INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Csontváry Kosztka Tivadar Általános és Alternatív Iskola INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009.

2 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 4 1.1 A minőségirányítási program célja, tartalma... 4 1.2. A minőségirányítási program nyilvánossága... 5 1.3. A minőségfejlesztési rendszer felülvizsgálata... 5 1.4. Az iskola bemutatása... 5 2. MINŐSÉGPOLITIKÁNK... 6 2.1. Az Önkormányzati Minőségirányítási Programban megfogalmazott fenntartói elvárások az intézmény vonatkozásában ( fenntartói minőségcélok)... 6 2.2. Küldetésnyilatkozat... 7 2.3. Minőségcélok, sikerkritériumok... 7 3. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGÉNEK FELELŐSSÉGI KÖRE... 9 3.1. Minőségügyi vezető... 9 3.2. Minőségfejlesztési csoport... 10 4. AZ ISKOLA MEGHATÁROZÓ KULCSFOLYAMATAI... 10 4.1. Pedagógiai munka tervezése... 10 4.1.1. Stratégiai tervezés... 11 4.1.2. Tanév tervezése... 11 4.1.3. Az SNI-s tanulók fejlesztésének tervezése... 11 4.2. Az iskola partnerközpontú működtetése... 12 4.2.1. Iskolai hagyományok, rendezvények szervezése... 12 4.2.2. Kommunikáció partnereinkkel... 12 4.2.3. Panaszkezelési rend... 12 4.3. Oktatás, nevelés... 12 4.3.1. Tanulók értékelése... 12 4.4. Gazdálkodás az erőforrásokkal... 13 4. 4. 1. Új munkatársak felvétele és betanítása... 13 4. 4. 2. Munkatársak értékelése... 13 4. 4. 3. Munkatársak képzése... 13 5. Az intézményi munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere... 14

3 5.1. Tanulói tudásszint mérése... 14 5.2. Egyéb mérések... 14 5.3. Országos mérésekkel összefüggő intézményi feladatok... 14 5.4. SNI-s tanulókkal kapcsolatos feladatvégzés ellenőrzése... 15 6. PEDAGÓGUSOK ÉS AZ INTÉZMÉNYBEN VEZETŐI FELADATOKAT ELLÁTÓK, TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI, AZ ÉRTÉKELÉS RENDJE... 15 6.1. Az értékelés szempontjai... 16 6.1.1. Pedagógusok... 16 6.1.2. Középvezetők... 16 6.2. Az értékelés eszközei:... 16 7. AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS PERIÓDUSAI, MÓDSZEREI, A FENNTARTÓI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERREL VALÓ KAPCSOLATA... 17 7.1. Szervezeti kultúra fejlesztése... 17 7.1.1. Helyzetfelmérés... 17 7.1.2. A szervezetikultúra-fejlesztés célrendszerének meghatározása... 17 7.1.3. Beavatkozás... 18 7.1. 4. Értékelés és továbbfejlesztés... 18 7. 2. Folyamatos fejlesztés biztosítása... 19 7.3. Indikátorrendszer... 19 7.4 Külső ellenőrzések... 20 7.5. Partneri igény és elégedettségvizsgálat... 20 7.6. Irányított önértékelés... 21 9. Mellékletek:... 22

4 1. Bevezető 1.1 A minőségirányítási program célja, tartalma A közoktatási törvény előírja, hogy a közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában ( a továbbiakban IMIP )kell meghatározni, melyet az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni - az intézmény működésének folyamatát, (kulcsfolyamatait) - ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, - tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét - a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. - A teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. - A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.

5 1.2. A minőségirányítási program nyilvánossága Az intézményi minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni: - a dokumentum megtalálható és bárki számára nyilvános az iskola könyvtárában, - az igazgató, igazgató-helyettesek és a minőségirányítási vezető kérésre felvilágosítást ad az abban foglaltakról. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. 1.3. A minőségfejlesztési rendszer felülvizsgálata Az iskola vezetése évente értékeli a minőségfejlesztési rendszer működését, az esetlegesen felmerülő problémákat a nevelőtestület elé tárja. Szükség esetén, valamint jogszabály módosulása miatt, a jogszabályban előírt eljárásrend alapján tartalmában módosíthatja. 1.4. Az iskola bemutatása Iskolánk 8 évfolyamos általános iskola, mely ellátja a nem tanköteles korú fiatalok képzését is. Közvetíteni kívánjuk az alapvető tudományos igényű ismereteket, erkölcsi normákat. Fontosnak tartjuk az egészséges életmód igényének kialakítását. Tudatosan csökkenteni akarjuk a tanulókat érintő kudarcok számát, a sikerorientációs munkát tartjuk célravezetőnek. Speciális programunk a Lépésről Lépésre Iskolai Program, amely a kooperatív tanulási technikák és a projekt módszer alkalmazását helyezi előtérbe. Már az alsó tagozaton is kiemelten kezeljük az informatika oktatást. Az idegen nyelv tanítása során tanulóink angol vagy német nyelvet választhatnak. Választható órában biztosítjuk a néptánc oktatást. A JAM program keretében tanulóink játékos formában sajátíthatják el a gazdasági alapismereteket. Erdei iskolát szervezünk felső tagozaton évente egy-egy alsós és felsős tanulócsoport részére.

6 2. Minőségpolitikánk Az iskola minőségpolitikáját a fenntartó által elfogadott minőségirányítási programban meghatározott minőségcélok szem előtt tartásával, az abban megfogalmazott fenntartói elvárások, illetve intézményünk számára meghatározott feladatok figyelembe vételével határoztuk meg. 2.1. Az Önkormányzati Minőségirányítási Programban megfogalmazott fenntartói elvárások az intézmény vonatkozásában ( fenntartói minőségcélok) o Nyújtson segítséget minden rászoruló gyermeknek az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi- és a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz. o Értékelje tanterve beválását az iskolai célok tükrében. Az alapkészségeket (szövegértés, szövegalkotás, gondolkodási készségek) fejlessze 1-8 évfolyamon keresztül. o Fejlessze az oktatás tartalmát és kínálatát. o Indítson személyiségfejlesztő programokat. o Működtessen esélyegyenlőséget biztosító oktatási, nevelési programokat. o Biztosítsa a tankötelezettség teljesítését. o Biztosítson tanórán kívüli foglalkozásokat, tanulási lehetőségeket. o A pedagógiai program céljaihoz kapcsolódó szabadidős tevékenység szervezése. o Segítse a továbbtanulást, pályaválasztást. o Fejlessze szervezeti kultúráját a jó munkahelyi légkör érdekében. o Készítsen hosszú távú humán erőforrás tervet. o Működjön együtt a megelőző és követő oktatási-nevelési intézményekkel, óvodákkal, középiskolákkal. o Tartson partneri kapcsolatot a szülőkkel. o Készítsen tervet a taneszköz-ellátottság fejlesztésére, beszerzésekre. o Kapacitásával gazdálkodjon hatékonyan. o Tanügyigazgatási dokumentumai legyenek naprakészek.

7 2.2. Küldetésnyilatkozat Célunk olyan intézmény működtetése, amely Ellátja a törvényi kötelezettségből adódó, illetve a Pedagógiai programban vállalt feladatokat. Korszerű tudással, hasznosítható ismeretekkel rendelkező tanulókat képez. Olyan értékeket közvetít, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményére, környezetére is pozitív hatást gyakorolnak. Integrált oktatás keretében segíti a sajátos nevelési igényű tanulókat. A korszerű ismeretekkel rendelkező tanulókat a társadalom művelt, együttműködő, alkalmazkodni tudó, egészséges és környezettudatos tagjaivá neveli. Olyan környezetet biztosít, ahol a szellemi és emberi értékként a szeretet, tolerancia, a másság elfogadása, a világ iránti nyitottság képviseltetik magukat. A szabadidős programjai szervezésekor kiemelt célnak tekinti az egészséges életmód formálását, a mindennapos mozgást, és a természet megismerésének, megszerettetésének, védelmének tudatosítását. Folyamatos pályázati lehetőségek kihasználásával elősegíti az intézményi innovációt, és a korszerű tárgyi feltételek javítását. 2.3. Minőségcélok, sikerkritériumok CÉLUNK, hogy az iskola elsősorban a közoktatási törvényben az iskolatípushoz rendelt, pedagógiai programunkban vállalt és rögzített feladatait maradéktalanul ellássa. iskolai nevelőmunkánkkal olyan értéket közvetítsünk, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére pozitív hatást gyakoroljanak. SIKERKRITÉRIUMOK Célunkat akkor értük el, ha a szülői, tanulói és alkalmazotti elégedettségmutatók mértéke legalább 70%-os értéket mutat, és ezek együttes átlaga sem gyengébb. Célunkat akkor értük el, ha az iskolában a lemorzsolódás mértéke 5% alatt marad, valamennyi tanulónk a kívánt intézménytípusban folytathatja tanulmányait.

8 tanulóink korszerű ismeretekkel, hasznosítható tudással rendelkezzenek. Kiemelt figyelmet fordítunk az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére. a tanulók képességeit oly módon fejlesszük, hogy igényeiknek megfelelő középfokú oktatási intézményben folytathassák tanulmányaikat. olyan iskolai környezet biztosítása, melyben szellemi és emberi értékként a szeretet, a tolerancia, a másság elfogadása, a világ iránti érdeklődés képviseltetik magukat. hogy korszerű informatikai ismeretekkel rendelkező tanulókat képezzünk. hogy egész napos iskolai foglalkozásokon, a napközi otthonban az egészséges életmód, a mindennapos mozgás, és természet megismerése, védelme, környezetük megóvása kiemelt hangsúlyt kapjon. iskolai programjainkkal környezettudatos szemléletmódot alakítsunk ki, mely lehetővé teszi az Öko iskola cím elnyerését. a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítésével megvalósuljon Célunkat akkor értük el, ha a bukások száma a kerületi átlag alatt marad. A fejlesztésre szoruló tanulók 2. osztály végére sikeresen teljesítik a követelményeket. A mérési eredmények átlaga meghaladja a 450 pontot. Célunkat akkor értük el, ha a tanulók legalább 80 %-a az általa választott iskolatípusba nyer felvételt első helyen. Célunkat akkor értük el, ha a tanulók egyéni képességeihez igazodó differenciált fejlesztés, tehetséggondozás napi gyakorlattá válik. A neveltségi szint mérésekor a kerületi átlagot elérjük. Célunkat akkor értük el, ha a 8. évfolyam végére valamennyi tanuló alapszintű felhasználói számítástechnikai ismeretekkel rendelkezik. Célunkat akkor értük el, ha játék és mozgásközpontú tevékenységek heti rendszerességgel, tervezett formában megjelennek a napközis foglalkozásokon. Célunkat akkor értük el,ha Öko iskolaként a fenntarthatóság elveit a napi gyakorlat szintjén alkalmazzuk. Célunkat akkor értük el, ha ezen tanulók szociális hátrányaikat leküzdve beilleszkednek társaik közé, és a felzárkóztató és

9 az esélyegyenlőség. megvalósítsuk a sajátos nevelésű igényű tanulók integrált oktatását kiemelt kapcsolatot ápoljunk a szomszédos óvodákkal. a felnőttek oktatása során valamennyi hallgató sikeresen elvégezze az évfolyamot. az iskola valamennyi alkalmazottja elkötelezett legyen a partnerközpontú működés érdekében. Legyen biztosított a folyamatos intézményfejlesztés lehetősége. integrációs programjaink eredményeképpen tanulmányi eredményeikben javulás mutatkozik. Célunkat akkor értük el, ha ezek a tanulók sikeresen beilleszkednek az osztályközösségekbe, és megfelelő szakemberek segítségével továbblépnek magasabb évfolyamra. Célunkat akkor értük el,ha minél több iskoláskorú gyerek választja intézményünket. Célunkat akkor értük el, ha a nem tanköteles hallgatók lemorzsolódása minimális mértékű. Célunkat akkor értük el, ha az alkalmazotti elégedettségmérés a minőségirányítási rendszer 100%-os ismertségét és legalább 80%-os elfogadottságát mutatja. 3. Az intézmény vezetőségének felelősségi köre Az intézmény vezetősége elkötelezett a minőségirányítási rendszer létrehozásában, annak működtetésében és folyamatos fejlesztésében. Ennek érdekében meghatározza a minőségpolitikát, gondoskodik az erőforrásokról és vezetői átvizsgálásokat végez. 3.1. Minőségügyi vezető A minőségügyi vezetőt az SzMSz ben rögzítettek szerint a KT egyetértésével az igazgató bízza meg. Feladata a minőségfejlesztési munka szervezése, végrehajtásának ellenőrzése, a minőségfejlesztési csoport irányítása. Kiemelt feladatai: a) Elkészíti a minőségfejlesztési munka éves munkatervét, figyelemmel az IMIP, a partneri igény és elégedettségvizsgálat, az irányított önértékelés és a rendszer működtetéséből adódó intézkedési tervekre. b) Folyamatosan ellenőrzi a munkaterv végrehajtását, vezetői értekezleten tájékoztatja az iskolavezetést, tanév végén írásos beszámolót készít.

10 c) Koordinálja a minőségfejlesztési csoport munkájában részt vevő teameket, ellenőrzi munkájukat. d) Folyamatosan gyűjti a minőségfejlesztési rendszer bemenő adatait, javaslatot tesz az esetlegesen szükségessé váló beavatkozásokra. 3.2. Minőségfejlesztési csoport A minőségfejlesztési csoport tagjait a nevelőtestület egy meghatározott időre választják, a megbízást az igazgató adja. Munkájukat a munkatervben rögzített feladatok alapján, külön juttatásért végzik. Az állandó team 3 tagú. A minőségfejlesztési rendszer működése során feltárt problémák megoldására, feladatok, egyes intézkedések végrehajtására további minőségi körök szervezhetők. A minőségi körök megalakítására a minőségügyi vezető tesz javaslatot, tagjait határozott időre az igazgató bízza meg. A minőségi körök megválasztják vezetőjüket, projekttervet készítenek, írásban beszámolnak az elvégzett munkáról. A minőségi kör munkáját a minőségügyi vezető értékeli, melyen az igazgató is részt vesz. 4. Az iskola meghatározó kulcsfolyamatai Iskolánk minőségpolitikája az alábbi kulcsfontosságú tevékenységekre épül, melyek folyamatos figyelemmel kísérése megfelelő rálátást biztosít az intézményben kitűzött célok megvalósulása, illetve a fenntartói elvárásoknak való megfelelés tekintetében. 4.1. Pedagógiai munka tervezése Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes iskolai munkában. Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a tervezési szintek meghatározása. Az iskolában folyó tartalmi munkát meghatározó alapdokumentum az iskola pedagógiai programja. A pedagógiai programban rögzített alapelvekre épül az intézmény minőségpolitikája és ehhez kapcsolódó minőségcélok rendszere. A stratégiai terveket az éves munkatervek bontják le operatív feladatokra.

11 4.1.1. Stratégiai tervezés Az iskola annak érdekében, hogy fejlesztéseit a céljainak megfelelően fókuszálni tudja, megtervezi stratégiáját. Meghatározza a hosszú távú dokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát, egymáshoz való viszonyát. Az iskola helyi tantervének felülvizsgálata ha a közoktatási törvény másként nem rendelkezik négyéves periódusonként célszerű. A felülvizsgálat és módosítás folyamatát szabályozzuk. ( 1. sz. melléklet) 4.1.2. Tanév tervezése Éves munkaterv A hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavatkozásra van szükség, és meghatározza az ebből adódó feladatokat. A munkatervben kitűzzük a tanév tartalmi feladatait, a megvalósítás munkarendjét, szervezeti kereteit, időhatárait, felelősi rendszerét és a megvalósítás sikerkritériumait. Az éves tervezés a munkaközösségek munkaterveire épülve történik. (2. sz. melléklet) Tantárgyfelosztás Az induló tanév tantárgyfelosztását az igazgató a megelőző tanév végén elkészíti. 4.1.3. Az SNI-s tanulók fejlesztésének tervezése Az érintett szakemberek a szakértői vélemény és a fejlesztési program alapján elkészítik az egyéni fejlesztési terveket. Az igazgatóval egyeztetve az eljárási rend szerint meghatározzák az éves teendőket. (3. sz. melléklet)

12 4.2. Az iskola partnerközpontú működtetése 4.2.1. Iskolai hagyományok, rendezvények szervezése Az iskolai hagyományok pontos rendje a szervezeti és működési szabályzatban került rögzítésre. A hagyományokhoz kötődő és egyéb iskolai rendezvények pontos rendje az aktuális tanév munkatervében kerül rögzítésre. 4.2.2. Kommunikáció partnereinkkel A partnerközpontú tevékenység feltételezi a partnerek azonosítását, elégedettségük mérését, illetve igényeikhez történő folyamatos alkalmazkodást. Ennek érdekében a partneri elégedettség mérés eredményeit elemezzük, az eredményeit megtartjuk, fejlesztésre szoruló területeit kiemelten gondozzuk. (7. sz. melléklet) 4.2.3. Panaszkezelési rend Az iskola meghatározta a panaszkezelés folyamatának lépéseit, a feljebbviteli szinteket, mind a tanulók, mind a szülők, illetve az alkalmazottak körében. Törekszünk, hogy a panasz azon a szinten kerüljön megoldásra, amely a legközelebb van az érintetthez. (6. sz. melléklet) 4.3. Oktatás, nevelés Az iskolai oktatás, nevelés eredményeinek folyamatos figyelemmel kísérése saját mérési rendszer működtetését feltételezi. Az oktatás részterületeinek mérésének konkrét programját (időpont, feladat, eljárási mód, résztvevők köre, felelősök, ) az iskola pedagógiai programja határozza meg. 4.3.1. Tanulók értékelése A nevelőtestület az értékelés egységes követelményrendszerét az iskola pedagógiai programjában kidolgozta. A rendszer alkalmazásának módját, tapasztalatait a félévi és tanév végi értékelő értekezleten elemzi, szükség esetén javaslatot tesz a korrekciókra.

13 4.4. Gazdálkodás az erőforrásokkal Cél: megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. A belépő új munkaerő kiválasztására és betanulására (figyelembe véve a jogszabályokat, intézményünk küldetését, alapértékeit ill. a kiválasztás szempontjait) eljárásrendet alkalmazunk. 4. 4. 1. Új munkatársak felvétele és betanítása Cél: olyan pályáztatási, kiválasztási és betanulási folyamat kialakítása és működtetése, amely biztosítja azt, hogy az üres álláshelyet betöltessük, és az új munkatársak az intézményi hagyományok és az elfogadott értékek, valamint a biztonságos munkavégzés szabályait és feltételeit a mentor segítségével megismerjék, és a gyakorlatban alkalmazzák. Ennek érdekében kidolgozásra kerül az Új munkatársak felvétele és betanulása folyamatleírás. 4. 4. 2. Munkatársak értékelése Az eljárás az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak teljes tevékenységére alkalmazandó. Az intézményvezetés kidolgozza a pedagógusok és a nem pedagógus alkalmazottak munkájának értékelési rendjét. A munkatársak értékelési rendszerének alapelveit a Pedagógiai Program tartalmazza. 4. 4. 3. Munkatársak képzése Cél: a pedagógus munkatársak továbbképzési rendszerének olyan kialakítása és működtetése, amely épít a pedagógusok országos továbbképzési rendszere által biztosított lehetőségekre, kötelezettségekre. Biztosítja az intézmény pedagógiai célkitűzéseinek elérését a munkatársak egyéni elképzeléseivel összhangban. A törvényi előírásoknak megfelelő, az intézmény éves beiskolázási és 5 évre szóló továbbképzési programjának elkészítése. Az eljárás tartalmazza az éves beiskolázási terv elkészítésének folyamatát. (5.sz. melléklet)

14 5. Az intézményi munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 5.1. Tanulói tudásszint mérése A tanulói tudásszint mérése az iskola Pedagógiai programjában meghatározottak alapján történik: Terület Résztvevők köre Időpontok Olvasás, szövegértés 4. és 8. évfolyam Tanév eleje és vége Matematika 6. és 8. évfolyam Tanév eleje és vége Tantárgyi mérések 1-8. évfolyam Munkatervben rögzítettek szerint 5.2. Egyéb mérések Terület Résztvevők köre Időpontok Tanulók fizikai állapotának 1-8. évfolyam Helyi tantervben rögzítettek mérése szerint Szociometriai vizsgálat 4-8. évfolyam Október Óvodából iskolába történő 1. osztályosok Szeptember átmenet problémái 4-5. évfolyam közötti 4. évfolyam vége, 5. Január átmenet problémái évfolyam eleje Önálló ismeretszerzés 3,5,7. évfolyam Március képességeinek mérése 5.3. Országos mérésekkel összefüggő intézményi feladatok Az országos mérési feladatok keretében történik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység mérése, értékelése, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődésének vizsgálata. Az országos mérési feladatokat a mindenkori tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza. Ezek a mérések minden tanévben kiterjed a negyedik, hatodik, nyolcadik évfolyamon minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont minden fenntartónak megküldi az országos mérés, értékelés eredményeit és felhívja a fenntartó figyelmét, amennyiben az eredmények alapján indokolt valamelyik iskolában az intézkedése. Ha az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, az iskola a fenntartó felhívásától számított három hónapon belül intézkedési tervet köteles készíteni, melyet meg kell küldeni a fenntartónak. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

15 Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. Az intézkedési tervben kell meghatározni a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ennek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást. Ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet, mely az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont jóváhagyásával válik érvényessé. Intézményi feladatok: - az okok feltárása, háttérvizsgálatok - munkaközösségi szintű elemzések, javaslatok összegyűjtése - az érintett pedagógusok munkájának elemzése - A országos mérés és értékelés eredményeinek elemzése, intézményi felhasználása (9. sz. melléklet) 5.4. SNI-s tanulókkal kapcsolatos feladatvégzés ellenőrzése Az ellenőrzés területei: Tanügyi dokumentumok és a szakmai munka ellenőrzése. (5. sz. melléklet) 6. Pedagógusok és az intézményben vezetői feladatokat ellátók, teljesítményértékelésének szempontjai, az értékelés rendje Cél: valamennyi pedagógus értékelésében egységes alapelvek, szempontok szerinti értékelés, amelynek során a résztvevők követhetik az értékelés folyamatát. A szabályozás kiterjed az iskola valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjára. Új belépők, illetve pályakezdők esetén értékelése a határozatlan idejű kinevezést követően kerül sor. Felelős: az igazgató Az értékelésben részt vevő egyéb vezetők: Igazgató-helyettesek Munkaközösség-vezetők

16 Amennyiben az értékelő nem az igazgató, az egyes vezetők külön megbízást kapnak a feladatra a beszámolási kötelezettség megjelölésével. 6.1. Az értékelés szempontjai 6.1.1. Pedagógusok - szakmai tudás - együttműködés - kommunikáció -felelősségvállalás, önállóság Az értékelés első időpontja: 2007/2008. tanév Gyakorisága: minden tanévben, ettől eltérően külön kérésre 6.1.2. Középvezetők - szakmai tudás - komplexitás, önállóság - vezetői attitüd - megbízhatóság, felelősségvállalás - szervezeti célok figyelembe vétele Az értékelés első időpontja: 2007/2008. tanév Gyakorisága: minden második tanévben, ettől eltérően külön kérésre A személyre szóló értékelés nem nyilvános, dokumentumai a személyi anyag részét képezik. A továbbiakban figyelembe lehet venni a minőségi munkáért járó kerestkiegészítés, jutalmazás, illetve más elismerés odaítélésénél. A szervezetre vonatkozó értékelést az iskola a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. 6.2. Az értékelés eszközei: - egyéni értékelő lapok - intézményi elvárások megfogalmazása A pedagógusok és nem pedagógusok értékelése és minősítése részletesen külön fejezetben található.

17 7. Az intézményi önértékelés periódusai, módszerei, a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolata 7.1. Szervezeti kultúra fejlesztése 7.1.1. Helyzetfelmérés A szervezeti kultúra vizsgálata az irányított önértékeléshez kapcsolódóan történik meg. A vizsgálat tartalmazza a szervezeti kultúra alábbi elemeinek felmérését: a munkatársak azonosulásának mértéke a szervezeti célok egészével, illetve egyes részeivel, egyéni- vagy csoportcélok elsőbbsége, a munka egyéni vagy csoportban való szervezése (cél munka orientáció), a feladatok és/vagy az emberi kapcsolatok elsőbbsége a (vezetői) döntésekben, a rövid vagy a hosszú távú célokra való koncentrálás (időhorizont), az ösztönzés rendje, motívumai, kockázatvállalás, az innováció bátorítása (nyitottság vagy elutasítás a változásokkal szemben), a konfliktusok kezelése a kontroll erőssége és jellege (szabályozás, előírás, felügyelet), önállóság függetlenség (felhatalmazás) vagy koordináció függés a cselekvésben, Az Cél, hogy a felmérés adjon képet az egyes elemek fontosságának megítéléséről, az értékek teljesülésével kapcsolatos elégedettségről. intézmény vezetése a felmérésbe vonja be az intézményben jelenleg alkalmazott pedagógus és nem pedagógus munkatársakat, az intézmény közvetlen partnereit. A felmérés elvégzésért, a minőségügyi vezető, az értékelés koordinálásáért, feldolgozásáért az igazgató és a minőségügyi vezető a felelős. 7.1.2. A szervezetikultúra-fejlesztés célrendszerének meghatározása A helyzetfelmérés eredményeiről a minőségügyi vezető egy összefoglalót készít, melyet a következő vezetőségi átvizsgáláson ismertet. Az intézményvezetése a vezetőségi átvizsgálás során a helyzetfelmérés eredményeire építve meghatározza a szervezeti kultúra fejlesztésének fő céljait, melyek a következő helyzetfelmérés

18 időpontjáig határozzák meg a szervezeti kultúra fejlesztésének irányvonalait. A célok meghatározásakor olyan szervezet kialakulását kell ösztönözni, amely képes az önmegújításra, az adott feladatok elvégzéséhez megfelelő szervezeti megoldások alkalmazására, amelynek légkörét a magas fokú együttműködés és nem az egymás rovására való versengés jellemzi, amelynek célja a konfliktusok feltárása és megoldása, amelyben a döntések a legideálisabb szinten hozhatók meg (felelősség, információ). 7.1.3. Beavatkozás Fejlesztési terv (program) készítése A szervezeti kultúra fejlesztésének fő céljaira építve a minőségügyi vezető elkészíti a következő helyzetfelmérés időpontjáig érvényes fejlesztési tervet. Ebbe a tervező munkába fejlesztő teamet is bevonhat. A fejlesztési tervet az irányított önértékelés nyomán készült intézkedési tervekkel egyszerre a tantestület hagyja jóvá. Eszközök és módszerek meghatározása és alkalmazása A szervezeti kultúra fejlesztése érdekében az intézmény vezetése határozza meg azokat az eszközöket, amelyek segítik, támogatják a sikeres változásokat. Főbb eszközök, módszerek: - A szervezet értékrendjének, normarendszerének vizsgálata (vallott, illetve követett értékek). - A szervezetet jellemző meggyőződések és feltételezések vizsgálata (rituálék, szimbólumok, mítoszok). - A vezetői mintaadás és elkötelezettség (részvétel és támogatás) tudatos alkalmazásának, erősítése, - Hatékony team-munka célszerű alkalmazása. - Szervezetfejlesztő tréningek tartása. - Képzések szervezése. 7.1. 4. Értékelés és továbbfejlesztés A szervezeti kultúra fejlesztési terve végrehajtásának ellenőrzéséért a minőségügyi vezető a felelős, aki a terv egyes elemeinek befejezése után vezetőségi átvizsgáláson ismerteti a végrehajtás tapasztalatait, és javaslatot tesz a szükséges korrekcióra.

19 7. 2. Folyamatos fejlesztés biztosítása A minőségfejlesztési rendszer működtetése az intézményi szintű PDCA ciklus, vagyis a folyamatos fejlesztés alkalmazását jelenti, melynek lépései: (P) Tervezés: Az intézményi munka tervezése a helyi nevelési-pedagógia és minőségirányítási programban, valamint az ezekre épülő tanmenetekben, munkatervekben történik. (D) Végrehajtás: A munkatársak a minőségirányítási programban rögzített folyamatleírások, valamint egyéb szabályzó dokumentumom és a szervezeti kultúrában gyökerező íratlan szabályok alapján végzik munkájukat. (C) Ellenőrzés: A minőségügyi vezető koordinálásával a minőségirányítási programban rögzített módon folyamatos mérés, információgyűjtés, elemzés, értékelés folyik. (A) Beavatkozás: Az elemzések, értékelések eredményeképpen feltárt fejlesztendő területekre intézkedési tervek készülnek, melynek végrehajtása a teljes dolgozói kör, a végrehajtás ellenőrzése és értékelése a minőségügyi vezető, valamint a vezetőség feladata. A folyamatos fejlesztés érdekében az információgyűjtés az alábbi csatornákon történik. 7.3. Indikátorrendszer Az ÖMIP-ben meghatározott elvárásokhoz igazodva az intézmény kidolgozza saját indikátorait, az intézmény működését jelző számszerű mutatóit. Az indikátorrendszer célja olyan számadatok folyamatos gyűjtése és rendszerben tárolása, amelyek jelzik a partneri, kiemelten a fenntartói elvárások teljesítésének mértékét, összehasonlíthatóvá teszik az intézmény pillanatnyi működését az intézményi célkitűzésekkel, sikerkritériumokkal, összehasonlíthatóvá teszik az intézmény működését az egyes tanévek között. A vezetői átvizsgálások során évente legalább egyszer ki kell elemezni a fenntartói elvárások és az intézményi célkitűzések teljesülését a mutatók

20 értékei alapján. Az elemzés eredményétől függően a szükséges intézkedések meghozatala az igazgató felelőssége. Az indikátorrendszer folyamatos vezetésének ellenőrzése, valamint az indikátorrendszerrel fogalakozó vezetői átvizsgálás elékészítésé a minőségügyi vezető feladata. 7.4 Külső ellenőrzések Az intézményben folyó külső (szakmai, pénzügyi, törvényességi) ellenőrzések, vizsgák során sok olyan észrevétel, megjegyzés, megállapítás fogalmazódik meg részben a jegyzőkönyvekben, részben jegyzőkönyvön kívül, valamint szakmai beszélgetések során melyek jól hasznosíthatók az intézmény folyamatos fejlesztésében. E tapasztalatok, információk összegyűjtése, elemzése, ezek alapján fejlesztő javaslatok megfogalmazása a minőségügyi vezető feladata. Ennek érdekében: a minőségügyi vezető részt vesz minden a fent említett eseményekhez tartozó záró megbeszélésen, és a folyamatos fejlesztéshez felhasználható információkról, megállapításokról feljegyzést készít, minden értékelő jegyzőkönyvből a minőségügyi vezetőnek egy másolati példányt le kell adni, minden munkatárs feladata, hogy a fent említett események során keletkezett információkat a minőségügyi vezetőhöz eljuttassa. A minőségügyi csoport az információkat folyamatosan elemzi, szükség esetén javaslatokat készít elő, amelyeket a vezetőséggel egyeztet. Az elemzések eredményeiről, javaslatairól a vezetőségi átvizsgáláson beszámol. 7.5. Partneri igény és elégedettségvizsgálat Iskolánkban minden tanévben egy- egy célcsoportnál folyik partneri igény és elégedettség vizsgálat. Partnerek köre Felmérés Mérés módja Mérés eszköze Mérési eredmény gyakorisága értékelése Szülők Évente Mintavételes: Kérdőív Minőségi kör 1. - 8. osztály Tanulók Évente Felső tagozat Kérdőív Osztályfőnökök Belső Irányított Alkalmazottak ( Klímateszt Minőségi kör munkatársak önértékelés során teljes körű) Fenntartó Vezetői ciklushoz igazodóan Hivatali mintavételes kérdőív Minőségügyi vezető A felmérést összegző elemzés, értékelés után intézkedési terv készül.

21 7.6. Irányított önértékelés Az ellenőrzés egyik fontos eszköze az intézményi (irányított) önértékelés, melynek területeit az alábbiak: 1) az intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai ezen belül különösen: a) a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében, b) az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása, c) a meglévő folyamatok szabályozottsága, d) a szabályozási rendszer teljes körűsége, e) az erőforrások figyelembevételének módja, f) a partneri (tanulói, szülői, pedagógusi, fenntartói stb.) igények figyelembevételének módja. 2) az intézmény által elért eredmények, ezen belül különösen: a) a munkatársak bevonásának mértéke, b) a folyamatos fejlesztés eredményei, c) a partnerek (kisgyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartók stb.) elégedettsége, d) a szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága, e) a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei, f) a kitűzött célok elérése, megvalósítása, g) az erőforrások felhasználásának hatékonysága. Az irányított önértékelést 4 éves periódusokban tervezzük. (8. sz. melléklet) Az önértékelés célja, hogy az intézmény a fenntartói elvárások, illetve saját nevelési-pedagógia és minőségirányítási program célkitűzései ismeretében rendszeresen, teljes körűen, tényekre alapozva felmérje adottságait, valamint elért eredményeit, s ennek segítségével azonosítani tudja a szervezet erős és gyenge pontjait, kijelölje a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztési területeket, meghatározza a továbbfejlődés irányait, és a továbbfejlődéshez szükséges intézkedéseket, információt szolgáltasson a fenntartó szakmai ellenőrzéséhez. Az irányított önértékeléshez kapcsolódóan végezzük a szervezeti kultúra vizsgálatát is.

22 9. Mellékletek: 1. sz. melléklet A Pedagógiai Program felülvizsgálatához 2. sz. melléklet Éves munkaterv készítésének folyamata 3. sz. melléklet SNI-s tanulók fejlesztési folyamata 4. sz. melléklet SNI-s tanulókkal kapcsolatos feladatvégzés ellenőrzése 5.sz melléklet A továbbképzési rendszer működtetése 6. sz. melléklet Panaszkezelési rend (tanulói, szülői, alkalmazotti) 7. sz. melléklet Partneri igény és elégedettségmérés folyamata 8. sz. melléklet Irányított önértékelés folyamata 9. sz melléklet