XLV. ÉVFOLYAM 2008. 1. SZÁM A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI Felelôs kiadó Mártha Imre Fôszerkesztô Dr. Gerse Károly Felelôs szerkesztô Tringer Ágoston XLV. ÉVFOLYAM 2008. 1. SZÁM A MAGYAR ÁRAMPIAC AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A FEJLÔDÉS ESÉLYEI 1 KÖZZÉTÉTEL IDÔPONTJA: 2008. 03. 13. VILLAMOSENERGIA-PIAC, AZ MVM DOMINANCIÁJA ÉS ENNEK HATÁSA 13 KÖZZÉTÉTEL IDÔPONTJA: 2008. 03. 31. TÁJÉKOZTATÓ AZ IGAZGATÓSÁG RÉSZÉRE 25 AZ MVM A LIBERALIZÁLT VILLAMOSENERGIA-PIACON 25 KÖZZÉTÉTEL IDÔPONTJA: 2008. 03. 31. FOGYASZTÓI ÁRAK VÁLTOZÁSA, OKOK, HATÁSOK 27 KÖZZÉTÉTEL IDÔPONTJA: 2008. 03. 31. Megjelent a Mecum Stúdió Kft. gondozásában TÁJÉKOZTATÁS A HOLDING SZERVEZET, 35 AZ ELISMERT VÁLLALATCSOPORT ELÔNYEIRÔL KÖZZÉTÉTEL IDÔPONTJA: 2008. 04. 29. BIOÜZEMANYAGOK: TÉNYEK ÉS TRENDEK 58 (MÛSZAKI, TERMÉSZETES ÉS GAZDASÁGI KORLÁTOK, ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK) Prof Dr. GIBER JÁNOS ÉS Dr.RÉTI FERENC ISSN 1216-4992 (nyomtatott) HU ISSN 1786-674X (online) SAJTÓKÖZLEMÉNYEK, HÍREK 68
A MAGYAR ÁRAMPIAC AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A FEJLÔDÉS ESÉLYEI KÖZZÉTÉTEL IDÔPONTJA: 2008. 03. 13. 2008. január 1-jén lényeges változás következett be a magyar vil la mos - ener gia-piacon, az EU által elfogadott, 2007. július 1-jei idôponthoz képest féléves késéssel megtörtént a teljes liberalizáció. Ezt követôen bárki, bárkitôl vehet villamos energiát minden korlátozás nélkül. A MAGYARORSZÁGI PIACNYITÁS FOLYAMATA, REGIONÁLIS ÉS EURÓPAI KITEKINTÉSSEL A magyarországi liberalizációs folyamat megvalósításánál megkerülhetetlen az EU-s szabályozási környezet átfogó értelmezése, a piacnyitást korábban megvalósító európai országok tapasztalatainak áttekintése, és a közvetlen üzleti környezetünket jelentô regionális piaci adottságok elemzése. A hazai piacnyitásra kedvezôtlen feltételrendszerben került sor. Egyrészt folytatódott az erômûvi kapacitások villamosenergia-igényhez viszonyított csökkenése, amelyet regionális szinten különösen a szlovákiai bohunicei és a bulgáriai koz lo - du ji atomerômû, illetve kisebb szenes erômûvek leállítása súlyosbított. A piaci bizonytalanságot növelte az európai CO 2 -kvóta kereskedelmi rendszer (ETS) 2008 2012. közötti idôszakra vonatkozó díjtalan kvóta mennyiségek radikális csökkenése, valamint a tüzelôanyagárak világpiaci növekedése, az árvárakozások bizonytalansága, ez hazai viszonylatban különösen a földgáz árát érintette. Az elôbbiekben felsorolt folyamatok hazai hatása már 2006. második félévében is megfigyelhetô volt, a 2006. szeptemberében még 40%-os versenypiaci hányad 2007 januárjára alig 20%-ra csökkent a feljogosított fogyasztók tömeges közüzemi viszszalépése következtében (1. ábra). A visszalépés elsôsorban a versenypiaci árakhoz képest alacsony közüzemi árak miatt következett be (2. ábra). Az árak közötti tendenciát az sem befolyásolta lényegesen, hogy 2007 % A szabadpiac és az importszaldó aránya 50 45 2003 2004 2005 2006 2007 40 szabadpiaci 35 részarány 30 importszaldó 25 20 15 10 5 0 Jan. Márc. Máj. Júl. Európa villamos energia ártérképe 2006. december (EUR/MWh) D 69,05 EUR I 85,40 EUR Szept. Nov. Jan. Márc. Máj. Júl. A lengyel rendszerirányító az idei 500 MW exportkapacitás helyett 0 MW-ot engedélyezett PL 31,98 EUR CZ 64,65 EUR SK 64,95 EUR februárjára nyilvánvalóvá vált a 2005 2007. közötti CO 2 -kvóta kereskedelmi rendszer jelentôs többlete, és a kvótaárak a korábbi 15-18 a/t körüli értékrôl 1 a/t alá csökkentek. A közüzemi árak alacsony értéke miatt nem igaz az a gyakran hangoztatott vád sem, hogy a hazai fogyasztói árak lényegesen magasabbak más országokhoz viszonyítva. Mint az A Szept. Magyar 69,05 EUR versenypiac H SLO 70,55 EUR Nov. 2. ÁBRA VILLAMOSENERGIA-ÁRAK A RÉGIÓBAN 2006. VÉGÉN Jan. Márc. Máj. Júl. HR 72,95 EUR Szept. Nov. Jan. Márc. Máj. Júl. 1. ÁBRA A VERSENYPIAC ÉS AZ IMPORT SZALDÓ RÉSZARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA A PIACNYITÁS KEZDETÉTÔL Magyar közüzemi profil = 70% zsinór+30% csúcs (a megjelölt ár minden ország esetében ezen termékmixet jelenti) 70,55 EUR Súlyozott magyar átlag 59,14 EUR Szept. A megadott árak minden országban a pillanatnyi likvid piaci árakból számítódnak, a jegyzésárak és a devizaárfolyamok függvényében változhatnak Közüzem 53 EUR* (* hatósági MVM értékesítési ár + átállási költség) SCG 79,45 EUR Nov. Jan. Márc. Máj. Júl. Szept. RO 47,41 EUR Nov. EUROSTAT 2007. január 1-jei háztartási (3500 kw/év) és ipari (500 kw, 2000 MWh/év) vil la mos - ener gia-árakra vonatkozó 80/2007. sz. dokumentuma alapján szerkesztett 3. ábra mutatja a hazai villamos energia árak a korábbi szocialista országokat kivéve általában alacsonyabbak más EU tagállamok hasonló kategóriájú fogyasztóinak árainál. a magyar villamosmûvek közleményei 2008/1 1
Más kérdés, hogy a hazai jövedelmek is lényegesen alacsonyabbak az EU átlagánál, így hazai viszonylatban lényegesen nagyobb mértékû az energiaszegénység, azaz a lakosság jövedelmének lényegesen nagyobb részét költi energiabeszerzésre, mint más EU tagállamok állampolgárai. A magyarországi teljes piacnyitás EU által elvárt idôpontja már régóta ismert volt, így az elôkészületek, modellalkotás, jogszabályok elôkészítése már hosszabb ideje folytak, azonban az új Villamos Energia Törvény (VET) és a kapcsolódó joganyag elfogadása mégis késedelemmel, esetenként csak az utolsó pillanatban történt meg. A kilátásokat kedvezôtlenül befolyásolta a tartalék források csökkenése, ezt jelezte egyrészt, hogy a villamosenergia-piac részleges megnyitása, 2003. január 1. óta 2007. május 21-én másodszor került sor fogyasztói korlátozásra forrásoldali kapacitáshiány miatt, másrészt az év végére tartósan 100 MW körüli értékre csökkenô nettó import. (Az elsô korlátozás 2003. január 13-án volt, hasonlóan forrásoldali okokból, a Mátrai Erômû szénszállító, adagoló rendszerének elfagyása miatt kapacitáscsökkenés következett be.) A fenyegetô forráshiány az egyes országok ellátásbiztonsága érdekében piacidegen megoldásokat kényszeríthet ki, még az EU tagállamok esetében is. Ennek eredménye például a lengyel, bolgár, vagy szlovák export, illetve határkeresztezô kapacitások értékének csökkentése, a villamosenergia-kivitelt megdrágító adók, tranzitdíjak bevezetése, a hoszszú távra nem lekötött import erômû források hosszú távú lekötésére irányuló politikai akár kormányzati szintû kezdeményezések. Az ellátásbiztonság lehetôleg olcsó áron történô garantálásának szándéka érthetô, ugyanis a villamos energia alapvetôen befolyásolja a nemzetgazdaságok versenyképességét, a lakosság jólétét, a gazdasági növekedést. Így bárki, aki olcsóbb forrásokhoz jut, versenyelônyre tehet szert. Más esetekben az ellátásbiztonság fizikai garantálása kényszeríthet ki piackorlátozó intézkedéseket, amelyek a szomszédos országokra is hatással vannak. Ebben a körben elsôsorban a lengyel exportkorlátozást Ipari villamosenergia-ár (E/100 kwh) 14 13 12 IE 11 CY DE LU NL 10 UK AU BE MA EU SK 9 ES PT RO NO HU 8 CZ GR SL 7 SE HR PL 6 EE LT FI FR 5 BG LV 4 5 10 15 20 25 Lakossági villamosenergia-ár (E/100 kwh) 3. ÁBRA LAKOSSÁGI ÉS IPARI VILLAMOSENERGIA-ÁR ÖSSZEHASONLÍTÁSA EURÓPÁBAN a/mwh 88 84 80 76 72 68 64 60 56 52 48 44 40 36 2005. jan. 2005. júl. 2006. jan. 2006. júl. 2007. jan. 2007. júl. 2008. baseload 2008. peakload 4. ÁBRA A NÉMET FÔPIACI ÁR VÁLTOZÁSA kell kiemelni (csak így biztosítható a 2. ábrán látható alacsony belpiaci ár és lehet elszakítani a lengyel nagykereskedelmi árakat a 4. ábrán bemutatott, szomszédos, német nagykereskedelmi áraktól). Mi után Len gyel or - szág hosszú idôn keresztül jelentôs exportôr volt, a korlátozások tovább rontják a térségben az erômûvek leállásából adódóan romló kínálati helyzetet. Az elôbbiekbôl már látható, hogy a piaci liberalizációt követôen a magyar piacnyitást sem lehet függetleníteni a regionális tendenciáktól és a fogyasztói árak általános növekedésére kellett számítani. A piacnyitás elôkészítésekor a várható következmények valószínûsítésére részletes hatáselemzéseket kellett volna készíteni, vizsgálva az egyes fogyasztói csoportok helyzetének várható változását, az esetleges piac kon - form beavatkozási lehetôségeket. Széles körû tájékoztatásra lett volna szükség, amellyel az érdekeltek figyelmét fel lehetett volna hívni a kedvezô változások mellett az elkerülhetetlen következményekre is. A következmények elôreláthatóságában kételkedôkben felvetôdik, hogy valóban elôre látható és tör- IT Idô 2 2008/1 a magyar villamosmûvek közleményei
vényszerû volt-e az árnövekedés és az, hogy a magyar villamosenergiapiac nem függetleníthetô a régiótól. Ennek megfontolása annál is inkább indokolt, mivel még 2007. közepén is elhangzottak olyan nyilatkozatok, hogy a piacnyitást követôen a vil la - mos ener gia-árak csökkenése várható. Vajon a beszerzési szerkezet, a hazai erômûpark összetétele mellett reális lehet-e egy ilyen várakozás. A villamos energia költségét az igények kielégítéséhez az adott idôszakban még szükséges legdrágább forrás változó költsége határozza meg. Így csak azt kell mérlegelni, hogy ezek a források mennyibe kerülhetnek, költségeik milyen tartományban mozognak. A hazai vil la - mos ener gia-rendszer forrásszerkezetét áttekintve nyilvánvaló: Az importforrások nem mellôzhetôk, tehát a nagykereskedelmi piac nem nemzeti piac, másrészt pedig a legkisebb változó költségû atomerômû, az azt követô ligniterômû mellett még a legkisebb terhelésû idôszakokban is szükség van a fogyasztói igény kielégítésére gázturbinás erômûvek üzemeltetésére. Az importforrások költségét a regionális piac határozza meg. Át lag ér té ke nem csökkenhet az úgynevezett base load (zsinór, állandó teljesítménnyel szállított) villamos energia ára alá. Ez 54-56 a/mwh (255 Ft/a árfolyammal, ~13,7-14,3 Ft/kWh) között mozgott, még a német fôpiacon is. A gázturbinás, menetrendtartó erômûvek (Du - na men ti G2 blokk, csepeli egységek) változó költsége a 2007. február 1- jétôl hatályos hatósági árrendeletbôl láthatóan 17 Ft/kWh körül volt. Az úgynevezett csúcsidôszakokban a 21-22 Ft/kWh energiaköltségû egységek üzemeltetésére is szükség van. Ezekkel állt szemben az átlagos közüzemi nagykereskedelmi ár ugyancsak a hatósági árrendelet szerint 14 Ft/kWh körüli értéke. A számokból bárki megítélheti, hogy az állandó költségeket is tartalmazó átlagár kisebb a piaci mechanizmusok alapján várható értéknél, így minden különösebb bonyolult vizsgálat nélkül kijelenthetô, hogy a villamos energia árak csökkenésére vonatkozó várakozás még a 2007- ben érvényes feltételrendszerben sem volt reális. Különösen nem reális a 5. ÁBRA PRO RÁTA LEOSZTÁSSAL ZÁRÓDÓ LICITÁLÁS tartósan magas világpiaci olajárak és a 2008-tól hiányzó szén-dioxidkvóták mellett, amely a piaci árakat meghatározó változó költségek növekedéséhez vezet. Így egy idôre el kell búcsúzni az olcsóbb áraktól legalább addig, amíg a jelenlegi erômûpark ármeghatározó elemeit olcsóbb, jobb hatásfokú egységek ki nem váltják. Az elôbbiekben vázolt árnövekedés idôszakában újra felmerül az a kérdés is, hogy milyen piacot akar az EU és egyáltalán ígért-e árcsökkenést. A milyen piac kérdésre a legjobb megfogalmazást talán Loyola de Palacio asszony, a korábbi Bi zott ság elnökhelyettese, energetikai és közlekedési biztosa adta [1], aki szerint: A piacnyitás európai koncepciója nem önmagában a versenyt látja célnak. A verseny egy eszköz és olyan más célok elérésére kell vezetnie, mint a versenyképes árak, a jobb vevôszolgálat és az ellátásbiztonság. A piac egy bizonyos mértékû hatékony szabályozása ugyanakkor szükséges marad a fogyasztók érdekében és más politikai szándékok, mint a környezet védelme és az ellátás biztonsága elérésére. a piacnyitás és a közérdekû szolgáltatás kiegészítô célok. A szolgáltató választás lehetôségével a szolgáltatási sztenderdek gyakran javulnak a verseny eredményeként ugyanakkor a közérdekû szolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges hatékony szabályozás fennmarad. Kialakulhat-e Magyarországon igazi versenypiac, létrejöhet-e megfelelô versenykörnyezet? Ennek az lenne az elôfeltétele, hogy a piaci szereplôk bármely piaci szegmensben versenyre kényszerüljenek, amihez kellô számú, közel azonos háttérrel rendelkezô erômû, nagykereskedô, viszonteladó kellene. Ez a feltétel Ma gyar or szá gon belül az ország méreteibôl, a meglévô források lényegesen eltérô adottságaiból és kis számából adódóan nem teljesülhet. Az igazi versenypiac csak regionálisan jöhet létre. Fontos ki emel - ni, hogy a versenykörnyezet nem az árak csökkenését ígéri így azt az EU sem ígérhette, hanem azt, hogy az adott feltételrendszerben a legnagyobb hatékonyság érvényesül. A MAGYAR ÁTVITELI HÁLÓZAT FEJLÔDÉSE, SZEREPE AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁGBAN A 220 kv, 400 kv, 750 kv feszültségszinteken mûködô magyar átviteli hálózat fô feladata, hogy az európai hálózattal történô összeköttetést biztosítsa, és a nagy erômûvekben megtermelt villamos energiát a fogyasztói körzetekbe szállítsa, majd transzformálás után átadja az el osz tó há ló - za ti csomópontokba. Korábban, a piaci viszonyok kialakulását megelôzôen a nemzetközi összeköttetések elsôsorban arra szolgáltak, hogy a viszonylag kis volumenû, regionális jellegû kisegítô szállításokat biztosít- a magyar villamosmûvek közleményei 2008/1 3
sák. (Kivételt ez alól az ukrán orosz rendszerirányú összeköttetés jelentett, amely nagy mennyiségû importot szállított). A piaci követelmények megjelenése, valamint a nyugat-európai UCTE rendszerhez való kapcsolódásunk, illetve annak délkelet-európai kibôvítése új elvárásokat támasztott/támaszt a magyar átviteli hálózat számára is. Ugyancsak kihívást jelentett, hogy az átviteli hálózat csak az elosztóhálózattal együttesen volt képes kielégíteni az Európában és a fejlett országokban elvárt el lá tás biz - ton sá gi szintet (n 1 elv). Nehezítô körülményként jelentkezett az is, hogy az átviteli hálózat állapota elavult volt, magas átlagos életkora növelte a hálózati hibák számát, és ezzel együtt a fogyasztói kiesések kockázatát is. A piac kihívásai miatt a 90-es évek közepén egy 15 éves fejlesztési/felújítási programot indított az MVM. Célja, hogy az ellátásbiztonság elvárt szintjének biztosítása mellett a hálózat ne korlátozza a szabad kereskedelmi feltételek érvényesülését és a teljes körû, megkülönböztetés mentes hálózati hozzáférést. A közelmúltban történt legjelentôsebb fejlesztések, amelyek a fejlesztési/felújítási program elemei, megfelelnek a nemzetközi elôírásoknak és lehetôvé teszik a villamosenergiakereskedelmet a régióval, illetve növelik az ellátásbiztonságot is. 1999-ben üzembe került az új magyar horvát 400 kv-os távvezeték, amely egyúttal lehetôséget ad várhatóan egy magyar szlovén összeköttetés megvalósítására is. Ez azt jelenti, hogy erre az idôre minden szomszédunkkal hálózati összeköttetéssel rendelkezünk majd. A belsô hálózat biztonságának növelése érdekében üzembe került 2003 ban a Sándorfalva Békéscsaba és 2004- ben a Paks Pécs 400 kv-os távvezeték, 2006. évben pedig megvalósult a Gyôr Szombathely 400 kv-os összeköttetés is. A Békéscsaba Nagyvárad magyar román 400 kv-os távvezeték 2008. I. félévében kerül üzembe. Az átviteli hálózat biztonságának növelése és fejlesztése érdekében 2010-re üzembe kerül az új magyar horvát 400 kv-os (Pécs Ernestinovo) összeköttetés. Ez a pécsi és a dél-dunántúli térség ellátásbiztonságának javítása mellett a Paksi Atomerômû teljesítményének stabil kiszállításában is jelentôs javulást hoz. Elôkészítés alatt van a hazai ellátásbiztonság szintentartásához szükséges Szombathely Hévíz 400 kv-os összeköttetés, a Martonvásár Bics - ke Gyôr 400 kv-os kapcsolat elôkészítése és az új Gönyûi Erômû hálózati kapcsolatának tervezése is., Egyidejûleg teljesen megtörtént az átviteli hálózat távvezetékeinek rekonstrukciója is, amellyel az élettartamuk további 20 évvel növekedett. A 15 éves fejlesztési/felújítási program keretében sor kerül az átviteli hálózati alállomások rekonstrukciójára, ill. fejlesztésére, ezzel lehetôvé válik ezen alálomások távkezelése s ami által az üzemirányítás hatékonysága eléri az EU színvonalát. Regionális szempontból a hazai átviteli hálózat földrajzi elhelyezkedésénél fogva viszonylagosan központi pozícióba van. Jelenleg nagy a villamos energia áramlás az UCTE északi részrôl dél-délnyugat irányba. Ez a szituáció a hálózati veszteség növelése mellett kétségkívül növeli bizonyos üzemzavarok kockázatát. A szomszédos villamos energia rendszerek határán az áteresztô képesség gyakran kevesebb, mint amelyet a piac szereplôi igényelnek. A szomszédos villamos energia rendszerek rendszerirányítói közösen határozzák meg a felhasználható határkeresztezô kapacitások mértékét. Ez függ a természetes áramlások nagyságától, valamint a két villamos energia rendszer belsô hálózatának mûszaki át e- resz tô képességétôl. Az átláthatóság és esélyegyenlôség érdekében a rendszerirányító MAVIR a szomszédos rendszerirányítókkal egyeztetett módon aukciós eljárással osztja ki a piac szereplôi között a határkeresztezô kapacitások igénybevételi jogát. Az aukciós eljárás megfelel az EU elôírásoknak. A szabad határkeresztezô kapacitásokat éves, havi és napi szinten határozzák meg. A havi és napi aukciókat az osztrák, horvát és szlovák rendszerirányítókkal közösen szervezi a MAVIR. A többi határon a megengedett kapacitás 50%-át minden rendszerirányító önállóan, a saját szabályai szerint osztja ki a kereskedôk között, kivéve az osztrák határt, ahol a MAVIR és az osztrák rendszerirányító közösen szervezi az aukciót. A rendszerirányítókhoz befolyó aukciós díjak felhasználására vonatkozóan az EU-n belül nincs közös gyakorlat. A MAVIR esetében a MEH Magyar Energia Hivatal ezt az összeget a rendszerirányítói tarifa csökkentésére fordítja. Más EU-országok esetén az aukciós bevételt a rendszerirányítók a szûk határkeresztezô kapacitások megszüntetésére, illetve az átviteli hálózat fejlesztésére fordíthatják. Indokolt lenne és ösztönzôleg hatna, a MAVIR esetében is aukció bevételét közvetlenül a szûk kapacitások növelésére lehetne fordítani. Ösztönzôleg hatna továbbá az is, ha a viszonylag lassú megtérülési idôt az ilyen jellegû összeköttetésekre vonatkozóan a MEH csökkentené. Az átviteli hálózat tervezése és fejlesztése hosszú távú szemléletet igényel. A térség erômûfejlesztését figyelembe véve és az áram piac kiterjesztését segítve az átviteli hálózatot folyamatosan fejleszteni kell. Az egyes rendszerekben történô hálózatfejlesztés jelentôs hatást gyakorolhat a régió más hálózataira. Ezért szükséges a régiók hálózatfejlesztésének összehangolása, és a közös tervezés megvalósítása. ENERGIACSOMAGOK, MAGYAR ENERGIAPOLITIKA, STRATÉGIA DÖMPING, NKT-2 A villamos energia árát nem csak a piaci viszonyok, hanem számtalan egyéb elem is befolyásolja. Érdemes visszatekinteni a 2007-es év legfontosabb, villamos energetikával kapcsolatos kérdéseire és kitérni arra is, hogy az újonnan bevezetett szabályozási modell milyen következményekkel járhat a villamosenergia-ellátás biztonságára, árára. 2006. október végén került nyilvánosságra a Stern Jelentés [2]. Ez alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az energiaellátás jelenlegi módja nem tekinthetô fenntarthatónak, a változatlan módon történô folytatás a földi ökorendszer teljes felborulásával, jelentôs hômérséklet-emelkedéssel jár. A folyamat megállítására, majd visz- 4 2008/1 a magyar villamosmûvek közleményei
szafordítására egyetlen lehetôség van: az üvegházhatású gázok légkörbe történô kibocsátásának drasztikus csökkentése. Az EU Bizottság 2007. január 10-én már a Stern Jelentés figyelembevételével nyilvánosságra hozott, egy európai energiapolitikára vonatkozó javaslata teljes körû nemzetközi tárgyalások megkezdését kezdeményezte és megállapodást javasolt az éves szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére: 2020-ig 30%-kal, 2050-ig 50%-kal. Arra az esetre, amennyiben nem jönne létre egy ilyen nemzetközi megállapodás, az Európai Unió egyoldalú kötelezettség vállalását indítványozza 20%-os kibocsátás csökkentésre. Az EU Bizottság dokumentuma a kibocsátás mérséklése mellett javasolta továbbá az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelését 2020-ig, 20-20%-kal. A Bizottság javaslata alapján a Tanács március 8 9-én elfogadta az energiahatékonyság, a CO 2 -kibocsátás, a megújuló energiaforrások felhasználási aránya tekintetében egyaránt 20-20% javulást elôirányzó csomagot, azzal, hogy az egyes tagországok közötti teher megosztásáról további elôkészítô munkát követôen kell dönteni. Az erre vonatkozó javaslat jelen tanulmány összeállításáig még nem közismert, de az elôzetes híradások a megújuló energiaforrások felhasználási aránya tekintetében visszalépésrôl beszélnek. A Bizottság elégedetlen a piacnyitás elôrehaladásával, ezért a szep t- em ber végén nyilvánosságra hozott Harmadik Energia Törvény csomag [4] a reguláció további módosítását javasolja. A fejlôdés legfôbb akadályát a hálózatokhoz való hozzáférésnél vélt diszkriminációban, a határkeresztezô vezetékek lassú fejlesztésében látják, amelyet összefüggésbe hoznak az integrált villamosenergiaipari vállalkozások gazdasági ellenérdekeltségével. A megoldást az integrált társaságok leányvállalatainak tulajdonosi szétválasztásában, összeurópai hatáskörû szabályozó szervezet és európai rendszerüzemeltetô létrehozásában látják. Számos, eddig tagállami kompetenciát központosítanának részben az elôbbi új szervezetekhez, részben a Bizottsághoz. Az 1. TÁBLÁZAT. A ROLE OF ELECTRICITY PROJEKT EREDMÉNYEI elôrehaladás gyorsítására a Bizottság bizonyos kérdésekben jogalkotói kompetenciákat is kaphatna. A csomaghoz mellékelt hatástanulmány nem terjed ki a piac korlátos mûködési okainak vizsgálatára, esetenként helytelen, hamis, nem megalapozott megállapításokat tesz. A javasolt tulajdonosi szétválasztás esetén a gyakorlati tapasztalatok nem igazolják, hogy a hálózati beruházások növekednének, az árak csökkennének és javulna a mûszaki mûködés. Nem vesz tudomást a dokumentum arról, hogy a hálózatos üzletág is ugyanolyan gazdasági tevékenység, mint a többi. A beruházások hajtóereje a várható profit. Amennyiben ezt a szabályozás más befektetési lehetôségekhez képest csak kisebb szinten teszi lehetôvé a villamos energia ár csökkenése érdekében (csökkenti a hálózati tarifákat a tôke megtérülési elem alacsony értéken történô meghatározásával), akkor a gazdasági ellenérdekeltséget teremt. Egy másik elhallgatott körülmény, hogy a beruházások jelentôs része a közvélemény, a helyi önkormányzatok ellenállása (a szükséges engedélyek hiánya) miatt késik, gyakran ellehetetlenül. A regionális tapasztalatok alapján a legnagyobb elmaradás nem a hálózatok fejlesztésében, hanem a szabályozási környezet harmonizálásában mutatkozik. Hiába készült el a Re - gio ná lis Energiakutató Központ EU által finanszírozott tanulmánya [12] érdemi elôrehaladás nem történt. Más esetekben is úgy tûnik, hogy az ilyen jellegû munka a szerzôk tudományos presztízsének növelésén kívül gyakorlati haszonnal nem, vagy alig jár, gyakran csak az európai adófizetôk pénzét pazarolták. Hiányzik a harmonizálásra vonatkozó politikai szándék. A Bi zott ság nak elsôsorban a hálózati beruházások gazdasági érdekeltségének biztosításában, az engedélyezési folyamat egy sze rû sí té sé - ben és a szabályozási harmonizációra vonatkozó tagállami politikai elkötelezettség megteremtésében kellene érdemi eredményeket elérni. Nyilvánvaló, hogy az energiapolitikai célok megvalósítása alapvetô váltást igényel az egyes gazdasági ágazatoktól is. Ezt elôre látva az EURELECTRIC (az európai villa- Eredmények Alapváltozat Energia- Erômûoldali Minden 2030-ra hatékonyság oldali be- lehetôség és megújulók avatkozások optimális kihasználása Teljes energiaigény 118 102 113 106 (2005=100) Villamosenergia- 145 127 143 172 fogyasztás (2005=100) Villamos energia 654 852 1535 1643 atomerômûbôl (TWh) Villamos energia 1092 1675 1267 1359 megújulóból (TWh) Tárolt CO 2 (Mrdt) 0 0 4,8 3,6 Erômûlétesítés (SGW) 928 984 950 1090 Nettó gázimport 188 179 174 164 (2005=100) Nettó olajimport 116 97 108 93 (2005=100) Villamosenergia-ár 111 122 132 120 (2005=100) Teljes energiaköltség 9,57 10,27 10,61 9,64 a GDP %-ában CO 2 -emisszió 110 70 70 70 (1995=100) CO 2 -kvóta ára (a/t) 5 116 125 56 a magyar villamosmûvek közleményei 2008/1 5
Szén-dioxid-kibocsátás (kt/év) 18 000 17 000 16 000 15 000 2005 20% csökkentés 30% csökkentés Intenzív biomassza + szélerômû program 2010 2015 2020 6. ÁBRA SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS VÁLTOZÁSA AZ ERÔMÛ-ÖSSZETÉTEL FÜGGVÉNYÉBEN Átlagköltség (Ft/kWh) 16,0 15,5 15,0 14,5 14,0 13,5 13,0 12,5 2005 Alapeset (business as usual) Intenzív biomassza program Alapeset (business as usual) Intenzív biomassza program Alapeset atomerômû bôvítéssel 2010 2015 2020 Intenzív biomassza+szélerômû program Alapeset atomerômû bôvítéssel 7. ÁBRA VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÁTLAGKÖLTSÉGE AZ ERÔMÛ-ÖSSZETÉTEL FÜGGVÉNYÉBEN mos energia társaságok szövetsége) a már a Bizottság javaslatát megelôzôen elindított The Role of Elec tri - city projekt eredményeként 2007 márciusában tette közzé az elvárt célok teljesítését optimálisan kielégítô megoldási lehetôségeket bemutató tanulmányt [8]. Négy változatot (a jelenlegi folyamatok tovább vitelét, beleértve az atomerômûvek létesítésének korlátozását, a hatékonyság javítás és a megújulók alkalmazásának intenzív ösztönzését, az atom erô mû - vek létesítésének korlátozásával, az erômûoldali beavatkozások CO 2 - leválasztás, -tárolás, az atom erô mû - vek reneszánsza valamint a szóba jöhetô lehetôségek optimális kihasználását) vizsgáltak. Mint az 1. táblázat mutatja, a legkedvezôbb eredményt a lehetôségek diszkriminációmentes kihasználása eredményezi, miközben teljesíti az Európai Unió kibocsátás csökkentésre, versenyképesség javítására, az importfüggés csökkentésére vonatkozó céljait. A vizsgálatok alapján egyértelmû, hogy optimális eredményt csak akkor lehet elérni, ha: maximális mértékben kihasználjuk az energiahatékonyság nyújtotta lehetôségeket, a karbonemisszió csökkentésére minden szóba jöhetô lehetôséget kihasználunk, a környezetszennyezô technológiákat hatékonyabb, gyakran villamos energiára alapozott technológiákkal váltjuk ki, adminisztratív beavatkozások helyett a politikai szándékok stabilitására, elôreláthatóságára, a támogatási politikánál költséghatékonyságra és az új technológiák elterjedésének ösztönzésére törekszünk, továbbá a globális kérdéseket globális együttmûködéssel tudjuk megoldani. A dokumentumot olvasókban felvetôdött a kérdés, hogy vajon Magyarországra is érvényesek-e az elôbbi általános következtetések, illetve ténylegesen megoldást jelenthet-e a megújuló erôforrások részarányának jelentôs növelése az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére, különös tekintettel az egyes tagállamok lényegesen eltérô geopolitikai, természeti adottságaira. A hazai Megújuló potenciálra az MTA Energetikai Bizottságának megújuló Albizottsága által a 2000-es évek elején elvégzett és az Energiagazdálkodás címû folyóiratban közzé tett felmérés alapulvételével készített elemzés [11] egy ér tel - mû vé tette, hogy a CO 2 -kibocsátás csökkentésére, a versenyképesség megôrzésére vonatkozó elvárások mint azt a 6. és 7. ábra mutatja csak a megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelésével nem teljesíthetôk. Hazai viszonyok között a nukleáris energia felhasználási arányának növelése elkerülhetetlen, az EU által kitûzött stratégiai célok teljesítését csak ez teszi lehetôvé. Az egyéb hagyományos erômûvek a légköri kibocsátás növekedése 2. táblázat miatt alaperômûvi üzemmódban nem 6 2008/1 a magyar villamosmûvek közleményei
2. TÁBLÁZAT. HAGYOMÁNYOS ERÔMÛVEK TÜZELÔANYAG-FELHASZNÁLÁSA ÉS SZENNYEZÔANYAG-KIBOCSÁTÁSA 1000 MW-os teljesítmény, évi 6600 órás kihasználtság (75%), összességében tehát évi 6600 GWh villamos energia termelése esetén, adatok tonnában Szén- Lignit- Olaj- Földgáz- Atomerômû erômû tüzelésû tüzelésû erômû erômû erômû (CCGT) Tüzelôanyag-fogyasztás 2 000 000 7 600 000 1 289 768 920 000 20 Oxigénfelhasználás 3 800 000 4 800 000 3 270 047 1 600 000 0 Szén-dioxid-kibocsátás 5 200 000 6 600 000 4 496 314 2 200 000 0 Kén-dioxid-kibocsátás 3 800 4 300 3 134 1 200 0 Nitrogén-oxidok 3 800 4 300 3 134 3 500 0 Por 600 640 470 200 0 Hamu 150 000 950 000 2 000 0 0 jelentenek érdemi alternatívát. Lé te - sí té sük re ésszerûen csak átmeneti idôszakra, a változó igények követésére kerülhet sor. Az európai energiapolitika módosításának elôkészítésétôl függetlenül még 2005-ben elindult a magyar energiapolitika kidolgozása. A szakértôk által elkészített részanyagok alapján összeállított Magyarország Energiapolitikai Tézisei 2006 2030. bizottsági anyagot, amely a Gaz da sá - gi és Közlekedési Minisztérium (GKM) illetékes szakállamtitkárának jóváhagyásával, az MVM Köz le mé - nyek különszámában [10] is megjelent, a szakmai közvélemény nagy figyelemmel, elismeréssel fogadta. Ezért volt különös, hogy a GKM 2007 januárjában egy részben új alapokon álló energiapolitikai tervezettel lepte meg az érdekelteket. A szakmai véleményezést, többszöri átdolgozást, szakmai egyeztetést követôen a kormány 2007 novemberének végén fogadta el a dokumentumot és küldte meg határozati javaslattal az Országgyûlés részére. A határozati javaslat a lényegi kérdéseket tekintve teljes mértékben összhangban van az Európai Unió energiapolitikai céljaival, az energiahatékonyság javításával, a forrásoldalon a diszkrimináció kizárásával, esélyegyenlôség biztosításával, a megújulóknál és a kapcsolt vil la mos - ener gia-ter me lés nél a piacra jutás ösztönzésének javításával, az ener - gia be szer zés diverzifikálásával, a rászorulók méltányos támogatásával. A külsô szemlélô számára meglepetést jelentett, hogy az elôbbi általános alapelveket, célszámokat, a kormány számára konkrét feladatokat meghatározó dokumentum mellett, több összhangban nem lévô, még nem végleges részterületi stratégia is készült: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007 2020. [6], Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia [7], amelyek érintik az energiapolitikát. Mindkét dokumentum több elôtanulmányon alapul, legnagyobb hiányosságukként a nemzetgazdaságra kiterjedô, érdemi hatásvizsgálatok mellôzését kell említeni, így a következtetések, javaslatok esetenként megalapozatlannak, a nemzetgazdaság tényleges lehetôségeit mérlegelve túlzónak tûnnek. A magyar kormány a 2008 2012. közötti idôszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Tervet (NKT-2) amelyben 30,733 Mt CO 2 -egyenérték nagyságú éves átlagos mennyiség jóváhagyására tett javaslatot 2007. január 8-án juttatta el Brüsszelbe. A Bi zott - ság 2007. április 16-án a dokumentumban igényelt kibocsátási egység keretet a gazdasági teljesítmény és a hatékonyság növekedése figyelembevételével az egységes módszertan felhasználásával végzett számítások alapján elutasította, 26,909 Mt CO 2 -egyenértékre csökkentve a megengedhetô teljes átlagos éves menynyiséget (3. táblázat). A döntés súlyos következményekkel jár mind a meglévô, mind az újonnan tervezett berendezésekre. Egyrészt a hazai erômûvek kibocsátása, mint az a 5. ábrán látható lényegesen kisebb a kiotói kötelezettségvállalásokban szereplô alapvonal 70%-ánál. Így a hazai vil la mos ener - gia-ipar lényegesen túlteljesítette a 3. TÁBLÁZAT. ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT AZ ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZOK KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEINEK KIOSZTÁSÁRA VONATKOZÓ BIZOTTSÁGI HATÁROZATBÓL A 2008 2012. idôszakra éves szinten megalapozatlanul kiosztani javasolt mennyiség számítása (millió tonna CO 2 -egyenérték) Az elsô A 2005. évi A rendszernek Számított A javasolt Évente idôszakra hitelesített renszernek megengedhetô nemzeti átlagosan vonatkozó kibocsátási és az 1. és a 2. teljes átlagos kiosztási megalapozatlanul nemzeti a 2005 2010. szakasz éves terv szerint kiosztani kiosztási idôszakra közötti mennyiség kiosztandó javasolt tervben vonatkozó bôvülése 2008 2012-re éves mennyiség figyelembe vett GDP-, illetve miatti éves átlagos létesítmények szén-dioxid- hatás mennyiség 2005. évi intenzitáshitelesített kibocsátása változási tényezôk szorzata 26,039009 25,476664 1,432188 26,908852 30,733313 3,824461 a magyar villamosmûvek közleményei 2008/1 7
kötelezettségvállalásokat. Másrészt a kibocsátás 2005-öt követô átmeneti csökkenésében lényeges szerepe van a jelentôs import kínálatnak, amely az elôzôkben említett okok miatt mára megszûnt, a fogyasztók ellátására növelni kell a hazai erômûvek termelését, ami együtt jár a kibocsátás növekedésével. Ennek következtében a hazai erô mû park kibocsátása még új erômûvek üzembe helyezése nélkül is folyamatosan növekedni fog a következô idôszakban. Az elkészült kormányrendelet tervezete a 2008 2012. közötti idôszakra vonatkozó Nemzeti Ki osz tá si Terv kihirdetésérôl, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól a meglévô berendezésekre a 4. ábrán látható, a mintegy 15,2 Mt-val szemben csak 12,2 Mt térítésmentes kiosztását javasolja, az új belépôk tartalékára pedig összesen 2,2 Mt kvóta térítésmentes kiosztását javasolja. Miután a meglévô berendezések üzemeltetésére a regionális forráshiány miatt legalább a korábbi idôszakot megelôzô mértékben szükség van a 3 Mt kvóta, mintegy 20 a/t becsült áron történô beszerzése 60 m a 15 Mrd Ft éves többletköltséget jelent a hazai villamosenergia-fogyasztóknak. A díjtalanul kiosztható kvótamennyiség EU általi csökkentése, tehát nem a tényleges kibocsátást csökkenti, nem ösztönzi az erô mû ve - ket technológiaváltásra, csupán a fogyasztói költségeket növeli, a magyar gazdaság versenyképességét rontja. Teszi ezt akkor, amikor a hazai vil la mos ener gia-szek tor szén-dioxid-kibocsátása mint arra az elôzôkben már utaltunk más országokkal összevetve, a kiotói elvárásokat lényegesen túlhaladva teljesült. A térítésmentesen kiosztható kvóta nagyságának bizonytalansága lényegesen befolyásolja az elôkészített projektek gazdaságosságát is. Végleges, transzparens döntések hiányában a projektek elôkészítése leállhat, akár véglegesen is. HOSSZÚ TÁVÚ SZERZÔDÉSEK A hazai villamosenergia-ipar legvitatottabb kérdése az erômûvi hosszú távú szerzôdések szerepe. A szerzôdések a 90-es évek közepén végrehajtott privatizáció, illetve az azt követô erômûvi felújítások, új erômû beruházások alapfeltételét jelentették. Miután a szerzôdéses árak magasabbak voltak a piacnyitás kezdeti idôszakában érvényesülô piaci áraknál, a különbözet állami támogatást jelentett az érintett erômûvek részére. E mellett a két piaci szereplô közötti ügyletek kizárják más szereplôk erômûvi forrásokhoz történô hozzáférését, így a piaci mûködést korlátozónak is minôsíthetôk. Az állami támogatás vélelme miatt az EU C41/2005. számon 2005 novemberében hivatalos eljárást is indított Magyarország ellen. Az eljárás célja az indokolatlan állami támogatás megakadályozása, a piac korlátozás minimalizálása. A helyzet rendezésére a leg egy sze - rûbb nek a szerzôdések felbontása tûn het, akár a vásárló részérôl, akár a magyar állam döntésével. A következményeket tekintve külön kell választani a felbontás költségét és a felbontásnak a villamosenergia-piaci árakra, fogyasztókra gyakorolt hatását. A vásárló általi felbontás esetén a szerzôdésekben rögzített, vagy azok szerint számítható, az állami beavatkozás esetén a vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján a befektetôk kártalanítására indokolt peresíthetô összegeket kell megfizetni. Amennyiben ezt követôen az erô mû - vek olcsóbban értékesítenének a piacon, ezek a kifizetések elôlegnek is tekinthetôk lennének, összességében a fogyasztók talán nem is járnának rosszabbul. A szerzôdések megszüntetésére a teljes piacnyitás elôtti reguláció is módot adott, az MVMnek, mint vevônek minden év elején tárgyalásokat kellett folytatni az erômûvekkel a szerzôdések megtartásáról, vagy felbontásáról. Ezen tárgyalások alapján csak egyetlen, a Pécsi Erômû 2010-ig hatályos megállapodásának megszüntetésére került sor 2006-ban. Sajnos államigazgatási jóváhagyás hiányában még ezen megszüntetés sem hatályosult. A jelenlegi helyzetben, mint azt a piaci árakra vonatkozó árvárakozásoknál bemutattuk az erômûvek egy része a piaci ár alatt értékesít (csak így alakulhat ki az azoknál kisebb átlagár). Így miközben a piaci árnál drágábban értékesítô, a piacról részben kiszoruló erômûvek részére állami támogatást kellene fizetni, a piaci árnál olcsóbb erômûvek is megnövelnék értékesítési áraikat, így összességében a szerzôdések automatikus felbontása többe kerülne a fogyasztóknak, mint a szerzôdéses rendszer megôrzése. Erre is tekintettel a kormány 2007 május elején a 2080. sz. határozatában az MVM által kötött hosszú távú megállapodások helyzetének a közösségi jognak és a nemzeti érdekeknek megfelelô tárgyalásos úton történô haladéktalan rendezésérôl döntött. Mint az már ismert, az erômûvek többségével az érdemi tárgyalások megkezdôdtek, a mátrai és a Paksi ügyletekre a megszüntetési megállapodások, illetve az új típusú kereskedelmi megállapodások parafálásra és Brüsszelbe a Versenypolitikai Fô - igaz ga tó ság hoz továbbításra kerültek. A csepeli és budapesti ügyletek vonatkozásában az egyeztetések még folyamatban vannak, az AES Tisza és a Dunamenti Erômû a be fek te tés vé - del mi egyezmény alapján az illetékes washingtoni bírósághoz fordult. Nyilvánvaló, hogy célszerû lenne a helyzet mielôbbi tárgyalásos rendezése, mert a Bizottságnak az ügyet az eljárásrend alapján le kell zárni és erre kölcsönös érdekeken alapuló megoldás hiányában a feleket kötelezô döntéssel kerül sor. Ennek megalapozásához a Versenypolitikai Fô - igaz ga tó ság már többször kért be adatokat a magyar hatóságoktól. Minden ellenkezô érveléssel szemben hangsúlyozni kell, hogy a fogyasztók és a magyar állam szempontjából a szerzôdéses portfólió gazdaságilag kedvezô. Egyrészt a közérdekû (egyetemes) szolgáltatásban részesülô fogyasztók csak így juthatnak a piaci átlagárnál lényegesen olcsóbban [a GKM 115/2007. (XII. 29.) sz. rendelete alapján átlagosan 15,7 Ft/kWh nagykereskedelmi árú] villamos energiához, másrészt a piaci ár és a beszerzési ár különbözeteként az állami tulajdonú kereskedô társaságnál megképzôdô esetleges nyereség a költségvetési bevételeket növeli. A verseny kiterjesztésére a portfoliót mindenáron történô szétdarabolását kedvezônek tartóknak, ezért a sürgetôknek nem árt figyelembe venni, hogy nem a 8 2008/1 a magyar villamosmûvek közleményei
verseny önmagában, hanem a komplementer közérdekû szolgáltatás és piacnyitás jelentik a célt. A gazdasági érdek (ezen belül különösen a fogyasztóknak garantálható, piacinál kedvezôbb árak, ellátásbiztonság) és a versenypiac más tagállamoknál is gyakran ellentmondásba kerül. Ez esetben mint pl. az említett lengyel importkorlátozás, vagy a francia, piacitól eltérített árak stb. más tagállamok is elsôsorban a gazdasági közérdeket preferálják a verseny mindenhatósága helyett. PIACNYITÁS ELÔKÉSZÍTÉSE, FENYEGETÉSEK A teljes piacnyitást követôen a hazai fogyasztói igények mintegy kétharmadának ellátására versenyezhetnek a kereskedôk és csak a maradék kisebb rész ellátása történhet az úgynevezett egyetemes szolgáltatás keretében. Szervezett piac hiányában az elôbbi fogyasztókat ellátó kereskedôk, viszonteladók egyenlô versenyfeltételeket garantáló, transzparens beszerzésére csak a források aukciója kínál lehetôséget. Ezért kísérte nagy figyelem az MVM kereskedô leányvállalata (MVM Trade) által meghirdetett két aukciót. A júliusi Szivárvány tenderen az MVM Trade 2008. teljes évére, és 2008. I IV. negyedévekre hirdetett meg zsinór terméket összesen max. 100±20 MW teljesítménnyel és ugyanezen idôszakokra csúcs terméket összesen max. 50±20 MW teljesítménnyel. A regionális kapacitáshiányt, illetve a piaci szereplôk jövô évre vetített várakozásait mutatja, hogy a zsinór termékre mintegy 1605 MW, a csúcs termékre pedig mintegy 450 MW igény jelentkezett, 23 ajánlattevô több mint 480 ajánlatot adott. A nagy kereslet miatt mind a zsinór, mind a csúcs termék esetében a maximális mennyiség, a +20 MW is értékesítésre került, a termékektôl függôen a regionális piaci árszintnek megfelelô 17 27 Ft/kWh közötti áron. Az október 25-ei aukción a 4. táblázat szerinti bontásban közel 1000 MW kínálat volt. A vásárlók jellemzôen hazai áramszolgáltatók kereskedelmi leányvállalatai, ill. 4. TÁBLÁZAT. AUKCIÓ 2008. ÉVRE, TERMÉKEK, ÁRAK Szekció Termék Meghirdetett Aukciós ár mennyiség (Ft/kWh; a/mwh) 1. Zsinórtermék I. 800 MW 16,55; ~65 (hétfô vasárnap, 115% pro ráta 0:00 24:00 h) leosztás 2. Zsinórtermék II. 100 MW 20,40; ~81 (munkanapokon, 0:00 24:00 h) 3. Csúcstermék I. 50 MW 25,98; ~103 (munkanapokon, 06:00 22:00 h) 4. Csúcstermék II. 50 MW 11,00; ~44 (munkaszüneti napokon, 06:00 22:00 h) 5. Csúcstermék III. 50 MW 26,25; 104 (munkanapokon, pro ráta leosztás 08:00 20:00 h) 6. Kapacitáshasználati jog 50 MW 2000 a termék energiadíja: (eft/mw, év) 20,50 HUF/kWh Villamos energia ártérkép 2007. október (EUR/MWh) D 68,33 EUR I 82,86 EUR CZ 65,26 EUR A 68,33 EUR SLO 81,73 EUR Az egyes országok átlagárai 70% zsinór ár+30% csúcsmixbôl számítódnak HR 80,59 EUR 8. ÁBRA VILLAMOSENERGIA-ÁRAK A RÉGIÓBAN 2007 OKTÓBERÉBEN SK 69,24 EUR PL 42,56 EUR H Aukció elôtt: 56 Aukció után: 69 SCG 81,15 EUR RO 68,10 EUR nagyfogyasztók (23 kereskedô+6 fogyasztó) voltak, így az értékesített villamos energia döntôen magyarországi fogyasztókhoz jutott el. Az MVM Trade ZRt. a legnagyobb érdeklôdést kiváltó, az áralakulást legjobban befolyásoló termék induló árát a lipcsei áramtôzsde (61 a/mwh napi) jegyzéséhez igazítva attól jelentôsen alacsonyabb 56 a/mwh értékben állapította meg. A felkínált kapacitás 65 a/mwh értékben talált gazdára, miközben a regionális jegyzési árak 70 a/mwh felett voltak. Az aukció idôszakában (Magyarország után) érvényesülô piaci árakat a 7. ábra mutatja. Néhány nagyfogyasztónak nem tetszett a meghirdetett pályázat. Azt szerették volna elérni, hogy számukra külön pályázat kerüljön meghirdetésre, korlátozva a részvételt és ezzel lehetôséget adva az esetleges összejátszásra. Ezt kizárandó az aukció során végig jelen voltak a közjegyzô és a Versenyhivatal vezetô képviselôi, a magyar villamosmûvek közleményei 2008/1 9
akik folyamatosan figyelemmel kisérték a fejleményeket, az adatok alapján utólagos ellenôrzésre is lehetséges. Az aukciót a versenyszabályok teljes körû betartásával is sokféleképpen lehet lefolytatni. Lehet alacsony vagy magas árról indulni, lehet kis lépcsôkkel, vagy nagy lépcsôkkel emelni az egyes körökben a kínálati árakat. (Egy normál és egy (a licitálási lépcsôk teljes kihasználását követôen) pro ráta leosztást alkalmazó licitálás lefolyását a 8. és 9. ábra mutatja.) Az MVM Trade attól vezéreltetve, hogy a fogyasztóknál minél kisebb áremelkedés következzen be, az aukciókat alacsony árakról indította és lehetôség szerint kis lépcsôkkel emelte az egyes körökben az árszínvonalat. Ez vezetett oda, hogy két terméknél a szabályzat szerinti 10 aukciós kört követôen a kereslet még mindig nagyobb volt az értékesíthetô menynyiségnél, amikor úgynevezett pro ráta (a legutolsó körben igényelt mennyiségek aránya szerinti) felosztást kell alkalmazni. Sôt a legfontosabb, az árakat legjobban befolyásoló úgynevezett base-load kategóriában az eredetileg meghirdetett menynyiség 115%-át értékesítették. A két hatás eredményeként a fogyasztók lényegesen kedvezôbb árakon juthatnak villamos energiához, amennyiben a kereskedôk az aukció kedvezô árszínvonalát közvetítik feléjük. Erre alig van remény, ugyanis a viszonteladók értékesítési árát is a kereslet-kínálat határozza meg. Amennyiben el tudják adni a regionális piacon nagyobb áron, akkor nem fogják olcsóbban értékesíteni a hazai fogyasztóknak. Így a versenyben kialakuló árak alatti nagykereskedelmi értékesítés nem más, mint profit átjátszás, csak a 800 MW-nyi zsinór termékre számítva 1 a/mwh-val kisebb nagykereskedelmi ár 7 M a ajándékot jelent a vevôk számára, miközben enynyivel lesz kisebb az állami tulajdonos bevétele. Lehet gondolatkísérletet végezni: hogyan alakultak volna a kereskedelmi kapcsolatok és az árak a HTM-ek teljes körû felbontása esetén? A villamosenergia-törvény vonatkozó elôírásai alapján ez esetben nem csak az MVM Trade-nek, hanem minden 21000 Záró ár 20000 16000 Kiinduló ár 15000 0 Licitálás kiinduló áron kezdôdik, túlkereslet esetén az árszint fokozatos emelésével a kereslet kínálati mennyiségre csökkenéséig folytatódik. 19000 18000 17000 9. ÁBRA EGYENSÚLYI ÁR ELÉRÉSÉIG TARTÓ LICITÁLÁS 50 100 150 200 250 Mennyiség (MW) Árverés (zsinór termék) ±15% tûrés erômûnek aukciót kellett volna hirdetni. Megváltoztatta volna ez a keresleti-kínálati helyzetet? Érdemben nem. Így az aukciókon érvényesülô árak sem változtak volna érdemben. Lett volna lehetôség az eredetileg meghirdetett mennyiségnél többet értékesíteni? Nem, hiszen az erômûvek csak saját kapacitásaikat tudják piacra vinni. Kisebb lépésekkel emelték volna az árszínvonalat? Nem, hiszen a minél nagyobb ár elérése a gazdasági érdekük. Lett volna lehetôség a 300 350 Amennyiben az elôre megállapított számú áremelési lehetôség elfogy és túlkereslet van, pro ráta (utolsó licit mennyiségekkel arányos) leosztást kell alkalmazni. 17000 Záró ár 16500 16000 15500 15000 14500 Kiinduló ár 14000 0 10. ÁBRA PRO RÁTA LEOSZTÁSSAL ZÁRÓDÓ LICITÁLÁS ±15% tûrés Mennyiség (MW) Eladónál nincs visszaélési, befolyásolási lehetôség! Kevés vevô kartelt alkothat! 500 1000 1500 2000 2500 közérdekû szolgáltatás piaci árnál olcsóbb árazására? Aligha. Belátható, hogy a fogyasztói érdekek a HTM portfólió fenntartásával nem sérülnek. A piaci szereplôk, mások részérôl is gyakran elhangzik a vád, hogy a magas árak oka az MVM Trade forrás visszatartása. Mint a következô, 11. ábra mutatja minden éves szinten elôre láthatóan rendelkezésre álló forrás elkelt különbözô csatornákon, így a forrásvisszatartás vádja nem áll 10 2008/1 a magyar villamosmûvek közleményei
Tôzsdei árazás MVM 29,5 TWh 4 TWh Hálózati veszteség tenderek (MAVIR és áramszolgáltatók) 11. ÁBRA 2008. ÉVI VILLAMOSENERGIA-FORGALOM Teljesítmény (MW) 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 0:00 6:00 Munkanap, 2008. január Munkaszüneti nap, 2008. január 12:00 12. ÁBRA KÖTELEZÔ ÁTVÉTEL ÁTLAGOS LEFUTÁSA 2007, 2008 JANUÁRJÁBAN Aukciók 10,7 TWh 12 TWh EGYETEMES SZOLGÁLTATÁS (Lakosság) 2,8 TWh VEASZ + 18:00 0:00 Munkanap, 2007. január Munkaszüneti nap, 2007. január meg. A valódi ok a regionális forráshiány, a kereskedôk egy része a magyar piacon nem értékesíteni, hanem csak beszerezni akar. További MVM Trade értékesítésekre éven belül csak az átmenetileg rövidebb idôszakra jelentkezô feleslegek esetében lesz mód. A teljes piacnyitással lényegesen módosult a kötelezô átvétel rendszere is. A közüzem helyett 2008. január 1-jétôl a rendszerirányítónak kell átvenni az e körben értékesített villamos energiát. A fogyasztók és a rendszer számára kedvezôtlen változást elsôsorban az jelenti, hogy lényegesen megnôtt a kötelezô átvétel körébe tartozó források nagysága. A 12. ábrán a 2007. és 2008. januári átvétel átlagos lefutása szerepel, az utóbbi a MAVIR honlapján közzé tett adatok alapján. A változás nemcsak a fogyasztók által fizetendô támogatás növekedését, hanem a rendszer szabályozhatóságának további romlását eredményezi, miközben a szabályozhatóság érdemi javítására semmi nemû intézkedés nem történik. A szemlélô számára meglepônek tûnik, hogy olyan erômûvek is bekerültek ebbe a körbe, amelyek üzleti alapon, esetenként a rendszerfejlesztésben meghatározó társaság elutasító döntése ellenére valósultak meg. Mi köz - ben az EU vizsgálatot folytat a tiltott állami támogatások ügyében, az új szabályozás eddig állami támogatásban nem részesülô társaságoknak garantál, új elôzetesen nem engedélyezett állami támogatást. A kötelezô átvétel szabályozásánál új elem, hogy a támogatás odaítélése az elôzetesen elkészített üzleti tervek alapján a befektetés valószínûsíthetô, projektenként esetleg lényegesen eltérô megtérülési idejére történik. A szabályozás szerint a támogatási idôtartam megállapítása a Magyar Energia Hivatal kompetenciája. Egy nem transzparens eljárásban, a Hivatal döntésétôl függ, hogy az elôzetes üzleti tervet, az ottani megtérülési számításokat hogyan értékeli és ez alapján mekkora kötelezô átvételi idôtartamot határoz meg. Elôre valószínûsíthetô, hogy egy ilyen nem átlátható, a peremfeltételeket illetôen sem objektív eljárás számtalan vitára és gyanúsításra vezet majd a Hivatal döntéseit követôen. A gyakorló szakemberek számára érthetetlen a kötelezô átvételi kormányrendelet 7. sz. mellékletében [13] meghatározott minimális hatásfokok esetenként túlzónak tûnô értéke. Különös tekintettel arra is, hogy az EU direktíván alapuló nagy hatásfokú, hasznos hôenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hô mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló rendelet 3. sz. melléklete [14] szilárd biomassza esetében lényegesen alacsonyabb referencia hatásfokot ad meg. A nagyobb hatásfok csak nagyobb nyomású, bonyolultabb, így drágább berendezésekkel valósítható meg, ezért végeredményben nagyobb állami támogatást igényel. A rendszer romló szabályozása mellett érthetetlennek tûnik, hogy gyakorlatilag változatlan maradt a vezérelt fogyasztás lefutása, miközben a beszerzési árak a délutáni csúcsidôszakban lényegesen megnövekedtek. Nyilvánvaló, hogy az ener- a magyar villamosmûvek közleményei 2008/1 11
giaköltségek növekedését a szolgáltatók kénytelenek lesznek áthárítani a fogyasztókra, amelyek választási lehetôség esetén lemondják a vezérelt villamos energia vásárlását. Ezzel a magyar rendszer máshol gazdaságos, megfontoltabban alkalmazott szabályozási eszköztôl esik el. Az elôzôekbôl nyilvánvaló, hogy a jelenlegi magas piaci árak alapvetô oka a regionális forráshiány. (Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy az 1990-es évek második felében elvégzett rendszervizsgálatok elôre jelezték a kapacitások szûkösségét és az 1997-ben meghirdetett kapacitástender jelentôs hazai erômûfejlesztést irányzott elô. A várható vil la mos - ener gia-piaci liberalizáció miatt azonban az államigazgatás kezdeményezésére az úgynevezett nagy erô - mû vi kategóriában nem került sor eredményhirdetésre, az ebbôl kialakuló egyensúlyhiány elôre va ló szí nû - sít he tô volt.) Így a teljes piacnyitás sikerének legnagyobb kérdése az, hogy vajon épülnek-e új erômûvek befektetôi döntések alapján, ezzel sor kerül-e a kínálat bôvítésére és a rossz hatásfokú, de kis állandó költségû, meglévô berendezések kiszorítására. A hozzáférhetô információk alapján ilyen beruházások elôkészítése folyik, döntôen földgáztüzelésre. A sajtóban a vásárosnaményi, gönyûi, EMFESZ projektekrôl hallani. Ezek közül a legkisebb vásárosnaményi, a kihasználástól függôen, mintegy 0,8-1 millió, a 800 MW-os Gönyûi Erômû zsinór üzemmódban, mintegy 3,75 millió, az EMFESZ erômû teljes kiépítésben, zsinór üzemmódban 11,25 millió köbméterrel növeli a napi gázfelhasználást. Közismert, hogy a hazai gázrendszer a hidegebb idôjárásnál jelentkezô 95 Mt napi gázfelhasználást meghaladó igények esetén már jelenleg is kapacitáskorlátokkal küzd. Felvetôdik, hogy a fogyasztók ellátásbiztonsága, pénztárcája szempontjából valóban a földgáztüzelésû erômûvek elôbbi nagyarányú fejlesztése jelenti-e a stratégiai megoldást, még akkor is, hogy ha a beruházási idô és a szén-dioxid-kibocsátás kôszén-, vagy ligniterômûvekhez viszonyítva lényegesen kedvezôbb. Egy bizonyos, a közeljövô ellentétes az EU energiapolitikai céljaival és növeli Magyarország importfüggôségét. Összefoglalva: a teljes piacnyitásra egy változó gazdasági környezetben, instabil regulációs feltételek között került sor. A regionális forráshelyzet, a környezetvédelmi szigorítások, a tüzelôanyag-árak a vil la mos - ener gia-piaci árak további növekedését valószínûsítik, ami a hazai nemzetgazdaság számára a versenyképesség romlásával, a tôkevonzó képesség és ezzel a gazdasági növekedés további romlásával fenyeget. Változtatásra, a folyamat lassítására csak a nemzeti érdekeket maximálisan elôtérbe helyezô, de egyúttal az adottságokat és a regionális együtt - mû kö dés lehetôségeit is maximálisan kihasználó energiapolitika alapján van mód. Az energiapolitikát, energiapiacot a nemzetgazdasági célok alá kell rendelni. Remélhetô, hogy az Országgyûlés által elfogadandó határozat erre jó alapot teremt. HIVATKOZÁSOK 1. Loyola de Palacio (World Economic Forum, New York, 3 February 2002; Sajtóközlemény: IP/02/189, Brussels, 3 February 2002 alapján) A certain degree of effective regulation of the market will however remain necessary, in the interests of consumers and to achieve other policy objectives such as the protection of the environment and security of supply. The European concept of market opening dos not see competition as a goal in itself. It is a means and must result in other objectives being achieved, such as competitive prices, better customer service and security of supply. market opening and the protection of public service are complementary objectives. With the choice of suppliers service standards are often improved as a result of competition effective Regulation remains, however, necessary to achieve public service objectives. 2. Stern report: Review on the Economics of Climate Change, published on 30th October, 2006 3. COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EURO - PEAN COUNCIL AND THE EURO - PEAN PARLIAMENT AN ENERGY POLICY FOR EUROPE 10 2007 Jan. 4. Third Package of legislative proposals, 19 September 2007 5. MAGYARORSZÁG ENERGIAPO- LITIKÁJA 2007 2020, A BIZTON- SÁGOS, VERSENYKÉPES ÉS FENNTARTHATÓ ENERGIAEL- LÁTÁS STRATÉGIAI KERETEI, 2007. DECEMBER 6. Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007 2020. Budapest, 2007. július 7. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Környezetvédelmi és Vízügyi Mi - nisz té rium 2007. július 8. The Role of Electricity, A New Path to Secure, Competitive Energy in a Carbon-Constrained World, March 2007. 9. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2007. április 16.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján Magyarország által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozóan benyújtott nemzeti kiosztási tervrôl 10. Magyarország Energiapolitikai Té zi - sei 2006 2030. (Bizottsági anyag), MVM Közleményei Különszám, XLIII. évfolyam, 2006. november 11. Dr. Kocsis István: Fenntartható-e a fejlôdés? (A füstölgô kéménytôl a zéró kibocsátásig), in A tudománytól a mindennapok gyakorlatáig (Szerk.: Pakucs János), Pro Progressio Ala - pít vány, Budapest, 2007. 12. Dr. Michael LaBelle, dr. Péter Ka der - ják: Towards More Integration of Central and Eastern European Energy Markets, REKK, Budapest, 2006. 13. 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet: A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelezô átvételérôl és átvételi áráról 14. 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet: A nagy hatásfokú, hasznos hôenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hô mennyisége megállapításának számítási módjáról 12 2008/1 a magyar villamosmûvek közleményei
VILLAMOSENERGIA-PIAC, AZ MVM DOMINANCIÁJA ÉS ENNEK HATÁSA KÖZZÉTÉTEL IDÔPONTJA: 2008. 03. 31. A 2008. elején végrehajtott teljes piacnyitás negatív hatásaiért, ennek részeként az áremelkedésért, a kialakult piaci helyzetért a kérdéskörben pártatlan megfigyelôként fellépô Magyar Energia Hivatal (MEH), Gazdasági Versenyhivatal (GVH), Regionális Energiagazdasági Ku ta tó - köz pont (REKK) jelentôs mértékben az MVM Csoportot teszik felelôssé. Elemzéseikben kiemelik domináns, monopólium szerepét, amellyel kihasználva a szabályozás hiányosságait árfelhajtó, inflációnövelô módon, esetenként pozitív diszkriminációt élvezve tevékenykedik. Meg ol - dás ként a monopólium felszámolását, a domináns szerep megszüntetését, a társasági szerkezet megváltoztatását javasolják. Sajnálattal kell megállapítani, hogy az elemzéseket készítôk a verseny létrehozását a liberalizáció alapvetô céljának, a verseny mindenhatóságát alapelvnek tekintve esetenként hiányos információkból kiindulva az állam, mint tulajdonos megfontolt beavatkozásainak hatását nem ismerve vagy rosszul értelmezve téves következtetésekre jutottak. Az anyagok terjedelme nem teszi lehetôvé, hogy teljes körûen minden, az anyagokban érintett kérdéssel összefüggésben kifejtsük álláspontunkat. Erre tekintettel csak két témakörre: a villamosenergia-piacra, ehhez kapcsolódóan a társaságcsoportnak az árak alakulásában játszott szerepére és a monopóliumdominancia kérdésére, ennek tényleges hatására térünk ki. A) VILLAMOSENERGIA-PIAC, ÁRALAKULÁS 1. TÁBLÁZAT (Mértékegység: MWh) 2004 2005 2006 2007 Vásárolt villamos energia 11 064 929 22 804 455 27 380 421 35 271 934 összesen 1 hazai erômûtôl 1 856 226 3 145 288 3 972 292 3 914 019 közüzemi nagykereskedôtôl 1 918 906 5 561 215 5 926 034 4 284 153 villamosenergia-kereskedôtôl 3 265 848 7 439 543 9 524 653 17 000 042 importból 3 869 758 6 453 296 7 706 584 9 863 898 Értékesített villamos energia 11 107 264 22 800 252 27 380 260 35 271 934 összesen 1 feljogosított fogyasztóknak 6 763 206 11 385 411 12 992 766 7 916 184 más kereskedônek 3 028 330 7 501 071 9 684 330 16 724 789 exportra 784 461 3 383 864 4 026 108 10 246 843 Vásárlás (MWh) 40 000 000 35 000 000 30 000 000 25 000 000 20 000 000 15 000 000 10 000 000 5 000 000 0 1. ÁBRA VERSENYPIACI KERESKEDÔK BESZERZÉSE 2004 2005 2006 2007 Importból Közüzemi nagykereskedôtôl Villamosenergia-kereskedôtôl Hazai erômûtôl 1 Az összesen sorok valószínûsíthetôen a kerekítések miatt nem egyeznek meg az egyes tételek összegével. A magyar villamosenergia-piaccal foglalkozó elemzések általában a piaci verseny csökkenésére utalnak. A Magyar Energia Hivatal honlapján a villamosenergia-ipari engedélyesek tevékenységére vonatkozóan nyilvánosságra hozott táblázatok az elôbbivel ellentétben a versenypiac növekedésére, a piaci kereskedelem élénkülésére utalnak. Mint a kereskedô engedélyesek beszerzését, értékesítését mutató 1. táblázat 1 és az ennek alapján szerkesztett 1. és 2. ábra mutatja, a piacnyitás kezdetétôl a versenypiac folyamatosan növekedett, fejlôdése töretlen volt az elmúlt évben is. A versenypiac eredeti forrásokból (hazai erômûtôl, importból, közüzemi nagykereskedôtôl) származó beszerzése 2007-ben mintegy 18 TWh volt, arányaiban már összemérhetô a közüzemi nagykereskedô hazai erômûvekbôl történô ~28 TWh beszerzésével. Folyamatosan megfigyelhetô az importból származó villamos energia nagyságának növekedése (2007-ben 9,9 TWh) és a kereskedôk egymás közötti üzletkötéseinek bôvülése (2007-ben mintegy 17 TWh). Összességében a versenypiaci kereskedelem volumene meghaladta a közüzemi kereskedelem volumenét. a magyar villamosmûvek közleményei 2008/1 13
Értékesítés (MWh) 40 000 000 35 000 000 30 000 000 25 000 000 20 000 000 15 000 000 10 000 000 5 000 000 0 2004 2. ÁBRA VERSENYPIACI KERESKEDÔK ÉRTÉKESÍTÉSE Import, export (MWh) 12 000 000 10 000 000 8 000 000 6 000 000 4 000 000 2 000 000 0-2 000 000 Részleteiben vizsgálva a versenypiaci folyamatokat két lényeges változás figyelhetô meg 2007-ben: A villamosenergia-export lényegesen jobban növekedett az importnál, összességében, mint azt a következô ábra mutatja a versenypiaci import kisebb volt az exportnál. Ennek alapvetô oka a szomszédos országokban megnövekvô kereslet, az ennek hatására növekvô árak. A megnövekvô kínálati árak elvesztették versenyképességüket a közüzemi árakkal szemben és a 2005 2006 2007 Más kereskedônek Exportra Feljogosított fogyasztóknak 2004 3. ÁBRA IMPORT, REEXPORT ALAKULÁSA Reexport 2005 2006 2007 Import hazai célra feljogosított fogyasztók jelentôs arányban visszatértek a közüzembe. (A versenypiaci kínálat versenyképességének romlását jól mutatja a következô oldali alsó ábra, amelyen megfigyelhetô, hogy a feljogosított fogyasztóknak értékesített villamos energia ára, amely alig maradt el a kockázatmentesen elérhetô közüzemi ártól, 2007-ben az export ár alá csökkent.) Ér de - mes megfigyelni, hogy a kereskedôk által importból behozott villamos energia mennyisége mintegy négyszerese volt az MVM által korlátozott átviteli kapacitású határkeresztezô vezetéken, hosszú távon lekötött 2,4 TWh vil la mos - ener gia-im port nak. A közüzemi nagykereskedôtôl beszerzett villamos energia mennyiségének csökkenése. Ez alapvetôen a 2007 nyarára kialakult kapacitás helyzetbôl adódott, amely miatt a MEH egyetértésével a júniusban megtartani tervezett II. félévre vonatkozó kapacitásaukciót le kellett mondani. A kapacitáshelyzet alakulását, a szükséges tartalékok hiányát jól mutatja az 5. ábra. A lényegesen megváltozott regionális piaci helyzetet jól tükrözi a versenypiaci kereskedôk beszerzési árait mutató elôbbi ábra is. Egyrészt egyértelmûen megfigyelhetô, hogy a villamosenergia-kereskedôk egymás közötti üzletkötéseinek ára 2004 2007. között csaknem teljes mértékben összhangban van az import villamos energia árával. 2004 2006. között a kereskedôk importból is hozzáférhettek a tevékenységükhöz szükséges vil la mos ener - gia-mennyiséghez, ezért a közüzemi nagykereskedôk kapacitásaukcióin az import áraknál olcsóbban vásároltak, hogy az árelônnyel újabb fogyasztókat tudjanak érdekkörükbe vonni. 2007-re a helyzet megváltozott a közüzemi nagykereskedô által piacra vitt energia is szükségessé vált a regionális forráshiány mellett megnövekvô kereslet kielégítéséhez, így többet voltak hajlandók érte fizetni. (Az aukcióra 2006. végén került sor, így az árak az akkori kereskedôi árvárakozásokat tükrözik és nem a tényleges 2007. évi kereskedelmi tendenciákat.) A hazai erômûtôl vásárolt villamos energia nagyobb árát a biztos hozzáférés, kisebb kockázatok, a határkeresztezési allokációs díjak elmaradása magyarázhatja. Az ábrába berajzoltunk néhány, a 2008-as év eddigi idôszakára az MVM Partner és más kereskedôk, erômûvek adatai alapján megfigyelt az egész évre nyilvánvalóan nem jellemzô árat is, amelyekre késôbb visszatérünk. A piaci szereplôk 2007. évi tevékenységét a forgalmi adatok alapján áttekintve a következô táblázatban 14 2008/1 a magyar villamosmûvek közleményei
Vásárlási árak (Ft/kWh) 14 13 12 11 10 9 8 7 6 2004 2005 2006 2007 Vásárolt villamos energia Export ár, számított Feljogosított fogyasztónak értékesített Kereskedô 4. ÁBRA ÁTLAGOS VERSENYPIACI BESZERZÉSI ÁR, ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRAK (AZ EXPORT ÁR AZ EGYÉB, MEH HONLAPON HOZZÁFÉRHETÔ ÁRAK ÉS MENNYISÉGEK ALAPJÁN KERÜLT SZÁMÍTÁSRA) MW 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2007.01.01. Tartalékhiányos, szabályozhatatlan rendszer A tényleges tartalék az elôírthoz képest 2007. I. IX. 2007.01.15. 2007.01.29. 2007.02.12. 2007.02.25. 2007.03.12. 2007.03.26. 2007.04.09. 2007.04.23. 2007.05.07. 2007.05.21. 2007.06.04. 2007.06.18. 2007.07.02. 2007.07.18. 2007.07.30. 2007.08.13. 2007.08.27. 2007.09.10. 2007.09.24. 2007.10.08. 2007.10.22. 2007.11.05. 2007.11.19. 2007.12.03. 2007.12.17. 2007.12.31. Tartalék elôírás Tartalék TIT tény Tartalékhiányos idôszak (%) 2005 2006 2007. IX. Le 25 17 12 Fel 14 26 34 Összesen 39 42 46 5. ÁBRA TARTALÉKOK ALAKULÁSA 2008 Változás: Épülnek-e új erômûvek? Mekkora lesz ezek árszintje?? látható érdekes kép alakul ki (a táblázat csak a markánsan minôsíthetô kereskedôket tartalmazza). Jól megfigyelhetô a kereskedôk szakosodása : Csak a társaságok kisebb része végez teljes körû, kereskedelmi viszonteladói tevékenységet. Néhány társaság csak külkereskedôként van jelen a hazai piacon, ezek import-export tevékenysége közel azonos. Néhány társaság jellemzôen export tevékenységet végez, ezek a döntôen Magyarországon beszerzett villamosenergia-mennyiséget külföldön értékesítik. Két társaság csaknem kizárólag importál, a behozott villamos energiát más kereskedôknek értékesítik. Két társaság pedig a más kereskedôktôl, hazai forrásokból megszerzett villamos energiát közvetlenül a fogyasztóknak értékesíti. A regionális piacon érdekelt kereskedôk tevékenységének eredményeként a villamos energia importszaldó, mint azt a 7. ábra mutatja, az MVM által a hosszú távú szerzôdések alapján behozott vil la mos ener giamennyiségre csökkent. Meg ál la pít - ha tó, hogy volt elégséges importkapacitás, a behozott energia azonban jobb áron volt értékesíthetô a regionális piacon, így nem maradt az országban. A hazai fogyasztók ellátásbiztonsága szempontjából garantáltan csak az MVM Trade importja vehetô figyelembe. A versenypiaci fogyasztók tömeges közüzembe történô visszatérése mint az a 8. ábrán látható arra kényszerítette a közüzemi nagykereskedôt, hogy jelentôsen növelje beszerzését, az erômûvek kihasználását. Ezt két fejlesztés is elôsegítette, egyrészt a Mátrai Erômû két blokkjánál üzembe helyezett gázturbinás bôvítés, másrészt a Paksi Atomerômû két blokkján már megvalósult teljesítménynövelés (mintegy 100-100 MW többlet). A nyári teljesítményhiány kikényszerítette a hôszolgáltató blokkok nyílt ciklusú üzemeltetését is. Emellett a fogyasztók ellátásbiztonsága érdekében versenypiaci importra is kényszerült, ezért az importbeszerzése 2007-ben összességében meghaladta korábbi idôszakokét. Összességében az erômûvek kihasználása (9. ábra) jelentôsen növekedett. Jogosan vetôdhet fel a kérdés, hogy a korábbi idôszakokban miért volt kisebb a kihasználás, miért nem értékesítette a közüzemi nagykereskedô a termelési lehetôségeket a versenypiacon. Ez két okkal magyarázható: A többlettermelési lehetôség nem folyamatosan, aukciókon értékesíthetô jelleggel (hosszabb idôszakra kihasználatlan termelési kapacitással) áll rendelkezésre. Rövidebb idôszakokra a többletkínálat rendszeresen megjelent az MVM Piactér hirdetôtáblán, azonban értékesítésre a versenyképtelen árak miatt csak korlátozott mértékben került sor. Ezzel szemben az ellátásbiztonság érdekében az MVM Trade rákényszerült, hogy akár a piaci árnál lényegesen drágább forrásokat is igénybe vegyen. Az MVM Trade (korábban köz üze - mi nagykereskedô) elmúlt idôszaki a magyar villamosmûvek közleményei 2008/1 15
Vásárlási árak (Ft/kWh) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2004 2005 2006 2007 Közüzemi nagykereskedôtôl Importból 6. ÁBRA VERSENYPIACI KERESKEDÔK BESZERZÉSI ÁRAI Import Villamosenergia-kereskedôtôl Hazai erômûtôl Ténylegesen mért villamosenergia-határforgalom 2006 2007 határonkénti szaldó -598 1212 Szerzô: Dr. Stróbl Alajos GWh 5560 6536 A nyíl iránya a 2007. évre vonatkozik Export Szaldó Ezer km 8591 9058 2006 15 393 8 185 7 208 7. ÁBRA VILLAMOS ENERGIA IMPORTSZALDÓ CSÖKKENÉSE 2007-BEN 1465 3430 2006 14 680 10 693 3 987 MVM Trade -1403 2008 4837 3810 127 Importszaldócsökkenés 2007-ben 45% kereskedelmi tevékenységének fôbb jellemzôit a 3. táblázat tartalmazza, az árak alakulását a 10. ábrán külön is bemutatjuk. Jól megfigyelhetô, hogy a hatósági árszabályozás következtében az átlagos értékesítési ár 2007-et kivéve lényegesen elmaradt az átlagos beszerzési áraktól. (A 2007. évi, beszerzési árcsökkenést alapvetôen a termelôi hatósági árszabályozás rendelkezésre állási díjcsökkenést eredményezô visszaállítása, illetve az atomerômû kihasználásának növekedése eredményezte.) Azt is érdemes megfigyelni, hogy az átlagos versenypiaci értékesítési mennyiség és ár minden esetben nagyobb, mint a versenypiaci kereskedôk által Közüzemi nagykereskedôtôl soron jelzett döntôen a kapacitásaukcióhoz kapcsolódó érték. Ugyanakkor a versenypiaci ár minden esetben kisebb, mint a versenypiaci kereskedôk által feljogosított fogyasztóknak értékesített villamos energia ára. Felvetôdhet a kérdés, hogy melyik ár a kapacitásaukciókon kialakult, vagy az egyéb, transzparens (anonim?) értékesítéseken kialakult ár tekinthetô inkább piaci árnak. Az áreltérés va ló szí nû sít he - tôen a kereskedôk üzleti lehetôségeivel van összhangban. Az aukciókon a vásárlás a jövôbeli értékesítés reményében a jövôbeli árvárakozásokat figyelembe véve történik, a kialakuló ár bizonyosan kisebb a kereskedôk által valószínûsített értékesítési áraknál. Az évközi, rövidebb idôszakokra vonatkozó üzletkötéseknél a vevôk a ténylegesen megfigyelt árakból kiindulva kisebb kockázatokkal a tényleges piaci árakhoz jobban közelítô árakon hajlandók vásárolni. 2. TÁBLÁZAT Nagykereskedô, Viszonteladó Külkereskedô Importáló Exportáló viszonteladó APT Hungaria Kft. EMFESZ Kft Árpád Energia Kft. CEZ Magyarország Kft. EFT Budapest Kft. ATEL Energia Kft. EMIB Rt. ETC Hungaria Kft. System Zrt EZPADA Hungary Kft. Energy Capital Zrt. PCC Energy Kft. RE Magyarország Kft. D-Energia Kft. Sempra Kft. Rudnap Hungary Kft. E. ON Energiaker. Kft. MÁSZ Kft. MVM Partner Zrt. 16 2008/1 a magyar villamosmûvek közleményei
Értékesítés (GWh) 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 2004 Értékesítés összesen Közüzemi értékesítés 8. ÁBRA MVM TRADE NAGYKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGE Duna F Tisza II. Kelenföld erômûátlag Csepel Oroszlány Mátra Debrecen Paks Az elôbbieket összefoglalva a következôk egyértelmûen megállapíthatók: 2005 2006 2007 Beszerzés hazai erômûbôl Beszerzés importból 2007 2006 2005 2004 2003 2002 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 h/a 9. ÁBRA ERÔMÛVEK KIHASZNÁLÁSÁNAK ALAKULÁSA (DR. STRÓBL ALAJOS ÁBRÁJA) 3. TÁBLÁZAT 2004 2005 2006 2007 Értékesítés összesen (GWh) 29 692,3 29 310,3 28 213,6 32 480,2 Közüzemi értékesítés (GWh) 27 144,1 22 216,8 21 252,1 26 662,0 Versenypiaci értékesítés (GWh) 2 548,2 7 093,5 6 961,5 5 818,2 Beszerzés hazai erômûbôl (GWh) 25 397,4 25 146,8 24 311,1 27 638,8 Beszerzés importból (GWh) 3149 3 916,2 3 646,7 4 829,1 Beszerzési ár (Ft/kWh) 11,46 12,41 14,3 14,16 Értékesítési ár (Ft/kWh) 10,59 10,89 12,23 14,26 A hazai versenypiac nagyságának növekedését a közüzem megléte nem korlátozta. Az MVM hosszú távú importszerzôdéseihez biztosított hozzáférési elôjog (AAC) nem korlátozta az import növekedését. A versenypiaci kereskedôk tevékenységét a regionális környezet határozza meg, így a hazai nagykereskedelmi piac regionálisnak tekinthetô. Miután a határok nyitottak, a hazai ellátásbiztonságot elsôsorban az export piacokon elérhetô árak határozzák meg. A hazai nagykereskedelmi ár alakulása elsôsorban az exportálható villamos energia várható értékesítési árától, határkeresztezetési, hozzáférési díjaktól függ. A tényleges piaci árakat az évközi versenypiaci értékesítésben elért árak jobban tükrözik, mint a peszszimista árvárakozásokkal kialakuló kapacitásaukciós árak. Az elôbbiek figyelembevételével érdemes áttekinteni a teljes piacnyitás végrehajtását is. A bemutatott folyamatokból egyértelmû, hogy teljes liberalizáció mellett (minden forrás transzparens értékesítése esetén) a nagykereskedelmi árak minden fogyasztói szegmensben a regionális kereslet-kínálat egyensúlyi árainak megfelelôen alakultak volna. Az is kijelenthetô, hogy a piaci szereplôk eltérô árérvényesítési képességgel vesznek részt az elôre meghirdetett jövôbeli szállításra vonatkozó aukciókon. A külkereskedô, exportáló kereskedôk elsôsorban a regionális árvárakozásokkal, szállítási költségekkel számolnak, míg a fogyasztóknak értékesítô kereskedôk a fogyasztói árvárakozásokat, ármeghatározói lehetôségeket figyelembe véve licitálnak. Ebbôl következik, hogy a fogyasztókat ellátó kereskedôk esetleg képesek nagyobb árat fizetni, míg a külkereskedôk esetében ez egyértelmûen kizárt. Így azonos aukció esetén az árakat egyértelmûen a regionális piacot figyelô külkereskedôk árelfogadó, kockázatviselô képessége határozza meg. (Meg kell jegyezni, hogy az export igényeket 2007-ben is összességében fedezték az importforrások, így magyarországi beszerzésre csak a kockázatok csökkentésére, illetve a várhatóan növekvô importnövekedésbôl már nem biztosítható export igények fe- a magyar villamosmûvek közleményei 2008/1 17
Árak (Ft/kWh) km 15 14 13 12 11 10 9 8 2004 2005 2006 2007 Beszerzési ár 10. ÁBRA KÖZÜZEMI NAGYKERESKEDÔK ÁRAINAK ALAKULÁSA Tôzsdei árazás MVM 30,88 TWh 4,13 TWh Hálózati veszteség tenderek (MAVIR és áramszolgáltatók) Értékesítési ár 11. ÁBRA MVM TRADE 2008. ÉVRE TERVEZETT KERESKEDELMI FORGALMA dezetére van szükség. A tényleges ügyleteket tekintve ugyanakkor az exportôrök nem közvetlenül importból, hanem áttételesen, más forrásokból vásárolva tudtak exportálni.) Amennyiben ilyen exportôr kereskedôk is vásároltak az aukció adott típustermékébôl, akkor nyilvánvaló, hogy a kialakuló ár a regionális árvárakozásokat tükrözi és nincs összefüggésben az esetleges erôfölényes pozícióval. A júliusi szivárvány aukciónál a 2. táblázat exportáló oszlopában feltüntetett kereskedôk a zsinór termék kategóriában 30%-nál, a csúcstermék kategóriában 10%-nál, az októberi aukción 5%-nál nagyobb vásárlási Versenypiac értékesítési átlagára Versenypiaci ért.: 10,64 TWh, ;17,32 Ft/kWh VET 106. aukció: 9,05 TWh Szivárvány aukció: 1,23 TWh Egyéb értékesítés: 0,36 TWh 12,35 TWh EGYETEMES SZOLGÁLTATÁS (Lakosság) 3,75 TWh VEASZ + részarányt értek el, így az aukciókon kialakult árak az export piacokon is versenyképesek voltak, semmiképp sem minôsíthetôk az eladó erôfölényes pozíciója által diktált árnak. (Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy az októberi aukció zsinór termék kategóriájában mintegy 15%-ot vásároltak meg a fogyasztók közvetlenül, a döntô többség a nagykereskedô viszonteladókhoz jutott.) Miután az elôbbi, transzparens folyamatok eredményeként kialakuló nagykereskedelmi árak árrobbanással fenyegettek az egyetemes szolgáltatásban részesülô, illetve közintézményi fogyasztóknál, az állam, mint tulajdonos, a helyzet áttekintését követôen tulajdonosi elvárásként fogalmazta meg e fogyasztói szegmensek megengedhetô árnövekedés mértékét. A tulajdonosi elvárás kezelésére a lehetôséget a korábbi szolgáltató engedélyesekkel kötött vil la mos ener - gia-vásárlási szerzôdések újratárgyalása, és az elôbbi fogyasztói kör ezeken, mint ellenôrizhetô értékesítési csatornákon keresztül történô ellátása teremtette meg. Az újratárgyalt vásárlási szerzôdések alapján szállítandó mennyiséget, termékeket az egyetemes szolgáltatásra kötelezett engedélyesek, illetve korábbi közüzemi fogyasztóikat cserben nem hagyható volt szolgáltatók határozták meg. Az egyéb versenypiaci kereskedôk, MVM Trade portfólióba nem tartozó, onnan rendszerszintû szolgáltatások értékesítésére kilépô erô - mû vek által meg nem ajánlott rendszerszintû szolgáltatások biztosításához szükséges források valamint az egyes erômûvek várható 2008. évi rendelkezésre állása, karbantartás ütemezése figyelembevételével alakult ki végül is, hogy mekkora lehetett az októberi aukción értékesíthetô mennyiség (11. ábra). Az elôzôkben már indokoltuk, hogy az aukción kialakuló árak nem térhettek el a regionális árvárakozásoktól. Az aukciókkal kapcsolatos félreértések tisztázására azonban indokolt az aukció kiinduló ármegállapításának, lefolyásának, eredményének áttekintése is: A teljes piacnyitással együtt járó legfontosabb változás a kereskedôk gondolkodásában, amely különösen a korábban átlagáron értékesítô MVM Trade megítélését érinti, hogy az átlagköltség alapú árazás helyébe a határköltség (az igények kielégítéséhez még szükséges legdrágább forrás költsége) alapú árazás lép. Így bármelyik kereskedô, bármilyen termékkel történô kínálati árát (piacra lépését) az adott termék határköltsége határozza meg. Erômûvek esetében a határköltségnél a fûtôanyagköltségek mellett, a segédanyagok, hûtôvíz, ma rad - ványelhelyezés, szén-dioxid-kibocsá tás, elôbbiekhez kapcsolódó adók költségeit, valamint a berendezések piacra lépéshez kapcsolódó 18 2008/1 a magyar villamosmûvek közleményei