Make or Buy döntés filozófiája Make or Buy döntés lehet: - egy konkét megrendelés esetére, - egy meghatározott időszakra, amíg a feltételek, adottságok nem változnak.
A vásárlást kizáró esetek - A kívánt minőségű áru nem vásárolható, - a kívánt határidőre beszállító nem áll rendelkezésre, - az áru saját fejlesztés, mással való gyártatása üzleti titok betartását hiúsítja meg, - a gyártókapacitás kihasználása prioritást élvez. A saját gyártást kizáró esetek - A hiányzó gyártóeszköz illetve szakember gárda a szállítási határidőre nem szerezhető meg, - a megkívánt rendelési határidő nem biztosítható.
Make or Buy döntés jelentősége
Make or Buy döntés szükségessége
Make or Buy döntés összehasonlítási szempontjai
Make or Buy döntés a minőség szemszögéből
Make or Buy döntés a kapacitás szemszögéből
Make or Buy döntés az invesztíciók szemszögéből
Make or Buy döntés a megtakarítások szemszögéből
Make or Buy döntés a határidők szemszögéből
Make or Buy döntés a rizikó szemszögéből
Make or Buy döntés egyéb szempontokból
Gyártási mélység változásának tendenciája
A Buy-döntés konzekvenciái a vállalat számára nagyobb mértékű információáram több adminisztratív munka személyzetáthelyezés (új követelmények) konstrukcióval szembeni követelmények a gyártási és szerelési folyamatok illesztése ellátási rizikó/függőség know-how transzfer
A Buy-döntés konzekvenciái a logisztika számára nagyobb követelmények a logisztikával szemben magasabb diszpozíciós ráfordítás az üzemen belüli logisztikai struktúra illesztése raktárak lebontása több koordinációs ráfordítás változás az anyagáramban az üzemen belüli szállítások csökkenése a minőségbiztosítás újjászervezése
Make-or-Buy analízis során figyelembe veendő kritériumok az anyag beszerezhetősége biztonság és gyorsaság rendelkezésre álló kapacitások termelőeszköz szállítóeszköz személyzet rendelkezésre álló tőke minőségi követelmények teljesülése rendelkezésre álló terület termelési logisztikai költségalternatívák
Make or Buy döntés költségek összehasonlítása alapján A modell: A vizsgált alkatrész egy fajta termékbe kerül beépítésre, amelyből n darab került megrendelésre. Saját gyártás költsége S S AA AG AL AT AB K = n ( k + k + k + k + k ) + K ahol a termék egy darabjához szükséges alkatrész fajlagos költségei saját gyártásnál: - k AA alkatrész alapanyagának költsége, - k AG alkatrész tiszta gyártási költsége, k AL - alkatrész beszerzéshez és gyártáshoz kapcsolódó logisztikai költsége, - k AT az alkatrész szerelés előtti tárolási költsége, k AB - az alkatrész saját gyártásából származó bizonytalanságból származó átlagos veszteség, - n S a saját gyártás esetén kiszállított mennyiség, - K SF a saját gyártás esetén szükséges fejlesztés költsége. SF
Vásárolt alkatrész költsége K V = n V ( k BV + k BT + k BB + k BVE + k BS k ahol a termék egy darabjához szükséges alkatrész fajlagos költségei vásárlás esetén: - k BV a kész alkatrész vásárlási költsége, - k BT a beszállított alkatrész tárolási költsége, k BB - a vásárolt alkatrész bizonytalanságából (minőség, határidő csúszás stb.) származó veszteség, k BVE - a vásárolt alkatrész következtében a saját kapacitás rosszabb kihasználásából származó veszteség, BN - k BS a vásárolt alkatrész beszállítási költsége, k BN - a vásárolt alkatrész következtében felszabadult saját gyártó kapacitás jobb kihasználásából származó nyereség, - n V a vásárlás esetén kiszállított mennyiség. ),
Mikor eredményez nyereségnövekedést ( N > 0) a vásárlás? N = ( AV AS ) + ( K S KV ) Az árbevételt a költségeken kívül az alábbi tényezők befolyásolják: A = A T ; M ; n ) saját gyártás esetén S S ( S S S A = A T ; M ; n ) vásárolt alkatrész esetén, V ahol: V ( V V V T S ; T V átfutási idők, M S ; M V minőségi jellemzők, n S ; n V sorozat nagyság. T V < T S és / vagy M V < M S és / vagy n n V > n S. A V > A S akkor érhető el, ha:
K V < K S 1 = AA AG AL BV n ( k + k + k ) n ( k + S V k BS ) 2 = ( n S * k AT n V * k BT ) 3 = n V ( kbb + kbw kbn ) ( ns * k AB + K SF ) Ha Ha Ha 1 > 0; 2 > 0; 3 > 0 1 < 0; 2 > 0; 3 > 0 1 < 0; 2 > 0; 3 < 0 és és és 1 + 2 3 > 0 1 + 2 3 > 0 1 + 2 3 > 0