MUNKAFÜZET A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV

JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok, Mária út 19. Pf.: 176. Telefon: 56-510-710; Fax: 56-510-711 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL-1100 E-mail: info@szolnok-ped.sulinet.hu URL: http://www.szolnok-ped.sulinet.hu Igazgató: Szabó Győzőné MUNKAFÜZET A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV elkészítéséhez Készítette: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat és az Esélyek Háza munkacsoportja 2007. 1

BEVEZETŐ A Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítéséhez készült munkafüzet tartalmi elemei Az Oktatás és Kulturális Minisztérium (OKM) egyebek mellett a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 89. -a a társadalmi különbségek csökkentését különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni a minőségi oktatáshoz az egyenlő hozzáférés biztosításával. Ennek érvényesítése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. Az intézkedési terv elkészítésének nélkülözhetetlen az érintett intézmény oktatásszervezési gyakorlatának, illetve a tanulói összetételének áttekintése, annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. A munkafüzet négy részből áll: Az első fejezet a Helyzetelemzést és az a hozzá szükséges táblázatokat tartalmazza. Ezek majd az esélyegyenlőségi terv mellékletét képezik. A második rész az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez nyújt útmutatást, a legfontosabb elemeket tartalmazza. A felvázolt kötelező elemeken túl a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv bővíthető, kiegészíthető további, esélyegyenlőségi szempontból releváns tartalmi elemekkel. A harmadik fejezetben a szükséges törvényi utalásokat gyűjtöttük össze. A negyedik rész a fogalmak egységes értelmezésekhez nyújt segítséget. Hogyan használjuk a munkafüzetet? A helyzetelemzés a vizsgált elemek szükségességének és céljának meghatározásával kezdődik. Általában táblázatok segítik a megfogalmazható eredményeket, problémákat. Már itt célszerű rövid összegzéseket, a feltárt hiányosságokra megoldási javaslatokat megfogalmazni. Ezek segítik a SWOT-elemzés elkészítését. Az intézkedési terv annak felépítését is mutatja. Az általános célokat a konkrét célok és kötelezettségek kinyilatkoztatása követi. Ehhez kapcsolódnak a felelősségek. A helyzetelemzés által feltárt problémák megoldására akciótervet kell kidolgozni. A célkitűzésekhez indikátorokat kell megfogalmazni. Az intézkedést ki kell dolgozni, megvalósítását meg kell tervezni. A folyamatot ellenőrizni, értékelni kell, amit az érintettek számára nyilvánossá kell tenni. Ezeknek a részeknek a kidolgozását kérdésekkel, javaslatokkal támogatjuk. A terv záradékában a dátumon kívül meg kell jelölni, hogy ki fogadta el, ki nyilvánított egyetértést, és meg kell jelölni a terv időbeli hatályát. A gyermek kifejezés az óvodáskorúakra, a tanuló pedig az iskoláskorúakra vonatkozik. A terv elkészítéséhez jó munkát kívánnak a szerzők. 2

ebből ebből 1. HELYZETELEMZÉS A helyzetelemzés az esélyegyenlőséget érintő problémák, hiányosságok feltárását segíti. Ez lesz a kiindulópontja az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló beavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezésének. Az intézkedési terv eredményességének alapvető feltétele, hogy az elemzés alapos és pontos legyen. A vizsgálandó adatokkal kitöltött adattáblák a helyzetelemzés mellékleteként használandók. 1.1. A nevelési és oktatási intézmények tanulói összetétele, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának vizsgálata Ez a rész segíti annak a megállapítását, hogy az intézmény mennyire befogadó, illetve, hogy folytat-e szegregált oktatás-szervezési gyakorlatot. Népességi adatok jellemzése (annak megállapítása, hogy az intézmény körzetében lakó valamennyi 3-18 éves korosztály közoktatási ellátásáról gondoskodnak-e, azaz biztosított-e a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek teljes körű óvodáztatása.) A települési intézkedési terv, vagy az önkormányzati adatok alapján jellemezze az intézmény körzetébe tartozó 3-18 évesek számának alakulását, az el- és bevándorlást, a lakosság etnikai megoszlását az elmúlt 3 év vonatkozásában! 1.1.1. Intézményi alapadatok Az 1. számú táblázat alkalmas az óvodáskorúak és az iskolások sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek és hátrányos helyzetű (HH) / halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) számának, illetve integrált, vagy elkülönített csoportban történő foglalkoztatásának regisztrálására. 1. táblázat: Intézményi alapadatok OM azonosító: 038406 Intézmény neve, címe: Fenntartó neve, címe: Főállású pedagógusok száma: 54 Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma 15 Hátrányos helyzetű (HH)* óvodás gyermekek száma: 15 Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)** óvodás gyermekek száma: 6 Sajátos nevelési igényű (SNI)*** óvodás gyermekek száma 15 Integráltan - gyógypedagógiai csoportban 15 3

ebből ebből ebből Az intézménybe járó tanulók száma: 244 HH tanulók száma 213 HHH tanulók száma 149 Az intézménybe járó magántanulók száma: - Az intézménybe járó tanulók sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): 244 Integrált oktatásban részesül 2 gyógypedagógiai tagozaton tanul 244 Más település(ek)ről bejáró tanulók száma: 31 HH 31 HHH 26 SNI 31 * a továbbiakban HH ** a továbbiakban HHH *** a továbbiakban SNI A táblázat alapján adja meg a következő adatokat! Kérjük számítsa ki a következő arányokat az óvodások adatai alapján és adja meg százalékban! Milyen arányban vannak jelen az óvodások körében az SNI gyermekek: 100% Milyen arányban vannak jelen az óvodások körében a HH gyermekek? 100% Milyen arányban vannak jelen az óvodások körében a HHH gyermekek? 40% Az integráltan foglalkoztatott SNI gyermekek aránya (az összes SNI tanulóhoz viszonyítva): 0.% Az integráltan foglalkoztatott HH gyermekek aránya az összes HH gyermekek számához viszonyítva): 0% Az integráltan foglalkoztatott HHH gyermekek aránya (az összes HHH gyermekek számához viszonyítva): 0% Valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek intézményes nevelésben részesül: igen nem (Húzza alá a megfelelőt!) Levonható következtetés: Az SNI gyermekek a fogyatékosság súlyosabb foka már óvodás korban biztonsággal diagnosztizálható. Az intézményünkbe kerülő gyerekek integrált keretek között eredményesen nem képezhetőek. Levonható következtetés: A HH gyermekek rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családokból érkeznek. 4

Levonható következtetés: A HHH gyermekek említésre méltó arányban vannak jelen az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező családokból. Milyen fejlesztést kell majd tervezni? (Pl. gyógypedagógiai ellátás, pszichoszociális fejlesztés) A sérülésspecifikus fejlesztési terv összeállítását a gyermekek aktuális állapotfelmérése határozza meg. Ez a diagnosztikus támpont lesz a kiinduló pontja a fejlesztések meghatározásának. Leggyakrabban alkalmazott fejlesztések: beszédfejlesztés, nagy és finom mozgások fejlesztése, mozgáskoordináció,hallásészlelés fejlesztése, alapvető szociális képességek,szokásszabályrendszer elsajátítása. Kérjük számítsa ki a következő arányokat az iskoláskorúak adatai alapján és adja meg százalékban! Milyen arányban vannak jelen az iskolások körében az SNI tanulók: 100% Milyen arányban vannak jelen az iskolások körében a HH tanulók? 87.% Milyen arányban vannak jelen az iskolások körében a HHH tanulók? 61% Az integráltan foglalkoztatott SNI tanulók aránya (az összes SNI tanulók számához viszonyítva): Az integráltan foglalkoztatott HH tanulók aránya (az összes HH tanulók számához viszonyítva): 0,8% Az integráltan foglalkoztatott H HHH tanulók aránya (az összes HHH tanulók számához viszonyítva): 0,94% Valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű tanuló intézményes nevelésben-oktatásban részesül: igen nem (Húzza alá a megfelelőt!) Levonható következtetés: Az SNI tanulók tekintetében intézményünk szegregált keretek között neveli-oktatja tanulóit. Hozzánk feltehetően azok a gyermekek járnak akik ép társaikkal nem tudnak együtt haladni a normál rendszerű iskolai képzésben. Levonható következtetés: A HH tanulók iskolás tanulóink körében is magas a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok száma. 5

Levonható következtetés: A HHH tanulók magas arányban vannak jelen az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező családokból.. Milyen fejlesztést kell majd tervezni? (Pl. gyógypedagógiai ellátás, pszichoszociális fejlesztés) Diagnosztikus állapotfelmérésen alapuló egyéni fejlesztési tervek készítése.( pl.bal-jobb oldal differenciálása, téri orientáció fejlesztése, testséma kialakítása,mozgáskoordináció, nyelv és komunikáció fejlesztése,pszichomotoros fejlesztés,emlékezet, figyelem praktikus gondolkodáas fejlesztése, matamatikai képességek, szövegértés fejlesztése. 1.1.2. Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma A 2. számú táblázatban feladatellátási helyenként, a 3.a táblázatban évfolyamonként, a 3.b táblázatban óvodai csoportonként, illetve osztályonként rögzíthetjük az óvodáskorú gyermekek, tanulók számát, kiemelve a HH/HHH, illetve SNI tanulók számát. 2. táblázat: Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma Kérjük, nevezze meg, milyen feladatot lát el az intézmény az egyes feladatellátási helyeken (pl. tagintézmény, másik telephely). A nem oktatási ill. óvodai nevelési célú feladatellátási helyeket nem szükséges feltüntetni (pl. pedagógiai szakszolgálat, diákotthon, stb.) A feladatellátási hely pl. tagintézmény, telephely; a funkció pl. óvoda, alsó tagozat, napközi, kollégium) Feladatellátási hely (megnevezése és címe) Funkció Főállású pedagógusok száma Gyermekek, tanulók száma HH HHH SNI gyermekek / tanulók száma székhely 54 259 229 154 259 telephely Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető 1.1.3. Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése A táblázat alapján állapítsa meg az oktatási esélyegyenlőség érvényesülését a feladatellátási helyek szempontjából! Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata: 6

Biztosított-e minden gyermek, tanuló számára a neveléshez, oktatáshoz való egyenlő hozzáférés az intézmény minden feladatellátási helyén? Igen nem (Húzza alá a megfelelőt!) Indokolja az eltéréseket! Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az intézmény tagintétményei, telephelyei között, azaz nem tér el egymástól 25%-nál nagyobb mértékben: Igen nem (Húzza alá a megfelelőt!) Indokolja a jelentős eltéréseket! Kimutatható-e területi koncentráció az SNI gyermekek feladatellátási helyét illetően? Igen nem (Húzza alá a megfelelőt!) Indokolja a 25%-nál nagyobb eltéréseket! 3.a táblázat: Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként (az intézmény egésze, azaz az összes feladatellátási hely vonatkozásában) Kérjük, hogy az évfolyamokat a legalacsonyabb életkorú csoporttól/osztálytól kiindulva tüntessék fel. óvodai csoport / évfolyam gyermek száma a korcsoportban / tanulók száma az évfolyamon Össze sen gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Normál (általános) tanterv HH HHH SNI Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Össze sen HH HHH SNI Össze sen Gyógypedagógiai csoport, tagozat HH HHH SNI Óvodai vegy. 7 7 7 2 7 Óvodai nagycs. 8 8 8 4 8 ÉATÁI 1. évf 6 6 4 3 6 ÉATÁI 2. évf 3 3 1 1 3 ÉATÁI 3. évf. 4 4 4 4 4 7

óvodai csoport / évfolyam gyermek száma a korcsoportban / tanulók száma az évfolyamon Össze sen gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Normál (általános) tanterv HH HHH SNI Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Össze sen HH HHH SNI Össze sen Gyógypedagógiai csoport, tagozat HH HHH SNI ÉATÁI 4. évf. 4 4 4 4 4 ÉATÁI 5 6 6 3 3 6 ÉATÁI 6 5 5 2 1 5 ÉATÁI 7 5 5 4 3 5 ÉATÁI 8 1 1 1 1 1 TATÁI 1 10 10 10 10 10 TATÁI 2 7 7 7 6 7 TATÁI 3 10 10 10 8 10 TATÁI 4 7 7 7 5 7 TATÁI 5 7 7 7 5 7 TATÁI 6 14 14 12 5 14 TATÁI 7 10 10 9 7 10 TATÁI 8 9 9 9 5 9 K.f. 9 7 7 7 3 7 K.f. 10 3 3 3 3 3 K.f. 11 21 21 21 7 21 K.f. 12 21 21 21 3 21 Sz. i. 9 17 17 14 14 17 Sz.i. 10 12 12 11 11 12 Sz.i. 11 35 35 23 22 35 Sz.i. 12 13 13 13 13 13 SZ.i.13 7 7 5 5 7 Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető. 8

A táblázat alapján állapítsa meg az oktatási esélyegyenlőség érvényesülését a korcsoportok / évfolyamok szempontjából! Kimutatható koncentráció az SNI gyermekek korcsoportját illetően. Igen nem (Húzza alá a megfelelőt!) Kimutatható koncentráció a HH gyermekek korcsoportját illetően. Igen nem (Húzza alá a megfelelőt!) Kimutatható koncentráció a HHH gyermekek korcsoportját illetően. Igen nem (Húzza alá a megfelelőt!) Kimutatható koncentráció az SNI tanulók évfolyamát illetően. Igen nem (Húzza alá a megfelelőt!) Kimutatható koncentráció a HH tanulók évfolyamát illetően. Igen nem (Húzza alá a megfelelőt!) Kimutatható koncentráció a HHH tanulók évfolyamát illetően. Igen nem (Húzza alá a megfelelőt!) Itt összegezze a tapasztalatait! Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése korcsoportok/évfolyamok szempontjából megállapítható, hogy nem mutatható ki koncentráció óvodás és iskoláskorúakra vonatkozóan. 3.b A gyermekek, tanulók száma az egyes óvodai csoportokban vagy iskolai osztályokban Kérjük, hogy az egyes óvodai csoportokat vagy iskolai osztályokat a legalacsonyabb életkorú csoporttól/osztálytól kiindulva tüntessék fel. Osztály 1 (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (neve és foka) gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Összese n HH HHH SNI Óvodai kiscsoport 7 7 2 7 Óvodai nagycsoport 8 8 4 8 ÉATÁI 1. 6 4 3 6 Normál (általános) tanterv Osztályszervezés módja (jelölje X-szel) Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat 1 Amennyiben egy osztályban különböző évfolyamon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II. 9

ÉATÁI 2. 3 1 1 3 ÉATÁI 3. 4 4 4 4 ÉATÁI 4. 4 4 4 4 ÉATÁI 5. 6 3 3 6 ÉATÁI 6. 5 2 1 5 ÉATÁI 7. 5 4 3 5 ÉATÁI 8. 1 1 1 1 TATÁI 1. 10 10 10 10 TATÁI 2. 7 7 6 7 TATÁI 3. 10 10 8 10 TATÁI 4. 7 7 5 7 TATÁI 5. 7 7 5 7 TATÁI 6. 14 12 5 14 TATÁI 7. 10 9 7 10 TATÁI 8. 9 9 5 9 KÉSZSÉGF. 9. 7 7 3 7 KÉSZSÉGF 10. 3 3 3 3 KÉSZSÉGF 11. 21 21 7 21 KÉSZSÉGF. 12. 21 21 3 21 SZAKISKOLA 9. 17 14 14 17 SZAKISKOLA 10. 12 11 11 12 SZAKISKOLA 11. 35 23 22 35 SZAKISKOLA 12. 13 13 13 13 SZAKISKOLA 13. 7 5 5 7 Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető. A táblázat alapján állapítsa meg az oktatási esélyegyenlőség érvényesülését az óvodai csoportok / osztályok szempontjából! Kimutatható koncentráció az SNI gyermekek óvodai csoportját illetően. Igen nem (Húzza alá a megfelelőt!) Kimutatható koncentráció a HH gyermekek óvodai csoportját illetően. Igen nem (Húzza alá a megfelelőt!) Kimutatható koncentráció a HHH gyermekek óvodai csoportját illetően. Igen nem (Húzza alá a megfelelőt!) Kimutatható koncentráció az SNI tanulók osztályait illetően. Igen nem (Húzza alá a megfelelőt!) Kimutatható koncentráció a HH tanulók osztályait illetően. Igen nem (Húzza alá a megfelelőt!) Kimutatható koncentráció a HHH tanulók osztályait illetően. Igen nem (Húzza alá a megfelelőt!) Levonható következtetés: Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése korcsoportok/évfolyamok szempontjából megállapítható, hogy nem mutatható ki koncentráció óvodás és iskoláskorúakra vonatkozóan. 10

eb bő l ebből ebből ebből ebből ebből ebből ebből ebből ebből ebből ebből ebből 1.1.4. Bejárók, utazási feltételek 4. táblázat: Óvodás gyermekek és iskolás tanulók száma, bejárók, utazási feltételek Ez a táblázat a bejáró tanulókra vonatkozó adatok regisztere. A gyermekek, tanulók létszáma az intézményben az Összesen HH HHH SNI összes feladatellátási hely vonatkozásában 259 229 154 259 Óvodába jár 15 15 6 15 más településről bejáró 3 3 3 3 tömegközlekedéssel - - - - iskolabusszal - - - - falugondnoki szolgálattal - - - - egyéni (szülők szgk.-val) 3 3 3 3 Alsó tagozatos (1-4.) 51 47 41 51 más településről bejáró 6 6 3 6 tömegközlekedéssel 1 1 1 1 iskolabusszal - - - - falugondnoki szolgálattal - - - - egyéni (szülők szgk.-val) 5 5 2 5 Felső tagozatos (5-8.) 57 42 29 57 más településről bejáró 12 12 10 12 tömegközlekedéssel 3 3 2 3 iskolabusszal - - - - falugondnoki szolgálattal - - - - egyéni (szülők szgk.-val) 9 9 8 9 Gimnáziumba jár más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Szakközépiskolába jár más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Szakiskolába jár 136 20 20 136 más településről bejáró 10 10 10 10 11

ebből tömegközlekedéssel 6 6 6 6 iskolabusszal - - - - falugondnoki szolgálattal - - - - egyéni (szülők szgk.-val) 4 4 4 4 A táblázat alapján állapítsa meg az alábbiakat! A települési/kistérségi intézkedési terv és a fenti táblázat adatai alapján jellemezze az intézmény bejáró 3-18 évesek számának alakulását, különös tekintettel a HH/HHH és az SNI tanulókra! A Városi Önkormányzat a gyógypedagógiai tagozatot megszüntette, így nőtt a bejáró tanulók létszáma. Mennyire megoldott a bejárás? Hatékonyan működik (tömegközlekedéssel, saját autóval), nem jeleztek a szülők problémát. A városban megoldott a helyijáratos közlekedés is. Milyen feladatotok fogalmazhatóak meg ezen a területen? A bejáró tanulóink részére igény szerint napközi otthonos foglalkozást biztosítunk. 1.2. A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata Célja: annak megállapítása, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását, mennyire sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, esélyegyenlőségük előmozdításában. Az 5. táblázat segítségével vizsgálható a lemorzsolódás tendenciája, a magántanulók arányának alakulása és a legtöbbet mulasztó tanulók arányának változása. 5. táblázat: A lemorzsolódás aránya az intézményben Az országos adatok az általános iskolára vonatkoznak. Ebben a táblázatban az összehasonlítás miatt együtt kell kezelni a HH és a HHH tanulókat. Évfolyamismétlők aránya (%) Magántanulók aránya (%) Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) 12

összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében Tanév 2003/2004 1,8 1,33 0,75 0,75 2004/2005 2,0 1,0 0,5 0,5 2005/2006 5,0 3,0 1,0 1,0 2006/2007 9,0 6,0 2,0 2,0 2007/2008 (tervezett) 8 % 7 % 2 % 2 % 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006 2,11% 0,61% 0,37% A táblázat alapján állapítsa meg az alábbiakat! Az iskolába járás alól felmentett tanuló: nincs van (Húzza alá a megfelelőt!) Az évismétlők aránya növekedett nem változott csökkent (Húzza alá a megfelelőt!) Eltérés az országos átlagtól: nincs van (Húzza alá a megfelelőt!) Ha van negatív irányú eltérés az országos átlagtól, az 1%-nál kisebb 1%-nál nagyobb (Húzza alá a megfelelőt!) A magántanulók aránya növekedett nem változott csökkent (Húzza alá a megfelelőt!) Eltérés az országos átlagtól: nincs van (Húzza alá a megfelelőt!) Ha van negatív irányú eltérés az országos átlagtól, az 0,5%-nál kisebb 0,5%-nál nagyobb (Húzza alá a megfelelőt!) A 250 óránál többet mulasztó tanulók aránya növekedett nem változott csökkent (Húzza alá a megfelelőt!) Eltérés negatív irányban az országos átlagtól: nincs van (Húzza alá a megfelelőt!) Ha van negatív irányú eltérés az országos átlagtól, az 0,1%-nál kisebb 0,1%-nál nagyobb (Húzza alá a megfelelőt!) Kérjük, fejtse ki, milyen feladataik adódnak a lemorzsolódás csökkentése érdekében! Települések jegyzőivel, a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartás, a hiányzások csökkentése érdekében családlátogatás. Rehabilitációs órák, valamint felzárkóztatás az elmaradások pótlásának érdekében, 13

pótvizsgázási lehetőség az osztályismétlés csökkentésére. A 6. táblázatban a végzős évfolyam továbbtanulási aránya az országos átlaggal hasonlítható össze. 6. táblázat: Továbbtanulási mutatók az intézményben Kérjük, hogy az általános iskolai végzős tanulók felvétele alapján töltse ki a táblázatot! Gimnázium (%) Összlétszámon belül Szakközépiskol a (érettségit adó képzés) (%) HH / HHHtanulók körében Összlétszámon belül Szakiskolai képzés (%) HH / HHHtanulók körében Összlétszámon belül Speciális szakiskola (%) HH / HHHtanulók körében Összlétszámon belül 2003/2004 100 100 2004/2005 100 100 2005/2006 5 5 95 955 2006/2007 5 5 95 95 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006 36,6% 43,1% 19,0% 1,3% Nem tanult tovább (%) HH / HHHtanulók körében Összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében A táblázat alapján állapítsa meg az alábbiakat! Eltérés negatív irányban az országos átlagtól nincs van (Húzza alá a megfelelőt!) Ha van negatív irányú eltérés az országos átlagtól, az kismértékű nagymértékű (Húzza alá a megfelelőt!) Kérjük, fejtse ki, hogyan segítik a HH/HHH tanulók továbbtanulást! Helyben biztosított a 8. évfolyamos HH/HHH tanulók továbbtanulása. A szakiskola folyamatosan igyekszik bővíteni az elvégezhető szakmákat, melyekkel a munkába állásuk könnyebbé válik. 14

A 7. táblázat segítségével a kompetencia mérések eredményeinek alakulása vizsgálható és hasonlítható össze az országos átlaggal. 7. táblázat: Kompetencia mérések eredményei Országos kompetenciamérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam Iskola átlaga 2003 2004 2006 Országos átlag 10. évfolyam 500 Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga HH / HHH tanulók átlaga 500 509 512 500 497 499 501 500 505 493 500 494 500 497 499 A táblázat alapján állapítsa meg az alábbiakat! Eltérés negatív irányban az országos átlagtól: nincs van (Húzza alá a megfelelőt!) Ha van negatív irányú eltérés az országos átlagtól, az Szövegértés Matematika kompetenciaterületen mutatható ki. (Húzza alá a megfelelőt!) Ha van negatív irányú eltérés az országos átlagtól a Szövegértés kompetenciaterületen, 6. 8. 10. évfolyamon mutatható ki. (Húzza alá a megfelelőt!) az A negatív irányú eltérés az országos átlagtól ezen az évfolyamon 50 pontnál kisebb 50 pontnál nagyobb (Húzza alá a megfelelőt!) Ha van negatív irányú eltérés az országos átlagtól a Matematika kompetenciaterületen, 6. 8. 10. évfolyamon mutatható ki. (Húzza alá a megfelelőt!) az A negatív irányú eltérés az országos átlagtól ezen az évfolyamon 15

50 pontnál kisebb 50 pontnál nagyobb (Húzza alá a megfelelőt!) Összegezze röviden a kompetenciaméréssel kapcsolatos vizsgálatainak eredményét! Szövegértés, szövegalkotás:....... Matematikai-logikai:....... Milyen okokat lát a kapott eredmények hátterében?....... A javulás érdekében megfogalmazható feladatok:....... 1.3. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a hátrányos helyzetűek (HH) tanulók részvételi adatainak vizsgálata az intézmény nyújtotta programokban Célja: annak megállapítása, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók milyen mértékben veszik igénybe az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat; sikeres-e részvételük biztosítása, bevonásuk az intézmény által biztosított programokba; hozzásegíti-e az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez. A 8. táblázat kitöltése után megkapjuk, hogy a tanulók hány százaléka vett/vesz részt a felsorolt programokban. 8. táblázat: tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban A táblázatba az adott programon résztvevő tanulók százalékban kifejezett arányát kérjük feltüntetni. A viszonyítás alapja minden tanévben az intézmény tanulóinak összlétszám, illetve az érintett (HH, HHH és SNI) tanulók létszáma. A résztvett tanulók aránya tervezett arány Program 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 16

Ösz szes HH HH H SNI Ösz szes HH HH H SNI Ösz szes HH HH H SNI Ösz szes HH HH H SNI tanuló létszámon belüli arány tanuló létszámon belüli arány tanuló létszámon belüli arány tanuló létszámon belüli arány Alapfokú művészetoktatás 42 42 37 42 17 17 14 17 15 15 13 15 21 21 18 21 Kisebbségi program - - - - - - - - - - - - - - - - Napközi - - - - - - - - 10 10 8 10 10 10 8 10 Szakkör 194 194 137 194 227 227 176 227 240 240 185 240 237 237 194 237 Iskolai nyári tábor 66 66 41 66 85 85 63 85 92 92 54 94 92 92 54 92 Erdei iskola - - - - - - - - - - - - - - - - Egyéb - - - - - - - - - - - - - - - - Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető. 9. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban? A viszonyítás alapja minden tanévben az intézmény tanulóinak összlétszám, illetve az érintett (HH, HHH és SNI) tanulók létszáma. A résztvett tanulók aránya tervezett arány 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 Program Ösz szes HH HH H SNI Ösz szes HH HH H SNI Ösz szes HH HH H SNI Ösz szes HH HH H SNI tanuló létszámon belüli arány tanuló létszámon belüli arány Útravaló Program Arany János Program Tanoda Egyéb Útravaló Program Egyéb Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető. tanuló létszámon belüli arány tanuló létszámon belüli arány A 8. és a 9. táblázat alapján állapítsa meg az alábbiakat! 17

Összegezze szövegesen, hogy a hátrányos helyzetű tanulók milyen arányban vesznek részt a fenti programokon! A tanulók átlagosan 90 %-os arányban vesznek részt a szakkörökön, a többi programon 50 % alatti a részvételi arány. Összegezze szövegesen, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók milyen arányban vesznek részt a fenti programokon! A tanulók átlagosan 75-80 %-os arányban vesznek részt a szakkörökön, a többi programon 50 % alatti a részvételi arány. Intézményünk szegregált intézmény. Összegezze szövegesen, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók milyen arányban vesznek részt a fenti programokon! A tanulók átlagosan 90 %-os arányban vesznek részt a szakkörökön, a többi programokon 50 % alatti a részvételi arány. Fejtse ki röviden, hogyan segítik elő azt, hogy a HH és a HHH, valamint az SNI tanulók minél nagyobb arányban vegyenek részt a számukra kínált programokon! A szakkörök repertoárja folyamatosan szélesül, olyan tevékenységekkel, melyek felkeltik a tanulók érdeklődését. Egyes szakkörökkel elért eredmények (országos, nemzetközi) is csábítóak számukra. A nyári programokon való részvételt jutalomból is adhatja az intézmény a tanulóknak. 1.4. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata Célja: annak megállapítása, hogy az intézményben rendelkezésre állnak-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. Az intézmény humánerőforrásának számszerűsítése, infrastrukturális felszereltsége, a normatíva, kiegészítő normatíva, fenntartói hozzájárulás számszerűsítése. A 10.a táblázat a szakember ellátottság meglétét, hiányát feladatok szerint, a 10.b tantárgyak szerint mutatja. 10. a táblázat: A szakember-ellátottság Írja be a hiányzó adatokat a települési intézkedési terv önök intézményére vonatkozó adatai és az októberi statisztikai adatok alapján. Feladatellátás Az előírt képesítés feltételeket az alkalmazottak hiánytalanul Hiány(ok) megnevezése 18

teljesítők száma nem teljesítők száma Óvodai nevelés 2 - - Általános iskolai 17 - oktatás - Középfokú oktatás 25 - - Kollégium 34 - - 10. b Humán-erőforrás hiánya intézményben Részletezze a 10.a táblázatba beírt adatokat! nem megfelelő képesítésű pedagógus által oktatott tantárgy érintett osztály érintett tanulók száma összesen ebből HH HHH SNI Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető. A két táblázat alapján állapítsa meg a hiányokat! Itt összegezze a szakember ellátottság vizsgálatában szerzett tapasztalatait! Gondolja át a hiányok megszüntetésének módszereit! A szakember ellátottsága az intézménynek magas, a dolgozók továbbképzése folyamatosan történik. 11. Módszertani képzettség az intézményben Az intézmény pedagógusai részt vettek-e az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés). Az egyéb kategóriába a fel nem sorolt, korszerű oktatásszervezési technikák, módszerek elsajátítását elősegítő tanfolyamokat vegye számításba! Módszertani terület Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Kooperatív tanulás Projektpedagógia Drámapedagógia Egyéb Résztvevő főállású pedagógusok száma 19

Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető. A táblázat alapján készítsen összegzést! Itt összegezze a humán erőforrás jellemzőit!........... Óvodák esetében annak vizsgálata, hogy a rendelkezésre álló férőhelyek biztosítják-e minden gyermek számára az óvodai ellátást; mik az esetleges akadályai és hogyan orvosolhatók annak, amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű 3-4 éves gyermekek alacsony arányban járnak óvodába. Óvodai férőhelyek száma: 20 Óvodai férőhelyek kihasználtsága: 15 Biztosított-e minden óvodás korú gyermek elhelyezése? Igen nem (Húzza alá a megfelelő szót!) Amennyiben nem, hogyan lehet orvosolni? Fejtse ki röviden!.... Elégedettek-e a szülők a nyitvatartási idővel? Igen nem (Húzza alá a megfelelő szót!) Amennyiben nem, hogyan lehet orvosolni? Fejtse ki röviden!.... 20

A 12.a és a 12.b táblázat az eszközök, illetve létesítmények és azok hozzáférésének regisztrálására szolgál. 12b. táblázat: infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken Kérjük írja be telephelyenként az építés, vagy a legutóbbi felújítás évét, majd adja meg az ott található - felsorolt - eszközök, létesítmények számát! telephely megnevezése építés vagy felújítás éve logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba nyelvi labor számítógép (min. P4 szintű) szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem tornaterem étkező vagy ebédlő vízöblíté ses WC Ált. Isk. TATÁI 1989 1-1 1 15 1 1 1 Ált. Isk. ÉATÁI 1994 1-1 1 - - - 1 Szakiskola 1989 - - 1 - - - - 1 Kollégium - - - - 1 - - - 4 Összesen: 2-3 3 15 1 1 7 Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető 12. a táblázat: Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben A 3.a táblázat (Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként) szerint érintett tanulók számának megfelelően adja meg az eszközt, létesítményt használó gyermekek, illetve tanulók számát! az eszközt / létesítményt használó eszköz/létesítmény összes HH HHH SNI gyermek(ek), tanuló(k) száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 2/22 2/22 2/19 2/22 nyelvi labor - - - - szükségtanterem 3/30 3/30 3/26 3/30 számítástechnikai szaktanterem 1/66 1/66 1/42 1/66 számítógép (min. P4 szintű) 15/66 15/66 15/42 15/66 ebből internet hozzáféréssel felszerelt 15/66 15/60 15/42 15/66 tornaterem 1/259 1/227 1/194 1/227 21

A két táblázat alapján készítsen összegzést! Itt összegezze az infrastruktúra jelenlegi állapotát! A jelenlegi tanulói létszámhoz képest a rendelkezésre álló eszközök mennyisége kevés, minőségileg nagyobb részük amortizálódott. A létesítmények többsége elavult, túlterhelt. A fokozott igénybevétel miatt keletkező javítások költségesek. Saját erőből nincs lehetőség új létesítésére, építésére, berendezések korszerűsítésére. A 13. táblázatban szereplő adatok segítenek az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás céljából már igénybevett, illetve tervezett igénybevétel tendenciájának megállapításában. 13. táblázat: Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást? Kérjük írja be, hogy évfolyamonként hány tanuló után igényelték a képesség-kibontakoztató, illetve az integrációs támogatást. tanulók létszáma 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 integrációs integrációs integrációs évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 8. 9. 10. 11. 12. képességkibontakoztató képességkibontakoztató képességkibontakoztató képességkibontakoztató integrációs A táblázat alapján állapítsa meg a következőt! Hogyan változott a képesség-kibontakoztató támogatásban részesülő tanulók száma? Növekedett nem változott csökkent (Húzza alá a megfelelő szót!) Hogyan változott az integrációs támogatásban részesülő tanulók száma? Növekedett nem változott csökkent (Húzza alá a megfelelő szót!) Itt jegyezze le röviden a megfigyeléseit:... 22

ebből ebből. 1.5. Az SNI tanulók aránya a többi gyermekhez, tanulóhoz viszonyítva Annak vizsgálata, hogy amennyiben az intézményben az országos átlagot meghaladja, miként csökkenthetők ezek az arányok, a számukra biztosított szolgáltatások, ellátások megfelelnek-e a törvényességi és szakmai követelményeknek, hogyan támogatható az SNI tanulók többségi tantervű középfokú oktatásban való továbbtanulása. A 14. táblázat a gyógypedagógiai nevelés, oktatás legfontosabb adatainak regisztere. 14. gyógypedagógiai nevelés, oktatás Kérjük, a táblázat első részébe írja be a gyógypedagógusok számát szakképesítésük szerint összesen, majd ebből a gyógypedagógiai tagozaton tanítók számát! A második részében adja meg az összes SNI gyermek, tanuló számát a fogyatékosság típusának megfelelően, majd ebből a gyógypedagógiai csoportban, tagozaton tanulók számát! Főállású gyógypedagógusok létszáma összesen ebből a gyógypedagógiai tagozaton tanítók száma oligofrén pedagógus 9 9 tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos 5 5 értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos 3 3 logopédus 2 2 pszichopedagógus 7 7 szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos 1 1 SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen ebből gyógypedagógiai csoportban, tagozaton tanulók száma Enyhe fokban értelmi fogyatékos 154 154 Középsúlyos értelmi fogyatékos 103 103 Diszlexia, egyéb részképesség zavar Súlyos magatartási, tanulási zavar Egyéb - - A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban 2 2 A 10.a 14. táblázatok táblázat állapítsa meg a következőket! A részképesség zavarokkal küzdő, illetve az SNI gyermekek és tanulók számára biztosított 23

szolgáltatások, ellátások megfelelnek a törvényességi, szakmai követelményeknek. (Az oktatásnevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, osztály-összevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása.) Igen nem (Húzza alá a megfelelő szót!) A részképesség zavarokkal küzdő gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszonyított együttes aránya meghaladja az országos átlagot, ami jelenleg 7%: Igen nem (Húzza alá a megfelelő szót!) Jelentősen meghaladja a gyermekek körében az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya az országos átlagot (vagyis több mint 5%)? Igen nem (Húzza alá a megfelelő szót!) Hogyan csökkenthető az önök intézményében - amennyiben az intézményben az országos átlagot meghaladja - az SNI tanulók többi gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya? Intézményünkben csak SNI tanulókat nevelünk, oktatunk. Hogyan támogatják az SNI tanulók többségi tantervű középfokú oktatásban való továbbtanulását? Szegregált intézmény vagyunk, minden tanulónk sajátos nevelési igényű. Lehetőségeink megengedik, hogy helyben biztosítsuk számukra a továbbtanulást. Itt összegezze a tárgyi erőforrások jellemzőit! Milyen feladatok adódnak feltételek javítása érdekében? A szakképzésben a tárgyi eszközeink hiányosak. Pályázatírással, valamint a szakképzési támogatások segítségével igyekszünk pótolni a hiányosságok jelentős részét. A feladatok teljesítésével próbáljuk elkészíteni az intézkedési tervet is: 1.6. Az intézmény pedagógiai programjának, oktatási, nevelési gyakorlatának vizsgálata Célja: Annak megállapítása, hogy az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat, fejlesztő programokat? Röviden összegezze, milyen korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat, fejlesztő programokat alkalmaznak? A NAT módosításait figyelembe véve a kulcskompetenciákat, fejlesztő programokat alkalmazunk. A műveltségi területek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jeleníti meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi.. 24

Az óvoda-nevelés-iskola-oktatás közötti kapcsolatrendszer elemzése Kérjük, elemezze, hogyan csökkentik a HHH tanulók óvoda-iskola közötti átmenet problémáit! (a kapcsolattartás formáit és gyakoriságát vezetői és pedagógus szinten; a Nevelési program és a pedagógiai program egymásra épülését) Az óvodai tagozat,valamint az alapfokú iskolai és a szakiskolai egységek az intézmény területén külön épületegységekben találhatók. Ebből a sajátosságból adódóan, a magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő esetek kevésbé jellemzőek, hiszen a tagozat váltás nem okoz problémát tanulóink számára. A tanulók többéves itt tartózkodása a felnőtt kapcsolatok rendszerében sem okoz gondot. Az iskoláinkban több éven keresztül ugyanazok a pedagógusok foglalkoznak tanulóinkkal. Növendékeink az egyes iskolai fokozatokat egy intézményen belül teljesítik, így a pedagógiai programjaink is egymásra épülnek 1.7. Az intézmény és szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata Célja: Annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire nyitott és együttműködő, illetve, hogy mennyire sikeres a partnerség-építésben, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében. A 15. táblázat segítségével összegezze az együttműködések jellegét. 15. intézményi és szervezeti együttműködések Kérjük, írja be a táblázatba az intézmény környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőit, és jelölje X-szel az együttműködés gyakoriságát! Együttműködés jellege Szervezetek, Rendszeres intézmények Alkalmi találkozók Nincs kapcsolat kapcsolat Cigány kisebbségi X X önkormányzat Családsegítő X X Gyermekjóléti szolgálat X X Védőnők Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel) Gondoskodás Alapítvány X X Gondoskodás egy él. Al. X X B.G. Gyermek és D.Sportkör X X Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető Kérjük, elemezze intézménye szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerét a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében! 25

Tanulóink érdekében folyamatos a kapcsolattatás a gyámhivatalokkal, és az alapellátás egyéb területeivel. Intézményünkben működő alapítványok és civil szervezetek adományaiból csökkentjük a hátrányokat. A civil szervezetek, és egyesületek által szervezett kulturális és sport programokban való részvétel szintén esélyegyenlőség tükrében valósulnak meg. Intézményi szinten segítséget nyújtunk a rendszeres gyermekvédelmi ellátásban részesülő tanulóink számára az ingyenes és kedvezményes étkeztetés megvalósításában. Milyen feladatok nehezednek a közoktatási intézményre (másodlagos szocializációs feladatok, oktatási nevelési funkció, gyermekvédelmi feladatok, oktatási órán kívüli foglalkozások, szabadidő-pedagógia) Kérjük, sorolja fel, milyen feladatok nehezednek az ön közoktatási intézményére! A család szocializálatlanságából adódó hiányok pótlása (tisztálkodás, táplálkozás, társas kapcsolatok, magatartási normák kialakítása, konfliktuskezelés.) Közösségen belüli erőszakos viselkedés visszaszorítása, az egymással szembeni asszertív viselkedés kiépítése, rögzítése. Fontos feladatunk a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése. 26

A helyzetelemzés alapján készítsen SWOT analízist! Az egyes részekbe írjon be megállapításokat! Erősségek - Dolgozóink szakképesítése - Tartalmas délutáni szakkörök - Kollégiumi elhelyezés - Lakásotthonok - Iskolabusz segíti a kollégiumban elhelyezett tanulók bejárását - Ápolónők, dajkák Gyengeségek - Szaktantermek (tornaterem) Lehetőségek (Fejlesztendő területek) - Szaktantermek a szakiskolában - Szakképzés bővítése - Korai fejlesztés Veszélyek - SNI tanulók integrációja normál általános iskolába 27

2) Intézkedési terv 2.1. Általános rész Általános célok, célcsoportok, etikai elvek (program jelentőségének meghatározása) A helyzet- és a SWOT-elemzés, valamint a nevelési/pedagógiai program alapján röviden fejtse ki az alábbiakat az intézmény egészére jellemzőkkel! a) Nevelési/oktatási program jellemzői: Vázolja röviden, hogy az Önök nevelési/pedagógiai programja milyen szolgáltatásokkal segíti elő az esélyegyenlőséget. (pl. rehabilitáció, integráció, fejlesztő foglalkozás, szabadidős tevékenység, táboroztatás) Hogyan veszik figyelembe a különböző tanulási képességeket? (pl. a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével megvalósított komplex vizsgálatok és; saját felmérés, diagnosztikus mérés, csoportbontás) b) Gyakorlatban megvalósuló tevékenységek: (Adjon rövid választ a következők az Önök intézményében történő megvalósítására/megvalósíthatóságára!) Az évismétlések csökkentése érdekében tett lépések (pl. egyéni fejlesztési programok kidolgozása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása, korrepetálás, óraszám emelés; iskolafokok közötti átmenet elősegítése) Hogyan történik a migráció és kisebbségek befogadása az intézményben? 28

c) Erőforrások elosztása: Milyen célzott forrásokkal rendelkeznek? (pl. SNI normatíva, IPR pályázat,) A pozitív diszkrimináció megjelenési formái (pl. egyéni, csoportos foglalkozás, anyagi támogatás, ingyenes részvétel) Kérjük, a fentiek alapján itt fogalmazza meg az intézkedési terv általános céljait, elveit! 2.2. A konkrét célok meghatározása A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervnek ki kell nyilatkoztatnia, hogy alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: - a beiratkozásnál, felvételinél - tanításban, ismeretközvetítésben - a gyerekek / tanulók egyéni fejlesztésében - az értékelés gyakorlatában - tanulói előmenetelben - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében - a továbbtanulásban, pályaorientációban - a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel 29

Kérjük, itt fogalmazza meg kinyilatkoztatását, az intézkedési terv alapvető célját! 2.3. Kötelezettség és felelősség A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervben pontosan meg kell fogalmazni, hogy az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében milyen kötelezettségeket vállal az intézmény. Szükséges annak pontos megjelölése is, hogy a kötelezettségek teljesítéséért ki/kik milyen körben felelősek. Az alábbi javaslat alapján emelhető a tervbe: - Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. - Az intézmény vezetője/helyettese/ egyéb tisztségviselője felelős a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, a intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. - A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. - Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. Itt fogalmazzon meg kötelezettségeket és nevezze meg a felelősöket! 30

2.4. Akcióterv Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia. E célkitűzéseket, és az elérésük érdekében tervezett beavatkozásokat (intézkedéseket) kell kidolgozni. Az akciótervnek átgondoltnak és megvalósíthatónak kell lennie, vagyis a tervezett beavatkozásokkal (tevékenységekkel) el kell tudni érni a kitűzött fejlesztési célokat. Mindenegyes célkitűzéshez rögzíteni kell a rövid (1 év), közép (3 év) és hosszú távon (6 év) elérendő értékeket, indikátorokat. Az indikátorokat úgy kell meghatározni, hogy azok a beavatkozások eredményességének mérésére alkalmasak legyenek. Amennyiben az esélyegyenlőségi kockázat, probléma olyan jellegű, hogy az a vizsgált adatokból kiolvasható (pl. párhuzamos osztályok közötti HH arány eltérése; országos mértéket meghaladó SNI arány stb.), indikátorként a vizsgált adatban bekövetkező javulást kell meghatározni (pl. párhuzamos osztályok közötti HHH aránykülönbség csökkentése 15%-ra; SNI arány csökkentése 5%-ra). Azokban az esetekben, ahol a helyzetelemzésben feltárt probléma nem számszerűsíthető konkrét adatokkal (pl. szülőkkel, társadalmi partnerekkel való együttműködés hiányosságai), az indikátorokat úgy kell meghatározni, hogy valóban az egyes beavatkozások, intézkedések eredményességét mutassák, de konkrétak és számszerűek legyenek (pl. szülői nyílt napokon résztvevő HHH tanulók szüleinek száma; nevelési tanácsadó munkatársának részvételével zajlott konzultáció, szakmai egyeztetés stb. száma). Bizonyos intézkedések esetében, mivel azok egyszeri beavatkozást igényelnek és azonnali változást eredményeznek, a közép, és/vagy hosszú távú indikátorok nem mutathatnak javuló tendenciát. Ezekben az esetekben az elért eredmény fenntartását, közép, ill. hosszú távú biztosítását kell az indikátorokkal alátámasztani. Érzékelhető javulást kell elérni középtávon. Az oktatás eredményességének javítására olyan mértékű beavatkozások tervezése szükséges, amelyek legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást garantálnak, minden esetben, ha az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetencia-vizsgálat) az országos átlaghoz képest alulteljesít az intézmény, vagy az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetele az intézmény átlagánál rosszabb. 31

Az akciótervnek ki kell térnie minden, a helyzetelemzés alapján felmerült esélyegyenlőségi kockázatra, problémára. Az egyes esélyegyenlőségi kockázatok súlyosságának megítélésekor és az akcióterv tervezésekor a következő szempontokat célszerű figyelembe venni: Azonnali beavatkozást igényel: - Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. Törvény A közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény rendelkezéseire); - Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét; - Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére; - Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %-nál). Ezekben az esetekben az intézkedéseket, fejlesztési lépéseket úgy kell megtervezni, hogy rövid távon (azaz 1 éven belül) mérhető javulást eredményezzenek a helyzetelemzésben rögzített értékekhez képest! Az akcióterv elemei: Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Intézkedés leírása Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) Az akciótervnek koherensnek és jól áttekinthetőnek kell lenni az alkalmazhatóság érdekében. Az egyes problémákat kezelő komplex beavatkozások számos lépésből, megvalósítandó tevékenységből állhatnak. Ezeknek a túlzott részletezése túlbonyolíthatja az akciótervet, ami nehezíti a feladatok nyomon követését. Az akciótervben ezért csak a leghangsúlyosabb tevékenységeket célszerű megjeleníteni. Az egyes tevékenységek továbbontását pedig érdemes a feladatok felelőseinek egy külön dokumentumban kidolgozniuk. 32