Energiatakarékos lakásszellőztetés Kollár Csaba Értékesítési vezető COMFORT Budapest Épületgépészeti Szakkiállítás,Konferencia 2007. április 18.
Előadás tartalma Miért szükséges a gépi szellőztetés Szükséges szellőző levegő térfogatáramok meghatározása Gépi szellőztető rendszerek kialakítása Egycsöves szellőztető rendszerek Központi szellőztető rendszerek EC motorok alkalmazása szellőztető rendszereknél Lakásszellőztetés hővisszanyerős készülékekkel Alkalmazott hővisszanyerők lakásszellőztető készülékeknél Decentralizált rendszerek Központi (centralizált) rendszerek Talajhő-hasznosítás lakásszellőztetésnél
Miért szükséges a gépi szellőztetés Az emberi tevékenység során víz(pára), széndioxid, kellemetlen szagok és egyéb légszennyező anyagok keletkeznek. A tevékenység során keletkező légszennyezőanyagok eltávolítása nélkül a lakásban alacsony komfortérzet,rossz közérzet és több esetben épületszerkezeti károsodás alakul ki. A pára a hidegebb épületszerkezeteken lecsapódik.
Miért szükséges a gépi szellőztetés A széndioxid és a kellemetlen szagok növekedése elviselhetetlenné teszi a lakásban tartózkodást. A párás, szennyezőanyagokban feldúsult levegőben gyorsan szaporodnak az egészségre ártalmas gombák, baktériumok, atkák és egyéb káros anyagok.
Miért szükséges a gépi szellőztetés Régi építésű épületeknél a szellőzés a hagyományos épületszerkezeteken keresztül természetesen módon (filtráció, páradiffúzió, stb.), mai árakon nagy energiaköltségek mellett megoldódott. Az új építésű vagy felújított, légtömör nyílászárók, hőszigetelt falak, belső párazáró felületképző anyagok felhasználásával épített épületeknél ablak-, ajtónyitás nélkül gyakorlatilag nincs természetes szellőzés.
Szellőző levegő térfogatáramának meghatározása Általános elv, hogy kiegyenlített szellőztetés mellett a nedves helyiségekből elszívunk, a tartózkodási helyiségekbe pedig befújunk. A helyiségek közötti légáram kiegyenlítődések a belső nyílászárókon vagy légbevezető elemeken keresztül a nedves helyiségek irányába hatnak. Régi légtérfogatáram meghatározó eljárás: a.) Ajánlott légcsereszám a tartózkodási helyiségekben( a DIN 1946/6 szerint) n=0,5-1 (1/óra) V=Axhxn=100x2,5x0,5 (100m2 hasznos alapterületnél) V=125 m3/h b.) Elszívás a nedves helyiségekből ( a DIN 1946/6 szerint) konyha 40m3/h, fürdőszoba 40m3/h, WC 20 m3/h Összesen: 100m3/h c.) Személyenként szükséges friss levegő (4fő/család) V=4x30m3/h V=120 m3/h Minimális szellőző légtérfogat 120-130m3/h, ami a magyar háztartási szokások és a modern épületek elvárható komfortszintjéhez nem elég!
Szellőző levegő térfogatáramának meghatározása Az új európai Épületek szellőztetése című szabvány az MSZ CR 1752 a szellőztetett tereket az érzékelt belső levegőminőség szempontjából három osztályba sorolja (A, B és C). E szabvány szerint határozza meg a gépész tervező a hőkomfortot, a belső levegőminőséget, valamint az akusztikai komfortot, és ezzel együtt befolyásolja a beruházás és az üzemeltetés költségét. Ezen belül a szabvány három külső levegőszennyezettségi szintet is meghatároz (enyhén szennyezett, közepesen szennyezett és szennyezett városi levegőt). A komfortigényeknek megfelelő berendezés előválasztását az alábbi diagrammok segítségével végezhetjük el.
Szellőző levegő térfogatáramának meghatározása
Gépi szellőztető rendszerek kialakítása Az épületek, még a modern technológiával épített épületek sem tökéletesen (100%-os) légtömörek. Általában a légcsereszám egy átlagos épületnél n=0,17 1/óra, passzív házaknál is kb. n=0,04 1/óra. Ez kb. 5-20 m3/h természetes légáramot biztosít, ami természetesen a megfelelő komfortszinthez nagyon kevés. Ha nem akarunk egy üvegbura alatt élni, akkor vagy ablakot nyitunk, vagy szabályozott(ellenőrzött) gépi lakásszellőztető rendszereket létesítünk!
Egycsöves szellőztetési rendszerek Minden gépi elszívásos szellőztetési rendszernél a lakásban kialakuló depresszió elkerülése miatt gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű légutánpótlásról. Légtömör nyílászárokon keresztül ez nem valósul meg, ezért különböző, méretezett, légbevezető elemeket szükséges beépíteni a megfelelő légutánpótláshoz, melyek hangcsillapítók, szűrők(por, rovarok) is egyben.
Egycsöves szellőztetési rendszerek Fürdőszobák, WC-k elszívása különböző belsőépítészeti igényt kielégítő ventilátorokkal Egyedi megoldások egy szinthez Egycsöves szellőztetési rendszer több szinthez is
Egycsöves szellőztetési rendszerek A rendszer kialakítása, ventilátor beépíthetősége, cső a csőben rendszer mint gyűjtőcső
Egycsöves szellőztetési rendszerek Gyűjtőcső méretének meghatározása tervezett térfogatáram V = 60m3/h gyűjtőcső méretezése közepes szintmagasság hs = 2,75m a DIN 18017 szerint közepes csőérdesség KA = 0,15m gyűjtőcső átmérője teljes közepes tetőkimenet ha = 1,5m egyidejűségnél
Központi szellőztetési rendszerek Gyakrabban használt ventilátor típusok központi elszívásos szellőztető rendszerekhez Hagyományos tetőventilárorok Elszívó boxok Központi elszívó ventilátorok családi házakhoz
Központi szellőztetési rendszerek Központi elszívó ventilátoros rendszer kialakítása családi házaknál
EC motorok alkalmazása szellőztető rendszereknél Külsőforgórészes motorok fordulatszám-szabályozásának leghatékonyabb megoldása az EC-motor Állandó gerjesztésű egyenáramú motor Szénkefék helyett elektromos kapcsolók az elektronikában Hall-szenzorok a rotorhelyzet felismeréséhez az EC-motorok új generációjában ezt a vezérlő elektronika végzi Electronically Commutated => EC-motor Motorba integrált EC elektronika Hall-szenzor panel Rotor Tekercselés Golyóscsapágy Állandó mágnesek
EC motorok alkalmazása szellőztető rendszereknél Többszintes társasházak, panelépületek közös gyűjtőcsöves belsőterű mellékhelyiségeinek energiatakarékos elszívása EC-tetőventilátorok alkalmazásával Több gyűjtőcső közös vezérlésről 8/1. 8/8. 1/1. 1/8. Számítógép RS485-csatlakozással
Lakásszellőztetés hővisszanyerős készülékekkel Csak gépi elszívásos rendszereknél az energiatakarékosságot egyrészt a szellőzés minél hatékonyabb szabályozásával, másrészt alacsony energiaigényű motorok felhasználásával biztosítjuk, ugyanakkor az elszívott levegőt annak teljes hőtartalmával együtt hasznosítás nélkül a környezetbe juttatjuk. A magasabb szintű energiatakarékos szellőztetéssel csökkenteni tudjuk a fűtési(hűtési)költségeinket, mellyel közvetve hozzájárulunk a Föld légkörét terhelő széndioxid-kibocsátás mérsékléséhez. Hővisszanyerő alkalmazása mindig megtérülő beruházás!
Lakásszellőztetés hővisszanyerős készülékekkel Lakásszellőztető gépeknél alkalmazott hővisszanyerők Általában lemezes Ritkábban forgódobos Típusai: η=80% Keresztáramú η=50-70% Ellenkeresztáramú η=75-90% Lapos ellenkeresztáramú η=80-85% Forgódobos hővisszanyerővel a belső levegő páratartalma is megfelelő szinten tarható, de a páraszabályozás mellett a szagok is visszajuthatnak a térbe.
Lakásszellőztetés hővisszanyerős készülékekkel Decentralizált, egy helyiség szellőztetésére szolgáló rendszerek(gépek)
Lakásszellőztetés hővisszanyerős készülékekkel Központi hővisszanyerős lakásszellőztető gépek
Lakásszellőztetés hővisszanyerős készülékekkel Központi(centralizált) rendszerek családi házaknál
Fürdőszoba WC WC WC Lakásszellőztetés hővisszanyerős készülékekkel Szobák Szobák Szobák Központi(centralizált) rendszerek többszintes épületeknél Fürdőszoba Fürdőszoba
Lakásszellőztetés hővisszanyerős készülékekkel Az energiatakarékosság további növelése: a talajhő-hasznosítása a lakásszellőztetésben
Köszönöm figyelmüket! Kollár Csaba Értékesítési vezető COMFORT Budapest Épületgépészeti Szakkiállítás,Konferencia 2007. április 18.