Korszakhatáron új kihívások és lehetőségek a magyar magyar együttműködés terén

Korszakhatáron új kihívások és lehetőségek a magyar magyar együttműködés terén Határon Túli Magyarok Hivatala Tartalom Oldal Egyetlen határon túli magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla 4 A határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati politika a csatlakozás után differenciált megközelítés 6 A kedvezménytörvény végrehajtása és az Európai Unió 8 A határon túli támogatási rendszer EU-dimenziója 10 A kettős állampolgárság dilemmája a kormány célja változatlanul a szülőföldön való boldogulás segítése 13 A határon túli magyarok helyzete a demográfiai kutatás eredményei 17 A kapcsolatok élő szövedéke sokszínű magyar magyar együttműködés 20 A határok légiesedése együtt a tágabb Európában 26 Az együttműködés sokszínű hálója felértékelődő regionális, kistérségi és települési kapcsolatok 29 Kisebbségbarát Európa 33 Az Európai Unió Alkotmánya és a kisebbségi jogok 37 A határon túli magyarság sorsa nemzeti ügy 39

Határon Túli Magyarok Hivatala 2004 2 / 158 Korszakhatáron Függelék Oldal 1.) Ma nemzedékek álma vált valóra Medgyessy Péter miniszterelnök üzenete a határon túli magyarokhoz Magyarország európai uniós csatlakozási szerződésének 2003. április 16-ai athéni aláírása alkalmából 41 2.) A csoda bennetek van Medgyessy Péter miniszterelnök Magyarország EU-csatlakozásakor elmondott beszéde 42 3.) A 2004 2006. évi kormányprogram határon túli magyarságot érintő részei 43 4.) A határon túli magyar oktatás támogatási rendszerének áttekintése 46 5.) Áttekintés a Magyar Igazolvány és a Magyar Hozzátartozói Igazolvány igénylésének, valamint az információs irodák teljesítményének alakulásáról 49 6.) A határon túli befektetések, gazdasági fejlesztések és támogatások rendszerének áttekintése 51 7.) Gyurgyík László: A határon túli magyarok számának alakulása az 1990-es években összehasonlító tanulmány 60 8.) Hablicsek László: Összefoglaló a Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzetének vizsgálatáról és előreszámításáról 73 9.) Összefoglaló a határon túli magyar parlamenti képviselők csúcstalálkozóiról 106 10.) A magyar kormány és a határon túli magyarság kapcsolattartásának eseményei a MÁÉRT VII. ülése óta eltelt időszakban 111 11.) Összefoglaló a Magyarságtudat és egyház az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén címmel megrendezett egyházi konferenciáról 130

Korszakhatáron 3 / 158 Határon Túli Magyarok Hivatala 2004. 12.) Áttekintés a magyarországi és határon túli magyar testvértelepülési kapcsolatokról 134 13.) Egység a sokszínűségben Medgyessy Péter felszólalása az EU Kormányközi Konferenciájának nyitó ülésén 137 14.) A Magyarság az Információs Társadalomban konferencián megfogalmazott Nagyváradi Célok 139 15.) Markó Béla: Egy magyar magyar egyetértés esélyeiről 140 16.) A Magyar Állandó Értekezlet 2002 2003. évi üléseinek zárónyilatkozatai 150 17.) A Magyar Országgyűlés politikai nyilatkozata Magyarország Európai Uniós csatlakozása alkalmából 158

Határon Túli Magyarok Hivatala 2004 4 / 158 Korszakhatáron Korszakhatáron új kihívások és lehetőségek a magyar magyar együttműködés terén * Egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla Az Európai Unióhoz történő csatlakozással történelmi lehetőség nyílik a magyar nemzet európai keretekben való újraegyesítésére, hazánk csatlakozása azonban nem oldja meg automatikusan a magyar nemzet problémáit. Ezért a kormány továbbra is biztosítani kívánja a magyar közösségek szerves kapcsolódását az anyaországhoz, és változatlanul élénk figyelemmel kíséri a szomszédos országoknak azokat a lépéseit, amelyek közvetlen hatással vannak a határon túli magyarok életére. Az EU-csatlakozásban rejlő lehetőségeket igyekszünk a magyar magyar kapcsolatok ápolása szempontjából kihasználni, ugyanakkor úgy kívánjuk minél több szállal öszszekapcsolni azokat a területeket, amelyeken magyar nemzeti közösségek élnek, hogy az elfogadható legyen az érintett többségi nemzetek számára is. A kormány feladatának tekinti, hogy a kapcsolatok kiegyensúlyozott és sokoldalú építésével erősítse a stabilitást a közép-európai térségben, járuljon hozzá a határokon túl élő magyarság nemzeti önazonosságának, az anyaországgal ápolt gazdasági, oktatási, kulturális és személyes kapcsolatainak az erősítéséhez. Az EU-csatlakozás kapcsán ugyanakkor külön hangsúlyt kapott a kormánynak az a törekvése, hogy hatékonyan képviselje a kisebbségek ügyét a nemzetközi fórumokon. Az Unióhoz való csatlakozás ugyanis vízválasztó nemcsak Magyarország szomszédságpolitikáját, hanem európai identitását illetően is. Ez az az időszak, amikor az újonnan érkezők elfoglalják helyüket az Unió tagállamainak szövevényes érdek- és viszonyrendszerében, kijelölik azokat a prioritásokat és kapcsolódási pontokat, amelyek mentén a jövőben politizálni fognak az Unión belül. Az új tagok első megnyilvánulásai, bemutatkozásai az Unió fórumain ezért nagyon fontosak, ráadásul különös hangsúlyt kaptak azáltal, hogy mindjárt az EU készülő alkotmányának vitájához szólhattak hozzá. A kormány a kezdetektől már az athéni aláírás pillanatától következetesen felvállalta azt a sajátosságot, amely meghatározza Magyarország arculatát az Unióban, nevezetesen a nemzeti kisebbségek, a határon túli magyarok ügyét. 2003. április 16-án, a csatlakozási szerződés athéni aláírásakor Magyarország miniszterelnöke üzenetet fogalmazott meg a határon túli magyarokhoz, amelyben egyrészt megköszönte segítségüket azt az önzetlen támogatást, amiben Magyarországot részesítették és azt a felelősségteljes magatartást, amellyel mindig a béke, a demokrácia, a sza- * A kézirat lezárva 2004. október 26-án

Korszakhatáron 5 / 158 Határon Túli Magyarok Hivatala 2004. badság, az európai értékek oldalára álltak, másrészt megfogalmazta Magyarország hosszú távú stratégiáját az Unióban: Az Unió egyenrangú tagjaként Magyarország hallatni fogja hangját minden fontos ügyben. Ezek közül kiemelkedik az európai kisebbségek ügye, a határon túl élő magyarok ügye. Törekedni fogunk arra, hogy egyetlen magyar közösség, egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla. Magyarország mindent elkövet azért, hogy szomszédaink minél előbb csatlakozhassanak az Európai Unióhoz. Megkülönböztetett figyelemben fogjuk részesíteni mindazokat a magyarokat, akik szülőföldjük helyzetéből adódóan egyelőre még nem tartozhatnak az európai közösséghez, annak érdekében, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásuk zavartalan legyen, hogy közösen részesülhessünk a tagság előnyeiből. (Az athéni üzenet teljes szövegét az 1. számú függelék tartalmazza.) Ez az üzenet nemcsak a határon túli magyarok számára bír jelentőséggel, hanem üzenet az Unió többi tagállama felé is, kijelöli Magyarország pályáját, megfogalmazza, hogy mit is akar az ország az EU-ban. Az irány világos meghatározása elengedhetetlen a kibővült Unióban, hiszen a huszonötök Európájában, a sokféle érdek és ellenérdek erőterében csak így érvényesülhet Magyarország. A magyar kormány felelőssége, hogy lefektesse azokat az alapokat, amelyekre a magyarok az elkövetkező évtizedekben építhetnek az Unió keretein belül, függetlenül attól, hogy milyen kormány lesz hatalmon. A kormány által választott stratégia nem merült ki az athéni üzenetben. A csatlakozási szerződés aláírása után, 2003 júniusában tartotta Thesszalonikiben soros ülését az Európai Tanács, ahol első ízben lehettek jelen, és szólalhattak fel a leendő tagállamok miniszterelnökei. Medgyessy Péter miniszterelnök felszólalásában azt javasolta, hogy a készülő európai Alkotmányos Szerződésben konkrétan is jelenjenek meg a nemzeti kisebbségek kollektív jogai. 1 Magyarország nemcsak az Európai Unió keretein belül, hanem a szélesebb értelemben vett Európa előtt is felvállalta, és felvállalja a határon túli magyarok ügyét. Ezt tükrözi a miniszterelnök felszólalása 2003. október 2-án Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén, ahol kifejtette: Magyarország kisebbségeiben is tipikusan európai: 10 millió magyar él Magyarországon és 3 millió a szomszédos országokban. A Magyar Köztársaság pedig felelősséggel tartozik kisebbségeiért. Határon innen és határon túl egyaránt. Ránk igazán áll az, hogy egység a sokszínűségben. A határon túl élő magyarok támogatásában Magyarország kormányát három alapelv együttese vezérli. (1) Segítjük a külföldön élő magyarokat nemzeti önazonosságuk megőrzésében, nyelvük és kultúrájuk ápolásában. E támogatáskor biztosítani kívánjuk, hogy ott élhessenek méltósággal, teljes életet, ahol szüleik, nagyszüleik éltek, gyökereik vannak: szülőföldjükön. (2) E segítségnyújtást a szomszédos országok kormányaival együttműködve, az államközi kapcsolatokat ezzel is gazdagítva kívánjuk megvalósítani. (3) A jó szomszédi kapcsolatok mellett fontosnak tartjuk, hogy a magyar kisebbségek támogatása az európai nor- 1 Bővebben lásd erről Az EU Alkotmánya és a kisebbségi jogok című fejezetet.

Határon Túli Magyarok Hivatala 2004 6 / 158 Korszakhatáron mákkal összhangban, az Európa Tanács, az EBESZ és az Európai Unió támogatása mellett történjék. Az Európai Unióhoz való csatlakozás történelmi pillanatában, 2004. május 1-jén a határon túli magyarok is osztozhattak örömünkben, hiszen az anyaország és vele együtt Szlovákia és Szlovénia csatlakozása minden bizonnyal az egész Kárpátmedencei magyarság ügyét előremozdítja majd. Ünnepi beszédében a miniszterelnök ismét megszólította a határon túli magyarokat külön szólva azokhoz, akik egyelőre nem jöhettek velünk, és újra megerősítette a kormány elkötelezettségét, hogy egyetlen magyar közösség, egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla: És, kedves barátaim, akik ma a határon túl vagytok, és akik még nem lehettek ennek a nagyszerű ünnepnek cselekvő, aktív részesei: hadd mondjam: várunk benneteket, és megteszünk mindent azért, hogy minél hamarabb közöttünk legyetek. (A csatlakozás alkalmából elmondott miniszterelnöki beszéd a 2. számú függelékben található.) A határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati politika a csatlakozás után differenciált megközelítés Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország határon túli magyarsággal kapcsolatos nemzetpolitikája megváltozott politikai és jogi környezetbe került. Aktívan befolyásolni tudjuk a megszülető uniós normákat, kezdeményezéseinkkel segíthetjük új jogszabályok kialakítását, lehetőségünk nyílik európai uniós kereteken belül lépéseket tenni a határon túli magyar kisebbségek megmaradása érdekében. A nemzeti kisebbségek kérdése a bővítés kapcsán a figyelem előterébe került az Európai Unióban, hiszen az új tagországok jelentős lélekszámú nemzeti kisebbséggel rendelkeznek. A kisebbségi jogokért folytatott érdekvédelmi törekvéseink összhangban vannak az európai demokráciák alapelveivel, és e küzdelemben ezúttal nem állunk egyedül. A nemzeti kisebbségek érdekeinek képviseletében segítségünkre lehetnek azok az államok, amelyek szintén nagy lélekszámú kisebbséggel rendelkeznek, ezért célunk az ezekkel az országokkal való intenzív együttműködés a kisebbségvédelem terén. Fontos feladatunk a nemzeti és etnikai kisebbségek életét közvetlenül vagy közvetve érintő európai kisebbségi jogok kiterjesztése és biztosítása. Az EU-n belüli törekvései során a magyar kormány szem előtt tartja azokat a kisebbségvédelmi szempontból fontos és előremutató fejleményeket, amelyek európai intézmények keretében bontakoztak ki. Az integrációs folyamatok, mechanizmusok előrehaladtával korábban nem tapasztalt lehetőséget kapott a magyar nemzeti identitás határokon túl történő kulturális megerősítése is. A határainkon túl élő magyarok hétköznapjait azonban továbbra is az egyes országok belső jogrendjei fogják meghatározni, emiatt is elengedhetetlenül fontos, hogy megerősítsük a nemzetiségek európai szinten biztosított jogait, fokozottan figyeljük azok betartását, s adott eset-

Korszakhatáron 7 / 158 Határon Túli Magyarok Hivatala 2004. ben határozottan fellépjünk e jogok érvényesítésének érdekében. Az Európai Unióban halványul az abszolút területiség fogalma és jelentősége, ugyanakkor megerősödik az állam feletti nagyobb, illetve az állam alatti kisebb egységek jelentősége. A nemzetállami szuverenitás felparcellázódik, és a tagállami fővárosok korábbi döntési jogosítványainak jelentős része Brüsszelre, illetve egyidejűleg régióközpontokra, helyi önkormányzatokra, lokális entitásokra ruházódik át. A hatáskörök alacsonyabb, illetve magasabb szintekre történő delegálása véget vet az állami kizárólagosság elavult mítoszának. Az európai integráció filozófiája a régiókon alapul. Nyugat-Európában számos jó példát találhatunk különféle, működő kisebbségi közösségi autonómiákra. Az önigazgatás eszméje mélyen az európai gondolkodásban gyökerezik, a szubszidiaritás elve és a decentralizáció alapkövei az európai szellemiségnek. A fenti elvekből következően ugyancsak egyre inkább előtérbe kerül az egyének területhez adott esetben kevésbé kötött közösségeinek erőteljesebb elismerése és befogadása, a területtől lazábban függő közösségek igényeinek, problémáinak fokozott figyelembevétele is. Míg korábban az egyes országok helyi sajátosságait tekintetbe véve közel azonos megközelítést alkalmazhattunk a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségeket illetően, Magyarország EU-csatlakozásával ez a helyzet megváltozott. Alapvetően más megközelítést igényelnek a Magyarországgal egy időben csatlakozott országokban (vagyis a Szlovákiában és a Szlovéniában) élő magyarok, más lehetőségekkel szembesülnek azok, akik a közeljövőben csatlakozó szomszédos országokban (azaz Romániában és Horvátországban) élnek, és megint más kihívások elé néznek azok, akik olyan országokban (Szerbia és Montenegró, Ukrajna) élnek, amelyek csak hosszabb idő múlva kapcsolódhatnak be az európai vérkeringésbe. A tagállamokban élő magyarokkal az EU-tagság hatására intenzívebbé válnak a kapcsolatok, egyre több közös ügyünk van, újabb szálakkal kapcsolódunk egymáshoz, egyre több nemzetközi testület munkájában fogunk együtt részt venni, megszaporodnak a véleménycsere, a találkozás lehetőségei. A szlovákiai és szlovéniai magyar kisebbség jövőbeli sorsa precedens jelleggel fog bírni a később csatlakozó országokban élő magyarok helyzetének alakulása tekintetében, előre jelezve a többi területen élők számára az uniós csatlakozás nyújtotta lehetőségeket, illetve az elkerülendő potenciális nehézségeket. A határon túli magyar közösségek minden országban az európai integráció elkötelezett támogatói, az európai szellemiség meggyőződéses hordozói, rendkívül jelentős szerepet töltenek be az európai szellemi értékek továbbadásában, amelyet a többségi társadalmak is értékelnek és elismernek. A közelmúltban alapvető biztonságpolitikai átrendeződés is végbement térségünkben: Magyarország már nem elszigetelt NATO-tagország többé, hiszen idén tavaszszal három szomszédunk Szlovákia, Szlovénia és Románia is csatlakozott a Szö-

Határon Túli Magyarok Hivatala 2004 8 / 158 Korszakhatáron vetséghez. A határon túli magyarok döntő többsége ma már Magyarországgal azonos politikai és katonai védelmi szövetségben lévő országok állampolgára! A stabilitás és biztonság zónájának kiterjesztése a három új tagország mellett jótékony hatást fejt ki tágabb szomszédságunk egészére is. Amennyiben a határon túli magyarságot inzultusok érik, egy NATO-tagország kisebbségét érik atrocitások, és a jogsértések miatt szavát felemelő Budapest hangja ma már Brüsszel hangja is. A régió stabilitása érdekében szomszédainkkal együtt arra kell törekednünk, hogy segítsük a NATO és az Európai Unió által vallott értékrend terjedését, uralkodóvá válását, segítsük a demokráciát, a demokratikus erőket és tendenciákat. A magyar magyar kapcsolatok terén Magyarország kormányának kettős törekvése van. Egyrészt fontosnak tartjuk a rendszerváltozás óta elért eredmények, értékek és a kiépült magyar magyar kapcsolatrendszer megőrzését, fenntartását és átemelését az Európai Unióba. Folytatódni fog a Magyar Állandó Értekezlet munkája, intézményesült a magyar parlamenti képviselők együttműködése, európai keretek között megőriztük a kedvezménytörvény által biztosított kedvezményeket és támogatásokat. Másrészt igyekszünk a magyar magyar kapcsolatok ápolása szempontjából minél jobban kihasználni az EU-csatlakozásban rejlő lehetőségeket, beépítve mindazokat az európai uniós pozitívumokat és újdonságokat a magyar magyar kapcsolatrendszerbe, amelyeket a tagság számunkra nyújt. Ez a 2004 2006. évi kormányprogramban konkrét megfogalmazást is nyert, miszerint Részt veszünk az Unió szomszédság-politikájának alakításában, továbbá A magyar külpolitika a határon túli magyarság jogainak és érdekeinek érvényesítését az Európai Unió normáival összhangban támogatja és Az Európai Unió szomszédságpolitikájával összhangban bővíti kapcsolatait, erősíti együttműködését szomszédaival és a térség más államaival ( ). A 2004 2006. évi kormányprogram megerősíti az elmúlt két határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként is vállal. A kormányprogram megfogalmazza a Kárpát-medencei magyarság határmódosítás nélküli újraegyesítését, az autonómia-gondolatok és -programok támogatását értelemszerűen a kisebbség és többség megegyezésével. Mindezek jelzik a kormány és a kormányfő szándékát. (A 2004 2006. évi kormányprogram határon túli magyarságot érintő részeit a 3. számú függelék foglalja össze.) A kedvezménytörvény végrehajtása és az Európai Unió A kedvezménytörvény 2003 nyarán történt módosítását hosszú tárgyalási és egyeztetési folyamat előzte meg. A törvénymódosítás elveit, később pedig szövegtervezetét többek között megvitatta a Magyar Állandó Értekezlet is. A módosított szöveg kidolgozása során a szomszédos országok, vagyis Románia és Szlovákia kifogásai mellett fontos szempontként szerepeltek a nemzetközi szervezetek észrevételei is. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió Magyarország integrációs felkészültségét értékelő éves országjelentésében 2002-ben is kitért a kedvezménytörvény kérdésé-

Korszakhatáron 9 / 158 Határon Túli Magyarok Hivatala 2004. re, és aggodalmának adott hangot a diszkrimináció tilalmára vonatkozó uniós alapelv sérelme miatt, a módosítás során messzemenően figyelembe vettük az uniós szempontokat. Többek között erre való tekintettel kerültek ki a törvényből például a munkavállalással kapcsolatos kedvezményre, illetve a társadalombiztosítási ellátásra és egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések. A hónapokig tartó tárgyalásoknak köszönhető, hogy végül egy olyan EU-konform jogszabály született 2003 júliusában, amelynek alapján hosszú távon és akadályok nélkül biztosíthatók a törvényben rögzített támogatások és kedvezmények a határon túli magyarok számára, vagyis EU-taggá válásunk nem igényelte a kedvezménytörvény újabb módosítását. A törvény módosítása többek között érintette az egyik legfontosabb támogatási formát, bővült az oktatási nevelési támogatásra jogosult iskolás gyermekek köre. A módosított kedvezménytörvénynek megfelelően nem csupán a két- vagy többgyermekes családok igényelhetik az oktatási nevelési támogatást, hanem jogosulttá vált arra minden egyes magyarul tanuló iskolás gyermek. A támogatás mértéke nem változott, továbbra is 20.000 Ft az oktatási nevelési támogatás és 2.400 Ft a tankönyvés taneszköz-támogatás egy főre jutó összege. A hallgatók fejenként 2.800 Ft tankönyv- és jegyzettámogatásban részesülhetnek. A 2002 2003-as tanévben mindent egybevéve 1,7 milliárd forintot fordított a költségvetés oktatási nevelési támogatásra, ezt az összeget összesen 54.168 pályázatra utalták ki. Tekintettel arra, hogy csak 2003 decemberében jött létre az a megállapodás Magyarország és Szlovákia között, amely lehetővé tette az oktatási támogatás folyósításának megkezdését, ebben a tanévben a felvidéki iskolások még nem részesülhettek a támogatásból. A 2003 2004-es tanévre ez év októberének végéig a hat régióban együttesen közel 120.000 pályázatot nyújtottak be oktatási nevelési támogatásra, és további 5.855 pályázatot hallgatói jegyzettámogatásra. Ez a szám a pályázatok teljes feldolgozása után még növekedhet, tekintettel arra is, hogy egy pályázaton belül több személy is jogosult lehet. Becslések szerint a 2003 2004-es tanévben több mint 210 ezer jogosult részesülhet támogatásban. Ez egyfelől tükrözi a pályázati lehetőségek bővülését (minden gyermek után jár támogatás, illetve a Felvidék is bekapcsolódhatott a pályáztatásba), másfelől mutatja a határon túli magyarok továbbra is meglévő nagyfokú igényét a kedvezménytörvény által nyújtott támogatásokra és kedvezményekre. A 2003 2004-es tanévre vonatkozóan felülről nyitott tételként 1,7 milliárd forintot állapított meg a költségvetés az oktatási nevelési támogatás céljára. Úgy tűnik, a kifizetések jóval meghaladják majd ezt az összeget, hiszen erre a célra már 2004 októberének közepéig is megközelítőleg 4,3 milliárd forintot utalt át az előirányzatból a Határon Túli Magyarok Hivatala, s az év végéig ez az összeg előreláthatólag eléri az 5 milliárd forintot. (A határon túli magyar oktatás támogatásának rendszeréről a 4. számú függelék ad áttekintést.)

Határon Túli Magyarok Hivatala 2004 10 / 158 Korszakhatáron Ami a Magyar Igazolványokat illeti, elmondható, hogy bár a várakozásoknak megfelelően a határon túli magyarok nagy része már 2002-ben benyújtotta Magyar Igazolvány iránti kérelmét, az igénylések száma 2003-ban és 2004-ben is folyamatosan gyarapodott. 2004. október 25-éig összesen 825.240 db kérelem érkezett be. Az igazolványok átadása immár jó ideje gördülékenyen zajlik, eddig összesen 694.399 db igazolvány vagyis az igényelt igazolványok 84 %-a jutott el tulajdonosához. (A Magyar Igazolványok igénylésének alakulását és az információs irodák teljesítményét az 5. számú függelék összegzi.) A határon túli támogatási rendszer EU-dimenziója A határon túli magyaroknak nyújtott támogatás összege 2004-ben a takarékossági intézkedések következtében 8,5 milliárd forint. A támogatási rendszer több pilléren nyugszik. A rendszer fő elemét a közalapítványok és alapítványok alkotják, a határon túlra jutó támogatások zöme rajtuk keresztül ér célba. A legjelentősebb alapítványok: az Illyés Közalapítvány (amelynek az idén kb. 1 milliárd forint jutott), az Új Kézfogás Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a Teleki László Alapítvány, valamint a Segítő Jobb Alapítvány. A közalapítványok mellett jelentős súllyal esnek latba azok a különböző minisztériumok kezelésében lévő előirányzatok, amelyek a határon túli magyarság boldogulását szolgálják. Ilyenek például: a határon túli magyar színházak támogatása, a határon túli csángó-magyarok kulturális és oktatási támogatása (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma); a határon túli magyarok informatikai támogatása (Informatikai és Hírközlési Minisztérium); a határon túli magyar gyermek- és ifjúsági szervezetek támogatása (Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium). A határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatására több mint 1 milliárd forint áll rendelkezésre az Oktatási Minisztérium kezelésében. A támogatási rendszerből kiemelendő a kedvezménytörvény, amely az utóbbi időben talán a legtöbb nyilvánosságot kapta. Az oktatási nevelési támogatás mellett ide tartozik a kedvezménytörvény végrehajtási költségeinek fedezésére, vagyis az információs irodahálózat működtetésének támogatására fordított előirányzat. Az oktatási nevelési támogatásra fordított 1,7 milliárd forint jelentős tétel a határon túli magyarok támogatásában, különös tekintettel arra, hogy felülről nyitott költségvetési tételről van szó, amely az igényeknek megfelelően növekedhet. Szintén jelentős tétel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatása, amelyre 2000 óta évente mintegy 1,5 2 milliárd forintot fordít a magyar költségvetés. A határon túli magyarság oktatásának és felsőoktatásának támogatása kiemelt fontosságú, a kormány a Sapientia mellett támogatja a Kárpátaljai Magyar Főiskola működését, illetve a felvidéki Selye János Egyetem létrehozását is.

Korszakhatáron 11 / 158 Határon Túli Magyarok Hivatala 2004. Fontos szerepet játszik a támogatási rendszerben a Határon Túli Magyarok Hivatala, amely 2004-ben több mint 4 milliárd forint összegű támogatás határon túlra juttatásáért felel. A HTMH kezeli a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos, fentiekben említett előirányzatokat, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására fordított előirányzatot is. A HTMH felelősségi körébe tartozik a Délvidéki Alap, a Kárpátaljai Alap, a készülő Ady-ösztöndíj és a határon túli magyarok koordinációs keretének felhasználása. (A befektetések, gazdasági fejlesztések és támogatások rendszerének összegzése az 6. számú függelékben található.) A HTMH emellett fontos koordináló tevékenységet is folytat, hozzájárul a határon túli magyarok támogatásában részt vevő központi közigazgatási szervek és közhasznú társaságok támogatáspolitikájának összehangolásához. A kedvezménytörvény rendelkezéseinek megfelelően létrehozott egy olyan központi támogatási nyilvántartó rendszert, amely tartalmazza az összes határon túli magyarokat érintő közpénzből eredő támogatás adatait. A rendszer célja, hogy átláthatóbbá, nyomon követhetőbbé tegye a sokféle csatornán keresztül eljuttatott támogatásokat, kiküszöbölje az esetleges visszaéléseket, az indokolatlan párhuzamosságokat. A különböző pályázati adatok és a kiutalt támogatások egységes rendszerben történő nyilvántartása, rendszerezése lehetővé teszi, hogy pontosabb képet kapjunk a támogatáspolitika hatékonyságáról, és azonosíthassuk a továbblépés irányait. Az elmúlt évtizedben Magyarország jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy anyagilag is támogassa a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását. Olyan léthelyzet kialakításában kívánt segítséget nyújtani a határon túli magyarok számára, amely lehetővé teszi nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik, magyar identitásuk megőrzését. Ennek érdekében több 10 milliárd forintot jutatott Magyarország a határon túlra, többnyire közvetlen segélyek, vagy pályázat útján igényelhető, vissza nem térítendő támogatások formájában. Az EU-csatlakozással új helyzet állt elő a határon túli magyarok támogatáspolitikáját illetően, szükségessé vált a támogatási rendszer módosítása, kiegészítése egy EUdimenzióval. Az eddigi támogatási formák mellett új elemként megjelent illetve az utóbbi időszakban egyre hangsúlyosabban szerepel a határon túli magyarok EUcsatlakozásra való felkészítése, vagyis olyan programok, pályázati lehetőségek kidolgozása, amelyek lényege egyrészt Magyarország európai uniós ismereteinek, tapasztalatainak átadása, másrészt szakmai és anyagi segítségnyújtás a határon túli magyarok számára az EU-ban rejlő források kihasználásához. A cél az, hogy a jövőben a határon túli magyarok ne kizárólag az anyaországból érkező támogatásokra támaszkodjanak, hanem az anyaország inkább abban segítsen nekik ahhoz adjon anyagi és szakmai támogatást, hogy minél jobban ki tudják használni az uniós programokat, pályázati lehetőségeket, le tudják hívni az EU-s pénzeket, hogy önállósodjanak. A tervek szerint 2005-ben erre a célra 80 millió forint áll majd rendelkezésre.

Határon Túli Magyarok Hivatala 2004 12 / 158 Korszakhatáron Az uniós csatlakozás ugyanakkor bővíti azokat az anyagi kereteket és szakmai együttműködési lehetőségeket is, amelyek az anyaország rendelkezésére állnak: a jövőben új programokra, új együttműködési formákra nyílik mód a határon túli magyarokkal. A támogatási rendszer EU-dimenziója érvényesül az oktatási és kulturális támogatásoknál is, azonban külön hangsúllyal esik latba a gazdasági fejlesztések és befektetési támogatások terén. A magyar kormány határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és támogatáspolitikája meghatározására a legitim határon túli magyar szervezetekkel szoros együttműködésben, a MÁÉRT Gazdasági Szakbizottsága által megfogalmazott irányelveknek megfelelően kerül sor. A legfontosabb elv az, hogy mindent meg kell tenni a határon túli magyarok egzisztenciateremtéséért, a szülőföldön való megmaradásért és gyarapodásért, a gazdasági felemelkedésért, a határ menti régiók gazdasági együttműködésért. A cél olyan a gazdasági lehetőségek révén megvalósítható kisebbségi lét megteremtése, illetve támogatása, amely ténylegesen vonzerővel ruházná fel az érintett államok magyarjait. Ezáltal csökkentené a velük szemben meglévő ellenérzéseket, és egyúttal olyan gazdasági politikai szereplővé tenné őket, aminek révén elengedhetetlen szerepet vállalhatnának az adott ország uniós kötödéseiben, illetve majdani csatlakozásában. Mindebből egyaránt profitálna Magyarország, a határon túli magyarok, és kifizetődő lenne az adott szomszédos országnak is. Kiemelkedő szempont a munkahelyteremtés, a vállalkozói kedv fokozása, valamint a befektetési lehetőségek megteremtése. Ezeket a célokat szolgálják a Gazdasági Együttműködési Programok, amelyek a határon túli befektetéseket, tőkekihelyezéseket, illetve a privatizációban való részvételt támogató és elősegítő kockázatitőke- és garancia-alapok létrehozását, Kárpát-medencei szintű gazdasági információs rendszer kialakítását, kistérségi, regionális, bilaterális, illetve Kárpát-medencei multilaterális gazdasági konferenciák, vállalkozói találkozók és szakmai kiállítások megszervezését foglalják magukba. A programpontok megvalósításakor testre szabott megoldásokat kell alkalmazni. Így például az EU-tag térségeken belül a magyarországi és határon túli gazdasági vállalkozások meghatározott üzleti célokra történő kooperációjára helyeződik a hangsúly, munkamegosztás alapján működő társulásokkal, gyártási, terjesztési, exportcélú vállalkozói összefogások kialakításával érhető el a versenyelőny. A később csatlakozó területeken a kistérségi gazdasági együttműködéseket támogató tőkeexport és a helyi vállalkozásokat beindító és azok fejlődését segítő tőkealap kerül előtérbe. A később csatlakozó, illetve a csatlakozásból egyelőre kimaradó területeken a konkrét gazdasági támogatási formák mellett az információ-átadás és a képzés jelenti a

Korszakhatáron 13 / 158 Határon Túli Magyarok Hivatala 2004. súlyponti feladatokat. Fontos, hogy az ott élők naprakész információkkal rendelkezzenek a gazdasági életet érintő folyamatokról, a vámszabályokról és -eljárásokról, a pályázati lehetőségekről, s minél szélesebb körben legyenek képesek igazodni az új helyzethez és kihasználni az adódó előnyöket. Elő kell mozdítani a határon túli térségekben a közös vállalkozások iránti fogadókészség javulását. A Gazdasági jellegű képzési és oktatási együttműködési programok közül ki kell emelni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szervezésében Az EU házhoz jön címmel folyó képzéssorozatot. Célja, hogy a romániai magyar kis- és középvállalkozások is tevékenyen részt vegyenek Románia európai uniós csatlakozásában. Az Az EU házhoz jön programon kívül előre megadott kérdéskörben tájékoztató fórumokra kerül sor Kárpátalján és a Délvidéken is. A magyarországi tőke befektetési motivációját számos tényező erősíti: piaci terjeszkedés, a vállalat értékének növelése, a kereskedelmi kapcsolatok bővülése, vállalati regionális pozíció megszerzése. A határon túli magyarság gazdaságfejlesztésében kiemelt feladatot ellátó Új Kézfogás Közalapítvány 2004-re vonatkozó támogatáspolitikája is az EU-csatlakozás következtében megváltozott helyzetre épül. A támogatásokban alapvető szempont a politikamentesség érvényesítése. A prioritások között szerepel az addicionális források bevonásának elősegítése, különös tekintettel az EU-forrásokra; a tulajdonszerzés elősegítése; a piacra jutás megkönnyítése; a versenyképesség elősegítése. A már EU-tag és a még nem EU-tag viszonylatokra eltérő stratégiai és megvalósítási elveket érvényesít a közalapítvány a munkahelyteremtésben és az intézményi rendszer kiépítésében is. Jó példa az EU-csatlakozással kapcsolatos pályázati lehetőségekre az Új Kézfogás Közalapítvány által kifejezetten az EU-s és nemzeti pályázatokra felkészítő oktatáshoz kapcsolódóan meghirdetett pályázat. Hasonló célokat szolgál az Illyés Közalapítvány idén meghirdetett célpályázata, amely az európai uniós pályázatoknál igényelt önrész előteremtéséhez nyújt támogatást. A kettős állampolgárság dilemmája a kormány célja változatlanul a szülőföldön való boldogulás segítése A kettős állampolgárság kérdése magyar viszonylatban a rendszerváltozáskor vált fontos témává. A belső jog gyakorlatilag nem tudja megakadályozni az állampolgárság megkettőződését, hiszen sok esetben ki sem derül, hogy ki milyen állampolgársággal rendelkezik a magyaron kívül. E megkettőződés mérséklése jogi értelemben csak kétoldalú megállapodásokkal érhető el. Magyarország a II. világháború után a többi szocialista országgal egyetemben a kettős állampolgárság teljes felszámolására törekedett, a rendszerváltozás után azonban felmondta e célból kötött kétoldalú egyezményeit. Az ENSZ égisze alatt létrejött multilaterális egyezmények nem a kettős állampolgárság felszámolását célozzák, hanem az abból adódó jogi problémák (így például a kettős kötelezettségek) kezelésére kínálnak fel különféle lehetőségeket, illetve az általa okozott hátrányok mérséklésének lehetőségeit szabályozzák.

Határon Túli Magyarok Hivatala 2004 14 / 158 Korszakhatáron A nemzetközi jog ugyanakkor egyre toleránsabb manapság a kettős állampolgárság megítélésében. E mögött elsősorban az a felfogás áll, hogy egy, vagyis a fennálló állampolgárság alapvető emberi jog. A kettős állampolgárság jogi tolerálása Európában eddig egyenes arányban állt az integráció mélyülésével, a napjainkban drámaian változó gazdasági körülmények azonban megváltoztathatják ennek terjedését az Unión belül, de legkivált azon kívül. Megjegyzendő, hogy a kettős vagy többes állampolgárságot toleráló államok is általában különbséget tesznek a területükön életvitelszerűen élő állampolgárok és az azzal csak átmeneti időszakokra kapcsolatba kerülők között. Az Európa Tanács vonatkozó egyezményében (1997) is a lakóhely minősége szolgál alapul arra, hogy ugyanolyan jogok és kötelességek vonatkozzanak a többes állampolgárra, mint az adott országban élőkre. Az egyetlen nemzethez való kötődés (az iránta való engedelmesség, lojalitás igénye) változatlanul jelen van a nemzeti jogokban. A kettős állampolgárság intézménye ma Magyarországon elsősorban a határon túli magyar kisebbségek védelmének eszközeként merül fel. A magyar kormányzatra mindjárt a rendszerváltáskor erőteljes nyomás nehezedett a kettős állampolgárságnak a határon túli magyarok részére történő kiterjesztése érdekében. A mellette leggyakrabban felhozott érv a határokon belüli magyar népesség rohamos elöregedése, illetve az immár megállíthatatlannak tűnő népességfogyás volt. Az ellenérvek között hangsúlyosan szerepelt, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése a határon túli magyarok tömeges elvándorlásához vezethet, ezért ellentétes azzal az eddig következetesen érvényesített nemzetpolitikával, amely szerint az anyaország célja a határon túli magyarok szülőföldön való megmaradásának és boldogulásának elősegítése. Mindazonáltal az utóbbi bő egy évtizedben sohasem szünetelt a vizsgálódás, modellkeresés és a meggyőző pro és kontra érvek utáni kutatás. A magyar állampolgárság kiterjesztése nagyon komoly kérdés, mert önmagán meszsze túlmutatva valójában a szülőföldön maradásról, illetve a Magyarországra vagy a fejlett világ más országaiba történő kivándorlásról is szól. Az áttelepülés könnyen szellemi, kulturális elitjétől foszthatja meg az érintett közösségeket. A határon túli magyarok kettős állampolgárságáról folytatott egyeztetéseken rendkívül fontos a demográfiai társadalmi politikai hatások alapos, mélyreható elemezése, a fenti szempontok sokoldalú mérlegelése. Megválaszolandó kérdés, hogy hosszú távon milyen módon hat az agyelszívás ( brain drain ) a csak később csatlakozó vagy perspektivikusan az EU-n kívül maradó országok magyar közösségeire. Nyilvánvalóan nem lehet nemzetstratégiai érdek az, hogy hosszú évszázadok óta magyarok lakta területek elveszítsék magyar etnikai, történelmi és kulturális jellegüket. Bizonyos politikai és szakértői körökben az elmúlt időszakban divatossá vált az a gondolat, amely szerint a hazánkban felmerülő esetleges munkaerőhiányt a szomszédos államokban élő magyarok köréből kellene akár szervezett formában, állami segítséggel pótolni. A kettős állampolgárság kérdésének kampányszerű napirenden tartása erősíti ezt az elképzelést, és alapjaiban rendezné át azt az évtizedes elvi

Korszakhatáron 15 / 158 Határon Túli Magyarok Hivatala 2004. politikai megállapodást, amely szerint a határon túli magyaroknak a szülőföldön történő megmaradása érdekében tett törekvéseit kell támogatnia a magyar államnak. Nyugat-Európában jó példákat találhatunk különféle, működő kisebbségi közösségi autonómiákra. A 2004 2006. évi magyar kormányprogram is egyértelműen kinyilvánítja: Támogatjuk a határon túli magyarságnak az európai gyakorlati megoldások szellemiségével egybevágó, a többség és kisebbség megegyezésén alapuló autonómia-törekvéseit. Nem találunk azonban példákat arra, hogy ezek az autonómiák egy másik állam állampolgárságával rendelkező személyeknek biztosítanának önigazgatást. A magyar állampolgárság határokon túlra történő kiterjesztése elveheti azt a hivatkozási alapot, azt az európai precedenst, amelyre támaszkodva a környező országokban élő magyarok kiépíthetnék közösségi autonómiáikat. A jelenlegi helyzetben sem egyszerű feladat autonómiát kiharcolni a határon túli magyar közösségeknek, ám tekintetbe véve a nyugat-európai mintákat, kétségkívül van realitása az autonómia-ügy sikerre vitelének. Ahhoz, hogy az autonómia hosszú távon is működőképesnek mutatkozhasson az adott területen élő teljes népesség számára, szilárd és tartós érdekközösséget kell biztosítania. Ez az érdekközösség pedig csupán a kölcsönös egyezkedések folyamatában alakulhat ki. Az ilyen alternatívák tényleges megvalósulásához a határon túli magyar közösségeknek szövetségeseket kell találniuk a többségi oldalon is, hiszen az autonómiák elfogadása a nemzeti parlamentek hatáskörébe tartozik. Ha a határon túli magyarok egyúttal magyar állampolgárokká is válnak, könnyen irreálissá válhat ez a vállalkozás. Mindezt figyelembe kell venniük azoknak a magyarországi és határon túli magyar politikusoknak és pártoknak, akik, illetve amelyek egyszerre szorgalmazzák az autonómia megteremtését és a kettős állampolgárság biztosítását. Magyarország az Európai Unió tagállamaként a határon túli magyarok érdekeivel összhangban kívánja megvalósítani céljait. Az érintetteknek akkor használunk a legtöbbet, ha a felesleges politikai csatározások mellőzésével, szükségtelen érzelmi felhangok és indulatok nélkül, szakértői szinten kezeljük a magyar állampolgárság kiterjesztésének kérdését, és így próbálunk meg pragmatikus, alkalmazható megoldásokat találni. Nemzeti céljaink nem ellentétesek az egyesült Európa érdekeivel. A Külügyminisztérium szakértői elkészítették az európai uniós tagországok kettős állampolgársági gyakorlatára vonatkozó jogszabályok összesítését. Az elemzésből kitűnik, hogy az illető országokban van-e kettős állampolgárság, és ha igen, milyen módon szerezhető ez meg. Az elemzés kitér a bennünket körülvevő országok gyakorlatára is. A kettős állampolgárság intézménye nem hozható létre a magyar törvényhozás és kormányzat egyoldalúan kinyilvánított akaratával. Az intézményt a nemzetközi jog, valamint a Magyarországgal szomszédos államok joggyakorlatának keretei között is el kell helyezni.

Határon Túli Magyarok Hivatala 2004 16 / 158 Korszakhatáron 2003. október 27-én szakértői megbeszélések kezdődtek a Külügyminisztérium és a vajdasági magyar szervezetek képviselői között a kettős állampolgárságról. A Külügyminisztérium delegációját a tárca jogi szolgálatának irányítója vezeti, az öt vajdasági magyar szervezet képviseletében jogászok alkotják a küldöttséget. Az egyeztetések második fordulójára 2003. november 27-én került sor. A Magyar Tudományos Akadémia szakmai vitafórum-sorozata a történelemtudománytól a nemzetközi jogig terjedően vizsgálta a kettős állampolgárság európai példáit és azok alkalmazhatóságát Magyarországon. A tanácskozásokon a kormányzat is képviseltette magát. A kettős állampolgárság intézménye kapcsán pontosan meg kell határozni, hogy ez az intézmény vajon a magyar választójogot és társadalombiztosítási rendszert is kiterjesztené a kettős állampolgársággal rendelkező magyarokra, vagy csupán más előnyöket például szabad magyarországi munkavállalást és áttelepülést biztosítana az érintetteknek. Az állampolgárság kiterjesztése adott esetben annak végiggondolását is igényli, hogy milyen védelmet tud nyújtani a magyar állam egy olyan magyar állampolgárnak, aki nem az ország területén él. A magyar állampolgárság kedvezményes megadásakor figyelembe kell venni azt is, hogy az igénylő jelenlegi hazája tudomásul veszi-e a második állampolgárság megadását. Ukrajnában például a kettős állampolgárságot a jogrend tiltja, azaz ha egy ukrajnai magyar állampolgárságot kap, akkor megfosztják az ukrán állampolgárságától. Az állampolgárság az állampolgári jogok létesítése mellett kötelezettségeket (például adózás, katonai szolgálat) is magával von. A kettős állampolgárság érdekében népszavazási aláírásgyűjtést kezdeményezett a Magyarok Világszövetsége. 2004. augusztus 27-ei ülésén az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyarok Világszövetsége által összegyűjtött érvényes aláírások száma meghaladja az országos népszavazás megtartásához az Alkotmányban előírt számot. 2004. szeptember 13-án az Országgyűlés egyhangú szavazással ügydöntő népszavazást rendelt el a kettős állampolgárság ügyében. A népszavazáson felteendő kérdés így hangzik: Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással kérelmére magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. szerinti»magyar igazolvánnyal«vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja? A népszavazás kiírását valamennyi frakció támogatta, a kettős állampolgárság ügyében ugyanakkor eltértek az álláspontok. Az Alkotmánybíróságon egy magánszemély megtámadta a referendum kiírásáról szóló országgyűlési határozatot. A taláros testület döntése amely szerint a népsza-

Korszakhatáron 17 / 158 Határon Túli Magyarok Hivatala 2004. vazás kiírásának nincs akadálya 2004. október 26-án megszületett, így a köztársasági elnök megjelölheti a szavazás napját. A határon túli magyarok helyzete a demográfiai kutatás eredménye A határon túli magyarokkal kapcsolatos politika irányát szükségszerűen meg kell, hogy határozzák azok a folyamatok, amelyek az elmúlt évtizedben a legmarkánsabban jellemezték a határon túli magyar közösségek életét. Ezek közül az egyik legszembeötlőbb és legfájdalmasabb jelenség a határon túli magyar közösségek drasztikus fogyása. Az elmúlt évtizedben kb. 300 ezer fővel csökkent a Kárpát-medencei magyarság lélekszáma. Ez annyit tesz, hogy egy évtized alatt másfélszer annyi magyar tűnt el, mint ahány magyar Kárpátalján, Horvátországban és Szlovéniában együttvéve él. A környező országokban lezajlott 2001 2002. évi népszámlálások eredményei szerint Romániában 193 ezerrel, Szerbiában 50 ezerrel, Szlovákiában 47 ezerrel, Ukrajnában és Horvátországban közel 6 ezerrel, Szlovéniában pedig több mint 2 ezerrel kevesebb a magyarok száma, mint volt tíz évvel ezelőtt. Első pillantásra talán úgy tűnhet, hogy egyes országokban például Horvátország vagy Szlovénia esetében a fogyás nem jelentős, ám ezekben az országokban a többi szomszédos országhoz viszonyítva meglehetősen kis lélekszámú a magyar közösség, így még ez az 1 2 ezres fogyás is azt jelenti, hogy 25 26 %-kal lettek kevesebben az ott élő magyarok. Egy közösség ilyen mértékű zsugorodása mind lélektanilag, mind a megmaradás szempontjából kritikussá válhat. A szomszédos országokban élő magyarok megdöbbentő ütemű fogyása indította a Határon Túli Magyarok Hivatalát arra, hogy egy átfogó kutatás keretében felmérje a Kárpát-medencei magyarság etnodemográfiai helyzetének alakulását az 1990-es években, megvizsgálja a közösség fogyásának okait, és kísérletet tegyen arra, hogy meghatározza a magyarság várható számát az elkövetkező húsz évben. A HTMH két kutatóintézetet kért fel a szakmai munka elvégzésére: a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetét és a Teleki László Intézetet. A két intézet a szakterületének és tevékenységi körének megfelelően vett részt a projektben, az általuk végzett kutatások és részmunkák egymásra épültek, a munkát a HTMH Stratégiai és Elemző Főosztálya koordinálta. A program 2002. december 1- jén indult és 2004 májusában fejeződött be. A mintegy egyéves kutatás azzal a céllal folyt, hogy következtetései alapján Magyarország azonosíthassa azokat a cselekvési irányokat és konkrét intézkedéseket, amelyekkel hozzájárulhat a kedvezőtlen tendencia megállításához, esetleg megfordításához. A Teleki László Intézet a szomszédos országokban 1990 és 2002 között elvégzett népszámlálások statisztikai adatait elemezte, és dolgozta fel országonként. A magyarság lélekszámának változásait összetett módon vizsgálta, figyelembe véve a születés és halálozás arányából adódó természetes fogyást, a magyarság kormegoszlását,

Határon Túli Magyarok Hivatala 2004 18 / 158 Korszakhatáron a vegyes házasságok arányát, az adott ország kisebbségpolitikájának alakulását, az asszimilációs hatásokat, a magyar közösség jövőképének változását. Tekintettel volt azokra a különbségekre is, amelyek az egyes országokban eltérő módszerekkel folytatott népszámlálások eredményeiből adódnak, és amelyek megnehezítették az öszszehasonlítást. Ide tartozik például különböző kategóriák (székely/magyar) szerepeltetése a kérdőíveken vagy az a körülmény, hogy a kérdőívet az érintettek vagy pedig kérdező biztosok töltik ki. A vizsgálat kiterjedt a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény lehetséges demográfiai hatásaira is. A Romániával foglalkozó tanulmány emellett kitér például az erdélyi magyarok kivándorlási potenciáljának az elmúlt évtizedben megfigyelhető változására, a kivándorlás és a kedvezménytörvény által biztosított jogosítványok összefüggéseire, a migrációs szándék gazdasági kontextusa és az etnicitás összefüggéseire. Foglalkozik az elmúlt években kialakult migrációs stratégiákkal, a munkavállalói és tanulmányi migráció alakulásával, az iskoláztatási nyelv megválasztásának szociológiai hátterével és a migrációra visszavezethető népességveszteség volumenével. A felvidéki magyarság demográfiai mutatóit vizsgáló tanulmány kitér a Szlovákiában élő magyarok gazdasági aktivitására, szociális összetételére, iskolai végzettség, gazdasági ágazatok és foglalkozási csoportok szerinti megoszlására, illetve az asszimilációs folyamatok egyes aspektusaira. A délvidéki magyarokra vonatkozó tanulmány egyebek között bemutatja a nemzetiség és vallás összefüggéseit, részletezi a korábbi jugoszláv kategória sajátos torzítását a nemzetiség szerinti megoszlás változásában, a horvátországi tanulmány pedig foglalkozik a délszláv háborúnak az etnikai arányok változását és a migrációt befolyásoló következményeivel. A kárpátaljai magyarsággal foglalkozó tanulmány szintén kitér a helyi sajátosságokra, így például arra, hogy a Szovjetunió szétesését követően létrejött független Ukrajnában eddig csupán egy népszámlálásra került sor 2001-ben, a korábbi népszámlálások eredményeivel való összevetést viszont nehezíti, hogy egyesek csak az anyanyelvre kérdeztek rá, mások viszont csak a nemzetiségre. Az elkészült ország-tanulmányok legfontosabb tanulságait egy, az egész Kárpátmedencére vonatkozó, összehasonlító záró tanulmány foglalja össze. (Lásd a 7. számú függelékben.) A Teleki László Intézet létrehozta azt a szomszédos országok magyarságára vonatkozó népszámlálási adatbázist, amelynek alapján a KSH Népességtudományi Kutatóintézete elvégezhette a magyarság várható létszámának előreszámítását a 2000-től 2020-ig terjedő időszakra. A Népességtudományi Kutatóintézet által végzett előreszámítás nem pusztán hozzávetőleges becslés vagy prognózis, hanem egy olyan, az ENSZ által kidolgozott tudományos módszer, amelynek segítségével egy kiválasztott jövőbeli időszakra nézve

Korszakhatáron 19 / 158 Határon Túli Magyarok Hivatala 2004. alig néhány százalékpont eltéréssel meghatározható egy adott népesség lélekszáma, nem és kor szerinti összetétele. A kutatási projekt keretében a Népességtudományi Kutatóintézet nem csak a magyar nemzetiségűeket illetően végzett előreszámításokat, hanem az adott ország teljes népességére nézve is. Vizsgálta továbbá az adott országban zajló demográfiai folyamatok hatását az említett népességi csoportokra. A kutatás keretében a KSH Népességtudományi Kutatóintézete elkészített egy olyan demográfiai szoftvert, amelynek segítségével meghatározható, hogy a Kárpátmedencei magyarság várható létszáma hogyan alakul az elkövetkező húsz évben, ha tetszés szerint változtatjuk a népességszámot befolyásoló tényezőket (termékenységi mutató, halandóság, migráció, asszimiláció stb.). A KSH NKI a szoftverhez egy összefoglaló tanulmányt (8. számú függelék) is készített, amely kiindulásképpen három előreszámítási változatot mutat be: egy alapváltozatot (közepes termékenység, közepes élettartam, közepes vándorlási egyenleg mellett hogyan alakul a magyarok népességszáma országonként és a Kárpátmedencében), egy optimista változatot (miként alakul a népességszám, ha az elkövetkező években a lehető legjobban alakul minden mutató, vagyis nő a gyermekszám, csökken az elvándorlás stb.) és egy pesszimista változatot (mi várható, ha a mutatók kedvezőtlenül alakulnak). A Népességtudományi Kutatóintézet emellett olyan demográfiai forgatókönyveket is kidolgozott, amelyekből kiderül, hogy a népességszámot befolyásoló említett tényezők milyen változtatására lenne szükség a magyarság létszámmegőrzésének biztosításához. Megállapítható, hogy a magyarság jelenlegi demográfiai helyzetében nincs lehetőség arra, hogy csak az egyik vagy csak a másik komponens változtatásával elérjük a létszámfogyás megállítását. Ezért a KSH NKI az összes tényező kiegyensúlyozott változtatásával hozta létre az ún. létszámfenntartó forgatókönyvet. Ez egyúttal tükrözi számításaik végső konklúzióját is: milyen demográfiai prioritásokat kellene szem előtt tartani a magyarság-politikának? Mit kellene tenni a Kárpát-medencei magyarság létszámának megőrzéséhez az elkövetkező két évtizedben? A kutatás eredményei érdekes tanulságokkal szolgálnak arra nézve, hogy az egyes országokban mi volt a fő oka a magyarság lélekszáma csökkenésének, és rámutatnak arra is, hogy a fogyás országonként más és más okokra vezethető vissza. A migráció, közelebbről a Magyarországot érintő vándorlás teszi ki a fogyás csaknem felét a Vajdaságban, közel harmadát Kárpátalján és több mint negyedét Romániában. Ugyanakkor kevésbé jellemző a Magyarországra irányuló migráció a felvidéki magyarságra, ahol a csökkenés csaknem fele (vélhetően) az identitásváltással magyarázható. Jóllehet, ez a köztudatba kevésbé ivódott be, a migráció és az asszimiláció mellett a természetes fogyás (vagyis az alacsony születési arány, illetve magas halálozási arány) is igen jelentős szerepet játszik a határon túli magyarok számának csökkenésében. Kárpátalján a csökkenés csaknem kétharmada, Romániában és a Felvidéken pedig körülbelül fele a természetes fogyásra (ezen belül az igen alacsony gyermek-

Határon Túli Magyarok Hivatala 2004 20 / 158 Korszakhatáron számra) vezethető vissza. Akad olyan határon túli magyar közösség is, ahol a természetes fogyás csupán kis részét teszi ki a csökkenésnek, és ahol bár a születések száma a migráció és az identitásváltás miatt összességében csökkent a szülőföldön maradók körében a gyermekvállalási hajlandóság valamelyest emelkedett az utóbbi évtizedben. Ez sajátos módon éppen a háborúk sújtotta Szerbiában élő magyarok körében fordult elő. Mindez azt támasztja alá, hogy differenciált, az adott közösség helyzetének sajátosságait szem előtt tartó megközelítésre van szükség a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikában. A kapcsolatok élő szövedéke sokszínű magyar magyar együttműködés A határon túli magyar közösségek jogainak és érdekeinek védelme iránti igény teremtette meg a mindenkori magyar kormány és a szomszédos államokban működő érdekképviseleti szervezetek vezetői között a folyamatos párbeszédet. A kormány számára a magyar magyar kapcsolattartás legfontosabb keretét a Magyar Állandó Értekezlet jelenti. A MÁÉRT a kedvezménytörvény létrehozásának folyamatában vált a Kárpát-medencei magyarság csúcsfórumává. A kedvezménytörvény módosítását tartalmazó zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a MÁÉRT Együtt a nemzettel, együtt Európával címmel 2003. május 24-én megtartott, VII. ülése. A dokumentumot három párt, illetve szervezet képviselője Németh Zsolt (Fidesz Magyar Polgári Szövetség), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) kivételével valamennyi résztvevő aláírta. Az ülésen a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői megvitatták a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosításáról készült javaslat tervezetét. Álláspontjaikat kifejtve egyetértettek abban, hogy meg kell őrizni a törvény eredeti céljait, azaz a határon túli magyarság identitása megőrzésének és szülőföldön való megmaradásának segítését. Támogatták, hogy a törvény Magyarország és más államok EU-taggá válása után is érvényben maradjon, és a Magyar Igazolvány jelentősége semmilyen formában ne sérüljön. A határon túli magyarság és Magyarország jelenlévő képviselői emlékeztettek Magyarországnak arra a törekvésére, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtása a nemzetközi jog alapelveivel, a mértékadó európai megoldásokkal és az érintett szomszédos országok szuverenitásának tiszteletben tartásával szolgálja alapvető céljainak megvalósítását. Az ülésen elfogadott zárónyilatkozat üdvözölte a Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló szerződés 2003. április 16-án Athénban történt aláírását, mint olyan, történelmi jelentőségű eseményt, amely utat nyit a magyarság európai keretekben történő újraegyesítéséhez. Az aláíró felek üdvözölték, hogy Magyarországgal együtt az Európai Unió tagjává válik többek között Szlovákia és Szlovénia,