Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2009

Tartalomjegyzék 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1.1. A NEVELÉSI-OKTATÁSI MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI... 4 1.1.1. Küldetésnyilatkozat... 4 1.1.2. Pedagógiai alapelvek... 4 1.1.3. A nevelési-oktatási munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 1.1.4 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei... 7 1.2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS FELADATAI... 9 1.3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS... 13 1.4. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI PROBLÉMÁK KEZELÉSE... 16 1.5. TEHETSÉGGONDOZÁS... 18 1.6. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK... 21 1.7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA... 24 1.8. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 25 1.9. ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS... 27 A.) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 27 B.) A tanulók ellenőrzése, értékelése... 27 C.) Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött súlya... 29 D.) A tanulók felkészüléséhez előírt otthoni írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei... 30 E.) A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése... 30 1.10. AZ ISKOLA-SZÜLŐ-TANULÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI... 32 1.11. ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ... 35 1.12. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM... 76 1.13. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM... 94 1.14. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM... 110 1.15. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV... 111 1.16. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 112 1.17. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK... 114 2. HELYI TANTERVEK... 117 2.1. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 117 2.1.1. Bevezetés... 117 2.1.2. Képzési- és vizsgarendszerünk... 120 2.1.3 Középszintű érettségi vizsgakövetelményei... 121 2.1.4. Nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások... 171 2.1.4.1 Iskolai sportkör... 171 2.1.4.2 Tanulmányi kirándulások... 171 2.2. TANTERVEK... 173 2.2.1. SZAKISKOLAI ÓRATERVEK... 174 2.2.1.1. Általánosan képző évfolyamok (9-10. osztály)... 174 2.2.1.2. Szakmai program (CD-n)... 175 2

2.2.1.2.1. Kereskedelem-marketing szakmacsoportban... 176 2.2.1.2.2. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban... 177 Pincér /OKJ száma: 33 7822 01/... 177 Cukrász /OKJ száma: 33 7826 01/... 178 Szakács /OKJ száma: 33 7826 02/... 180 2.2.2. SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERVEK... 183 2.2.2.1. Általánosan képző évfolyamok (9-13. osztály)... 183 2.2.2.2.1. Érettségire épülő középfokú képzések tantervei... 186 2.3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 188 2.4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI... 189 2.4.1. Szakiskola... 189 2.4.2. Szakközépiskola... 189 2.4.3. Átjárhatóság az iskola tagozatai között... 190 3. PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK, ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK MÓDJA ÉS IDEJE... 191 4. ZÁRADÉKOK... 191 4.1 Az iskolaszék nyilatkozata... 192 4.2 A diákönkormányzat nyilatkozata... 192 5. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE... 193 6. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY... 194 Mellékletek: 1. számú melléklet: Eszközök, felszerelések jegyzéke a Pedagógiai program végrehajtásához 2. számú melléklet: Minőségirányítási program 3. számú melléklet: Osztályfőnöki órák témakörei; Ajánlott irodalom 4. számú melléklet: Szakiskola általánosan képző évfolyamainak tantervei 5-13. számú melléklet: Szakiskola szakképző évfolyamainak tantervei 14-16. számú melléklet: Szakközépiskola közismereti tantervei 17. számú melléklet: Kereskedelem-marketing szakmacsoportos tantervei 18. számú melléklet: Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport tantervei 19-24. számú melléklet: Érettségire épülő középfokú képzések tantervei 25-27. számú melléklet: Felsőfokú szakképzések tantervei 3

1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1. A nevelési-oktatási munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 1.1.1. Küldetésnyilatkozat Intézményünk általános és szakmai képző iskola, mely kereskedelem-marketing, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban alap-, közép- és felsőfokú szakképesítés megszerzésére készít fel. iskolánk a 21. század követelményeinek megfelelően a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodni tudó aktív szerepvállaló képességgel és fejlett önértékeléssel, empátiával rendelkező tanulókat kíván oktatni és nevelni. Az általános képzés során célja, hogy a tanulók olyan szintű tudás birtokába jussanak, - melyre a szakmai felkészülésük építhető, - melynek alapján dönteni tudnak pályaválasztásukról. A szakképzés célja, hogy végzőseinket versenyképes munkaerőpiaci pozícióba hozzuk. 1.1.2. Pedagógiai alapelvek Nevelő-oktató munkánk csak úgy lehet hatékony, ha pedagógusaink - nyitottak az új ismeretek befogadására, - siker- és teljesítményközpontúak, - személyiségfejlesztő módszereket alkalmaznak, - akarnak és tudnak csoportban dolgozni, - elfogadják, hogy a tanárszerep megváltozásával nem mindenható irányító a pedagógus, hanem támogató, mentor, tudásszervező. A képzési időszak végén olyan fiatalokat szeretnénk kibocsátani, akik képesek tudásukat alkotó módon használni, továbbfejleszteni, be tudnak illeszkedni környezetükbe, képesek az aktív alkalmazkodásra, nyitottak a világ dolgaira. Céljaink megvalósítása érdekében - közvetítjük az általános és szakmai ismereteket erkölcsi értékeket helyes magatartási normákat - megismertetjük a tanulási technikákat 4

a kommunikációs technológiák korszerű eszközeit (informatikai, idegen nyelvi, média, stb.) - fejlesztjük tanulóink gondolkodását, hogy értelmes és kreatív legyen, kommunikációs és manuális képességét, folyamatos igényét a tanulásra, döntési képességét, érdeklődését mások és a világ dolgai iránt, egészséges életmódra törekvését, akaraterejét. - sokoldalú együttműködésre törekszünk a tanulókkal a szülőkkel környezetünk gazdasági szervezeteivel (vállalkozások, kamara, munkaügyi szervek) a fenntartóval. 1.1.3. A nevelési-oktatási munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A pedagógiai elvekkel összhangban nevelési-oktatási tevékenységünk során fontos cél: - a kompetencia-alapú oktatás bevezetése és az egész iskolára való kiterjesztése. a HEFOP 3.1.3. Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra Pályázat keretében alkalmazott módszereket ennek érdekében a szakiskolai tagozaton kívül a szakközépiskolai tagozat Kereskedelemmarketing szakmacsoportú osztályra is kiterjesztjük, a matematika és a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területeken. - Anyanyelvi kommunikáció (szövegértő, kritikai olvasás fejlesztése; hiszen ez a kompetenciaterület az alapja minden ismeretszerzésnek és tanulásnak) - Idegen nyelvi kompetencia ( fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül, más kultúrák megértése. ) - Matematika kompetencia (a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége; matematikai fogalmak, össze-függések alkalmazása a mindennapokban is) - Digitális kompetencia (az IST magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén) - Természettudományos kompetencia (fenntartható fejlődés) 5

- Hatékony, önálló tanulás (új ismeretek szerzése, feldolgozása és útmutatások keresése, alkalmazása) - Szociális és állampolgári kompetencia (harmónikus életvitel és közösségi beilleszkedés, a társadalmi folyamatokról kialakított tudás aktív felhasználása, közéleti életben való részvétel) - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (kreativitás, az újításra való beállítódás és kockázatvállalás; pozitív gondolkodás) - Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (a művészi önkifejezés sokfélesége iránti nyitottság) - tanulóink motiváltságának javítása: Ennek érdekében alkalmazzuk az oktatás korszerű eszközeit (média, informatika, stb.), változatos módszereket, szervezeti formákat (tanulmányi kirándulás, szakmai napok, kiállítások látogatása, nemzetközi kapcsolatok, projekt módszer, stb.). - a magatartási, neveltségi szint emelése: Követendő példa állítása. A megfelelő alkalmak megteremtése az elismeréshez, nemcsak büntetés, hanem dicséret is. Az azonosságtudat, normatudat fejlesztése (isk. közösséghez tartozás szimbólumai). - használható tudás kialakítása: Képzésünk gyakorlatorientált legyen. Vonjuk be a gazdaság szereplőit az oktatásba, vigyük ki a tanulókat a gyakorlat színtereire. Alkalmazzunk olyan formákat, melyben a gyakorlatot képezzük le (learning by doing, taniroda), végezzünk valós gyakorlatot (tanétterem, tankonyha, tanbolt, kabinet, tanszálló). - tanulási technikák megtanítása: Különböző képességű tanulók, különböző tantárgyak más-más módszerekkel jutnak eredményre (differenciált foglalkozás a tanulókkal, kooperatív technikák, személyiségfejlesztő módszerek). - kommunikációs technológiák megismertetése: Tantervi oktatásunkban legyen hangsúlyos az informatikai alapismeretek elsajátíttatása. Használjuk ki az Internet adta lehetőségeket tudatosan támaszkodva rá tanításunkban (az információszerzés sajátos módja), adjunk minél több lehetőséget, értelmes feladatot ezek alkalmazására. Szakmai irányultságunknál fogva kiemelt célunk az idegen nyelvi képzés hatékonyságának biztosítása. Az angol és német nyelvből a tanulók szintjének megfelelő kommunikációs készség elérése. Ne végezzen úgy tanuló, hogy alapvető, hétköznapi szituációkban nem boldogul legalább egy idegen nyelven. 6

- médiatudatosság kialakítása: Találjuk meg a média- és mozgóképkultúra terjesztésének helyét oktatási struktúránkban, különös figyelmet fordítva az eligazodás segítésére a sajtó, rádió, televízió világában (tanóra, szakkör, stb.). - hazafias és globális gondolkodás összhangja: Építsük be oktató-nevelő tevékenységünkbe a hazafias és európai gondolkodás, a környezettudatosság (kistérségi problémák, egészségmegőrzés, stb.) témakörét (tanóra, szakkörök). - nevelő-oktató munkánk irányáról, eredményességéről legyen állandó külső visszajelzésünk: A diákönkormányzat működése segítse az iskola nevelő-oktató munkáját. Szervezze a diákok szabadidős tevékenységét, teremtsen fórumot a pedagógus és diáktársadalom együttműködéséhez. Tartsunk fenn állandó munkakapcsolatot a szülőkkel (SZMK), a gazdasági környezetünkkel (társadalmi fórum) a fenntartóval. - az intézményi esélyegyenlőség megteremtése: Mindenkire szükség van, de mindenkire másképp. (befogadó) integrációt alkalmazó közösség kiépítése. 1.1.4 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira. Az intézmény céljainak megvalósításához az alábbi eszközök alkalmazását tartja a legfontosabbnak: - Humán szakközépiskolai és szakiskolai képzéseinkben a kulcskompetenciák fejlesztését segítő kooperatív tanítási-tanulási módszerek alkalmazása és a tanulók egyéni tanulási képességének fejlesztése. Ezeknek a módszereknek az alkalmazása a szakmai képzéseinkben is szükségszerű, mivel a team munkára, együttműködésre nevelést is elősegítik. Mindezekhez szükséges a pedagógusok szemléletformálása, a tanulást segítő, menedzselő filozófia elterjesztése és alkalmazása. - A tanulási képesség fejlesztését a tanulás-technikai tréning és tanácsadás segíti a szakközépiskolai képzéseink során. - A rendszeres és tervezett tudásszint mérés alkalmazása elengedhetetlen. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. 7

- Szakmai képzéseinkben a moduláris rendszer teljes mértékű bevezetése. A moduláris rendszer adta lehetőségek szakmák közti átjárhatóság, a formális, informális és non-formális úton megszerzett tudás beszámítása, ezáltal a szakmai karriertervezés- és építés idő- és költségkímélő megvalósítása, az aktív munkaerő-piaci részvétel feltételeinek biztosítása és kihasználása a tanulók érdekeinek maximális figyelembe vételével. - A szakmai képzések kompetencia profiljaiban megfogalmazottak elsajátításának eszköze a területi gyakorlat. Szakmai képzéseink gyakorlatait tanulóink az intézményegységek és a gyakorlati helyek közti együttműködési megállapodás, illetve tanulószerződések alapján töltik le. A gyakorlóhelyekkel intézményegységeink már régóta nagyon jó munkakapcsolatban vannak, ami garancia a gyakorlati követelmények teljesítésére. Gyakorlóhelyeinken gyakorlatvezetők és szakoktatók, valamint diplomás szakemberek segítik tanulóinkat a szakma elsajátításában az ismeretek, tapasztalatok közvetítésével. Az elméleti képzés és a gyakorlati követelmények összehangolására folyamatosan törekszünk. - A szakképzés fejlesztési folyamat eredményeként bevezetésre kerülő szakmai képzések lehetővé teszik a munkaerő mobilitását az Unión belül is. A szakképzések keretében tanított idegen nyelv további segítséget jelent mind az itthoni, mind az uniós munkavállalásra. A modularitás lehetővé teszi számukra, hogy később teljes szakképesítést is szerezzenek. 8

1.2. Személyiségfejlesztés feladatai Személyiség: az öröklött és szerzett tulajdonságaink, a szocializáció útján elsajátított értékeink, beállítódásaink, szokásaink összessége. A Közoktatási törvény 2. (4) kimondja, hogy az iskola felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséért. Így személyiségfejlesztési feladatainkat a hagyományos csoportosítás szerint folytatjuk mind a tanítási órákon, mind a tanórán kívüli elfoglaltságok számtalan lehetőségét kihasználva: 1.) Az értelmi nevelés terén fő feladatunk - az alapkészségek fejlesztése, hiszen tanulóink többsége nem rendelkezik az írás-olvasás-számolás magabiztos használatának képességével. (A tanulási nehézségek hátterében is főként ez áll.); - ki kell alakítanunk a jó tanulási módszereket, javítani az önálló tanulás eredményességét; - a mechanikus sémák használatáról a problémamegoldásra, gondolkodásra szoktatni diákjainkat; - képessé tenni a tanulókat és igényt kialakítani bennük az információszerzésre, a folyamatos tanulásra életük során. (Life long learning). Eszközeink: A felvett tanulók típusainak felmérése (auditív-vizuáliskinetikus) után a kapott eredményhez igazítjuk tanítási módszereinket a szemléltetésben, munkáltatásban, a tanulók közötti differenciálásban. Segítünk az adott típusnak megfelelő tanulási technikák kialakításában. Kiselőadások, könyvtár- és internethasználat stb. lehetőségével az új audiovizuális környezetet is értő, szelektíven használó fiatalokat szeretnénk nevelni. 2.) Az érzelmi nevelésnek egész pedagógiai programunkban is prioritást kell élveznie. A napjainkban tapasztalt felgyorsult élettempó, az értékek válsága, tanulóink szociális háttere ismeretében szükségesnek érezzük, hogy az IQ mellett az érzelmi (EQ) és a szociális intelligencia fejlesztése kiemelt hangsúlyt kapjon. Az önismeretfejlesztés és diákjaink minél jobb megismerése segít abban, hogy erősségeikgyengeségeik ismeretében reális terveik legyenek, kézben tarthassák saját pályaépítésüket valamint interperszonális kapcsolataikban konfliktusaikat csökkenteni, illetve kezelni tudják. Célunk, hogy ismerjék az egyetemes és a nemzeti kultúra eredményeit, értékeit, legyenek nyitottak! 9

Javuljon empátiás készségük, felelősségérzetük önmaguk cselekedetei és egymás iránt, toleranciájuk (akár különböző kultúrák, vallások, másság iránt). Eszközeink: egyéni feladatok osztály és nagyobb diákközösségben, tartalmas, szép ünnepségek, részvétel országos és nemzetközi kapcsolatok ápolásában, önismeretfejlesztő, illetve szituációs játékok és mindenekelőtt beszélgetések tanulóinkkal tanulócsoportokban vagy szükség esetén egyénileg, bizalmas, jó légkör kialakítása, megfelelő tanár-diák viszony. (Kívánatos lenne a jövőben iskolapszichológus alkalmazása is a pedagógusok munkájának szakmai segítésére.) 3.) Esztétikai, környezeti nevelésünk célja, hogy - tanítványaink megjelenésükben, környezetük kialakításában igényesek legyenek, - a szépre, ízlésesre fogékonyak, - óvják környezetüket, - kialakuljon környezettudatos magatartásuk (lásd Környezetnevelési program), - ismerjék, értsék és becsüljék a kulturális-művészeti értékeket. Eszközeink: a személyes példaadás, tantermek, gyakorlati munkahelyek kialakítása, tanórai, illetve gyakorlati munkához kapcsolódó szépérzékfejlesztés, ének-zene, rajz, mozgóképkultúra tanítása, kiállítások, színházlátogatások, saját iskolai rendezvények, kirándulások (biológiaföldrajz-környezetvédelem tanulmányok). 4.) A munkára nevelés terén is egyre nagyobb szerep hárul az iskolára, mivel a munkanélküliséggel sok családban megszűnt a rendszeres, munkás élet példája, valamint a szakképzés átalakulásával néhány évvel későbbre tolódik a munkába járás mindennapi gyakorlata. Így feladatunk az iskolában rendszeres, pontos, folyamatos munkára nevelni tanulóinkat, kialakítani, illetve fokozni kötelességtudatukat, munkaeszközei rendbentartását, igényességüket a munkavégzésben, mind szellemi, mind gyakorlati munkájuk során. Eszközeink: rendszeresen ellenőrzött házifeladatok, esztétikus füzetvezetés, rendben tartott taneszközök (pl.: becsomagolt könyv-füzet) megkövetelése, pontos óra- és munkakezdés, megfelelő felszereltség, munkafegyelem. 10

5.) A családi életre nevelés feladatai: - a család, mint érték tudatosítása (az ezen a területen mutatkozó hiányosságok pótlása, hiszen nagyon sok tanítványunk csonka- vagy nem működő családban él.); - nemi identitás kialakításának segítése, nőies nő és férfias férfi nevelése; - a klasszikus női és férfi szerepek megismertetése; - a biológiai érettség folyamatának ismeretei mellett az érzelmi- és társadalmi - szociális érettség - mint a családalapítás feltételeinek tudatosítása; - felkészítés a családban betöltött anya, illetve apa szerepre; - különös hangsúlyt adva a felelősséggel vállalt kapcsolatok szükségességének; - a család funkcióinak megismertetése (gazdasági- és nevelő funkciók). Eszközeink: az osztályfőnökök munkáját elsősorban a biológia szakos tanárok segítik (a káros szenvedélyek és következményeik, a korszerű fogamzásgátlás, optimális családtervezési modell, stb. megismertetésével), de igen jó az együttműködés az ifjúsági védőnővel, az Egészséges Ifjúságért Alapítvány munkatársaival (sőt az egyházak egyes képviselőivel) akik osztályfőnöki órákon, illetve szülői értekezleteken keresik meg a tanulócsoportokat és szüleiket. A gazdasági tantárgyakat tanítók az életvezetéshez, a családi gazdálkodáshoz adhatnak segítséget. 6.) A testi nevelés (lásd: Egészségnevelési program) A fenti területekkel szorosan összekapcsolódva segíti a tanulók testilelki-szociális fejlődését. Nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel. Segíti azoknak a szokásoknak a kialakulását, melyek az ember egészségi állapotát javítják. Eszközeink: személyi- és munkahelyei higiénia követelményeinek ismerete és alkalmazása, a mozgás szeretetének, örömének, a mozgás iránti igénynek a kiépítése elsősorban testnevelési órákon, de tanórán kívüli sportfoglalkozások, versenyek, kirándulások keretében is. 7.) Erkölcsi-hazafias nevelésünk régóta kiemelt terület. Ünnepélyeink megrendezésével, hagyományaink ápolásával, kirándulások szervezésével arra törekszünk, hogy - minden tanulónk ismerje meg és becsülje nemzeti kultúránk nagymúltú értékeit, - szűkebb-tágabb szülőföldje hagyományait, jellegzetességeit, történelmét, hírességeit, - mindez alapozza meg tanulóinkban a nemzettudatot, 11

- mélyítse el a hazaszeretetet, - ösztönözzön történelmi-, kulturális-, vallási emlékek, hagyományok feltárására, ápolására, - alapvető erkölcsi értékek tiszteletére. Összességében A NAT-ban képviselt értékek életkori sajátosságokhoz igazodó feldolgozásával megalapozzuk a tanulók műveltségét, fejlesztjük önismeretüket, együttműködési készségüket, hozzájárulunk életmódjuk, hagyományos, alapvető emberi értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához minden tanítási órán a tantárgy adta lehetőségeket kihasználva, az osztályfőnöki órákon pedig külön tematika szerint felépítve (szakirodalom ajánlással). 12

1.3. Közösségfejlesztés A társadalom alapja a közösség. Elsődleges közösségünk a család, majd a különböző életkoroknak megfelelően iskolai, munkahelyi stb. Egy-egy közösséghez különböző érdeklődés és cél miatt is tartozhatunk, ilyen például a vallási, sport, politikai, tudományos, művészeti stb. Közösséghez az azonos érdeklődés, szemlélet, nézet, életkor, társadalmi, nemi erkölcsi, politikai, vallási, szociális helyzetünk miatt tartozunk vagy tartozhatunk. Közösséget egy azonos nézetet vagy célt szolgáló személyek alkothatnak. Minden közösségnek megvan a maga írott és íratlan szabályzata (csoporthoz való kapcsolódásról, csoportban való tevékenykedésről, közösségfejlesztésről stb.). A közösségfejlesztés minden közösség fontos feladata, célja a tagok közti harmonikus együttműködés, a csoporton belül az egyén hiánytalan önkifejezési lehetőségeinek megteremtése, a jövőkép fejlesztése. Továbbá segítse elő, az egyén, közösségen és társadalmon belüli helyének és szerepének kialakítását, tudatosítsa az egyén kötelességeit és jogait. Iskolánkat tekintve ennek eszköze az oktatás és nevelés, tanórákon és tanórákon kívül, az elmélet mellett a gyakorlati megvalósítás. A közösségfejlesztés a kulturális és szociális nevelésben, az önismeretben és annak fejlesztésében, a hagyományok ápolásában, a környezet és a társadalom személyeinek tiszteletben tartásában és a jövőkép kialakításának elősegítésében nyilvánuljon meg. Fontos az egyént az együtt munkálkodásra és a közösségen belüli önmegvalósításra nevelni. Ezáltal felhívni a figyelmet az egyéni és közösségi érdekekre. Ennek legfőbb színterei: A) Kulturális nevelés - Honismeret Feladat: a tanuló ismerje meg nemzetünket, hazánk kulturális, történelmi, értékeit. Hazánk helyét, szerepét a világban és Európában és ennek történelmi változásait. Hazaszeretet erősítése. - Társadalomismeret Feladat: a magyar nép eredetének, társadalmi összetételének, szerkezetének ismertetése. A magyar emberkép ismertetése, magyarságtudat erősítése. 13

Eszközei: - 9.osztály városnéző séta, intézménylátogatások, városi ünnepségek, rendezvények közös látogatása (osztályfőnökkel). Osztályfőnöki órákon a magyarságtudat erősítése (beszélgetések, egyéni élmények megbeszélése, hivatalos előadók meghívása stb.). 9.-10.-11. oszt. kirándulások az ország különböző helyeire, ahhoz kapcsolódó nemzeti emlékek felelevenítése, meglátogatása. Múzeumlátogatás, szobor koszorúzás (városalapító, Kossuth emlékhelyek stb.), Parlament évenkénti meglátogatása. Önálló rendezvények szervezése, kiállítások adott témához kapcsolódóan. 11.-12. érettségihez kapcsolódóan különböző múzeumok (Terror háza, zsidó múzeum, Néprajzi múzeum, Parlament stb.), kiállítások megtekintése - iskolai szinten: ünnepségek, hangversenyek, kiállítások, versenyek, névadó est, színházlátogatás, irodalmi rendezvények, előadások, viták, különböző határon túli iskolákkal kapcsolatfelvétel, pályázati kiírások (rajz, irodalom témakörben), filmvetítések, élménybeszámolók. A tanár példamutató magatartása! B) Európa és a világ Feladat: a tanuló ismerje meg a környező országokat, Európa országait és a világ országait. Ismerje meg az Európai Uniót, ezen belül a Magyarország helyét, szerepét. Eszközei: EU-Parádé rendezvénysorozat, különböző országokról estek (mexikói, indiai, ausztrál stb.), előadások, osztályfőnöki órák vitafórumai, előadásai, gyűjtőmunka, Internet, EU versenyek, rendezvények, nemzetközi kapcsolatok ápolása, diákcserék, EU témában illetékes hivatalos személyek meghívása tájékoztató előadása stb. Vendéglátás területén a különböző országok étkezési, főzési szokásainak ismertetése, összehasonlítása a magyaréval, a különböző alapanyagok történetének bemutatása stb. Versenyek, pályázatok meghirdetése iskolán belül. C) Környezeti nevelés Lásd: Környezeti nevelési program D) Önkifejezés eszközeinek fejlesztése Kommunikációs kultúra Cél: kommunikációs eszközeink helyes használata, nyelvi és szókincsek bővítése, érvelési rendszer elsajátítása, szélesítése, média használata, gyakorlatban is. 14

9-10.évf. tudatos tanári útmutatás, segítség igénybevételével 11-12.évf. az önállóság kialakulása (fokozatosan) - Vitafórumok, ahol a megszerzett ismeretek alapján véleményt alkothat, előadhatja, meghatározott formában (iskolai versenyek, szakmai versenyek szervezése adott témában, vitafórum keretében pl: a magyarok megítélése a világban, EU ellene és mellette szóló érvek - Irodalmi szakkörök, versenyek, felolvasó délutánok - Tanulja meg helyesen használni a könyvtári katalógust - Tanuljon meg különbséget tenni értékes és értéktelen információ között (tv, rádió, újságok, Internet) szűrje (tudatos tanári és könyvtáros irányítás mellett) az irdatlan információmennyiséget (kommunikációs órákon erre külön odafigyelni - kibővíteni a kommunikációs órákat - Az olvasás megszerettetése (könyvajánló előadások, író-olvasó találkozók, felolvasó délutánok, pályázatok (vers, novella) - Az iskola médiáinak használata (újság, rádió, televízió), művészeti órákon a kamera kezelés és filmvágás technikáinak bővebb oktatása - Látogatás és gyakorlat a helyi médiáknál (rádió, televízió, újság), ezek dolgozóinak előadásai - Legyen tisztában a metakommunikációs eszközökkel (nonverbális eszközökkel, siketnéma előadó meghívása, jelbeszéd elsajátítása, rajz és festészet) Eszközei: előadások, kommunikációs és média órák, vitafórumok, versenyek, ünnepségek, iskola médiái, látogatás a város médiáinál, szakkörök. E) A személyiség fejlesztése F) Önfejlesztés Tanulás Feladat: a tanórákon túl, az egyéni személyiségfejlesztés, tudásbővítés illetve felzárkózás - az osztályközösségekben munkahangulat megteremtése, a jól dolgozók eredményessége legyen motiváló az alacsony szinten teljesítőkre - tanulócsoportokban segítség egymást (a lemaradókat a felzárkózásban), ne legyen ciki a tanulás - különböző tanulási módszerek elsajátítása, eredményesebb tanulásfejlesztő gyakorlatok stb. Eszközei: tanórán kívüli nevelés, - szakkörök, korrepetálások, tanulócsoportok, önképzőkörök, sportcsapatok, rajz és média szakkörök, számítástechnikai szakkör, irodalmi, matematikai szakkör, újság, rádió szerkesztőség, előadások a tanulási módszerekről stb. 15

1.4. Beilleszkedési, magatartási problémák kezelése - A tanulónak legyen helye az iskolában: ízlésesen dekorált osztályterem, használható szekrény osztályfőnökök irányításával; - A Házirend többszöri átbeszélése, kritikus részek megértetése a tanulókkal; - Ismerje meg az osztálytársait délutáni osztálybuli nem megterhelő műsorral kirándulások szervezése: természetjárás, hazánk megismerése, színházlátogatás mikro és makro sportvetélkedők (küzdeni egymásért): esélyteremtés sikerélményre. Hangot adni a legkisebb eredménynek is. - Céltudatos osztályfőnöki felmérések és azok helyes kezelése. (Szükséges információ a kollégák felé) - Testreszabott elméleti, gyakorlati, tanórán kívüli terhelés, fokozatos növelése, következetes betartatása. - Informatika órák színesítése : Szaktárgyi anyagok keresése a weben. - Ismerje meg az iskolát - történelem és osztályfőnöki óra (névadónk), - gyakorlati foglalkozások munkáinak bemutatása (szakács, cukrász, díszcsomagolás, stb.), - szakestek szervezése irodalmi, zenei körítéssel, - szakmai versenyek, szakmai előadások vendégelőadóval. - A magatartási problémák kezelésénél még nagyobb szükség van új pedagógusi módszerekre. A gyermek problémája valahol a pedagógus problémája is. - Szülők megnyerése: kölcsönös információcsere szükségessége (levél, telefon) szülők számára ismeretterjesztő előadások szakszolgálatoktól A gyermekeknél megjelenik a szülők perspektívátlansága, értéknélkülisége. 16

A nevelőtestület feladatai: 1.) Forduljunk szeretettel a gyerekek felé, hogy érezze segíteni akarunk neki! 2.) Keressük minden gyermekben a jó tulajdonságot (elbeszélgetés, felmérés, tanórán kívüli foglalkozások). 3.) Vonjuk ki ha szükséges a rossz környezetből (kollégium, nevelő szülők). 4.) 9-10. évfolyamon az osztályfőnökök számára a tantárgyfelosztásban órát biztosítani az egyéni foglalkozásra. 5.) Segítsük a tanárokat reális célok megfogalmazásában. 6.) Pszichopedagógus alkalmazása. 7.) 9. osztályban oktassunk tanulási technikákat. 1.) A tanulók megjelenésének formálása. 2.) Beszédstílusuk javítása. 10.) Az agresszív magatartás visszaszorítása egyéni elbeszélgetés, osztályközösség előtti értékelés, megbeszélés 11.) Jó közösségi szellem kialakítása az egymásra figyelés érdekében. Ne fukarkodjunk a dicsérettel! 17

1.5. Tehetséggondozás Célja: 1.) Jól képzett, kreatív, a közösségért tenni akaró és tenni tudó tanulók képzése. 2.) Az új évezred magasabb szintű készséget kíván, ezért a tehetséggondozásnak: a.) az iskolai szintű oktatásban is túl kell lépnie az ismeretek mechanikus reprodukálásán, valamint az egyszerű készségek kialakításán, vagyis a tartalmi tudás mellett a műveleti (gondolkodási készség) tudást is ki kell fejleszteni; b.) a tehetséges diákok esetében hosszabb távon is érvényes, a változó körülmények között is konvertálható, strukturált tartalomtudás kialakítása, amely a későbbiekben kimagasló emberi teljesítmények megteremtését teszi lehetővé. 3.) Előkészítés a sikeres egyetemi, főiskolai felvételire 4.) Felkészítés a közismereti, szaktárgyi (OKTV, OSZTV, SZKTV és egyéb, pl.: anyanyelvi) versenyekre. Feladatok: 1.) A tudásvágy, érdeklődés felkeltésével a tanulók értékrendjében meghatározó helyre kerüljön az ismeretszerzés igénye. 2.) Jövőorientált fiatalok nevelése: tudásukat képesek legyenek transzponálni és továbbfejleszteni. 3.) Kialakítani az önfejlesztő képességeket a különböző tanulási technikák bemutatásával. 4.) Javítani a fiatalok kifejezőkészségét, kommunikációját. 5.) Mindezekhez megszerezni a szülők támogatását. Eszközrendszer: 1.) Olyan pedagógiai módszerek alkalmazása, amellyel elérhető, hogy az új ismeretek megszerzése örömet jelentsen számukra, élvezzék a tanulást: a.) Tanári-tanulói kísérletekkel manuális és megfigyelési készségüket fejlesztjük (kémia, fizika, áruismeret); az eredmények értékelésével az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását segítjük. b.) Tanulói előadások tartásával, a tanulók által teljesíthető feladatok elvégzésével bízzuk meg a diákokat, ösztönözve ezzel az iskolai és a városi könyvtár használatára, késztetve a szakmai folyóiratok figyelemmel kísérésére. 18

c.) Lehetővé tesszük, hogy a tanulók a tananyaggal kapcsolatos, de abban nem szereplő ismereteiket elmondhassák. d.) Kulturális rendezvényeken való részvétellel esetleg szereplőként is fejlesztjük érzelmi életüket, értékítéletüket. e.) A nyelvtanulás ösztönzésére külföldi iskolákkal kapcsolatokat teremtünk és tartunk. 2.) Az iskolába felvett tanulók közül a jobb képességűek részére idegen nyelvi specializációjú osztályokat szervezünk, ahol biztosítjuk az oktatás egyenletesen magas színvonalát, a tanulók fokozott terhelését annak reményében, hogy a tudásban bekövetkezett növekedés fokozza tanulási kedvüket, javítja közérzetüket, emeli önbizalmukat, tehát fejleszti egész személyiségüket. Ezért az iskola profiljának megfelelően, illetve azt erősítve lehetővé tesszük és célul tűzzük ki, hogy az emelt óraszámban tanított idegen nyelvből előrehozott emelt szintű, a második idegen nyelvből középszintű érettségit tehessenek tanulóink. Az informatika tantárgyból a 10. évfolyamon minden tanulónak kötelező az ECDL Start Vizsga (4 modul). 3.) A versenyzők és az egyes tantárgyak iránt érdeklődő vagy nyelvvizsgára készülő, az adott tárgyból kiemelkedő teljesítményű diákok számára szakkört szervezünk. A szakkörök, diákkörök saját programjuk alapján működnek. Az egyes foglalkozásokon a törzsanyag elmélyítésén túl elsajátításra kerülnek a kiegészítő anyagok, ismertetjük a legújabb tudományos eredményeket, valamint olyan szituációkat modellezünk, amelyek a versenyeken előfordulhatnak (segítve, hogy megváltozott körülmények között is mobilizálhassák tudásukat). A szakkörökben alkotásmódszertani ismeretekkel, kutatásmódszertani tapasztalatokkal is bővülnek ismereteik. A szakkörvezető tanár segítségével személyre orientált célokat, feladatokat tűznek ki, s azok megvalósítását együttesen értékelik. Problémamegoldó, integráló képességeiket, valamint konkrét tárgyi tudásukat, bonyolultabb gondolkodásmódot is igénylő feladatsorok megoldásával fejlesztjük, ellenőrizzük. 4.) A versenyeknek mindig fontos szerepe volt a tehetségek elbírálásában, hiszen a versenyek célja Eötvös Lóránd szerint, hogy a rátermettség megállapíttassék. 5.) Megvalósítjuk a tantárgyak közötti koncentrációt, amely biztosítja, hogy az egyik területen megszerzett tudást képesek legyenek az eredeti tanulási kontextustól egészen más területre is átvinni. 19

6.) Kommunikációfejlesztés: Ügyelünk arra, hogy mondanivalójukat szép magyar nyelven tudják előadni. Tiszta érveléssel megtanítjuk igaza megvédésére; e tekintetben helyzetgyakorlatokkal vagyunk segítségükre (pl.: az Édes anyanyelvünk versenyre való felkészítésnél). Az ellenőrzéseknél a tantárgy jellegétől függően a szóbeliségre törekszünk. A médiák bekapcsolása az ismeretszerzési folyamatba, az országos rendszerű műsorokba, pl.: Beszélni nehéz! rádió és a Nyelvőrző TV műsor az anyanyelvápolás országos áramkörébe. 20

1.6. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok Célja: - a prevenció - a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése, illetve - a veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló segítségnyújtás, ennek érdekében együttműködés különböző szakemberekkel. A feladatok meghatározása Helyzetelemzés-re épül. Az iskolába felvett tanulókról rendelkezésre áll egy adatbank (Lurkó), melyet minden évben kiegészítünk az első évesek adataival, illetve szociológiai felmérést végzünk tanulóink szociális körülményeinek megismerésére (honnan, milyen háttérrel jönnek tanulóink). A gyermekvédelmi munka szempontjából legfontosabb a - helyi megosztottság - kapcsolat az önkormányzatokkal, települési segítő intézményekkel, - családi háttér vagy a család hiánya, - anyagi helyzet, - lakás és egészségügyi körülmények, - testvérek száma, szülők kora, iskolázottsága, foglalkoztatottsága - (Ezen belül számon tartjuk a hátrányos, illetve veszélyeztetett gyerekeket). Valamint félévente összegzés készül az iskolalátogatás rendszerességéről, illetve a bukások arányáról. A Parlament által 1997. április 22-én elfogadott "A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról" szóló törvény alapelvei szerint a gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles, melyhez segítséget nyújt az állam és az önkormányzat. a család életébe történő beavatkozás csak akkor indokolt, ha az a gyermek érdekében elkerülhetetlen. Így feladataink közül elsődleges a családdal való kapcsolattartás (osztályfőnökök, szakoktatók), a család és az iskola együttműködésének megerősítése, mindez a prevenció érdekében. Iskolánk főállású ifjúságvédelmi felelőst alkalmaz, aki a tanulókkal szoros kapcsolatot tart, kezeli a hátrányos helyzetű tanulók ügyeit, együttműködik a gyámügyi és családsegítő szervekkel. 21

GYERMEKVÉDELMI FELADATOK A tanulókkal kapcsolatos feladatok A tanári közösségben végzett feladatok A szülők körében végzett feladatok Önálló feladatok 1. Az intézmény valamennyi gyermekére 2. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel együttműködés és szemléletformálás igazgatóval és osztályfőnökkel való kapcsolattartás a helyi pedagógiai program elkészítésében való részvétel információ áramoltatása továbbképzésekre motiválni együttműködés, szemléletformálás tanácsadás családlátogatás - esetenként szülői értekezleten, fórumon való aktív közreműködés előadások szervezése nyilvántartás kapcsolattartás ismertetők, szóróanyagok közreadása továbbképzés tanácsadás nevelőtestületi értekezleten való aktív részvétel szakirodalom ajánlása A GYERMEK ÉRDEKÉBEN FONTOS A TITOKTARTÁS SZEM ELŐTT TARTÁSA! 22

A tanulókkal kapcsolatos feladatok 1. Az intézmény valamennyi gyermekére - Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében. - A mentálhigiéniés programok bevezetésének szorgalmazása együttműködés ifjúsági védőnővel, ill. drogprogram, valamint a "Felkészülés a családi életre" Czeizel program beépítése a tananyagba. - A diákönkormányzattal való kapcsolattartás önsegítő csoportok létrehozása. - A tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak stb.) - Szociális ellátások számbavétele iskola és települési szinteken. - Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete! 2. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével. - A veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral. - Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának mérlegelése - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásokra (pl.: fejlesztő csoport kialakítása, szükség esetén külső szakember bevonásával, vagy önismereti csoport szervezése, viselkedés-módosító eljárások, stb.) - Drog- és bűnmegelőzési programok. - Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. - Fegyelmi eljáráson való részvétel. - Szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, tankönyvvásárlási támogatás, reggeli ügyelet stb.). - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak, stb.). - A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetén. 23

1.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A NAT olyan iskolai, pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. A tartalmi szabályozást a NAT és a kerettantervek úgy valósítják meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle differenciált tevékenysége épülhessen. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy megtanítsa a gyerekeket tanulni. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, az önművelés igényének kibontakoztatása. A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban- minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. Tanulásmódszertani foglalkozásokat szervezünk a 9. évfolyamon. A kerettantervekre épülő helyi pedagógiai programoknak minden tanuló számára meg kell teremtenie legalább a minimális teljesítmények eléréséhez szükséges feltételeket. Biztosítani kell olyan programokat, amelyek a tanulók képességeinek megfelelő felzárkóztatást, illetve tehetséggondozást jelentenek. Ezek a programok a heti kötelező tanórai foglalkozásokon kívül csoportos vagy egyéni foglalkozásokat jelenthetnek. - A felzárkóztatásnak azt a formáját is alkalmazzuk, - ha a feltételek adottak hozzá- hogy tanulóinkat nyelvi szintjük alapján kezdő, illetve haladó csoportba szétválogatjuk. - A tanév folyamán szaktanárok felmérése alapján egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében próbáljuk meg tanulóinkat a bejövő minimum szintre eljuttatni. Egyes tantárgyakból, mint pl. a matematika több korrepetálásra van szükség a tanulók elmaradt tudásszintje, valamint a hatalmas osztálylétszámok miatt. A tanár törekvése a felzárkóztatásra önmagában nem elegendő, ha a gyermeknek nincs ösztönzése a családi háttérből az elmaradások pótlására, tehát személyes ráhatással kell elérni a motiváltságot, tanórán kívüli foglalkozások keretében sikerélményhez juttatni a kevésbé tehetségeseket, mely jobb munkára ösztönöz a későbbiekben. 24

1.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Minden iskolatípusban törekedni kell a közoktatás feladatainak megvalósítása mellett szociális funkciók teljesítésére is. E területen első lépésként fel kell térképezni a szociális hátrányokkal küzdő fiatalokat, meg kell ismerni problémáikat. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: Felzárkóztatás: lásd korábban Drog- és bűnmegelőzési programok Cél: az iskola tanulóinak és pedagógusainak felvilágosítása a drogok használatának egészségügyi és jogi következményeiről, lehetőségek szerint a szülők bevonásával. Feladatunk a részletes tájékoztatás a drogok különböző fajtáiról, azok hatásáról, a tünetekről, drogfogyasztás esetén mi a teendő, valamint a kábítószerfogyasztás, illetve terjesztés milyen jogi következményekkel jár. A tájékoztatás módjai: tantestület tájékoztatása; biológia-osztályfőnöki óra; mentálhigiénikus vagy mentálhigiéniés programban részt vett pedagógus előadása. Tanulók számára megelőzéssel kapcsolatos programok szervezése, részvétel az országosan meghirdetett pályázatokon. Pályaorientációs tevékenység Az iskolának a munkaerőgazdálkodási központ és munkaadók igényeinek megfelelően kell a képzési célokat meghatározni és megvalósítani. Az iskola feladata: 1.) Kiváló motiváló módszer, amikor az általános iskolát végző gyerekek élesben találkoznak a szakmával, a követelménnyel (ált.isk. szakkörök). 2.) Az iskolából elszármazott sikeres szakemberek bemutatása, már a 9-10. osztályban. 3.) Segíteni kellene azokat az általános iskolákat, ahol igény van az ún. háztartási fakultációkra. Az ide jelentkezők 80 % -a iskolánkban folytatja tanulmányait. 25

Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel A gyermek- és ifjúságvédelemi felelős feladata, hogy segítse az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladatát a Gyermek Jóléti Szolgálattal együtt végzi. Az együttműködés formái: nevelési értekezlet, információ csere, esetmegbeszélés, szülői értekezlet és osztályfőnöki óra keretében végzett prevenció, bűnmegelőzési programok. A tankönyv- és étkezési támogatás elveinek, mértékének meghatározása Cél: a szociálisan rászorult tanulók támogatása. Mit tehet, mit tesz az iskola e cél elérése érdekében? Tankönyvtámogatás: Az éves költségvetésben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó tanulói létszám, alapján számítva más célra fel nem használható támogatásként kap. A támogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával. A szociális hátrányok enyhítését elősegítheti a pályázatokon való részvétel, törekvés a helyi, regionális, országos támogatások megszerzésére. Étkezési hozzájárulás: tanév elején fel kell mérni a rászorulókat, és a rászorultság mértékét, és az önkormányzati forrásból a támogatást biztosítani. Iskolai alapítvány célja: Jó tanuló, nehéz szociális helyzetű tanulók támogatása; segítségnyújtás idegen nyelvek tanulásához; külföldi gyakorlatokhoz, s az iskolai sport támogatása. 26

1.9. Ellenőrzés, mérés, értékelés A.) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1. Az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes feladatkörébe tartozik - az elméleti és a gyakorlati oktatás munkatervében rögzítettek ellenőrzése, - az oktató-nevelő munka folyamatos ellenőrzése, az iskola vezetési szerkezetében foglaltak alapján. 2. A gyakorlati oktatásvezető feladatkörébe tartozik - a szakoktatók tanmeneteinek jóváhagyása, - a szakoktatók oktató-nevelő munkájának folyamatos ellenőrzése, - a gyakorlati oktatás munkaközössége által készített munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásának ellenőrzése, - a gyakorlati szakkörök felügyelete, - a munkavédelmi és tűzrendészeti megbízott munkaterületének ellenőrzése, - a gyakorlóhelyek ellenőrzése különös tekintettel a képzési követelményekre. 3. Az iskolai munkaközösségek vezetői ellenőrzik - az adott tantárgy oktatásának tartalmi tervezését, - a tanmeneteket, - óralátogatással ellenőrzést végeznek a munkaközösségi tagok szakmai és módszertani kultúrájának segítése érdekében, - amennyiben szakmailag indokolt - a munkaközösségvezető felkérésére - az óralátogatást a munkaközösség más tagjai is elvégezhetik, - a naplóba írt jegyek alapján rendszeresen ellenőrzik a tanulók folyamatos értékelését. 4. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző megbeszéli az érintett pedagógussal. B.) A tanulók ellenőrzése, értékelése 27

A mérés az ellenőrzésnek az a területe, melye a tantervi követelményeknek való megfelelést vizsgálja. - Minden szaktanár, illetve szakoktató folyamatos tanórai-, tantárgyi mérést végez a feleltetés szóbeliségére helyezve a hangsúlyt (diagnosztizáló mérések, míg az írásbeli számonkérések inkább szummatív mérések.) - A munkaközösségek kidolgozzák, hogy az adott tantárgyakból és témakörökből milyen módon, milyen jellegű feladatokkal végzik az ellenőrzést-mérést. (A témazárók feldolgozásakor visszajelzünk a hiányosságokra, azok alapján felzárkóztatást végzünk.) - Iskolai szinten összehangoljuk, hogy mely tantárgyakból, mely évfolyamokon, mikor mérjük ún. szintvizsgával a követelmények teljesítését. - 9. évfolyamos tanulóinkat hozott eredményeik alapján soroljuk az egyes tagozatokon indított osztályokba, majd az év végi teljesítmények alapján elvégezzük a szükséges korrekciókat. - A vizsgák speciális színterei a mérésnek, hiszen a szakmai képesítő vizsgák és az érettségi egy hosszabb tanulási folyamat végső eredményéről adnak átfogó képet. - Az intézmény vagy a fenntartó kérésére időnként standard eszközökkel végzett külső mérésekre is sor kerül. Értékeléskor kitűzött céljainkat hasonlítjuk össze a ténylegesen elért eredményekkel. Az értékelés három szintre terjed ki: - a tanulók értékelését jelenti mindazoknak az adatoknak (osztályzatok, hiányzások, dicséretek, elmarasztalások, stb.) összegyűjtése, feldolgozása és értelmezése, melynek alapján döntés születhet a tanítási-tanulási folyamat további menetéről, esetleges átalakításáról feltérképezve mind a haladást, mind a lemaradókat. - Csoportok, osztályok szintjén figyelemmel kísérjük o észlelhető-e fejlődés a csoport munkájában, o milyen szintű a teljesítmény a többi csoporthoz képest, o hány tanulónál tapasztalható fejlődés vagy visszaesés a csoport teljesít-ményéhez, szintjéhez képest. - Az iskolai szintű értékelés középpontjában a nevelés és oktatás minőségének és hatékonyságának vizsgálata áll, melyet félévente végzünk 28

osztályozó, illetve záróértekezleteinken a következő eredményességi szempontok alapján: tantárgyi-, osztály- és tagozati átlagok, bukások, lemorzsolódások, hiányzások; versenyeken való részvétel, eredmények; vizsgák eredményei; továbbtanulás mutatói. C.) Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött súlya Az írásbeli beszámoltatások formái: - írásbeli felelet: kisebb tanítási egység anyagának számonkérése - témazáró dolgozat: egy nagyobb tanulmányi egység számonkérése - házi dolgozat: egy téma feldolgozása megadott szempontok szerint, forrásanyagok felhasználásával / önálló kutatás/ Az írásbeli beszámoltatások rendje: - írásbeli felelet: bármely tanítási órán használható, a napi tananyag számonkérésére - témazáró dolgozat: egy témakör feldolgozása, összefoglalása után, ha a szaktanár előre jelzi a tanulóknak, és kellő időt ad a felkészülésre - házi dolgozat: arra alkalmas tananyag feldolgozásánál, a motiváció növelésére, a könyvtár és internet használat megkedveltetésére Az írásbeli beszámoltatások korlátai: - írásbeli feleletek számát általában nem korlátozzuk, csak annyiban, amennyiben a tantervekben a munkaközösségek limitálják a feleletek számát - témazáró dolgozatok számát szintén a tantárgyi tantervek tartalmazzák - házi dolgozat: a tantárgy jellegétől függően használhatjuk, de egy tanuló félévente maximum tantárgyanként csak egyet készíthet. Az írásbeli beszámoltatások rendjét konkrétan tanév elején az adott osztályban tanító pedagógusok közössége határozza meg, és rögzíti tanmeneteiben, majd a témazáró dolgozatok várható időpontjait, a tanulók tudomására hozza. Általánosan be kell tartani, hogy a tanuló egy héten maximum három témazáró dolgozatot írhat, amelynek időpontját közlik a tanulókkal az előző héten, egy napon legfeljebb egy témazáró dolgozat íratható. 29

Az írásbeli beszámoltatások súlya a tanulók értékelésében: - írásbeli felelet: egyenértékű egy szóbeli felelettel, egyszeres súllyal szerepel a tanuló félévi, és év végi értékelésénél - témazáró dolgozat: az érdemjegy két szóbeli, illetve írásbeli felelettel egyenértékű, azaz kétszeres súllyal vesszük figyelembe a félévi és év végi osztályozásnál - házi dolgozat: súlyát a tantárgyi tantervek tartalmazzák A tantárgyi értékelések módját, az osztályzatok számát a tantárgyi helyi tantervekben határozzuk meg. D.) A tanulók felkészüléséhez előírt otthoni írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei - A tanulók terhelését igyekszünk elviselhetővé tenni, időt kívánunk számukra biztosítani a pihenéshez, sporthoz, szórakozáshoz. - Írásbeli otthoni feladatot csak azokból a tantárgyakból adunk, amelyeknél nélkülözhetetlen a tananyag elsajátításához /például anyanyelv, irodalom, idegen nyelvek, matematika, számítási feladatokat tartalmazó szakmai tárgyak, stb./ - A tanítási órákon nagy gondot fordítunk a gyakoroltatásra, gyakorlásra, hogy az otthoni szóbeli felkészülési időt csökkentsük. - A hét végekre sem adunk a napi feladatoknál többet, törekszünk arra, hogy tanulóinknak lehetősége legyen a heti regenerálódásra. - A tanulók az évközi tanítási szünetekre nem kaphatnak többlet feladatokat, csak annyit, amennyivel a folyamatos tanítás során terheljük őket. E.) A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése Szorgalom A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését, és kötelességtudatát értékeli. A magatartás és szorgalom követelményeinek helyi megállapítását a nevelőtestület állapítja meg, figyelembe véve a diákönkormányzat javaslatait. Szorgalom példás jó változó hanyag 1. Tanulmányi munkája céltudatosan törekvő, figyelmes, ingadozó hanyag, lassító odaadó, igényes, törekvő tudás megszerzése 2. Munkavégzése kitartó, pontos, rendszeres, rendszertelen, megbízhatatlan, megbízható, önálló, többnyire önálló hullámzó, gondatlan lankadatlan önállótlan 3. Kötelességtudata kifogástalan, precíz megfelelő, néha felszerelése szinte nincs ösztökélni kell gyakran hiányos felszerelése, többnyire hiányos 4. Tanórákon kívüli rendszeres, érdeklődő előfordul, ritkán egyáltalán nem információk felhasználása, többletmunkája ösztönzésre dolgozik 30