Elektronok, atomok 2-1 Elektromágneses sugárzás 2-2 Atomi Spektrum 2-3 Kvantumelmélet 2-4 A Bohr Atom 2-5 Az új Kvantummechanika 2-6 Hullámmechanika 2-7 Kvantumszámok Dia 1/61
Tartalom 2-8 Elektronsűrűség 2-9 A hidrogénatom pályái 2-9 Elektron spin 2-10 Több elektronos atomok 2-11 Elektron Konfigurációk 2-12 Elektron Konfigurációk és a Periódusos táblázat Dia 2/61
2-1 Electromágneses sugárzás Elektromos és mágneses mezők hullám alakban terjednek az üres téren vagy a közegen keresztül. A hullám energiát visz át. Dia 3/61
EM sugárzás Kis Nagy Dia 4/61
Frekvencia, Hullámhossz és Sebesség Frekvencia ( ) Hertz Hz vagy s -1. Hullámhossz (λ) méter m. cm m nm Å pm (10-2 m) (10-6 m) (10-9 m) (10-10 m) (10-12 m) Sebesség (c) 2.997925 10 8 m s -1. c = λ λ = c/ = c/λ Dia 5/61
Electromágneses Spektrum Dia 6/61
ROYGBIV Red Orange Yellow 700 nm 450 nm Green Blue Indigo Violet Prentice-Hall 2002 Általános Kémia -- Elektronok, Dia 7/61 Dia 8
Konstruktiv és Destruktiv Interferencia Dia 8/61
Interferencia Dia 9/61
Fénytörés Dia 10/61
2-2 Atomi Spektrum Dia 11/61
Atomi spektrum Dia 12/61
2-3 Kvantumelmélet Fekete test sugárzás: Max Planck, 1900: Energia, az anyaghoz hasonlóan nem folytonos. є = h Dia 13/61
Fekete test spektruma A hőmérséklet emelkedésével a kibocsátott fény színe változik. Vörös felől a kék felé tolódik el. Dia 14/61
A fotoelektromos hatás (Einstein Nobel díj 1921) Bizonyos fémekre beeső elektromágneses sugárzás elektronok kibocsátását eredményezi, ha a fény frekvenciája nagyobb mint a küszöb frekvencia: > o (küszöb frekvencia ) e - ~ I (áramerősség) e k ~ (az elektron kinetikus energiája) Dia 15/61
A fotoelektromos hatás A foton energiája az elektron kilépésére és gyorsítására fordítódik. A kilökődött elektron kinetikus energiája mérhető: e k = 1 2 mv 2 = e - V s Ahol V s az elektron megállítási feszültség A foton frekvencia nagyobb kell legyen mint o : V s = k ( - o ) Dia 16/61
A fotoelektromos hatás Dia 17/61
A töltések viselkedése General Chemistry: Chapter 2 Dia 18/61
Katódsugárcső General Chemistry: Chapter 2 Dia 19/61
A katódsugárcső tulajdonságai Elektron m/e = -5.6857 x 10-9 g coulomb -1 General Chemistry: Chapter 2 Dia 20/61
Az elektron töltése 1906-1914 Robert Millikan: ionizált olajcseppek esetében elektromos mezővel kiegyensúlyozta a gravitációt. A töltés az elektron töltésének (e) egész számú többszöröse. General Chemistry: Chapter 2 Dia 21/61
Radioaktivitás A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának következménye. Nagy energiájú ionizáló sugárzás távozik. a-részecskék: He 2+ atommag, a papír elnyeli. b-részecskék: a magból kilépő nagy sebességű elektronok, az alumínium lemez elnyeli g-sugárzás, nagy energiájú, vastag ólomréteg nyeli csak el. General Chemistry: Chapter 2 Dia 22/61
Radioaktivitás 2+ Papír - Al Pb Forrás:Wikipedia.org Dia 23/61
Az atommag Geiger, Mardsen és Rutherford 1909 A kísérlet filmen General Chemistry: Chapter 2 Dia 24/61
a-részecske kísérlet Az atom tömegének nagy része és a teljes pozitív töltés az atommagban koncentrálódik. Az elektronok az atommagtól távolabb helyezkednek el General Chemistry: Chapter 2 Dia 25/61
A maggal rendelkező atom Rutherford proton 1918 Segré, Chamberlain antiproton 1955 Cork antineutron 1956 James Chadwick neutron 1932 General Chemistry: Chapter 2 Dia 26/61
Az atommag Az atom átmérője 10-10 m 1 Å Az atommag átmérője 10-15 m Részecske Nyugalmi tömeg Töltés kg amu Coulomb (e) Elektron 9.109 x 10-31 0.000548 1.602 x 10-19 1 Proton 1.673 x 10-27 1.0073 +1.602 x 10-19 +1 Neutron 1.675 x 10-27 1.0087 0 0 General Chemistry: Chapter 2 Dia 27/61
Atomi dimenziók Hasznos egységek: A legnehezebb atom 4.8 x 10-22 g Átmérője 5 x 10-10 m. 1 amu (atomic mass unit) = 1.66054 x 10-27 kg 1 pm (picometer) = 1 x 10-12 m 1 Å (Angstrom) = 1 x 10-10 m = 100 pm = 1 x 10-8 cm A legnagyobb atom 240 amu és 5 Å. C-C kötés távolsága 154 pm (1.54 Å) General Chemistry: Chapter 2 Dia 28/61
2-4 Bohr Atom E = -R H n 2 R H = 2.179*10-18 J Dia 29/61
Energia szintek ΔE = E f E i = -R H n f 2 -R H n i 2 1 = R H ( ni 2 1 n f 2 ) = h = hc/λ Dia 30/61
A hidrogén ionizációs energiája 1 ΔE = R H ( ni 2 1 n f 2 ) = h Ha n f végtelenhez tart : 1 h = R H ( ni 2 ) = R H A hidrogénszerű ionokra is érvényes, pl. He +, Li 2+ h = Z 2 R H Dia 31/61
Emissziós és abszorpciós spektroszkópia Dia 32/61
Látható atomi emissziós spektrum Dia 33/61
2-5 Az új kvantummechanika Hullám-részecske természet. Einstein fotonok: ezzel magyarázható a fotoelektromos jelenség. A diffrakció szerint viszont a fény hullám. debroglie, 1924 Az anyag kis részecskéi kettős természetűek. Dia 34/61
debroglie anyaghullámok E = mc 2 h = mc 2 h /c = mc = p p = h/λ λ = h/p = h/mv Dia 35/61
X-Ray (Röntgen) Diffrakció Dia 36/61
A bizonytalansági elv Werner Heisenberg 1927 Δx Δp h 4π x m v Ha nagy tömeg (m) a 2 x v kicsi. Az elektron tömege 2000-szer kisebb a protonénál, ezért az elektron esetében ez a bizonytalanság jobban érzékelhető Dia 37/61
Álló hullámok. 2-6 Hullámmechanika A zérushelyek (csomópontok, angolul: nodes) nem változtatják a helyzetüket. λ = 2L, n = 1, 2, 3 n Dia 38/61
Hullámfüggvények ψ, pszi, hullámfüggvény. Egy álló hullámfüggvény a rendszer határain belül. Részecske 1 dimenziós potenciáldobozban: ψn 2 L E n = (n π /L) 2 /2 n x sin L Dia 39/61
Az elektron megtalálási valószínűsége Probability valószínűség (az energiaskála nem méretarányos,) Dia 40/61
Hidrogénatom hullámfüggvényei Schrödinger, 1927: Gömbszimmetrikus potenciáltér V(x,y,z) = - 1/r 1 H (x,y,z) H (r,θ,φ) r (derékszögű polár) Hˆ E ψ(r,θ,φ) = R(r) Y(θ,φ) x 2 y 1 2 z 2 R(r) radiális hullámfüggvény. Y(θ,φ) szögfüggő hullámfüggvény. Dia 41/61
2-7 Kvantumszámok Fő-kvantumszám (héjak), n = 1, 2, 3 Szögfüggő mellék-kvsz. (alhéjak), l = 0, 1, 2 (n-1) l = 0, s l = 1, p l = 2, d l = 3, f mágneses kvantumszám, m l = - l -2, -1, 0, 1, 2 +l Dia 42/61
Pálya energiák Dia 43/61
Az atompályák alakja Dia 44/61
2-8 Elektronsűrűség s pályák 2 1s 2 2s Dia 45/61
p pályák Dia 46/61
p pályák 2 2 p x Dia 47/61
d pályák Dia 48/61
2-9 Elektron Spin: a negyedik kvantumszám Dia 49/61
2-10 Több elektronos atomok Az eddig bemutatott megoldások egyetlen elektronra vonatkoztak. Elektron-Elektron taszítás lép fel több elektronos atomokban. A pályákat hidrogén-szerűnek vesszük ezekben is (közelítés). Dia 50/61
Radiális elektronsűrűség Az r sugarú gömb felületén mérhető elektronsűrűség r(r) = 4 r 2 2 (r) Dia 51/61
Árnyékolás Törzs elektronok árnyékoló hatása Vegyérték elektron Z a mag töltése S az árnyékolás: Z eff = Z S Ionizációs energia: I R H Z n 2 eff 2 Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok Dia 52/61
Árnyékolás (S) Slater szabályok: 1s elektron, S = 0.3. s vagy p pályán, n > 1, az árnyékolási konstans S = 1.00 N2 + 0.85 N1 + 0.35 N0 N0 a többi elektron száma azonos héjon, N1 az elektronok száma egy héjjal lejjebb (n-1), és N2 az elektronok száma kettő vagy több héjjal lejjebb(n-2 és kisebb). Az effektiv magtöltés Z eff = Z - S Dia 53/61
2-11 Elektron Konfigurációk Aufbau elv. Az alacsonyabb energiájú pályák töltődnek fel előbb. Pauli kizárási elv. Nincs két elektron amelynek mind a négy kvatumszáma megegyezik (n, l, m l, s). Hund szabály (maximális multiplicitás ). Azonos energiájú pályákat az elektronok egyszeresen betöltve párhuzamos spinnel töltik fel, amíg ez lehetséges. Dia 54/61
pálya energiák Dia 55/61
pálya betöltés Dia 56/61
Aufbau elv és Hund szabály B C E(1s) < E(2s) < E(2p) Dia 57/61
p pályák betöltése Dia 58/61
Elektronkonfiguráció Egy olyan rövid jelölés, amely leírja hány elektron tölti be a rendelkezésre álló pályákat, pl. B: 1s 2 2s 2 2p 1 C: 1s 2 2s 2 2p 2 N: 1s 2 2s 2 2p 3 O: 1s 2 2s 2 2p 4 F: 1s 2 2s 2 2p 5 Ne: 1s 2 2s 2 2p 6 jelölése: [Ne] (10 elektron) Dia 59/61
d pályák betöltése Dia 60/61
Electon Konfigurációk of Some Groups of Elements Dia 61/61
2-12 Elektron konfigurációk és a periódusos táblázat Dia 62/61
Alkáli fémek Periódusos táblázat Alkáli földfémek Halogének D-elemek Főcsoport Nemes Gázok Főcsoport Lantanidák és Aktinidák