Mitigációs stratégiák szerepe a klímavédelemben Prof. Dr. Molnár Sándor Szent István Egyetem Energiaellátás, energiahatékonyság és klímavédelem Európában ELTE 2013. február 21.
Tartalom Globális kihívások Hazai intézkedések és a mitigáció A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a kapcsolódó szakpolitikák és intézkedések A Nemzeti Energiastratégia Mitigációs lehetőségek és gazdasági értékelésük Következtetések
Globális kihívások Növekvő energiaigény erős fosszilisenergiafüggőséggel társul inputoldali korlát CO2 kibocsátások a fosszilis tüzelőanyagokból outputoldali korlát Nemzetközi egyezmények elégségesek lesznek? Kína & feltörekvő gazdaságok erősődő jövőbeli verseny az energiaforrásokért (erőforrásokért)
Fosszilis energiahordozók kimerülése
Jövőképek az energiában- Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) forgatókönyvei Új szakpolitikák forgatókönyve 450 ppm forgatókönyve Hőmérsékletnövekedés 2oC maximalizálása A Koppenhágai Egyezmény szigorú betartását feltételezi, és utána jóval keményebb lépéseket (bizonytalanság mind a mennyiségben, mind a költségekben) Jelenlegi status quo forgatókönyve
A globális energiafelhasználás gyors dekarbonizációja szükséges a 2 C korláthoz Átlagos éves CO2 intenzitáscsökkenés a 450-es forgatókönyvben 4x-es csökkenési ütem Az 1990-2008-es periódus csökkenésének kétszeresét kellene 2008-2020 között elérn 2020-2035 között pedig majdnem négyszeresét Forrás: IEA, 2010
A 450-es szcenárió megvalósulásának országok/régiók szerinti feltételei: mitigáció! Globális energiaigény növekedése: +0.7%/év USA: 17%-os csökkenés a 2005-ös ÜHG-kibocsátásokhoz képest Japán: 25%-os csökkenés az 1990-es ÜHG-kiobácsátási szinthez képest EU: 30%-os csökkenés az 1990-es szinthez képest Oroszország: 25%-os csökkenés az 1990-es szinthez képest Kína: 45% csökkenés a 2005-ös szinthez képest, 15%-os megújuló és/vagy nukleáris részarány India: 25%-os csökkenés a 2005-ös szinthez képest Brazília: 39%-os csökkenés az alapvonalbeli forgatókönyvhöz képest
Mit értünk mitigáción? Intézkedéseket... amelyek csökkenthetik az atmoszferikus üvegházgázkibocsátásunkat és ezáltal középtávon a légköri koncentrációt Tevékenységi szint változtatása, Hatékonyság növelése (takarékosság, modernizálás), Megújuló-alapú energiatermelés késleltetik az üvegházgázok várható klimatikus hatását Földfelszíni széntárolás növelése (nyelők, erdősítés) A mitigációs intézkedések lehetséges területei: Energiaszektor (VER, közlekedés, távhő, ipar) Más, nem energiafelhasználásra alapuló szektorok Erdőgazdálkodás, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás.
Miért szükséges a mitigációval foglalkoznunk? Lehetséges a klímaváltozás hatásainak enyhítése: műszakilag és gazdaságilag kivitelezhető az a kibocsátáscsökkentés, amellyel a globális hőmérséklet növekedését 2 Celsius fok alatt lehet tartani. Óvatosság elve: bár a klímaváltozás hatásmechanizmusa, az antropogén hatás mértéke vitatott, de mégis kötelesség a jövő generációk miatt is megtenni a lehetséges mértékben mindent Energiafogyasztásunkkal és erőforrásainkkal kapcsolatos intézkedések: kettős (hármas) előnyök a megtakarított energia, az elkerült ÜHG-kibocsátások, és a csökkenő importfüggőség és politikai-gazdasági kiszolgáltottság révén
A mitigációs vizsgálatok fő céljai A nemzeti fejlesztési terveknek megfelelő technológiák és eljárások költségeinek és hasznainak vizsgálata Adott intézkedések rangsorolása a társadalmi-gazdasági költségek alapján Forgatókönyvek kialakításán keresztül azon szakpolitikák és programok azonosítása, amelyek az ország adottságaihoz leginkább illeszkednek Adott csökkentést optimális költséggel megvalósító intézkedéscsomag kialakítása, vagy adott ráfordítás mellett megvalósítható maximális kibocsátáscsökkenés meghatározása
Mitigációs elemzés struktúrája Potenciális lépések feltárása Bázisévi adatok szektoronkénti összeállítása Üvegházgázleltár Technológiák és eljárások karakterizálása Tevékenységi szintek előrejelzése Kulcsfeltevések a szcenáriókban: GDP, népesség, szektorális politikák, stb. Alapvonali és mitigációs forgatókönyvek kialakítása Bottom-up modellek K-H elemzés Gazdasági, társadalmi, szociális és környezeti hatásvizsgálat MCA-DSS Szakpolitikai lehetőségek értékelése a célok tükrében Társadalmi, politikai célok Top-down modellek MCA-DSS Optimális stratégia kialakítása
Az energiahatékonyság szerepe a mitigációban az IPCC 4. értékelő jelentése alapján
A javuló energiahatékonyság fontossága a mitigációban Az energiahatékonyság az egyik legfontosabb eszköz az ÜHG kibocsátások rövid- és középtávú mérséklésére Ha figyelembe vesszük a költségeket is, akkor a javított energiahatékonyság válik a legfontosabb rövid- és középtávú eszközzé a rendelkezésünkre álló lehetőségek közül Ezek jelentős része negatív költséggel jár, vagyis nyereséges beruházás
A szükséges intézkedések költsége, amelyekkel 2050-ig a mai szintre visszaszoríthatóak a kibocsátások, maximálisan USD 50/t CO2. A kibocsátások további csökkentése 50 %-kal USD 200/t-ig, sőt esetleg USD 500/t-ig emelkedő költségeket vonna maga után.
Mérséklés az épületek területén: globális fontosságú Csak az épületekben rejlő gazdaságos lehetőségek kihasználása kb. 38%-kal hozzájárulhat a 2030-ig szükséges összes mérsékléshez, hogy a felmelegedést 3 C-ra meghatározó pályán maradjunk Új épületeknél érhetőek el a legnagyobb megtakarítások Integrált tervezési elvekkel az átlagos új épületek működési költségének 80%-a is megtakarítható Gyakran semmi vagy csak kevés pluszköltséggel
Forrás: Claude Turmes (MEP), Amsterdam Forum, 2006
Forrás: Jan Barta, Center for Passive Buildings, www.pasivnidomy.cz, EEBW2006
Következtetések Az energiahatékonyság javítása a legnagyobb mértékben járulhat hozzá a mitigációhoz rövid-, és középtávon Csak az épületekben rejlő gazdaságos lehetőségek kihasználása kb. 38%-kal járulhat hozzá a 2030-ig szükséges kibocsátáscsökkentéshez, hogy a felmelegedést 3 C-n korlátozó pályán maradjunk A klímaváltozási előnyökön túl több fejlesztési célt valamint stratégiai gazdasági célkitűzéseket is elősegíthet a javított energiahatékonyság Pl. javított társadalmi jólét, foglalkoztatás, energiabiztonság Viszont a számos akadály miatt szükség van szakpolitikai intézkedésekre a lehetőségek kiaknázására és a piacok beindítására vagy befolyásolására Globális tapasztalatok azt mutatják, hogy nagymértékű kibocsátáscsökkenést nagy társadalmi nettó haszon és gyakran több tíz vagy száz eurós negatív költség mellett lehet elérni megfelelő a lépések alkalmazásával Minden energetikailag nem optimális beruházás a melegedést okozó kibocsátáspálya felé tett lépésnek minősíthető
Az azonnali cselekvés fontossága
A járulékos hasznok A szociális helyzet javítása Üzemanyag-szegénység: Nagy-Britanniában üzemanyag-szegénységben él a háztartások kb. 20%-a. Ez becslések szerint évente kb. 30 ezerrel több téli elhalálozásokhoz vezet csupán Nagy-Britanniában. Munkahelyteremtés az energia termelése hatékonyságnöveléssel vagy felújítható forrásokból több munkaerőt igényel mint a hagyomános módon az EU-n belüli energiafogyasztás 20%-os csökkentése 2020-ig potenciálisan 1 millió új munkahelyet teremthet Europában Új üzleti lehetőségek a fejlett országok számára 5 10 milliárd értékő piaci lehetőségek az európai energiaszolgáltatási piacokon A csökkentett energiaköltség versenyképesebbé teszi a vállalkozásokat Egyéb: Jobb energiabiztonság, korlátozott energiatermelő kapacitások mérsékelt leterhelése, ingatlanértékek növekedése, jobb energiaszolgáltatások (vilagítás, hőtermikus kényelem, stb.) javíthatnak a termelékenységen, kültéri levegőminőség javítása
HAZAI EREDMÉNYEK ÉS INTÉZKEDÉSEK
A Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Együttműködés Programjának integráns része (2011) Kiemelkedően fontos, stratégiai problémákat fogalmaz meg: Importfüggőség, szénhidrogénkészletek lehetséges kimerülése. Villamosenergia-termelés fokozódó fontossága és jelentősége az energiafelhasználás területén. Geopolitikai sajátosságok és uniós keretrendszer jelentette kihívások. Alapvető célok: a versenyképesség növelése (források menedzselésével), a fenntarthatóság felé való elmozdulás, az energiaellátás biztonságának szavatolása. Válaszok: Energiakereslet racionalizálása.
Azonosított intézkedések az Energiastratégiában Energiahatékonysági programok végrehajtása és folyamatos monitoringja. A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása, esetlegesen új atomerőművi blokk(ok) létesítése. Különféle költségalapú ösztönzők (például differenciált átvételi árak, visszatérítendő és vissza nem térítendő beruházási támogatások, adó-, illetve járulékkedvezmények). Zöldáram mellett a megújuló alapú hőtermelés támogatása, és a biogáz támogatott átvétele. Hazai tudásbázison alapuló innovációs technológiák és gyártási kapacitások ösztönzése a hazai szakemberek foglalkoztatottságához. Megújuló energia (különös tekintettel a biomassza és geotermikus eredetűre) és hulladékalapú energiatermelés terjedését ösztönző, differenciált támogatási rendszer.
Hazai mitigációs elemzés az 5. Nemzeti Jelentés (UNFCCC) keretében Az NC5 a UNFCCC felé benyújtott legutóbbi átfogó hazai klímapolitikai elemző összefoglalás és értékelés A UNFCCC IDR peer review-ja által hitelesített adatok és elemző előrejelzés Mitigációs szempontból releváns tartalom: Az ÜHG-kibocsátások és elnyelések hazai háttere Szakpolitikák és intézkedések az ühg-kibocsátások csökkentésére Kibocsátások előrejelzése és a szakpolitikák hatásának becslése (forgatókönyvek: baseline, WEM, WAM) Szakpolitikák becsült kibocsátáscsökkentési hatása Intézkedések mitigációs rangsora Számos negatív költségű intézkedés, amelyek nettó hasznot hoznak
ELLÁTÁSBIZTONSÁG ENERGIAIMPORT-FÜGGŐSÉGÜNK import % struktúra % ( forrás ) Szilárd ( szén és tűzifa) 20% 11,8% Kőolaj és termékek 89% 32,6% Földgáz 83% 38,0% Villamos energia(szaldó) Megújuló ÖSSZESEN 7% 13,3% - 4,3% ~67%(79%) 100%
Főbb energiahatékonysági mutatók nemzetközi összehasonlítása
ENERGIATAKARÉKOSSÁGI JOGI SZABÁLYOZÁSI TERVEK Épületek energetikai tanúsítványa Háztartási kazánok időszakos felülvizsgálata Háztartási kazánok és klímaberendezések címkézése Háztartási villany- és gázbojlerek energiahatékonysági címkézése Energetikus kötelező jellegű alkalmazása a nagy energiafogyasztóknál Nagyfogyasztók kötelező jellegű energiafogyasztási beszámolója A közbeszerzésekhez kapcsolódó energiahatékonysági irányelvek kidolgozása és alkalmazása Az irodai berendezésekre vonatkozó minimális energiahatékonysági követelmények kidolgozása Épületek (panel, lakás-, iroda felújítási pályázatok) esetén kötelező lesz az épületek energetikai tanúsítvány megléte és minőségi osztály javítása.
AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG NÖVELÉSÉNEK AZ ESZKÖZEI Hazai források fokozottabb kihasználásaenergiafelhasználás mérséklése (importfüggőség) ezekkel összefüggésben: - energiatakarékosság - megújuló energiahordozók - az atomerőmű helyzetének a rendezése Új, korszerű erőművek(2020-ig 4-5000 MW) Új gázforrások, hálózatfejlesztés Stratégiai készletezés fokozása-földgáz 2012:1,2Mrd m3 Megfelelő kapacitás tartalékok
ENERGIATAKARÉKOSSÁGGAL HOVA KONCENTRÁLJUNK? A végső energiafelhasználás megoszlása Mezőgazdaság 4% Szállítás 28% Ipar CO2 kereskedelem nélkül 7% Kom m unális szektor 21% Lakosság 40%
Egy kis statisztika A lakossági és kommunális szektor energia felhasználás megoszlása: - fűtés 70 % - vízmelegítés 11 % - főzés 15 % - egyéb 4% Fűtés+melegvíz= 81%; lakosság 38,4%= összes felhasznlásból 31,1% 1125PJ 31,1%-a 350PJ; ezt lehet naptudatos építészettel, napkollektorokkal, napelemekkel és egyéb megújuló energiaforrás hasznosításával, illetve energia takarékossággal csökkenteni. Kommunális szektor esetén ez mintegy 150 PJ érték.
LAKÁSOKNÁL ELÉRHETŐ ENERGIATAKARÉKOSSÁG MIRE ÉRDEMES KONCENTRÁLNI? % gépészet (ÖKO) Kazáncsere hőszigetelés Nyílászáró csere Komplex felújítás 8-15 10-15 25-30 20-25 40-45 B eft 150 500-600 1500-2000 1600-2000 4500-7500
Szimulációs eredmények a hazai lakossági szektorban alkalmazott EH lépések hatásbecslésére HUNMIT modell: bottom-up modell több mint 750 hazai intézkedés teljes karakterisztikájával Költséghatékony, optimális mitigációs útvonal kialakítása az egyes szektorokban A hazai UNFCCC felé beadott Nemzeti Közlésben alkalmazott eszközrendszer.
Energiamegtakarítási költséggörbék Egyes mitigációs lépések egymás mellé illesztésével görbe kialakítása Láthatóan számos negatív költségű intézkedés adódik A hazai megtakarítási lehetőségek 25-35 PJ körül alakulnak csak a lakossági szektorban
Kibocsátáscsökkentési költséggörbék 1.8-2 Mt CO2 egyenértékes kibocsátáscsökkentés zéró költséggel Az emissziókereskedelem jövőben várható kiterjesztésével további megtakarítás válik gazdaságosan lehetségessé
Hazai mitigációs elemzés az 5. Nemzeti Jelentés (UNFCCC) keretében Az NC5 a UNFCCC felé benyújtott legutóbbi átfogó hazai klímapolitikai elemző összefoglalás és értékelés A UNFCCC IDR peer review-ja által hitelesített adatok és elemző előrejelzés Mitigációs szempontból releváns tartalom: Az ÜHG-kibocsátások és elnyelések hazai háttere Szakpolitikák és intézkedések az ühg-kibocsátások csökkentésére Kibocsátások előrejelzése és a szakpolitikák hatásának becslése (forgatókönyvek: baseline, WEM, WAM) Szakpolitikák becsült kibocsátáscsökkentési hatása Intézkedések mitigációs rangsora Számos negatív költségű intézkedés, amelyek nettó hasznot hoznak
Mitigációs jövőképek Ún. alapvonali vagy baseline forgatókönyv Már létező vagy elfogadott intézkedések forgatókönyve ( With Existing Measures ) A leginkább várható jövőkép, amely számításba veszi a megvalósított szakpolitikák és intézkedések hatásait, valamint az egyes vizsgált szektorokban bekövetkező modernizációs és fejlesztési lépések csökkenő energiaintenzitást eredményező hatásait, és az EU ETS továbbműködését a meglevő emissziós sapka folytatólagos hatályával,. semmilyen intézkedést vagy lépést nem tételezünk fel referenciaként, viszonyítási alapként szolgál az egyéb szcenáriókban feltételezett intézkedések hatásának mérésére Semmilyen hatékonyságjavulás, stagnáló megújolóenergia-részarány További tervezett intézkedések ( With Additional Measures WAM ) forgatókönyve tervezett és lehetséges intézkedések hatásait is vizsgáló és megjelenítő forgatókönyv a megújuló energiák felhasználása a Megújuló Stratégiában megjelent legmagasabb értéken lesz, minden tervezett intézkedés megvalósul, az EU emissziókereskedelmi rendszerének hatását 24EUR/t kibocsátásiegység-áron rögzítettük. A mitigációs intézkedéseket a lehető legteljesebb, gazdaságossági határig terjedő mértékben támogatja a kormányzat. 57
Kibocsátást csökkentő szakpolitikák és intézkedések várható hatása Magyarországon Szakpolitika Célkitűzés Becsült kibocsátáscsökkentési hatás (Mt CO2 egyenértékben) 2010 2015 2020 Energiahatékonysági Akcióterv, és EH folytatása Az energiafelhasználás hatékonyságának növelése 1258 4857 5464 Megújuló EnergiaStratégia A megújulók felhasználásának elősegítése 6710 9223 11391 EU Kibocsátáskereskedelmi Rendszer Kibocsátáskereskedelem 2778 3801 6248 KözOP + Közlekedésfejlesztési Stratégia Közlekedésmodernizáció - 362 180 Forrás: 5. Nemzeti Jelentés a UNFCCC felé
Szektor / tevékenység Létező intézkedések hatása (Mt CO2 eq) Relatív értékek (bázisév kibocsátá sának %a) Tervezett intézkedések hatása (Mt CO2 eq) Relatív értékek (bázisév kibocsátásá nak %-a) Létező intézkedések hatása (Mt CO2 eq) 2010 Relatív értékek (bázisév kibocsátásá nak %-a) Tervezett intézkedések hatása (Mt CO2 eq) Relatív értékek (bázisév kibocsátásá nak %-a) 2020 EH. intézkedések Háztartások 0.297 0.26 0.383 0.33 1.343 1.16 2.274 1.97 Tercier szektor 0.375 0.32 0.424 0.37 1.504 1.30 2.210 1.92 Ipar 0.502 0.44 0.693 0.60 2.236 1.94 3.996 3.46 Közlekedés 0.080 0.07 0.134 0.12 0.361 0.31 0.771 0.67 EH összesen 1.258 1.09 1.638 1.42 5.464 4.73 9.277 8.04 Megújulók 6.710 5.81 7.378 6.39 11.391 9.87 15.223 13.19 EU ETS 2.778 2.41 2.778 2.41 4.583 5.41 6.248 5.41 10.746 9.31 11.794 10.22 21.438 18.58 30.748 26.65 Mindösszesen
Következtetések Az eredmények igazolják azt a reményt, hogy hazánk hatékonyan és gazdaságilag nem megterhelő módon tud résztvenni a nemzetközi célkitűzések teljesítésében. Hazánk nemzetgazdasága fenntartható pályára irányítható, amennyiben az ehhez szükséges ráfordításokat a döntéshozók felvállalják. Az energiafelhasználás kérdése szorosan összekapcsolódik gazdasági fejlettségünk fenntarthatóságával, az energia kulcsszerepet játszik hazánk gazdaságában is. A nagyobb végfelhasználói hatékonyság fontos és hatásos eszköz, az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiák piaci penetrációjának támogatása képes gazdasági fejlődésünket biztosítani. A hazai előrejelzés szerint energiafogyasztásunk legjobb esetben némiképpen csökkeni fog, de a közlekedési és tercier szektor energiaigénye várhatóan növekszik. Az energiatakarékossági és energiahatékonysági intézkedések hatása számottevő, nagyságrendi változást mégsem képes elérni a fogyasztás visszafogásában.