1
ALELKI FEJL DÉS KONCEPCIÓJA A PSZICHOANALITIKUS MODELLEKBEN Dr. Hámori Eszter PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM PSZICHOLÓGIA TANSZÉK és SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI PSZICHOLÓGIAI TANSZÉK 2
Aszemélyiségfejl dés kapcsolati modelljei: A tárgykapcsolat elmélet és az én-pszichológiai iskola 3
BEVEZETÉS ATÁRGYKAPCSOLAT ELMÉLET Aklasszikus (én-pszichológia) modell: ˆ Az ösztönkésztetések els dlegesek Ł atárgykapcsolatok másodlagosak ˆ Els dleges motiváció: az ösztönkésztetések levezetése A tárgykapcsolat elmélet: ˆ Minden ösztönkésztetés az anya-csecsem kapcsolat kontextusában emelkedik ki Ł ˆ Atárgykeresés (a kapcsolat) motivációja az els dleges 4
BEVEZETÉS ATÁRGYKAPCSOLAT ELMÉLET ˆ Komplex, dinamikus kapcsolat van az én-struktúra 3 részeközött Ł Bels tárgykapcsolatok ˆ Azösztönkésztetéseken túlegyéb szükségletek, vágyak és érzések is megjelennek akapcsolatban Ł ˆ Meger sítés, biztonság, önbecsülés, stb. Összegezve: ˆ A modell nem interperszonális ˆ Tudattalan bels tárgykapcsolatok ˆ Akorai interperszonális kapcsolatok internalizált struktúrákká alakulnak ˆ Prototípus Ł az etetés élménye 5
ATÁRGYKAPCSOLAT ELMÉLET -Melanie Klein (1882-1960) 1910 Budapest Ł Ferenczi 1919 A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület tagja Ł A gyermek lelki fejl dése c. dolgozatával 1920 Karl Abraham Ł Berlin Ł Gyermek és feln tt analitikus praxis 1925 London Kisgyermekek analízise tanított meg arra, hogy nincs olyan ösztönkésztetés, nincs olyan szorongásos állapot és nincs olyan mentális folyamat, amely ne lenne összefüggésben egy tárggyal, legyen az küls, vagy bels. Más szóval, a tárgykapcsolatok az ember érzelmi életének a középpontját jelentik. ( The origins of transference, 1952) 6
Melanie Klein hatása apszichoanalitikus modellre Hangsúlyeltolódás az analitikus technikában Ł Ł Az áttétel kiemelt szerep Ł Akorai tudattalan fantáziák tartalmát rekonstruálja Ł Akorai archaikus szorongásokkal foglalkozik Ł Kiterjeszti az analízist olyan területekre is, amelyek korábban kontraindikációt jelentettek (pl. pszichotikus állapotok). 7
Melanie Klein A korai lelki fejl dés a tudattalan fantáziák koncepciója Kiindulópont: gyermekek analízise Ł Ł Közvetlenül jelennek meg apreverbális patogén élmények, fixációk Ł Agyermek lelki mechanizmusaiban atudattalan és a tudatos nagyon közel van egymáshoz Atudattalan fantáziák természete Ł Ł Az ösztönök mentális megnyilvánulásai, és nem csupán a valóság el lvalómenekülés eszközei Ł A fantáziák, mint abels valóság egyensúlyának megteremt i Ł Atudattalan fantáziák már a születés pillanatától jelen vannak Ł A fantáziák aprimitívt lazérettebb formákig fejl dnek Ł A fantáziák és a valóság között állandó kölcsönhatás van Ł A szimbólumképzés fontossága akorai én-fejl désben 8
Melanie Klein A korai lelki fejl dés a pozíciók fogalma A születést lfogva létezik egy kezdetleges én Ł Ł Szorongások átélése Ł Elhárító m ködés (projekció, introjekció, hasítás) Ł Primitív tárgykapcsolatok létesítése Apozíciók =tárgykapcsolatok, aszorongások és az elhárító mechanizmusok speciális konfigurációi Ł Egész életen át fennmaradnak 9
Melanie Klein A paranoid-skizoid pozíció 0 3-4 hónap ˆ A libidinózus és a destruktív késztetések dinamikus viszonya ˆ A csecsem világa: a résztárgyak Ł Jó és rossz tárgyak ˆ Ahasítás szerepe ˆ A paranoid szorongás Ł üldöz résztárgyak ˆ Az anyai gondoskodás szerepe Ł a fantázia és a valóság találkozása Ł A jó anya és az ideális tárgy ( tápláló anyamell ) összeolvad Ł A rossz anya (frusztráció) és az üldöz tárgy ( üldöz anyamell ) valósággá válik 10
Melanie Klein A depresszív pozíció 3-4 hónaptól az els életév végéig Abels világ átszervez dik, integrálódik Ł Ł a tárgy jó és rossz aspektusai integrálódnak Ł az anya mint egész Ł a csecsem felfedezi, hogy atárgy önálló individum Ł féltékenység, ambivalencia megjelenése (korai ödipális helyzet) Az anyai gondoskodás szerepe Ł Ł jó anya Ł adestrukció ellenére nem t nik el Ł rossz anya Ł a destrukció hatására meghal meger sítve a b ntudatot és aszorongást Ł Következmény: atárgytól való függés tagadása) 11
Melanie Klein Apatológia eredete Paranoid-skizoid pozíció ˆ ˆ Én-fragmentációval járó állapotok Hipochondriás szorongások Depresszív pozíció ˆ Mánia, depresszió fixációs pontja 12
ÉN-PSZICHOLÓGIA ÉS SZELF-PSZICHOLÓGIA Hartmann, Jacobson, Kernberg és Kohut Kiindulópont: Freud Az én és az ösztön-én (1923) Ł a lelki apparátus hármas felosztása Aszemélyiség koncepciója: 1. Eredete: intrapszichés Interperszonális 2. Jellege: absztrakt Élményszint Mindegyik elméletben eltér hangsúllyal, de ugyanúgy szerepet játszik atárgykapcsolati és astrukturális szempont. 13
ÉN-PSZICHOLÓGIA ÉS SZELF-PSZICHOLÓGIA Heinz Hartmann (1950) ˆ Az én (mint struktúra) és a szelf (mint én-élmény) közötti szisztematikus különbségtétel ˆ Konfliktusmentes énszféra az énm ködés kognitív alapjainak hangsúlyozása 14
ÉN-PSZICHOLÓGIA ÉS SZELF-PSZICHOLÓGIA Edith Jacobson (1964) ˆ Súlyos korai én-patológia (pszichotikus depresszió) megfigyelése és kezelése ˆ A felettes-én korai zavarainak leírása ˆ A korai fejl dés normatív leírása a szelf- és tárgyreprezentációk alakulása mentén 15
Edith Jacobson (1964) Akorai sérülés eredete: Korai csalódás aszül ben (dezillúzó) Ł agresszió Ł leértékelés és felértékelés váltakozása a tárgy- és a szelf-reprezentációkkal szemben Ł túl szigorú felettes-én kialakulása. A szigorú felettes én nem tud nárcisztikus energiát adni az énnek, hanem degradálja azt. Ł Támadásai ugyanakkor kisérletet jelentenek az én helyreállítására Ł és ezzel a bels kapcsolat fenntartására Következmény: az én kitágul, kiürül súlyos én-deficit Ł Felettes-én struktúra deficitje, emiatt Ł Aszelf-és tárgyreprezentációk nem tudnak elválni Ł Súlyos pszichotikus depresszió (a valóságvizsgálat hiányával) 16
ÉN-PSZICHOLÓGIA ÉS SZELF-PSZICHOLÓGIA Otto Kernberg (1972, 1976) ˆ Atárgykapcsolat elmélet (M. Klein) és az én-pszichológia (E. Jacobson) ötvözése ˆ A borderline és a nárcisztikus patológia kialakulásának magyarázata a szelf- és tárgy-reprezentációk fejl désének terminusaiban ˆ A borderline és a nárcisztikus patológia mint korai énszervez dési deficit 17
O. Kernberg fejl dési modellje. ˆ Kiindulópont: Jacobson strukturális szelf-elmélete ˆ A pszichés struktúra alapvet egységei: Szelf-reprezentációk + Tárgy-reprezentációk Affektusállapotok Az affektusok =alibidinális és az agresszív késztetések szervez dései; Mindig a tárggyal való interakció során jönnek létre és formálódnak. A f pszichikus struktúrák (én, ösztön-én felettes-én) atárgyés aszelf- reprezentációk internalizációi, amelyek mindig a hozzájuk kapcsolódó adott érzelmi állapot mentén jönnek létre. pl. szigorú felettes-én kialakulása. 18
ASZELF FEJL DÉSE (Jacobson, Kernberg) 1. Jó Rossz self fúzió tárgy 1. jó és rossz élmények elkülönítése, rossz élmények kivetítése, jó élmények benntartása (szelf-és tárgyrepreprezentációk még nem differenciáltak) 19
ASZELF FEJL DÉSE (Jacobson, Kernberg) 2. Jó Rossz self hasítás tárgy 2. én és a másik elkülönítése szelf- és tárgyreprezentációk differenciációja 20
A SZELF FEJL DÉSE (Jacobson, Kernberg) 3. Jó + Rossz én integráció Jó + Rossz másik 3. szelf- és tárgyreprezentációk integrációja: a szelf, illetve a tárgy jó és rossz aspektusainak integrációja ambivalencia elviselése. 21
Kernberg személyiségfejl dés modelljének kritikája ˆ Rekonstrukcióra alapozott (borderline és nárcisztikus betegek alapján), patomorf ˆ Akleini elmélet hatása ˆ Inkább az intrapszichés folyamatokra fókuszál, semmint az interperszonálisra ˆ Absztrakt szelf-struktúrát ír le, és nem élményszint t 22
ÉN-PSZICHOLÓGIA ÉS SZELF-PSZICHOLÓGIA Heinz Kohut (1971, 1977) A küls (valós) tárggyal való kapcsolatok fontossága Ł az anyának fontos szerepe van: Ł Aszemélyiség egységének kialakulásában Ł Az önbecsülés kialakulásában és fenntartásában A korai zavarok oka: a szelfstruktúra deficitje Ł azaz nem a bels konfliktus Akorai zavar eredete: az infantilis szükségletek nem-megfelel kilégítése Ł azaz, nem az elfojtott késztetések következménye Az analízis célja: a hiányzó szükségletek pótlása Ł a szelfstruktúra helyreállítása 23
Heinz Kohut klinikai megfigyelései Nárcisztikus személyiségzavarban szenved kklinikai megfigyelése Ł az áttétel két sajátos típusa: ˆ A tükör áttétel Ł a meger sítésre, igazolásra vonatkozó fokozott és követel z igény ˆ Az idealizáló áttétel Ł a páciens az analitikust tökéletes és mindenható szerepbe helyezi, minden megoldást t le vár 24
Heinz Kohut az énfejl dés normál szakasza Egészséges nárcisztikus szükségletek kielégítése Ł az anya (a tárgy) szerepe: ˆ Az anya mint empatikus tükröz Ł Grandiózus-exhibicionista szelf Ł Aszelf-egység és -koherencia kialakulása Patológia Ł szelf-fragmentáció, dezintegrációs szorongás ˆ Azanya, mint az idealizáció tárgya Ł rátámaszkodás, biztonság, bels értékek meger sítése Ł önértékelés, önbecsülés kialakulása Patológia Ł kiürülést lvaló szorongás, értéktelenség-érzés tagadása 25
Heinz Kohut : Az én-fejl dés két-pólusú modellje Készségek és tehetség kibontakozása Egészséges ambíciók Ideálok és értékek Grandiózus szelf (tükör áttétel) Idealizált szül imágó (idealizáló áttétel) Primér nárcizmus (a szelfmagok kohéziója) Fragmentált szelf-magok 26
Kohut eltérése klasszikus modellt l Freud: primér nárcizmus Ł tárgyszeretet Ł másodlagos nárcizmus (a tárgy megtagadása) Kohut: ˆ A nárcisztikus szükségletek sorsa Ł a lelki fejl dés alappillére ˆ A nárcizmus egészséges és nem meghaladandó ˆ Anárcisztikus szükségletekb lered zavarok: súlyos éndeficitek, és a tárgyszeretés képtelensége 27
VÉGE 28