba (hónapról hónapra 2 %-kal csökkent), az infláció mértéke is csökkenni kezdett. 2005 májusában a termelési árak növekedése csökkent, 4,5%-ról 2,3%-ra csökkenve egy hónap alatt. 2004 tavaszának elején a termelői árak hirtelen a magasba szöktek és 2004 októberében érték el csúcspontjukat, 6,3%-on. 2004 novemberétől kezdve áprilisig a termelői árak lassan csökkentek, mikor végleg leestek. Az energia termékek árai nagy hatással voltak az egész termelői árnövekedésre. 2004 márciusában, mielőtt a termelői árnövekedés bekövetkezett volna, az energiaárak 3,6%-kal álltak a tavalyi árak alatt. Ám ezután hét hónapon keresztül folyamatosan növekedtek, mígnem 2004 októberére már 9,4%-os növekedés volt tapasztalható. Ez a növekedés 2004 áprilisára már csak 5,1%-os volt, májusban pedig már csak 3,2%. A fogyasztói árnövekedés sokkal fokozatosabb, mint a termelői árnövekedés. Azt pedig láthatjuk, hogy az energiaárak mozgásainak közvetlen és közvetett hatása is van A magasabb világpiaci energiaárak és a még mindig virágzó hitelnövekedés ellenére az inflációs kockázat alacsony marad, mivel az éves fogyasztói árnövekedés maradt az előbbi évek alacsony szintjén. Van ugyan egy pár intézményi probléma, mely inflációt eredményez az országban. Az elmúlt pár hónapban bekövetkező inflációs nyomás oka ezen kívül a világpiaci árak növekedése, valamint a túlzottan nagy sikerű hazai keresletösztönzés. További inflációs növekedést eredményezhet még az EU bővítés bekövetkezte után a kevésbé szubvencionált uniós árak. A HNB-nek sikerült 2004-ben és 2005 első félévében az inflációs kockázatot csökkentenie. 41 World Market Research Centre: Country Analysis 43

4.3.7.2. Monetáris politika 42 2005 márciusában a Horvát Nemzeti Bank monetáris politikájában történő jelentős váltásról számolt be, melyben az állt, hogy a likviditás elérése a devizapiacokon bevezetett intervenciók alkalmazásával már a múlté, helyét áprilistól a nyílt piaci műveletek veszik át. A bank mostantól nyílt piacon vesz és ad el nemzeti valuta adósságot azért, hogy a pénzkínálatot szabályozza, a kamatlábakat pedig ellenőrizze. A nyílt piaci műveletek eddig tartalmazták a kincstárjegyek heti eladását, 91, 182 és 364 napos lejárati idővel, de semmi kétség a felől, hogy ezek idővel kiterjednek más értékpapírokra is. A nyílt piaci műveletek bevezetése egy újabb lépés afelé, hogy a bank elkötelezte magát és az országot az európai uniós normák és gyakorlat bevezetésére és alkalmazására, valamint tükrözi, hogy a banki és üzleti környezet fejlődik. Továbbá ezek a műveletek lehetővé teszik még több állami értékpapír kihelyezését, mely igen fontos, tekintve az ország súlyos eladósodottsági helyzetét. 2004-ben a kamatlábak nem nagyon változtak, tekintve, hogy a nemzeti bank azon munkálkodott, hogy a gyors hitelnövekedést megakadályozza. A központi kamatlábak 2002 óta 4,5%-on maradtak. A szigorú monetáris politika, melyet a bank elrendelt a kereskedelmi bankok átlag kamatlábaiban nyilvánult meg. 2004-ben a kereskedelmi bankok reálkamatlábai sok esetben stagnáltak, és sok más esetben növekedtek. Például a rövid lejáratú banki hitelek reálkamatlábai csak 13 bázispontot estek az azt megelőző évhez képest, azaz 2004-re nézve 9,9%-ra, mialatt a hosszúlejáratú hiteleké 7,7%-on maradt. 2005-ben a nemzeti bank szigorú monetáris politikájának köszönhetően növekedtek a kamatlábak. Az átlag nominál rövidlejáratú kamatláb 100 bázispontot ugrott Januárban, míg a hosszú lejáratú 25 bázispontot. A bank restriktív politikáját tükrözi az is, hogy a kereskedelmi bankoktól megkövetelt külföldi kölcsön alapok azon százalékát, melyet nem kamatozó számlára kell letétbe helyeznie, 30%-ról 40%-ra emelte. Ez egy újabb lépés volt afelé, hogy a kereskedelmi bankok külföldi kölcsöneinek mozgását megakadályozzák, mely csak segítené a hitelnövekedést. Mivel az ország eladósodottsága oly nagy mértékű, hisz a GDP 80%-a körül mozog, a banknak gyorsan be kellettavatkoznia. A lassabb hitelnövekedés segített a pénzügyi rátákat az évekkel azelőtti szint alatt tartani 2004-ben. 2003 elején számos politikai kezdeményezést vezetett be, hogy a hitelnövekedést visszaszorítsa, ugyanis a nagy mértékű hitelnövekedés növelhette az állam amúgy is nagy külső adósságát. Mindent összevetve, az erőfeszítéseket siker koronázta. Az éves 42 World Market Research Centre: Country Analysis 44

hitelnövekedés a 2002-es 30%-ról 2003 végére 14,6%-ra esett, míg 2004 végére 14%-ra. Ez a hitelcsökkenés hozzájárult az éves pénzügyi növekedés csökkenéséhez. Bár az említett intézkedések a hiteleket tekintve sikeresek voltak, a folyó fizetési mérleg hiánya még mindig problémát jelent az országnak. Ahhoz, hogy a hiányt orvosolják, a bank folytatja monetáris politikáját, azaz visszaszorítja a hazai keresletnövekedést és a GDP növekedést. 4.3.7.3. Devizaárfolyam 43 Bár az országnak a tőkeszámlán többlete van, a kuna felértékelődési fázisban van. Azért, hogy ezt a felértékelődési nyomást kiszűrjék, a HNB 2005. június 3-án ötödjére avatkozott be a devizapiacon, 56,6 millió euró vásárlásával. A nemzeti bank azután avatkozott be, hogy a kuna-euró arány 7,32/1 volt. Az intervenció után a kuna gyengült, 7,33 kunát ért egy euró. A bank azután lett különösen aktív, hogy az árfolyam kínosan közelített a központi bank által megszabott felső határhoz (7,3 kuna/euró). A kuna 2005 első öt hónapjában kezdett drasztikusan felértékelődni, hisz 2004 decemberében még 7,545 kuna/euró volt az arány, míg 2005 májusában ez az arány már 7,326 volt. A kuna iránti kereslet az államkötvények sikereinek, az erős hazai keresletnek és a külföldi bankok növekvő érdeklődésének köszönhető. Zeljo Rohatinski, a HNB elnöke azt nyilatkozta a Financial Times-nak, hogy a külföldi tulajdonú horvát bankok (a horvát bankok 91%-a külföldi érdekeltségű) hatalmas mennyiségű eurót importáltak be az országba, hogy megnöveljék a horvát bankok kölcsönök kiadására való képességét. Ez a pénz injekció lehetővé teszi a bankok számára, hogy nagyobb hasznot hajtson be a horvátországi üzletekből, mint otthon. Ám ez a gyakorlat csak tovább növeli a kuna iránti keresletet, amely viszont tovább készteti a központi bankot arra, hogy kunát bocsásson a piacra. A közeljövőben a kunának nagy a felértékelődési és leértékelődési kockázata is. 43 World Market Research Centre: Country Analysis 45

4.3.7.4. Külső államadósság 44 2004 végén Horvátország teljes külső adóssága 30,2 milliárd US$ volt a 2003-as 23,6 US$hoz képest, mely mellesleg az eddigi legmagasabb államadóssági mérték. A 2004-es GDP-nek 89,2 %-át tette ki, mely a legmagasabb a többi kelet- vagy közép-európai ország között, melyek már tagjai vagy még jelöltjei az EU-nak. Bár az ország külső adóssága múlt évben csak 28,3%-kal növekedett, mely igen lassú csökkenésnek számít a 2003-as 52,7%-hoz képest. Ennek ellenére a növekedés még mindig nagyobb volt, mint azt a HNB szerette volna, így 2005 februárjában további lépéseket tett a lassulás érdekében. Mint már említettem, az államadósság növekedésének oka a kereskedelmi bankok külföldi kölcsönei voltak. 2004-ben a kereskedelmi bankok okozták az ország adósságának 33,7%-át, majdnem 40%-os növekedést jelent ez dollár értékben. Persze ez a ráta még mindig nagyon kevés a 2003-ashoz képest, hisz akkor a kereskedelmi bankok államadósságból való részesedése az egekig kúszott, majdem 85% volt. A HNB-nek sikerült csökkenteni a kereskedelmi bankok adósságát majdnem felével néhány intézkedés meghozatalának segítségével. Bár az ország adóssága szárnyalni látszik, még sincs jelentős veszély a fizetésképtelenségre és a jelenlegi intézkedések is csökkentik valamelyest a kockázatot. Horvátországnak nagy tartalékai vannak és szerényebb adósszolgálati kötelezettségei. 2004 végén 8,758 milliárd US$-t fektetett be külföldi valuta tartalékokba, valamint a kereskedelmi bankoknak is be van fektetve 5,743 milliárd US$-ja. 2004 során a HNB tartalékai 6,9%-kal nőttek, míg a kereskedelmi banki tartalékok 17%-kal 4.3.8. Külgazdaság 45 4.3.8.1. Bilaterális kapcsolatok Horvátország kapcsolatai a szomszédos országokkal jelentősen fejlődnek, bár Szlovéniával még léteznek vitás kérdések, főként az, hogy Horvátország egy ökológiai és halászati zónát akar létesíteni az Észak-Adrián, amely viszont veszélyeztetheti Szlovénia kijutását a nemzetközi vizekre, valamint a halászati kvótájára is veszélyt jelent. 44 www.ebrd.com 45 World Market Research Centre: Country Analysis 46

A szomszédos Szerbiával és Boszniával való kereskedelmi kapcsolatokat újból kiépítették (Zágráb és Belgrád közti repülőjáratokat 2003-ban indították újra a háború óta). 2003 szeptemberében Mesic miniszterelnök Belgrádba látogatott, elsőként a horvát vezetők közül Jugoszlávia felbomlása óta. Ez a történelmi lépés volt az első lépcső a két ország közötti kapcsolatok normalizálódásának útján. Horvátország sikereket ért el az EU felé fordulás folyamatában, mely azért is fontos, mert az ország exportjának 64,4%-a ide távozik. A főbb országok Olaszország, Németország, Ausztria és Szlovénia. Az országnak jelentős exportja van Boszniába is. Horvátország főbb partnerei: 46 Export Millió US$ Részesedés (%) Import Millió US$ Részesedés (%) Olaszország 1788,94 23,14 Olaszország 2832,51 17,27 Bosznia Hercegovina és 1136,72 14,70 Németország 250,06 15,67 Németország 886,26 11,46 Szlovénia 1172,39 7,15 Ausztria 744,44 9,63 Ausztria 1164,49 7,10 Szlovénia 595,89 7,71 Oroszország 1142,90 6,97 Libéria 202,89 2,62 Franciaország 702,85 4,29 USA 200,33 2,59 Kína 616,79 3,76 Franciaország 178,69 2,31 Magyarország 533,83 3,26 Oroszország 113,76 1,47 Cseh közt. 393,03 2,40 Svédország 109,87 1,42 Bosznia- Hercegovina 349,04 2,13 46 www.cia.org.co 47

2002-ben az export az importnak mindössze fele volt, ez az arány azonban egészen 2004-ig megfigyelhető. 2004-ben az export mértéke 8022 milliárd US$, az importé pedig 16553 US$. Az export értéke 2002-höz képest megkétszereződött, az importé 10722 milliárd US$-ról nőtt. Ebből az élelmiszeripar és élőállat import 7,1%, a dohánytermékek 0,7%, nyersanyagok 2,1%, ásványkincsek 11,9%, állati és növényi zsírok, olajok 0,3%, vegyipari termékek 11,2%, gépimport 34,9%. Az árukereskedelmi mérleg hiányának növekedésének mértéke lelassult, mely a fő okozója volt a 2004-es folyó fizetési mérleg javulásának. Bár az árukereskedelem mértéke nőtt 5,5%- kal 2004-ben, azaz 8,346 milliárd US $-ra, ez a növekedés jelentősen lassabb, mint az elmúlt három évben, mikor a különbség 25,5% volt. Ez az import drámai csökkenésében nyilvánult meg, lassabb lett a tőkeképződés és csökkent a tőkejavak hazai termelődése, mely által a hazai verseny nőtt. 47 A szolgáltatások 11,4%-kal nőttek 2004-ben, a nagy turista szezon miatt, ugyanis 2004-ben az idelátogató turisták száma 6,8%-kal nőtt, ezen belül pedig a franciáké 78,1%-kal, mely a teljes turista forgalom 5%-a, ám ez jónak minősíthető, hisz eddig ez az ország a hetedik helyen állt. A német turisták teszik ki az összes turista 20%-át, az olaszok pedig 15,6%-át. Azt viszont meg kell jegyezni, hogy ugyan a turisták száma nőtt, de az itt töltött éjszakák száma csökkent, azaz a turisták egyre rövidebbre tervezik az itt tartózkodásukat, igaz, nem sokkal, hisz 2003- ról 2004-re 5,6-ről 5,4-re csökkent ez a szám. A folyó fizetési mérleg csökkent, mert a befektetésekből származó jövedelem 0,5 milliárddal csökkent 2004-re. 4.3.8.2. Versenyképesség 48 A kormány stratégiája magába foglalta a kis- és középvállalkozások újjáélesztését és ipari parkok létesítését. Ez az ipar privatizációjának megvalósításával és az infrastruktúra fejlesztésével együtt Horvátország versenyképességét javíthatja. Horvátország fő problémája azonban, hogy Délkelet- Európa még mindig nagyon szétszabdalt és Horvátország kereskedelme közvetlenül az EU-hoz kapcsolódik, melynek piacai, nagyon is érthetően, nagyon védettek, és Horvátországgal szemben jelentős versenyképességi előnyökkel rendelkezik. 47 World Market Research Centre: Country Analysis 48 World Market Research Centre: Country Analysis 48

Mivel Horvátország 2000 óta a WTO tagja és szabadkereskedelmi egyezményt kötött a stabilitási paktumot aláírt országokkal, a különböző feltételek, melyek az egyezményekben benne foglaltaknak, a regionális kereskedelmet igen megnehezítik. Ivo Sanader kormánya ugyan a versenyképességi szempontot programjának fő helyére helyezte, egy jelentés mégis azt mutatja, hogy bár Horvátország bizonyos területeken sikereket ért el, mint az adórendszer új alapokra fektetésében, a bank szektorban, a szállítási infrastruktúra teljesítménynövelésében, az IT elosztásában és a környezetvédelemben, még léteznek területek, ahol gyengeségekkel számolhatnak: 49 a külföldi és hazai magánbefektetők se nem hatékonyak, se nem az export szektorra koncentráltak az export a hajógyártásra és a turizmusra fekteti a hangsúlyt, melyekre jellemző, hogy hozzáadott értékük alacsony. A horvát exportjavak veszítenek eu-s piaci részesedésükből, az export szektorban hiányzik a külföldi működőtőke és az export struktúra statikus A magas árak, bérek és más költségek a horvát termékeket és szolgáltatásokat versenyképtelenné teszik Az üzleti és magánszektor k+f alacsony kamatlábai és a kevés befektetés a meg nem reformált oktatásban azt eredményezik, hogy a társaságok fejlődési és alkalmazkodó teljesítménye alacsony Az oktatási rendszer nem készíti fel megfelelően a horvát polgárokat a tudásalapú társadalom kihívásaira Egy hatástalan hivatali adminisztráció és a terjengős adminisztratív szabályozások, úgy, mint a hatástalan autonóm bíróságok jelentik a legnagyobb akadályt az üzleti szektor számára A hazai vállalatok versenyképessége limitált, hisz a legtöbb verseny importból származik Kevés az új munkahelyek száma és az új pályakezdőké a növekedési potenciál tükrében. 49 Katarina Ott: Croation Accession to the European Union 49

4.3.8.3. FDI- külföldi működő tőke 50 Az FDI áramlása Horvátországban privatizációtól függő tényező. A legfőbb privatizációval kapcsolatos FDI források a következők: bankszektor, cement, vegyipar, energia és telekommunikációs szektor. Ezen ágazatokba főként Németországból, Ausztriából, USA-ból, Hollandiából, Olaszországból, Szlovéniából és Magyarországról érkezik a tőke. Például a MOL a horvát olajipari vállalatának, az INA-nak 25%-át vásárolta meg 2003 novemberében. Az olasz bankok pedig a banki privatizáció lényeges szereplői. Még a turizmus a legfőbb külföldi bevételi forrás, de az FDI szereplőinek csak kis százalékát fedi. Mivel a szektor gyorsan fejlődik, a privatizáció is egyre kiterjedtebb, jelentőséggel bírhat a működő tőke e területen is. A gazdaság évek óta nyitott a külföldi befektetésekre, persze Tudjman idején jelentős eltérés mutatkozott az elmélet és gyakorlat között. Gátakat állítottak a külföldi részvevők elé és előnyben részesítették a hazai vevőket. A korrupció pedig valósággal burjánzott. A Racan kormánynak sikerült látványosan fejleszteni az ország befektetési image-ét 2000 és 2003 között, jobb befektetési helyzetet teremtve és megnövelve a befektetők biztonságát. Ezt csak tovább segítette, hogy a kormány 2002-ben kiadott egy új befektetési törvényt, melynek célja a turizmusba, a kutatásba és az iparba való befektetések felvirágoztatása volt. 4.3.9. Országspecifikus tényezők 4.3.9.1. Biztonság, védelem Horvátország kulcsfontosságú biztonsági kérdései a szerb határ köré csoportosulnak. A két ország közötti viszony az utóbbi időben jelentős mértékben javult olyan események hatására, mint például a mindkét ország által aláírt egyezmény a menekültek visszatéréséről, mely stratégiailag a Prevlaka félszigeten helyezkedik el. Ám ugyanilyen úttörő eseménynek számít Stipe Mesic horvát államfő belgrádi látogatása is, amikor is mindkét ország vezetői kölcsönösen elnézést kértek az 1992 és 1995 közötti időszak eseményeiért. Ennek ellenére még mindig feszültség uralkodik azokon a területeken, melyekre a visszatérő szerbeket várják. Ezen túlmenően volt egy-két zavargás is, bár nem valószínű, hogy ezek komoly problémává fajulhatnak. 50 World Market Research Centre: Country Analysis 50

A még mindig létező szárazföldi aknák, csapdák és fel nem robbantott hadianyagok a Bosznia- Hercegovinához közeli területeken szintén félelem forrásai, ugyanis még mindig megközelítően egy millió van belőlük, és bár elhangzott egy ígéret miszerint 2010-ig megsemmisítik őket, sokkal valószínűbb, hogy ez sok évvel tovább húzódik. Mindeközben jelentős biztonsági intézkedéseket lenne szükséges alkalmazni, főleg az aknamentesítési hatóság azon kijelentése óta, miszerint egyre több aknamezőt mutató jel tűnt el. Zadar déli régiójában a 975 ilyen jelnek egyharmada nyelte el a föld. Mindig elő- előfordul egy-egy ilyen taposó akna okozta haláleset vagy súlyosabb sérülés. 2004 novemberében Zágrábtól 120 km-re meghalt egy gyermek, mert taposó aknára lépett. 2005 májusában pedig egy vadász meghalt és két férfi megsebesült egy akna felrobbanásakor az ország déli részében fekvő Dinara-i hegyekben. Két hónapra rá egy holland turista sebesült meg, mikor egy taposó aknára lépett Vis szigetén, melyet korábban nem nyilvánítottak aknával veszélyeztetett környezetnek. 4.3.9.2. Terrorizmus 51 Bár intéztek támadásokat visszatérő szerbek ellen, egy terrorista csoport kialakulásának veszélye mégsem fenyeget. Létezik egy szerbek által alapított ún. Szerb Krajina Felszabadítási Hadsereg, de eddig még nem intézett támadásokat és nem is nagyon látszik erre képesnek. Voltak találgatások, miszerint Bosznia még mindig menedékhelyül és gyakorlatozó helyéül szolgál iszlám terroristáknak, de magára Horvátországra minimális fenyegetettséget jelent. Sőt párszor már meg is vádolták Horvátországot, hogy szándékosan túlbecsüli a Boszniában lappangó veszélyt a célból, hogy fokozza a háborúban bíró jelentőségét vagy, hogy jó okot szolgáltasson arra, hogy alátámassza az ország befolyását Boszniára. 4.3.9.3.Terrorizmusra adott válasz 52 Horvátország a leghatározottabban elítélte a szeptember 11-ei USA elleni támadást mind függetlenül más államoktól, mind az Európai Unió Miniszteri Tanácsa által kiadott állásfoglaláshoz csatlakozva. Azonnal jelezte segítségnyújtási szándékát az USA felé a terrorizmus elleni harcban. Nem sokkal ez után kijelentette, hogy kész egy intelligens együttműködés felállítására. (Egy hasonló együttműködés segített később a NATO-nak 51 World Market Research Centre: Country Analysis 52 World Market Research Centre: Country Analysis 51

számos al- Qaida szimpatizánst letartóztatni 2001-ben, Boszniában.) Emellett Horvátország más délkelet- európai államokkal együtt deklarálta, hogy tevékenyen részt vesz a terrorizmus elleni harcban. 2001-ben aláírta az Európai Egyezményt a terrorizmus megszüntetéséről. Emellett aláírta az Egyesült Nemzetek konvencióinak több mint felét, valamint 2003-ban hatályba helyezte a pénzmosási törvényt. Nagyszámú vizsgálatot indítottak terroristák pénzelése ügyében és számos forrást sikeresen be is fagyasztottak. Ezen kívül számos bilaterális egyezményt írt alá európai és más országokkal a terrorizmussal szembeni együttműködésről, valamint 2003-ban aláírt egy egyezményt az USA-val, mely segítségével egyenes út vezethet ahhoz, hogy fokozott technikai segítséget nyújthassanak a határok védelmében. 4.3.9.4. Bűnözés 53 A bűnözési arány Horvátországban viszonylag alacsony, erőszakos bűncselekmények előfordulása pedig ritka. 1995 óta az erőszakos és a kisebb bűncselekmények száma is folyamatosan csökken. Ennek ellenére nagyon nagy fokú az országban a szervezett bűnözés. A legtöbb jelentős bűnözőbanda vezetőinek kiterjedt kapcsolatai voltak számos jelentős beosztású politikussal vagy kormánytaggal, főkképp a Tudjman-korszakban, és habár a felsőbb politikai vezetőkkel való együttműködés ma már a múlté, az alsóbb szintű kapcsolatok megmaradtak. Emellett jellemzően elterjedt a csempészet a horvát határok mentén, valamint a pénzmosás is aktuális probléma, bár a rendőrség egyre nagyobb sikerrel nyomoz ilyen ügyekben. 4.3.9.5. Bűnözés elleni védelem 54 A rendőrségi és a bűnmegelőzési ügyekben a hangsúly a határok mentére tevődik az elkövetkezendő években, egyre több rendőrt bevetve az említett környékeken. A határmenti rendőrség kialakítása nagy feladatnak tűnik, figyelembe véve, hogy Horvátországot rendkívül sok oldalról határolják országok és tenger is, valamint burjánzik a korrupció. Ennek ellenére határellenőrzési bilaterális egyezményekkel és külföldi támogatással, valamint az Európai Unióval megkötött Stabilitási és Együttműködési Egyezmény segítségével jelentős mértékű haladást értek el e téren. 2002-ben például, ahogy azt a rendőrségi statisztikák állítják, 60 %- kal visszaszorították az illegális határátlépők számát. 53 World Market Research Centre: Country Analysis 54 World Market Research Centre: Country Analysis 52

Horvátország nemzetközi kötelezettséget vállalt, hogy 2003-ról 2007-re 3500-ról 9000-re növeli a határőrök számát, mely azt jelentené, hogy a határ minden kilométerére jutna egy határőr. Ez persze jelentős kiadást jelent majd, de néhány posztot külföldi rendőr töltene be. Sajnos az országnak 3500 embert kellett 2003-ban elbocsátania, mert az IMF-fel szemben költség megszorító intézkedésekre vállalt kötelezettséget. Ezen korábban elbocsátott rendőrök elsőbbséget fognak élvezni, mikor új határőröket kívánnak alkalmazni. Bár a bíróságoknak még vannak hátralékaik, az államügyészségi hivatal tovább fejleszti az eljárások sikerességét. 2003-ra csak kis számban maradtak függőben esetek, és a döntési eljárás idejét jelentősen, azaz 90 napra sikerült lecsökkenteni. Az esetek 87 %-ban megnyerik a pert. 4.3.9.6.Zsarolás A helyi cégekkel szemben gyakran fellépő jelenség a zsarolás, melyet gyakran erőszak követ. A legjellemzőbb előfordulási helyük Split, Dubrovnik és Rijeka. Az olasz maffia jelentősen kiépítette szervezetét Isztrián. 4.3.9.7. Gyermekrablás Ez idáig nem jellemző, üzletemberek pedig még nem váltak a gyermekrablás célpontjává. 4.3.9.8. Politikusokkal és kisebbséggel szembeni erőszak Az észak-szlavóniai szerbek lakta nyelvsziget még mindig veszé 55 lyeztetve van, és politikai jellegű zavargások még mindig előfordulnak. Bombázások voltak a régió legfontosabb városában, Vukovarban, és bár ezen hasonló rendbontások kezdenek lecsendesedni, a szerb választásokon részvevő ultranacionalisták erős jelenléte könnyen szimpatizánsokra találhat Horvátországban is. Nagy feszültséget okozott 2002-ben, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság vád alá helyezte a volt Jugoszláviában tevékenykedő Bobetko tábornokot háborús bűnök elkövetésének vádjával. Sok horvát Bobetkot hősnek tekintette, így a vád alá helyezése, úgy, mint más hasonló ügyek, felborzolta a kedélyeket. Bár a volt miniszterelnök is a lemondásával fenyegetett egy ilyen őt ért incidens miatt, a kormány ígéretet tett arra, hogy egy olyan megoldást találjon, mely 55 World Market Research Centre: Country Analysis 53

mindegyik félt kielégíti. Mindenesetre az egész, már folyamatban lévő ügyet elvetették, mikor Bobetko meghalt. Persze ennek ellenére a háborús bűnösök vád alá helyezése mindig is érzékeny pont maradt. Emellett a szerbek és horvátok közötti ellentétek egyre jobban kiéleződni látszanak, és erőszakká fajulhatnak sportmeccseken. Ez történt például 2003-ban egy vízipóló-meccs után, majd ezután 2004-ben egy foci-meccsen. A szerb radikálisok növekvő magabiztossága csak olaj lehet a tűzre. Ennek ellenére a horvát kormány enyhített a neo-fasiszta irányzatok elleni fellépés szigorúságán, így a helyzet elég ellentmondásos, hisz a HDZ épp egy törvényt kíván bevezetni, mely arra törekszik, hogy szakítson a múlttal. 4.3.9.9.Külső fenyegetés Szerbia és Horvátország közötti viszony mostanában jelentősen javult, annak ellenére, hogy a feszültség nő. A legnagyobb veszélyt a Szerb Radikális Párt jelenti nagyobb Szerbia elméletével, amennyiben a párt győz. (Bár állításuk szerint a nagyobb Szerbia álmát diplomáciai eszközök segítségével valósítanák meg.) Igaz, a párt kormányra kerülésének vagy ilyen koalíciónak kevés az esélye. A Szerbiával dúló háborút követő viták sarkalatos pontját a Prevlaka félsziget jelentette, melynek demilitarizálása 2002-ig USA-ból érkező missziók felügyeletét követelte. Végül Horvátország és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság aláírt egy egyezményt a félsziget határon átnyúló adminisztrációjáról. Még mindig viták tárgyát képezi azonban Sarengrad szigete, mely a Dunán fekszik. 2002-ben egy magas tisztviselőket szállító hajóra tüzet nyitottak jugoszláv katonák. Sarengrad 1991-ig Horvátországhoz tartozott, de ma már a szerb hadsereg birtokában van. Horvátország Vukovar tartomány részének tekinti még mindig, míg a szerb térképek a határ vonalán belülre helyezik, mivel a sziget a Duna északi részén fekszik, ami viszont szerb terület. Bár ez az incidens némi feszültséget gerjeszt a két ország között, nem valószínű, hogy ez további konfliktussá fajulna. 54

4.3.9.10. Törvénykezés 56 Csődtörvény 2001-ben vezették be a továbbfejlesztett csődeljárási törvényt azzal a céllal, hogy felgyorsítják a csődeljárás folyamatát. Az is célul szolgált, hogy javítsák a csődbement vállalatok munkavállalóinak helyzetét oly módon, hogy biztosítják, hogy követeléseik prioritást élveznek az eljárás során. A törvény megnövelte a hitelezők felelősségét. Bevezette az egész vállalat eladásának koncepcióját azért, hogy az átstrukturálás folyamatát felgyorsítsák. További célok, hogy rávegyék a hitelezőket a gyors döntésre a fizetésképtelen vállalat sorsában, azaz, hogy a likvidálást, a rehabilitálást vagy mást választanak. A jelenlegi helyzet szerint a hitelezők gyakran képtelenek egyetérteni azzal a móddal, ahogy ők elképzelik az eljárást. A tervezett új törvény ösztönözné a gyors döntést, mert abban az esetben, ha egy adott időpontig nem jutnak végső döntésre, a bíróságok automatikusan a likvidálást juttatják érvénybe. Társasági törvény Horvátország jelenlegi társasági törvénye 1993-ban lépett hatályba. Nagyrészt a német modellen alapszik, melynek értelmében kettős vezetőségi rendszert hoztak érvénybe: egy menedzsmentet és egy felügyelő bizottságot. Két intézkedést vezettek be 2002-ben a menedzsmentek fejlesztésére. Az egyik felvásárlással kapcsolatos törvény, mely növeli a kisebbségi részvényesek jogait a felvásárlásokkal kapcsolatban. Minimális tőke elvárások: Joint venture alapító tőkéje 15 000 euró, kibocsáthat elsőbbségi és bearer részvényt, egyetlen részvényes is alapíthat társaságot Korlátolt felelősségű társaság: 2500 euró Társaságirányítás: A joint venture részvényesei kötelesek egy különleges részvényesi gyűlést összehívni, ha a vagyonuk összesen 5% vagy több 56 Croatia: Country Profile 55

Egy döntés elfogadása 50%+1 többséggel Az alapokmány módosításaival, összeolvadással, újjászervezéssel kapcsolatban 75%-os többség kell Megszorítások és jogok esetében szintén 75% szükséges Osztalék: A vállalatok viszonylag szabadon szabályozhatják Versenytörvény A versenyjoggal kapcsolatos fejlődés elérte azt a fázist, mely összehasonlítható a jelenlegi EU tagállamokéval, mikor már elég fejlettek voltak, ám még a csatlakozások előtt álltak. 1995-ben adták ki az első ilyen törvényt, valamint megalapult a Versenyjogi Hivatal 1997- ben. A törvény tartalmazta a restriktív egyezmények megkötését, megtiltását és a domináns pozícióba kerülést. A törvény emellett tartalmazott egy összeolvadással kapcsolatos vizsgálati rendszert, mely igen hasonló volt az EU összeolvadást ellenőrző rendszerével. A versenyjogi hivatal egy független hivatal volt, önálló költségvetéssel. 2003-ban a törvényt helyettesítették egy újjal, mely a horvát versenyjogot még közelebb hozta az unióshoz. A piaci dominancia megengedett mértéke 40%, valamint az állami segítségnyújtás mértékét is szabályozza. A versenyjogi hivatal igen aktív az átvizsgálási ügyekben és szorosan együttműködik a más országokban működő hasonló szervezetekkel. Létezik egy átfogó közlemény horvát és angol nyelven is, melyben hivatalosan közli döntéseit, valamint a releváns törvények fordításait. 2003-ban új adatvédelmi törvényt vezettek be. 5. Az EU követelményrendszerének való megfelelés Carla Del Ponte, a volt Jugoszlávia háborús bűnösei felett ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze szerint a körözött Gotovina tábornok elfogása nélkül is tárgyalhat Horvátország az európai uniós csatlakozásról. Del Ponte az EUObserver című hírportálnak adott interjúban kijelentette: elhiszi, hogy Zágráb az utóbbi időkben valóban mindent elkövetett azért, hogy a háborús bűnökkel vádolt tábornokot kézre kerítsék és várhatóan a következő hetekben újabb fejlemények várhatók e 56

téren. Úgy vélekedett, hogy az uniós tárgyalások feltétele nem Gotovina elfogása, hanem a horvát kormány "teljes körű együttműködése" Hágával. Ez az első eset, hogy a hágai főügyész ilyen véleményen van Horvátország európai csatlakozása tekintetében. Márciusban éppen az ő bírálata jelentette a fő akadályt a Zágrábbal való tárgyalások megkezdése számára, mert úgy vélekedett: a horvát hatóságok nem működnek együtt teljes mértékben a nemzetközi törvényszékkel. Del Ponte bejelentésére azután került sor, hogy Brüsszel megelégedéssel nyugtázta Hrvoje Petrac horvát üzletember görögországi letartóztatását, akit azzal gyanúsítanak, hogy pénzzel segítette Gotovina szökését. Petrac egyike annak az öt személynek, akit az EU nemkívánatosnak tekint területén a Gotovinával való kapcsolatok miatt. 57 A főügyész bejelentette, hogy szeptember végéig jelentést tesz az Európai Uniónak Horvátország előrelépéséről és remélheti, hogy az országról csak jó hírekkel és véleménnyel szolgálhat. Az Unió részéről azonban nemcsak a háborús bűnösök ügyében fogalmazódott meg kritika. Az Európa Tanács közzétett jelentése aggasztó csökkenést állapított meg a Horvátországban kisebbségi nyelveket beszélők számában, és szorgalmazta ezen nyelvek hatékonyabb védelmét. A jelentés megállapítja, hogy a többségi nyelvet beszélők toleránsabbak a kisebbségi nyelvekkel szemben, de a horvát kultúrában általánosságban nem övezi azokat elegendő megbecsülés. Különleges probléma tapasztalható a szerb nyelvvel kapcsolatban. A független szakértők készítette jelentés a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájához való csatlakozási felkészültség felmérését szolgálja. Üdvözli az országban a nyelvi kisebbségek védelmében hozott törvényeket, ugyanakkor rámutat, hogy egyes rendelkezések továbbra is a Chartával összeegyeztethetetlen korlátozásokhoz vezethetnek. Az ET Miniszteri Bizottsága által jóváhagyott ajánlások tartalmazzák többek között a kisebbségi nyelvek súlyának növelését a tévéműsorokban, és a regionális vagy kisebbségi nyelvek szélesebb használatát a közigazgatásban - áll a közleményben. Hangsúlyos szerepvállalásra törekszik a koszovói rendezésben az Európai Unió. A brit EU-elnökség által Newportba összehívott nem döntéshozó jellegű értekezleten a 57 www.moltyp.hu/commoninternetportal/euhírek 57

külügyminiszterek kifejezték azon igényüket, hogy az EU érdemi szerepet kapjon Koszovó jövőbeni státusának meghatározásában, és a kitűzött célok megvalósulásának ellenőrzésében. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter a kérdésről a walesi tanácskozáson azt mondta: nagyon fontos az EU egységes és jelentős szerepvállalása Koszovóban, de az egyes tagállamoknak külön-külön is erőfeszítéseket kell tenniük a rendezés érdekében. Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter ehhez kapcsolódva a walesi tanácskozáson elmondta: Bécs a jövő év első felében, az osztrák EU-elnökség időszakában nagyszabású Balkán-konferenciát kíván rendezni. A newporti értekezleten jelenlévő horvát külügyminiszter arról tájékoztatta uniós kollégáit, hogy a horvát kormány mindent megtesz a hágai törvényszék által háborús bűnök címén köröztetett Ante Gotovina tábornok kézre kerítése végett. A horvát felvételi tárgyalások márciusra tervezett kezdete azért maradt el, mert Zágráb nem adta ki Hágának a szerbek meggyilkolásával vádolt tábornokot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a newporti találkozó alkalmából személyes levélben kérte az EU soros elnöki tisztségét betöltő Tony Blair brit kormányfőtől, hogy a brit EUelnökség segítse elő a horvát felvételi tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételek mielőbbi megteremtését. Somogyi Ferenc külügyminiszter a tanácskozás első munkanapján maga is annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar álláspont szerint Horvátország teljesíti a tárgyalások megkezdésének feltételeit. A kétnapos találkozó legvitatottabb kérdésében, a Törökországgal kezdendő felvételi tárgyalások ügyében végül is nem született papírra vetett, konkrét nyilatkozat; ehelyett az uniós bizottság pénteken úgy döntött, hogy még ebben a hónapban külön tanácskozás határozza meg az október 3-ára kitűzött tárgyalások elveit. A fő vitapont Törökország és Ciprus viszonya; számos uniós vélemény szerint addig nem is lehetne megkezdeni a tárgyalásokat Ankarával, amíg az el nem ismeri a hivatalos ciprusi kormányt. Az ezzel érvelők - elsősorban Franciaország és maga Ciprus - szerint Törökország nem ülhet úgy tárgyalóasztalhoz a 25-ökkel, hogy azok egyikének létét nem ismeri el. A Financial Times által idézett uniós diplomáciai források szerint a jelenlegi helyzetben "50-50-nél alig valamivel jobbak" az esélyei annak, hogy a felvételi tárgyalások október 3-án valóban megkezdődnek. 58

Abdullah Gül török külügyminiszter, aki részt vett a newporti EU-értekezleten, a The Economist londoni gazdasági-politikai folyóiratnak adott nyilatkozatában még azt is kilátásba helyezte, hogy ha az unió a teljes jogú tagságnál kevesebbet ajánl fel, vagy újabb feltételeket szab, Törökország visszalép a tárgyalásoktól, "de most már végleg". Gül szerint a tárgyaláskezdettel kapcsolatos bizonytalanságért nem a török kormányt terheli a felelősség, hanem "bizonyos EU-tagállamokat". A walesi tanácskozáson - Ciprus mellett - elsősorban Ausztria vitatta erőteljesen a török felvételi tárgyalások októberre tervezett megkezdését. Az osztrák külügyminiszter azt mondta: Ankarának egyelőre "nem teljes jogú tagsággal járó, kivételezett partnerséget" kellene felajánlani, legalábbis addig, amíg a török kormány el nem ismeri Ciprust. Ursula Plassnik szerint "a körülményekhez kellene igazítani" a török felvételi tárgyalások kezdetének október 3-ára kitűzött időpontját is. Ez az álláspont mindazonáltal nem nyert széleskörű támogatást, és a török külügyminiszterrel tartott megbeszélés után még Ciprus képviselője sem vonta egyértelműen kétségbe a tárgyalások megkezdhetőségét a kitűzött időpontban. Olli Rehn, a brüsszeli bizottság bővítési biztosa ugyanakkor azt mondta: a tárgyalások kimenetelét "nem lehet garantálni". Zágráb, 2005. szeptember 1., csütörtök Horvátország kész a csatlakozási tárgyalásokat megkezdeni az Európai Unióval - jelentette ki Ivo Sanader horvát kormányfő, visszautasítva a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) főügyészének vádaskodását, hogy Zágráb nem törekszik a szökésben lévő háborús bűnösök elfogására. Carla Del Ponte asszony előzőleg egy berni konferencián úgy fogalmazott, hogy Horvátországnak végre fokozni kellene erőfeszítéseit Ante Gotovina tartózkodási helyének felderítése és a háborús bűnök elkövetésével vádolt tábornok letartóztatása érdekében. A főügyész szerint nyilvánvaló: amint megkezdődnek Horvátországgal a csatlakozási tárgyalások, Zágráb az eddigieknél is kevesebbet tesz majd Gotovina felkutatása végett. Sanader válaszul leszögezte: "nem értek egyet ezzel a véleménnyel, és úgy tartom, hogy Horvátország teljes mértékben együttműködik" az NT-vel. A HINA horvát hírügynökségnek adott nyilatkozatban a miniszterelnök kijelentette: "úgy gondolom, hogy Del Ponte asszony félelmei alaptalanok". Hozzáfűzte: Horvátország kötelezettségeihez azt követően sem fog 59

semmi kétség férni, hogy megkezdte a tárgyalásokat, sőt a zágrábi kormány számára ez újabb ösztönzés lesz arra, hogy együttműködjék a hágai testülettel. A csatlakozási tárgyalásokat Horvátország és az EU között az eredeti tervek szerint márciusban kellett volna megkezdeni, de Brüsszel elnapolta a kezdést, mert úgy vélte: Zágráb nem működik együtt a 2001 óta az NT körözése alatt álló tábornok kézre kerítése érdekében. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár a török EU-tagsággal szemben előnyben részesíti Horvátország felvételét az Európai Unióba. 58 "Groteszknek tartanám, ha Törökországgal megkezdenénk a belépési tárgyalásokat, de Horvátországot tovább éheztetnénk" - jelentette ki Schüssel a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) nürnbergi kongresszusának vendégszónokaként, utalva az EU-horvát tárgyalások megkezdésének késlekedésére. Horvátország készen áll bármikor megkezdeni a márciusban elhalasztott csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval - jelentette ki az Európai Parlament külügyi bizottságával Brüsszelben kedden találkozva Kolinda Grabar Kitarovic horvát külügyminiszter, hozzátéve, hogy Zágráb mindent megtesz a háborús bűnök vádjával körözött Ante Gotovina tábornok kézre kerítéséért. Kitarovic az Európai Unió tagországaiban választott EP-képviselők előtt reményét fejezte ki, hogy az EU mielőbb megváltoztatja március közepén hozott döntését a tárgyalások akkorra kitűzött kezdetének elhalasztásáról, és hamarosan megindulnak a megbeszélések. A horvát diplomácia vezetője azt remélte, hogy e témában Zágráb már az EU-tagországok külügyminisztereinek informális találkozóján kedvező jelzést kap. Több képviselő jelezte, hogy azt látná jónak, ha megkezdődne a tárgyalási folyamat. Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélte, Horvátország több területen már most felkészültebb, mint azon országok, amelyeknek csatlakozása ügyében már döntés született, mint például Bulgária - fejtette ki a magyar képviselő. Hozzátette, nem büntethetnek egy egész nemzetet amiatt, hogy Gotovina tábornokot nem sikerült elfogni. Horvátország uniós tagsága jelentősen enyhítené a jelenleg is tapasztalható, mindennapos erőszakos cselekményekben is kifejeződő feszültséget a Balkánon - emelte ki a magyar képviselő. 58 www.moltyp.hu/commoninternetportal/euhírek 60

Kitarovic külügyminiszter asszony most arról beszélt, hogy a tábornokot - külföldi titkosszolgálatok aktív közreműködésével - intenzíven keresik, de egyelőre nem sikerült rábukkanni a tartózkodási helyére. Leszögezte egyúttal, hogy a tárgyalások megkezdésének soha nem volt kimondott feltétele Gotovina átadása. Hozzátette, ha elindulna a tárgyalás, nem csökkenne a keresés intenzitása. Az ülés után újságíróknak nyilatkozva Kitarovic arról is beszélt, hogy Zágráb azt szeretné, ha csatlakozási folyamatát más jelöltekétől külön kezelnék, és a horvát tagsági alkalmasságot kizárólag saját érdemei szerint ítélnék meg. Leszögezte, kormánya nem tartaná helyesnek, ha az EU összekötné a szintén tagjelölt Törökország és Horvátország csatlakozási folyamatát. Mivel Brüsszelben az elmúlt hetekben azt hangoztatták, hogy Törökország lényegében teljesítette azokat az előfeltételeket, amelyeket az EU a csatlakozási tárgyalások október 3-i indításához szabott. Az is bizonyos viszont, hogy a Törökországgal folytatandó tárgyalások sokkal hosszabb ideig tartanak majd, mint a horvát-eu egyeztetések, és átnyúlhatnak az évszázad második negyedére is. Tabajdi a horvát külügyminiszter asszonynak feltett kérdésében aziránt érdeklődött, milyen kárpótlást szándékozik a horvát állam nyújtani azoknak a szerbeknek, akik Krajinából a harcok következtében kénytelenek voltak elköltözni. Ezek jó része a Vajdaságban telepedett le, és nyomorúságos helyzetük az ottani nemzetiségi atrocitások egyik forrása. "A kárpótlás jótékony hatással lenne az ellentétek enyhítésére és a menekülthelyzet normalizálására. Ez valamennyiünk, szerbek, horvátok és magyarok közös érdeke" - jelentette ki a magyar képviselő. 61

6. Csatlakozási feltételek összegzése a teljesítés fényében Az 1993 júniusi koppenhágai európai tanácsi ülésen határozták meg azon feltételeket, amelyeket a csatlakozni kívánó közép-kelet európai országoknak teljesíteniük kell uniós tagságuk elnyerése érdekében: a tagjelölt államoknak a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését illetve a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és védelmét garantáló stabil intézményekkel kell rendelkezniük. Az Európai Bizottság 2004. április 20-án közzétett jelentése szerint kimondhatjuk, hogy Horvátországnak stabil demokratikus intézményei vannak, melyek hatásköreiknek megfelelően működnek. A bizottsági vélemény kifejti: a 2000-es és 2003-as választás is szabad és demokratikus volt, az ellenzék jogai nem csorbulnak, a jogállamiság és az emberi jogok biztosításában nem jelentkeznek nagyobb problémák. A kisebbségi jogok védelmének megerősítésével kapcsolatban merültek fel jelentős kritikák. Továbbra sem elegendő a kisebbségi nyelvek elfogadása, különösképp a szerb nyelvé, melynek oka mélyen gyökeredzik. A kormány számára továbbra is nagy feladat az ősi ellentétek feloldása, minden horvát állampolgár és hazafi szerbek iránti nagyobb mértékű tolerancia kivívása. Horvátországnak jelentős fejlesztéseket kell végrehajtania a jogrendszer működésében, és a korrupció elleni harcot még hatékonyabbá kell tennie - áll a jelentésben. a tagjelölt országoknak működő piacgazdasággal kell rendelkezniük, és képesnek kell lenniük arra, hogy megbirkózzanak az Unión belül érvényesülő versenyviszonyokkal és piaci erőkkel. A gazdasági elemzésekből egyértelműen kitűnik horvátország 62