Hírlevél 2013. október ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek Televíziós beszélgetés Október 18-án Csányi Vilmos etológus és Kampis György tudományfilozófus voltak az ATV Friderikusz című műsorának vendégei. A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg: http://www.atv.hu/videok/video-20131009-friderikusz-2-resz-2013-10-08 Kutyavizsga válthatná ki a pórázt Hamarosan bemutatják a Vidékfejlesztési Minisztériumnak a városi kutyák és gazdáik számára kidolgozott vizsgát, amely azt segítene eldönteni: melyik párost lehet felmenteni a kötelező póráz alól. A vizsgát hónapok óta csiszolgatják kutyákkal foglalkozó szakemberek, az ELTE Etológiai tanszéke is besegít. http://index.hu/belfold/2013/10/29/kutyavizsga_valthatna_ki_a_porazt/ Rádióadás Gácsi Márta és Faragó Tamás arról beszélt a Kossuth Rádió a Tudomány hangjai című műsorában, hogy tanszékünkön a miként fonódnak össze az etológiai és a robotikai kutatások. http://hangtar.radio.hu/share-1-20131005_143200#!#2013-10-05 A farkasok személyre szólóan üvöltenek A Családi Kutya Program korábbi, most Ausztriában dolgozó, munkatársa Virányi Zsófia Wolf Science Center-beli kollégáival írt friss közleménye a neves Current Biology folyóiratban jelent meg. A kutatásról magyar nyelven az mrns.hu ismeretterjesztő hírportálon olvashatunk Kettinger Dóra jóvoltából. http://www.mrns.hu/hirek/a-farkasok-szemelyre-szoloan-uvoltenek
2 Van kedved otthon is kipróbálni? Új menüponttal bővült tanszékünk honlapja, amelyen egyszerű, otthon is elvégezhető viselkedésteszteket mutatunk be, hogy mindenki kipróbálhassa maga is, hogy az Ő kutyája hogyan gondolkodik: gazdaknak_csinald_magad.html A Családi Kutya Program már facebook-on is! Lelkes gazdák és kutyáik jelentkezését várjuk tesztjeinkre Török Csenge Mikor emlékszik jobban a kutya a kiképzésen tanultakra? Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához: Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a tesztre jönni: Jelentkezés: Akik tudnak ülni illetve feküdni csak vezényszóra valamint csak kézjelre is Első alkalom: kb. 1,5 óra Második alkalom: kb. 15 perc Előzetes egyeztetés alapján (főleg hétköznap délután és hétvégén) tcsenge93@vipmail.hu (Török Csenge)
3 Rövid leírás Iskolás gyerekeknek gyakran mondják, hogy rakják a párnájuk alá a leckéjüket, és aludjanak egyet a tanultakra. Mint minden népi babonának, ennek is van tudományos alapja, hiszen mára sok kutatási eredmény támasztja alá, hogy ha kísérleti személyek egy tanulási helyzetet követően alszanak, akkor jobban teljesítenek utána a visszakérdezéskor, mintha ébren várakoztak volna. Ebben a tesztben kutyák esetében fogjuk megvizsgálni, hogy mennyire emlékeznek a teszt során tanult új vezényszavakra (a tanulás után egy órával, illetve kb. egy hét elteltével) attól függően, hogy mivel töltik az időt a tréning után: alvással, sétával, más feladatokkal. Gerencsér Linda Kapj el, ha tudsz! Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához: Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a tesztre jönni: Jelentkezés: Megjegyzés: Szabadban pórázról elengedhető, nem zavarja ha hám van rajta kb. 20 perc Előzetes egyeztetés alapján bármikor linda.gerencser@gmail.com (Gerencsér Linda) Szabadtéri teszt Rövid leírás Szárnya van, de nem madár A mindennapok tapasztalatából tudjuk, hogy egy kutyának nem kell hivatásos vadászkutyának lennie ahhoz, hogy megkergessen madarakat, macskákat, vagy akár bicikliseket. Sőt, egy korábbi kutatásban az is kiderült, hogy a négylábúak akár egy távirányítós kisautóval is szívesen felveszik a kapcsolatot. Vajon egy menekülő robot-repülő felkeltheti a kutyákban az ősi vadászösztönt? És ha igen, számít-e, hogy hogyan viselkedik a repülő? Ha kíváncsi vagy Te is, és kutyád szeret nagyokat szaladgálni a szabadban, gyertek el, derítsük ki együtt a választ!
4 Zsolt Anna és Kővári Adrienn Ecc, pecc, kimehetsz, avagy kit választ a kutya Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához: Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a tesztre jönni: Jelentkezés: Megjegyzés: Bármilyen 1 év fölötti kutya kb. 15 perc Előzetes egyeztetés alapján hétköznap délutánonként és hétvégén adriennkovari21@gmail.com (Kővári Adrienn), pankeliazs@gmail.com (Zsolt Anna) Előny, ha a kutya magabiztosan, érdeklődően viselkedik idegenekkel szemben, és egy rövid ideig a gazda jelenléte nélkül is képes a kapott feladatra koncentrálni. Rövid leírás A vizsgálattal azt szeretnénk kideríteni, hogy a kutyák képesek-e egy tekintélyes és egy alárendelt személy között lezajló szóváltásból levonni azt a következtetést, hogy utána melyiküktől érdemesebb segítséget kérni egy feladat megoldásához, illetve eldönteni azt, hogy melyikük adna szívesebben ételt. A teszt során a gazda helyett egy asszisztens fogja a kutyát tartani, illetve elengedni a teszthelyiségben, így a kutyák a feladatmegoldásnál nem tőlük fognak segítséget kérni. Ezt tudtuk meg eddigi kutatásaink során Turcsán Borbála, Szánthó Flóra, Miklósi Ádám és Kubinyi Enikő Mit szeret a gazdi Mit választ a kutya? Érzelem felismerés kutyáknál A kutyás világ régóta tudja, hogy a kutyák képesek megérezni hangulatunkat, felismerni érzelmeinket. Szinte minden gazdának van olyan anekdotája, ami alátámasztani látszik ezt. Nem meglepő tehát, hogy igen gyakran kommunikálunk érzelmeket a kutya felé egyszerű hétköznapi helyzetekben is, olykor már-már eltúlozva. Feltűnően vidámnak tűnünk, ha fel akarjuk kelteni a kutya érdeklődését valami iránt, vagy tanítani szeretnénk neki valamit, jelképesen mérgesek vagyunk, ha valami rossz fát tett a tűzre.
5 De mit is ért mindezekből a kutya? Több korábbi kutatás szerint úgy tűnik, a kutyák valóban képesek megkülönböztetni az emberi érzelem-kifejező jeleket, főleg akkor, ha egyszerre több csatornán (arckifejezés, hanghordozás, testtartás) kommunikáljuk ezt feléjük. Például ha két egyforma tárgy közül kell választani, a kutyák gyakrabban közelítik meg azt a tárgyat, ahol a gazda örömöt mutat, mint azt, ahol semleges kifejezést vág, undorodik, vagy akár félelmet mutat. A negatív érzelmek esetében az eredmények nem ennyire egyértelműek. Ha az egyik tárgynál a gazda semleges kifejezést vág, a másiknál pedig negatív érzelmet mutat (félelem, undor), a kutyák egyformán közelítik meg a tárgyakat, nem kerülik el a negatív érzelemmel megjelölt tárgyat. A kutatások azonban mindeddig nem vették figyelembe, hogy amíg a gazda örömét legtöbbször valóban pozitív esemény követi, a gazda negatív érzelmeit nem feltétlenül kapcsolják negatív következményekhez a kutyák. Ami a gazda számára negatív (például undorító), az bizony gyakran igen vonzó is lehet a kutya számára. Így abból, hogy a kutyák teszthelyzetben megközelítik a gazda által pl. undorítónak vélt tárgyat, nem feltétlenül következik, hogy nem ismerték volna fel a gazda undorának negatív töltetét. Lehet, hogy számukra helyzetben a gazda undora inkább egy potenciálisan érdekes tárgyat jelez. Jelenlegi vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy a kutyák saját kíváncsisága, érdeklődése hogyan befolyásolja ilyen helyzetekben a választásukat. Tesztünkben a kutyák két tárgy (összenyomott műanyag flakon) közül választhattak, egyikben egy szem jutalomfalat, a másikban egy apró kő volt. A gazdák e két flakonnál különböző érzelmeket mutattak: vidámak voltak, semleges kifejezést mutattak, vagy undorodtak tőle. A gazda, miután mindkét flakonnál kifejezte érzelmeit a tárggyal kapcsolatban, arra utasította a kutyát, hogy hozza be neki az egyik tárgyat, de anélkül, hogy bármilyen módon jelezte volna, pontosan melyiket szeretné. A behozott flakon tartalmát természetesen megkaphatta a kutya. Elméletünk szerint a kutyák épp annyira érdekesnek találják az undort, mint a többi érzelmet, így nem vártunk különbséget abban, hogy melyik flakont közelítik meg elsőnek a kutyák. Ám feltételeztük, ha a kutyák felismerik a gazda undor-kifejezését, kevésbé gyakran hoznak be számára egy undorító tárgyat, mint egy semlegest, vagy vidámat.
6 Eredményeink igazolták a feltételezéseinket. A kutyák első megközelítése valóban véletlenszerű volt, egyformán gyakran közelítették meg a vidám, semleges és undorító érzelemmel megjelölt tárgyakat. A behozásnál azonban erős eltérést találtunk. A kutyák gyakrabban hozták be a pozitív ( vidám ) tárgyat a gazdáknak, függetlenül attól, hogy a másik tárgy semleges, vagy undorító volt-e. A semleges-undor kombinációban pedig gyakrabban hozták be a gazdának a semleges tárgyat, mint az undorítót. A kutyák tehát képesek felismerni a gazdájuk pozitív és negatív érzelem-kifejező jeleit, és használják is ezt az információt tárgyválasztási helyzetben. Úgy tűnik azonban, a kutyák által elsőként megközelített tárgy inkább azt jelzi, hogy ők maguk mit tartanak érdekesebbnek, míg behozásnál inkább a gazda véleménye számít. Vizsgálatunk megerősíti korábbi kutatások eredményeit, miszerint a kutyák képesek felismerni a gazda érzelmeinek pozitív töltetét, és preferálják azt semleges illetve negatív érzelmekkel szemben. Eredményeink azt is alátámasztják, hogy a kutyák az undor érzelem-kifejezés negatív töltetét is felismerik, ám hogy preferálják-e azt, vagy pont elkerülik, az függ attól, milyen szituációban találkoznak ezzel az érzelemmel. A teszt felhívása a 2012. júliusi hírlevélben szerepelt. Az összefoglalót írta: Turcsán Borbála