Kimaradás az iskolából dr. Kamuti Katalin HBM Kenézy Gy. Kórház Gyermekpszichiátria 1
Az iskolából távolmaradók aránya kisiskolás korban 10 %körül mozog. Az összes távolmaradónak kb. 3-4 %-a indokolatlanul nem vesz részt a közoktatásban. Az engedély nélkül távolmaradók aránya 15-16 éves korra 20 %-ra emelkedhet. 2
Nissen szerint az iskolába járás elutasítása mögött három tényez állhat: Iskolakerülés ( ún. kalandos iskolakerülés) Félelem az iskolától ( izolált fóbia) Iskolafóbia ( a szeparációs szorongás részjelenségeként) 3
Iskolakerülés Fontos tisztázni, f leg kisiskolás korban, hogy: Agyermek megfelel id pontban kezdte-e az iskolát, azaz minden szempontból iskolaérett volt-e. Rendelkezik-e megfelel intellektuális képességekkel, ill. normál övezetbeli IQ esetén nincsen-e valamilyen részképességzavara. 4
Iskolakerülés el fordulhat viselkedési zavar részeként is. Viselkedészavar adsm-ivszerint: aviselkedés olyan visszatér és állandósuló mintája, amelyben mások alapvet jogait, vagy az életkornak megfelel fontosabb szociális normákat és szabályokat megszegik. 5
Iskolakerülés (ún. kalandos iskolakerülés)esetén: Aszül k többnyire nem tudnak arról, hogy agyermek nem jár iskolába. Agyermek gyakran id ben megy el otthonról, stér haza Az iskola helyett valami mást csinál (kirakatokat nézeget, sétál, moziba megy, haverokkal találkozik stb..) Az életkor el rehaladtával ( f leg serdül korban) egyre gyakoribbá válik, hogy esete sem mennek haza a fiatalok, s tesetleg napokig távol maradnak az iskolától és az otthonuktól egyaránt. 6
Az iskolakerülés terápiája: Fontos abiztonságos, megfelel határokat szabó környezet kialakítása. Akognitív-viselkedésterápiás eljárások, szociális tréningek hatékonyabbak, mint afeltáró egyéni pszichoterápiák. ( Vetro és mtsai) Családterápia, szül tréningek Megfelel kapcsolat, konzultációk aszül kés a pedagógusok között. Csoportterápiák Kísér tünetek (pl: hangulati hullámzás, agresszió) esetén gyógyszeres terápia is szükségessé válhat. 7
Félelem az iskolától (izolált fóbia) Aháttérben állhatnak: Iskolai kudarcok (Oka lehet nem megfelel id pontban történt beiskolázás, részképességzavarok, intellektuális problémák) Megtörtént vagy retteget traumák. Afélelemnek reális alapjai is lehetnek. El fordulhat, hogy csak bizonyos órákra nem akar menni agyermek. 8
Iskolafóbia ( a szeparációs szorongás részjelenségeként) Az iskola megtagadása ebben az esetben érzelmi zavar, amely szorongással és depresszív hangulattal társul. Ez els sorban a szül kt lvaló elszakadás miatt érzett szorongás fokozott, patológiás formája. A DSM-IV szerint: fejl désileg inadekvát és túlzott mérték szorongás az elválást illet en az otthontól, vagy azoktól akikhez az egyén köt dik. 9
Adiagnózishoz szükséges legalább 3 az alábbiakból: Visszatér kifejezett distressz, amikor az otthontól vagyaneki fontos személyekt lvaló elválásmegtörténik vagyszóba kerül. Tartós, túlzott mérték aggódás afontos személyekesetleges elvesztése, károsodása miatt. Tartós, túlzott mérték aggódás amiatt, hogynem várt esemény szeparációhoz vezet. (pl. betegség, baleset, eltévedés, stb.) Az iskolába vagy máshova járás tartós elutasítása az elválás félelme miatt. Az egyedül, vagy a fontos személyek nélkül maradás tartós és túlzott félelme vagyelutasítása. Az önálló lefekvés tartós kerülése vagy elutasítása, ha nincs ott valaki afontosszemélyek közül. Ismételt lidérces álmok az elválás témájával kapcsolatban. Ismételt panaszkodás olyan fizikai tünetekre mint fejfájás, hasfájás, szédülés, hányinger, amikor aszeretett személyekt l való elválás felmerül vagybekövetkezik. 10
Iskolafóbia esetén agyermekek: Aszüleik tudtával maradnak otthon. Fokozott ragaszkodást mutatnak az anyjuk iránt. Az érzelmi zaklatottság az iskolalátogatási kötelezettséggel összefüggésben jelenik meg. Súlyosan közösségellenes magatartás nem figyelhet meg. 11
Epidemiológia Az iskolafóbia el fordulási gyakorisága 1-8% között mozog aklinikára beutaltak között. Valószín leg azonban, hogy abetegek jelent srésze nem kerül kapcsolatba gyermek-és serdül pszichiáterekkel. Nemi különbségek és szociális osztálykülönbségek nem láthatóak. Ugyancsak nincs különbség egyedüli vagy testvérekkel rendelkez gyermekek között. Általában afiatalabb testvér betegszik meg ebb l következ en aszül kéletkora magasabb. Rendellenesség bármikor felléphet az iskolába járás id szakában, de leggyakoribb a tizenéveskor elején. 12
Klinikai sajátosságok: Általában fokozatosan alakul ki, agyermek egyre nehezebben tud reggelente felkelni, hogy iskolába menjen. Egyesek arra sem hajlandóak, hogy készüljenek az iskolába indulásra, mások felkelnek, készül dnek, s csak az utolsó pillanatban visszakoznak. Néha el fordul, hogy hírtelen lép fel. Iskolaváltás, szünidei távollét, szociális stressz felgyorsíthatja afolyamat kialakulását. Gyakran jelentkeznek testi panaszok (hasfájás, fejfájás, hányinger, hányás, hasmenés stb ) Afiatalok társas kapcsolatai általában súlyosan károsodnak. 13
Terápia: Cél: A gyermek minél el bb folytassa iskolai tanulmányait. Az iskolába való visszatérést gondosan meg kell tervezni. Fontos az együttm ködés, akonzultáció pedagógusokkal, szül kkel. Egyéni pszichoterápia, családterápia. Szorongásoldó gyógyszeres kezelés. Szükségessé válhat hospitalizáció is. Fontos, hogy agyermek átéljen szeparációs helyzeteket, smegtanulja, nem történik semmilyen katasztrófa. Támogatni kell anormál szeparációs helyzeteket, fokozatosan kialakítva azokat, amelyeket agyermek már el tud viselni, s ezeket jutalmazni kell. 14
Prognózis: Alegenyhébb és az akut esetekben abetegség megsz nése után nem jelentkeznek további problémák. A betegeknek kb. egyharmada szorul akés bbiekben kezelésre valamilyen pszichiátriai rendellenesség- általában szorongás vagy depresszió- miatt. Akik további problémákkal küszködnek azoknak jellemz en aszociális helyzete is megrendül. Az utánkövetéses vizsgálatok tanusága szerint az iskolafóbiások nagyobb hányada lakik kés bb is aszül kkel, mint akontroll csoporthoz tartozóké. 15