RÖVIDEN SZÓLVA NYEREMÉNYJÁTÉKOK, PROMÓCIÓK ADÓZÁSÁRÓL Budapest, 2015
Szerző: Kopányiné Mészáros Edda Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-484-5 ISSN 2416-2310 (Tanácsadói könyvek) ISSN 1587-1363 (Röviden szólva) Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős kiadó: Sibinger Márta a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja A Saldo Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.)a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos!
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 1. Szerencsejátékok és az ajándéksorsolás... 7 1.1 Tombola... 7 1.2 Ajándéksorsolás... 9 1.2.1 Az ajándéksorsolások bejelentése és lebonyolítása... 12 1.2.2 Nyereményátadási határidő... 14 1.2.3 Folyamatos szervezés... 14 1.2.4 Végelszámolás... 15 1.3. Távszerencsejáték... 17 1.4 Adókötelezettség... 17 2. Verseny, vetélkedő... 20 2.1 Adómentes nyeremények... 23 2.2 Bárki számára rendezett verseny, vetélkedő... 23 2.3 Egyes meghatározott juttatás... 26 3. Adómentes üzletpolitikai juttatás... 27 3.1 Vásárláshoz kötött juttatás... 28 3.2 Üzletpolitikai cél... 29 3.3 Széles körben nyilvánosan meghirdetett esemény... 30 3.4 A juttatás formája vagyoni érték, árengedmény, visszatérítés vagy más kedvezmény... 31 3.5 A promóció nem lehet verseny, vetélkedő, illetve ajándéksorsolás... 32 3.6 Pontgyűjtő kártyák... 34 3.7 Árengedmény... 34 3.8 Visszatérítés... 35 3.9 Áruminta... 37 4. A kifizetőnél adóköteles üzletpolitikai célú juttatás... 38 4.1 Reklám célú juttatás... 38 4.2 Reprezentáció és üzleti ajándék... 40 4.3 Adókötelezettség... 42 5. Az előző kategóriákba be nem sorolható promóciók... 45 5.1 Adókötelezettség... 46 5.2 Az adókötelezettség közös szabályai... 48 6. Engedély nélkül szervezett szerencsejátékok adókötelezettsége... 49 Az adómegállapítás módját összefoglaló folyamatábra... 51
Bevezetés A közkedvelt nyereményjátékokat mindenki ismeri, hiszen ritka az az ember, aki még nem próbálta volna ki a különböző típusú lottók, a totó, a kaparós sorsjegyek és más szerencsejátékok egyikét. A hagyományos játékok mellett napjainkban egyre gyakrabban találkozunk más típusú nyereményjátékokkal, promóciókkal, például a tévében, a rádióban, óriás plakátokon, az interneten, a sajtókiadványokban, az üzletekben, vagy különböző termékek csomagolásán. Ezeket az akciókat üzletpolitikai célból szervezik, amelyek lényege a profit közvetlen vagy közvetett módon történő növelése, valamint a vásárlói kedv ösztönzése a leggyakoribb esetben azáltal, hogy a magánszemélyek valamilyen plusz kedvezményben, juttatásban részesülnek. A promóció szó jelentése népszerűsítés, a célja pedig ösztönözni, segíteni a potenciális vevőket a promotált termék, termékkör, szolgáltatás, szolgáltatáskör megvásárlására, kipróbálására. Azonban nemcsak a termékek és szolgáltatások, hanem a vállalkozás, a társaság, a cégek, cégcsoportok is lehetnek a reklámok tárgyai, témái. A promóció keretében adható üzletpolitikai juttatás lehet ajándék, áruminta, kuponok, árkedvezmény, pénzviszszatérítés, de ide tartozik a termékbemutatás, a kóstoltatás, a törzsvásárlói kedvezmény, a hűségprogram, illetve számos nyereményjáték, vetélkedő. A szerencsejátékok és az üzletpolitikai célú juttatások között lényeges eltérések vannak. A szerencsejátékok esetében lényeg a játékban való részvétel, a játék lebonyolítójának a játék értékesítéséből származik bevétele, azaz az értékesített terméke maga a játék. A játékosnak tétet kell fizetnie a játékban való részvételért, ezért kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függően nyeremény megszerzésére lesz jogosult. A szerencsejátékok lebonyolításáról, engedélyezéséről a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) rendelkezik. Ezzel szemben az üzletpolitikai juttatások esetén a forgalom növelése, az áru, szolgáltatás vagy egy márka, vállalkozás népszerűsítése érdekében, reklám céljából azaz nem fő tevékenységi körként kerül sor a promóció megszervezésére. Az ajándéksorsolás kivételével ezen promóciók esetén az Szjtv. rendelkezéseit nem kell figyelembe venni. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 1. (3) bekezdése tartalmazza a törvény egyik legfontosabb alapelvét, amely kimondja, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Tehát, ha a magánszemély részt vesz egy promócióban, nyereményjátékban és valamilyen nyereményben, kedvezményben részesül, akkor a játék szervezőjének és játékosának nem árt tisztában lenni azzal, hogy ezen juttatás után az Szja törvény szerint milyen adókötelesség keletkezik. Fontos megjegyezni, hogy a juttatás nemcsak pénz, hanem termék, szolgáltatás, utalvány, árengedmény vagy egyéb kedvezmény is lehet. 5
NYEREMÉNYJÁTÉKOK, PROMÓCIÓK ADÓZÁSA Például promóciós juttatás a gabonapehely dobozába csomagolt játék, a samponhoz adott fésű, egy a cég Facebook oldalát like-olók között kisorsolt ajándék, az árengedmény, de ide tartozik a szépségszalon recepciós pultjára a vendégek számára kirakott cukorka is. Az Szja törvényben az Szjtv. hatálya alá tartozó játékokra vonatkozóan találunk egy külön paragrafust Szja törvény 76. Nyereményekből származó jövedelem címmel, azonban az ide nem sorolható promóciók, üzletpolitikai célú juttatások adókötelezettségéről nincs külön erre a célra nevesített rendelkezés. Ugyanakkor számos olyan szabályt találunk a törvényben, amely kimondottan az egyes üzletpolitikai (reklám-) célú juttatások adókötelezettségéről rendelkezik. A szabályok közül a juttatók által leginkább preferált az adómentes juttatás. Azonban, hogy egy promóció keretében történő juttatás adómentes legyen, számos feltételnek kell megfelelnie. Amennyiben a reklámcélú juttatás adóköteles, akkor az terhelheti a juttatót, vagy a juttatót és a juttatásban részesülő magánszemélyt. Annak érdekében, hogy az adókötelezettséget meg lehessen állapítani, meg kell vizsgálni az akciók, nyereményjátékok szabályait, szervezésének körülményeit, feltételeit, illetve a juttatás formáját. Ugyanis nem mindegy, hogy a juttató kifizetőnek minősül-e vagy sem, a juttatás megszerzése tevékenység végzéséhez kapcsolható-e, a nyeremény pénz-e vagy más vagyoni érték. Miután a körülmények tisztázódtak, már meghatározhatjuk, hogy az adózási szabályok melyikét kell alkalmazni. Ezen szabályok bemutatása logikai sorrendben történik, miután bizonyos rendelkezések abban az esetben alkalmazhatók, ha az azt megelőzően bemutatott szabály(ok) már nem. (Például akkor lehet a kifizetőnél adóköteles az üzletpolitikai juttatás, ha az nem tartozik az Szjtv. hatálya alá és nem adómentes.) Meg kell vizsgálni, hogy a promóció az Szjtv. hatálya alá tartozik-e (szerencsejátéknak, ajándéksorsolásnak minősül-e), ha nem versenynek, vetélkedőnek tekinthető-e, ha nem adómentes juttatás-e, ha nem a kifizetőnél adóköteles üzletpolitikai célú juttatásról van-e szó. Amennyiben a fentiek egyik pontjába sem sorolható be a promóció, akkor a juttatásban részesülő magánszemélynek az összevont adóalap részét képező önálló, nem önálló tevékenységből származó, vagy egyéb jövedelme keletkezik. A következőkben megismerkedünk azzal, hogy a promóció mikor, minek minősül és az Szja törvény szerint hogyan alakul az adókötelezettsége. 6
1. Szerencsejátékok és az ajándéksorsolás A nyereményjátékok legjellemzőbb kategóriái a szerencsejátékok. Ide tartozik az Szjtv. alapján minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése vagy vagyoni érték nyújtása (tétfizetés) fejében (tétnek a szerencsejátékban való részvételre jogosító pénzösszeg vagy más vagyoni érték minősül), meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá, a nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől (szerencsétől) függ. Abban az esetben, ha akár csak egy feltétel nem teljesül, akkor már nincs szó az Szjtv. szerinti szerencsejátékról. Példa Ha egy promócióra SMS-ben távközlési eszköz igénybevételével lehet jelentkezni, akkor a játék minősítése függ az sms szolgáltatás díjától. Abban az esetben, ha alapdíjas sms igénybevételével lehet a játékba kerülni, akkor biztosan nem teljesül a szerencsejáték minden feltétele, hiszen nincs tétfizetés. Azonban, ha a játékra emelt díjas sms beküldésével lehet jelentkezni, akkor az alapdíj és az emeltdíj közötti különbség tétfizetésnek minősül. Ebben az esetben, ha az Szjtv. 1. (1)-(2) bekezdése szerinti egyéb feltételek is fennállnak, az akció szerencsejátéknak minősül. Az Szjtv. az alábbi szerencsejáték-fajtákat nevesíti: a) sorsolásos játék, b) nem sorsolásos játék, c) kaszinójáték, d) fogadás, e) kártyajáték, f) távszerencsejáték. 1.1 Tombola A sorsolásos játékok közül érdemes kiemelni az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékot hétköznapi nevén a tombolát, amelyről az Szjtv. 16. (1) bekezdése a következők szerint rendelkezik: 7