TÁJÉKOZTATÓ az MNB-lakásárindex alakulásáról a 2016. harmadik negyedéves adatok alapján Gyorsult a lakásárak növekedési üteme 2016 harmadik negyedévében Budapest, 2017. február 8. 2016 harmadik negyedéve során mintegy 5,9 százalékkal nőtt a hazai lakások átlagos ára az előző negyedévhez képest, ami gyorsuló dinamikát jelent a második negyedévi 1,9 százalékos növekedéshez viszonyítva. Mindez a vidéki ingatlanárak gyorsulásának köszönhető: a Budapesten kívüli városi lakások ára átlagosan 4 százalékkal, a községekben elhelyezkedő lakások ára pedig mintegy 12 százalékkal emelkedett egy negyedév alatt. Ezzel szemben a fővárosban kismértékben lassult a lakásárak negyedéves növekedési üteme, a második negyedévi 4,7 százalékról 3,2 százalékra. Mindazonáltal az éves növekedési ütem 2015 és 2016 harmadik negyedéve között továbbra is Budapesten kimagasló, 22,4 százalékos növekedéssel, míg az egyéb települések esetén 10 százalék körüli éves növekedési ütem volt megfigyelhető. A városi lakások árát tekintve mindezek mellett az észak-magyarországi régió kivételével a harmadik negyedév során mindenhol az árak növekedése volt tapasztalható. 2016 harmadik negyedéve során országos átlagban gyorsult a lakásárak növekedési üteme, amit azonban a korábbi negyedévekben tapasztalt folyamatokkal ellentétben nem a főváros, hanem a kisebb települések vezéreltek. Budapesten a harmadik negyedévben nominális alapon 3,2 százalékkal emelkedtek a lakóingatlan-árak, ami 1,5 százalékponttal alacsonyabb dinamikát jelent az előző, második negyedévhez képest. Ezzel szemben a városi lakások ára a második negyedéves 1 százalékos dinamika után 4 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, míg a községekben negyedéves alapon 12 százalékos emelkedés volt tapasztalható. Éves alapon mindezek mellett még mindig a fővárosban emelkednek a legnagyobb ütemben a lakásárak. Budapesten, a városokban és a községekben rendre 22,4, 10,7 és 10,2 százalékos emelkedést figyelhettünk meg. A városi lakásárak harmadik negyedéves változása tekintetében két kivétellel relatíve homogén képet kapunk az egyes régiókat különválasztva. A régiók többségében a városi lakásárak egy negyedév alatt mintegy 3-5 százalékkal emelkedtek nominális alapon, míg az éves dinamikák 8 és 12 százalék között szóródtak. A harmadik negyedévben a legnagyobb mértékben a dél-dunántúli városi lakások ára emelkedett, negyedéves alapon mintegy 7,7 százalékkal, míg Észak-on negyedéves alapon kismértékben, 0,6 százalékkal csökkent a városokban a lakások ára. 2016 harmadik negyedéve során a teljes országot lefedő aggregált MNB-lakásárindex nominális alapon a lakásárak 5,7 százalékos emelkedését mutatta, ami mintegy 3,8 százalékponttal magasabb a második negyedéves értéknél, míg az éves dinamika országos átlagban nominálisan 13,9 százalékot tett ki a vizsgált időszakban. Reálértelemben a lakásárak negyedéves alapon 5,9, míg éves alapon 13,8 százalékkal emelkedtek.
1. táblázat: A nominális MNB lakásárindexek negyedéves és éves változása Aggregált nominális MNBlakásárindex Budapest Városok Észak- Községek Dél- Dél- Észak- Nyugat- Alföld Alföld Előző negyedév = 2015..4 103.2.0 99.4 98.2 97.5.6 103.7 101.0.5 97.9 105.3 109.8 105.4 105.3 107.7 104.2 102.1 105.9 106.5 106.2 99.5 2016. 101.9 104.7 101.0 102.7 98.1 101.8 103.2.9 101.1 98.2 101.0 2016. I 105.7 103.2 104.0 104.5 107.7 105.0 99.4 103.3 102.9 103.4 112.0 Előző év azonos időszaka = 2015. 114.1 126.6.6 109.3 105.5 106.8.8 116.9 113.8.9 105.4 114.1.0 112.4.8 112.3 107.7 107.5 119.3 116.6 113.2 97.9 2016. 111.5 126.5 109.2 112.0 105.4 106.5 105.8 113.2 111.9 107.2.2 2016. I 113.9 122.4.7 112.4 111.7 108.6 105.4 114.4 112.0 108.3.2 2. táblázat: A reál MNB lakásárindexek negyedéves és éves változása Aggregált reál MNBlakásárindex Budapest Városok Megjegyzés: Fogyasztói árindexszel deflálva. Dél- Alföld Dél- Észak- Alföld Észak- Nyugat- Községek Előző negyedév = 2015..9 103.7.5 99.9 98.7 97.9 101.0 104.2 101.5.9 98.4 105.7.2 105.8 105.7 108.1 104.6 102.5 106.3 106.9 106.6 99.9 2016..8 103.5 99.9 101.6 97.0.7 102.1 99.7.0 97.1 99.9 2016. I 105.9 103.4 104.2 104.7 107.9 105.2 99.6 103.5 103.1 103.6 112.2 Előző év azonos időszaka = 2015. 113.5.9.0 108.8 105.0 106.3.3 116.3 113.2.4 104.9 113.7 129.6 112.1.4 111.9 107.4 107.2 118.9 116.2 112.8 97.6 2016. 111.5 126.6 109.2 112.0 105.5 106.6 105.9 113.3 112.0 107.3.2 2016. I 113.8 122.3.7 112.3 111.7 108.5 105.3 114.3 111.9 108.2.2 2/6
2008. I. I I I I I I I I I 2008. I. I I I I I I I I I ÁBRAKÉSZLET: 1. ábra: A nominális MNB-lakásárindex településtípusonként megbontva (2010 átlaga = ) 1 1 Budapest Községek Városok 2. ábra: A városokra vonatkozó nominális MNB-lakásárindex régiónként megbontva (2010 átlaga = ) 115 105 95 85 115 105 95 85 Dél- Észak- Dél-Alföld Észak-Alföld Nyugat- 3/6
2008. I. I I I I I I I I I 2008. I. I I I I I I I I I 3. ábra: A reál MNB-lakásárindex településtípusonként megbontva (2010 átlaga = ) Budapest Községek Városok Megjegyzés: Fogyasztói árindexszel deflálva. 4. ábra: A városokra vonatkozó reál MNB-lakásárindex régiónként megbontva (2010 átlaga = ) Dél- Észak- Dél-Alföld Észak-Alföld Nyugat- Megjegyzés: Fogyasztói árindexszel deflálva. 4/6
19. I. 1991. I. 1992. I. 1993. I. 1994. I. 1995. I. 1996. I. 1997. I. 1998. I. 1999. I. 2000. I. 2001. I. 2002. I. 2003. I. 2004. I. 2005. I. 2006. I. 2007. I. 2008. I. 5. ábra: Az aggregált nominális és reál MNB-lakásárindex (2001 I. negyedév = ) 250 250 225 200 1 50 25 0 225 200 1 50 25 0 Aggregált nominális MNB-lakásárindex Aggegált reál MNB-lakásárindex 5/6
Módszertani megjegyzések az MNB-lakásárindexekhez: Az MNB-lakásárindexek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által (NAV) gyűjtött lakáspiaci tranzakciókra vonatkozó illetékkötelezettségi adatok felhasználásával készültek. Az adatokat a 2015-ös vonatkozási évig a NAV, az ezt követő időszakra vonatkozóan pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) biztosította az MNB részére. Az illeték adatbázis ki lett egészítve a KSH és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) település szintű adataival. Az MNB-lakásárindexek ún. hedonikus regressziós módszertan alkalmazásával készültek, az index értékei pedig negyedévpárokra bontott részmintákon készült becslések eredményeképp álltak elő. Az indexek becslése során kétlépcsős szélsőértékszűrésre került sor. Az első lépcső célja a hibás adatpontok azonosítása volt, majd utóbbiak elhagyásával a második lépcsőben egy statisztikai célú szűrés következett, mely a szélső és befolyásos értékek azonosítását és kiszűrését célozta. A Budapestre, Budapesten kívüli városokra, valamint a községekre vonatkozó részindexek külön modellspecifikáció alapján kerültek megbecslésre. A városokra vonatkozó lakásárindex először régiónként a negyedéves árváltozások alapján került összesúlyozásra, majd a negyedéves árváltozások összeláncolásával készült az index. Az egész országra vonatkozó aggregált MNB-lakásárindex először a budapesti, a városokra és a községekre vonatkozó indexek negyedéves árváltozásai alapján kerültek összesúlyozásra, majd a negyedéves árváltozások összeláncolásával készült az index. Mivel a felhasznált számítási módszertanok nem egyeznek meg teljes mértékben, így a KSH és az MNB által közzétett egész országra vonatkozó lakásárindex értékekben eltérés lehet. A módszertan kismértékű változtatása miatt az MNB-lakásárindex értékek a teljes időszakon revízióra kerültek. MAGYAR NEMZETI BANK PÉNZÜGYI RENDSZER ELEMZÉSE IGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG MNB-lakásárindex idősorok: Táblakészlet Elérhetőség: Tel.: + 36 (1) 428-20 Fax: + 36 (1) 429-00 E-mail: sajto@mnb.hu 6/6