A MAGYAR kézikönyve Szerkesztette KIEFER FERENC A szerkesztő munkatársa SIPTÁR PÉTER AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
Tartalom Előszó (Kiefer Ferenc) 15 NYELVTÖRTÉNET 19 1. A magyar mint finnugor nyelv (Sipőcz Katalin) 21 1.1. Nyelvcsaládunkról 21 1.2. Ha nyelvrokonok vagyunk, miért nem értjük egymást? 23 1.3. Hol és hogyan keressük nyelvünk finnugor vonásait? 24 1.4. A magyar nyelv finnugor vonásai 26 1.4.1. Ősi vonások a hangtan területén 26 1.4.2. Ősi vonások az alaktanban 28 1.4.2.1. Alapnyelvi elemek a névszóragozásban 28 1.4.2.2. Alapnyelvi elemek az igeragozásban 31 1.4.2.3. Szóalkotásunk ősi vonásai 32 1.4.3. A mondattan finnugor vonásai 35 1.4.4. Szókészletünk finnugor öröksége 37 Irodalom 39 A magyar nyelv története 41 Irodalom 41 2. Az ősmagyar kor (Horváth László) í 45 2.1. Bevezetés 45 2.2. A hangrendszer 45 2.3. A szóelemek 47 2.4. A szófajok 52 2.5. A szószerkezetek 56 2.6. A mondatok : 60 3. Az ómagyar kor (Papp Zsuzsanna) 63 3.1. Bevezetés 63 3.2. A nyelvjárások 63 3.3. Az írásbeliség kezdetei. írott nyelv, beszélt nyelv 64 3.4. A magyar helyesírás fejlődése 67 3.5. Nyelvi változások az ómagyar korban 68 3.6. A nyelvi rendszer változásai 73 3.7. A mondatot felépítő szerkezetek 80
3.8. A mondattípusok története 81 3.9. Az összetett mondatok 82 4. A középmagyar kor (Haader Lea) 87 4.1. Bevezetés 87 4.2. A nyelvi változásokat befolyásoló tényezők és hatásaik 87 4.3. Nyelvi változások a középmagyarban 92 4.4. A nyelvi rendszer változásai 97 5. A nyelvújítás (Dömötör Adrienne) 103 5.1. Bevezetés 103 5.2. A nyelvújítás története 104 5.2.1. Előzmények 104 5.2.2. A nyelv dolga: közügy 104 5.2.3. Ortológus és neológus 105 5.2.4. Művek és ellenművek 106 5.2.5. Kazinczy Ferenc, az első nagyhatású nyelvművelő 107 5.2.6. A nyelvújítás győzelme után 109 5.2.7. Eredmények 110 5.3. A nyelvújítás módszerei 111 5.3.1. Az új szavak 112 5.3.2. Szóképzés 112 5.3.3. Szóelvonás 113 5.3.4. Szóösszetétel 113 5.3.5. Elavult szavak felújítása 114 5.3.6. Nyelvjárási szavak közkinccsé tétele 114 5.3.7. Idegen szavak, szószerkezetek fordítása 115 5.3.8. Idegen szavak magyarosítása 115 6. A magyarnyelv szókészlete (GerstnerKároly) 117 6.1. Az ősi örökség 118 6.2. Az idegen eredetű szókészlet 120 6.2.1. Az iráni jövevényszavak 121 6.2.2. A török jövevényszavak 121 6.2.2.1. Az ótörök jövevényszavak 122 6.2.2.2. Az Árpád-kori török jövevényszavak 123 6.2.2.3. Az oszmán-török jövevényszavak 123 6.2.3. A szláv jövevényszavak 124 6.2.4. A német jövevényszavak 126 6.2.5. A latin jövevényszavak 128 6.2.6. Az újlatin jövevényszavak 129 6.2.6.1. A francia jövevényszavak 129 6.2.6.2. Az olasz jövevényszavak 130 6.2.6.3. A román jövevényszavak 131 6.2.7. Jövevényszavak egyéb nyelvekből 132 6.2.7.1. Az angol jövevényszavak 132 6.2.7.2. A cigány jövevényszavak 133 6.2.7.3. A jiddis jövevényszavak 134 6.2.7.4. A bizánci görög jövevényszavak 134
VIS- li MM,., 6.2.8. A nemzetközi müveltségszavak 135 6.2.8.1. A vándorszavak 136 6.2.8.2. A nemzetközi szavak.-; : 136 6.2.9. A tükörszavak 137 6.3. A belső keletkezésű szókészlet 139 6.3.1. A szóteremtéssel keletkezett szavak 139 6.3.1.1. Az indulatszavak 139 6.3.1.2. A hangutánzó szavak 140 6.3.1.3. A hangfestő (hangulatfestő) szavak 142 6.3.2. A szóalkotással keletkezett szavak 143 6.3.2.1. A képzett szavak 143 6.3.2.2. Az összetett szavak 147 6.3.3. Ritkább szóalkotási módok 148 6.3.3.1. A jel- és ragszilárdulás 149 6.3.3.2. A szórövidülés és a rövidítéses továbbképzés 149 6.3.3.3. Az elvonás 149 6.3.3.4. A szóhasadás 150 6.3.4. A tudatos szóalkotás : 151 6.3.4.1. A nyelvújítás 151 6.3.4.2. A mozaikszó-alkotás 151 6.4. Az ismeretlen eredetű szavak 152 6.5. A magyar szókészlet jellegzetességei 153 6.6. A magyar mint átadó nyelv 155 Irodalom 156 NYELVTANI RENDSZER 159 7. Hangtan (Siptár Péter) 161 7.1. A magánhangzók 161 7.1.1. A magánhangzó-harmónia 163 7.1.2. A hosszúsági váltakozások 165 7.1.3. Magánhangzók kiesése és betoldása 167 7.2. A mássalhangzók.'; 168 7.2.1. A mássalhangzók csoportosítása 169 7.2.2. A zöngésségi hasonulás 170 7.3. A hangsúly 171 7.3.1. A névszói szerkezetek hangsúlyozása 173 7.3.2. Az igei szerkezetek hangsúlyozása 175 7.3.3. Az irtóhangsúly : 177 7.3.4. Összefoglalás 179 7.4. A hanglejtés :.:. 179 Irodalom 182 8. Alaktan (Kiefer Ferenc) 185 8.1. Az alaktan tárgya 185 8.2. A magyar morfológia szóalapúsága 186 8.3. Kötőhangzó vagy toldalékkezdő magánhangzó? 186 8.4. Termékenység és szabályszerűség 187
8.5. Képző vagy rag? 189 8.6. A szóképzés 190 8.6.1. Termékeny főnévképzők 190 8.6.2. Termékeny melléknévképzők 191 8.6.3. Termékeny igeképzők 194 8.6.4. Termékeny határozószó-képzők 196 8.7. Az igekötős igék alkotása 197 8.7.1. Az akcióminőségek képzése 197 8.7.2. Az irányjelentésű igekötők 198 8.7.3. Egyéb jelentésű igekötők 198 8.8. A szóösszetétel 198 8.9. A ragozás 201 8.9.1. A magyar nyelv agglutináló jellege ; 201 8.9.2. Jel és rag 202 8.9.3. Az esetragok 202 8.9.4. A birtokos személyragok 203 Irodalom 204 9. Mondattan (É. Kiss Katalin) 205 9.1. Bevezetés 205 9.2. A mondat alapszerkezete 205 9.2.1. Szabad szórendű-e a magyar? 205 9.2.2. A mondat topik-predikátum tagolása 206 9.3. A predikátum belső szerkezete 209 9.3.1. Az egyszerű predikátum 209 9.3.2. A fókuszt tartalmazó predikátum 212 9.3.3. A kvantort tartalmazó predikátum 216 9.3.4. A tagadás 221 9.3.5. Módosító határozók a mondatban '."..: 223 9.4. A főnévi kifejezés 225 9.4.1. A főnévi kifejezések típusai 227 9.4.2. A birtokos szerkezet 227 9.5. A névutói kifejezés \ 229 9.6. A határozószói kifejezés 231 9.7. A melléknévi kifejezés : 232 9.8. Az igenévi kifejezések 233 9.9. Az alárendelő összetett mondat 236 Irodalom 240 SZÖVEG ÉS STÍLUS 243 10. A szöveg (Tolcsvai Nagy Gábor) 245 Irodalom 256 11. A stílus (Tolcsvai Nagy Gábor) 257 Irodalom 268
A MAGYAR NYELV TERÜLETI VÁLTOZATAI 269 12. Nyelvjárások, regionális nyelvváltozatok (Kiss Jenő) 271 12.1. A nyelvjárások 271 12.2. A mai magyar nyelvjárási régiók 273 12.3. Tallózás nyelvjárási jelenségek között 281 12.3.1. A nyelvjárási szókincsről 281 12.3.2. A nyelvjárási hangtanból 282 12.3.3. A nyelvjárási alaktanból 283 12.3.4. A nyelvjárási mondattanból 284 12.4. A nyelvjárások beszélői és funkciói 286 12.5. A nyelvjárások változása 289 12.6. A regionális köznyelviség 294 12.7. A nyelvjárás mint hátrány 296 12.8. A nyelvjárások és az iskola 297 Irodalom 298 13. A határon túli magyar nyelvváltozatok (Kontra Miklós) 301 13.1. Változó-tipológia 303 13.2. Azonosságok és különbségek 305 13.2.1. Egy azonosság 306 13.2.2. Egy különbség 307 13.3. Kontaktushatások ; 307 13.4. Nyelvjárási (regionális) vonások 309 13.5. A kontaktus intenzitásának hatása 311 13.6. A tannyelv hatása 313 13.7. Szókészlet 314 13.8. Attitűdök 316 13.9. Nyelvcsere 317 13.10. Oktatás V. 319 Irodalom 320 A MAGYAR NYELV TÁRSADALMI VÁLTOZATAI 323 14. A magyarországi magyar nyelvhasználat variabilitásáról (Kontra Miklós) 325 14.1. A beszéd társadalmi és stílus szerinti rétegződéséről 325 14.2. Néhány változó társadalmi megoszlása 329 14.3. Következetesség 331 14.4. További kérdések 334 14.4.1. Feladatfüggő eredmények:grammatikalitási ítéletek és szóbeli mondatkiegészítések ". 334 14.4.2. Differenciált megbélyegzés 336 Irodalom 337 15. A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú (Váradi Tamás) 339 15.1. Bevezetés 339 15.2. A BUSZI céljai 339 15.3. Előmunkálatok 339 15.3.1. A gazdagréti anyagvizsgálata 340 15.3.2. Az intonáció jelölése 340 15.3.3. A szünet kérdése 341
10 15.4. Módszertani kérdések 341 15.4.1. A szociolingvisztikai interjú fogalma r 341 15.4.2. A vizsgálati kérdések kiválasztása 342 : 15.4.3. A vizsgálati eszközök megválasztása 342 15.4.4. Az adatközlők kiválasztása 344 15.4.5. A megfigyelői paradoxon 345 15.4.6. A terepmunkások kiképzése 345 15.5. A BUSZI szerkezete 345 15.6. A BUSZI változatai ; >. 346 15.7. A BUSZI vizsgálati kérdései 346 15.7.1. Hangtani rész 346 15.7.2. Morfológiai kérdések 347 15.7.3. Szintaktikai kérdések 348 15.7.4. Három lexikai kérdés 348 15.7.5. Irányított társalgás 349 15.8. Az adatok feldolgozása 351 15.8.1. Az adatok tárolása 351 15.8.1.1. Az adatbázis 351 15.8.1.2. A lejegyzés 352 15.8.2. A digitalizálás 353 15.9. Előzetes eredmények 354 15.9.1. Az írógép hatása a magánhangzó-hosszúságra 354 15.9.2. A stílusváltozatok szerepe a BUSZI-ban 355 15.9.3. A nyelvről szóló vélekedések ("folk linguistics") 356 Irodalom 358 16. Kétnyelvűség és többnyelvűség (Borbély Anna) 361 16.1. Definíciók 363 16.2. Az egyéni kétnyelvűség 366 16.3. A közösségi kétnyelvűség 371 16.4. A kétnyelvű beszéd 371 Irodalom 377 17. Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvmüvelés (Sándor Klára) i 381 17.1. Bevezetés 381 17.2. Nyelvtervezés 382 17.3. Nyelvpolitika 391 17.4. Nyelvművelés 394 Irodalom 406 18. A nyelvi norma (Tolcsvai Nagy Gábor) 411 Irodalom 421 NYELV ÉS PSZICHOLÓGIA 423 19. Pszicholingvisztika (Pléh Csaba) 425 19.1. A megértés folyamata 426 19.2. A hangfelismerés és -észlelés 429 19.2:1. Beszédhangfelismerés-elméletek 429 19.2.2. Grammatikai hatások a beszédhang felismerésében 429
19.3. A szófelismerés és a mentális szótár szerepe a megértésben 431 19.3.1. Szófelismerés és a megértés aktív természete 431 19.4. Morfológia :... 435 19.4.1. Alaktanilag komplex szavak értelmezése 435 19.4.2. A szabálykérdés és az alaktan 438 19.4.3. Magyar adatok a kettős rendszerről 439 19.5. A mondatelemzés 441 19.5.1. A propozicionális elemzés néhány elve 442 19.5.1.1. A propozicionális elemzés és a nyelvek eltérései 443 19.5.1.2. A szerkezet-hozzárendelés szakaszai 443 19.5.2. A tudásalapú feldolgozás és a megértés összetevőinek rendje 444 19.6. Szövegösszekapcsolás 446 19.7. Három tényező a nyelvfeldolgozásban 447 Irodalom 448 20. A gyermeknyelv (Pléh Csaba) 451 20.1. A gyermeknyelvi kutatás stratégiái 453 20.1.1. Nyelvelméleti célok 453 20.1.2. Szelekciós tanuláselméletek, paraméterbeállítás és a kritikus periódusok a nyelvészetben 454 20.1.3. A kritikus periódus 455 20.1.4. Tanuláselméleti és szociális felfogások 457 20.2. Az alaktani és mondattani fejlődés 458 20.2.1. A morfológia kibontakozása 458 20.2.2. Szóképzés és összetétel 459 20.2.3. Az alaktani szabályszerűségek alakulása 461 20.2.4. A mondatszerkezet kibontakozása 462 20.2.5. Egy példa a mondattani fejlődésre: Az igekötők a magyar gyermeknyelvben 464 20.2.5.1. Jelentésspecifikáció. A korai gyereknyelvi hibázások 464 20.2.5.2. A befejezettség kifejezése 465 20.2.5.3. Az igekötők mozgatása és,az aktuális tagolás 465 20.2.6. Kísérleti adatok a mondatmegértés fejlődéséről 468 20.3. A szókincs elsajátítása 469 20.3.1. A szókincs alakulásának korai szakaszai 469 20.4. Az elsajátítás társas keretei 471 20.4.1. Utánzás a gyermeknyelvben 471 20.4.2. A gyermekekhez szóló beszéd jellemzői 472 20.5. Nyelvpatológia és nyelvi fejlődés 474 Irodalom 476 A BESZÉDTEVÉKENYSÉG 479 21. Neurolingvisztika (Bánréti Zoltán) 481 21.1. Azafázia 481 21.2. Nyelvtani alapú magyarázatok és kapacitáselméletek 486 21.2.1. A mondatmegértés agrammatikus zavarai: nyelvtani alapú magyarázatok 487 11
12 21.2.2. A mondatmegértés agrammatikus zavarai: kapacitáselméleti magyarázatok 487 21.2.3. A mondatprodukció agrammatikus zavarai 488 21.2.4. Az agrammatikus mondatprodukció: kapacitáselméleti magyarázatok. 489 21.2.5. Az adaptációs stratégiák szerepe 489 21.3. Neurolingvisztikai vizsgálatok magyar nyelvi anyagon 490 21.3.1. Morfológia 492 21.3.2. Mondattan 493 21.3.3. Nyelvtani feldolgozás mondatismétlési feladatokban 493 21.3.4. A mondatismétlési teszt elemzése 494 21.4. Magyar nyelvű afáziások grammatikussági ítéletei 496 21.4.1. Könnyű feladatok 498 21.4.2. Találgatások 498 21.4.3. Szisztematikus tévedések 499 21.5. Az adatok értelmezése 499 21.5.1. A zárt szóosztályok szerepe 499 21.5.2. A kezdeti elemző/feldolgozó műveletek 500 21.5.3. Szisztematikus tévedések 501 21.5.4. Találgatások 501 21.5.5. Tanulságok 503 21.6. A neurolingvisztikai kutatások távlatairól 503 Irodalom 504 22. Fonetika (Kassai Ilona) 507 22.1. Bevezetés 507 22.2. A beszéd képzése, akusztikai alkata és észlelése 507 22.2.1. A beszéd képzése 507 22.2.1.1. A légzési szakasz 509 22.2.1.2. A zöngeképzés szakasza.7.. 509 22.2.1.3: Az artikulációs szakasz 511 22.2.2. A beszéd mint fizikai jelenség 513 22.2.2.1. Szabályos rezgés: zenei hang 514 22.2.2.2. Szabálytalan rezgés: zörejhang ;, 516 22.2.2.3. A beszédhangok színképe 517 22.2.3. A beszéd észlelése 518 22.2.3.1. A hallás 519 22.2.3.2. Az azonosítás 522 22.2.3.3. Az észlelést segítő tényezők 523 22.2.3.4. Beszéd és hallás kapcsolata 524 22.3. A magyar beszédhangok állománya 525 22.3.1. A magánhangzók 525 22.3.1.1. Artikulációs jellemzés 525 22.3.1.2. Akusztikai és percepciós jellemzés 528 22.3.2. A mássalhangzók 531 22.3.2.1. Artikulációs jellemzés 531 22.3.2.2. Akusztikai és percepciós jellemzés 535 22.3.3. A magyar beszédhangok erősségi és hangzóssági rendje 535
22.4. A beszédlánc szerveződése és alkalmazkodási jelenségei 536 22.4.1. Hangsorszerveződés.' 537 22.4.2. Alkalmazkodási folyamatok 538 22.4.2.1. A koartikuláció változatai 539 22.4.2.2. A koartikuláció meghatározó tényezői 540 22.5. Szupraszegmentális hangjelenségek: a beszéd zenei" elemei 541 22.5.1. Rezgésszám, hangmagasság, hanglejtés 542 22.5.2. Hangerő, hangosság, hangsúly 543 22.5.3. Fizikai idő, szubjektív tartam, beszédsebesség 544 22.5.4. A szünet és a szünethordozók 545 Irodalom 547 ALKALMAZOTT NYELVÉSZET 549 23. Nyelv és jog (Kontra Miklós) 557 23.1. Igazságügyi nyelvészet 551 23.1.1. Nyelvész-szakértők perekben 551 23.1.2. Nyelvi csapdák 553 23.1.3. Tévhitek a nyelvről = 553 23.1.4. A nyelvészet fontossága 556 23.2. Nyelvi jogok 556 23.2.1. A modern állam nyelvi joga 557 23.2.2. Jogegyenlőség 558 23.2.3. Tipológia 559 23.2.4. Európa 560 23.2.5. A magyarországi cigányokat sújtó nyelvi diszkrimináció 561 23.2.6. A magyarországi siketeket sújtó nyelvi diszkrimináció 563 23.2.7. A nyelvi emberi jogok 564 Irodalom 565 24. Nyelvtechnológia (Prószéky Gábor- Olaszy Gábor- Váradi Tamás) 567 24.1. Mi a nyelvtechnológia? 567 24.2. A magyar számítógépes morfoszintaxis és alkalmazásai 568 24.2.1. Magyar számítógépes morfológiai és szintaktikai rendszerek: a Humor, a HumorESK és rokonaik 568 24.2.2. Helyesek: helyesírás- és nyelvhelyesség-ellenőrzés, elválasztás, szinonimák 569 24.2.3. Kereséstámogatás 571 24.3. A magyar nyelvtechnológia eredményei a lexikográfiában 571 24.3.1. Az Akadémiai Nagyszótár 571 24.3.2. Az Értelmező Kéziszótár 572 24.3.3. A Magyar Ragozási Szótár 573 24.3.4. Vonzatszótár 573 24.3.5. Egy magyar ontológiai adatbázis létrehozása felé 574 24.3.6. A MorphoLogic új elektronikusszótár-koncepciója 574 24.4. A magyar nyelvtechnológia eredményei a fordítástámogatásban 576 24.4.1. A MoBiDic fortdítástámogató programcsalád 576 24.4.2. MoBiMouse: környezetfüggő megértéstámogatás 577
14 24.4.3. MetaMorpho 578 24.4.4. MATCHPAD 579 24.5. A magyar nyelvtechnológia eredményei a korpusznyelvészetben 579 24.5.1. A Történeti Korpusz 579 24.5.2. A Magyar Nemzeti Szövegtár 580 24.5.3. Angol-magyar párhuzamos korpusz 582 24.6. A magyar nyelvtechnológia eredményei a beszéd kezelésében 582 24.6.1. Gépi beszéd-előállítás 583 24.6.2. Szövegtisztítás 583 24.6.3. Nyelvdetekció 584 24.6.4. Ékezetesítés 584 24.6.5. Normál szöveg egyértelműsítése 585 24.6.6. Név- és címfelolvasás 585 24.6.7. Az írott szöveg elemzése alapvető prozódiai struktúrák meghatározására, jelzésére 585 24.6.8. Gépi beszédfelismerés 586 24.7. Összegzés 586 Irodalom 587 Névmutató 589 Tárgymutató 597