15. téma: Az egészségturisztikai szolgáltatók piaci pozíciójának erısítési módjai: az együttmőködés lehetıségei, szakmai szervezetek, érdekképviseleti szervek, klaszterek Magyarországon Marketing-Menedzsment feladatok Idegenforgalmi és szálloda szak, levelezı tagozat, IV. évfolyam Egészségturizmus szakirány Mit értünk klaszterek alatt? A cégek közötti szisztematikus kapcsolatokon alapulnak A kapcsolatok közös vagy kiegészítı termékeken, termelési folyamatokon, kulcs technológiákon, természeti erıforrás szükségleteken, szakértıi szükségleteken és elosztási csatornákon alapulnak Földrajzilag koncentráltak Lokális elınyök kihasználására törekszenek 2 oldal
A klaszter fogalma Együttmőködı és versenyzı vállalatok, kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények versenyen alapuló földrajzi koncentrációja (M. Porter) Egy adott iparághoz tartozó független vállalatok és hálózataik, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények olyan halmaza, amelyek relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, valamint hasonló innovációkat tudnak hasznosítani (Enright) 3 oldal A termelési/ipari klaszterek csoportosítása 1.)Kézmővességre épülı 2.)Magas szaktudásra és technológiai ismeretekre épülı 3.)Szolgáltató szektorra épülı 4 oldal
A klaszterek csoportosítása gazdasági jelentıségük és komplexitásuk szerint Megaklaszter (Görögország-turizmus, Svájc-pénzügyi iparág) Mezoklaszter (kerámiaipar, tejipar, bútoripar) Mikroklaszter (1-2 vállalat hálózata) 5 oldal A klaszterek típusai a térségi bázis kiterjedtsége szerint Makroklaszter (egy egész ország) Regionális klaszter (egy régió, egy nagyváros és vonzáskörzete) Lokális klaszter (egy település, egy munkaerı-vonzáskörzet) 6 oldal
A hazai klaszterek típusai Logisztikai-alapú (alapja lehet jó földrajzi fekvés, logisztikai beruházások) FDI-alapú (tagjai, kezdeményezıi többségében az exportorientált gépgyártó (jármő, elektronika) multinacionális vállalkozások, ill. a körülöttük csoportosuló beszállítók közül kerülnek ki) Hazai-bázisú (a hazai belsı piaci kereslet, ill. a turizmus esetében a hazánkba érkezı külföldiek igényeinek kielégítésére törekszenek) 7 oldal Iparágak Gépipar (jármőipar, elektronika) Egyéb feldolgozóipar (fa, bútor, textil) Turizmus (gyógy-, termál-) Élelmiszeripar (hús, gyümölcs) 8 oldal
Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl ÉKE-Macro-TQI Klaszter Magyar Építıipari Klaszter Saxon Export Klaszter Divatklaszter Kockázatkezelı Klaszter Közép-Magyarországi Autóipari Klaszter Közép-Dunántúli Elektronikai Klaszter Közép-Dunántúli Fa- és Bútoripari Klaszter Pápai Hús- és Élelmiszeripari Klaszter Mezıföldi Építıipari Klaszter Pannon Autóipari Klaszter Pannon Termál Klaszter Pannon Elektronikai Klaszter Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Pannon Gyümölcsklaszter Mőködı klaszterek Dél-Dunántúli Regionális Geotermikus Energiahasznosítási Klaszter Tervezett vagy folyamatban lévı klaszterek Budapest Egyetemi Klaszter Budapest és Környéke Informatikai Klaszter Közép-Dunántúli Fürdıklaszter Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 9 oldal Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Klaszter Egészségipari Klaszter Kárpátok Beszállítói Klaszter Mátészalka Optomechanikai Klaszter Észak-Alföldi Termál Klaszter Alföld Gazdaságélénkítı Klaszter Dél-Alföldi Regionális Textilipari Klaszter Dél-Alföldi Építıipari Klaszter Dél-Alföldi Közmő és Útépítési Klaszter Dél-Alföldi Termálklaszter Tállyai Szılészeti és Borászati Klaszter Block Metál Fémhulladék Hasznosító Klaszter Integrált Gyümölcstermékek Monitoring Rendszere Klaszter A klaszter és a vállalati/üzleti hálózat összehasonlítása Nyitottabb Klaszter Tagok köre nem állapítható meg Informális kapcsolat is létezhet a vállalatok között Nemcsak vállalatok, hanem egyéb intézmények is tagjai Egymáshoz kapcsolódó tevékenységek Formálisabb Vállalati hálózat Szerzıdéseket kötnek Az együttmőködés mérhetı haszonnal jár A tagvállalatok köre korlátozott és pontosan meghatározható Szervezetek közötti kapcsolat 10 oldal
Alakuló ülés: 2001. június 22., Bükfürdı Együttmőködı alapító tagok száma 27, csatlakozók száma 7 tag. Tagok között gyógy- és termálfürdık (12), gyógy-szállók, szanatóriumok, regionális idegenforgalmi intézmények, tanácsadó cégek, önkormányzatok találhatók. A Pannon Termál Klaszter A Panterm polgárjogi társaságként mőködött 2003. május 14- ig. Mőködését 7 tagú Klaszter Bizottság szervezte. 11 oldal A Panterm célkitőzései a régió egészségturisztikai szolgáltatói piaci helyzetének erısítése a termékfejlesztési tevékenység segítése, támogatása a humán erıforrások komplex fejlesztése regionálisan integrált szervezet létrehozása nemzetközi megjelenés elısegítése 12 oldal
GRAZ MÜNCHEN A Pannon Termál Klaszter piaci korridorjai BÉCS BERLIN POZSONY PRÁGA LJUBLJANA TRIESZT ZÁGRÁB 13 oldal A PANTERM fejlesztési si programjának fıf irányai Cél: a szervezeti rendszer vállalati profil erısítése a szervezeti rendszer és a tagság kapcsolatának optimalizálása, az irányítási feladatokat ellátó vezetı funkciók megfogalmazása a fı kompetenciák meghatározása, információs rendszer felépítése, mőködtetése, nemzetközi és hazai kapcsolatok kialakítása, fejlesztése. 14 oldal
A klaszterépítés lépései KÖZÖS MÁRKA MEGHATÁROZÁSA MENEDZSMENT LÉTREHOZÁSA JOGI FORMA, SZERZ 15 oldal