Mechanika az emberi környezet k megváltoz ltozása a tárgyi t világ g kibővülése közlekedési-,, hadieszközök használati tárgyakt gépek munkamegosztás rendszeresség, gondosság, g, pontosság a tudás s igénye (mérő)eszk )eszközök, k, (mérési) módszerekm a tudós és s iparos együttm ttködése
Leonardo da Vinci (1452-1519) 1519) Verrocchio helye m Firenzében matematika és s természettudom szettudomány vész festő szobrász tudós anatómia geometria mérnök mechanikai szerkezetek a Bolygók k meséje (1490) építész személy fizika
Leonardo da Vinci jegyzetfüzetei zetei 13.000 oldal Gépszerkesztés erőátvitel kardántengely lánc fogaskerék k stb.
repülő szerkezetek szárny helikopter ejtőerny ernyő sikló
munkaeszközök
fegyverek
számol mológép
fénytan Alhazen nyomán a prizma színes fényt f ad a fényerf nyerősség g mérésem fénytörési kísérletekk az atmoszférában az ég g kék k k színe a látás l s vizsgálata az árny az egész pupilla felület letén át a tárgy t határai elmosódottak camera obscura rnyékok vizsg kok vizsgálata
hidrodinamika
mechanika tömegközéppont-számításoksok A mechanika törvt rvényei tehetetlenség hatás-ellenhat ellenhatás szabadesés vízszintes hajítás
Niccolò Fontana Tartaglia (1499-1557) a ballisztika megalapítója (1537)
Giovanni Battista Benedetti (1530-1590) 1590) mechanika a testek azonos sebességgel esnek centrális erő tehetetlenségi elv hidrosztatika közlekedőedények hidrosztatikai paradoxon
Simon Stevin (1548-1620) 1620) könyvelő,, adóhivatalnok Tafelen van Interest (Kamattáblázatok,, 1582) (1+r) n értékei kis r-ekre Problemata Geometrica (1583) sokszögek, hasonlóság, (szabályos) poliéderek stb. beiratkozik a Leideni Egyetemre személy
baráts tságot köt k t Nassaui Móriccal M (Orániai Vilmos fiával), a németalfn metalföldi ldi szabadságharc későbbi k győztes vezetőjével vel hadmérn rnök k tanácsad csadó katonai technikák szélmalmok tökéletest letesítése se (pl. vízszivattyv zszivattyúzásra) sra) csatornázás De Thiende (A A tizedrészek szek,, 1585) a tizedes törtek t és s alkalmazásuk 301142 a m hatása személy
Aritmetika (1585) a másodfokm sodfokú egyenletek megoldása magasabb fokú egyenletek közelk zelítő megoldása a valós s szám m fogalmának bevezetése A mérés m s vészetm szetének elemei és Beghinselen des Waterwichts (A hidrosztatika elemei,, 1586) Delft jelentősen különbk nböző súlyú ólomgolyókat ejteget 10 m magasból személy ejteget 10 m magasb
De Beghinselen der Weeghconst a holland nyelv jelentősége a sztatika korszerűbb axiómarendszere a mérleg m egyensúlya a lejtőre helyezett testek egyensúlya az örökmozgó nem létezhetl
a szabályos zárt z gyöngysor esete erőháromsz romszög és s erőparalelogramma tömegközéppont számítások sok síkidomok, testek
Galileo Galilei: Discorsi e dimonstrazioni matematiche, intorno à due nuove scienze Attenenti alla Mecanica & i Movimenti Locali (1638) 4 nap ua. 3 szereplő (csak Simplicio okosabb lett)
szilárds rdságtan miért törnek t el a testek és s mi tartja össze őket az űrtől l való irtózás és s egy a részecskr szecskék között ható kohézi zió piciny vákuumokv a szívópumpa csak 10 m-en m hatékony a szabadon eső testek sebességei azonosak zeneelmélet let stb.
szilárds rdságtan folytatása a mérlegek m egyensúlya a mozgások tankönyvszer nyvszerű kifejtés s (definíci ciók k stb.) egyenletes mozgások út t = sebesség g x idő azonos mennyiségek arányaival megfogalmazva gyorsuló mozgások kinematika, mert a miért helyett a hogyan kérdés s a fontos:
Azt hiszem, nem ez a megfelelő időpont, hogy belebonyolódjunk annak vizsgálatába, mi okozza a természetes mozgások gyorsulását; egyébként az egyes filozófusok véleménye eltérő: vannak, akik arra vezetik vissza, hogy egyre közeledik a test a középponthoz, mások arra, hogy a közegnek egyre kevesebb része marad, amit szét kell választani; ismét mások a közeg bizonyos feszültségének tulajdonítják, szerintük ugyanis amikor a közeg a mozgó tárgy hátsó része mögött újra egyesül, állandóan nyomást gyakorol rá; ezeket a fantazmagóriákat meg a többit megvizsgálhatnánk ugyan, de semmi különösebb hasznot nem remélhetünk tőlük.
Szerzőnk egyelőre megelégszik annyival, hogy nyomon kövesse és kiderítse az olyan gyorsuló mozgás néhány tulajdonságát függetlenül attól, mi a gyorsulás közvetlen oka, amelynél a nyugalomból induló test sebessége egyre nő, éspedig egyszerűen az idővel arányosan, ami annyit jelent, hogy egyenlő időintervallumok alatt egyenlő sebességnövekmények képződnek; és ha végül kiderül, hogy a bebizonyított állítások érvényesek a szabadon eső, gyorsuló súlyos testek mozgására, akkor elmondhatjuk majd, hogy önkényes definíciónk érvényes a súlyos testek mozgására, és igaz, hogy sebességük az idő múlásával, illetve a mozgás időtartamával arányosan nő.
közbevetett példa: p ingamozgás Arisztotelészn sznél és s Galileinél