Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly Dokumentum (kapcsolódó indikátor): A hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány Back Office Tanácsadás 2. Tanácsadói Dokumentum ÁROP-1.A.5-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára Kistelek Város Önkormányzata
Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Kapcsolódás és korábbi eredmények... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az ötéves gazdasági terv irányai és benne a vagyongazdálkodás mint témakör... 5 A jelenlegi helyzet feltárása... 6 A jelenlegi finanszírozási helyzet és költségvetési állapot feltárása... 9 A vagyongazdálkodás helyzete és jövője, új szemlélete... 11 Események, trendek, a várható időhorizont, amin a jövőképeket felépítjük... 12 Meghatározó értékek, hitek... 12 Kistelek számokban... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A jövőkép... 14 A célkitűzési fázisa a Jövőképelemekhez... 15 Összegző értékelés, lezárás... 16
Bevezetés Kistelek Önkormányzata a Szervezetfejlesztés konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára című pályázaton belül kidolgozta a Fenntartható gazdálkodás, költségvetési egyensúly témakört. Kistelek Város Önkormányzata a témakört a pályázat megvalósítása során az egyik kötelezően feldolgozásra előírt témaként igen jelentősnek is értékelte, ezért határozott úgy, hogy a szervezetfejlesztési folyamatban alaposan meg kívánja vitatni. Az előzetes pályázati anyag szakmai koncepciójában az önkormányzat számos aktuális célt fogalmazott meg. Ezek felsorolását az első, koncepciót beágyazó tanácsadói dokumentum részleteiben tartalmazza. A választott módszertan ismertetése szintén a koncepciót beágyazó tanácsadói jelentésben szerepel. A már megfogalmazottakhoz azt a kiegészítést tennénk, hogy a csoportmunka és műhelymunka folyamata segíti Kistelek önkormányzatának stabil, eredményesebb és fenntarthatóbb működését, azáltal közvetlenül és közvetve is hozzájárul Kistelek Város fenntartható működéséhez és fejlesztéséhez. Más szóval: A tanácsadási folyamat eredményei között nem csak, és nem elsősorban a tanácsadói dokumentumban megfogalmazott javaslatokat kell értékelni; a műhelymunkák során megtapasztalt folyamat, fejlesztő együttműködés önmagában is értékes tanulás az Önkormányzat számára. A megvalósítás-közeli helyzethez érve az Önkormányzat felülvizsgálta az aktuális prioritásokat és hangsúlyokat, s ennek folyamán két témát határozott meg, melyek mentén a Fenntartható gazdasági fejlődés és a Költségvetési egyensúly témakörével dolgozunk. Témakörök: Ötéves gazdasági program A témakörök felsorolásakor a sorszámok csupán az elkülönítést, és nem a prioritásokat jelzik. 1. Ötéves gazdaságfejlesztési program alapjai 2. A vagyongazdálkodás új szemlélete Új vagyongazdálkodási modell Mind a program mind a modell kidolgozása jelentős hozzájárulásokat adhat az Önkormányzat működéséhez és a város fejlő-
déséhez azáltal, hogy közvetlenül az Önkormányzatot és a Polgármesteri Hivatalt, az önkormányzati Intézményrendszer tagjait (költségvetési szervek), valamint közvetetten a helyi vállalkozásokat és civil szervezeteket egy irányba mutató cél iránt teszi elkötelezetté. Az egyik témakör, a gazdaságfejlesztési program kidolgozásakor a következő tevékenységek valósultak meg: az ötéves gazdaságfejlesztési program alapjainak meghatározása, irányok, szándékok feltárása, megfogalmazása, egyeztetése jövőkép kialakítása A másik témakör a vagyongazdálkodás új szemlélete témakör keretében új vagyongazdálkodási modell kialakítása valósult meg. A hagyományos vagyon fogalom kibővítésével és meghatározásával került megközelítésre az újfajta gyakorlat, beleillesztve az új gyakorlatot a létrejött működési jövőképekbe, új vagyongazdálkodási modellt alkotva. A Jövőválasztás módszertanát melyet a fent említettek szerint korábban ismertettünk megismerve az a döntés született, hogy az ötéves gazdasági terv jövőkép kialakítása és a vagyongazdálkodás új szemlélete egyesítésével a nagyobbik, átfogóbb témakörbe, az ötéves gazdasági terv kereteibe illesztették a munkájukat.
Az ötéves gazdasági terv irányai és a vagyongazdálkodás Motiváló számok A szervezetfejlesztő tanácsadó indulásként a csoport számára két, a várossal összefüggő statisztikai számot osztott meg, amely üzenet is volt egyben a városi arculat és a kommunikáció kialakításának fontosságáról és a cselekvő megvalósítás szükségességéről. A hárommilliós város címmel két dia került bemutatásra. Hányan látják a vonatból Kistelek állomást? A MÁV központi ELVIRA rendszere BP - Szeged irányban napi 46 vonatot regisztrál. Ez heti 322 vonat. Kétirányban 644 / hét, havi 2576 vonat, éves szinten 30.912, ami átlag 100 utast számlálva évente 3 091 200 utas, azaz három-millió ember évente! Megfogalmazásra került, hogy a három millió ember a jelenleginél talán többet is érzékelhetne Kistelek város erősségeiből, nevezetességeiről, szolgáltatásairól, Ópusztaszer közelségéről, eseményeiről. A fent bemutatott fénykép a mostani helyzetet mutatja meg. Megvizsgáltuk a Kistelek várossal kapcsolatos kommunikáció kapcsán, hogy a Google internetes keresőmotor hány, Kistelekkel kapcsolatos találatot jegyez. Amint az alábbi ábra mutatja, Kistelek szóra nagyságrendileg 3 000 000 találatot jegyez (a keresés időtartama: 0,22 másodperc).
A városi arculat, a jellemző értékek meghatározása és kommunikációja a jövő gazdasági programja alapjainak létrehozásánál és elfogadtatásánál is döntő. A tanácsadó által kezdeményezett bilincs gyakorlat tanulsága a lehetetlennek látszó helyzetekből való kilépést szimbolizálta. Az említett módszertan az egymásra utaltságot szimbolizálja, és abban energetizálja a csoportot, hogy lehetetlennek vagy nehéznek látszó helyzeteket nem azonnali cselekvéssel, hanem gondolkodással és együtt-gondolkodással lehet eredményesebben megoldani. A fejlesztési módszertan egyik kulcseleme, hogy a saját lakóhely, város, illetve az önkormányzat által vezetett városra más nézőpontból történő rátekintés segít kilépni a sematikus gondolkodásból és új, innovatív megoldások megfogalmazását és megvalósítását támogatja. A jelenlegi helyzet feltárása A jelenlegi helyzet feltárása során a következő szempontok kerültek figyelembe vételre: Aminek örülünk, amire büszkék vagyunk Ami miatt bosszankodunk, bánkódunk, szégyellünk Ami valóban működik, konkrét eredményességgel Ami nem működik és felülvizsgálandó, megoldandó, eldöntendő A résztvevők kiscsoportos munkával a jelenlegi helyzet fő jellemzőit határozzák meg, amiben döntő jelentőségű, hogy minden a szervesség jegyében, a kettősség konkrét szétválasztása kapcsán jelent meg. A kiscsoportos szemináriumi munka eredményeit a következő ábrák szemléltetik. Aminek örülünk, amire büszkék vagyunk, illetve amin bosszankodunk, bánunk, szégyellünk. A következő ábra a Kistelek városát a jelenleg működő és nem működő folyamatok, az élhetőség és a helyben lakók, dolgozók érzelmei, átélései alapján ábrázolja. Ahol a megfogalmazott vélemények egybehangzóak, az egymástól csak megfogalmazásban eltérő véleményeket összevonva ábrázoljuk. A felsorolás egyrészt írásos formájában egy SWOT elemzés erősségek és gyengeségek elemzéseként is értelmezhető, ugyanakkor a Jövőtervezés módszertanával készült elemzés jellegében másfajta megközelítést jelent, erősebben koncentrál a fejlesztési folyamatra.
"Amire büszkék vagyunk Kisteleken" A termálvíz kihasználtsága Ingatlanok funkcióval megtöltése folyamatban, állagmegőrzés Helyi sajátosságok megőrzése, falusiasból városiasba fordítás A természeti, kulturális, szabadidős értékek kihasználása Helyi hagyományápolás, rendezvények (kistérség - régió - nemzetközi) A település tiszta, rendezett, sok a játszótér, kihasználtak Sok a működő civil szervezet "... és amire nem..." A fiatalok elvándorlása, a település megtartó képessége rossz A bérlemények és telkek telítődnek, ingatlanhiány van A városnak nincs arculata Hiányzik az idegenforgalom, fejletlen a fogadókészség Kevés szálláshely (ami van, az is csak munkásszállás) A mezőgazdaság kezd háttérbe szorulni A szolgáltató szektorban nincs fogyasztó Pusztaszeri kerékpárút hiányzik A fenti vélemények elsősorban szubjektív gondolatok összegzései. Ki szeretnénk ugyanakkor emelni, hogy az érzelmi alapú megtapasztalások előhívása nagyon fontos eleme volt az együttes munkának, hiszen az elkötelezettség, a kötődés, a motiváció alapjaihoz tartozik az érzelmi beállítódás és annak pozitív megélése. Szintén fontos és hangsúlyos volt a másik résztvevő hasonló beállítottságainak érzékelése, észlelése és megerősítése is. Ez nem a hagyományos csapatépítés eszköze volt, hanem a pozitív és kendőzetlen gondolkodási tér kinyitása, kibővítése, szabadabbá válása, ami fontos előkészítője a megfelelő elköteleződésnek. A résztvevők a következő egyéni kompetenciáikat fejlesztették e munka során, a fejlesztési folyamathoz kapcsolódóan: empátia, értő figyelem és értő hallgatás más véleményének elfogadása, meghallgatása, megértése, reflektálás saját érzelmek kifejezése, asszertív kommunikáció Ezek a fejlesztések közvetlenül kapcsolódnak a munkavégzési és folyamat hatékonysághoz, és ezért mint a hatékonyságnövelés eszközei tekintendők.
A folyamat azonos módszertannal, de az érzelmektől a kézzel fogható, mérhető valóság felé haladva folytatódott. A fejlesztési folyamat következő lépéseként a résztvevők kis csoportokban megfogalmazták, hogy Kistelek városában jelenleg mit látnak megoldott, működő folyamatként, illetve min kívánnak változtatni, mit kívánnak működővé tenni. Az összesítés célja olyan a városon belül működő jó gyakorlatok azonosítása volt, amelyekből más működési területek épülhetnek. "Ami működik városi szinten" Közmunka program, magas foglalkoztatás Pályázati források (középületek bővítése, felújítása) Közösségi rendezvények Egészségügyi ellátás sokrétűsége (nappali kórház) Sportélet Mezőgazdaság Ipari park Jó megközelíthetőség "... és ami nem..." A csatornahálózat építése Adósságkezelő szolgáltatás Lakhatási gondok megoldása (hajléktalanok, hátrányos helyzetűek, nincs albérleti lehetőség) Földhivatali szolgáltatások Nehézkes napi működési likviditás A mezőgazdasági termékek értékesítése, kis kereslet a kisvállalkozások szolgáltatásaira Munkahelyteremtés Szakképzett munkaerő megszerzése, megtartása Turizmus, idegenforgalom A jövőt tervezve, építve az oktatás és nevelés igen fontos kérdéskör. Ezért a közművelődés területét kiemelve is megfogalmazásra került a két pólus: azaz ami működik, s ezért büszkék vagyunk az eredményeinkre, illetve ami nem működik, de szeretnénk, ha működne, s épp ezért szomorúak vagyunk miatta.
"Amire büszkék vagyunk a kultúra terén" (Oktatás és nevelés) Művészeti iskolák Nevelés bölcsődétől az érettségiig Sportolási lehetőség Könyvtár Térségi színvonalú pedagógiai szakszolgálat Óvodák intézményi társulása Civil szervezetek támogatása a közművelődésben "... és amire nem..." (Oktatás és nevelés) Az általános iskola arculata hiányzik Nem jó eredmények a középiskolai beiskolázásban Múzeum Kultúrális aktivitás, kevés támogató és hiányos feltételek Kevés szakember (14 helyett 7 fő) Hiányzik a normatív támogatás Érdektelenség, kevéssé aktív lakosság A jelenlegi finanszírozási helyzet és költségvetési állapot feltárása Kistelek Város jelenlegi életterének, helyzetének és a vágyott jövőképre vonatkozó kívánságok megfogalmazása után dokumentumelemzés módszertanával a város jelenlegi finanszírozási és költségvetési helyzete került górcső alá, annak érdekében, hogy a Jövőtervezési folyamatot kontextusba tudjuk helyezni. Elemeztük az egyes forrásokat, továbbá áttekintettük, hogy milyen típusú források jellemzően milyen fajta felhasználásra alkalmasak.
Állami normatívák és központi adóbevételek A jelenlegi intézményrendszer fenntartása és működtetése Az intézmény-rendszer finanszírozása A kötelező feladatellátásnak való megfelelés Helyi adók és egyéb adminisztratí v bevételek Kismértékű fejlesztések Pályázatok Célorientált fejlesztések Kötött felhasználás 1. ábra: Finanszírozási források és felhasználásuk A 2014. évi költségvetés elemzése során megállapításra került, hogy középtávon, a következő öt évben jelentős aránymódosításra van szükség. Jelenleg a költségvetés meghatározó része állami normatívákhoz és központi adó-jellegű bevételekhez kötődik. Ez feladatellátáshoz kötött finanszírozást tesz lehetővé. Az állami normatívák a jelenlegi intézményrendszer fenntartására és a kötelezően előírt feladatok finanszírozására ad módot. A fejlesztések jelentős része jelen pillanatban pályázati úton valósul meg, ezért meghatározó a pályázatok témája a lehetséges ráfordítás tekintetében, s ez jelentős kötöttséget jelent. Ezt mutatja a mellékelt diagram. Míg a pályázati forrásokból történő fejlesztés kétségen kívül kihasználandó lehetőségnek tekintendő Kistelek vonatkozásában, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pályázati forrásokra való túlzott támaszkodás, mint egyetlen fejlesztési forrásra való tekintés a függőség kockázatát hordozza, és csökkentheti a Város önfenntartó, önfejlesztő képességét.
A vagyongazdálkodás jelenlegi helyzete valamint jövője, új szemlélete A tanácsadó javaslatára a résztvevők a város és az önkormányzat számára egy szélesebb vagyonfogalommal kezdtek dolgozni, ami az örökséget, a hagyományt, a tudást, a szellemiséget, a közösségi erőt, a nem megfogható, nem fizikai vagyonrészt is meghatározta, ezzel egy, a jelenleginél komplexebb vagyongazdálkodás irányait határozta meg. A vagyonnal kapcsolatos örömök, büszkeségek, lehetőségek Hagyományápolás, rendezvények Gyógyvíz (ízületi panaszokra jó hatású) Thermál kút (épületfűtés, strand) Pedagógiai kórusok, fúvós-szene, néptánc, képzőművészet, versenytánc, színjátszás Ópusztaszer felvonulási terület + rendezvény lehetősége - 6km (ne Majsára menjenek fürödni) Téli Teremfoci Bajnokság Vadásztársaság Tájvédelmi körzet Falusi turizmus Gimnázium sport-tagozat (versenytánc + köré: sport, kultúra) Társastánc Világbajnokság Nyugdíjasklub, idős emberek Máté Bence - képzőművészet Nagyobb gazdálkodók (mezőgazdaság) Gyümölcs-, tejtermék- és húsfeldolgozás Munkácsi díjas festő Birkózóváros (Senior világbajnok 4. helyezett) Amatőr festők közössége Gasztronómiai Fesztivál (belső) A vagyonnal kapcsolatos bosszúságok, bánatok, szégyenek, korlátok: Kell Ópusztaszer! (taxi?) Rákóczi Általános Iskola, jelenleg funkció nélkül Elvándorlás / fiatalok elmennek, ott ragadnak az új helyeken A fiatalok (mint vagyonelem) ugródeszkának tartják a városi lehetőségeket A Jelenlegi helyzet bemutatásánál a résztvevők a saját kiscsoportos kidolgozásaikat prezentálták és válaszoltak a többi csoport értelmező kérdéseire, kiegészítéseket fogadtak el a másik csoportok által javasoltak közül.
Események, trendek: A jövőkép időhorizontja A fejlesztés következő lépése a jövőtervezés során alkalmazott időtáv véglegesítése. Rövid egyeztetés után a résztvevők megállapodtak, hogy az ötéves tervezés ciklusát tartják meg, amiben a munka elején megállapodtak. Az időhorizont 2014-2019, más szóval az elkészített jövőkép 2019-re vonatkozik. A résztvevők a jövővel kapcsolatban nem voltak érzékenyek az események, várhatóságok, szükségszerűen bekövetkező hatások tekintetében. Két konkrét, a jövőben elhelyezkedő várható esemény jelent meg a befolyásoló tényezők elemzése során: a 2014. őszi önkormányzati választások és a a 2018 évi országgyűlési választások. Meghatározó értékek, hitek A meghatározó értékek, hitek körbeírása, megfogalmazása komoly kihívás elé állította a résztvevőket. A kihívásokon való túllendülésben következő kérdések segítettek: Mi alapján viselkedik általában úgy, ahogy azt teszi? Mi alapján hoz döntéseket? Miért éppen itt él? Mi a kötődés alapja? Mit vigyünk tovább a múltból? Hogyan álljunk a dolgainkhoz? Mit tartsunk fontosnak egyénként és közösségként? A mély együttgondolkodás szabta irányok és szabályok megtalálása döntő, kiváltképp mivel ezek egyformán érvényesek lehetnek vezetőre és munkatársra, beosztottakra és vezetőkre. A fejlődést előmozdítja, ha az intézmények megtalálják ezen értékek mentén a saját szerepüket, az értékrend és hitek létrehozásának, megőrzésének, fejlesztésének útjait. A következő eredmények születtek, melyek a fejlesztés pilléreit képezik, illetve akként történő használatuk javasolt: Születéstől az első szakmán keresztül élethosszig való tanulás támogatása ittenieknek (itt lakók, itt dolgozók, itt tanulók, ide bejárók); A helyi gazdasági, civil és önkormányzati szervezetek Kistelek kiemelkedő értékei; Úgy bánjunk vele, használjuk, gondozzuk, fejlesszük fenntarthatóan a várost, mint a földet az unokáinknak; Élhető és élő település, családias kisváros a vonzó érték mindnyájunknak;
Találjunk Kistelek számára és neveljünk Kisteleken olyan embereket, akik szívüket, lelküket beleteszik abba, amit csinálnak; A meghatározó értékek igazi iránymutatóként jelentős befolyással bírhatnak, amennyiben minden önkormányzati fenntartású intézmény, a Polgármesteri Hivatal, a Képviselő Testület és más, a város iránt elkötelezett vállalkozások vagy civil szervezetek, nem utolsó sorban az Kisteleki polgárok jelentőséget tulajdonítanak neki, döntéseiket ezekre figyelemmel hozzák és indokolják, cselekvéseik fókuszába ezeket állítják. Városi szintű gazdasági adatok A zöldterültek aránya a vizsgált időszakokban (2007 2013) nem változott: 23 zöldterület van, mely 1285 m 2 (parkok, egyéb közterület). A városban 2 játszótér összesen 760 m 2 területtel várja a gyermekeket. A teljes zöldterület nagysága Kisteleken 6044 m 2. A kisvállalkozások száma a 2007. évi 12 vállalkozásról hat év alatt, 2013. évre 110-re nőtt. Az óvodás gyermekek száma jelentősen csökkent, míg a középiskolások száma stagnál, éppúgy, mint a kollégisták száma. Ezen számszerű elemzések, továbbá az 1. back office tanácsadói jelentésben szereplő gazdasági adatok a tanácsadási folyamat során azt a szerepet töltik be, hogy kijelöljék a gazdasági hatásukat tekintve legígéretesebb fejlesztési irányokat. A vállalkozások számának növekedését bemutató számszerű tendenciát például a következő módon értelmezzük: 1. A vállalkozások számának növekedésének elősegítése ígéretes fejlesztési opció mind a Város, mind az Önkormányzat számára; az Önkormányzat gazdálkodásának fenntarthatóságához és a költségvetési egyensúlyhoz is hatásosan hozzájárul az iparűzési adóbevételek növelése által. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az IPA bevétel növeléséhez nem elegendő a vállalkozások számának növekedése, hanem emellett az árbevétel növekedésére is szükség van. 2. Azonosítottunk egy olyan, már meglévő tendenciát, amelyre a fejlesztések során támaszkodni lehet. (Hatékonyabb és hatásosabb egyébként is meglévő folyamatokra építeni, mint meglévő folyamatok irányváltását feltételezni.)
A jövőkép A jövőkép megfogalmazással kapcsolatban a legelső teendője volt a résztvevőknek, hogy áttekintsék az eddigi általuk kidolgozott információkat (múlt, örökség, minek örülünk, minek nem, mi működik, mi nem működik, trendek, meghatározó értékek). Mindezek a szempontok, hangsúlyok adtak igazi irányt a Jövő választással kapcsolatban. Fontos volt a tanácsadó által annak bemutatása, hogy most nem célkitűzést kell mondani, vagy szándékokat összegezni, ami felé elmozdulunk, hanem tényszerűen szükséges megfogalmazni, a jövőt mint jelen tekintve, mintha már megvalósult volna. A következő, és a következő típusú kérdésekre kellett választ adni. " Ha 2019-ben kimegyünk az utcára, mit látunk? Mit hallunk? Mit tapasztalunk? Milyen lesz a környezetünk Kisteleken?" Módszertanilag az eljárás lényege, hogy elfordítsa a szakemberek figyelmét arról, hogy mit, miért nem lehet megvalósítani, afelé a nézőpont felé, hogy a célok, a vágyott jövőkép már megvalósult. Szervezetfejlesztési és pszichológiai tapasztalatok egyaránt alátámasztják, hogy ez a nézőpont nem egyenlő az álmodozással, hanem valóságosan az egyik legerősebb eszköz a megfogalmazott kép felé vezető út és eszköztár megtalálásában is. Azokon a pontokon és témákban is, ahol jelenleg még elakadás tapasztalható. A témát feldolgozó kis csoportok több, egymást kiegészítő, azonos tartalmú, motiváló jövőképet is megalkottak.
Babakocsit tologató anyukák Szép, virágos kisváros, rendezett környezet, parkok, közösségi kertek Sok fiatal, sportcsarnokba mennek, fiatalos város Kávézóban, étteremben ülő emberek Egymással beszélgetők Parkban játszó gyermekek Fiatalok telekhez jutnak és építkezni kezdenek Jó gazdasági környezet Aki akar, az tud dolgozni Sokszínű okatási paletta Sok gyermek az iskolákban Családbarát, sztresszmentes oktatás, nevelés Épülő új házak, felújítások Megújuló energiaforrások használata Célokhoz rendelt projektek megvalósulása Kistelek jövőképe Működő ipari park, sok betelepülő új vállalkozás, gyárak és építkezések Megfelelő munkalehetőség, az elvándorlás megszűnése Működő, tiszta város Élhető és vonzó Fiatalos, mozgalmas, népes városközpont Egész évben rendezvények, vonzó programok Virágzó falusi turizmus Kölcsönösen egymást segítő olasz és lengyel testvérvárosi kapcsolatok Sok helyi kereskedő, kézműves Mesterségek utcája a városközpontban Családias, élő, befogadó egyházközösség Megépült termálfürdő, sok túrista 2. ábra: Kistelek jövőképe A célkitűzési fázisa a Jövőképelemekhez Példaként és minta-projektként a résztvevők az Önkormányzat egyik Intézményegyüttesére konkrétan elkezdték alkalmazni az irányokat, támogató értékeket és célokat, amelyek megfogalmazása az előzőekben meghatározottak megvalósulását segíti. E mintaprojekt alapul szolgál bármely más intézmény vagy program megvalósításához, s a megvalósuló terven kívül hozzáadott értéke a munkamódszer és a módszertan megismerése és elsajátítása.
Az iskola ötéves gazdasági és fenntarthatósági szempontú programja: Fenntarthatósági szempontok (társadalmi, környezeti, gazdasági) alapján hogyan működjünk, milyen szolgáltatást adjunk, milyen minőségben, kiknek; Hogyan szolgálja a pedagógiai program Kistelek számára a megtartó erőt; Betelepülő cégek milyen szakmai kompetenciákat igényelnek, hoznak; Munkaügyi központ aktív behozása az iskolai pedagógiai programok kidolgozásába; A jövőképelemek és a vagyonelemek megvalósítása kapcsán kijelölték a témagazdákat, akik továbbra is egy team-en belül együtt gondolkodnak és dolgoznak a program részletein. Témagazdák: Kistelek Város Önkormányzata részéről: Felkéréssel a Polgármester és egy, a Testület által kiválasztott, gazdasági és vállalkozói tapasztalattal rendelkező testületi tag. (A kiválasztott tag nevesítésére értelemszerűen a tanácsadás keretében nem volt lehetőség.) Közoktatás és közművelődés részéről: Pappné Guba Éva A Polgármesteri Hivatal gazdasági osztálya részéről: Gombosné Nagy Katalin A Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási osztálya részéről: Mentcz Angéla Javaslatok 1. Javasoljuk, hogy készüljön hatástanulmány az Önkormányzati fenntartású intézmények vagyongazdálkodásának módosításáról. A szemináriumi tapasztalatok és a szervezetfejlesztő tapasztalata alapján legalább 5-8%-os bevétel-növekedéssel lehet számolni abban az esetben, ha az új vagyongazdálkodási terv megvalósításra, bevezetésre kerül. A bevételek növekedése hozzájárul a fenntartható költségvetési egyensúlyhoz, illetve a gazdasági fejlődés megalapozásához, egy vállalkozói önkormányzat irányába történő elmozduláshoz. 2. Javasoljuk továbbá, hogy készüljön el a város vállalkozói kapcsolatokat szabályozó terve, melynek célja kifejezetten a helyi vállalkozások ösztönzése, illetve új vállalkozások betelepülésének elősegítése. Az iparűzési adó bevételének növekedése mellett a munkahelyek teremtése is hozzájárul ahhoz, hogy a város élete felpezsdüljön. Már 3-5% helyi iparűzési adóbevétel növekedés jelentős fellendülést tud generálni. Az adóbevételek növekedése a fenntartható költségvetési egyensúlyhoz járul hozzá. 3. Javasoljuk, hogy mielőbb történjen meg a hivatalos és célzott kapcsolatfelvétel a munkaügyi központ helyi irodájával annak érdekében, hogy a betelepülő vállalkozások számára szükséges képzett munkaerő rendelkezésre bocsátása, előkészítése együttműködésen alapul-
jon, és már az alapfokú oktatásba is beépülhessen. E pont eredményei nehezen számszerűsíthetők, ám a csökkenő munkanélküliségi adatok, illetve a nagyobb foglalkoztatás pozitív költségvetési hatásai nem kérdésesek. (Kevesebb segély-kifizetés illetve magasabb adóbevételek a foglalkoztatás növekedése miatt.) 4. Javasoljuk, hogy készüljön el az iskolára vonatkozó öt évre szóló hatástanulmány abban a tekintetben, hogy miként szolgálja Kistelek város jövőjét a jelenlegi pedagógia program, illetve milyen releváns nevelési és felkészítő programokra van szükség ahhoz, hogy a jövő nemzedék aktívan tudjon elmozdulni a vállalkozásbarát és vállalkozó önkormányzatisággal együttműködve. 5. Javasoljuk, hogy a hatékonyságnövelési lehetőségek feltárása és megvalósítása során az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal tartsák szem előtt az alapvető szervezeti működéseket és értékeket; ehhez nyújtanak segítségek a tanácsadás során megismert módszertanok és megfontolások, amelyek további alkalmazását javasoljuk akár külső szervezetfejlesztő szakember bevonásával, akár saját hatáskörben. Amennyiben a szervezet nem fordít figyelmet ezekre, fennáll a kockázata annak, hogy bármilyen látszólagos, a hatékonyság növelésére irányuló erőfeszítés csak felszínes, rövid távú hatást ér el, vagy megvalósítása eleve nem sikeres vagy nem eredményes. Összegző értékelés, lezárás A Kisteleki Önkormányzat döntése a szervezetfejlesztésen belül, a Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly témakört használta fel arra, hogy a jövőbeli saját maga, vagy a 2014 őszi önkormányzati választásokon létrejövő önkormányzat számára üzenetet fogalmazzon meg Kistelek Város Önkormányzata részére. A szervezetfejlesztési folyamat első alkalmai során a résztvevői csoport és a szervezetfejlesztési szakértő ezt a területet tűzték ki, mint a hatékonyságnövekedés legígéretesebb területe, opciója. A megvalósult fejlesztés azért segítheti elő leghatásosabban a gazdálkodás fenntarthatóságát és a költségvetés egyensúlyát, mert nem felszínes fejlesztési lehetőségre fókuszál például: hol lehet további megszorításokkal a dologi kiadások kismértékű csökkenését elérni hanem a gazdasági helyzetet alapvetően meghatározó tényezők felé fordul, és ezekkel mélyebben foglalkozik. A szervezetfejlesztő szakértő egyértelmű tapasztalata, hogy egy szervezet alapvető működésének fejlesztése a legerősebb út a változás támogatására; az alapvető szervezeti működésben történő kismértékű elmozdulás már jelentős hatást tud kifejteni a szervezeti működés hatékonyságára, és így az eredményekre is legyen az a költségek csökkentése vagy a bevételek növekedése. Olyan általános és egyben nagyon is konkrét témakörök és irányok tisztázódtak, amelyek mentén egy az eddigieknél is erősebb konszenzus, vagy akár intézményi autonómia mentén is a fejlődés iránya közösen tartható, értelmezhető és értékelhető lesz.
A résztvevők közötti párbeszéd és szemléleti azonosságok létrehozása segítséget nyújt a város továbbfejlődése és fenntarthatósága érdekében hozott döntések meghozatalához. Ennek konkrét célokra, teendőkre való lebontásával pedig valóban a középtávú társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság szerves, együttes megvalósítása érhető el. A tanácsadó számára különösen nagy jelentőségűnek volt érzékelhető az Ópusztaszerrel kapcsolatos fogadó és vendéglátó-város, a nemzeti szimbólumhoz kötődés erősödése (függetlenül annak közigazgatási hovatartozásától). Kistelek komplementer, kiegészítő szerepének keresése és körülhatárolása, a lehetőség felismerése súlyponti kérdéssé vált. A város lehetőségei közül a mezőgazdaság és feldolgozóipar, a termálvíz specialitására épülő, az Ópusztaszeri kirándulásokat (kerékpárút és -kölcsönzés), szállást, étkeztetést, programokat láttató megoldások kiemelkedőek. A téli időszakban a fürdő mellett két jelentős esemény is szerepel: a Társastánc-világbajnokság és a Teremfoci bajnokság eseménye külső szemmel is komplex lehetőség, s megfontolandó, hogy a sport és birkózóváros irány is erősítésre érdemes-e. Említést érdemes emellett tenni az ezelőtt 150 évvel még jelentős eperfa-irány gyümölcstermesztés és -feldolgozás újragondolásáról. Mindezek és az értékek szem előtt tartása számos vállalkozást és munkahelyet, megélhetést is jelenthetnek, szolgálva a fenntarthatóságot és a költségvetési egyensúlyt. A résztvevők a folyamat mentén, annak hatására jelentős energia-többlettel és elkötelezettséggel hozták közelebb a saját teendőiket a kialakított jövőképek elemeihez, ami a hatékonyság növelés egyik legerősebb beavatkozásának és a folyamat (egyik) legfőbb eredményének tekintendő. A saját munkájukat érintő tudatosságuk jelentősen fejlődött, a tanácsadási folyamat egyéni tanulást, tapasztalást tett lehetővé. Ennek köszönhetően a jövőbe vetett hittel a mindennapi munkavégzés hatékonyabbá és eredményesebbé válik. A határozott jövőkép pedig a fenntartható gazdasági fejlődés motiváló eleme, illetve a jövőkép szem előtt tartása, érzelmi átélése pszichológiailag segíti az oda vezető út egyes lépéseinek azonosítását és sikeres megvalósítását.