Az ecall rendszer hazai bevezetésének előzetes hatásvizsgálata Dr. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár PTE PMMIK ITS Magyarország Egyesület főtitkár
Tartalom 1. Az ecall szolgáltatás európai megközelítése 2. Baleseti vizsgálat, balesetek várható jövőbeni alakulás 3. ecall hazai bevezetésének várható hatása a mentési időre 4. Közgazdasági költség-haszon elemzés 2
Európai megközelítés Az EU ITS Direktíva kiemelt területe a közúti biztonsággal kapcsolatos ITS alkalmazások, kiemelt intézkedés a kölcsönösen átjárható, az EU egészére kiterjedő intelligens ecall segélyhívó szolgáltatás A 2011. évben elvégzett hatásvizsgálat szerint az ecall rendszer megvalósításának legmegfelelőbb opciója a szabályozási megközelítés: o a 112-es egységes hívószámot alkalmazó segélyhívó eszköz gyári alapfelszereltségként való beépítése Európában 2015- től, o távközlési hálózatok és a központok ecall segélyhívásokat kezelő keretnek kialakítása. Az ecall központokra vonatkozó specifikáció /előírás elkészült, 2013. április 3.-án megjelent az EU Hivatalos lapjában. 3
Áttekintés a hazai baleseti helyzetről a balesetek számának alakulása A 2000-es évek elejének romló baleseti tendenciája 2006-ban fordulatot vett, azóta folyamatos javulás jellemző. ecall Workshop 2013. november.12. 4
Áttekintés a hazai baleseti helyzetről a balesetek számának alakulása A javuló tendencia az alábbiakkal magyarázható: az objektív felelősség; az alkoholos befolyásoltsággal szembeni zéró tolerancia bevezetése; a pontrendszer és a szankciók szigorítása; az ellenőrző sebességmérések számának növekedése; a járművek aktív biztonsági rendszerének fejlődése és egyre kiterjedtebb használata, de hozzájárul futásteljesítmények csökkenése is. 5
Áttekintés a hazai baleseti helyzetről a balesetek kimenetelének alakulása A személyi sérüléssel járó közúti balesetek számának csökkenésén túl a halálos balesetek arányában, illetve a balesetben meghaltak arányában is kedvező folyamat figyelhető meg. 6
Áttekintés a hazai baleseti helyzetről a személyi sérüléssel járó balesetek Az elmúlt 12 évben nem csak a fatalitás csökkent, de a súlyos sérüléssel járó balesetek aránya is kisebb lett: 2001-es 36%-ról 2012-re 29%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a könnyű sérüléssel járó balesetek aránya a személyi sérüléses baleseteken belül 12 éve alatt 58%-ról 68%-ra nőtt. 7
A baleseti adatok várható alakulása 1. Balesetek száma = Relatív baleseti mutató x forgalmi teljesítmény Dr. Jankó Domokos (2010) által - a relatív baleseti mutató és futásteljesítmény 2011 és 2020 közötti várható alakulására - kidolgozott modellt használtuk fel. Modell meghosszabbítása 2033-ig: 2001-2011, 2020 pontokra exponenciális trendvonal illesztése; Futásteljesítmény: 2011 és 2012-re az éves üzemanyageladás alapján, 2033-ig a várható GDP növekedés egy évvel eltolt értékével felszorozva; 8
A baleseti adatok várható alakulása 2. Jankó D. (2010) által a relatív baleseti mutató 2011 és 2020 közötti várható alakulására kidolgozott modellt használtuk. 1200 1000 A relatív baleseti mutató (RBM) alakulása és az alkalmazott trendvonal 800 600 400 y = 890,1e -0,0367x 200 R 2 = 0,9401 0 9 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033
A baleseti adatok várható alakulása 3. Az éves futásteljesítményt Jankó D. egyrészt közúti forgalomszámlálás alapján, másrészt az éves eladott üzemanyag mennyiség alapján határozta meg. A hazai GDP és az éves üzemanyag-eladás változása 2000-től 2012-ig, előrebecslés 2013-2018-ra 10
A személyi sérüléses balesetek számának várható alakulása 2013 és 2033 között A balesetek várható számát a relatív baleseti mutató (RBM) és a futásteljesítmény szorzata adja. 22000 20000 18000 Személyi sérüléses balesetek száma 2013-2033 számított értéke 16000 14000 12000 10000 8000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033 11
Az ecall használatával a balesetek bejelentési ideje lecsökken, a mentés hamarabb megkezdődhet. Az ecall rendszer bevezetéséből leginkább a o o o o Az ecall szempontjából jellegzetes kisforgalmú mellékúton; külterületen; éjszakai órákban; magános (egyjárműves) baleseti szegmensek balesetet szenvedett, megsérült úthasználók profitálnak. Ilyen esetekben - különösen ha a sérült nem tud hívást kezdeményezni, illetve ha nem tudja a baleset helyét pontosan megadni - a mentés késve kezdődhet csak meg. 12
ecall célterületei (Magyarország 2012.) Az ecall bevezetéséből azok a baleseti szegmensek profitálhatnak legtöbbet, amelyek a négy jellemzőből többel is bírnak. McLure és Graham mintájára 13
Kisforgalmú mellékutak A halálos kimenetelű balesetek száma folyamatosan csökken, de több mint fele a mellékutakon és egyéb állami vagy önkormányzati utakon (az ábrán egyéb út ) történik. 14
Útszakasz elhelyezkedése - külterület 2012-ben az összes személyi sérüléssel járó baleset (15.174) 29%-a (4.390) történt lakott területen kívül, míg a halálos balesetek 63%-a (339) esett külterületen. A fatalitás (halálos kimenetelű / összes baleset) így külterületen 7,7%-ra, belterületen pedig 1,9 %-ra adódik. 15
Éjszakai látási viszonyok 2012-ben a halálos balesetek 28%-a (151 baleset) lakott területen kívül és éjszakai látási viszonyok között történt (ilyenkor lényegesen nehezebb a baleset helyének meghatározása és megtalálása) A halálos balesetek 41%-a (223 baleset) éjszakai látási viszonyok között történik, holott a forgalom ilyenkor töredéke a nappalinak. 16
Egyjárműves/magános balesetek 2012-ben 141 halálos kimenetelű egyjárműves baleset fordult elő, ezek között 49 nappali és 25 éjszakai borulásos, pályaelhagyásos magános halálos baleset volt. 17
Az ecall bevezetésének célterületei Az ábra bal oldalán lefelé haladva találjuk azokat a baleseti csoportokat, amelyekre az ecall rendszer bevezetése a legnagyobb hatással lehet: a külterületen, kis forgalmú mellékúton, éjszakai órákban történt magános és többjárműves baleseteket. 18
Motoros balesetek A halálos balesetet szenvedett járművek 3,5%-a motorkerékpár (ami nem magasabb, mint a járműállomány szerinti aránya), a halálos közlekedési áldozatoknak viszont 6,8 %-a, a súlyosan sérülteknek 12,6%-a motoros. A motorkerékpárosok is sokat nyerhetnek az ecall szolgáltatással, hiszen sok motoros balesetben a motoros sérült eszméletét veszti, elhagyva az útpályát akár láthatatlan is maradhat a többi közlekedő számára. 19
A mentésben a balesetet szenvedett szempontjából mérhető legfontosabb időintervallumok a következők: bejelentési idő vagy észlelési idő (t1), a segélyhívó központ reagálása (t2), a mentőszolgálat riasztási ideje (t3) a mentők riasztási ideje (t4), valamint a mentők kiérkezési ideje (t5). A mentési lánc összetevői 20
Bejelentési/észlelési idő (t1) ORFK adatait vizsgáltuk négy megye (Borsod-Abaúj- Zemplén megye, Fejér megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Tolna megye) területén bekövetkezett súlyos sérüléses és halálos kimenetelű sérüléses balesetekről. Eredmények: a balesetek 35%-át gyakorlatilag azonnal (5 percen belül) bejelentik, a balesetek átlagosan 80%-ánál 10 percen belül hívják a segélyhívó számokat, 15 percen belül a baleseteknek 89%-a bejelentésre kerül, a 10 percen túl észlelt balesetek aránya egyjárműves baleseteknél 30%, többjárműves baleseteknél 14%, az egyjárműves balesetek csoportjában volt két olyan, halállal végződő eset is, amikor csak órákkal később, 2-6 óra (!) elteltével értesítették a mentőket. 21
A segélyhívó központ reagálása a segélyhívásra (t2) Kérdőív készült ORFK szakértői számára, melyeket budapesti, Hajdú-Bihar, Heves és Somogy megyei rendőrkapitányságok (városi kapitányságok, megyei főkapitányságok és autópálya alosztályok) töltötték ki. Eredmények: A segélyhívó központok az esetek 6%-ában 10 mp-en belül, 44%-ában 20 mp-en belül, 77%-ában 30 mp-en belül reagálnak a vészhívásokra. A segélyhívó központ reagálása, azaz t2 idő a átlagosan 24 mp. 22
A mentőszolgálat riasztási ideje a vészhívásra (t3) Kérdőív készült ORFK szakértői számára, melyeket budapesti, Hajdú-Bihar, Heves és Somogy megyei rendőrkapitányságok (városi kapitányságok, megyei főkapitányságok és autópálya alosztályok) töltötték ki. Eredmények: A mentőszolgálat riasztási ideje átlagosan 2,4 perc (144 mp), ami a megkérdezett kapitányságok 44%-ánál kevesebb, mint 1 perc, 76%-ánál kevesebb, mint 3 perc, 92%-ában kevesebb, mint 5 perc, 8 %-ában több, mint 5 perc. A hamis segélyhívások aránya évente mintegy 6,5%. 23
A mentők riasztási ideje (t4) és a mentők helyszínre érkezésének ideje (t5) Az Országos Mentőszolgálat számára készült egy kérdőív azon időtartamokra vonatkozóan, melyek a Mentőszolgálat közúti balesetek esetében végzett munkájával kapcsolatosak. Eredmények: Átlagosan 1 és 3 perc közötti időt vesz igénybe a mentőszolgálat riasztása a segélyhívás felvétele után. Átlagosan 10 és 20 perc közötti időt vesz igénybe a mentők helyszínre érkezése. 24
A mentési lánc átlagos időtartamai A balesetek 35%-át gyakorlatilag azonnal (5 percen belül) bejelentik, a balesetek 80%-ánál 10 percen belül hívják a segélyhívó számokat. A baleseteknek 89%-a kerül 15 percen belül bejelentésre. 25
Az ecall rendszer segítségével elérhető időcsökkenés Ez a 10-15 perc időtartam az, ami az ecall használatával szinte nullára csökkenthető lenne. Az ecall szolgáltatás segíthet lerövidíteni a sérültek ellátásának idejét, növelve ezáltal a túlélési esélyüket (a megmenthető sérültek száma növekszik), valamint csökkenne a baleset következtében kialakult torlódás időtartama. Így a balesetek bekövetkezése miatti torlódásos órák számításánál, valamint az orvosi elemzés alapjául ezt a 10-15 perces időtartam került felhasználásra. 26
A közgazdasági költség-haszon elemzés általános feltételezései A beruházás jövedelemtermelő-e? Nem. A gazdasági diszkontráta: 5,5 % A jelenérték éve: 2014 Az elemzési időtáv: 20 év ÁFA tartalom: Nem vehető figyelembe. Változatlan árak használata: Inflációval kiigazított, kiinduló évhez rögzített. Fejlesztési különbözet módszerének használata GDP növekedés COWI és MNB adatok alapján 2013: +0,5% 2014: +1,5% 2015-2020: +2,0% 2021-2030: +2,6% 2031-2040: +1,4% 27
A projekt költségeinek összegzése 1. Beruházási költségek Az ESR112 központok felkészítése ecall fogadására (állami forrásból); Az új autókba 2015-től gyárilag, a korábban forgalomba állított autókba tulajdonosaik szerezhetnek be utólag beépíthető ecall berendezést (a jármű tulajdonosának költségére); A szcenárió: olcsóbb járművön belüli egységek, a rendszer fokozatos elterjedése ; B szcenárió: drágább járművön belüli berendezés új és használt járművekbe egyaránt, kisebb mértékű elterjedés a használt autók körében; C szcenárió: drágább járművön belüli berendezés új és használt járművekbe egyaránt, A szcenárió szerinti elterjedés a használt autók körében. 28
A projekt költségeinek összegzése 2. Beruházási költségek A már megépült ESR-112 központok fejlesztése: 30 millió Ft Járművön belüli egység: A szcenárió: Gyártó által, új járműbe: Hordozható berendezés: Utólag beépített berendezés: Motorkerékpárok számára: B és C szcenárió: 60 EUR; 30 EUR; 70 EUR; 100 EUR. A bevezető szakaszban (első 6 évben): 180 EUR; A használat második szakaszában: Motorkerékpárok számára: 120 EUR; 100 EUR. ecall Workshop, 2013. november 12. 29
A projekt költségeinek összegzése 3. Lefedettség A és C szcenárió esetén 30
A projekt költségeinek összegzése 4. Működési költségek üzemeltetési költség (operating cost); fenntartási költség (maintenance cost); o o karbantartás; felújítás, pótlás. A segélyhívó központ terhelése 2%-kal nő teljes ecall lefedettség esetén. Az E112 központok tervezett működési költsége 2,4 mrd Ft/év. Operátorok és informatikusok bérköltsége nettó 1,05 Mrd Ft/év 2% Informatikai rendszer karbantartása 300 millió Ft/év 2% 31
A projekt hasznainak összegzése 1. Az ecall rendszer bevezetésétől várt társadalmi hasznok három fő területe: a baleseti veszteségek mérséklődése; utazási idő megtakarítás; környezeti hatások változása (csekély mértékű, nem számítottuk). 32
A projekt hasznainak összegzése 2. A baleseti veszteségek kiszámítása: a balesetek számának várható alakulása; D szcenárió (optimista): monoton csökkenő tendencia a bemutatott számítás alapján, E szcenárió (közepesen optimista): D és F szcenárió középértéke, F szcenárió (pesszimista): nincs se baleseti javulás, se romlás, a 2012-es szint marad, a halálos áldozatok várható arányának alakulása; Projekt nélküli esetben: fatalitás a 2012-es 4%-os szinten, Projekt esetén a 4%-os fatalitás 2,2%-kal csökken, teljes ecall elterjedés mellett. fajlagos baleseti költségek (294 millió Ft/áldozat). 33
A projekt hasznainak összegzése 3. 22 000 20 000 Baleseti szenáriók, balesetek száma 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 34 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033 D szcenárió F szcenárió E szcenárió
A projekt hasznainak összegzése 4. Utazási idő megtakarítás: 10-15 perccel csökken a teljes mentési lánc időtartama, így a baleset következtében kialakuló torlódások is rövidebb ideig tartanak; Lindenbach Á. 2009-es tanulmányában Jankó Domonkos et al a DECA (DElay Caused by Personal Injury Accident) szoftver segítségével számították: 2007-es adatok alapján 17,1 millió óra/év a balesetekből eredő torlódások miatti időveszteség. Az ecall rendszer teljeskörű használata esetén ez az érték 14,13 millióra csökkenhetett volna. 35
A projekt közgazdasági teljesítménymutatói 1. Szcenárió A + D A + E A + F Hasznok - Költségek EPNV [millió HUF] 35 956 45 058 55 227 BCR 1,5896 1,7389 1,9057 ERR 27,5 % 31,5 % 35,5 % B+D B+E B+F C+D C+E C+F szcenáriók nem bizonyultak megtérülőnek 36
A projekt közgazdasági teljesítménymutatói 2. 6 000,000 5 000,000 4 000,000 3 000,000 2 000,000 1 000,000 0,000 Diszkontált hasznok - költségek alakulása a projekt vizsgált időtartama alatt -1 000,000 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033-2 000,000-3 000,000 A + D szcenárió A + E szcenárió A+ F szcenárió 37
Érzékenységvizsgálat Kérdés: a tervezés pontatlansága, a bekövetkező változások milyen mértékben befolyásolják a gazdaságossági számítások eredményeit? Vizsgált paraméterek: ecall járművön belüli berendezés lefedettsége; IVS berendezés ára (!kritikus, +74%); fajlagos baleseti költségek; személyi sérüléses balesetek száma évente (!kritikus, -43%); ecall rendszer hatása a halálos áldozatok számára; az idő fajlagos értéke, ill. a torlódásban megtakarítható idő (!kritikus, -57%). 38
Következtetések: A beruházás csak olcsóbb IVS berendezések esetén megtérülő; A költségek 0,4%-a származik a PSAP központok fejlesztéséből és működtetéséből, a költségeket szinte teljes mértékben a járművön belüli berendezések megvásárlása alkotja; A hasznok ~25%-a származik a baleseti veszteségek elkerüléséből, a megtakarítások háromnegyede időmegtakarításból keletkezik; A baleseti hasznok és a torlódásos idő megtakarítása térben és időben elkülönülő célterületen jelentkezik; Kedvezőtlenebb baleseti helyzetben ugyanakkora megmentési arány mellett szignifikánsan több baleseti és torlódási megtakarítás keletkezik. 39
Köszönöm figyelmüket! Dr.-habil Lindenbach Ágnes e-mail: interut21@tvnetwork.hu 40