Kutatási jelentés KÉPESSÉGVIZSGÁLÓ TESZTEK/TESZTRENDSZEREK STANDARDIZÁLÁSA: KISMINTÁS BEMÉRÉS, PILOT SZÚRÓPRÓBA ELVÉGZÉSE Összeállították Kő Natasa, Mészáros Andrea Mlinkó Renáta Rózsa Sándor OS Hungary Tesztfejlesztő Kft. 2011. december 1
TARTALOM A kutatás előkészítése és a tesztfelvétel lebonyolításának lépései 3 A projekt előkészítése 3 A tesztfelvevők képzése 3 A tesztfelvétel terve 3 A felvételre kerülő vizsgálati minta 5 Az adatok statisztikai elemzése 6 A tesztfelvevők és az értékelést végzők tapasztalatainak összegyűjtése 6 Aktívszókincs-vizsgálat (LAPP) 7 A mérőeszköz pszichometriai elemzésének eredményei 7 Értékeléssel és pontozással kapcsolatos észrevételek és javaslatok 11 A tesztanyagokkal kapcsolatos észrevételek és javaslatok 12 A teszt végleges változatának kialakítására vonatkozó javaslatok 12 Iskolába lépő gyermekek nyelvi tudatosságának vizsgálata 14 A mérőeszköz pszichometriai elemzésének eredményei 14 Értékeléssel és pontozással kapcsolatos észrevételek és javaslatok 34 A tesztanyagokkal kapcsolatos észrevételek és javaslatok 35 A teszt végleges változatának kialakítására vonatkozó javaslatok 36 Olvasástechnikájának és mondatmegértésének vizsgálata (LOV) 38 A mérőeszköz pszichometriai elemzésének eredményei 38 Értékeléssel és pontozással kapcsolatos észrevételek és javaslatok 46 A tesztanyagokkal kapcsolatos észrevételek és javaslatok 46 A teszt végleges változatának kialakítására vonatkozó javaslatok 46 Alsó tagozatos gyermekek helyesírás vizsgálata (LHV) 47 A mérőeszköz pszichometriai elemzésének eredményei 47 Felvétellel kapcsolatos észrevételek és javaslatok 52 Értékeléssel és pontozással kapcsolatos észrevételek és javaslatok 52 A tesztanyagokkal kapcsolatos észrevételek és javaslatok 52 A teszt végleges változatának kialakítására vonatkozó javaslatok 52 Szó? Nem szó? A szóolvasás-megértésnek vizsgálata 54 A mérőeszköz pszichometriai elemzésének eredményei 54 Felvétellel kapcsolatos észrevételek és javaslatok 56 Értékeléssel és pontozással kapcsolatos észrevételek és javaslatok 56 A tesztanyagokkal kapcsolatos észrevételek és javaslatok 56 A teszt végleges változatának kialakítására vonatkozó javaslatok 57 Általános felvételi tapasztalatok 58 Függelék 59 A tesztfelvevők listája 60 A felvételek ajánlott sorrendje 61 A szociodemográfiai változók eloszlási gyakoriságai 63 A vizsgálatba bevont tesztek változóinak gyakorisági eloszlásai 70 2
A KUTATÁS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A TESZTFELVÉTEL LEBONYOLÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI A projekt előkészítése A megvalósításra került projekt első lépéseként személyes konzultációt kezdeményeztünk a mérőeszközöket kifejlesztő Lőrik Józseffel, valamint a projekt szakmai koordinációját felvállaló szakemberekkel, Mészáros Andreával, Kas Bencével és Mlinkó Renátával. Az OS Hungary Kft. részéről Kő Natasa és Rózsa Sándor voltak jelen. Ezen a megbeszélésen tisztáztuk a főbb szakmai irányelveket, és kialakítottuk a kismintás bemérés lebonyolításának folyamatát. Ekkor került sor a kutatási terv véglegesítésére, a vizsgálati minta kialakítására, a felvételek sorrendjének és mikéntjének kidolgozására, valamint a tesztfelvevők kiválasztási szempontjainak és kompetenciáinak meghatározására. Összesen 12 tesztfelvevőt, három szakmai koordinátort (Mészáros Andrea, Mlinkó Renáta, Kuncz Eszter) és egy külső szakértőt (Nagyné Réz Ilona) kértünk fel a projektben való részvételre. A tesztfelvevők képzése A tesztfelvevők képzésére az EDUCATIO Kft. szervezésében került sor 2011. július 6-7-én. A kétnapos felkészítő tréning zárónapjára augusztus végén kerül sor. A képzés során a tesztfelvevők megismerkedhettek a tesztek általános elméleti hátterével, az elővizsgálat jelentőségével és főbb módszertani elveivel, valamint az egyes tesztek felvételének sajátosságaival. A tesztfelvevők a nyári szünetben próbafelvételeket készítettek 3 gyermekkel, melynek tapasztalatait a képzés harmadik napján beszéljük meg. A kutatásban résztvevő tesztfelvevők listáját a jelen tanulmány Függeléke tartalmazza. A tesztfelvevők számának kialakításakor ügyeltünk arra, hogy ha valaki visszalépne, akkor legyen képzett helyettesítője, mivel a rendelkezésre álló rövid tesztfelvételi idő nem tette volna lehetővé a gyors helyettesítést. A tesztfelvétel terve Az alábbi 1. táblázatban összegeztük az 5 teszt felvételének legfontosabb jellemzőit. Egyéni és csoportos üléseket különböztettünk meg. Összesen 165 gyermek bevonását terveztük. A tervezett minta kialakításánál enyhe lemorzsolódással számoltunk. 3
1. táblázat. Az 5 teszt felvételének fő jellemzői Felvételre kerülő tesztek Életkori kategóriák Intézmény LAPP Szókincs Fonológiai tudatosság LOV olvasás vizsgála Szó? Nem szó? Tollbamondás Másolás Becsült idő (perc) Ülések száma Mintaelemszám 5;0-5;11 év óvoda E E 55 1E 20 6;0-6;11 év óvoda E E 55 1E 20 7;0-7;11 év óvoda E E 55 1E 20 6;0-6;11 év 1. osztály E E 55 1E 5 7;0-7;11 év 1. osztály E E 55 1E 20 8;0-8;11 év 1. osztály E E 55 1E 5 8;0-8;11 év 2. osztály E E E E 1 -Cs 2 Cs Cs E85 + Cs80 2E + 2Cs 20 9;0-9;11 év 2. osztály E E E E 1 -Cs 2 Cs Cs E85 + Cs80 2E + 2Cs 15 9;0-9;11 év 3. osztály E E Cs 3 Cs Cs E45 + Cs80 1E + 2Cs 20 10;0-10;11 év 3-4. osztály E E 1 -Cs 2 Cs Cs E45 + Cs40 1E +2Cs 20 Becsült idő (perc) 15 40 30 15 1-40 3 20 20 165 Magyarázat a táblázathoz E: egyéni felvétel Cs: csoportos felvétel 1E: 1 egyéni ülés 2E: 2 egyéni ülés 2Cs: 2 csoportos foglalkozás E85: az egyéni felvétel becsült összideje 85 perc Cs40: a csoportos felvétel becsült összideje 40 perc E 1 : A Szó? Nem szó? 3 párhuzamos feladatsorából csak egy kerül felvételre egyénileg Cs 2 : A Szó? Nem szó? 3 párhuzamos feladatsorából kettő felvételre kerül csoportosan Cs 3 : A Szó? Nem szó? 3 párhuzamos feladatsorából mindhárom felvételre kerül csoportosan Megjegyzések A csoportos felvételeknél mindenképpen 2 felvételre van szükség, mert 5-7 nappal később kell a másik tesztet felvenni. A Szó? Nem szó? feladatnál próbáltam úgy összeállítani, hogy mindenféle felvételi variációnk legyen, és lehetőség szerint minél kevesebb ülésben és csoport foglalkozásban. A minta-elemszámot úgy alakítottam ki, hogy az elemszámok nagyjából kövessék az egyes osztályokban megjelenő életkori eloszlások valószínűségét. Pl. 8 vagy 6 éves 1. osztályos feltehetően kevesebb van, mint 7 éves. A tesztfelvétel sorrendjével kapcsolatos részletes információkat a tanulmány Függelékében ismertetjük. 4
A FELVÉTELRE KERÜLT VIZSGÁLATI MINTA Az adattisztítás után összesen 152 gyermek adatai kerültek feldolgozásra. A gyermekek átlagéletkora 7,5 év volt (szórás: 1,6 év). A legfiatalabb gyermek 5 éves volt, míg a legidősebb közel 11 éves. A vizsgálatba bevont gyerekek mintegy 70% volt általános iskolás, a többiek óvodások. Az általános iskolások közül az első osztályosok aránya 44,7% volt, a 2. osztályosaké 14,6%, a 3. osztályosoké 24,3, míg a negyedik osztályosoké 16,5%. A felvételek során nem törekedtünk a reprezentativitásra, de ügyeltünk arra, hogy a budapesti intézményeken kívül vidéki óvodák és iskolák is képviselve legyenek. Ezért már a tesztfelvevők személyét úgy választottuk meg, hogy a különböző településformák képviselve legyenek. A kutatási mintában a gyermekek mintegy 30%-a budapesti, további 50% valamilyen vidéki városban él, a többiek kisebb településeken. A vizsgálatok során a leginkább meghatározó személy, az édesanya iskolai végzettségét kérdeztük le. A teljes mintában az édesanyák 8%-a rendelkezett 8 osztályos iskolai végzettséggel, míg további 57% középfokú, a fennmaradó hányad pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A szociális státusz szubjektív megítélésekor a szülők 90%-a jellemezte átlagosnak, 4%-uk az átlagnál rosszabbnak, míg közel 6% az átlagnál magasabbnak ítélte a szociális státuszukat. Valamennyi gyermek anyanyelve a magyar volt. Közel 75%-nak a beszéd- és nyelvi fejlettségi szintjét épnek, korának megfelelőnek ítélték. A gyermekek 37,5% részesült logopédiai fejlesztésben. A vizsgálati minta részletes gyakorisági eloszlásait a jelent tanulmány melléklete tartalmazza. 5
AZ ADATOK STATISZTIKAI ELEMZÉSE A statisztikai feldolgozás során igyekeztünk azokra a kérdésekre összpontosítani, amelyek a tesztek végleges kialakítását segítheti, így főként terjedelmi okokból több olyan összefüggés elemzésére vagy csoportok összehasonlítására nem került sor, amely tudományos szempontból érdekes lehet. Az egyes feladatcsoportok és skálák elemzésekor általában azt vizsgáltuk, hogy a skála mennyire megbízható, vagyis a tételei mennyire konzisztensek. Ezt általában az ún. Cronbach-alfa mutatóval fejeztük ki, amely az összes lehetséges tesztfelezések átlagkorrelációja. Ha ez az érték alacsony (kb. 0,7 alatti), akkor a skála belső konzisztenciája alacsony, kevéssé tekinthető megbízhatónak. Ugyancsak a megbízhatóság kifejezésére alkalmazzák az ún. item-maradék korrelációt, amely azt fejezi ki, hogy az egyes tétel mennyire korrelál az összpontszámmal (az adott tételt az összpontszámba nem számítva). Ha ez az item-maradék korreláció magas, akkor a tételt jónak, a skálába illeszkedőnek tekinthetjük, ha az érték 0,2 alatti azt általában a tétel gyengeségét fejezi ki. A megbízhatóság mellett másik fontos pszichometriai fogalom az érvényesség (validitás), a mérőeszköz valóban azt méri-e, amit szeretnénk. Ennek megerősítésére többnyire konstruktum validitást néztünk, az adott skálák közötti kapcsolati mutatókat, együttjárásokat. Általában a hasonló jellemzőket mérő skáláktól elvárható, hogy szoros korrelációt mutassanak, amit konvergens validitásnak nevezünk. Ugyanakkor az is fontos, hogy ezek a skálák különüljenek is el egymástól, amit pedig divergens validitásnak nevezünk. Két párhuzamos tesztnél például magas konvergens validitás várunk, hiszen azt feltételezzük, hogy a két teszt ugyanazt méri. További fontos pszichometriai jellemzőként elemeztük az egyes skálák eloszlási gyakoriságait. A skálák véglegesítése szempontjából ez is nagyon fontos dolog, hiszen ha egy skála nem normális eloszlást mutat, akkor ez az elért pontszámok interpretációját nagyon megnehezíti. Sokszor a gyakorisági mutatók fejezik ki, hogy ha egy skála feladatai túlságosan könnyűek és szinte mindenki meg tudja oldani (plafonhatás), vagy éppen ellenkezőleg, a feladatok túlságosan nehezek és kevesen tudják megoldani. Ilyen esetekben az eloszlások árulkodóak. Sokszor az eloszlásoknál az is megfigyelhető, hogy az elvárt normális eloszlás (Gauss görbe) helyett túlságosan lapos vagy éppen csúcsos, esetleg valamilyen szélsőérték felé elmozduló görbe rajzolódik ki. A TESZTFELVEVŐK ÉS AZ ÉRTÉKELÉST VÉGZŐK TAPASZTALATAINAK ÖSSZEGYŰJTÉSE A kvantitatív elemzések mellett összegyűjtöttük azokat a jellegzetességeket, amelyeket a tesztfelvevők és az értékelést végzők állítottak össze. Ezek többnyire olyan megfigyelések, amelyek a tesztfelvételt torzíthatják vagy megnehezítik. Úgy gondoljuk, hogy ezek a tesztfelvételi tapasztalatok szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a véglegesített tesztek megbízhatóan működjenek. 6
AKTÍVSZÓKINCS-VIZSGÁLAT (LAPP) A mérőeszköz pszichometriai elemzésének eredményei Az Aktívszókincs-vizsgálat (LAPP) 38 főnévi megnevezés feladatának nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárását a maradék tételek összegével az alábbi, 2. táblázat szemlélteti. A nehézségi index a jó megoldások százalékos arányát mutatja a teljes vizsgálati mintát alapul véve. A 100%-os mutató azt jelenti, hogy minden gyermek jól megoldotta az adott feladatot, míg a 84,5% azt, hogy az adott tételt a teljes minta 84,5%-a oldotta meg jól. Ha a mutató értéke alacsony, akkor a feladat nehéz, kevesen tudták azt megoldani. Az Aktívszókincs-vizsgálat feladatainak részletes gyakorisági eloszlásait a jelen tanulmány Függeléke tartalmazza. A feladatsortól elvárható, hogy a tételek egyre nehezedő sorrendben legyenek. Ha ez a feltétel teljesül, akkor a megszakítási kritériumok megbízhatóan használhatóak. Vagyis, ha a gyermek pl. 5 egymáskövető feladatot nem tud megoldani, és ezek nehézségi sorrendje növekvő, akkor nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a további feladatokból sem tudna többet megoldani. Ez lehetőséget teremt a teszt felvételi idejének optimalizálására. A nehézségi indexek figyelembevételével mindenképpen új sorrend kialakítását javasoljuk. A legnehezebbnek bizonyuló tétel (32. kép cintányér, 21,1% oldott meg jól) a 31. helyen található, amelyet olyan tétel követ (33. kép háromszög ), amelyet a gyermekek 81,7% oldott meg jól. A táblázat harmadik oszlopában található mutató az egyes tételek jóságát, megbízhatóságát mutatja, vagyis mennyire korrelálnak az összpontszámmal (amibe az adott tételt nem számítjuk bele). Minél magasabb az érték, annál megbízhatóbbnak tekinthetjük az adott tételt. Általában a 0,2 alatti korrelációk esetében gondolhatunk a tétel elhagyására, mivel az adott tétel megoldásai nem korrelálnak kellően a többi válasszal. Ennek hátterében sok minden állhat: pl. a kép vagy az elvárt megnevezés nem egyértelmű, nem ismerik fel a rajz főfogalmi meghatározását, esetleg az elvárt megnevezés nem adekvát. Ezen kritérium alapján gyenge együttjárást figyelhetünk meg a következő tételek esetében: 12. kép tulipán, 28. kép fazék és 35.kép szöcske. Ezen tételek mindenképpen további korrekcióra, esetleg elhagyásra szorulnak. A magas itemmaradék-korrelációjú és a viszonylag alacsony (pl. 70% alatti nehézségi indexszel rendelkező feladatokat) olyannak tekinthetjük, amelyek jól és megbízhatóan diszkriminálnak a gyenge és kiváló teljesítményt elérő gyermekek között. A 38 tételből álló Főnévi megnevezés skála belső konzisztenciáját mutató Cronbach-alfa értéke 0,858, ami azt jelzi, hogy a skála megbízható. Ha az alcsonyabb itemmaradék-korrelációval rendelkező tételekből elhagyunk, akkor ez az érték tovább növekedhet. A Főnév-megnevezési feladat során a maximális pont 38, amit a teljes mintából egyetlen gyermek ért el. 37 pontot egy gyermek ért el, 36 pontot pedig négyen. Ez az eloszlás módszertanilag megfelelő, nem kell a plafonhatástól tartanunk, vagyis attól, hogy a gyermek magas hányada jól oldja meg a feladatot, és a mérőeszköz nem tudna jól differenciálni a magas képességűek között. Az alacsony pontszámok eloszlása szintén a várakozásnak megfelelően alakul, tehát a mérőeszköz abban a tartományban is érzékenynek mutatkozik. A teljes skála gyakorisági eloszlását a Függelékben szemléltetjük, a gyakorisági eloszlást szemléltető 1. ábrát pedig az alábbiakban. Az eloszlás megközelítően az elvárt Gauss-görbe szerint alakul, enyhe jobbra tolódással. 7
2. táblázat. A LAPP Főnév-megnevezési feladatának nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Nehézségi index (%) Item-maradék korreláció fn_1 Főnévi megnevezés 1. tétel 100,0,267 fn_2 Főnévi megnevezés 2. tétel 99,3,267 fn_3 Főnévi megnevezés 3. tétel 94,4,258 fn_4 Főnévi megnevezés 4. tétel 90,8,545 fn_5 Főnévi megnevezés 5. tétel 91,5,374 fn_6 Főnévi megnevezés 6. tétel 92,3,289 fn_7 Főnévi megnevezés 7. tétel 96,5,259 fn_8 Főnévi megnevezés 8. tétel 84,5,238 fn_9 Főnévi megnevezés 9. tétel 67,6,301 fn_10 Főnévi megnevezés 10. tétel 98,6,380 fn_11 Főnévi megnevezés 11. tétel 95,8,219 fn_12 Főnévi megnevezés 12. tétel 56,3,161 fn_13 Főnévi megnevezés 13. tétel 79,6,293 fn_14 Főnévi megnevezés 14. tétel 88,0,485 fn_15 Főnévi megnevezés 15. tétel 83,8,337 fn_16 Főnévi megnevezés 16. tétel 81,7,478 fn_17 Főnévi megnevezés 17. tétel 78,2,561 fn_18 Főnévi megnevezés 18. tétel 78,2,323 fn_19 Főnévi megnevezés 19. tétel 91,5,313 fn_20 Főnévi megnevezés 20. tétel 90,1,403 fn_21 Főnévi megnevezés 21. tétel 63,4,338 fn_22 Főnévi megnevezés 22. tétel 57,7,419 fn_23 Főnévi megnevezés 23. tétel 76,8,472 fn_24 Főnévi megnevezés 24. tétel 76,1,429 fn_25 Főnévi megnevezés 25. tétel 76,8,430 fn_26 Főnévi megnevezés 26. tétel 41,5,503 fn_27 Főnévi megnevezés 27. tétel 86,6,288 fn_28 Főnévi megnevezés 28. tétel 39,4,163 fn_29 Főnévi megnevezés 29. tétel 34,5,264 fn_30 Főnévi megnevezés 30. tétel 77,5,380 fn_31 Főnévi megnevezés 31. tétel 57,7,504 fn_32 Főnévi megnevezés 32. tétel 21,1,281 fn_33 Főnévi megnevezés 33. tétel 81,7,361 fn_34 Főnévi megnevezés 34. tétel 56,3,464 fn_35 Főnévi megnevezés 35. tétel 47,2,065 fn_36 Főnévi megnevezés 36. tétel 50,0,490 fn_37 Főnévi megnevezés 37. tétel 52,1,617 8
Nehézségi index (%) Item-maradék korreláció fn_1 Főnévi megnevezés 1. tétel 100,0,267 fn_2 Főnévi megnevezés 2. tétel 99,3,267 fn_3 Főnévi megnevezés 3. tétel 94,4,258 fn_4 Főnévi megnevezés 4. tétel 90,8,545 fn_5 Főnévi megnevezés 5. tétel 91,5,374 fn_6 Főnévi megnevezés 6. tétel 92,3,289 fn_7 Főnévi megnevezés 7. tétel 96,5,259 fn_8 Főnévi megnevezés 8. tétel 84,5,238 fn_9 Főnévi megnevezés 9. tétel 67,6,301 fn_10 Főnévi megnevezés 10. tétel 98,6,380 fn_11 Főnévi megnevezés 11. tétel 95,8,219 fn_12 Főnévi megnevezés 12. tétel 56,3,161 fn_13 Főnévi megnevezés 13. tétel 79,6,293 fn_14 Főnévi megnevezés 14. tétel 88,0,485 fn_15 Főnévi megnevezés 15. tétel 83,8,337 fn_16 Főnévi megnevezés 16. tétel 81,7,478 fn_17 Főnévi megnevezés 17. tétel 78,2,561 fn_18 Főnévi megnevezés 18. tétel 78,2,323 fn_19 Főnévi megnevezés 19. tétel 91,5,313 fn_20 Főnévi megnevezés 20. tétel 90,1,403 fn_21 Főnévi megnevezés 21. tétel 63,4,338 fn_22 Főnévi megnevezés 22. tétel 57,7,419 fn_23 Főnévi megnevezés 23. tétel 76,8,472 fn_24 Főnévi megnevezés 24. tétel 76,1,429 fn_25 Főnévi megnevezés 25. tétel 76,8,430 fn_26 Főnévi megnevezés 26. tétel 41,5,503 fn_27 Főnévi megnevezés 27. tétel 86,6,288 fn_28 Főnévi megnevezés 28. tétel 39,4,163 fn_29 Főnévi megnevezés 29. tétel 34,5,264 fn_30 Főnévi megnevezés 30. tétel 77,5,380 fn_31 Főnévi megnevezés 31. tétel 57,7,504 fn_32 Főnévi megnevezés 32. tétel 21,1,281 fn_33 Főnévi megnevezés 33. tétel 81,7,361 fn_34 Főnévi megnevezés 34. tétel 56,3,464 fn_35 Főnévi megnevezés 35. tétel 47,2,065 fn_36 Főnévi megnevezés 36. tétel 50,0,490 fn_37 Főnévi megnevezés 37. tétel 52,1,617 fn_38 Főnévi megnevezés 38. tétel 43,0,299 9
1. ábra. A pontszámok gyakorisági eloszlása a LAPP Főnév-megnevezési feladatában Az igei megnevezés 8 tételének belső konzisztenciáját becslő Cronbach-alfa mutató alacsony: 0,52. A módszertannal foglalkozó szakemberek általában a 0,7 vagy 0,75 feletti mutatót tartják elfogadhatónak. Ez az alacsony érték azt mutatja, hogy a 8 tétel megítélése nem egységes. Valószínűsíthető, hogy a tételek számának növelésével ez az érték emelkedne. Az itemmaradékkorrelációk szintén alacsonyak, ami szintén a skála alacsony belső konzisztenciáját szemlélteti (3. táblázat). A 8 tételből álló skála gyakorisági eloszlását szemléltető grafikonon (2. ábra) látható, hogy a gyermekek többsége (több mint 80%) a 4-7 pont között teljesít. Úgy tűnik, hogy a kevés tételből álló skála nem differenciál jól a gyermekek között. A főnévi és az igei megnevezéseken elért eredmények korrelációja elfogadható, közepes erősségű: 0,577 (p<0.001). A tesztfelvétel ideje átlagosan 5 percet vett igénybe (szórás: 2 perc), ami optimálisnak tekinthető. A legrövidebb felvétel kevesebb, mint 3 percig tartott a leghosszabb pedig 14 percig. 10
3. táblázat. A LAPP Igei megnevezés feladatának nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Nehézségi index (%) Itemmaradék korreláció ige_1 Igei megnevezés 1. tétel 92,3,287 ige_2 Igei megnevezés 2. tétel 89,4,205 ige_3 Igei megnevezés 3. tétel 75,4,339 ige_4 Igei megnevezés 4. tétel 59,2,207 ige_5 Igei megnevezés 5. tétel 68,3,278 ige_6 Igei megnevezés 6. tétel 77,5,222 ige_7 Igei megnevezés 7. tétel 15,5,157 ige_8 Igei megnevezés 8. tétel 33,8,303 2. ábra. A pontszámok gyakorisági eloszlása a LAPP Igei megnevezési feladatában Felvétellel kapcsolatos észrevételek és javaslatok A teszt felvételével kapcsolatban a vizsgálók közül senki sem jelzett problémát. A jegyzőkönyvek ellenőrzése alapján a tesztfelvétel módja világos és egyértelmű. Aktívszókincsvizsgálat már az óvodás korosztály számára is jól kivitelezhető, minden korcsoport számára élvezetes feladat, ezt nevezték meg legtöbben kedvencükként. 11
Értékeléssel és pontozással kapcsolatos észrevételek és javaslatok Az útmutatóban szereplő példatár alapján a válaszok pontozása nem okozott nehézséget. A példatárban nem szerepelnek a próbafeladatok, véleményünk szerint ezeknél is érdemes lenne megadni az helyes (elvárt) és a hibás válaszokat. Például a D. próbánál (fényképez) gyakori válasz volt a fotóz. A tesztanyagokkal (képanyag, űrlap, útmutató) kapcsolatos észrevételek és javaslatok Az űrlap jelenlegi változatáról hiányzik a pontértékek jelölésére szolgáló oszlop. A véglegesített változathoz készítendő útmutatót ki kellene egészíteni az alábbi információkkal: Hogy járunk el, ha vsz. nem tudja megoldani a próbafeladatot: o Javaslat: Ha a gyerek nem vagy helytelenül nevezi meg a képet, akkor megmondjuk a választ, elmagyarázzuk a szót, majd ismét rákérdezünk a képre. Pl. Látod, ez egy esernyő. Ezt használjuk, ha esik az eső, hogy ne ázzunk meg. Most te mondd meg, mi ez? Nem szerepel az útmutatóban, hogy ha vsz. a próbákat nem tudja megoldani, akkor is megkíséreljük a teszt felvételét. Az útmutató nem adja meg, hogy mennyi ideig várunk a válaszra. o Javaslat: ha vsz. 15 mp-ig nem válaszol, akkor ismételjük meg a kérdést, majd térjünk át a következő képre. Javasolt további kiegészítés, hogy a spontán javítás, késleltetve is megengedett. További pontosítás: ha a gyermek egymás után több választ is mond, akkor az utolsó választ vegyük figyelembe. Az útmutatóban szerepel, hogy szükség esetén mutassunk rá a megnevezendő részre. Itt érdemes lenne pontosan megadni, hogy az egyértelműség érdekében mely képeknél kötelező ezt megtenni (2. és 26.,31., 41. tétel) Példatár módosítása, kiegészítése: o 11. fóka: pufóka, ufóka hibás válaszok o 27. rák: homár elfogadható válasz o 42. tornázik: edz hibás válasz A teszt végleges változatának kialakítására vonatkozó javaslatok A nehézségi indexeket alapul véve új sorrend kialakítása. 12
A nehézségi indexeket és az item-maradék korrelációkat mérlegelve néhány tétel elhagyása. Az igei megnevezések esetében a feladatok számának további bővítése, hogy az elért pontok jobban szóródhassanak. A főnévi és az igei megnevezéseken elért eredmények egyenetlenek, hiszen a főnévi megnevezés jóval hosszabb kérdéssorból áll, így a két feladatsor összevont pontszáma torzít. A főnévi és az igei megnevezési feladatok összevetése hasznos minőségi információt hordozhat, de ennek biztosítása érdekében az igei megnevezés skálának is hasonló pszichometriai jellemzőkkel kellene rendelkeznie. A szavak nehézségi sorrendjét alapul véve a főnevek esetében érdemes lehet (a gyermek túlterhelése és frusztrálása elkerülése, illetve az idő hatékony felhasználása érdekében) megszakítási kritériumot bevezetni (pl. 5 folyamatos 0 pontos válasz után áttérünk az igékre). A teszt célja szerzők szerint a gyermek spontán képmegnevezésének vizsgálata, ezért nem engedi meg segítő kérdések feltételét. Véleményünk szerint a teszt diagnosztikai értékét növelné egy differenciáltabb, súlyozott értékelési rendszer használta. Egy kép sikertelen megnevezésekor első szinten segítséget jelenthet a szó jelentésének megadása (szemantikus támpont, definíció). Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor a szó kezdő hangjainak megadásával (fonemikus támpont) facilitálhatjuk a válaszadást. Elképzelhető, hogy szűrővizsgálati jelleggel az eredetei (0/1 pontos) értékelést alkalmazzuk, míg a diagnosztikus mérés során ez utóbbit. A mennyiségi értékelést érdemes lenne a hibatípusok számba vételén alapuló minőségi elemzéssel is kiegészíteni o Pl. megnevezés helyett funkciómeghatározás, körülírás (parafrázis), a kép téves azonosítása, fonetikai tévesztés, fonológiai hiba, specifikus kategória helyett főfogalom használata, azonos fogalmi körön belüli tévesztés, egész helyett részlet megadása, megtapadás, késleltetett reakció. További meggondolásra érdemes javaslat, hogy a képeket érdemes lenne úgy szerkeszteni, hogy ne kelljen a felvétel közben forgatni, ami plusz hibaforrás és torzítást eredményezhet. Bár már a felkészítő tréning során volt róla szó, érdemes újra átgondolni, hogy valami nagyon egyszerű színkombináció használata nem segítené-e a képek megnevezésének megbízhatóságát: pl. fácán, szöcske. 13
ISKOLÁBA LÉPŐ GYERMEKEK NYELVI TUDATOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A mérőeszköz pszichometriai elemzésének eredményei A nyelvi tudatosság feladatsorainak pszichometriai elemzésekor a már előzetesen bemutatott elveket követtük, vagyis az alábbi táblázatok az egyes tételek nehézségi indexeit és az adott tétel megbízhatóságát becslő itemmaradék-korrelációkat tartalmazzák. A részletes gyakorisági mutatók a Függelékben találhatóak. Az Ellentétek megnevezése feladat 10 tétele magas belső konzisztenciát mutat, a Cronbach-alfa értéke 0,826. Az itemmaradék-korrelációk jók, a tételek nehézségi sorrendjét érdemes a kapott eredmények fényében korrigálni (4. táblázat). A skálán elért összpontszámok normál eloszlást követnek, ugyanakkor feltűnően magas a 0 pontot elért gyermekek aránya (3. ábra). 4. táblázat. Az Ellentétek megnevezése feladat nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Nehézségi index (%) Itemmaradék korreláció em_1 Ellentétek megnevezése 1. tétel 66,1,495 em_2 Ellentétek megnevezése 2. tétel 65,1,592 em_3 Ellentétek megnevezése 3. tétel 71,6,542 em_4 Ellentétek megnevezése 4. tétel 20,2,298 em_5 Ellentétek megnevezése 5. tétel 23,9,382 em_6 Ellentétek megnevezése 6. tétel 71,6,686 em_7 Ellentétek megnevezése 7. tétel 66,1,570 em_8 Ellentétek megnevezése 8. tétel 16,5,308 em_9 Ellentétek megnevezése 9. tétel 64,2,622 em_10 Ellentétek megnevezése 10. tétel 60,6,586 14
3. ábra. A pontszámok gyakorisági eloszlása az Ellentétek megnevezése feladatban A 6 tételből álló Szótagterjedelem skála Cronbach-alfa mutatója a mérőeszköz megbízhatóságát dicséri, értéke 0,870. Az itemmaradék-korrelációk magasak, melyek jelzik, hogy az egyes tételek jól és kiegyensúlyozva működnek (5. táblázat). Mivel ennél a feladatnál a jól megismételt szótagok kapják a pontokat (0-tól akár 6-ig), így ebben az esetben nehézségi mutatót nem számoltunk, maguk a tesztszavak hossza biztosítja a feladat nehézségét. A Szótagterjedelem skálán elért pontszámok megközelítőleg normális eloszlást mutatnak (4. ábra). 5. táblázat. A Szótagterjedelem feladat egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Item-maradék korreláció szv_1 Szótagterjedelem 1. tétel,586 szv_2 Szótagterjedelem 2. tétel,712 szv_3 Szótagterjedelem 3. tétel,587 szv_4 Szótagterjedelem 4. tétel,690 szv_5 Szótagterjedelem 5. tétel,775 szv_6 Szótagterjedelem 6. tétel,679 15
4. ábra. A pontszámok gyakorisági eloszlása a Szótagterjedelem feladatban A 6 tételes Főfogalmak megnevezése skála megbízhatóságát becslő Cronbach-alfa mutató viszonylag alacsony (0,685), de erre magyarázat lehet az alacsony tételszám. Az item-maradék korrelációk jók, a nehézségi sorrenden a kapott eredmények fényében érdemes javítani (6. táblázat). Mivel a skála kevés tételből áll, így az elérhető pontszámok tartománya viszonylag szűk (0-6), az adatok kevéssé szóródnak (5. ábra). 6. táblázat. A Főfogalmak megnevezése feladat nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Nehézségi index (%) Itemmaradék korreláció fm_1 Főfogalmak megnevezése 1. tétel 42,2,370 fm_2 Főfogalmak megnevezése 2. tétel 65,1,414 fm_3 Főfogalmak megnevezése 3. tétel 73,4,531 fm_4 Főfogalmak megnevezése 4. tétel 48,6,421 fm_5 Főfogalmak megnevezése 5. tétel 54,1,474 16
5. ábra. A pontszámok gyakorisági eloszlása a Főfogalmak megnevzése feladatban A Számemlékezet feladatsor megbízhatóságát becslő mutató jó (0,784), az itemmaradékkorrelációk az egyes tételek megbízhatóságát tükrözik (7. táblázat). Az összpontszámok gyakoriságát megjelenítő hisztogram a magasabb pontszámok esetében, és meglepő módon a 21- es pontszámnál kiugró értéket mutat. Ezek hátterében feltehetően a viszonylag kevés feladat és a pontozási mód állhat. Ennél a feladatnál plafonhatás érezhető, hiszen a maximális és az eggyel kevesebb pontszámot a fiatalok közel 20%-a érte el. Ennél a feladatsornál érdemes lenne a nehézséget növelni, esetleg 6 számjegyből álló sorozatot is berakni (6. ábra). 7. táblázat. A Számemlékezet feladat egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Itemmaradék korreláció szae_1 Számemlékezet 1. tétel,430 szae_2 Számemlékezet 2. tétel,609 szae_3 Számemlékezet 3. tétel,489 szae_4 Számemlékezet 4. tétel,720 szae_5 Számemlékezet 5. tétel,601 szae_6 Számemlékezet 6. tétel,417 17
6. ábra. A pontszámok gyakorisági eloszlása a Számemlékezet feladatban A grammatikai hibák felismerésére és javítására kidolgozott Grammatikai tudatosság skálák 10-10 tételének megbízhatóságát becslő Cronbach-alfa mutató értéke magas: 0,898 és 0,907. Az itemmaradék-korrelációk az egyes tételek megbízhatóságát szemléltetik mindkét skála esetében. A tételek sorrendje a kapott nehézségi sorrendek alapján finomítható (8. és 9. táblázat). Az egyes skálákon (7. és 8. ábra). és az összesített skálán (9. ábra) elért pontszámok gyakorisági eloszlását szemléltető hisztogramokon látható, hogy az értékek nem normális eloszlásúak, ami a mérőeszköz alkalmazhatóságát és az eredmények interpretációját megnehezíti. A két skála szorosan korrelál egymással: r=0,884 (p<0,001). 8. táblázat. A Grammatikai tudatosság feladat - az anomáliák felismerése: a feladat nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Nehézségi index (%) Item-maradék korreláció gt_1_f Grammatikai tudatosság 1. tétel - felismerés 60,6,594 gt_2_f Grammatikai tudatosság 2. tétel - felismerés 63,3,724 gt_3_f Grammatikai tudatosság 3. tétel - felismerés 59,6,702 gt_4_f Grammatikai tudatosság 4. tétel - felismerés 49,5,697 gt_5_f Grammatikai tudatosság 5. tétel - felismerés 66,1,566 gt_6_f Grammatikai tudatosság 6. tétel - felismerés 54,1,563 gt_7_f Grammatikai tudatosság 7. tétel - felismerés 65,1,687 gt_8_f Grammatikai tudatosság 8. tétel - felismerés 66,1,679 gt_9_f Grammatikai tudatosság 9. tétel - felismerés 56,0,667 gt_10_f Grammatikai tudatosság 10. tétel - felismerés 49,5,577 18
9. táblázat. A Grammatikai tudatosság feladat - az anomáliák javítása: a feladat nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Nehézségi index (%) Item-maradék korreláció gt_1_j Grammatikai tudatosság 1. tétel - javítás 46,8,670 gt_2_j Grammatikai tudatosság 2. tétel - javítás 47,7,634 gt_3_j Grammatikai tudatosság 3. tétel - javítás 35,8,654 gt_4_j Grammatikai tudatosság 4. tétel - javítás 42,2,704 gt_5_j Grammatikai tudatosság 5. tétel - javítás 43,1,747 gt_6_j Grammatikai tudatosság 6. tétel - javítás 42,2,533 gt_7_j Grammatikai tudatosság 7. tétel - javítás 57,8,667 gt_8_j Grammatikai tudatosság 8. tétel - javítás 54,1,695 gt_9_j Grammatikai tudatosság 9. tétel - javítás 49,5,753 gt_10_j Grammatikai tudatosság 10. tétel - javítás 56,9,595 7. ábra. A pontszámok gyakorisági eloszlása a Grammatikai tudatosság feladatban az anomáliák felismerésekor 19
8. ábra. A pontszámok gyakorisági eloszlása a Grammatikai tudatosság feladatban az anomáliák javításakor 9. ábra. Az összpontszámok gyakorisági eloszlása a Grammatikai tudatosság feladatban 20
A Hangtani tudatosságot felmérő Rímfelimserés feladatsor 6 tételének megbízhatósága alacsony: Cronbach-alfa = 0,531, az itemmaradék-korrelációk az egyes tételek illeszkedését kevéssé támogatják (10. táblázat). Az összpontszámoknál plafonhatás figyelhető meg, mivel a vizsgálati minta igen jelentős hányada (34,9%) maximális pontszámot ért el (10. ábra). Ez alapján indokolt a feladat tételeinek korrekciója és bővítése. 10. táblázat. A Rímfelismerés feladat nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Nehézségi index (%) Itemmaradék korreláció ht1_rim_1 Hangtani tudatosság - rímfelismerés 1. feladat 79,8,244 ht1_rim_2 Hangtani tudatosság - rímfelismerés 2. feladat 68,8,288 ht1_rim_3 Hangtani tudatosság - rímfelismerés 3. feladat 77,1,172 ht1_rim_4 Hangtani tudatosság - rímfelismerés 4. feladat 87,2,181 ht1_rim_5 Hangtani tudatosság - rímfelismerés 5. feladat 71,6,222 ht1_rim_6 Hangtani tudatosság - rímfelismerés 6. feladat 69,7,219 10. ábra. Az összpontszámok gyakorisági eloszlása a Rímfelismerés feladatban A hangtani tudatosság második feladatát jelentő Szókezdő hang megadása feladatsor megbízhatóságát becslő Cronbach-alfa mutató értéke magas: 0,913. Az itemmaradék-korrelációk szintén a skála egységes voltát támasztják alá (11. táblázat). Az összpontszámok eloszlását mutató 21
hisztogram (11. ábra) viszont azt jelzi, hogy padló és plafonhatás is érvényesül. Vagyis a skála mindkét végpontjához sok gyermek került. A teljes vizsgálati minta fele valamelyik végpontnál található. Ez az eredmény feltehetően az életkori hatásnak köszönhető, a fiatalabbak ugyanis kevéssé értették meg a feladatot. A skála az életkorral magas, 0,7 feletti együttjárást mutat. Ez a mintázat fakadhat abból is, hogy akik megértették a feladatot jól meg tudták oldani, akik pedig nem értették meg a feladat lényegét, azok mind a 6 tételen végig 0 pontot teljesítettek. Ennél a feladatsornál talán az életkori övezet pontosabb megjelölésére van szükség, esetleg további gyakorló feladatokkal lehetne segíteni a megértést. 11. táblázat. A Szókezdő hang megadása feladat nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Nehézségi index (%) Itemmaradék korreláció ht2_kh_1 Hangtani tudatosság - szókezdő hang megadása 1. feladat 66,1,695 ht2_kh_2 Hangtani tudatosság - szókezdő hang megadása 2. feladat 56,0,773 ht2_kh_3 Hangtani tudatosság - szókezdő hang megadása 3. feladat 64,2,734 ht2_kh_4 Hangtani tudatosság - szókezdő hang megadása 4. feladat 49,5,772 ht2_kh_5 Hangtani tudatosság - szókezdő hang megadása 5. feladat 59,6,734 ht2_kh_6 Hangtani tudatosság - szókezdő hang megadása 6. feladat 57,8,834 11. ábra. Az összpontszámok gyakorisági eloszlása a Szókezdő hang megadása feladatban 22
A 6 tételből álló Szóvégi hang leválasztása skála megbízhatósága magas (0,897), az itemmaradékkorrelációk pedig az egyes tételek megbízhatóságát támasztják alá (12. táblázat). Az összpontszámok eloszlása, az előzőekben tárgyaltakhoz hasonlóan, a szélsőséges értékek megemelkedett gyakoriságát mutatja (12. ábra). Az életkorral mutatott korreláció itt is magas: 0,7 feletti. 12. táblázat. A Szóvégi hang megadása feladat nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Nehézségi index (%) Itemmaradék korreláció ht3_vh_1 Hangtani tudatosság - szóvégi hang leválasztása 1. feladat 49,5,672 ht3_vh_2 Hangtani tudatosság - szóvégi hang leválasztása 2. feladat 46,8,734 ht3_vh_3 Hangtani tudatosság - szóvégi hang leválasztása 3. feladat 55,0,709 ht3_vh_4 Hangtani tudatosság - szóvégi hang leválasztása 4. feladat 33,9,756 ht3_vh_5 Hangtani tudatosság - szóvégi hang leválasztása 5. feladat 42,2,750 ht3_vh_6 Hangtani tudatosság - szóvégi hang leválasztása 6. feladat 57,8,712 12. ábra. Az összpontszámok gyakorisági eloszlása a Szóvégi hang megadása feladatban 23
A Hangtani tudatosság 4. altesztjének, a Szókezdő hang leválasztása skála megbízhatóságának mértéke magas (Cronbac-alfa: 0,883), és az itemmaradék- korrelációk is kiválóak (13. táblázat). Ennél a skálánál is erős plafonhatás figyelhető meg (13. ábra). 13. táblázat. A Szókezdő hang leválasztása feladat nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Nehézségi index (%) Itemmaradék korreláció ht4_ksztg_1 Hangtani tudatosság - szókezdő szótag leválasztása 1. feladat 66,1,619 ht4_ksztg_2 Hangtani tudatosság - szókezdő szótag leválasztása 2. feladat 59,6,705 ht4_ksztg_3 Hangtani tudatosság - szókezdő szótag leválasztása 3. feladat 49,5,691 ht4_ksztg_4 Hangtani tudatosság - szókezdő szótag leválasztása 4. feladat 58,7,652 ht4_ksztg_5 Hangtani tudatosság - szókezdő szótag leválasztása 5. feladat 66,1,734 ht4_ksztg_6 Hangtani tudatosság - szókezdő szótag leválasztása 6. feladat 62,4,757 13. ábra. Az összpontszámok gyakorisági eloszlása a Szóvégi hang leválasztása feladatban A Hangszintézis skála Cronbach-alfa mutatója magas (0,885) és az item-maradék korrelációk is a feladatok összetartozóságát erősítik meg (14. táblázat). A vizsgálati minta alapján a feladatok sorrendjén érdemes változtatni (3. és 4. tétel). Az összpontszámok gyakoriságát szemléltető grafikonon (14. ábra) láthatjuk, hogy a vizsgálati minta jelentős hányada (38,5%) 0 pontot ért el, ami feltehetőleg szintén annak a következménye, hogy a kisebbek nem értették meg a feladatot. 24
14. táblázat. A Hangszintézis feladat nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Nehézségi index (%) Itemmaradék korreláció ht5_szint_1 Hangtani tudatosság - hangszintézis 1. feladat 40,4,744 ht5_szint_2 Hangtani tudatosság - hangszintézis 2. feladat 33,0,795 ht5_szint_3 Hangtani tudatosság - hangszintézis 3. feladat 52,3,597 ht5_szint_4 Hangtani tudatosság - hangszintézis 4. feladat 18,3,637 ht5_szint_5 Hangtani tudatosság - hangszintézis 5. feladat 29,4,664 ht5_szint_6 Hangtani tudatosság - hangszintézis 6. feladat 20,2,783 14. ábra. Az összpontszámok gyakorisági eloszlása a Hangszintézis feladatban A Szókezdő hangok összehasonlítása skála Cronbach-alfa mutatója alacsony (0,419), ami megkérdőjelezi a skála megbízhatóságát és alkalmazhatóságát. Az itemmaradék- korrelációkat megvizsgálva több olyan tételt is találunk, amelynek az értéke 0,2 alatt van. Ebből az eredményből arra következtethetünk, hogy a tételek nem egységes dolgot mérnek (15. táblázat). Az összpontszámok gyakoriságát a 15. ábra szemlélteti. 25
15. táblázat. A Szókezdő hangok összehasonlítása feladat nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével ht6_khhas_1 Hangtani tudatosság - szókezdő hangok összehasonlítása 1. feladat ht6_khhas_2 Hangtani tudatosság - szókezdő hangok összehasonlítása 2. feladat ht6_khhas_3 Hangtani tudatosság - szókezdő hangok összehasonlítása 3. feladat ht6_khhas_4 Hangtani tudatosság - szókezdő hangok összehasonlítása 4. feladat ht6_khhas_5 Hangtani tudatosság - szókezdő hangok összehasonlítása 5. feladat ht6_khhas_6 Hangtani tudatosság - szókezdő hangok összehasonlítása 6. feladat Nehézségi index (%) Itemmaradék korreláció 78,0,145 69,7,346 64,2,256 61,5,023 65,1,125 74,3,352 15. ábra. Az összpontszámok gyakorisági eloszlása a Szókezdő hangok összehasonlítása feladatban 26
A Rímválasztás skála megbízhatósága jó (0,808), és a 6 tétel itemmaradék-korelációi is magasak (16. táblázat). A hisztogram alapján azonban a normális eloszlás feltétel nem teljesül (16. ábra). 16. táblázat. A Rímválasztás feladat nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Nehézségi index (%) Itemmaradék korreláció ht7_rimv_1 Hangtani tudatosság - rímválasztás 1. feladat 74,3,463 ht7_rimv_2 Hangtani tudatosság - rímválasztás 2. feladat 38,5,615 ht7_rimv_3 Hangtani tudatosság - rímválasztás 3. feladat 35,8,538 ht7_rimv_4 Hangtani tudatosság - rímválasztás 4. feladat 42,2,606 ht7_rimv_5 Hangtani tudatosság - rímválasztás 5. feladat 47,7,630 ht7_rimv_6 Hangtani tudatosság - rímválasztás 6. feladat 44,0,542 16. ábra. Az összpontszámok gyakorisági eloszlása a Rímválasztás feladatban A Szóvégi hangok összehasonlítása skála hasonló pszichometriai jellemzőket mutat, mint amit a Szókezdő hangok összehasonlítása skálánál láthattunk. A Cronbach-alfa mutató alacsony (0,450), és az itemmaradék-korrelációkból is több 0,2-nél kisebb. Tehát itt is elmondható, hogy a tételek nem egységes dolgot mérnek, kevéssé megbízhatóak. Az összpontszámok gyakorisági eloszlása a 17. ábrán látható. 27
17. táblázat. A Szóvégi hangok összehasonlítása feladat nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Nehézségi index (%) Itemmaradék korreláció ht8_vhhas_1 Hangtani tudatosság - szóvégi hangok összehasonlítása 1. feladat 82,6,194 ht8_vhhas_2 Hangtani tudatosság - szóvégi hangok összehasonlítása 2. feladat 64,2,088 ht8_vhhas_3 Hangtani tudatosság - szóvégi hangok összehasonlítása 3. feladat 61,5,348 ht8_vhhas_4 Hangtani tudatosság - szóvégi hangok összehasonlítása 4. feladat 74,3,111 ht8_vhhas_5 Hangtani tudatosság - szóvégi hangok összehasonlítása 5. feladat 74,3,376 ht8_vhhas_6 Hangtani tudatosság - szóvégi hangok összehasonlítása 6. feladat 73,4,232 17. ábra. Az összpontszámok gyakorisági eloszlása a Szóvégi hangok összehasonlítása feladatban A Szóvégi hang megadása skála megbízhatósága kiváló (Cronbach-alfa: 0,889) (18. táblázat). Azonban a skálaösszpontszámok erős plafonhatást mutatnak (18. ábra). A teljes vizsgálati minta 41,3% a feladatot maximális teljesítménnyel oldotta meg. 28
18. táblázat. A Szóvégi hang megadása feladat nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Nehézségi index (%) Itemmaradék korreláció ht9_vh_1 Hangtani tudatosság - szóvégi hang megadása 1. feladat 82,6,576 ht9_vh_2 Hangtani tudatosság - szóvégi hang megadása 2. feladat 73,4,660 ht9_vh_3 Hangtani tudatosság - szóvégi hang megadása 3. feladat 50,5,730 ht9_vh_4 Hangtani tudatosság - szóvégi hang megadása 4. feladat 50,5,730 ht9_vh_5 Hangtani tudatosság - szóvégi hang megadása 5. feladat 64,2,747 ht_9_vh_6 Hangtani tudatosság - szóvégi hang megadása 6. feladat 60,6,797 18. ábra. Az összpontszámok gyakorisági eloszlása a Szóvégi hang megadása feladatban A Hangszegmentálás feladatsor belső konzisztenciája (Cronbach-alfa: 0,916) és az itemmaradékkorrelációi is kiválóak, továbbá a nehézségi sorrend is az elvárásoknak megfelelően alakul (19. táblázat). Az eloszlás mutató azonban ismét magas értékeket jelez a szélsőséges övezetekben (19. ábra). 29
19. táblázat. A Hangszegmentáció feladat nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Nehézségi index (%) Itemmaradék korreláció ht10_szeg_1 Hangtani tudatosság - hangszegmentálás 1. feladat 49,5,670 ht10_szeg_2 Hangtani tudatosság - hangszegmentálás 2. feladat 49,5,615 ht10_szeg_3 Hangtani tudatosság - hangszegmentálás 3. feladat 25,7,813 ht10_szeg_4 Hangtani tudatosság - hangszegmentálás 4. feladat 24,8,868 ht10_szeg_5 Hangtani tudatosság - hangszegmentálás 5. feladat 22,0,853 ht10_szeg_6 Hangtani tudatosság - hangszegmentálás 6. feladat 22,9,808 19. ábra. Az összpontszámok gyakorisági eloszlása a Hangszegmentáció feladatban A Szóvégi szótag leválasztása feladatsor megbízhatóságát becslő Cronbach-alfa mutató értéke 0,765. Az item-maradék korrelációk az elfogadható tartományba esnek (20. táblázat). A skálapontszámok eloszlását szemléltető hisztogram alapján láthatjuk, hogy ebben a feladatban is jelentős plafonhatás tapasztalható (20. ábra). 30
20. táblázat. A Szóvégi szótag leválasztása feladat nehézségi mutatóit és az egyes tételek együttjárása a maradék tételek összegével Nehézségi index (%) Itemmaradék korreláció ht11_vsztg_1 Hangtani tudatosság - szóvégi szótag leválasztása 1. feladat 79,8,516 ht11_vsztg_2 Hangtani tudatosság - szóvégi szótag leválasztása 2. feladat 77,1,564 ht11_vsztg_3 Hangtani tudatosság - szóvégi szótag leválasztása 3. feladat 73,4,368 ht11_vsztg_4 Hangtani tudatosság - szóvégi szótag leválasztása 4. feladat 73,4,528 ht11_vsztg_5 Hangtani tudatosság - szóvégi szótag leválasztása 5. feladat 82,6,527 ht11_vsztg_6 Hangtani tudatosság - szóvégi szótag leválasztása 6. feladat 72,5,558 20. ábra. Az összpontszámok gyakorisági eloszlása a Szóvégi szótag leválasztása feladatban A Szókezdő hang leválasztása skála megbízhatósága (Cronbach-alfa: 0,937) és itemmaradékkorrelációi magasak (21. táblázat). A skála eloszlásdiagramja azonban azt mutatja, hogy a vizsgálatba bevont gyerekek 54%-a nem tudta a skála egyetlen feladatát sem megoldani, így jelentős padlóhatás érvényesül. 31
21. ábra. Az összpontszámok gyakorisági eloszlása a Szókezdő szótag leválasztása feladatban Nehézségi index (%) Itemmaradék korreláció ht12_khle_1 Hangtani tudatosság - szókezdő hang leválasztása 1. feladat 39,4,765 ht12_khle_2 Hangtani tudatosság - szókezdő hang leválasztása 2. feladat 28,4,818 ht12_khle_3 Hangtani tudatosság - szókezdő hang leválasztása 3. feladat 33,9,847 ht12_khle_4 Hangtani tudatosság - szókezdő hang leválasztása 4. feladat 25,7,850 ht12_khle_5 Hangtani tudatosság - szókezdő hang leválasztása 5. feladat 20,2,703 ht12_khle_6 Hangtani tudatosság - szókezdő hang leválasztása 6. feladat 23,9,902 21. ábra. Az összpontszámok gyakorisági eloszlása a Szókezdő szótag leválasztása feladatban A hangtani tudatosságot mérő 12 skálán végzett faktorelemzés a skálák 1 vagy 2 dimenziós voltát támogatják. A kétfaktoros megoldás eredményeit a 22. táblázatban szemléltetjük. Látható, hogy néhány skála jól elkülönül a két dimenzió alapján, néhány azonban magas kereszttöltéseket ad, vagyis mindkét faktorral jelentős korrelációt mutat. A kapott eredmény összességében inkább az egydimenziós szerkezetet erősíti meg. Mint az a 22. ábrán is látható, az összpontszámok eloszlása csak részben tekinthető normálisnak. 32
22. táblázat. A Hangtani tudatosság feladatsorozatának faktorelemzése Faktorok I. II. ht10_szeg_ossz Hangtani tudatosság - hangszegmentálás összpontszám,896 ht5_szint_ossz Hangtani tudatosság - hangszintézis összpontszám,893 ht12_khle_ossz Hangtani tudatosság - szókezdő hang leválasztása összpontszám,839 ht3_vh_ossz Hangtani tudatosság - szóvégi hang leválasztása összpontszám,706,500 ht2_kh_ossz Hangtani tudatosság - szókezdő hang megadása összpontszám,683,431 ht6_khhas_ossz Hangtani tudatosság - szókezdő hangok összehasonlítása összpontszám,656,419 ht8_vhhas_ossz Hangtani tudatosság - szóvégi hangok összehasonlítása összpontszám,651 ht1_rim_ossz Hangtani tudatosság - rímfelismerés összpontszám,761 ht7_rimv_ossz Hangtani tudatosság - rímválasztás összpontszám,438,716 ht11_vsztg_ossz Hangtani tudatosság - szóvégi szótag leválasztása összpontszám,639 ht4_ksztg_ossz Hangtani tudatosság - szókezdő szótag leválasztása összpontszám,629 ht9_vh_ossz Hangtani tudatosság - szóvégi hang megadása összpontszám,565,570 22. ábra. Az összpontszámok gyakorisági eloszlása a Hangtani tudatosság feladatsorozatában Az iskolába lépő gyermekek nyelvi tudatosságának vizsgálatára kidolgozott 6 mérőmódszer korrelációs eredményeit a 23. táblázat összegzi. A legszorosabb összefüggéseket az Ellentétek megnevezése a Grammatikai és a Hangtani tudatosság skálákkal mutatja (0,662 és 0,682). A legalacsonyabb együttjárást pedig a Szótagterjedelem és a Főfogalmak megnevezése között láthatjuk (0,433). Az eredmények összességében a skálák konvergens és divergens validitása mellett szólnak. 33
23. táblázat. A Nyelvi tudatosság vizsgálatát alkotó feladatok közötti együttjárások Szt Fm Száe Gt Ht Ellentétek megnevezése (Em),468,619,497,662,682 Szótagterjedelem (Szt),433,520,453,567 Főfogalmak megnevezése (Fm),463,565,635 Számemlékezet (Száe),533,558 Grammatikai tudatosság (Gt),747 Hangtani tudatosság (Ht) p*<0,05; p**<0,001. A spontán írással kapcsolatos gyakorisági eredmények a tanulmány Függelékében találhatóak. Felvétellel kapcsolatos észrevételek és javaslatok A teszt felvételével kapcsolatban több tesztfelvevő is jelezte, hogy a hangtani tudatosság vizsgálatára szolgáló feladatokat az óvodások nem mindig értették meg, a felvétel a kudarcok miatt nehéz és nagyon megterhelős volta gyermek számára. Előfordult, hogy a feladatok interferáltak egymással (pl. a HT 3. feladatában a gyermeknek a szóvégi hangot kell leválasztania, a következőben a szókezdő szótagot). A felvételi tapasztalatokat a fenti empirikus eredmények is alátámasztják, hiszen sok esetben padlóhatás érvényesült, vagyis a gyermekek jelentős része nem tudott egyetlen feladatot sem megoldani. Értékeléssel és pontozással kapcsolatos észrevételek és javaslatok Az Ellentétek megnevezése, a Szótagterjedelem, a Főfogalmak megnevezése, a Számemlékezet, a Grammatikai tudatosság és a Hangtani tudatosság feladatokban a válaszok pontozása az útmutató alapján egyértelmű. A Spontán írás értékelésével kapcsolatban több kérdés is felmerült, így javasoljuk az értékelési szempontok pontosítását és kiegészítését az alábbiak szerint (a javasolt változatást dőlt betű jelzi): Semmit nem ír Rajzol Írást imitálva firkál Tud írni: betűt számot (megfelelő válasz aláhúzandó) Külön álló különböző betűk száma (ha szavakat ír, akkor nem számoljuk) Szavak száma (ha mondatot ír, akkor csak a mondatokon kívül írt külön álló szavakat számoljuk) Értelmetlen betűcsoportok: Értelmes szavak: Mondatok száma 34
A leírt betűk nyomtatott kis (KB) vagy nagybetűk (NB), írott kis- (IKB) vagy nagybetűk (INB); Szóírás esetén az egységek elkülönülnek vagy van erre jelzés: nem részben igen Az írás iránya Forgatott, tükrözött betűk felsorolása Helyesen elolvassa-e a leírtakat:: nem részben mindent Az útmutatóban a több spontán írásminta is található, ugyanakkor ezek értékelés hiányában kevéssé segítik a pontozást, így javasjuk azok kiegészítését. A tesztanyagokkal (űrlap, útmutató) kapcsolatos észrevételek és javaslatok Az űrlap 7. oldalán a 3. feladatnál hiányzik az összesített pontérték rögzítésére szolgáló cella. A 10. oldalon az 5. feladat utasításában hiányzik egy vessző: Találd ki, melyik szó ez?. A 13. oldalon a 10. feladat instrukciójában több helyen is hibásan kérdőjel szerepel. Szintén ezen az oldalon a 11. feladat második gyakorlófeladatában elírás szerepel. A véglegesített változathoz készítendő útmutatót pontosítás céljából ki kellene egészíteni az alábbiakkal: A feladatok felvételéhez biztosítsunk csendes, nyugodt körülményeket. Ha a vsz. a Szótagterjedelemben téveszt, akkor javítjuk: Figyelj csak! Én azt mondtam, hogy na-bági-lat. Neked ugyanezt kell mondanod, hogy na-bá-gi-lat. A Szótagterjedelem és a Hangtani tudatosság feladatokban a gyermek ismert hanghelyettesítéseit nem számítjuk hibának. A Szótagterjedelem és a Számemlékezet feladatokban az utolsó szónál vigyük le a hanglejtést. A Grammatikai tudatosság gyakorló feladatait meg lehet ismételni, szükség esetén ki lehet egészíteni továbbiakkal A Hangtani tudatosság feladatok esetén, ha vsz. nem értette meg a feladatot, akkor az eredeti példákat ismételjük el. A Hangtani tudatosság feladatokban a Rímválasztás kivételével a tesztszavakat nem szabad megismételni. A Spontán írásnál, ha vsz. megkérdezi, hogy mit vagy miről írjon, akkor azt mondjuk: Bármit, amit te szeretnél. Az instrukciók sok esetben bevezetőjükben majdnem azonosak, az első rátanulás után a gyermek megtapad, a homogén gátlás miatt nehezen vált. Éppen ezért érdemes lenne a feladatok sorrendjét, az instrukciókat átgondolni, esetleg az Aktívszókincs-vizsgálatot, vagy szünetet közbeiktatni. 35