TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK

Hasonló dokumentumok
A nemzetközi turistaérkezések száma megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

Hosszantartó növekedés a nemzetközi turizmusban a kihívások ellenére

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

és több mint ezermilliárd USD bevétel világszerte 2012-ben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VII. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I XI. havi teljesítményéről

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

USE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés.

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IX. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január novemberi teljesítményéről

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt április 13.

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

Sokáig voltam távol?

EURÓPAI TURIZMUS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK

EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2015/2. negyedéves jelentése

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

EURÓPAI TURIZMUS 2017-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK

1. táblázat - A világ tűzeseteinek összesített adatai az országokban ( )

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország

Külképviselet Információs iroda. Helsinki. Stockholm. Dublin. Bécs. Madrid. Róma. Tokió. Tel- Aviv

KÖZÉP-DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMA január - december

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

EURÓPAI TURIZMUS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2016/3. negyedéves jelentése

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

Richter Csoport hó I. félévi jelentés július 31.

EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2015/4. negyedéves jelentése

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december

Turizmus Magyarországon

Richter Csoport hó I. negyedévi jelentés május 7.

TÉNYEK ÉS ELÔREJELZÉSEK

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január-május

Richter Csoport hó I-III. negyedévi jelentés november 6.

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag

Budapest Maraton és Félmaraton 1.

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

Trendforduló volt-e 2013?

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

JANUÁR- AUGUSZTUS TREND RIPORT A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint,

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

SAJTÓREGGELI július 23.

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

OKTÓBER TREND RIPORT A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

SZEPTEMBER TREND RIPORT A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

Átírás:

A világ turizmusának alakulása 2006-ban TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK A UNWTO Tourism Barometer tanulmány alapján összeállította Sulyok Judit 1 A Turisztikai Világszervezet előzetes adatai szerint 2006-ban minden korábbinál több, 842 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak. A turisztikai kiadások a rendelkezésre álló, nem teljes évi adatok alapján mérsékeltebb ütemben bővültek. A Légitársaságok Nemzetközi Szövetségének adatai szerint 2006 első tizenegy hónapjában 5,8%-kal nőtt az egy utaskilométerre jutó árbevétel (RPK). A járatok kihasználtsága 76% körül alakult. Az elmúlt néhány év a szállodaipar számára is kiemelkedően pozitív eredményeket hozott. A legjobb kihasználtsággal az ázsiai szállodák működtek, ezzel szemben az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPAR) a Közel- Keleten és Európában volt a legmagasabb. Az európai házak átlagosan 69,2%-os kihasználtságot értek el. Az ágazatot jellemző piaci trendek az elosztási csatornákat jelentős mértékben befolyásolták: az utazók körében egyre népszerűbb az on-line információkeresés és foglalás, valamint a személyre szabott utazási csomagok összeállításának igénye. Ezzel párhuzamosan csökken a papíralapú információk szerepe. A világ turizmusát 2007-ben befolyásoló tényezők között a világgazdaság alakulását és az euró USA-dollár árfolyam alakulását szükséges kiemelni. A desztinációk marketingjében megnőtt az igény az új költséghatékony technológiák alkalmazása iránt, a nemzeti turisztikai hivatalok tevékenységében pedig kiemelt szerepet kap a turisztikai szolgáltatókkal, a szakmával való együttműködés. Mindezen tényezők figyelembevételével összességében a világ turizmusának 4%-os bővülését jelzi előre a Turisztikai Világszervezet 2007-re. 1. A nemzetközi turistaérkezések száma A Turisztikai Világszervezet (United Nations World Tourism Organization, UNWTO) előzetes adatai szerint 2006-ban tovább bővült a világ turizmusa: a tavalyi évben minden korábbinál több, 842 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak. Az átlagosan 4,5%-os bővülés mögött ugyan földrészenként, illetve régiónként eltérő eredmények állnak, az utazási kedv azonban a negatív külső hatások ellenére továbbra is stabilnak tekinthető. Az abszolút értékben 36 milliós bővülés elsősorban Európának (+17 millió nemzetközi turistaérkezés) és Ázsiának (+12 millió érkezés) köszönhető (1. táblázat és 1. ábra). A forgalom havi alakulását tekintve a nemzetközi turistaérkezések száma 2006-ban a húsvéti időszak által befolyásolt március és április hónapokat kivéve folyamatos növekedést mutatott. A nemzetközi turisztikai bevételekről rendelkezésre álló adatok a főbb desztinációk eltérő eredményeit mutatják: az Amerikai A nemzetközi turistaérkezések számának megoszlása (%), 2006 Amerika 16,2 Ázsia 19,8 Afrika 4,8 Közel-Kelet 4,8 1. ábra Európa 54,4 A nemzetközi turistaérkezések száma, 2005-2006 1. táblázat 2005 2006 millió fő 2006/2005 Afrika 37,3 40,3 +8,1% Amerika 133,5 136,3 +2,1% Ázsia 155,4 167,1 +7,7% Európa 441,0 458,0 +3,9% Közel-Kelet 39,2 40,8 +8,4% Világ 806,0 842,0 +4,5% 1 A Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportjának munkatársa. TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM 51

Egyesült Államokban 2006 első tizenegy hónapjában 5%- kal bővültek a turisztikai bevételek, Spanyolországban és Franciaországban ezzel szemben stagnálás volt tapasztalható. A 2006. év két legjelentősebb sporteseményének (Téli Olimpiai Játékok és FIFA Labdarúgó Világbajnokság) otthont adó Olaszország és Németország egyaránt profitáltak az eseményekből, ami a turisztikai bevételek növekedésében is nyomon követhető. 2. A világ legfontosabb küldőországai A 2006. évre vonatkozóan rendelkezésre álló nem teljes körű adatok alapján elmondható, hogy a nemzetközi turisztikai kiadások az elmúlt évben mérsékeltebb ütemben bővültek. 2006 első három ében 10% feletti növekedés jellemezte Belgiumot, Bulgáriát, Finnországot, Lengyelországot, Norvégiát és Spanyolországot. A tengerentúli küldőpiacok közül az argentin, a brazil, az indiai, a kínai és a koreai utazók költöttek legalább 10%- kal többet külföldi utazásra, mint a megelőző, 2005. év azonos időszakában. Ezek alapján a feljövő küldőpiacok közé sorolható Lengyelország, India, Brazília, Korea és Kína. A legfontosabb európai küldőpiacok kiutazó turizmusa 2006-ban eltérő képet mutatott: míg Németországban a kiadások volumene a kiutazások számánál dinamikusabb mértékben bővült, Nagy-Britannia esetében hasonló növekedés volt tapasztalható. Az elmúlt néhány évben egyre fontosabbá váló Oroszországban a kiutazások száma a költést meghaladó mértékben emelkedett (2. táblázat). 3. A turisztikai ágazatok teljesítménye 3.1. LÉGI KÖZLEKEDÉS A Légitársaságok Nemzetközi Szövetségének (International Air Transport Association, IATA) adatai szerint 2006-ban a légi közlekedést is bővülés jellemezte: az első tizenegy hónapban 5,8%-kal nőtt az egy utaskilométerre jutó árbevétel (RPK). A kihasználtság 76% körül alakult, ami egy százalékponttal magasabb az egy évvel korábban regisztrált értéknél. A legdinamikusabban fejlődő régiók a Közel-Kelet (+15,7%) és Afrika (+8,4%) voltak. A légi közlekedés további fejlődését jelzi, hogy a IATA 2007-re 2,5 milliárd USD profitot prognosztizál az ágazat számára, szemben a 2006. évi 500 milliós veszteséggel. Az Európai Légitársaságok Szövetsége (Association of European Airlines, AEA) tagjainak utasforgalma 5,2%-kal bővült 2006. január-november között. Ezen belül a belföldi forgalmat 2,7%-os, a nemzetközi forgalmat 5,7%-os növekedés jellemezte. A legdinamikusabban (+10,7%) az Európát Észak-Afrikával összekötő járatok forgalma emelkedett, Európán belül a tag légitársaságok 6,8%-kal több utast szállítottak. A tengerentúli relációk közül a legjobb eredményeket a dél-atlanti/dél-amerikai (+12,7%) és a távol-keleti (+10,3%) járatok érték el. 3.2. SZÁLLODAIPAR Az elmúlt néhány év a szállodaipar számára a világ és Magyarország viszonylatában is kiemelkedően pozitív eredményeket hozott. A Deloitte tanácsadó cég által a világ 140 országában, több mint hétezer szállodára vonatkozó adatokat vizsgáló HotelBenchmarkTM felmérés adatai szerint 2006-ban a szállodák forgalmát dinamikus bővülés jellemezte. A világ turizmusát pozitívan befolyásoló tényezők úgymint a kedvező gazdasági környezet, a nemzetközi nagyrendezvények, a stabil utazási kereslet és a piacra újonnan belépő desztinációk iránti érdeklődés a szálláshelyek eredményeiben is megmutatkozik. A kontinensek közül a legjobb kihasználtsággal az ázsiai szállodák működtek, ezzel szemben az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPAR) a Közel-Keleten és Európában volt a legmagasabb. Az európai házak átlagosan 69,2%-os kihasználtsággal működtek, ami 1,8 százalék- A világ 10 legfontosabb küldőpiaca lakosságának nemzetközi turisztikai kiadásai 2005 2006 2006/2005 milliárd USD változás 1. Németország 74,4 74,8-0,3% 2. USA 69,0 72,0 +4,4% 3. Nagy-Britannia 59,6 62,6 +3,7% 4. Franciaország 30,5 31,2 +1,2% 5. Japán 27,3 26,9 +3,8% 6. Kína 21,8 24,3 +11,8% 7. Olaszország 22,4 23,1 +2,2%* 8. Kanada 18,4 20,8 +6,2% 9. Oroszország 17,8 18,8 +5,6% 10. Korea 15,4 18,2 +18,4% 52 TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM 2. táblázat * Megjegyzés: I-II..

A szállodai értékesítés főbb adatai, 2005-2006 3. táblázat Foglaltság (%) Átlagos szobaár (USD) RevPAR (USD) 2005 2006 változás 2005 2006 változás 2005 2006 változás Európa 69,2 67,4 +2,8% 139 129 +8,4% 97 87 +11,4% Európa (euró) 69,2 67,4 +2,8% 110 104 +5,6% 76 70 +8,5% Ázsia 71,8 71,8 0,0% 121 110 +10,0% 87 79 +10,1% Közel-Kelet 68,8 69,5-1,0% 143 121 +17,8% 98 84 +16,7% Közép- és Dél-Amerika 64,4 64,0 +0,6% 118 108 +9,3% 76 69 +10,0% Forrás: Deloitte Hotelbenchmark TM felmérés ponttal magasabb az egy évvel korábban regisztráltnál. Kontinensünkön az átlagos szobaár 110 euró körül alakult, ami a földrészek közül (a Közel-Kelettel együtt) az egyik legmagasabb volt. Ezzel párhuzamosan az egy kiadható szobára jutó árbevétel (76 euró) is Európában volt a legmagasabb. Az európai szállodák 2006. évi vendégforgalmát kiemelten pozitívan befolyásolta az Olaszországban megrendezésre került Téli Olimpia, a németországi Futball Világbajnokság, illetve a Rembrandt, Picasso és Mozart évfordulókhoz kapcsolódó kulturális rendezvények (3. táblázat). Nemzetközi összehasonlításban a budapesti szállodákhoz hasonló foglaltsággal működtek 2006-ban a berlini és a milánói szállodák is. A fő versenytársaknak tartott Bécs és Prága a magyarországinál jóval pozitívabb eredményeket mondhatott magáénak. A 2005. évihez képest ugyanakkor Budapesthez hasonlóan Prágában is visszaesett a foglaltság. A legmagasabb, 75%-ot meghaladó foglaltsággal a londoni, az amszterdami, a dublini, a római, a zürichi és a bécsi szállodák működtek. A legdinamikusabb kapacitásbővülés a lisszaboni, a varsói, a londoni és az athéni kínálatot jellemezte (4. táblázat). 4. táblázat A szállodák kapacitáskihasználtsága a főbb európai városokban, 2005-2006 Város Foglaltság (%) 2005 2006 változás London 76,2 82,4 +8,2% Amszterdam 76,6 78,9 +3,0% Dublin 74,1 78,1 +5,3% Róma 73,7 77,1 +4,7% Zürich 71,3 76,1 +6,7% Bécs 72,6 75,6 +4,1% Koppenhága 72,6 74,9 +3,1% Párizs 70,7 74,4 +5,1% Oslo 69,8 73,5 +5,3% Stockholm 70,7 73,3 +3,7% Prága 74,2 72,1-2,9% Moszkva 71,9 71,2-1,0% Isztambul 74,6 71,2-4,6% Brüsszel 67,6 70,9 +4,9% Madrid 67,9 70,1 +3,2% Barcelona 70,4 69,9-0,7% Luxemburg 68,9 69,4 +0,7% Reykjavik 64,3 68,1 +5,9% Berlin 63,6 67,6 +6,3% Budapest 72,2 67,6-6,3% Milánó 63,9 67,5 +5,5% Athén 61,3 65,9 +7,4% Pozsony 72,2 65,5-9,3% Varsó 56,7 63,7 +12,2% Genf 60,2 63,5 +5,5% Lisszabon 55,1 63,1 +14,6% Frankfurt 62,2 60,6-7,0% Megjegyzés: rangsor a 2006. évi foglaltság alapján. Forrás: Deloitte Hotelbenchmark TM felmérése TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM 53

12,0% A nemzetközi turistaérkezések számának változása Európában 2. ábra 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% Észak-Európa Nyugat-Európa Közép- és Kelet-Európa Dél-Európa és a Mediterrán térség 2004/2003 2005/2004 2006/2005 3.3. ELOSZTÁSI CSATORNÁK ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Az ágazatot jellemző piaci trendek az elosztási csatornákat is jelentős mértékben befolyásolták az elmúlt időszakban. Az utazók körében egyre népszerűbb az on-line információkeresés és foglalás, valamint a személyre szabott utazási csomagok összeállítása iránti igény. A technikai lehetőségeknek köszönhetően az utazók maguk állíthatják össze útvonalukat és az igénybe venni kívánt szolgáltatásokat. Ezzel párhuzamosan csökken a papíralapú információk szerepe. A világháló adta lehetőségek az információkereséstől a vásárlásig a teljes utazási folyamatot végigkísérik. A PhoCusWright becslése szerint például az Amerikai Egyesült Államokban a szálláshelyi bevételeknek ma már 46%-a on-line módon érkezik. Az on-line hirdetések piacát is jelentős fejlődés jellemezte az elmúlt években: a Zenith Optimedia adatai szerint az elmúlt tíz évben az on-line hirdetések átvették a korábban vezető mozik és óriásplakátok szerepét, az előrejelzések szerint 2009-re az on-line hirdetések értéke a rádióhirdetésekét is meghaladja. A legfejlettebb országokban a lakosság 70%-a rendelkezik internethozzáféréssel (a világátlag 17%) 2. 2005-ben az Amerikai Egyesült Államok, Japán és Nagy-Britannia lakosai a médiafogyasztásra szánt idejük egyötödét (22%) a világhálón töltötték el, ezzel szemben az on-line hirdetések aránya ezekben az országokban összességében 7% körül alakult. Norvégiában, Svédországban és Nagy-Britanniában a hirdetések egytizede on-line hirdetés. 2 További információ a lakosság internet-hozzáféréséről: www.internetworldstats.com. 54 TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM 4. Európa turizmusa Európa 2006-ban több, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó nagyrendezvénynek (Téli Olimpia, FIFA Futball Világbajnokság) és évfordulónak (Rembrandt, Mozart és Picasso) adott otthont, ami a kontinens turizmusát pozitívan befolyásolta. Bár arányát tekintve a nemzetközi turistaérkezések száma mérsékelt ütemben (+4%) bővült Európában, abszolút számokban továbbra is a kontinens könyvelhette el a legnagyobb növekedést (+17 millió nemzetközi turistaérkezés). A diszkont légitársaságok forgalmának bővüléséből profitáló desztinációkkal szemben az egyéb úti célok a kereslet csökkenéséről számoltak be. Európán belül az egyes régiókat eltérő eredmények jellemezték. A Közép- és Kelet-Európa iránti kereslet az elmúlt évek dinamikus bővülését követően konszolidálódott, 2006-ban a nemzetközi turistaérkezések száma régiónkban 1%-kal emelkedett. Ennek ellenére 2006-ban is kiemelkedő eredményeket mondhatott magáénak Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia és Szlovákia. Észak-Európában a nemzetközi turistaérkezések száma 7%-kal, Nyugat-Európában és a Mediterrán térségben pedig 4-4%-kal haladta meg a 2005. évben regisztráltat (2. ábra) 3. 2006-ban Magyarország versenytárs országai közül folyamatos növekedés jellemezte Szlovákia 3 A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2006-ban 38,3 millió látogató érkezett Magyarországra, ami 5,9%-kal magasabb a 2005. évben regisztráltnál. A hazánkba több napra látogatók száma 9,3 millió főt (-7,8%) tett ki.

Ország A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása Magyarország versenytárs országaiban Kategória 2005 (ezer fő) I. 2005 (változás az előző év azonos időszakához képest, %) II. III. IV. 5. táblázat 2006 (változás az előző év azonos időszakához képest, %) I. II. III. Ausztria TCE 19 952 +11,1-9,2 +1,2 +6,8-4,3 +11,6 +1,2 Csehország TCE 6 336 +10,5 +2,8 +1,3 +7,1-1,2 +6,6 +4,3 Horvátország TCE 8 467 +18,2 +3,5 +7,7 +10,0-13,4 +6,0 +0,9 Magyarország TF 10 048-17,7-8,9-26,1-12,6-16,1-7,7-4,2 Lengyelország* TF 15 200 +12,3 +0,3 +4,8 +2,1-1,0 +5,3-3,4 Románia TCE 1 430 +14,9 +3,7 +3,1 +4,7-12,1-7,3-12,9 Szlovákia TCE 1 515 +10,1 +10,4 +2,3 +16,3 +10,0 +14,3 +3,6 Szlovénia TCE 1 555 +13,6 +0,6 +0,6 +8,6 +0,7 +4,8 +2,0 Megjegyzés: TF = turistaérkezések száma, TCE = külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken. *A 2005. és 2006. évi változás alapja a látogatók száma a határon. és Szlovénia turizmusát. Emellett a második és a harmadik ben jelentősebben bővült az osztrák és a cseh beutazó forgalom. A vendégforgalom Magyarországhoz hasonlóan Romániában mutatott csökkenést (5. táblázat). 5. Makrogazdasági környezet A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF) adatai szerint a világgazdaság 2006-ban 5,1%-kal bővült, a 2007. évre pedig 4,9%-os növekedés várható. 2006-ban a világátlagtól elmaradó mértékben emelkedett az euróövezet (+2,4%) és a fő küldőpiacok Németország (+1,3%), Nagy-Britannia (+2,7%), az Amerikai Egyesült Államok (+2,9%) és Japán (+2,1%) GDP-je. 2006-ban a legdinamikusabban bővülő gazdaságok Kína (+10,0%) és India (+7,3%) voltak. 2007-ben a világ átlagnál dinamikusabb növekedés várható Indiában, Kínában és Oroszországban, az európai küldőpiacok közül a legnagyobb mértékű növekedés az előrejelzések szerint Hollandia, Németország és Spanyolország gazdaságát jellemzi majd (3. ábra). 3. ábra A GDP változása a fő küldőpiacokon, 2007 12,0% 10,0% 10,0 8,0% 7,3 6,5 6,0% átlag 4,0% 2,0% 2,3 2,3 2,9 2,1 2,7 1,3 1,3 3,0 2,9 2,0 0,0% Ausztria Franciaország Hollandia India Japán Kína Nagy-Britannia Németország Olaszország Oroszország Spanyolország USA euróövezet Megjegyzés: előrejelzés. Forrás: IMF TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM 55

6. 2007. évi előrejelzés A turisztikai szakemberek egybehangzó véleménye szerint az elmúlt néhány évben tapasztalt gyors ütemű növekedés nem tartható fenn, amiben szerepet játszik több külső tényező is, úgymint az éghajlatváltozás vagy a madárinfluenza veszélye. Az éghajlatváltozás várhatóan a téli hóviszonyokat is nagymértékben befolyásolja. A világ turizmusát 2007-ben alakító tényezők között a világgazdaság és az euró-usa-dollár árfolyam alakulását szükséges kiemelni. A desztinációk marketingjében megnő az igény az új költséghatékony technológiák alkalmazása iránt, a nemzeti turisztikai hivatalok tevékenységében pedig kiemelt szerepet kap a turisztikai szolgáltatókkal, a szakmával való együttműködés. Mindezen tényezők figyelembevételével összességében a világ turizmusának 4%-os bővülését jelzi előre a Turisztikai Világszervezet 2007-ben. Európában a nemzetközi turistaérkezések számának 3%-os növekedése várható. A kontinensen 2007-ben kevesebb és kisebb tömegeket vonzó nagyrendezvényre kerül sor, amelyek közül a franciaországi Rugby Világbajnokságot és a spanyolországi Americas Cup versenyt szükséges kiemelni. Németországban emelkedik az általános forgalmi adó mértéke, ami az utazásokra is hatással lesz. A diszkont légitársaságok szerepe továbbra is meghatározó, elsősorban a rövidebb utazások során. Bulgária és Románia európai uniós csatlakozása az utazási keresletet ezen országokba pozitívan befolyásolja, míg Szlovéniában az euró bevezetésének lehetnek a turizmusban pozitív hatásai. További információ: United Nations World Tourism Organization (UNWTO), www.unwto.org, Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport, 1052 Budapest, Sütő u. 2., Levelezési cím: 1054 Budapest, Hold u. 1., telefon: (1) 411-2360, fax: (1) 438-8088, e-mail: kutatas@itthon.hu, honlap: www. itthon.hu > Szakmai oldalak > Piackutatások és Turizmus Bulletin. Pályázati felhívás Az év turisztikai témájú szakdolgozata, 2007 A Magyar Turizmus Zrt. 2007-ben hetedik alkalommal hirdet pályázatot a felsőoktatási intézmények számára a legjobb turisztikai témájú szakdolgozatok díjazására. A pályázaton az akkreditált hazai felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói, valamint az esti, levelező és posztgraduális képzésben, illetve a távoktatásban részt vevő hallgatók indulhatnak államvizsgán eredményesen megvédett turisztikai témájú szakdolgozatukkal. A pályázatra egy-egy intézmény legfeljebb öt értekezést nevezhet be, amelyből legfeljebb két pályamű idegen nyelvű is lehet. Az intézmények az általuk legszínvonalasabbnak ítélt öt szakdolgozatot a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportjának (cím: 1054 Budapest, Hold u. 1., e-mail: kutatas@itthon.hu) juttassák el 2007. szeptember 15-ig elektronikus formában és egy nyomtatott, összefűzött példányban. Az érvényes pályázat további feltételei a Magyar Turizmus Zrt. honlapján (www.itthon.hu Szakmai oldalak / Piackutatások és Turizmus Bulletin/ Szakdolgozat pályázat) olvashatók. A témaválasztást a Magyar Turizmus Zrt. továbbra sem kívánja keretek közé szorítani, a pályázók szabadon választhatnak a turizmushoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó témát. Mindazonáltal a Társaság szívesen fogadja a turizmus nemzetgazdasági jelentőségével, a nemzeti, regionális vagy vállalkozói szintű turizmusmarketinggel, a regionális kérdésekkel, egy-egy turisztikai termékkel, illetve a nemzeti és hazai turizmus aktuális kérdéseivel foglalkozó diplomamunkákat. A pályázatra beérkezett szakdolgozatokat a Magyar Turizmus Zrt. által felkért szakmai zsűri bírálja el Alapos, tudományos igényű munka, valamint Újszerű témaválasztás kategóriában. A pályázat nyertesei értékes díjban és könyvjutalomban részesülnek. Az elbírálást követően az eredményhirdetésre és a díjkiosztóra 2008 tavaszán kerül sor ünnepélyes keretek között. A pontos időpontról írásban értesítjük az oktatási intézményeket és a pályázókat. További információ: Kiss Kornélia, kutatási csoportvezető, Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport, telefon: (1) 488-8718, e-mail: kutatas@itthon.hu, honlap: www. itthon.hu. 56 TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM