TIPPEK Mire figyeljünk szigeteléskor? TANULMÁNY
1) FIGYELJÜNK AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI BERUHÁZÁSOK MEGTÉRÜLÉSI IDEJÉRE! Előbb-utóbb valóban megtérülnek ezek a befektetések, hiszen minden energiahatékonysági beruházás csökkenti az épület energiafogyasztását. A megtérülési idő azonban korántsem egyezik: bizonyos beruházások, mint a megfelelő szigetelés vagy egy komplex felújítás akár 2-4 év alatt is megtérülhet a tulajdonosnak, míg az ablakcsere önmagában kb. 19, napelemes rendszer kb. 8 év, a napkollektor pedig kb. 10, sőt, akár 20 év alatt hozza vissza az árát. 2) A MEGFELELŐ TERVEZÉS NEM JELENT MEGFELELŐ KIVITELEZÉST IS! A tervezésnél optimális szigetelést a kivitelezés során a költségcsökkentés miatt gyakran gyengébb hatásfokú anyagra cserélik ki vagy silányabb minőségben helyezik fel és az épületszerkezet hibái is kritikus fontosságúak lehetnek a felújítás hatását tekintve. Hiába tervez be jó minőségű szigetelőanyagot a szakember, ha a tervezett építési vagy felújítási költségek túllépése miatt a megrendelő alacsonyabb árfekvésű vagy rosszabb minőségű szigetelést választ. Ennek később az épület tervezett energiafogyasztása látja kárát, mely azonban nem feltétlenül látszik a lakcímke igazoláson. 3) MIVEL KEZDJÜK AZ ÉPÜLET FELÚJÍTÁSÁT? Bár nem lehet egyértelmű sorrendet szabni, általában igaz, hogy először a fűtési igényt érdemes csökkenteni nyílászárók szigetelésével vagy cseréjével, illetve épületszigeteléssel. Ahol viszont nyílt égésterű kazán üzemel, ott ezt nem javasolják, illetve csak akkor, ha valami légtechnikai megoldást is alkalmaznak, mert a rosszul elvégzett ablakcsere szakértők szerint életveszélyes lehet. 4) MILYEN ÜTEMBEN VALÓSÍTSUK MEG A NYÍLÁSZÁRÓ CSERÉT ÉS A SZIGETELÉST? Ablakot úgy is lehet cserélni, hogy a régi tok bent marad; így nem kell bontani a szerkezetet, tehát a cserét a homlokzat szigetelése után, a második ütemben is végre lehet hajtani. Ha viszont kibontják a tokot, akkor előbb kell végrehajtani az ablakcserét, és ehhez lehet majd igazítani a hőszigetelést. A megoldás hátránya, hogy amíg a falakat le nem szigetelik, hőhíd alakulhat ki, elindul a penészedés.
5) OTT KEZDJÜK A SZIGETELÉST, AHOL A LEGNAGYOBB A HŐVESZTESÉG ÉS A LEGGAZDASÁGOSABBAN SZIGETELHETŐ A FELÜLET. A szigetelés tervezésekor az elsődleges szempont, hogy az adott épületnek hol a legnagyobb a hővesztesége. Ezt szakemberek hőkamerával könnyen fel tudják térképezni, és tanácsot adni arról, a homlokzatot, falakat vagy tetőteret, lábazatot kell elsősorban szigetelni. 6) HÁNY SZINTTEL TUDOM JAVÍTANI A SZIGETELÉSSEL A HÁZAM ENERGETIKAI BESOROLÁSÁT? A Knauf Insulation szakemberei és az Energiaklub felmérése szerint egy nem szigetelt családi ház esetében a tető és homlokzati hőszigetelés, nyílászáró cserével együtt, akár 50-60%-os energia megtakarítást is eredményezhet, melynek révén a családi házak zöme B-C energetikai besorolásba jutna, vagyis fogyasztásuk 3-4 kategóriát is javulhat. 7) ALAPANYAG VÁSÁRLÁSNÁL ELSŐSORBAN A SZIGETELÉS VASTAGSÁGÁT KELL NÉZNI? A szigetelőanyag R-értéke, vagyis a hővezetési ellenállás sokkal jobban mutatja az anyag minőségét, hőtartó képességét, mint a vastagság. A hővezetési ellenállás jele: R, mértékegysége m²k/w (azaz: négyzetméter*kelvin/watt). A szigetelés vastagságával arányosan, az R-érték minél nagyobb, annál jobb az anyag hőszigetelő képessége. 8) SZÁMÍT, MILYEN TÍPUSÚ SZIGETELŐANYAGOT HELYEZÜNK FEL AZ INGATLAN KÜLÖNBÖZŐ FELÜLETEIRE, NYUGODTAN VEHETJÜK AZ ÉPPEN AKCIÓSAT? A szigetelésnél alapszabály: megfelelő anyagot a megfelelő helyre kell felhelyezni. Kérje szakember segítségét a megfelelő anyag kiválasztásánál. 9) ÉGHETŐ AZ ÜVEGGYAPOT? A legelterjedtebb polisztirol szigetelés közvetlen, nyílt láng hatására lángra kap, E tűzvédelmi besorolású (éghető). A cellulóz újságpapírból készül és bár különböző kezelésekkel tűzállóvá teszik, de attól még papír marad, nem éghető, de izzik. Az izzó anyagnak van további égés elősegítő hatása. Igaz, nincs lángterjedés, viszont van izzás közbeni kibocsájtás. A hő megtartási képessége ebben az állapotában inkább hátrány, mint előny.
10) LEHET NEHEZEN HOZZÁFÉRHETŐ HELYEKET IS SZIGETELNI? Éppen e probléma kiküszöbölésére vezették be szakemberek Magyarországon is a fújható üveggyapotot (Supafil), amivel a legkisebb réseket és a nehezen hozzáférhető helyeket is ki lehet tölteni. A szigetelőanyagnak ez a típusa nem tartalmaz kötőanyagot, csupán a természetes alapanyagot dolgozzák fel fehér, hópihehatású szigeteléssé. 11) A ÜVEGGYAPOT SZIGETELÉS SZÍNE SÁRGA ÉS SZÚR? Az üveggyapot szigetelésnek ma sárga, fehér és barna változata egyaránt elérhető, a színek közötti különbséget a kötőanyag okozza. A tévhittel ellentétben a sárga üveggyapot színét a különböző vegyi anyagok adják, míg a formaldehid-mentes kötőanyaggal, ún. ECOSE technológiával készülő szigetelőanyag barna színű. A nem szúrós, nem porzó, puha üveggyapot szigetelés szálainak összekötésére növényi alapú terméket használnak kötőanyagként, így az mentes minden kemikáliától: nem tartalmaz hozzáadott szintetikus színezőanyagot vagy festéket, ezáltal javítja az ezzel az anyaggal szigetelt ingatlanok belső levegőjének minőségét.
12) FONTOS HOGY NEM ÉGHETŐ LEGYEN A SZIGETELÉS? A hőszigetelő anyagok javasolt alkalmazási területeinek meghatározásánál tűzvédelmi szempont, hogy a kéthéjú, légréteges szerkezetbe a könnyebb tűzterjedés miatt csak nem éghető hőszigetelő anyag építhető be. 13) NEM JOBB BELÜLRŐL SZIGETELNI A HOMLOKZATI SZIGETELÉS HELYETT? Belső oldali hőszigetelésnek csak szakember által, körültekintően megtervezett, indokolt esetben van létjogosultsága (pl. műemlékvédelmi épületeknél, ahol nem lehet kívülről). Általánosságban kijelenthető, hogy folyamatos használatú épületekben a belső oldali hőszigetelés alkalmazása mind épületfizikai, mind komfortérzeti okokból tilos! 14) MILYEN FAJTA HŐSZIGETELŐ ANYAGOT HASZNÁLJAK? Kérjük szakember tanácsát, mit hova érdemes alkalmazni. Általánosságban elmondható, hogy az épületek hőszigetelése során célszerű minél kevesebb hőszigetelőanyag-fajtát alkalmazni, de a fajtán belül többféle típus is alkalmazható, az igénybevételeknek megfelelően. Így áttekinthetővé válik az épület hőszigetelő rendszere. 15) PENÉSZEDIK A FAL, MI A TEENDŐ? Sajnos valószínűleg a felgyülemlett pára miatt penészesedik, meg kell oldani a szellőztetést. Már az is nagy segítség lehet a pára tartalom csökkentésében ha nem benn teregetünk vagy szárítógépet alkalmazunk. Hőhidas fal esetén hirtelen lehűlő felület képződik, a külső hőszigetelés megoldja a problémát.
16) MELYEK AZ EGYES SZIGETELŐANYAGOK ELŐNYEI/HÁTRÁNYAI? - POLISZTIROL (MÛANYAG) HÕSZIGETELÉS A hõszigetelõ anyagok közül talán a legolcsóbb. Legnagyobb hátránya, hogy éghetõ, méghozzá mérges gázok felszabadulása mellett. - GRAFITOS HÕSZIGETELÕ RENDSZER Szintén polisztirol alapú, azonban a hozzáadott grafit hatására növekszik a hõszigetelõ képessége, így ugyan abban a vastagságban jobb hõtani értéket érhetünk el. Hátránya: a fokozott éghetõség, illetve a magasabb ár. - CELLULÓZ HÕSZIGETELÉS Papírból készül, tűzállóságát vegyi kezelésnek köszönheti, melynek következtében nem ég ugyan, de izzik. Tűzvédelmi besorolása B. Hozzáadott bórt és boraxot tartalmaz. A cellulózszigetelés befújásos technológiával résmentesen elhelyezhető. - KÕZETGYAPOT HÕSZIGETELÉS Számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik a mûanyag hõszigetelésekkel szemben, ugyanakkor ára annál magasabb. Természetes szigetelõanyag. A nyílt pórusú szerkezetbõl adódóan a vízpára gyakorlatilag akadálytalanul vándorolhat a kõzetgyapotban, vagyis kiváló páraáteresztõ képességgel bír. Ezáltal biztosítja az épületszerkezetek lélegzését, páraáteresztését, valamint az építési nedvesség eltávozását. A lakótér komfortosabbá válik, hiszen a külsõ falak belsõ felületei nem hidegek, nincs páralecsapódás, penészesedés, a mennyezet alatti szobasarkokban a kosz nem csapódik le. Nem zsugorodnak, nincs hõmozgásuk, és rugalmasságuk révén képesek áthidalni az épületszerkezetek kisebb mozgásait, anélkül, hogy a külsõ vakolat megrepedne. Nem éghető (A1). - FORMALDEHID-MENTES ÜVEGGYAPOT Az üveggyapot a világon a leggyakrabban használt szigeteléstípus - és ennek sok jó oka van. Más szigetelésekkel összehasonlítva az üveggyapottal kiváló hő - és hangszigetelést érünk el egy lépésben a verhetetlen A1-es (nem éghető) tűzvédelmi besorolással. Az üveggyapot szigetelés energiát és így pénzt takarít meg, vagyis a szigetelés költsége 2-3 év alatt megtérül - ami egyedülálló megtérülése a beruházásnak. A kõzetgyapotnál leírt kedvezõ tulajdonságokon túlmenõen a szigetelés kötõanyaga formaldehid-mentes, nem tartalmaz fenolt, akrilt, mesterséges színezõanyagokat, festékanyagot és fehérítõt.
- FÚJHATÓ ÜVEGGYAPOT A formaldehid mentes üveggyapot tulajdonságain túl teljesen kötőanyag mentes és nehezen megközelíthető helyekre is kiválóan alkalmas, gyorsan, szinte bontás nélkül telepíthető! Akár 1 nap alatt kész szigetelés. Nincs hulladék. Gyors, hatékony munkavégzés a fújásos technológiának köszönhetően. Hézagmentes felület érhető el vele. Csekély terhelés a kis tömegnek köszönhetően. Kiváló hőszigetelő tulajdonság. Méretstabilitás. Kiemelkedő tűzállóság, azaz nem éghető (MSZ EN 13501-1 szerint A1 osztály). Hidrofóbizált (nem nedvszívó). Jó páraáteresztő képesség - nem növeli a szerkezet páradiffúziós ellenállását. A szigetelőanyagban nincsen kötőanyag valamint egészségre káros összetevők. Felújítások ideális és költséghatékony terméke.