AZ EURÓPAI U IÓ TA ÁCSA SAJTÓKÖZLEMÉ Y A Tanács 3165. ülése 9625/12 (OR. en) Mezőgazdaság és Halászat Brüsszel, 2012. május 14. és 15. PRESSE 194 PR CO 27 Elnök Mette GJERSKOV Dánia élelmiszerügyi, mezőgazdasági és halászati minisztere S A J T Ó Rue de la Loi 175 B 1048 BRUSSELS Tel.: +32 (0)2 281 8352 / 6319 Fax: +32 (0)2 281 8026 press.office@consilium.europa.eu http://www.consilium.europa.eu/newsroom 9625/12 1
A Tanács ülésének legfontosabb eredményei A halászatot illetően a miniszterek a KHP reformja keretében nyilvános vitát tartottak a közös halászati politika (KHP) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap környezetvédelmi vonatkozásairól. A mezőgazdaság tekintetében a Tanács a KAP-reform keretében nyilvános vitát tartott a közös agrárpolitika környezetbaráttá tételének konkrét kérdését illetően. Ezt követően a Tanács tájékoztatást kapott az akvakultúráról szóló konferenciáról, az európai uniós hajók által a mauritániai vizeken folytatott halászat beszüntetésének következményeiről, valamint a vágás előtt követendő állatjóléti előírásokról. 9625/12 2
TARTALOM 1 RÉSZTVEVŐK... 4 MEGTÁRGYALT APIRE DI PO TOK HALÁSZAT... 6 A közös halászati politika reformja... 6 MEZŐGAZDASÁG... 9 KAP-reform Környezetbaráttá tétel... 9 EGYÉB... 11 Akvakultúra Salzburgi konferencia... 11 Az európai uniós hajók által a mauritániai vizeken folytatott halászat beszüntetéséről... 12 Állatjólét Levágás előtti elkábítás... 13 EGYÉB JÓVÁHAGYOTT APIRE DI PO TOK MEZŐGAZDASÁG Partnerségi megállapodások Közép-Afrikával és Libériával az illegális fakitermelés ellen... 14 Az EU iránymutatásai a G20-ak mezőgazdasági miniszterhelyetteseinek találkozójára... 14 KI EVEZÉSEK Régiók Bizottsága... 15 1 Amennyiben a nyilatkozatokat, következtetéseket vagy állásfoglalásokat a Tanács hivatalosan elfogadta, ezt az érintett napirendi pontra vonatkozó címben feltüntetik, és a szöveg idézőjelbe kerül. A szövegben hivatkozott dokumentumok elérhetők a Tanács honlapján http://www.consilium.europa.eu. A nyilvánosság számára hozzáférhető, a tanácsi jegyzőkönyvekben megtalálható nyilatkozatokkal elfogadott jogi aktusokat csillaggal jelölik; e nyilatkozatok a fent említett tanácsi honlapon hozzáférhetők vagy a sajtóirodától beszerezhetők. 9625/12 3
RÉSZTVEVŐK A tagállamok kormányai és az Európai Bizottság képviseletében a következő személyek jelentek meg: Belgium : Sabine LARUELLE Carlo DI ANTONIO Kris PEETERS Bulgária: Miroszlav NAJGYENOV Cseh Köztársaság: Petr BENDL Dánia: Mette GJERSKOV Hanne LAUGER émetország: Ilse AIGNER Robert KLOOS Észtország: Keit PENTUS Helir-Valdor SEEDER Írország: Simon COVENEY Görögország: Georgía BAZÓTI-MICÓNI Andréasz PAPASZTÁVRU Spanyolország: Miguel ARIAS CAÑETE Franciaország: Eric ALLAIN Sophie MARTIN LANG Olaszország: Mario CATANIA Ciprus: Szofoklísz ALETRÁRISZ Lettország: Laimdota STRAUJUMA Edvards SMILTĒNS Litvánia: Mindaugas KUKLIERIUS Luxemburg: Romain SCHNEIDER a középosztályokért, a kis- és középvállalkozásokért és az önálló vállalkozókért felelős miniszter, mezőgazdasági miniszter a közlétesítményekért, a mezőgazdaságért, a vidékügyért, a természetvédelemért, az erdőkért és az épített örökségért felelős vallon miniszter a flamand kormány miniszterelnöke, flamand gazdasági, külügyi, mezőgazdasági és vidékügyi miniszter mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter mezőgazdasági miniszter élelmiszerügyi, mezőgazdasági és halászati miniszter irodavezető, Élelmiszerügyi, Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium élelmiszerügyi, mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszter államtitkár, Élelmiszerügyi, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium környezetvédelmi miniszter mezőgazdasági miniszter mezőgazdasági, élelmiszer- és tengerügyi miniszter élelmiszerügyi és mezőgazdasági államtitkár helyettes állandó képviselő mezőgazdasági, élelmiszerügyi és környezetvédelmi miniszter a mezőgazdasági, agrárélelmiszer-ipari és regionális politikáért felelős főigazgató (Mezőgazdasági Minisztérium) az Állandó Képviselet COREPER I tanácsadója a mezőgazdasági, az élelmiszerügyi és az erdészeti politikáért felelős miniszter mezőgazdasági, környezetvédelmi és a természeti erőforrásokért felelős miniszter mezőgazdasági miniszter politikai államtitkár, Mezőgazdasági Minisztérium mezőgazdasági miniszterhelyettes mezőgazdasági, szőlőművelési és vidékfejlesztési miniszter 9625/12 4
Michèle EISENBARTH Magyarország: CZERVÁN György Málta: George PULLICINO Hollandia: Henk BLEKER Derk OLDENBURG Ausztria: Harald GÜNTHER Lengyelország: Marek SAWICKI Kazimierz PLOCKE Portugália: Assunção CRISTAS Pedro COSTA PEREIRA Románia: Daniel CONSTANTIN Achim IRIMESCU Szlovénia: Franc BOGOVIČ Szlovákia: Ľubomír JAHNÁTEK Finnország: Jari KOSKINEN Risto ARTJOKI Svédország: Eskil ERLANDSSON Egyesült Királyság: Jim PAICE Richard BENYON helyettes állandó képviselő államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrásokért felelős és vidékügyi miniszter mezőgazdasági és külkereskedelmi miniszter helyettes állandó képviselő helyettes állandó képviselő mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter államtitkár, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium mezőgazdasági, tengerügyi, környezetvédelmi és területrendezési miniszter helyettes állandó képviselő mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter államtitkár, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter mezőgazdasági és erdészeti miniszter államtitkár, Mezőgazdasági Minisztérium vidékügyi miniszter mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszterhelyettes, Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Minisztérium a természeti környezetért és a halászatért felelős parlamenti államtitkár Bizottság: María DAMANAKI Dacian CIOLO biztos biztos A csatlakozó ország kormányának képviseletében: Horvátország: Snježana ŠPANJOL mezőgazdasági miniszterhelyettes 9625/12 5
MEGTÁRGYALT APIRE DI PO TOK HALÁSZAT A közös halászati politika reformja A Tanács két nyilvános vitát tartott a közös halászati politika (KHP) reformjának keretében. Az első megbeszélés középpontjában a környezetvédelmi fenntarthatóság maximális fenntartható hozam révén történő elérése, valamint az állt, hogy a környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott követelményeket miként lehet a közös halászati politika alaprendelkezéseit szabályozó javaslatba integrálni (12514/11). A második vita során mélyebben is megvizsgálták az Európai Halászati Alap helyébe lépő Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló rendeletjavaslatot (17870/11). A közös halászati politika és a maximális fenntartható hozam környezetvédelmi szempontjai Valamennyi tagállam egyetértett azzal, hogy a források fenntarthatóságának és a halászati ágazat jobb kilátásainak biztosítása érdekében a közös halászati politika egyik célkitűzéseként határozzák meg a maximális fenntartható hozamot. Mindazonáltal a legtöbb delegáció fokozatos megközelítést sürgetett: egyes halállományok esetében a maximális fenntartható hozam elérésének határidejét az EU (Johannesburgban elfogadott) nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban 2015-re lehetne kitűzni, amennyiben rendelkezésre áll tudományos szakvélemény és harmadik országok nem vesznek részt a halászatban. Más esetekben különösen ha csak kevés tudományos adat áll rendelkezésre a határidőt végső esetben 2020-ra tűzhetnék ki. A legtöbb tagállam előnyben részesítette azt a megoldást, hogy az alaprendeletben egy általánosabb politikai célkitűzés szerepeljen, a végrehajtás részleteivel pedig az egyedi többéves tervek foglalkozzanak. A vegyes halászatot illetően a legtöbb tagállam arra az álláspontra helyezkedett, hogy nehéz feladat a maximális fenntartható hozamot a vegyes halászat keretében fogott valamennyi állomány tekintetében egyidejűleg elérni. Ez különösen a Földközi-tenger térségére érvényes, ahol a vegyes halászat az általános és a halászatban a harmadik országok is részt vesznek. A legtöbb delegáció elismerte, hogy a konkrét tudományos szakvélemény alapján, pragmatikus módon össze kell egyeztetni a különböző állományokra vonatkozó célszámokat. A veszélyeztetettebb állományok túlhalászatának elkerülése érdekében a delegációk azt kérték, hogy a maximális fenntartható hozamra vonatkozó célkitűzést végrehajtó többéves tervekben szerepeljenek technikai jellegű így például a szelektívebb halászeszközökre, lezárt területekre vagy tiltott időszakokra vonatkozó intézkedések. Egyes delegációk kiemelték, hogy a vegyes állományok kezelése során alkalmazott tudományos módszerek gyermekcipőben járnak, és ezért rugalmasabb keretre van szükség. Mások rámutattak, hogy az állományok kölcsönhatása is jelentőséggel bír, és hogy egy alulhalászott állomány problémát jelenthet az olyan más állományok tekintetében, amelyekkel táplálkozik. 9625/12 6
Noha a tagállamok általánosságban úgy ítélték meg, hogy az EU környezetvédelmi előírásait bele kell foglalni a közös halászati politikába, néhány delegáció rámutatott arra, hogy a társadalmigazdasági tényezőknek ki kell egyenlíteniük a környezetvédelmi előírásokat. A tengervédelmi stratégiáról szóló 2008/56/EK keretirányelv és a Natura 2000 vonatkozó elemeit figyelembe kell venni a közös halászati politikában, amennyiben a rendelkezéseket következetessé teszik. Az ETHA lehetne az az eszköz, amellyel megfelelőbben lehet integrálni a környezetvédelmi előírásokat. Egyes esetekben a regionális szint fontos szerepet játszhatna ebben a kérdésben, fenntartva a Bizottságnak a bevált gyakorlatok elterjesztésében való felelősségét. Az ETHA Az ETHA-javaslatot a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslattal, valamint a KHP reformjára vonatkozó jogszabálycsomaggal összefüggésben kell vizsgálni. A delegációk általánosságban egyetértettek az ETHA-javaslattal és kiemelték, hogy az EU-nak kell finanszíroznia a közös halászati politika javasolt ambiciózus reformját. Több tagállam felvetette azt a kérdést, hogy elegendő-e a pénzösszegnek az ellenőrzésre és az adatgyűjtésre a jelenlegi javaslat szerint elkülönített része. Erre tekintettel egyes országok megemlítették annak lehetőségét, hogy a közvetlen irányításra előirányzott összegekből a megosztott irányításra előirányzott összegekbe utaljanak összegeket. Eltérőek voltak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi formában fenntartsák-e a halászflotta korszerűsítésének és a halászhajók lerakódásoktól való megtisztításának az ETHA révén megvalósuló finanszírozását. A jelenlegi javaslatban a Bizottság nem tervezi a finanszírozás fenntartását. A tagállamok véleménye megoszlott az ETHA-ra vonatkozó bizottsági javaslat részét képező tárolási támogatás tekintetében is: egyes delegációk megítélése szerint ez az intézkedés biztonsági háló, amelyre a halászati piacnak szüksége van, míg mások ellenezték, hogy közpénzeket fordítsanak ilyen jellegű piaci intervenciókra, és aggályaikat fejezték ki amiatt, hogy ez esetleg torzítólag hat a versenyképességre. Számos delegáció azon a véleményen volt, hogy a finanszírozás tagállamok közötti elosztására vonatkozó kritériumok nem elég pontosak, ezért továbbra is várják a többéves pénzügyi keretről szóló határozatot követő elosztásra vonatkozó számadatokat. Több tagállam üdvözölte a kisüzemi halászatokra, illetve az akvakultúrára vonatkozó kritériumokat. (Lásd: Egyéb ). 9625/12 7
A Tanács 2011. júliusban nyilvános első véleménycserét tartott a KHP reformjára vonatkozó bizottsági javaslatokról. A Tanács ezen túlmenően e reform tekintetében nyilvános vitákat tartott márciusban a KHP reformcsomagjának alábbi három főbb rendeletjavaslatáról: a KHP alapvető rendelkezéseiről szóló rendeletjavaslatról, a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló rendeletjavaslatról, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról (ETHA) szóló rendeletjavaslatról. A KHP-ről szóló rendeletjavaslatról szóló vita középpontjában a visszadobási tilalom állt. A Tanács legutóbbi áprilisi ülésén az irányadó viták a regionalizációról és az átruházható halászati koncessziókról (TFC-k) folytak e két konkrét kérdés a KHP alapvető rendelkezéseiben merült fel. A KHP-reformmal kapcsolatos általános megközelítésről szóló végső vitát az elnökség júniusban tartja meg. 9625/12 8
MEZŐGAZDASÁG KAP-reform Környezetbaráttá tétel A miniszterek KAP-reform keretében irányadó vitát tartottak a közös agrárpolitika környezetbaráttá tételéről (9599/12). Ennek során a KAP-reform három fő javaslatának rendelkezéseivel foglalkoztak melyek az alábbiak: a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekről szóló rendelet (15396/1/11); a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendelet (a horizontális rendelet ) (15426/1/11); a vidékfejlesztési támogatásról szóló rendelet (15425/1/11). Ugyan a delegációk általánosságban támogatták a KAP I. pillérének környezetbaráttá tételét a 2014 2020 közötti időszakban, mindamellett leszögezték, hogy e cél eléréséhez a Bizottság által javasolt módszerek kiigazítására lesz szükség. A delegációk többsége azt hangsúlyozta, hogy a környezetbaráttá tételt szolgáló intézkedéseknek igazodniuk kell a rájuk ható objektív körülményekhez, könnyen alkalmazhatónak és nyomon követhetőnek kell lenniük, a végrehajtási költségeknek továbbra is arányosnak kell lenniük, továbbá a felesleges bürokráciát is el kell kerülni. Egy rugalmasabb megközelítés lehetővé tenné az uniós mezőgazdaságok sajátosságainak a figyelembe vételét, elkerülve ezzel az egyenmegoldást jelentő megközelítést. Számos tagállam úgy vélte, hogy a már eleve zöld mezőgazdasági gyakorlatok körébe be kellene emelni a II. pilléres agrár-környezetvédelmi műveleteket, valamint a hazai vagy regionális környezetvédelmi tanúsítási rendszerek alá eső tevékenységeket is. A Bizottság kijelentette, hogy kész megfontolni javaslatának módosítását annak érdekében, hogy az az említett szempontokat is figyelembe vegye. 9625/12 9
A három kötelező, környezetbaráttá tételt szolgáló intézkedés tekintetében a delegációk több módosítást is javasoltak: a növénytermesztés diverzifikációjával kapcsolatban a legtöbb delegáció úgy vélte, hogy meg kell emelni az alsó küszöbértéket, valamint a növényfajták minimálisan megkövetelt számát, továbbá ki kell igazítani a termények fogalommeghatározását. Ezenfelül figyelembe kell venni a túlnyomórészt állandó gyepterülettel borított földterületeket is, javaslatok érkeztek az állandó gyepterület megtartására vonatkozóan, valamint azzal kapcsolatban is, hogy a Bizottság javaslatával ellentétben az e területekkel való gazdálkodás feladata ne a gazdaságok szintjén, hanem regionális vagy országos szinten történjék, az ökológiai jelentőségű területeket, valamint a 7 %-os követelményt illetően a delegációk több rugalmasságot akartak, és alsó küszöbérték bevezetését indítványozták a mezőgazdasági üzemek területére vonatkozóan; figyelembe kell venni továbbá a jelentős környezeti és éghajlati előnyökkel járó, a II. pillérbe tartozó agrár-környezetvédelmi rendszerek hatálya alá eső földterületeket is. A Bizottság által javasolt három kötelező, környezetbaráttá tételt szolgáló intézkedés (a növénytermesztés diverzifikációja, az állandó gyepterületek és az ökológiai jelentőségű területek) helyett egyes delegációk inkább a menüjellegű megközelítést részesítették előnyben, amelynek értelmében a tagállamok egy intézkedéslistából választhatnának. Más tagállamok a környezetbaráttá tételt a meglévő eszközökre alapoznák, különös tekintettel az I. pillér és a II. pillérbe tartozó agrárkörnyezetvédelmi rendszerek közötti kölcsönös megfeleltetésre. Végül, a delegációk túlnyomó hányada úgy vélekedett, hogy a környezetbaráttá tétellel kapcsolatos célkitűzések teljesülésének elmaradása esetén alkalmazandó szankciók szintje nem haladhatja meg a környezetbaráttá tételért járó kifizetések mértékét, ezért az magát az alaptámogatást nem érintheti. A Bizottság a Mezőgazdasági Tanács 2011. októberi ülésén terjesztette elő a KAP-reformcsomagot. A Tanács már több irányadó vitát is tartott a Mezőgazdasági Tanács három legutóbbi ülésén 2011 novemberében és decemberében, valamint 2012 januárjában a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztésre és az egységes közös piacszervezésre vonatkozó rendeletjavaslatokról. Ez év márciusában a miniszterek a KAP egyszerűsítését vitatták meg. Legutóbbi, áprilisi ülésén a Tanács irányadó vitát tartott a fiatal mezőgazdasági termelőkről, a mezőgazdasági kistermelőkről, a hátrányos természeti adottságú területeken tevékenykedő mezőgazdasági termelők termeléstől függő önkéntes támogatásáról és a részükre biztosított feltöltésről, valamint a belső újraelosztásról, az aktív mezőgazdasági termelő fogalmáról és a mezőgazdasági nagyüzemek támogatásának maximálásáról. Júniusban a dán elnökség irányadó vitát kíván tartani a vidékfejlesztési javaslatról, melynek keretében egy, a KAP-reform tekintetében elért eredményekről szóló jelentést is be kíván mutatni. 9625/12 10
EGYÉB Akvakultúra Salzburgi konferencia A Bizottság tájékoztatta a minisztereket a 2012. május 11-én Salzburgban tartott KHP: hogyan alakul az akvakultúra jövője? című konferenciáról. Az Ausztriában rendezett konferenciát követő intézkedésként 21 tagállam (Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) együttes nyilatkozatot írt alá az édesvízi akvakultúrának a KHP-ben betöltendő jövőbeli szerepéről (9839/12). Ez a nyilatkozat kiemeli, hogy az akvakultúra nagy jelentőséggel bír az EU szempontjából, mivel hosszú távú fenntarthatóságot biztosít ökológiai, gazdasági és társadalmi értelemben, valamint hozzájárul az élelmiszerellátáshoz és a halállományok helyreállításához. Mivel az akvakultúra alapvetően fontos szerepet játszik a gazdaságban, a foglalkoztatásban és az életminőségben a vidéki területeken, ágazatát ösztönözni és támogatni kell, különösen az ETHA segítségével (lásd az előző pontot). Ausztria és a Bizottság az akvakultúra jövőjéről szóló magas szintű konferenciának adtak otthont. A cél annak megvitatása volt, hogy a tagállamok, a Bizottság, az Európai Parlament és az érdekeltek hogyan segíthetnének az akvakultúra és különösen az édesvízi akvakultúra további fejlődési potenciáljának a felszabadításában Európa-szerte. A Bizottság véleménye szerint a megreformált KHP képes lesz az uniós akvakultúra fenntartható növekedésének támogatására. A konferencián elképzelések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a stratégiai iránymutatásokon, közös prioritásokon és a legjobb gyakorlatok cseréjén alapuló uniós koordinált megközelítés révén előmozdítani az akvakultúrát. Ez a konferencia konzultációs folyamatot indított el az akvakultúráról, amely ez év novemberében zárul majd le egy spanyolországi konferenciával. A Bizottság e konzultáció alapján a jövő évben terjeszti elő majd a területre vonatkozó iránymutatásokat. 9625/12 11
Az európai uniós hajók által a mauritániai vizeken folytatott halászat beszüntetéséről A lengyel elnökség tájékoztatta a Tanácsot az európai uniós hajók által a mauritániai vizeken folytatott halászat beszüntetésének következményeiről. (9835/12). Több tagállam támogatta Lengyelországnak a Bizottsághoz intézett azon kérését, hogy tegyen a Mauritániával folyó tárgyalásoknak a jelenlegi holtpontról való kimozdulására irányuló intézkedéseket, emlékeztetve arra, hogy e partnerségi megállapodás óriási jelentőséggel bír az EU halászflottája szempontjából. Jelenleg hat tagállam az Egyesült Királyság, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, és Németország halászhajóit érinti súlyosan az a döntés, mely szerint 2012. április 24-től szüneteltetik a nyíltvízi halászatot Mauritánia vizein. Ezt a határozatot a Bizottság hozta, mégpedig azért, mert az éves uniós kvóta a területen közel teljesen kimerült. A szüneteltetés az EU és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó, fagyasztóval felszerelt vonóhálós halászhajókat érinti, amelyek elsősorban nyíltvízi fajokat így szardíniát, szardellát és makrélát halásznak. Az érintett tagállamokat tájékoztatták erről a túlhalászat megakadályozása érdekében hozott döntésről. A halászati megállapodás tizenkét uniós ország uniós hajói számára engedélyezi a halászatot Mauritánia vizein. A jelenlegi rendszer 2012. július 31-ig van érvényben, és hamarosan újrakezdődnek a tárgyalások Mauritániával. 9625/12 12
Állatjólét Levágás előtti elkábítás A svéd delegáció aggodalmának adott hangot azon általános követelmény végrehajtását illetően, melynek értelmében a vágásra szánt állatokat el kell kábítani (9704/12). Néhány delegáció osztotta a svéd delegáció aggályait abban a tekintetben, hogy esetleg túlzott mértékben élnek majd annak lehetőségével, hogy az állatok levágására előzetes elkábításukat mellőzve kerüljön sor. A Bizottság felhívta a figyelmet az érvényben lévő uniós jogszabályi keretre és arra kérte fel a tagállamokat, hogy szavatolják, hogy a mentesség ne legyen alkalmazható az eredeti célját túllépő módon. A vallási célú vágásokra vonatkozó ajánlások 2011-ben láttak napvilágot, jelenleg pedig tanulmány készül annak a lehetőségnek az értékelésére vonatkozóan, hogy esetleg kötelező címkézés révén tájékoztatnák a fogyasztókat az ilyen jellegű vágásról. A 93/119/EK irányelv értelmében az állatokat vágás előtt el kell kábítani. Mindazonáltal ez a követelmény a vallási szertartások által előírt különleges vágási módszereknek alávetett állatokra nem vonatkozik. Értesülések szerint egyes tagállamokban az elkábítás nélküli vágás lehetőségét sokkal szélesebb körben alkalmazzák, mint ahogyan azt a jogalkotó előre vélelmezte. Tekintve, hogy mind nagyobb érdeklődés mutatkozik a fogyasztók körében az állatok jóléte iránt, Svédország arra kéri fel a többi tagállamot, hogy tegyenek megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az elkábítás követelménye alóli vallási mentességgel kapcsolatos visszaéléseknek gátat vessenek. Javasolta továbbá, hogy a Bizottság kezdeményezzen például célzott, az Állategészségügyi Hivatal által végzendő ellenőrzéseket, továbbá dolgozzon ki összehangolt eljárásokat az elkábítás nélküli vágások jóváhagyására, valamint a folyamatot elvégzők felügyeletére. Fentieken túlmenően Svédország külön címkézést javasolt, mely tájékoztatja a fogyasztót a vágás módjáról. 9625/12 13
EGYÉB JÓVÁHAGYOTT APIRE DI PO TOK MEZŐGAZDASÁG Partnerségi megállapodások Közép-Afrikával és Libériával az illegális fakitermelés ellen A Tanács két határozatot fogadott el az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékeknek az Európai Unióba irányuló kereskedelméről (FLEGT) szóló önkéntes partnerségi megállapodás megkötéséről: Az első megállapodás megkötésére az EU és a Közép-afrikai Köztársaság között (14034/11 + 14036/11), a másodikra pedig az EU és a Libériai Köztársaság között (11101/11 + 11104/11) került sor. A Közép-Afrikával és a Libériával kötött megállapodás aláírására 2011. november 14-én, illetve 2011. július 22-én került sor. Az Európai Parlament 2011. január 17 20-i ülésszakán egyetértését adta a megállapodások megkötéséhez. A Tanács 2003 októberében elfogadta az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére (FLEGT) vonatkozó, a Bizottság által előterjesztett uniós cselekvési tervet, amely az illegális fakitermelés problémájának a fakitermelő országokkal kötendő önkéntes partnerségi megállapodások révén történő kezelését szolgáló intézkedések megtételére szólított fel. Az EU Ghánával, Kongóval és Kamerunnal már megkötötte a FLEGT partnerségi megállapodást. Az EU iránymutatásai a G20-ak mezőgazdasági miniszterhelyetteseinek találkozójára A Tanács jóváhagyta a G20-ak mezőgazdasági miniszterhelyetteseinek 2012. május 17 18-i mexikóvárosi találkozójára vonatkozó európai uniós iránymutatások tervezetét. A G20-ak mexikói elnöksége felkérte a G20-ak mezőgazdasági miniszterhelyetteseit, hogy az élelmiszerárak ingadozásáról és a mezőgazdaságról szóló 2011. évi cselekvési tervet követő intézkedésként készítsenek ajánlásokat a mezőgazdasági termelésre és termelékenységre vonatkozóan, melyek a G20-ak 2012. június 18 19-i, Los Cabos-i csúcstalálkozóján kerülnének benyújtásra. 9625/12 14
Az ajánlások készítői figyelembe veszik majd a Hogyan fokozható a fenntartható mezőgazdasági termelékenységi növekedés világszerte és miként hidalható át a kis családi gazdaságokat sújtó termelékenységi szakadék? ( Improving Global Sustainable Agricultural Productivity Growth and Bridging the Gap for small family farms ) című, a FAO és az OECD koordinálása mellett több nemzetközi szervezet által készített jelentést. A G20-ak mezőgazdasági miniszterhelyettesei a 2012. április 12 13-án Mexikóvárosban tartott ülésükön megvitatták a jelentés tervezetét. A G20-ak mezőgazdasági miniszterhelyettesei 2012. május 17 18-án újra találkozót adnak egymásnak Mexikóvárosban, hogy lezárják a még nyitott kérdéseket, és megállapodjanak a G20-as csúcstalálkozón benyújtandó ajánlásokról. A mezőgazdaság területén a G20-ak mexikói elnöksége az alábbi két kiemelt területre összpontosítja figyelmét: a 2011. novemberi cannes-i nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalásoknak, valamint az élelmiszerárak ingadozásáról és a mezőgazdaságról szóló cselekvési tervnek való megfelelés biztosítása, konszenzus elérése olyan konkrét kezdeményezésekkel kapcsolatban, amelyek hozzájárulhatnak a globális mezőgazdasági termelékenység növeléséhez, különös hangsúlyt helyezve a kistermelőkre. KI EVEZÉSEK Régiók Bizottsága A Tanács a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2015. január 25-ig a Régiók Bizottsága tagjává nevezte ki Detlef MÜLLER-t (Németország) (9540/12). 9625/12 15