A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.30. COM(2016) 435 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap által 2014- ben társfinanszírozott operatív programokra vonatkozó éves végrehajtási jelentések összefoglalója HU HU

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap által 2014-ben társfinanszírozott operatív programokra vonatkozó éves végrehajtási jelentések összefoglalója I. Bevezetés A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot a 223/2014/EU rendelet 1 hozta létre azzal a céllal, hogy segítse az Európai Unióban a szegénység legsúlyosabb formái, úgymint a hajléktalanság, a gyermekszegénység és az élelmiszerhiány enyhítését. A rendelet értelmében a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap felhasználható a leghátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportok támogatására élelmiszerek, alapvető fogyasztási cikkek, úgymint ruházat, lábbeli és tisztálkodási cikkek biztosításával, illetve társadalmi befogadást célzó tevékenységek szervezésével. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap felhasználható továbbá élelmiszer-adományok gyűjtésének és elosztásának a finanszírozásához az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelmet szolgáló intézkedésként. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap keretében rendelkezésre álló összeg összesen 3 813 millió EUR jelenlegi árakon, és az egyes tagállamok számára az alapból rendelkezésre álló összegek a 223/2014/EU rendelet III. mellékletében kerültek meghatározásra. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap minden uniós tagállamban a 2014 2020 közötti programozási időszakban kerül megvalósításra. Az alap végrehajtása a Bizottság által jóváhagyott operatív programok útján történik. A tagállamok dönthetnek a pénzeszközök legelőnyösebb felhasználásáról, és ennek során választhatják az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást biztosító operatív program (OP I) és/vagy a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadását célzó operatív program (OP II) kidolgozását. A tagállamok továbbá szabadon meghatározhatják a célcsoportokat, a nyújtott támogatás konkrét formáit, valamint programjaik földrajzi célterületét. Miközben a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadása az OP II központi eleme, az az OP I-nek is fontos részét képezi. Az anyagi támogatás nyújtását olyan kísérő intézkedésekkel kell kiegészíteni, amelyek elősegítik a végső kedvezményezettek társadalmi befogadását 2 (pl. a megfelelő szolgálatokhoz való irányítás, tanácsadás felajánlása a kiegyensúlyozott étrendre vonatkozóan, illetve tanácsadás nyújtása a költségvetéssel való gazdálkodással kapcsolatban). Ennélfogva az OP I a leginkább rászoruló személyek alapvető anyagi szükségleteire reagál, továbbá segítséget nyújt számukra a társadalomba történő visszailleszkedés felé vezető úton is. 1 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. december 7-i 223/2014/EU rendelete a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról (HL L 72., 2014.3.12., 1. o). 2 A 223/2014/EU rendelet 7. cikkének (4) bekezdése értelmében a kísérő intézkedések nem lehetnek kötelezőek azokban az esetekben, amikor az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást kizárólag a leginkább rászoruló gyermekeknek nyújtják gyermekgondozó vagy hasonló jellegű intézményekben. 2

A tagállamok partnerszervezetekkel működnek együtt a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap programjainak végrehajtása érdekében. Ezek a szervezetek, amelyek lehetnek közszervezetek vagy nonprofit szervezetek, anyagi támogatást nyújtanak (OP I), illetve létrehozzák és működtetik a társadalmi befogadást célzó intézkedéseket (OP II), a programokban leírtak szerint. Ez az együttműködés azt jelenti, hogy az alap a partnerszervezeteken belüli kapacitásépítést is támogatja a szociálpolitika területén. Az alap monitoringjára vonatkozó intézkedések előírják, hogy minden év június 30-ig a tagállamok éves végrehajtási jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az előző pénzügyi évben végrehajtott operatív programról. 3 A Bizottság értékeli a végrehajtási jelentéseket, és amennyiben szükséges, felkéri az érintett tagállamokat, hogy eszközöljenek változtatásokat. 4 A Bizottság továbbá a tagállamok által benyújtott jelentések összefoglalóját köteles kellő időben bemutatni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. 5 Ez az összefoglaló tükrözi a 2014. évre vonatkozó végrehajtási jelentésekben foglalt információkat, abban a formában, amelyben a Bizottság elfogadta azokat. 6 Általános áttekintést nyújt a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alappal kapcsolatos uniós szintű fejleményekről, és bemutatja a tagállamok által benyújtott információkat, követve a jelentések felépítését. A közös mutatókra vonatkozóan bejelentett értékeket a melléklet tartalmazza. II. Általános fejlemények A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló rendeletet 2014 márciusában hirdették ki. A tagállamok és a Bizottság között a programok tartalmáról folyó tárgyalások csaknem az egész év során tartottak. A támogathatóság kezdeti időpontja 2013. december 1. volt, 7 a tevékenységek azonban már folyamatban voltak bizonyos operatív programok elfogadását megelőzően is. Az operatív programok többségét 2014. szeptember elején nyújtották be a Bizottságnak. Az év végéig összesen 25 program került elfogadásra, a fennmaradó három programot (DE, SE, UK) pedig 2015 elején hagyták jóvá. Az egyes programok elfogadásakor a Bizottság előfinanszírozás formájában kifizette az érintett tagállamnak programja költségvetésének 11 %-át. Ez elősegítette sürgős segítség nyújtását a leginkább rászorulók számára. A programozási művelet kimenetele azt mutatta, hogy 24 tagállam döntött az OP I, míg négy tagállam az OP II végrehajtása mellett. A tagállamok az alábbi konkrét támogatási formák nyújtása mellett döntöttek: Az operatív A támogatás formája Tagállamok 3 A 223/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése. 4 A Bizottság a tagállamok 2014. évi jelentései közül az utolsót 2016. április 11-én tudta elfogadni. Ez azután meghatározta ezen bizottsági jelentés elfogadásának az időzítését. 5 A 223/2014/EU rendelet 13. cikkének (9) bekezdése. 6 Ezen összefoglaló elkészítésének idején az Egyesült Királyság még nem küldte el éves végrehajtási jelentését. 7 A 223/2014/EU rendelet 22. cikkének (2) bekezdése. 3

program típusa OP I Élelmiszerek BG, EE, ES, FR, MT, PL, SI, FI, UK (9) OP I Alapvető anyagi támogatás 8 AT, CY (2) OP I OP II Élelmiszer és alapvető anyagi támogatás Társadalmi befogadást célzó tevékenységek BE, CZ, IE, EL, HR, IT, LV, LT, LU, HU, PT, RO, SK (13) DE, DK, NL, SE (4) III. Az operatív programok végrehajtási szintje A fent bemutatott fejleményekkel összhangban a tagállamok többsége feltüntette a jelentésében, hogy 2014-et programjai előkészítésére, az érintett felekkel folytatott konzultációkra és a Bizottsággal folytatott tárgyalásokra szánta. A programvégrehajtás előkészítési folyamata magában foglalta továbbá a programhatóságok kijelölését is (irányító és igazoló hatóságok) 9. Továbbá egyes tagállamok dolgozni kezdtek az információs rendszereiken, és megbeszéléseket kezdeményeztek az érintett felekkel a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap finanszírozásával nyújtandó támogatás jellegéről. Mivel a kiadások 2013. december 1-jétől kezdve elszámolhatók a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap keretében, számos tagállam, amely az OP I végrehajtása mellett döntött, azt jelezte, hogy a programok végrehajtása 2014-ben kezdődött el, az előkészítő munkákkal együtt. A közös bemeneti, teljesítmény- és eredménymutatókra vonatkozóan ezért pozitív értékeket jelentettek 10. Összesen 13 tagállam (BE, CY, ES, FR, IT, LT, LU, LV, NL, PL, PT, RO és SI) vállalt műveletekre fordítandó kiadásokat. 2014 végén a műveletekre fordítandó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalások összesen 330,7 millió EUR-t tettek ki. Nyolc tagállam (BE, ES, FR, LT, RO, PL, PT és SI) már 2014-ben elkezdte a segítségnyújtást. Öt tagállamban (BE, ES, FR, LT, RO) összesen 95,9 millió EUR kifizetésére került sor élelmiszerek nyújtásával kapcsolatos műveletekre. 2014-ben Olaszországban is sor került támogatás beszerzésére, de 2015-ig nem kezdődött meg annak elosztása. A kiadások elszámolhatóságának korai időpontja, valamint az előfinanszírozás magas szintje a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló rendeletben előírtak szerint lehetővé tette e nyolc tagállam számára, hogy nagyon gyorsan érjenek el eredményeket. A tagállamok korábbi tapasztalata a leginkább rászorulókat támogató élelmiszerprogrammal kapcsolatban, amelynek a végrehajtására 2013-ig került sor, szintén olyan tényező volt, ami segítette a programok korai elindítását. 8 A 223/2014/EU rendelet 2. cikkének (1) pontjában foglalt meghatározás szerint az alapvető anyagi támogatás jelentése: korlátozott értékű alapvető fogyasztási javak a leginkább rászoruló személyek személyes használatára, például ruhák, lábbelik, tisztálkodási szerek, iskolai felszerelések és hálózsákok. 9 A 223/2014/EU rendelet 31. cikke. 10 A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló 2014. március 11-i 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éves és a záró végrehajtási jelentések tartalmának és ezen belül a közös mutatók listájának a megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló 2014. július 17-i 1255/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletében foglaltak szerint (HL L 337., 2014.11.25., 48. o.). 4

A fent említett nyolc tagállam 2014-ben összesen 228 707 tonna élelmiszert osztott ki, ezen belül pedig Románia a kiosztott mennyiség 42,3%-áért, Franciaország 28,8%-áért, Spanyolország pedig 21,3%-áért felelt. A teljesítménymutatók azt jelzik, hogy a kiosztott termékek köre eltérő volt a különböző tagállamokban: míg egyes tagállamok csak kis számú termékcsoportra fókuszáltak, addig mások az élelmiszerek szélesebb körét választották. Franciaország volt az egyetlen olyan tagállam, amely a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra vonatkozó közös mutatók által lefedett hét kategória mindegyikéből osztott termékeket. Mind a nyolc tagállam osztott élelmiszert csomagok formájában, míg kettő tagállam (BE, ES) ételt is osztott a végső kedvezményezetteknek. Példák arra, hogy mit tartalmazott egy élelmiszercsomag: BE: félzsíros tej, lazackonzerv, makrélafilé paradicsommártásban, marhahús, makaróni, burgonyapehely, hámozott paradicsom, borsó és répa, gomba, vegyes gyümölcsök cukrozott lében, mogyoróolaj, lekvár, reggeli gabonapelyhek, vanília ízű pudingpor ES: élelmiszerek felnőttek részére 2 kg rizs, 2 kg lencse, 2 liter tej, 1 kg tészta, 800 g keksz, 780 g zöldbabkonzerv, 500 g sültparadicsom-konzerv; bébiételek 4 doboz anyatej-kiegészítő tápszer (800 g), üveges bébiétel (8 csomag, egyenként 250 g) RO: 3 kg liszt, 3 kg kukoricaliszt, tészta, 2 liter olaj, 2 kg cukor, 12 darab húskonzerv. A tagállamok többségében a támogatás beszerzését központilag szervezik, majd ezt követően a támogatás eljuttatását és szétosztását a partnerszervezetek végzik. Mivel a beszerzést a közbeszerzési szabályok alapján kell elvégezni, a támogatás rendszeres osztásának biztosítása érdekében fontos, hogy a nemzeti hatóságok képesek legyenek a közbeszerzési eljárások gyors és hatékony megszervezésére. A becslések szerint 2014-ben összesen 10 964 726 ember, köztük 5 612 926 nő részesült támogatásban a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból. A becslések szerint a kedvezményezetteknek körülbelül a negyede (3 092 695 személy) 15 éves vagy fiatalabb gyermek volt, 1 220 615 személy pedig 65 éves vagy idősebb személy volt. A becslések szerint a kedvezményezettek között 621 979 fogyatékos személy, 719 708 migráns, külföldi hátterű személy (ideértve a menekülteket is) és kisebbség, valamint 69 451 hajléktalan volt. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból 2014 során támogatott személyek száma már jelentősen meghaladja az eredeti előrejelzéseket. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló rendeletre vonatkozó javaslathoz készült hatásvizsgálatban foglalt 11 becslés szerint az alap évente 1,96 millió - 2,13 millió személy támogatására képes. Meg kell jegyezni, hogy a 1255/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet követelményei szerint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból támogatásban részesülő személyek számára vonatkozó közös mutatók tekintetében bejelentett értékek a partnerszervezetek becslésein alapulnak. A tagállamok arról tesznek jelentést, hogy az élelmiszerosztással egyidejűleg számos kísérő intézkedést is biztosítottak. Ezek többek között a következők voltak: 11 SWD(2012) 350 final. 5

élelmiszerek elkészítésével és tárolásával kapcsolatos tanácsadás, személyes higiéniával kapcsolatos tanácsadás (LT); a megfelelő szociális szolgálatokhoz történő irányítás (BE és FR); egyéni tanácsadás és műhelytalálkozók a végső kezdeményezettek számára rendelkezésre álló programokkal, az egészséges életvitellel és a stresszkezeléssel kapcsolatban (SI); pszichológiai és terápiás támogatás, főzőtanfolyamok, a táplálkozásra, az élelmiszer-pazarlás kezelésére, valamint a háztartási költségvetéssel való gazdálkodásra vonatkozó oktatás (PL). A kísérő intézkedések az OP I végrehajtásának szerves részét képezik, ezért a Bizottság elvárja minden tagállamtól, hogy a 2015. évi jelentésében részletes tájékoztatást nyújtson a vállalt intézkedésekről. Az OP II mellett döntő tagállamok által benyújtott jelentések azt mutatják, hogy 2014-ben ezen a téren csupán korlátozott végrehajtásra került sor. Ez többek között annak is köszönhető, hogy Svédországban és Németországban viszonylag későn fogadták el a programokat (csak 2015-ben). IV. Horizontális elvek Az Európai Szociális Alappal (ESZA), valamint más vonatkozó uniós szakpolitikákkal történő koordináció 12 A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapon és az ESZA-n keresztül nyújtott támogatások közötti koordináció kérdése már a program előkészítésének a szakaszában felmerült. Minden tagállamnak vázolnia kellett a programjában, hogy milyen módon javasolja a hatékony koordináció biztosítását. Voltak tagállamok, amelyek a kettős finanszírozás megakadályozására fókuszáltak, míg mások annak érdekében tettek lépéseket, hogy kiaknázzák a kiegészítő tevékenységekben rejlő lehetőségeket. Ezt a Bizottság nagyon pozitívan értékeli. Általában egyértelműen elhatárolhatók egymástól az egyes alapokból való finanszírozásra jogosult tevékenységek (AT és LT). Ezenfelül a tagállamok számos koordinációs mechanizmust fejlesztettek ki, mint például a megosztott irányítási és kontrollrendszerek mindkét alap tekintetében, a közös döntéselőkészítő bizottságok (LU), valamint a tanácsadó csoportok, amelyek különböző módszereket javasolnak a kedvezményezettek közötti együttműködésre vonatkozóan (PL). Spanyolországban a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alaphoz kapcsolódó programok végső kedvezményezettjeit arra ösztönzik, hogy vegyenek részt az ESZA társadalmi befogadást célzó fellépéseiben. Nemek közötti egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség elvének integrálása, valamint a megkülönböztetés megakadályozása 13 A legtöbb tagállam jelentést tesz arról, hogy hogyan építették be a programok végrehajtási szabályaiba a nemek közötti egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet. Az esetek többségében a leginkább rászoruló személyeket gazdasági kritériumok alapján határozzák meg, ami a támogatáshoz való 12 A 223/2014/EU rendelet 5. cikkének (6) bekezdése. 13 A 223/2014/EU rendelet 5. cikkének (11) bekezdése. 6

hozzáférés során megakadályozza a nemi alapon, származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetést. Egyes tagállamokban (BG és MT) szociális kritériumokat is figyelembe vesznek (pl. gyermekes családok, egyedülálló szülők) a támogatás nyújtása során. Ezenfelül az országok úgy tervezték meg a támogatást, hogy az megfeleljen a leginkább rászorulók különböző csoportjai igényeinek (Ausztria választási lehetőséget kínál a fiúknak és lányoknak való iskolatáskák között). Csehországban és Lengyelországban a műveletek kidolgozásának folyamatát kifejezetten úgy tervezték meg, hogy az biztosítsa a nemek közötti egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet. Végezetül pedig a támogatásoknak a kedvezményezettekhez történő eljuttatása során a partnerszervezetek fontos szerepet játszanak a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség biztosításában. Lettországban a partnerszervezetek a lakóhelyen nyújtanak élelmiszert és alapvető anyagi támogatást, amennyiben a kedvezményezett igényt tart erre a szolgáltatásra. Éghajlati és környezeti vonatkozások, az élelmiszer-pazarlás csökkentése céljából 14 A tagállamok által az élelmiszertermékek kiválasztása során alkalmazott kritériumok között szerepel az, hogy az élelmiszerek legyenek tartósak és könnyen tárolhatók, hosszú ideig eltarthatók; ennek célja pedig az élelmiszer-pazarlás csökkentése. Luxemburg tájékoztató kampányokat is szervez az élelmiszerboltok számára az adományozás ösztönzése érdekében. Lengyelország környezetbarát papírba csomagolt élelmiszerek vásárlására ösztönöz, mivel az biológiailag gyorsan lebontható és újrahasznosítható anyag. A romániai élelmiszerprogram is támogatja a papírfogyasztás csökkentését és az anyagok újrafelhasználását. A leginkább rászoruló személyek kiegyensúlyozott étrendjéhez való hozzájárulás 15 A tagállamok egészségügyi és élelmiszer-biztonsági követelményeket építettek be az élelmiszerbeszerzésre vonatkozó előírásokba. A szétosztásra szánt élelmiszerek kiválasztása során megbeszéléseket folytatnak a partnerszervezetekkel, szociális partnerekkel, illetékes hatóságokkal és szakértőkkel. Belgium egészségügyi szakértőkkel folytatott konzultációt követően naprakésszé tette a terméklistáját. Luxemburg létrehozott egy platformot, amelyen lehetőség van a táplálkozással, élelmiszerbiztonsággal, egyenlőséggel és megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos kérdések megvitatására a partnerszervezetekkel. Olaszország a regionális étrendekhez igazította az élelmiszertermékek körét, míg Spanyolország a táplálkozásra, testmozgásra és az elhízás megelőzésére irányuló nemzeti stratégiája figyelembevételével dolgozta ki élelmiszer-segélyezési jegyzékét. Franciaországban a közbeszerzési eljárás részét képezik a bizonyos termékeken végzett ízvizsgálatok annak biztosítása érdekében, hogy a termékek minősége megfeleljen az elosztás megkövetelt normáinak. Bulgáriában a programban részt vevő, meleg ételt osztó konyhák kiválasztása során alkalmazott kritériumok egyike, hogy azok megfeleljenek az élelmiszerbiztonsági követelményeknek és járuljanak hozzá a végső kedvezményezettek kiegyensúlyozott étrendjéhez. A programozási időszak során a tagállamoknak és a Bizottságnak meg kell fontolnia azt a lehetőséget, hogy a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot felhasználja arra, 14 A 223/2014/EU rendelet 5. cikkének (13) bekezdése. 15 A 223/2014/EU rendelet 5. cikkének (13) bekezdése. 7

hogy friss élelmiszert biztosítson a leginkább rászorulók számára, és ehhez fel kell mérnie az alap potenciális kapacitását. V. Következtetés A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap programjait úgy dolgozták ki, hogy azok teljesítsék a szegénység legsúlyosabb formáinak enyhítésére irányuló egyedi célkitűzéseket az alap által nyújtható támogatás keretein belül. A programok a legnehezebben elérhető csoportokra irányulnak, azzal a céllal, hogy azonnali segítséget nyújtsanak számukra. A programok társadalmi befogadással kapcsolatos vonatkozásai ugyanakkor elősegítik a hátrányos helyzetű személyek társadalmi integrációját. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap programjainak e jellemzői továbbá felhívják a figyelmet az alap különleges jelentőségére: célzott támogatást nyújt egy olyan csoport számára, amelynek tagjai esetleg nincsenek abban a helyzetben, hogy közvetlenül hozzáférjenek más uniós finanszírozási eszközökhöz például az európai strukturális és beruházási alapokhoz (esb-alapok) és éljenek az azok által nyújtott lehetőségekkel. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap teljesítménymutatói azt jelzik, hogy 2014-ben már sokakat sikerült elérni a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból nyújtott támogatással. Ugyanakkor az a költségvetés, amellyel a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap rendelkezik, és amely igen szerény az Unióban a szegénység által fenyegetett személyek nagy számához viszonyítva (2014-ben 122,3 millió fő 16 ), azt jelenti, hogy az alap csak korlátozott mértékben tud hozzájárulni a szegénység csökkentésére irányuló általános erőfeszítésekhez. Kulcsfontosságú tehát az egyéb uniós és nemzeti szintű eszközökkel és intézkedésekkel való komplementaritás. A várakozások szerint a 2015. évi jelentésekben már a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap több programja fog szerepelni, amelyek végrehajtása egyre több tagállamban elkezdődik. Ezt tükrözni fogják a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmek és az OP II végrehajtása is. A Bizottság célja, hogy biztosítsa, hogy a 2015. évi jelentések átfogó és megfelelő tájékoztatást tartalmazzanak arról, hogy a tagállamokban hogyan hajtották végre a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap programjait. Ez nagyon fontos ahhoz, hogy pontos képet kapjunk az alap uniós szintű végrehajtására vonatkozóan. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot a kezdetektől egyszerű kezelésű eszköznek szánták, amely alkalmas a társadalmi vészhelyzetek kezelésére. Ezért egyszerűbbek a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap felhasználására vonatkozó szabályok az esb-alapokra vonatkozó szabályoknál. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap sikere azon múlik, hogy a tagállamok a programozási időszak során gondoskodnak-e arról, hogy a végrehajtási rendelkezések egyszerűek maradjanak, és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap jogi keretében foglalt követelményeken felül ne vezessenek be adminisztratív terhet. 16 Adatforrás: Eurostat. 8