Elektromágneses sugárzások és biológiai rendszerek Ionizáló és nem-ionizáló sugárzások. Sugárzások és biológiai rendszerek

Hasonló dokumentumok
Elektromágneses sugárzások és biológiai rendszerek Ionizáló és nem-ionizáló sugárzások. Sugárzások és biológiai rendszerek

Elektromágneses sugárzások és biológiai rendszerek Ionizáló és nem-ionizáló sugárzások. Dr. Fidy Judit egyetemi tanár 2012 Febr.15

Elektromágneses sugárzások és biológiai rendszerek Ionizáló és nem-ionizáló sugárzások. Sugárzások és biológiai rendszerek

Abszorpció, emlékeztetõ

Lumineszcencia Fényforrások

Lumineszcencia. Lumineszcencia. mindenütt. Lumineszcencia mindenütt. Lumineszcencia mindenütt. Alapjai, tulajdonságai, mérése. Kellermayer Miklós

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez

Szerves oldott anyagok molekuláris spektroszkópiájának alapjai

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

Lumineszcencia spektrometria összefoglaló

Az elektromágneses hullámok

Lumineszcencia spektrometria összefoglaló

Lumineszcencia spektroszkópia

Abszorpciós spektrometria összefoglaló

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia

Abszorpciós fotometria

Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Modern Biofizikai Kutatási Módszerek

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

Műszeres analitika II. (TKBE0532)

Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek

A fény keletkezése. Hőmérsékleti sugárzás. Hőmérsékleti sugárzás. Lumineszcencia. Lézer. Tapasztalat: a forró testek Hőmérsékleti sugárzás

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz november 19.

Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET)

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Lumineszcencia. Lumineszcencia. Molekulaszerkezet. Atomszerkezet

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

E (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic

Abszorpciós spektroszkópia

A lézer alapjairól (az iskolában)

Fluoreszcencia 2. (Kioltás, Anizotrópia, FRET)

A fény tulajdonságai

Bevezetés a fluoreszcenciába

Abszorpciós fotometria

Reakciókinetika és katalízis

Fotokémiai alapfogalmak, a fotonok és a molekulák kölcsönhatása

Abszorpciós fotometria

Koherens fény (miért is különleges a lézernyaláb?)

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Koherens fény (miért is különleges a lézernyaláb?)

Optikai spektroszkópiai módszerek

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása

Abszorpciós fotometria

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK

Lumineszcencia alapjelenségek

Talián Csaba Gábor Biofizikai Intézet április 17.

A fény. Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. A fény. A spektrumok megjelenési formái. A fény kettıs természete: Huber Tamás

Röntgensugárzás. Röntgensugárzás

Lumineszcencia: a fényt kibocsátó rendszer nem a magas hőmérséklet miatt világít!!! Ez az ún. hideg emisszió

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő

A hőmérsékleti sugárzás

Optika Gröller BMF Kandó MTI

Színképelemzés. Romsics Imre április 11.

A hőmérsékleti sugárzás

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

A fény keletkezése. Hőmérsékleti sugárzás. Hőmérsékleti sugárzás. Lumineszcencia. Lézer. Tapasztalat: a forró testek Hőmérsékleti sugárzás

Szervetlen komponensek analízise. A, Atomspektroszkópia B, Molekulaspektroszkópia C, Elektrokémia D, Egyéb (radiokémia, termikus analízis, stb.

Elektronszínképek Ultraibolya- és látható spektroszkópia

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

A fény és az anyag kölcsönhatása

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

1. mérés: Benzolszármazékok UV spektrofotometriás vizsgálata

OPTIKA. Vozáry Eszter November

Hogyan bírhatjuk szóra a molekulákat, avagy mi is az a spektroszkópia?

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István


Fluoreszcencia spektroszkópia

CD-spektroszkópia. Az ORD spektroskópia alapja

A LÉZERSUGÁRZÁS ALAPVETŐ ISMÉRVEI SPONTÁN VS. INDUKÁLT EMISSZIÓ A FÉNYERŐSÍTÉS FELTÉTELE A POPULÁCIÓ INVERZIÓ FELTÉTELE

Fluoreszcencia spektroszkópia

2, = 5221 K (7.2)

A csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

Az elektromágneses spektrum és a lézer

Lézerek. A lézerműködés feltételei. Lézerek osztályozása. Folytonos lézerek (He-Ne) Impulzus üzemű lézerek (Nd-YAG, Ti:Sa) Ultrarövid impulzusok

Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai

Infravörös, spektroszkópia

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Elektromágneses hullámegyenlet

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Molekulaspektroszkópiai módszerek UV-VIS; IR

Az optika tudományterületei

Optika Gröller BMF Kandó MTI

A CD alapjai. Fény: elektromágneses hullám, elektromos és mágneses tér időbeli és térbeli periodikus változása

jelszó: geta5

Laser / lézer. Egy kis történelem. Egy kis történelem. Egy kis történelem Albert Einstein: az indukált emisszió elméleti predikciója

NAGY ENERGIA SŰRŰSÉGŰ HEGESZTÉSI ELJÁRÁSOK

Fény kölcsönhatása az anyaggal:

Concursul Preolimpic de Fizică România - Ungaria - Moldova Ediţia a XVIII-a, Cluj-Napoca Proba teoretică, 1 iunie II. Feladat: Lézer (10 pont)

Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél

Visszaverődés. Optikai alapfogalmak. Az elektromágneses spektrum. Az anyag és a fény kölcsönhatása. n = c vákuum /c közeg

Orvosi biofizika. 1 Az orvostudomány és a biofizika kapcsolata. Sugárzások a medicinában. gyakorlatok. 1. félév előadásai

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Biofizika. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? A biológiában és orvostudományban alkalmazott fizikai módszerek tárgyalása

Átírás:

Elektromágneses sugárzások és biológiai rendszerek Ionizáló és nem-ionizáló sugárzások Mai kérdés: Becsülje meg, hány % van felszakadva egy makromolekulában azokból a kötésekből, ahol a kötési energia.7x10 - ev (kt=0.07 ev). Dr. Fidy Judit egyetemi tanár 015 Március 4 Sugárzások és biológiai rendszerek Elmaradt ábra a fehérje-dinamikáról Ionizáló és nem-ionizáló sugárzások Látható fény (nem ionizáló) Röntgensugárzás (Röntgen-cső, szerkezetvizsgálat,diagnosztika) Tormaperoxidáz Foszfoglicerát kináz (Magsugárzások és nagy energiájú röntgen sugárzás orvosi alkalmazásai Orvosi fizika MSc)

Fény Röntgen sug. : elekromágneses hullámok Logaritmikus skála 10 9 m = 1nanometer emlékeztető fotonenergia=hf (ev) 1 ev = 1.6 x 10-19 C x1v=1.6 x 10-19 Joule 800nm 1.55 ev 400nm 3.1 ev Elektromágneses hullámok - emlékeztető EM hullámok fontos tulajdonságai T H B t x E = E B = B max max sin ( π t + π x + Φ) T λ sin ( π t + π x + Φ) T λ Az elektromos és mágneses térnek azonos a fázisa és a periodicitása (T, λ) c = λ / T, f = 1/T, c = f λ(m/s) c = 99,79,458 m/s vákuumban c = E B

Elekromágneses hullámok kettős természet? Logaritmikus skála 800nm 1.55 ev X-rays 400nm 3.1 ev fotonenergia=hf (ev) A fény természete, elnyelődés és emisszió hullám -leírás foton - kép A fény hullám paraméterei A fény biológiai hatásai X-rays Szempontok: Mi nyeli el? Milyen mélyre jut? Milyen szerveket ér fény? UV-C 00-80 nm UV-B 80-315 nm UV-A 315-400 nm Fénnyel kiváltott reakciók, terápiás beavatkozások 6. ev 1.8 ev

A fény biológiai hatásai Mit ér közvetlenül fény? A fény biológiai hatásai Mit ér közvetlenül fény? Immune supression Káros hatások szemre bőrre Direkt fotokémiai hatások genetikus anyag: az elnyelt foton közvetlenül vezet kémiai átalakuláshoz - UV fotodimerizáció DNS, RNS-ben (timin, citozin, uracil) - fotohidratáció -DNS-fehérje keresztkötés gén-állomány sérülése sejtpusztulás A fény biológiai hatásai Mit ér közvetlenül fény? A fény biológiai hatásai Milyen molekulák nyelik el? Pozitív hatások szemre bőrre Szervezetre? Ismert hatások: - D-vitamin szintézis (UV-A) - anyagcsere, hormonrendszer, immunrendszer stimulálása (VIS) - téli depresszió & melatonin hormon túltermelése. Sok az ismeretlen tényező! Relatív optikai denzitás Hemoglobin, mioglobin β-karotin Melanin Hullámhossz (nm) Endogén A-vitamin provitaminja-étellel jut be Melanocitákban: Tirozin oxidáció,polimerizáció barna, fekete, vörös színű granulumok UV fényvédők

A fény biológiai hatásai Milyen molekulák nyelik el? Endogén Relatív optikai denzitás fehérjék aromás aminósavai Hullámhossz (nm) DNS purin és pirimidin bázisai +Exogén kromofórok -ételfestékek -gyógyszerek -kozmetikumok.. A fény biológiai hatásai Milyen molekulák nyelik el? A fény biológiai hatásai Behatolási mélység? A fény biológiai hatásai Behatolási mélység? NUV UVB UVC UVA 80 300 30 340 360 λ[nm] Szem UVA 30 30 360 λ[nm] 360 λ[nm] Bőr írha Fény reflexiója cornea 100 9 47 37 6 16 1 3 4 14 iris 36 48 5 lencse 47 cornea 3 16 14 iris lencse 36 5 bőralja Pigmentek elnyelése- barnulás Szénhidrogének elnyelése Aromás aminosavak elnyelése Fényterápia? retina 1 1 retina 1 Nukleinsavak elnyelése

A fény biológiai hatásai fény mint terápiás eszköz A fény biológiai hatásai fény mint terápiás eszköz 1. Sejtpusztítás fotokémiai mechanizmusokkal Indirekt fotokémiai reakciók Elektronátadás hν D D* D* + A D + + A - Termék : reaktív szabadgyök Terápiás alkalmazások: rákos sejtek elpusztítása fényérzékenyítőkön keresztül - specifikus kötődés + száloptika+lézerfény szervezeten belül Energiaátadás hν D D* D* + A D + A* Termék: szingulett oxigén -bőrgyógyászati alkalmazások felületi kezelések. Lézerek sebészeti alkalmazása: fénykés elnyelés energia felmelegedés karbonizáció vágás IR lézerek: szöveti víztartalom elnyelése UV-lézerek: felületi szerves molekulák elnyelése Lézerek sebészeti alkalmazása elnyelés --- energia --- felmelegedés szem-alkotó szövetek specifikus elnyelése Ar lézer: 488 nm, 514 nm Kr-lézer: 548 nm, 647 nm Vérerek elzárása a szemfenéken fotokoagulációval (alacsonyabb T fehérjék denaturációja asszociátumok)

A LASER Nemcsak erősítő, hanem speciális fényforrás A fény terjedésének és anyagi kölcsönhatásainak értelmezéséhez mind a hullám- mind a fotonleírást használjuk A lézer-fény speciális tulajdonságai -monokromatikus Δf/f ~ 10-10 ( 10-6 ) Kettős természet - hullám Huygens elv, diffrakció, interferencia -koherens : nagy a koherencia-hossz (10 3 m 10-3 m) -kis divergencia (néhány szögperc) jól fókuszálható -nagy intenzitás átlagos intenzitás impulzus-intenzitás -részecske: foton (energia-kvantum) fotoelektromos hatás, energiaátadás anyagoknak kvantált energiaadagokban, kölcsönhatásokban partnere az elektron A fényelnyelés modellje Fény-foton koncepció Fény-foton koncepció anyaggal való kölcsönhatás magyarázata h f = h c λ A fény-elnyelés mértéke függ a hullámhossztólfotonenergiától Hemoglobin molekula oldata Abszorpciós spektrum h f = h c λ A fény-elnyelés mértéke függ a hullámhossztólfotonenergiától Hemoglobin molekula oldata Abszorpciós spektrum Elektron-pályaenergia E n szabad elektron-állapotok E n+1 E n Gerjesztés: fény-fotonenergia-felvétellel Elektron-pályaenergia E n szabad elektron-állapotok E n+ Gerjesztés: fotonenergia-felvétellel E n

Fényfoton elnyelése - spontán emissziója használt sémák, jelölések Optikai elektron-átmenetek FOTON ELEKTRON abszorpció és emisszió foton-képben pályanenergia E n Szabad elektron E n+ E n+1 E n pályaenergia E n hf hf 1 = E = E n+ 1 gerjesztés n+ E n E n relaxáció Pl. emisszió pályaenergiák Sok-elektronos rendszerek elektron-energiái Egyszerű példa: Cu atom Optikai foton-energia (~-3 ev) elnyelése - emissziója a legkülső leglazábban kötött elektronokat érinti E Kα 8 kev (L->K átmenet) Röntgen-tartomány! szingulett alapállapot S 0 szingulett gerjesztett állapot S 1 Szingulett állapot (singlet): s i i = 0 Sematikus ábrázolás: csak a legfelső betöltött nívó elektronjai Fényfoton elnyelése emissziója Mérés: optikai spektroszkópia Milyen fény-fotonok gerjesztenek? Mérés: optikai abszorpciós spektrum A~ε(λ) λ -Elnyelési -Abszorpciós spektrum -Kibocsátási -Emissziós spektrum elnyelés v. kibocsátás valószínűsége SPEKTRUM J 0 J = J 0 e J μx fényintenzitás abszorpciós spektrofotométer Lambert-Beer törvény híg oldatokban az abszorbancia arányos a koncentrációval ( 1 mv - részecske- sugárzás) hf = h c = hc 1 λ λ [ ] 1 1 ev [ cm ] λ hullámszám energia pl. részecske-energia fotonenergia IR- VIS UV Optikai spektroszkópia A= D= Abszorbancia Optikai denzitás J lg 0 = lg e μ x = ε λ J Moláris extinkció függ a -fotonenergiától -anyagi minőségtől ( ) c l Küvetta vastagsága Koncentráció

Milyen fotonok gerjesztenek? ε (λ) Egy elektronátmenet valószínűségét a kiindulási és a végső elektron-vibrációs pálya kvantumszámai határozzák meg (hullám-kép): Hemoglobin abszorpciós spektruma kiválasztási szabályok S 0 ->S Mennyit változhatnak a kvantumszámok? Δn = bármennyi, Δl = +/-1, Δm = 0 vagy +/-1 Δs = 0 + vibrációs módusok csatolása Moláris extinkció kvantumkémiai értelmezése: Átmeneti dipólus-momentum S 0 ->S 1 Gerjesztési vagy spontán emissziós átmenetben az elektron spinállapota nem változhat Megengedett, és tiltott átmenetek nagy vagy kis valószínűségű átmenetek NEM TÁRGYALTUK A kiválasztási szabályok kvantummechanikai háttere Feltesszük, hogy az oldatot olyan fénnyel világítjuk meg, amelyre teljesül a gerjesztési energia-feltétel hf = E n +1 E n Az elektronok a fény elektromos vektorának irányában elmozdulnak az energiaátmenet során. Mekkora a dipólusmomentum keltésének valószínűsége? Az elektromos dipólusmomentum várható értéke az átmenet során? M állapotfüggvény a g r r r r r ψ ( i, R ) = θ (, R ) φ( R ) ψ x, Q = ψ a elektronok magok j i j j = θa x, Q φa Q M a g Átmeneti momentum ( ) ( ) ( ) ˆ a μ ψ g Born-Oppenheimer közelítés az elektronok mozgása független a magokétól: az állapotfüggvény szorzat-alakú NEM TÁRGYALTUK A kiválasztási szabályok kvantummechanikai háttere r r r r r μ = μe + μmag = q i z j q e e Rj ψ a ( x, Q) = θa ( x, Q) φa ( Q) M a g ψ ˆ = a μ ψ g M komplex konjugált a g ( Q ) q e θ = a ( x, Q )[ ri ] θ g ( x, Q )dx a Q M ag Q φ gn Q dq M ag φ a φ 0 M Atomtörzsek vibrációs állapotai: g,n -- a gerjesztett molekuláris elektronállapot n.-ik vibrációs állapota r dipól operátor ( ) ( ) ( ) ( Q) φ ( Q)dQ gn a 0 = 0 gn NEM TÁRGYALTUK A kiválasztási szabályok kvantummechanikai háttere B M a ( Q) M ( Q ) ( Q) dq M a φ 0 ag φ gn ag φ ( Q) φ gn ( Q)dQ gn a 0 = 0 Átmeneti valószínűség = Bg a/einstein (indukált abszorpció) g a = konst M A spin-tiltást egy faktorral veszik figyelembe Nem ideális helyzetben: f spin 10 8 S a, 0 g, n g, n a,0 = konst. M g a S g, n a,0 f elektron-állapotok szimmetriája e 10 1 a molekula torzulása gerjesztett állapotban f vibr 10 1 10 Franck-Condon átfedési integrálok 3

Abszorpciós spektroszkópia biofizikai alkalmazások lg I I 0 = ε λ Abszorbancia Optikai Denzitás ( ) c x moláris konc. moláris extinkció küvetta rétegvastagsága Molekuláris szerkezetvizsgálat Fontos mennyiségek Oszcillátor erő f 9 = 4.3 ε ~ ~ 10 d ( ν ) ν Kloroplaszt spektruma S S 0 1 hf=fotonenergia (ev)=134 λ ( nm) Hullámszám (cm -1 )=(1/ λ(nm))*10 7 pl. Vibrációk energiája 100 000 cm -1 Elektronátmenetek és molekuláris rezgések gerjesztése MÉRÉS Az a-g átmeneti valószínűség K spin M multiplicitás a g az összes vibrációs állapotokat tekintve = const. ε ( f ) df f hullámszám 1600 cm -1 1600 cm -1 S 1 S 0 vibronikus átmenetek Fényabszorpció fényemisszió Fluoreszcencia: spontán fényemisszió gerjesztett állapotból azonos spinállapotú alapállapotba Fényabszorpció fényemisszió Fluoreszcencia: spontán fényemisszió gerjesztett állapotból azonos spinállapotú alapállapotba Átmeneti valószínűségek Einstein együtthatók: B ag abszorpció B ga indukált emisszió A ga spontán emisszió B a, g Feltétel: B g,a A g, a alap hf = ΔE ga gerj fotonsugárzás jelenléte B 1,N1J ' = B,1N J ' B 1, = B,1 + AN Termikus egyensúly: abszorpciók száma= spontán és indukált emissziók száma/idő N N Φ B em abs F g a =Φ = A Φ = ~ ~ F d F F g a = B a g Fluoreszcencia emisszió kvantumhatásfoka = 8π hf ~ 3 a g = K M ( ν ) ν ( ν = 1 ) λ Fluoreszcencia spektrum n c 3 3 a g B g a ε ~ ~ ~ ν ( ν ) d ν az abszorpciós és emissziós spektrumok görbe alatti területei (azonos állapotok között) egymásból kiszámíthatók

Gyakorlati ismeretek Molekula kölcsönhatásban a környezettel sávos spektrumok Gyakorlati ismeretek Molekula kölcsönhatásban a környezettel emisszió csak a legalsó gerjesztett állapotból Az elektron-pályák energiáit a molekulák diszkrét vibrációs állapotai kis mértékben perturbálják Az elektron-pályák energiáit a molekulák diszkrét vibrációs állapotai kis mértékben perturbálják gerjesztés relaxáció Aromás szénhidrogének A vibrációs nívók mind az abszorpciós, mind az emissziós átmenetek fotonenergiáiban új lehetőségeket jelentenek Egyes fotonenergiák helyett közeli Fotonenergiák sorozata a spektrumokban Molekulák vibrációi SÁVOK T hőmérséklet Környezeti kölcsönhatások gerjesztés relaxáció Aromás szénhidrogének Kasha-szabály A felsőbb gerjesztett állapotokból nincs átmenet az alapállapotba fotonemisszióval vibrációs relaxáció (energialeadás hő formájában) az elektronállapotokon belül, és az S 1 állapotba Emisszió csak az S 1 nívóról Gyakorlati ismeretek Molekula kölcsönhatásban a környezettel emisszió a gerjesztésnél hosszabb hullámhosszakon A mért abszorpciós és emissziós sávok energiája eltér egymástól Stokes-féle eltolódás Spontán fényemisszió: Lumineszcencia Jellemző paraméterek természetben ritka Az emisszió előfeltétele: gerjesztett elektronállapot - Az emissziós spektrum ΔJ Δλ hideg emisszió Stokes szabály Kasha szabály Sávos, vagy vonalas Az abszorpció és az emisszió is a legalsó vibrációs szintről történik hf abs > hf λ < λ abs fluo fluo Maximum-helyek - Az emisszió kvantumhatásfoka: az elnyelt és emittált fotonok számának aránya (fotolumineszcenciánál) Az emissziós spektrum görbe alatti területe Φ em N = N em absz = k em k + k em belső + k külső λ A gerjesztett elektron egyéb energialeadási reakciósebességei ( ) ν F ν d ν = 1 λ

NEM TÁRGYALTUK Spontán fényemisszió: Lumineszcencia Ritka jelenség a természetben Spontán fényemisszió: Lumineszcencia Fluoreszcencia és Foszforeszcencia A fényemisszió kvantumhatásfoka kicsi más reakcióutak az energialeadásra Megkülönböztetés az emittáló gerjesztett elektronállapot alapján. Jablonski diagram Az S 1 állapotú gerjesztett elektron spin-átfordulással átmehet a T 1 gerjesztett állapotba (energiacsökkenés), ahonnan az S 0 alapállapotba visszatérés tiltott T 1 : Triplett állapot T 1 : alacsonyabb energiájú, hosszú élettartamú metastabil gerjesztett állapot Foszforeszcencia: spontán fotonemisszió metastabil (T 1 ) állapotból i s i =1 NEM TÁRGYALTUK Jablonski diagram a vibronikus átmenetekkel.1. Spontán fényemisszió: Lumineszcencia Fluoreszcencia és Foszforeszcencia abszorpció S 1 Intersystem crossing, majd hőleadás T 1 foszforeszcencia emisszió Fluoreszcencia: -Megengedett elektron-átmenetből (S1->S0) származó spontán fényemisszió -Élettartama rövid, τ ~ 1-10 ns <-> gerjesztési idő ~10-3 ns -Karakterisztikus fotonenergia(tartomány) szín jellemzi - Többféle gerjesztési átmenettel is gerjeszthető

.1. Spontán fényemisszió: Lumineszcencia Fluoreszcencia és Foszforeszcencia.1. Spontán fényemisszió: Lumineszcencia Fluoreszcencia és Foszforeszcencia spektrumok összehasonlítása Foszforeszcencia: -Spontán fényemisszió metastabil átmenetből -Az emittáló nívó élettartama hosszú τ ~ ms, sec metastabil állapot természetesen lumineszkáló aminosav Triptofán - egy fehérjében Absz. Fluo Foszf -Az emittált fény fotonenergiája kisebb mint a fluoreszcenciáé -Hosszú élettartam -> lehetőség a környezeti energialeadásra emissziós intenzitás igen kicsi -> orvosi alkalmazása csekély Absz Fluo Foszforeszc. T=10K Vibrációs relaxáció λfoszf > λfluo > λabsz Stokes-féle eltolódás Köszönöm a figyelmet A következők olvasmányok. Nem lesznek tételszerűen számon kérve Irodalom: N.J.Turro: Modern Molecular Photochemistry, Benjamin/Cummings Publishing Co, London, 1978 J.B.Birks: Photophysics of Aromatic Molecules, Wiley, 1970, p.44-54 P.W.Atkins: Molecular Quantum Mechanics, Oxford University Press,1994

Egy fontos fogalom: A fény hullám polarizáltsága Poláros fény Poláros fény A térerősség vektor iránya meghatározott szabályszerűséget mutat időben és/vagy térben a. Síkban/lineárisan poláros fény A térerősség vektorok iránya a hullám mentén állandó síkot határoz meg. A térerősség vektor iránya meghatározott szabályszerűséget mutat időben és/vagy térben b. Cirkulárisan poláros fény jobbra - balra c r A térerősség vektor végpontja a terjedés iránya körüli spirálison mozog. A c vektor irányára merőleges síkra vetítve E és B egyenletes körmozgást végez. Jobbra cirkulárisan poláros fény E r x Poláros fény Poláros fény A térerősség vektor iránya meghatározott szabályszerűséget mutat időben és/vagy térben A linárisan poláros fény két, jobbra, ill. balra cirkulárisan poláros fény eredője Balra cirkulárisan poláros fény c r x A térerősség vektor végpontja a terjedés iránya körüli spirálison mozog. A c vektor irányára merőleges síkra vetítve E és B egyenletes körmozgást végez. Jobbra cirkulárisan poláros fény Azonos terjedési sebesség, frekvencia és amplitudó Optikailag aktív anyagok (molekulák, szerkezetek) a linárisan poláros fény térerősség-vektorának irányát elfordítják Oka: speciális aszimmetria tükörszimmetria hiánya A mintában a cirkulárisan poláros komponensek terjedési sebessége különböző Balra cirkulárisan poláros fény c r x Jobbra cirkulárisan poláros fény Az optikai forgatás mértéke a molekulák minőségre jellemző és arányos a részecskeszámmal Különböző terjedési sebesség, azonos amplitudó Azonos terjedési sebesség és amplitudó

Poláros fény A polarizáció (hullám-tulajdonság) szerepe fény-abszorpcióban, fény-emisszióban Elliptikusan poláros fény Cirkuláris dikroizmus RNS A molekulák gerjesztésekor elektronállapotváltozás Dipólus vektorral jellemezhető átmeneti momentum töltéseltolódás RNS-bázisok Függ a molekula szerkezetétől (elektronpályák szimmetriájától) a szerkezethez orientált pl. triptofán aminosav: a molekula sikjában Fotoszelekció: poláros fény elektromos térerősség vektora azokat az elektronokat gerjeszti, ahol a keltett dipólus-momentum és a térerősség vektor iránya (közelitőleg) megegyezik. Emisszióban is dipólus-jelleg érvényesül. A két cirkulárisan poláros komponens törésmutatóban és abszorbanciában is különbözik a kölcsönhatás után az eredő elliptikusan polárossá válik Polarizált gerjesztés Álló molekula Polarizált emisszió Az emisszió polarizációfokának (p) mérése p= I VV -I VH I VV +I VH V vertikális polarizáció H horizontális A fény forrásai, lézerek, biológiai hatások Ha a molekula a gerjesztett állapot ideje alatt elfordul az emisszió polarizációja csökken Beágyazó környezet (pl. plazmamembrán ) fluiditásának jellemzése

Fény-keltő mechanizmusok és fényforrások A napsugárzás emissziós spektruma 1. Hőmérsékleti sugárzás folytonos spektrum Oka: anyagok belső szerkezetének termikusan gerjesztett rezgései 4 M = σ T Fény? T-től függ λ T = konst max Izzószálas fényforrások Nem gazdaságos! A Nap emissziós spektruma A látás érzékenységi görbéje Wolfram szál spektruma (Sollux lámpákban) A Nap hőmérsékleti sugárzása A Föld légkörét elérő sugárzás A Föld felszínét elérő sugárzás Halogén gáz töltet a szál párolgása ellen M : teljes kisugárzott intenzitás az emissziós spektrum görbe alatti területe A Nap sugárázásának UV tartományát a légkör elnyelése szűri ki O 3 tartalom! Fény-keltő mechanizmusok és fényforrások. 1. Lumineszcencián Metal vapour (e.g. Hg) lamps alapuló fényforrások Alapja: gázkisülési csövekben keltett elektrolumineszcencia - (az üvegbúra elnyeli az UV fényt, a kvarz nem) + - -Alacsony nyomású fémgőz-lámpák Pl. - Na-lámpa sárga fénye - germicidlámpa: alacsony nyomású higanygőz vonalas emissziós spektruma 54 nm-en elnyelődik baktériumok genetikai állományában sterilizáló hatás -Ívlámpák nagy nyomású Hg, Xe vagy Na-lámpák, ionizált plazma ívkisülése folytonos spektrum jellegzetes vonalakkal

Fémgőz lámpák - Fénycsövek Pl. alacsony nyomású Hg gőz + _ Kisnyomású Na-gőz lámpa emissziós spektruma Falra párologtatott vékony réteg bevonat A gáz-töltet elektrolumineszcenciája (Hg esetén UV fény) gerjeszti a fal bevonatának fotolumineszcenciáját. Ez már látható fény, ami áthatol az üvegfalon. A kilépő fény spektruma a bevonattól függ, célja a Nap spektrumának közelítése. Üvegfalú cső Jó fényhozam kompakt csövek Nagy-nyomású Na-gőz lámpa emissziós spektruma Erythema lámpa : λ a 80 30 nm közeli UV- tartományban, uviol üvegfal Hg-gőz lámpa Speciális fényforrások: lézerek indukált és spontán emisszió - Modern megoldás világításra: szilárd félvezető diódák LED- Light Emitting Diode + - p n Áram hatása: pl. lyukak diffundálnak az n-tipusú félvezető vegyértéksávjába rekombináció a vezetési elektronokkal fényemisszió Spontán emissziós fény : Az egyes elektronátmenetek térben és időben rendezetlenül, véletlenszerűen történnek. Az egyes hullámvonulatok fázisa egymástól független. A fény inkoherens Indukált emissziós fény: A fényfotonok emisszióját az emittálandó fotonenergiával azonos energiájú foton jelenléte indukálja. A kibocsátott hullámvonulat a kiváltóval azonos fázisban lép ki, együtt koherensek

A lézerek működési elve indukált fényemisszió Fényerősítés indukált emisszióban --- populáció inverzió Átmeneti valószínűségek Einstein együtthatók: B ag abszorpció B ga indukált emisszió A ga spontán emisszió B a, g B g,a A g, a alap gerj ΔJ ' = K ( hf ) ΔJ ' = K ( hf ) Δt = Δx c ΔJ ' = K J ' = J ' e 0 1 1 [ B1N B1N1] B[ N N ] J ' Δt [ N N ] μx 1 1 J ' Δx J ' Δt μ = K( N N ) 1 Populáció-inverzió fényerősítés Feltétel: hf = ΔE ga fotonsugárzás jelenléte B 1,N1J ' = B,1N J ' B 1, = B,1 + AN Termikus egyensúly: abszorpciók száma= spontán és indukált emissziók száma/idő állapotú rendszerben nem alakul ki LASER: Light Amplification by the Stimulated Emission of Radiation 1961, Rubin-lézer HOGYAN VALÓSÍTHATÓ MEG? Feltételek A lézerek működési feltételei A lézer anyaga Gáz, folyadék, szilárd test Követelmény: a gerjesztési és emissziós elektron-átmenetek három energiaállapoton belül történjenek, amelyek közül az egyik magasabb nívónak legyen hosszú az élettartama lézer-nívó A lézer anyag gerjesztése Az elektronok gerjesztése külső forrásból: Pl. gázkisülés, fényimpulzus Intenzív gerjesztés a felső nívó populálása átmenet a metastabíl nívóra N m a hosszú élettartam N g gerjesztés sugárzás nélküli átmenet metastabil lézer nívó N m miatt megnő, az alsó nívó kiürül: N m >>N 0 N 0 populáció inverzió: a fényerősítés feltétele

A lézerek működési feltételei A lézerek működési feltételei Fényerősítés indukált emisszióval Az optikai rezonátor Populáció inverzió mellett a rendszer a hf= E m -E 0 fotonenergiájú sugárzást erősíti, ilyen foton indukálja az emissziót 99.9% Erősíti a lézer tengelyével egyirányú sugárzást Leszűkíti az emisszió hullámhossztartományát 99% L = m λ N m nagy néhány spontán emisszió E 0 -ra fényerősítés állóhullámok kialakulása