MEGOLDÁS a magas fűtésszámlák és a penészes falak ellen? Maradjon több pénze családjára, hobbijaira és gyönyörködjön még évek múlva is otthona homlokzatának gyönyörű élénk színeiben! Mint mára már köztudott, a hazai lakások átlagosan 60%-kal több energiát használnak fel, mint a nyugat európaiak! Az energiaárak óriási mértékben növekedtek az utóbbi években. És ez a növekedési ütem csak nőni fog az elkövetkezendő években. A szigetelés nélküli házak esetében sokan az utcát is fűtik, ami miatt hatalmas gázszámlákat fizetnek. A hőszigetelés fontosságáról ma már senkit nem kell meggyőzni, hiszen aki csak teheti, elvégzi otthona energetikai korszerűsítését. Ezért egyre több családiház-tulajdonos dönt az energiatakarékos felújítás, a hőszigetelés mellett. Ez a befektetés ugyanis VALÓBAN ÉS EGYRE GYORSABB ÜTEMBEN MEGTÉRÜL, méghozzá ez kockázat nélküli befektetés! Hőszigetelés= Energiamegtakarítás = Pénzmegtakarítás! A fűtésszámla csökkentése mellett miért van szükség a hőszigetelésre? Még számos oka lehet a döntésünknek: * 2009. január 1-től Magyarországon is kötelező minden új építésű ingatlan adásvételi dokumentációjához csatolni az épület energiahatékonysági tanúsítványát. (az ingatlanok energiahatékonysága legnagyobb mértékben a szigeteléstől függ).
Az épületeket a számított éves energiafelhasználás alapján osztályozzák, kategóriákba sorolják. Ahogy a háztartási eszközöknél is megszokhattuk, az épületeknél is lesz A kategóriájú, kis energiafogyasztású és lesz I kategóriás, magas energiafogyasztású épület. Ez a besorolás az ingatlanok, lakások értékét is befolyásolni fogja, így a több energiát felhasználó házak leértékelődnek, ezért nagyobb jelentőséggel bír majd az épületek megfelelő hőszigetelése * A hőszigetelése mellett emeli a hőérzetet. * Megvédi az épület szerkezetét a külső hőingadozásokkal szemben télen a hidegtől, nyáron pedig a melegtől. * Megakadályozza a páralecsapódást. Hogyan lehet gazdaságosabb, olcsóbb fűtést elérni? A felfűtött lakásból a falakon keresztül folyamatosan kifelé távozik a meleg, és mivel a hőmérséklet igyekszik kiegyenlítődni, ezért a kinti hideg igyekszik befelé haladni. Azonban ha a fal homlokzatára hőszigetelő lemez kerül, akkor az megakadályozza, hogy a kinti hideg hőmérséklet bejusson a falba. A fal így teljes egészében képes felvenni a lakás belső levegőjének hőmérsékletét, és ez gazdaságosabb fűtést eredményez. Ahhoz is megfelelő hőmérsékletű felületek kellenek, hogy ne legyen a belső felületeken párakicsapódás. Ahol kicsapódik a pára, ott megjelenik a nedvesség, és ha ez hosszú távon jelen van, akkor ott elindul a penészesedés is. Azon túl, hogy ez esztétikailag nem szép, számos egészségügyi, légúti probléma okozója is lehet. Mindezek mellett azonban a pénzükért cserébe még azt elvárhatják jogosan -, hogy a hőszigetelés tartós legyen, valóban csökkentse a fűtésköltségeket és bizony hozza vissza a hőszigetelés az árát. Egy családi ház hőszigetelése bizony nem kevés költséggel jár!
Természetesen mindenki kíváncsi arra, hogy mennyi idő alatt térülhet mindez meg? Lássunk egy példát! Hőszigetelés nélküli, hagyományos 1980 előtt épült, 90 m2-es családi ház éves gázigénye kb. 4100 m³. Ennek a háznak a hőszigetelés után kb. 1250 m³ gáz a megtakarítása, ami éves szinten 118 Ft-os m³ árral számolva 147 500 Ft-ot is jelenthet! A 90 m2-es családi ház szigetelendő homlokzati felülete kb. 120 m 2, homlokzati hőszigetelése m 2 -enként kb. 7 000 Ft-ba kerül (vakolat színétől, struktúrájától, állványozástól is függ a megadott ár). Így az említett családi ház hőszigetelése maximum 6 éven belül megtérül! Melyik rendszert válasszuk? A hőszigetelő rendszereknek két változata terjedt el: a polisztirolos és az ásványgyapotos rendszer. A polisztirol hőszigetelő tábla alapú rendszernek egyik nagy előnye, hogy a fajlagos anyagköltsége kisebb, mint az ásványgyapotosnak. Mellette érvként szolgál az is, hogy egyszerű és gyors kivitelezést tesz lehetővé, és a piacon is ebből a legnagyobb választék. A páraáteresztő képességük ugyan alacsonyabb, mint az ásványgyapotos rendszeré, de hőszigetelő képessége kiváló. Minden pozitív tulajdonság ellenére, azonban a páraáteresztésük nem olyan jó, mint az ásványgyapotos rendszeré. A levegővel közel azonos páraáteresztő képességű, természetes alapanyagú ásványgyapotos rendszer hátránya azonban a magasabb ár. Alkalmazása abban az esetben kerül előtérbe, amikor szigorúbb tűzvédelmi előírásoknak kell megfelelni, vagy amikor új épületek építésekor az építési nedvesség szabad távozását kell biztosítani.
Hőszigetelési alapfogalmak: KÜLSŐ HŐSZIGETELÉS Egy meleg burkolat az épület körül, mely minden épületrészt hézagmentesen becsomagol, az utólagos hőszigetelés műszakilag legjobb megoldása. A legjobb megoldást az úgynevezett átszellőztetett légréses homlokzatok vagy teljes hővédelmi rendszerek jelentik, melyek az elszökő hőt a leghatásosabb módon, kívülről állítják meg. A külső hőszigetelés előnyei Legnagyobb előnye, hogy a falszerkezet szinte maradéktalanul megtartja hőtároló képességét, biztosítva a kívánt klímát a helységekben. Ezzel párhuzamosan a megőrzött hő a falban elhelyezett vízcsövek hővédelmét is elősegítik. Ezek mind a külső hőszigetelés mellett szólnak. Kombinált munkafolyamatok sorozatát jelenti. A legnagyobb problémát a kivitelezés során az esetek többségében az ablakmélyedések és ajtókeretek adják. Ezekre főleg a külső oldali homlokzatszigetelésnél szükséges vigyázni, mely a hőszigetelés kedvezőtlen elhelyezésén túl, a homlokzat megjelenését is károsíthatja. Falak hőszigetelése Mikor hőszigetelésről beszélünk, akkor az esetek 90%-ában ezt a falakra értjük, mert értelemszerűen oda érdemes a legnagyobb figyelmet fordítani, ahol a legnagyobb a hőveszteség, é így ennek csökkentésével javul a legnagyobb mértékben az épület energiafelhasználása. Az épület falainak, homlokzatának megfelelő módon történő hőszigetelése az év minden napján kifizetődő átalakításnak bizonyul. Fontosságát nemcsak a téli energia-megtakarítások esetében érdemes hangsúlyozni, hanem a nyári túlmelegedés elkerülése érdekében is. Nyáron a szigetelés nélküli épületek falait átjárja a meleg, és elviselhetetlen hőség keletkezik a belső terekben, ami ellen a legjobb esetben is csak mérsékelten energiatakarékos klímával lehet védekezni. Hőszigetelő rendszer alkalmazásával viszont a belső tér hőmérséklete a falak közelében és a
helyiségek belsejében is azonos hőmérsékletű, ez pedig kellemes komfortérzetet biztosít a lakóknak. Mindez annak köszönhető, hogy a hőszigetelés már azt megakadályozza, hogy a külső fal felhevüljön, mivel a napsugárzás jelentős részét a homlokzat anyaga távol tartja. Egy jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával, hasznos energia, illetve pénz takarítható meg, ugyanakkor a kisebb energiafelhasználással és a csökkentett károsító anyagok kibocsátásával védjük környezetünket. A megfelelő hőszigetelő rendszer használatával soha nem tapasztalt hőenergia és költségek takaríthatók meg, a kérdés, hogy a cél elérése érdekében melyik megoldás a legelőnyösebb. A megfelelő hőszigetelés alkalmazása régi épületek esetén még égetőbben jelentkező probléma, mint az újépítésű otthonoknál. Egy épület hővesztesége az alábbi utakon távozik: falakon keresztül: 30-40% tetőn keresztül: 20-30% ablakokon át: 15-35% padlón, födémen: 10-25% a maradék pedig a kéményen keresztül, tiszta hő kibocsátás formájában és a fűtési rendszer hatásfokán múlik. Költségmegtakarítás mértéke Általánosan igaz, hogy a nem megfelelő módon hőszigetelt épületek esetében eszközölt utólagos hőszigetelés, nyolc-tíz éven belül behozza a kivitelezésre fordított költségeket. Ebből következik, hogy minél jobb az épület falának eredeti hőszigetelése, annál kisebb megtakarítás érhető el utólagos szigeteléssel, ezért ilyenkor a megtérülési idő is arányosságban nő. A mai energia árakat figyelembe véve, a hőszigetelő rendszerek már nemcsak, mint utólagos szigetelések, hanem új építésű házakon is aktuálisak. Főként új építésű házak esetében nem jelent többletköltséget az indokolt hőszigetelés kialakítása, továbbá a megfelelő tervezéssel pénz és idő takarítható meg. Pontos mérési értékek azonban mindig csak az adott környezeti és egyéb körülmények figyelembe vételével végezhetők.
Homlokzati hőszigetelés Egy épület külső fala az állékonyságot és stabilitást biztosítja, óvja a benne lakókat az időjárás viszontagságaitól, és többek között állandósítja a belső klímát. A cél messzemenően mérsékelni a fűtési hő belülről kifelé áramlását. Ez olyan nagy követelmény, aminek csak egy tökéletes homlokzat tud megfelelni. Homlokzat minősége Csak a tökéletes és minden sérüléstől mentes homlokzat képes a fűtési hőt a házban és a nyári napsugarakat kívül tartani. A használt hőszigetelő réteg vastagságától független, bármely kívülről érkező nedvességhatás csökkentheti, majd akár teljesen megszüntetheti a hővédelem hatását. A homlokzati károsodás oka lehet a természetes öregedés, időjárási hatások vagy kiviteli hiba, illetve az olyan építőanyagok alkalmazása, melyek nem férnek össze egymással. A homlokzati károk jelentős részét a nedvesség okozza, amely a hiányos fedőréteg foltjain át bejut a falszerkezetbe. A szivárgó nedvesség rongálja a szerkezetet, a behatoló nedvesség pedig fagykárokhoz vezet, melynek hatására a fal hőgátló képessége romlik. Egy téglafal szigetelőértékét már 5% nedvességfelvétel megfelezi. Tető- és tetőtér szigetelés Az első lépés az új lakótér kialakításához a tetőfelület hőszigetelése, pontosabban a gerendák és szarufák közötti és alatti terek hőszigetelése. Minél vastagabb a tető, illetve tetőtér szigetelése, annál jobb az eredmény. Akik fűtési energiát szeretnének spórolni, és a tetőtérben is kellemesen szeretnének lakni, ne vegyenek 18-20 centiméternél vékonyabb szigetelőanyagot. A hőszigetelési előírások az új épületekre is sokkal magasabb hőszigetelésfelhasználást írnak elő, mint korábban. Ez különösen a tető alatti területekre vonatkozik, ahol a legtöbb esetben nem, vagy csak nagyon vékonyan található hőszigetelő anyag. Megfelelő mértékben és módon elhelyezett hőszigeteléssel, sokkal több energia és fűtőanyag takarítható meg, valamint a környezetet is kevesebb szennyező anyag terheli, komfortérzet csökkenése nélkül.
Fontos a hőszigetelő anyag gondos és szakszerű beépítése, az esetleges hibák könnyen javíthatatlan károkhoz vezethetnek. A szigetelőanyagok gyártói felhasználóbarát termékeket gyártanak és kínálnak, melynek köszönhetően sokan maguk állnak neki lakásuk tető, vagy tetőtéri szigetelésének elkészítéséhez. Hőszigetelő anyagok A tető- és tetőtér szigetelése során az egyik gyakran használt hőszigetelő anyag az ásványgyapot. Ezen kívül számtalan más hőszigetelő anyag áll a tetőtér beépítők rendelkezésére (expandált polisztirol, extrudált polisztirol, poliuretánhab, fenolhab, parafa, cellulózrost, stb.) Tetőszigetelés - kerülendő hibák Elsősorban laikusok számára megjegyzendő, hogy a leggyakoribb probléma a rosszul elhelyezett vagy nem hézagmentesen felrakott párazáró réteg. Így a nedvesség a szigetelőanyagon lecsapódik, ily módon rontva a hőszigetelés hatékonyságát és károsítva a tető faszerkezetét. Lábazati szigetelés Egy jó alap ugyanolyan fontos egy ház életében, mint egy jól hőszigetelő tető. A talajnedvesség, az eső és víz nyomóereje ellen elengedhetetlen a szigetelés, és teljesen mindegy, hogy milyen a talaj, ami a házat körülveszi. Aki tudja, hogy problematikus talajra építkezett, ahol az eső és az olvadó hólé nem tud könnyen felszívódni, az a vízszigetelés mellett megfelelően méretezett hőszigetelő rendszerről is gondoskodjon, ami a vizet az alaptól és falszerkezettől távol tartja. Ha a lábazat vízszigeteléssel nem védett, akkor csak zártcellás szerkezetű, fagyálló hőszigetelő anyagok alkalmazhatók. A vízzel higított bitumenkeverékkel végzett alapozó mázolás tapadó felületként működik további rétegfelépítéshez. Kérjen Ön is homlokzati hőszigetelésre árajánlatot cégünktől, hogy Önnek is gyerekjáték legyen a fűtés kifizetése: info@lnagroup.eu Telefon: 06-20-2613639