Üzleti Navigátor Füzetek Begella Zoltánné - Badak Béla Béren kívüli juttatások Opten Kft. Budapest, 2007
Kiadja az OPTEN Informatikai Kft. Levélcím: 1142 Budapest, Rákospatak u. 82. E-mail: opten@opten.hu ISBN 978 963 87460 5 4 Opten Informatikai Kft., Budapest, 2007 Minden jog fenntartva, beleértve a másolás, a sokszorosítás, a bővített és a rövidített kiadás, illetve az elektronikus hordozón megjelentetés jogát is! A kiadásért felel: Tóth Tamás ügyvezető Felelős szerkesztő: Varga Katalin Tipográfia: Gáll Zsolt Nyomdai munkálatok: Mesterprint Nyomda Kft. Felelős vezető: Mádi Lajos ügyvezető
Előszó Az Üzleti Navigátor Füzetek évente többször különböző témakörökkel jelennek meg. Ezzel egy olyan segédeszközt szeretnénk a felhasználók kezébe adni, amelyben fontos és aktuális témákat foglalunk össze a kis- és középvállalkozások vezetői részére nyomtatott formában. Az így kiadott füzetek évente aktualizálásra kerülnek, az adott évi aktuális füzetek megrendelhetőek a www.opten.hu internetes oldalon. A nyomtatott formában megjelenő információk természetesen a megjelenés módjából adódóan a szerkesztésre leadás időpontjáig hatályos információkat tartalmazzák. Az állandóan változó szabályok miatt szükség van azonban olyan információforrásra, amely folyamatosan képes követni a változásokat, és ezeket képes a felhasználók felé gyorsan, a változások megjelölésével közvetíteni. Ezt a célt szolgálja az Üzleti Navigátor interneten elérhető változata. Ez egy olyan információs rendszer, amely a felhasználók gyorsabb tájékozódása végett témakövető struktúrában épül fel. (A szolgáltatás az EU TÖRVÉNYTÁR moduljaként azzal együtt rendelhető meg.) Az Üzleti Navigátor mint interneten elérhető információs rendszer témánként feldolgozva tartalmazza egy adott részterületet érintő információk teljes körét. Ezek a tanulmányok folyamatosan bővülő mennyiségben tartalmazzák a vállalkozások működési területén felmerülő, gyakran egymástól nagyon eltérő területre vonatkozó információkat (pl. igénybe vehető adókedvezmények, béren kívüli juttatások, munkaüggyel és tb-vel kapcsolatos információk stb.). Az így kidolgozásra került tanulmányok azonos elvek szerint, többszintű lektorálás után kerülnek az adatbázisba, minden lényeges terület tárgyalásával és az adott területet érintő jogszabályi háttér feltüntetésével. Az egyes kidolgozott anyagokban található jogszabályi helyre kattintva azonnal megjelenik az adott jogszabály aktuális szövege. Az interneten elérhető tanulmány egyik újdonsága, hogy ha változás van, akkor az a tanulmányban rövid időn belül átvezetésre kerül és hatályosítva lekérdezhető az anyag megtekintése során. Ezen folyamat közben lehetőség van a változások (az előző és a jelenlegi állapot) egyidejű megjelenítésére. A tanulmányok között lehetőség van szavakra, kulcsszavakra történő keresésre. Az Üzleti Navigátor szerzői csapatában találhatók egyetemi, főiskolai oktatók, gyakorló könyvvizsgálók, adótanácsadók és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szakemberei, akik szerzőként és lektorként biztosítják a kidolgozott anyagok megfelelő színvonalát. Az Üzleti Navigátor elérhető: www.uzletinavigator.hu internetes oldalon.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Előszó... 1 Bevezetés... 5 Cafeteria-rendszer... 6 I. Adóköteles béren kívüli juttatások... 9 I.1. Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba fizetett tagdíj... 10 I.2. Iskolai rendszerű képzés... 12 I.3. Üdülési csekk... 13 I.4. Üdülési szolgáltatás... 17 I.5. Iskolakezdési támogatás... 18 I.6. Bíró, igazságügyi és ügyészségi alkalmazott ruházati költségtérítése... 19 I.7. Köztisztviselő ruházati költségtérítése... 21 I.8. Internet használat térítése... 22 I.9. Számítógép juttatás... 24 I.10. Művelődési intézményi szolgáltatás... 27 I.11. Helyi közlekedési bérlet... 29 II. Adómentes béren kívüli juttatások... 31 II.1. Étkezési hozzájárulás... 31 II.3. Temetési segély... 33 II.4. Munkaruházat... 34 II.5. Magánnyugdíj pénztári tagdíj kiegészítés... 35 II.6. Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíjhoz... 35 II.7. Csekély értékű ajándék... 36 II.8. Nyugdíjba vonuláskor adott ajándék... 38 II.9. Bölcsődei ellátás... 38 II.10. Kockázati biztosítás... 38 II.11. Lakáscélú támogatás... 39 3
Tartalomjegyzék II.12. Pedagógus szakirodalom-, közművelődési dolgozók dokumentumvásárlási hozzájárulása... 40 III. Költségtérítés jellegű juttatások... 43 III.1. Napidíj... 43 III.2. Saját gépjármű hivatali célú használata... 43 III.3. Helyközi munkába járás költségtérítése... 44 IV. Adóterhet nem viselő járandóság... 47 IV.1. Hallgatói munkadíj... 47 IV.2. Üzemanyag megtakarítás... 49 V. Egyedi juttatások... 51 V.1. Gátkaszálásból származó terményjuttatás... 51 V.2. Fürdőszolgáltatás... 51 V.3. Tűzifa juttatás... 51 V.4. Szénjárandóság... 51 4
Bevezetés Bevezetés A vállalkozások eredményességét alapvetően befolyásolják a rendelkezésére álló erőforrások, amelyek felhasználásával a működésüket biztosítani tudják. Ezek közül nagyon lényeges a rendelkezésre álló humán erőforrás mértéke, amely viszont szoros összefüggésben van a dolgozóknak adható juttatások mértékével. A dolgozóknak adott különböző mértékű juttatások befolyásolhatják az adott vállalkozás munkaerő megtartó képességét, illetve a dolgozóktól elvárt teljesítményeket. A dolgozóknak adható juttatások lehetnek: különböző bér jellegű juttatások, jogszabályon alapuló költségtérítések, adómentes természetbeni juttatások, adóköteles természetbeni juttatások. Nyilvánvalóan az egyes juttatások a vállalkozásnak különböző terheket jelentenek, illetve a dolgozók az egyes juttatások után különböző mértékű adókat és járulékokat fizetnek, amely eredményeként a megkapott összeg különbözik. Ebben a füzetben összefoglaltuk azokat a jelenleg aktuális lehetőségeket, amelyek rendelkezésre állnak a béren kívüli adómentes juttatások tárgykörben. Ezek lehetnek: jogszabályon alapuló költségtérítések, adómentes természetbeni juttatások. Fontos kiemelni, hogy az adómentes természetbeni juttatások nem bérpótlékok és nem járnak automatikusan a dolgozóknak. Ahhoz, hogy a vállalkozások megfelelően a célkitűzéseiket szolgálva alkalmazzák az adómentes juttatásokat a következő követelményeknek kell eleget tenniük: A juttatásoknak a munkavállalók és velük egy kategóriába tartozó magánszemélyek által megismerhetőnek és azonos feltételekkel igénybe vehetőnek kell lenniük. A termék megszerzésének (választásának), illetve a szolgáltatás igénybevételének (választásának) bármelyikük számára ténylegesen is elérhetőnek kell lennie. Bér helyett nem adhatók. A vállalkozás az adott juttatások igénybevételét korlátozhatja, de ezek a korlátozások nem lehetnek személyre szólóak. A felsorolt követelményeknek a vállalkozások csak akkor tudnak eleget tenni, ha a juttatásokkal kapcsolatban elkészítik a saját szabályozásukat, amelyet nyilvánossá téve lehetővé teszik a dolgozók számára azok igénybevételét. 5
Bevezetés Pl. A szabályzatban rögzítik azon munkaköröket, amelyeknél szükséges az Internet használat, és az ilyen munkakörben dolgozók esetében az internet-előfizetés költségeit részben vagy teljesen a munkáltató állja. Munkavállaló alatt értjük: a munkavállalót (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozóját, szakképző iskolai tanulót, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatót, nyugdíjban részesülő magánszemélyt ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló, az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóit. Cafeteria-rendszer A vállalkozások igyekeznek a természetbeni juttatásoknak olyan formát találni, ami a dolgozónak választási lehetőséget biztosít, a munkáltatónak pedig kevesebb adminisztrációval jár. Ilyen lehetőség a cafeteria-rendszer. A cafeteria-rendszer alkalmazása esetén célszerű szabályozni a felhasználható keret mértékét, biztosítani, hogy az minden juttatásban részesülő számára azonos feltételekkel igénybe vehető legyen. Az így meghatározott szolgáltatások köréből a magánszemély saját döntése szerint választhat: Ezek a választható juttatások lehetnek: adómentes természetbeni juttatások, adóköteles természetbeni juttatások, nem bevételek. Természetesen ennek a rendszernek az alkalmazása esetén is figyelembe kell venni a 400 ezer Ft adómentes korlátot azoknál a juttatásoknál, amelyek ebbe a keretbe tartoznak. Nem célszerű adóköteles juttatást a csomagba tenni, hiszen annak szja- és járulékvonzatai vannak, így az egy munkavállalónak juttatott mérték meghatározása valami fajta szorzószám meghatározásával lehetséges. Adóköteles természetbeni juttatás esetén, a nem pénzben megszerzett vagyoni értéket megszerzéskori piaci érték szerint kell figyelembe venni. Az adóköteles természetbeni juttatás a magánszemély jövedelme, de a kifizető fizeti meg az adót és a járulékokat. A juttatás a feltételeknek megfelelő termék, szolgáltatás vagy utalvány lehet. 6
Bevezetés A juttatás mértékét a vállalkozás teherbíró képessége határozza meg, ez nem kötelező csak adható, a munkáltató döntése alapján. Lényeges, hogy az azonos csoportokban tartozók mindegyike számára elérhető módon, azonos feltételekkel történjen a juttatás. Egyénileg nem lehet meghatározni vagy munkaköri teljesítményhez kötni. A béren kívüli juttatások feltételeit, kollektív szerződés hiánya esetén, célszerű egy belső szabályzatban meghatározni! Ha adóköteles természetbeni juttatásnak minősül a kifizetés, a munkáltató fizeti meg: Saját munkavállaló: szja 54% tb-járulék (szja-val növelt az alap) 29% munkaadói járulék 3% Kifizetőként: szja 54% eho 11% A magánszemély nem fizet egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot az ilyen juttatások után, tehát így nem képez járulékalapot sem. 7
Adóköteles béren kívüli juttatások I. Adóköteles béren kívüli juttatások Egy dolgozónak az összes ilyen címen adott juttatás 400 000 Ft/év keretig adómentes. Ebbe beletartozik minden olyan magánszemélynek adott juttatás, amelyet a dolgozó a munkaviszonyára tekintettel kap. A következő szabályok, az alább felsorolt béren kívüli juttatásokra érvényes: Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba fizetett tagdíj Iskolarendszerű képzés Üdülési csekk Üdülési szolgáltatás Iskolakezdési támogatás Bíró, igazságügyi és ügyészségi alkalmazott ruházati költségtérítése Köztisztviselő ruházati költségtérítése Internet használat térítése Számítógép juttatás Művelődési intézményi szolgáltatás Helyi közlekedési bérlet A kerethatáron felül adott juttatások már nem tartoznak az adómentes juttatások kategóriába. A 400 000 Ft feletti rész esetén a következő terhekkel kell számolni: Példa: Egy dolgozó ilyen címen 480 000 Ft juttatást kap. Adómentes ebből: Adóköteles: Fizetendő adó (szja), a keret feletti részre 54%: Fizetendő tb-járulék, a keret feletti rész után fizetett adóval növelt rész után 29%: 400 000 Ft 80 000 Ft 43 200 Ft 35 728 Ft Látható, hogy az adómentes keret fölött kifizetett juttatás után %-ban megadva a fenti példában 98,66% adót és járulékot kell fizetni. 80 000 Ft után 78 928 Ft adót és járulékot. A túllépés után nem kell megfizetni a 3% munkaadói járulékot, amelyet egyébként minden természetbeni juttatás után meg kell fizetni, a reprezentációt és üzleti ajándékot kivéve. 9
Adóköteles béren kívüli juttatások Az értékhatár túllépése esetén az adót és járulékot a túllépő juttatás napjára kell megállapítani, és az adott időszakra vonatkozóan bevallani és megfizetni. Ha a dolgozó munkaviszonya év közben megszűnik, akkor az adómentes keretet egész évre vetítve időarányosan kell megállapítani. Példa: A dolgozó munkaviszonya adott év szeptember 30-án szűnik meg. Az adott évből a juttatást adó munkáltatónál dolgozott 272 napot. Ekkor az adómentes értékhatár: 365 napra 400 000 Ft 272 napra 298 082 Ft Az értékhatár túllépése esetén az adót és járulékot a munkaviszony megszűnésének napjára kell megállapítani, és az adott időszakra vonatkozóan bevallani és megfizetni. I.1. Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba fizetett tagdíj Adómentes a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös egészségpénztárba/önsegélyező pénztárba történő befizetés esetén, együttesen legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 20%-át meg nem haladóan fizetett összeg. Ha a munkáltató a hozzájárulást több hónapra előre egy összegben utalja át, akkor havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásnak az a havi összeg minősül, amelyet a pénztári alapokban a munkáltató rendelkezése alapján az átutalást követően dátum szerint az egyes hónapokban tagdíjként ír jóvá a pénztár. A 2007. január 1-jétől érvényes minimálbér összege: 65 500 Ft. Ennek maximum 20%-a lehet az adómentesen befizethető összeg: 13 100 Ft. Ennek éves összege: 12 x 13 100 Ft = 157 200 Ft. Az ilyen címen egész évre kapott összeg számít a magánszemélynél a 400 000 Ft-os keretösszegbe. Munkáltató meghatározása Több munkáltató esetén munkáltatónak az minősül, akivel (amellyel) a magánszemély legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyban áll. Ha a munkaidő egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát, azt a munkáltatót kell munkáltatónak tekinteni: 10
ahol a munkaidő a leghosszabb; Adóköteles béren kívüli juttatások azonos tartamú munkaidők esetén, vagy ha a munkaidőt nem, vagy nem mindegyik jogviszonyban határozták meg, azt a munkáltatót kell munkáltatónak tekinteni, ahol a jövedelem magasabb; ha a munkaidő és a jövedelem is azonos, az tekintendő munkáltatónak, ahol a jogviszony korábban kezdődött. A heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért. Több munkáltató esetén a munkáltató minősítéséhez a magánszemély által írásban tett nyilatkozat szolgál, amely tartalmazza a munkáltató egyértelmű eldöntéséhez szükséges adatokat. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár tag Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (a továbbiakban: pénztár): természetes személyek (a továbbiakban: pénztártag) által a függetlenség, kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott, társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat (a továbbiakban: szolgáltatások) szervező és finanszírozó társulás. A pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés alapján szervezi, finanszírozza, illetve nyújtja. Tagja adókedvezményt vehet igénybe. A pénztártag az egyéni befizetések (tagdíj, eseti befizetés) és az adomány együttes összege után 30%-os, a preventív szolgáltatásokra igénybe vett és a legalább 24 hónapra lekötött összeg után további 10-10%-os szja kedvezményt vehet igénybe. Előnyei: Nyomon követheti befizetéseit. Közeli hozzátartozók számára is elérhető. Örökölhető. A tagdíjfizetést a munkáltató átvállalhatja. Az adott egészségpénztár által nyújtott szolgáltatásokat nyilvánosan minden évben közzéteszik a gyakori változások miatt. Önsegélyező Pénztár A pénztár az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az alapszabályban meghatározott feltételek szerint az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja: szociális kockázat: gyermek születésével, beiskolázásával, egészségi állapottal kapcsolatos pénzügyi helyzettel, munkanélküliséggel, halálozással és a tűz- és elemi károkkal kapcsolatos kockázatok; 11
Adóköteles béren kívüli juttatások 12 időszaki járadék: a pénztártag részére nyújtott rendszeres pénzbeli szolgáltatás, amely az alapszabályban meghatározott esetekben és feltételek szerint határozott időtartamig, illetve legfeljebb a kiváltó esemény megszűnéséig tart; kiegészítő önsegélyező szolgáltatások; életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások: a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek, a gyógyteák, valamint a fog- és szájápolók árának támogatása. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységnek minősül a társadalombiztosítási és szociális ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatások, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátások szervezése, finanszírozása és nyújtása, amely rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés útján történik. A nyújtott közzéteszi. szolgáltatásokat és feltételeit minden Önsegélyező Pénztár nyilvánosan I.2. Iskolai rendszerű képzés Nem számit jövedelemnek: a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés költsége (akkor sem, ha azt nem a munkáltató viseli); a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja képzésének költségként elszámolt érték, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza; a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értéke, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést. A képzés kapcsolódó költségeire a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, feltéve, hogy az említett költségek elszámolása olyan bizonylat, számla alapján történt, amelyre annak kiállítója adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiállításának tényét nem tüntette fel. Iskolai rendszerű képzés fogalma Iskolai rendszerű képzés alatt a közoktatásról, valamint a felsőoktatásról szóló törvény szerinti képzés és az iskolai szakképzés értendő. Iskolai rendszerű szakképzés: a közoktatás keretében a közoktatási és szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetve a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés.
Adóköteles béren kívüli juttatások Jellemző feltétel: A képzés résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgató jogviszonyban állnak. Ez a jogviszony beíratással vagy beiratkozással jön létre, a végbizonyítvány megszerzéséig vagy az oktatásból történő kizárásig tart. A képzési költségek lehetnek: a) Munkavállaló esetén: a tevékenységhez szükséges ismeret megszerzésének költsége (tanulmányi szerződés); a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzésének költsége (elrendelés alapján), pl. modern gépkocsi szervizben csak az a szerelő végezhet javítási munkát, aki részt vesz a gyár által szervezett tanfolyamon. A munkavállaló bármely képzési formát (iskolai rendszerűt is) igénybe vehet. Az iskolai rendszerű képzés költsége beletartozik a munkáltató által juttatott 400 000 Ftos keretbe. Ez a feltétel csak a 2006. január 1. után kezdett képzésekre vonatkozik. b) Közreműködő magánszemély, illetve tag esetén: Tevékenységhez szükséges ismeret megszerzésének költsége Iskolai rendszerű képzésben nem vehet részt. Ha egy munkavállaló akár tanulmányi szerződés, akár a munkáltató elrendelése alapján beiratkozik pl. főiskolai diploma után kiegészítő egyetemi képzésre, akkor a 2006. január 1. után kezdett képzés tandíja beletartozik az adott munkavállaló 400 000 Ft-os keretébe. Ilyen képzés költségeit személyesen közreműködő tag esetében nem lehet elszámolni. I.3. Üdülési csekk A belföldi illetőségű magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott bevétel adómentes. Az adómentesség feltétele, ha a juttatást a következő magánszemélyek kapják: a) a munkáltató munkavállalója, a munkavállalója közeli hozzátartozója, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, 13
Adóköteles béren kívüli juttatások ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója, b) a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázat alapján a szociálisan rászoruló, c) ha a gazdasági társaság nyújtja személyesen közreműködő tagjának, a szövetkezet nyújtja a szakszervezet a tagjának, e juttatók a nyugdíjas tagjuknak, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér. Mire lehet igénybe venni? Az üdülési csekk kizárólag: belföldi üdülési, pihenési, kikapcsolódási, egészség megőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport szolgáltatásra váltható be, azzal, hogy az üdülési csekk kibocsátója az igénybe vehető szolgáltatások körét az alapítói jogokat gyakorló miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter előzetes egyetértésével határozza meg. Az üdülési csekk adómentességével kapcsolatos szabályok Adómentességet az a kifizető érvényesíthet, aki (amely) a juttatásban részesülő magánszemélytől kiadott nyilatkozattal rendelkezik, és annak alapján megállapítható, hogy a magánszemély számára adómentes engedmény adható. Annak a magánszemélynek vagy törvényes képviselőjének, aki üdülési csekket ellenérték nélkül kap vagy engedménnyel vásárol, a csekket átadó kifizető számára nyilatkozatot kell adnia a következő tartalommal: 14 a) a nyilatkozó magánszemély neve,
Adóköteles béren kívüli juttatások b) adóazonosító jele, c) az adott adóévben a nyilatkozatot megelőzően ellenérték nélkül átvett, illetőleg engedménnyel vásárolt üdülési csekk(ek) -- -- értéke, megfizetett ellenértéke, d) saját vagy törvényes képviselőjének aláírása. Ha a magánszemély az adóévben korábban több kifizetőtől is átvett ellenérték nélkül vagy engedménnyel üdülési csekk(ek)et, akkor a c) pontban részletezve kell feltüntetnie az egyes kifizetőktől (azok nevének feltüntetése nélkül, de az akkor adott nyilatkozat dátumának feltüntetésével) átvett tételeket; nem részesült ellenérték nélkül vagy engedménnyel üdülési csekk juttatásban, akkor a c) pontban foglaltak helyett erről kell nyilatkozatot adnia. A nyilatkozat átvételét annak másolatán a kifizető cégszerű aláírással igazolja. A magánszemély ezt a másolatot az elévülési idő lejártáig őrzi. A kifizetőnek az ellenérték nélkül vagy engedménnyel magánszemélynek juttatott üdülési csekkek: értékéről, az engedmény mértékéről, a megfizetett adóról magánszemélyenként, az adóazonosító jel feltüntetésével adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság számára, az adóévet követő január 31-éig. Ha az adóhatóság az üdülési csekk juttatással összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a kifizetőnek kell megfizetnie, aki (amely) nem rendelkezik az üdülési csekket kapó magánszemély által adott nyilatkozattal, vagy egyébként nem fizette meg az adót. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetőleg a magánszemély a nyilatkozat átadását a másolattal nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és annak késedelmi pótlékát a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell megfizetnie. 15
Adóköteles béren kívüli juttatások Példa A) A munkáltató a nála munkaviszonyban lévő magánszemélynek és közeli hozzátartozóinak ad a minimálbér mértékéig ingyenes üdülési csekket. Kapják: 1. munkavállaló 65 500 Ft 2. Házastárs 65 500 Ft 3. 2 gyerek 2 x 65 500 Ft 4. Nővére 65 500 Ft 5. Szülei 2 x 65 500 Ft ------------------------------------------------------------------- Összesen: 7 x 65 500 Ft = 458 500 Ft A dolgozó maximum 400 000 Ft értékig kaphat adómentesen ezen a címen jutatást. A 400 000 Ft feletti rész után meg kell fizetni a következő adókat és járulékokat: A keret feletti rész: 58 500 Ft A keret feletti részre 54%: 31 590 Ft Fizetendő tb-járulék a keret feletti rész után fizetett adóval növelt rész után 29%: 26 126 Ft Ha a dolgozó házastársa is az adott munkáltatónál dolgozik, akkor a neki juttatott üdülési csekk saját jogon jár, a saját 400 000 Ft-os keretébe tartozik. Ekkor nem keletkezik a fenti példában adó- és járulékfizetési kötelezettség. Dolgozó kihasznált kerete: 393 000 Ft Házastárs kihasznált kerete: 65 500 Ft B) A munkavállaló 80 000 Ft értékben kap ingyenes üdülési csekket. Az adómentesen adható rész: (minimálbér 2007. évi mértéke) Keret feletti rész: A keret feletti részre 54%: Fizetendő tb-járulék a keret feletti rész után fizetett adóval növelt rész után 29%: 65 500 Ft 14 500 Ft 7 830 Ft 6 475 Ft 16
Adóköteles béren kívüli juttatások I.4. Üdülési szolgáltatás Adómentes a munkavállaló részére a munkáltató, illetve a munkáltató kapcsolt vállalkozásai (költségvetési szerv esetében a felügyeleti szerv és a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága is) által a: tulajdonában álló, vagyonkezelésében lévő belföldi üdülőben; szakszervezet által belföldi üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből évente legfeljebb, magánszemélyenként az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó rész. Kizáró ok, ha a munkáltató, illetve a szakszervezet üdülési csekk formájában az adóévben már nyújtott ugyanazon magánszemélynek adómentes természetbeni juttatást. Az igénybevételhez a magánszemély nyilatkozata szükséges. Kaphatják: munkavállalók az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e juttatást, a nyugdíjban részesülő magánszemély és annak közeli hozzátartozója is. Az adómentes üdülési szolgáltatásra vonatkozó rendelkezés alkalmazásában a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy munkavállalónak minősül, azzal, hogy e munkavállalóval egy tekintet alá esik a munkavállaló és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója. A munkáltató, a szakszervezet az üdülési szolgáltatás adómentes és adóköteles részéről magánszemélyenkénti bontásban (a magánszemély nevének és adóazonosító jelének, ennek hiányában természetes azonosító adatainak feltüntetésével) nyilvántartást vezet. Az adómentes üdülési szolgáltatásra vonatkozó rendelkezés alkalmazásában üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely. 17
Adóköteles béren kívüli juttatások I.5. Iskolakezdési támogatás A munkáltató a tanévkezdéssel járó terhek enyhítése érdekében természetbeni juttatásként adómentes iskolakezdési támogatást nyújthat munkavállalóinak a törvényben rögzített feltételek megvalósulása esetén. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2007. január 1-jétől hatályos módosítása szerint 20 000 Ft a munkáltató által a munkavállaló részére adómentesen adható iskolakezdési támogatás összeghatára, arra jogosult gyermekenként vagy tanulóként. A támogatásban a gyermek, tanuló részesülhet, családi pótlékra jogosult szülője vagy a vele közös háztartásban élő házastársa útján. Gyermeknek az általános iskolai tanulmányait az adott tanévben megkezdő gyermeket, tanulónak az általános vagy középiskolában tanulmányokat folytató fiatalt kell tekinteni. Az iskolakezdési támogatás adómentességének ugyanakkor nem feltétele, hogy a családi pótlékot ténylegesen is a munkavállaló részére folyósítsák, elegendő, ha arra a törvényi szabályok szerint egyébként jogosult lenne. Élettársi kapcsolatban élő magánszemély számára a juttatás csak akkor adható adómentesen, ha a vonatkozó szabályok szerint ő maga is jogosult a családi pótlékra, azaz a gyermek közös. A juttatás akkor adómentes, ha annak a szülő vagy házastársa útján nyújtott mértéke nem haladja meg gyermekenként az évi 20 ezer forintot. A juttatásban a gyermek, tanuló mindkét szülő (vagy a vele közös háztartásban élő házastárs) útján részesülhet akkor is, ha az érintett magánszemélyek azonos munkáltatónál dolgoznak. A 20 ezer forinton felüli juttatás adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. A támogatás adómentesen a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül adható. Ez a tárgyév július 2 október 31. közötti időszakát jelenti, beleértve az időszak első és utolsó napját is. A munkáltató, a bér kifizetője a támogatást három formában nyújthatja: 18 tárgyi formában tankönyv, taneszköz, ruházat juttatásával; ezen termékek vásárlásáról a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló számla ellenértékének megtérítése formájában (a juttatás ebben az esetben akkor valósul meg, ha a szülő az említett időszakban megvásárolja a kedvezményezett körbe tartozó javakat és az erről szóló számla ellenértékét a munkáltató a jelzett időszakon belül, vagy azon kívül téríti meg); kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában (ebben az esetben nem szükséges a munkáltató nevére szóló készpénzfizetési számla kiállítása,
Adóköteles béren kívüli juttatások a törvényi adómentességi feltétel teljesítéséhez elegendő az utalványt forgalmazó társaság számlája). A taneszköz fogalmának meghatározását nem tartalmazza a törvény, erre az egyébként használatos Kereskedelmi Vámtarifa sem ad útmutatást. Általánosságban taneszköznek tekinthető minden olyan tartós vagy gyorsan elhasználódó tárgy, eszköz, amely a tanuláshoz általában szükséges. Például a füzet, rajzlap, ceruza, toll, festék. Ruházat alatt bármilyen iskolában hordható ruhaneműt kell érteni, mint például nadrág, szoknya, ing, póló, blúz, cipő, kabát, tornacipő, tornaruha stb. Tankönyvnek az a közoktatásban használt tankönyv minősül, amely szerepel az adott tanévre érvényes tankönyvjegyzékben. A segédkönyvek, a tanulási segédletek és a tanári kézikönyvek nem tartoznak ide. A munkáltatónak az adómentes iskolakezdési támogatás összegéről munkavállalónként nyilvántartást kell vezetnie, melynek tartalmaznia kell a magánszemély adóazonosító jelét, valamint a magánszemély útján adómentes iskolakezdési támogatásban részesített gyermek(ek), tanuló(k) adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait). A nyilvántartást nem kell az adóhatósághoz eljuttatni, hanem az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni. Az említett feltételeknek bármely okból nem megfelelő módon vagy pénzben adott támogatás a szülő, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. Amennyiben a munkáltató, a bér kifizetője a fentiekben ismertetett feltételeknek egyébként megfelelő módon, de az adómentes értékhatárt meghaladó mértékben nyújt dolgozójának ezen a jogcímen támogatást, az adómentes mérték (20 ezer forint) feletti részt kell az érintett magánszemély munkaviszonyából származó jövedelmének tekinteni. I.6. Bíró, igazságügyi és ügyészségi alkalmazott ruházati költségtérítése I.6.1. Bírók ruházati költségtérítése A bírónak naptári évenként az 1. fizetési fokozat szerinti összeg 25 százalékának megfelelő ruházati költségtérítés jár. Az 1. fizetési fokozat 2007. évben 339 000 Ft. Ennek alapján a bírók részére a ruházati költségtérítés összege 84 750 Ft. 19