LOKÁLIS IONOSZFÉRA MODELLEZÉS ÉS ALKALMAZÁSA A GNSS HELYMEGHATÁROZÁSBAN

Hasonló dokumentumok
Troposzféra modellezés. Braunmüller Péter április 12

Példa GPS hálózat kiegyenlítésére a Bernese szoftver segítségével. 3. gyakorlat

A PPP. a vonatkoztatási rendszer, az elmélet és gyakorlat összefüggése egy Fehérvár környéki kísérleti GNSS-mérés tapasztalatai alapján

Nagypontosságú abszolút GPS helymeghatározás és néhány alkalmazása

Mennyit is késik? Troposzféra-modellezés a GNSSnet.hu rendszerében

PPP-RTK a hálózati RTK jövője?

A jogszabályi változások és a hazai infrastruktúrában történt fejlesztések hatása a GNSS mérésekre

Magasságos GPS. avagy továbbra is

A GNSS SZOLGÁLTAT LTATÓ. Mnyerczán András FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium. GIS Open, 2007 március 12, Székesfehérvár

TestLine - nummulites_gnss Minta feladatsor

GNSS a precíziós mezőgazdaságban

Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Szakdolgozat védés január 2. GNSS technika alkalmazása tervezési alaptérképek készítésekor

Hol tart a GNSS állapot-tér modellezés bevezetése?

A GNSS Szolgáltató Központ 2009-ben Galambos István FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium

GNSS/RNSS rendszerek a földmegfigyelésben. Dr. Rózsa Szabolcs. Általános és Felsőgeodézia Tanszék

GNSSnet.hu új szolgáltatások és új lehetőségek

Az INTRO projekt. Troposzféra modellek integritásvizsgálata. Rédey szeminárium Ambrus Bence

A magyarországi GNSS infrastruktúra harmadik generációja. A globális helymeghatározás várható fejlődése. Az állapot-tér modellezés.

Interferencia jelenségek a BME permanens állomásán

Példa GPS hálózat kiegyenlítésére a Bernese szoftver segítségével. 2. gyakorlat

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A GPS mérésekről. A statikus és kinematikus mérések fontosabb jellemzői. Valós idejű differenciális (DGPS) és kinematikus (RTK) mérési módszerek.

Mozgó jármű helyzetének és tájolásának meghatározása alacsony árú GNSS és inerciális érzékelők szoros csatolású integrációjával

RTKLIB alapú monitorozó alkalmazások

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Mire jó az RTKLIB? Az Alberding GmbH GNSS monitorozó megoldásai. Horváth Tamás. Alberding GmbH. Rédey István Geodéziai Szeminárium

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Aktív GNSS hálózat fejlesztése

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Matematikai geodéziai számítások 8.

A GIPSY/OASIS szoftverről

Térinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás

A GNSS infrastruktúrára támaszkodó műholdas helymeghatározás. Borza Tibor (FÖMI KGO) Busics György (NyME GEO)

GNSSnet.hu a hazai GNSS infrastruktúra Földmérési és Távérzékelési Intézet

A GNSSnet.hu arcai. KGO 40 konferencia Budapest, Földmérési és Távérzékelési Intézet GNSS Szolgáltató Központ Galambos István

A GEODÉTA-NET RTK szolgáltatása

Takács Bence GPS: pontosság és megbízhatóság. Földmérők Világnapja és Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja Budapest, március 21.

Kéregmozgás-vizsgálatok a karon: múlt és jelen

Piri Dávid. Mérőállomás célkövető üzemmódjának pontossági vizsgálata

Paksi Atomerőmű II. blokk lokalizációs torony deformáció mérése

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

GNSSnet.hu. Akár cm-es pontosságú műholdas helymeghatározás bárhol az országban. Földmérési és Távérzékelési Intézet GNSS Szolgáltató Központ

Mobil térinformatikai feladatmegoldások támogatása GNSS szolgáltatással

A valós idejű, térinformatikai célú műholdas helymeghat{roz{s a barlangkataszterben

Kerti's Kft. Nagy Bence Vezető termékmenedzser.

A méretaránytényező kérdése a földmérésben és néhány szakmai következménye

, ,457. GNSS technológia Budapest június 20 július 1.

Matematikai geodéziai számítások 8.

A magyarországi GNSS-infrastruktúra

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

A DGPS-TECHNIKA ALKALMAZÁSA BARLANGBEJÁ- RATOK HELYÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )

A FÖMI-GNSSnet.hu szolgáltatás, GNSS adatok feldolgozásának kérdései

Kozmikus geodézia MSc

Matematikai geodéziai számítások 5.

TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer. Adatlap

GPS mérési jegyz könyv

GPS-mérések abszolút feldolgozását terhelô hibahatások vizsgálata

Magellan térinformatikai GPS vevők GIS OPEN konferencia 2007 Székesfehérvár Érsek Ákos, Guards Zrt.

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

Digitális képek feldolgozása Előfeldolgozás Radiometriai korrekció Geometriai korrekció Képjavítás Szűrők Sávok közötti műveletek Képosztályozás Utófe

A GNSS alkalmazási területei: mérnöki, geofizikai, aeronómiai és meteorológiai alkalmazások

Matematikai geodéziai számítások 7.

A FÖMI GNSS szolgáltatása változó környezetben. 1. Bevezetés. 2. Az elmúlt évek újdonságai

Műholdas helymeghatározás 3.

Matematikai geodéziai számítások 6.

SAP EAM MRS és LAM megoldásainak gyakorlati bevezetési tapasztalatai

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A jövő éghajlatának kutatása

Matematikai geodéziai számítások 6.

Az aktív ionoszféra és kezelésének módja

A GNSS technika szerepe az autópálya tervezési térképek készítésénél

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

Statikus GPS mérés referencia állomás nélkül

Intelligens Közlekedési Rendszerek 2

Tartalomjegyzék I. RÉSZ: KÍSÉRLETEK MEGTERVEZÉSE

Regresszió számítás. Tartalomjegyzék: GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program

Kincskeresés GPS-el: a korszerű navigáció alapjai

Túl szűk vagy éppen túl tágas terek 3D-szkennelése a Geodézia Zrt.-nél Stenzel Sándor - Geodézia Zrt. MFTTT 31. Vándorgyűlés, Szekszárd

Precíz valós idejû mûholdas helymeghatározás: az elsô DGPS megoldástól az EUPOS-ig

Leica Viva GNSS SmartLink technológia. Csábi Zoltán mérnök üzletkötő, Kelet-Magyarország

Elektromos nagybıgı megvalósítása DSP-vel

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról

RTK szolgáltatás földmérési és precíziós mezőgazdasági felhasználáshoz

Hidrogeodézia. Mederfelvétel. Varga Antal Sziebert János Dr. Tamás Enikő Anna Varga György Koch Dániel

Űrfelvételek térinformatikai rendszerbe integrálása

GNSS Modernizáció. Horváth Tamás FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium Penc. Tea előadás, június 1., Penc

Fine-Grained Network Time Synchronization using Reference Broadcast

GEODÉTA-NET RTK szolgáltatása

A Mátyás-hegyi barlang átfogó gravitációs modellezése. Éget Csaba - Tóth Gyula BME Általános- és Fels geodézia Tanszék

A GNSSnet.hu aktualitásai; Geodéziai célú GNSS szolgáltatások hazánkban. GISopen Székesfehérvár,

Nyílt forrású, webes WGS84-EOV transzformáció

Geodézia terepgyakorlat számítási feladatok ismertetése 1.

A GNSS infrastruktúra geodéziai vonatkozásai

5. előadás: Földi vonatkoztatási rendszerek

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

Híradástechnika I. 5.ea

Geodéziai számítások

Átírás:

LOKÁLIS IONOSZFÉRA MODELLEZÉS ÉS ALKALMAZÁSA A GNSS HELYMEGHATÁROZÁSBAN Juni Ildikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BSc IV. évfolyam Konzulens: Dr. Rózsa Szabolcs MFTT 29. Vándorgyűlés, Sopron 2013. július 12.

Tartalomjegyzék Bevezetés Regionális ionoszféra modellek létrehozása Teljes elektrontartalom meghatározása, felhasznált adatok Ionoszféra modellek előállítása Bernese 5.0 GPS szoftverrel Az eredmények és azok szemléltetése A létrehozott ionoszféra modellek alkalmazása GNSS feldolgozásokban Különböző hosszúságú bázisvonalak és a ciklustöbbértelműség feloldása közötti összefüggés vizsgálata Koordináta meghatározása nagypontosságú abszolút helymeghatározással (PPP technikával) Műholdirányú késleltetések számítása IONEX fájlok és Klobuchar modell alapján, ezek összehasonlítása Összegzés

Bevezetés Globális helymeghatározó rendszerek Egyfrekvenciás geodéziai mérés navigáció, geodézia az ionoszféra jelkésleltetése Különböző regionális ionoszféra modellek levezetése Ezek alkalmazása egyfrekvenciás GNSS feldolgozásokban Ciklustöbbértelműség feloldásának aránya egyfrekvencián ionoszféra modellel és anélkül Koordináta meghatározása egyfrekvencián ionoszféra modellel és anélkül, valamint L 3 lineáris kombinációval Műholdirányú késleltetés számítása a levezett IONEX fájlok és a vevőkben használt Klobuchar modell alapján, ezek összehasonlítása

Teljes elektrontartalom meghatározása, felhasznált adatok Ionoszféra: légkör 30-1000 km közötti része, szabad elektronok Jellemzésére teljes elektrontartalom (TEC), 1 TECU= 10 16 elektron/m 2 Teljes elektrontartalom L 4 lineáris kombinációval meghatározható (L 1 - L 2 ) Ismeretlen marad: ionoszféra hatása ciklustöbbértelműség hatásának különbsége fáziscentrum külpontosságának eltérése Nemzetközi GNSS Szolgálat (IGS) és EUREF Permanens Állomáshálózat (EPN), 82 állomás Európát egyenletesen lefedve Vizsgált időszak: 2012. március 4-17. Szükséges: IGS és EPN mérési fájlok Földforgás paraméterek Precíz pályaadatok

Regionális ionoszféra modellek előállítása Bernese 5.0 GPS szoftverrel I. Tudományos igényű feldolgozások Bernese-vel BPE automatikus feldolgozás Fázisméréseket és fázismérésekkel simított kódméréseket felhasználva ionoszféra modelleket hoztunk létre Ezek feldolgozása eltér, a fázismérésekből előállított modell több lépésből áll így az 2,5 óra, a fázismérésekkel simított modell 1,5 óra alatt futott le A fázisméréseknél fel kell oldani a ciklustöbbértelműségeket, a másiknál ezt nem kell, de a ott a mérési fájlok simítását kell elvégezni Levezetésük eltér, de van néhány azonos lépésük: Pólusinformáció konvertálása Bernese formátumba Táblázatos pályaadatok létrehozása Sztenderd műholdpálya előállítása Vevőóra szinkronizáció, kódmérésekből előzetes állomáskoordináták

Az eredmények és azok szemléltetése I. Eredmény: 2 órás felbontásban 10 vagy 6 fokig és rendig közelítő gömbfüggvénynek az együtthatói (ION fájl) Vertikálisan integrált szabad elektrontartalom 5*2,5 fokos felbontású rácsban (IONEX fájl) MATLAB segítségével a levezetett és az IGS megoldások összevetése statisztikai jellemzők előállítása Használtuk a három modell és különbségeik Átlag Szórás Minimum Maximum értékeit Excelben pontdiagramokat készítettünk

2012.03.04 2012.03.05 2012.03.06 2012.03.07 2012.03.08 2012.03.09 2012.03.10 2012.03.11 2012.03.12 2012.03.13 2012.03.14 2012.03.15 2012.03.16 2012.03.17 Szabad elektron tartalom/m 2 [ TECU ] Az eredmények és azok szemléltetése II. 25 20 15 10 5 0-5 -10 1. ábra: A fázismérésekből előállított modell, a fázismérésekkel simított kódmérésekből előállított modell és az IGS referenciamodell átlagértékeinek összehasonlítása Dátum [ éééé. hh. nn. ] A fázismérésekből előállított modell átlagértékei A fázismérésekkel simított kódmérésekből előállított modell átlagértékei Az IGS referenciamodell átlagértékei Az átlagértékek középértékei és az ennek megfelelő késleltetések L 1 -en: IGS-nél 12 TEC értékűek ~ 2 méter Simított kódmérésekből létrehozott modellnél 10 TEC ~ 1,7 méter Fázismérésekkel előállított modell esetén 8 TEC ~1,3 méter

2012.03.04 2012.03.05 2012.03.06 2012.03.07 2012.03.08 2012.03.09 2012.03.10 2012.03.11 2012.03.12 2012.03.13 2012.03.14 2012.03.15 2012.03.16 2012.03.17 [ TECU ] 2012.03.04 2012.03.05 2012.03.06 2012.03.07 2012.03.08 2012.03.09 2012.03.10 2012.03.11 2012.03.12 2012.03.13 2012.03.14 2012.03.15 2012.03.16 2012.03.17 Szabad elektron tartalom/m 2 [ TECU ] Az eredmények és azok szemléltetése III. 25 20 15 10 5 0-5 -10 2. ábra: Az IGS és a fázismérések által előállított modellek különbségének, valamint az IGS és a fázismérésekkel simított kódmérések által előállított modellek különbségének az átlagérték összehasonlítása Dátum [ éééé. hh. nn. ] Az IGS és a fázismérések által előállított modellek különbségének átlagértékei Az IGS és a fázismérésekkel simított kódmérések által előállított modellek különbségének átlagértékei Szabad elektron tartalom/m 2 25 20 15 10 5 0-5 -10 3. ábra: Az IGS és a fázismérések által előállított modellek különbségének, valamint az IGS és a fázismérésekkel simított kódmérések által előállított modellek különbségének a szórásérték összehasonlítása Dátum [ éééé. hh. nn. ] Az IGS és a fázismérések által előállított modellek különbségének szórásértékei Az IGS és a fázismérésekkel simított kódmérések által előállított modellek különbségének szórásértékei

A létrehozott ionoszféra modellek alkalmazása GNSS feldolgozásokban A fázismérésekkel simított kódmérésekből előállított modell nagyon jól megközelíti a referencia IGS modellt azt építjük be a feldolgozásainkba Különböző hosszúságú bázisvonalak és a ciklustöbbértelműség feloldása közötti összefüggés vizsgálata Koordináta meghatározása nagypontosságú abszolút helymeghatározással (PPP technikával) Műholdirányú késleltetések számítása IONEX fájlok és Klobuchar modell alapján, ezek összehasonlítása

Különböző hosszúságú bázisvonalak és a ciklustöbbértelműség feloldása közötti összefüggés vizsgálata Vizsgálat: 2013.04.13. mérések feldolgozása 9 pontból álló hálózat bázisvonalain a feloldás vizsgálata Bernese-vel L 1 frekvencián ionoszféra modell alkalmazva és anélkül Egy déli és délutáni 1 órás időintervallum vizsgálata Eredmény: Beépített modell déli órában segíti a ciklustöbbértelműség feloldását Délután már a modell nélkül is több oldódik fel Ciklustöbbértelműség feloldásának bázisvonalaktól való függése 20 km alatt: általában maximális feloldás ionoszféra modell nélkül 20-50 km: emelkedik feloldottak aránya modell alkalmazásával 50 km felett: nem segít ionoszféra használata sem a feloldásban

[ % ] [ % ] 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 4. ábra: Feloldott cikustöbbértelműségek arányának összehasonlítása ionoszféra modell alkalmazásával és anélkül 10 és 11 óra között 0 10 20 30 40 50 60 70 80 Bázisvonal hossza [ km ] Feloldott cikustöbbértelműségek aránya ionoszféra modellel 10 és 11 óra között Feldoldott ciklustöbbértelműségek aránya ionoszféra modell nélküll 10 és 11 óra között 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 5. ábra: Feloldott cikustöbbértelműségek arányának összehasonlítása ionoszféra modell alkalmazásával és anélkül 13:30 és 14:30 között 0 10 20 30 40 50 60 70 80 Bázisvonal hossza [ km ] Feloldott cikustöbbértelműségek aránya ionoszféra modellel 13:30 és 14:30 között Feldoldott ciklustöbbértelműségek aránya ionoszféra modell nélküll 13:30 és 14:30 között

Koordináta meghatározása nagy pontosságú abszolút helymeghatározással (PPP technika) Vizsgálat: 2013.04.13. mérések feldolgozása, 24 órára PENC ITRF koordinátájának meghatározása Bernese-vel A kapott eredményeket összevetettük az állomás ITRF honlapon lévő IGS koordináta megoldásával L 3 ionoszféra mentes lineáris kombinációval valamint L 1 frekvencián ionoszféra modellt alkalmazva és anélkül Eredmény, mennyire közelíti meg ITRF honlapon lévő koordinátát: L 3 kombináció: deciméteres pontosság koordinátákban L 1 ionoszféra nélkül: méteres eltérések koordinátákban, centiméteres középhiba L 1 ionoszférával: néhány deciméteres pontosság koordinátáknál, középhibák fél centiméter körüliek

Feldolgozás X/középhiba [m] Y/középhiba [m] Z/középhiba [m] L 3 ionoszféra mentes lineáris kombináció L 1 frekvencia, ionoszféra nélkül L 1 frekvencia, ionoszféra modellel IGS szerinti ITRF koordináta 4052449,353 1417681,278 4701407,214 0,0006 0,0004 0,0006 4052447,991 1417681,164 4701404,477 0,0119 0,0087 0,0117 4052449,614 1417681,671 4701407,097 0,0056 0,0041 0,0055 4052449,323 1417681,268 4701407,184 0,001 0,001 0,001 6. ábra: A PPP feldolgozás és az IGS koordináta megoldása

Műholdirányú késleltetések számítása IONEX fájlok és Klobuchar modell alapján, ezek összehasonlítása Vizsgálat: MATLAB-bal műholdirányú késleltetés számítása IONEX fájlokból fázismérésekből előállított modell fájljaiból fázismérésekkel simított kódmérésekből készített modell fájljaiból IGS referencia modellből fájljaiból 2012.03.04. 8:00 és 12:00 órai IONEX fájlok alapján Fiktív koordinátájú állomásnál L 1 és L 2 frekvenciát Fázis- és kódtávolságokat Különböző azimutokat (déli és keleti) Különböző magassági szögeket (10, 45, 80 ) alkalmazva Vevőkben használt Klobuchar modellel is kiszámítottuk a késleltetést MATLAB-ban

Eredmény: Összehasonlítottuk az IONEX fájlokból származó késleltetéseket egymással Simított kódmérésekből előállított modell jobban közelíti az IGS modell eredményeit, mint a fázismérésekből létrehozott modell értékei A simított kódmérésekből létrehozott modell a Klobuchar modellnél is jobban közelíti az IGS modell eredményeit 7. ábra: Műholdirányú ionoszferikus késleltetések összehasonlítása a különböző modelleknél

Összegzés Regionális ionoszféra modelleket állítottunk elő fázismérések és fázismérésekkel simított kódmérések alapján Bernese 5.0 GPS szoftverrel A simított kódméréseket használó modell jól közelíti az IGS modellt, átlagosan 2 TEC egységgel ~ 0,4 méterrel térnek el a középértékeik Ezt beépítettük különböző egyfrekvenciás GNSS feldolgozásba Különböző hosszúságú bázisvonalak és a ciklustöbbértelműség feloldása közötti összefüggés vizsgálata Koordináta meghatározása nagypontosságú abszolút helymeghatározással (PPP technikával) Műholdirányú késleltetések számítása IONEX fájlok és Klobuchar modell alapján, ezek összehasonlítása Az eredmények szerint Az előállított ionoszféra modell alkalmazása segítette a GNSS feldolgozásokat, pontosabb eredményt kaptunk ionoszféra modell használatával

Köszönöm a figyelmüket!