Rendészet Rendőrtiszti Főiskola, Vezetéselméleti Tanszék A rendészet fogalma: közigazgatási tevékenység, jogellenesemberi magatartások, veszélyek elhárítása Közbiztonság társadalmi szükséglete Rendészeti igazgatás: 1. közbiztonság védelem, 2. bűnüldözés Hatósági igazgatás Rendészeti intézkedés: egyedi hatósági aktus Fizikai védelem Kényszerintézkedések Bűnüldözési intézkedések Rendészet Rendészeti funkció: szakirányú tevékenység, melynek során rendészeti feladatokat teljesít Közbiztonság védelmi funkció: Rendészeti jelenlét, őrködés Legitim fizikai erőszak alkalmazása Bűnüldözési funkció: Rendészeti felderítés nyomozás Rendvédelmi szervek 2006. évi LVII. Tv. a központi államigazgatási szervekről Rendőrség Polgári védelem Vám és Pénzügyőrség Állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok A Magyar Köztársaság Alkotmánya VIII. Fejezet A rendvédelmi szervek fogalma alaptörvényi szintre emelkedett Rendészeti rendszer Rendészeti rendszer A közigazgatás álatalános jegyei a rendészeti rendszerben: A rendészeti szervezet irányítása, vezetése megfelel a közigazgatási szervezet ált. követelményeinek A rendészet feladata a közbiztonság oltalmazása, melyet közigazgatási hatósági jogkörben lát el Rendészeti igazgatás: külső hatósági ügyintézés, belső igazgatási tevékenység A rendészet anyagi joga azon törvényi tényállások összessége, amelyek a rendészeti ügyet keltezik A rendészeti szerv közig. Hatóságként eljárva egyoldalú akaratnyilatkozattal intézkedik A rendészet személyzete része a közszolgálatnak A közigazgatástól elhatároló jegyek A jogellenes magatartások elhárításának igazgatási formája ( a társadalom negatív kontrollja ) A rendészeti igazgatás differenciálatlansága ( nehezen választható el az igazgatási elem a rendészeti beavatkozástól ) Legitim erőszak alkalmazhatósága ( tagja a közbiztonsági alrendszernek ) Veszélyelhárító rendészeti cselekvés ( spontán, amorf, autonóm ) Rendészeti vezetés heterogenitása
Rendőrségi modellek Két fő irány: reaktív ( centralizált államrendőrségi modell ) Proaktív ( decentralizált önkormányzati típusú rendőrség ) Igazságszolgáltatáshoz való viszony alapján: Felderítő típusú ( szűk eljárási jogosítványok ), I, Fr, Processzuális típusú (széles körű eljárási jogosítványok, GB Bűnügyi tudományok szemszögéből: Közbiztonsági típusú Bűnügyi típusú A rendészeti vezetés alapelvei 1. Egyszemélyi vezetés elve 2. Centralizált vezetés elve 3. Alárendeltek kezdeményezésének elve 4. A vezetés állandó készenlétének elve 5. A vezetés logisztikai biztosításának elve 6. Az együttműködés elve A rendészeti vezetési folyamat elemei Információ Forrás szerint: külső belső Mérhetőség szerint: kvantitatív ( mérhető ) kvalitatív ( nem mérhető ) Jelleg szerint: primer ( közvetlen ) szekunder (közvetett ) Áramlás szerint: vertikális horizontális Szóbeli írásos szemléltető adatformátumú információk Feladatvétel, feladattisztázás Alapja: az elöljáró parancsnok elgondolása, parancsa vagy intézkedése, együttműködési utasítása, saját információ Gondolati folyamat, amely során megértjük az elöljáró szándékát A feladat tisztázása során választ keresünk a felmerülő kérdésekre Időszámvetés végrehajtása Tervezés Def: A tervezés az a vezetési funkció, melynek során az adott szintű rendészeti vezető a megoldandó feladatokat a rendelkezésre álló erők eszközök és az operatív helyzet tükrében időrendi, fontossági sorrendben személyhez kötötten csoportosítja, a feladatok kellő időben történő végrehajtása érdekében. A tervezés első eleme az időszámvetés, alapja az előljáró által megadott időpontok.
Tervezés Tervezési munkamódszerek Lépcsőzetes a különböző vezetési szintek egymást követően hajtják végre a tervezést. Amikor az egyik befejezi a munkát a másik tovább folytatja. Elegendő idő áll rendelkezésre a tervezésre. Párhuzamos a vezetési szintek között a tervezőmunka közel azonos időtartamban történik. Kevés a rendelkezésre álló idő. Kombinált a lépcsőzetes és a párhuzamos módszert egyszerre alkalmazzák. A tervezés főbb követelményei Objektivitás Tudományosság Rugalmasság Közérthetőség Részletesség Egységesség A rendőrségi szervezetben használt tervek csoportosítása Időtényző szerint: hosszú, közép, rövidtávú Rendeltetésük szerint: munkaterv, feladatterv, speciális tervek Tartalmuk szerint: komplex terv, ágazati terv Területi felosztás szerint: országos, megyei, helyi szintű terv, Célszerűség szerint: stratégiai, taktikai, operatív tervek Tervek a rendőrség szervezetében Stratégiai terv: több évre szóló fejlesztési programok, faladatok Koncepció: a rendőri munka egészére vagy részére vonatkozó hosszú távú elképzelés Éves munkaterv: a stratégiai tervben meghatározott, az előző időszak értékelése alapján Ellenőrzési terv: kiterjed mindazokra, akiket kötelező időszakonként ellenőrizni Szakfeladati tervek: egyes tevékenységek teljesítésének szabályait rögzítik Eseti tervek: amelyek egyes feladatok teljesítése érdekében készülnek Hatósági és szakfelügyeleti ellenőrzés tervei: hatóságirendészeti jogkörben végzett ellenőrzések ( pl. Fegyverek tárolása, fegyveres biztonsági őrzés, személy és vagyonvédelem ) Előzetes intézkedések Olyan vezetői tevékenység, amely során a parancsnok időnyerés céljából adatokat közöl a végrehajtókkal, részfeladatokat határoz meg, hogy a feladat végrehajtására való felkészülésük még alaposabb legyen Előzetes intézkedésben a parancsnok utasítja alárendeltjeit az anyagi készletek feltöltésére, karbantartására illetve más folyamatban lévő feladatok befejezésére
Helyzetértékelés elemei 1. közbiztonsági, közrendvédelmi, bűnügyi szempontból a jogsértő cselekményeket elkövető személyek helyzetének értékelése 2. saját szervezet értékelése 3. a szomszédos, az együttműködő és társszervek, valamint a lakosság szervezethez való viszonyának értékelése 4. az illetékességi terület közlekedési lehetőségeinek, évszak, időjárás, napszak hatásainak értékelése 5. illetékességi területen előforduló olyan sajátosságok értékelése, amelyek a rendvédelmi szervek tevékenységére hatást gyakorolnak ( veszélyes ipari üzemek, kiemelt létesítmények, államhatár stb. ) Döntés helyzetértékelés alapján A döntési helyzet Döntési változatok A probléma megfogalmazása Adaptáló döntés: amikor a felettes szerv előzetes döntését kell a vezetőnek az irányított szervezetre beilleszteni, bevezetni. Különböző alternatívák közüli választás: a felettes szerv által kidolgozott alternatívák közül a legmefelelőbb választás eszközlése. Szabad hatáskörű döntés: a vezető saját hatáskörben, teljes felelősséggel dönt az alternatívák közül Döntési típusok Vezetői döntések +/ Döntési helyzetek jellemzői alapján: Bizonyosságra épített döntések Kockázattal járó döntések Bizonytalansági helyzetben meghozott döntések Döntés meghozatalának formája szerint: Személyes döntés Módszeres döntés Tudományos döntés Testületi döntés Általános követelmények Feleljen meg a szervezet rendjének és érdekeinek Teljesíthető legyen Álljanak rendelkezésre a materiális, immateriális és humán tényezők Legyen elegendő idő a végrehajtáshoz Szakmailag és tudományosan megalapozott legyen A szervezet többsége támogassa a döntést Jellemző hiányosságok A vezető nem ismeri fel a döntési helyzetet A vezető nem ismeri fel korábbi hibás döntéseit Nem állnak rendelkezésre a kivitelezéshez szükséges eszközök Elsietik a döntést Késik a döntéshozatal Nem áll elegendő idő a kivitelezésre A szervezet nem támogatja a döntést
Döntések típusai: A döntés tárgya szerint: Gazdasági, pl. termelési szerkezet, pü-i számviteli döntések Műszaki, pl. technológia fejlesztés Szervezési, termelés és munkavégzéssel kapcsolatosak. A döntés jellege alapján: Kezdeményező, célja fejlesztési céllal beavatkozni a működésbe. Alkalmazkodási, külső, belső gazd-i tényezők közvetlen hatásaként születnek. Megvalósítás időigénye alapján: Rövid lejáratú Kihatás szerint: Hosszú lejáratú Stratégiai, hosszú távú célok elérését szolgálják. Taktikai, operatív vezetést szolgáló döntések. Döntések típusai: A döntésben résztvevők száma szerint: Egyszemélyi Csoportos Előszabályozottság szerint: Programozott Programozatlan A döntési szituáció előfordulásának gyakorisága alapján : Egyszerű, szokványos, jellemzője, hogy a döntést megelőző helyzet könnyen visszaállítható. Alapvető, nem szabályosan jelentkeznek. Döntéshozatal során alkalmazott módszer szerint: Hagyományos módszerrel, pl. matematikai programozás, hálótervezés. Nem hagyományos módszerrel, pl. szimuláció, szakértői rendszerek. Szervezés definíciója általában A szervezés során a vezető a meghatározott cél elérése érdekében összehangolja az alkalmazott munkamódszereket, amely magában foglalja a folyamatok megszervezését, szervezetek létrehozását, munka megszervezését. A szervezés feladata a szervezet rendelkezésére álló erőforrások külső és belső összhangjának megteremtésére irányuló tevékenység. Rendészeti szervezés elemei Az a vezetési funkció, melynek gyakorlása során a rendészeti vezető Megfogalmazza és megtervezi a végrehajtandó feladatokat ( feladat megszabása ) Lejutattja azokat az alárendeltekhez ( rendelkezések kiadása ) Koordinálja és megszervezi a tennivalókat az alárendelt vezetőkkel ás a végrehajtókkal Biztosítja a végrehajtás feltételeit A feladat meghatározásának általános tartalma 1. jogsértő személyek tevékenységéből levont következtetések 2. az adott szervezet feladata 3. elöljáró szervezet és társszervek által végrehajtott feladatok 4. a tevékenység tervezett végrehajtásának általános elgondolása 5. alárendeltek feladatainak megszabása 6. a végrehajtók közötti együttműködés ( híradás, hívónevek, kódok ) 7. szükséges eszközök, anyagok meghatározása 8. készenlét ideje 9. parancsnokok, helyetteseik elérhetősége, tartózkodása 10. egyéb feladatok Rendelkezés kiadása A rendelkezés kiadása az ügyrendben meghatározott vezetők vezetési, belső igazgatási eszköze, amely a kötelező feladatokat, végrehajtási szabályokat, hatáskörbe utalt döntéseket tartalmaznak az alárendeltek számára A rendelkezés formáját tekintve lehet: Szóbeli ( parancs ) Írásbeli ( parancs, intézkedés, szabályzat, ügyrend, munkaköri leírás )
Irányítás és szabályozás Az irányítás olyan vezetési funkció, amelynek gyakorlásával az elöljáró beavatkozik a folyamatba, annak elindítása, előírt szinten tartása illetve a kívánt módon való megváltoztatása vagy leállítása céljából Az irányítás nem indítja újra a vezetési folyamatot, hanem a kisebb nagyobb zavaró tényezőket iktatja ki. Vezető irányító tevékenységre azért van szükség, mert a rendszer működését zavaró hatások érik, amelyek eltéríthetik Ellenőrzés Alapelvei: Törvényesség, szakszerűség elve Célszerűség, tervszerűség elve Objektivitás komplexitás elve Hitelesség nyílvánosság elve Együttműködés elve Végrehajtásának rendje A valós ( tény ) helyzet feltárása Tény terv állapot vizsgálata Tény terv állapot eltéréseinek, azonosságainak feltárása Különbözőség okainak feltárása Okok megszüntetése A rendőrség szervezetében végrehajtható ellenőrzések formái ( 58/2007. ( OT 33.) ORFK utasítás ) Belső ellenőrzés ( szakmai ) ellenőrzés ( törvényességi, szakszerűségi, célszerűségi, eredményességi ) Függetlenített ellenőrzés ( kifejezett ellenőrzési feladatokat ellátó szervtől ) Átfogó ellenőrzés Témaellenőrzés Célellenőrzés Mobil ellenőrzés Utóellenőrzés Elektronikus úton történő ellenőrzés Munkafolyamat ellenőrzés Titok és adatvédelmi, valamint biztonsági ellenőrzés Ellenőrzés módszerei Helyszíni vizsgálat Személyes megkérdezés ( interjú ) Kiadmányozási jog gyakorlása Beszámoltatás Iratok, okmányok, nyílvántartások ellenőrzés helyére történő bekérése Anyagok, eszközök tételes vizsgálata Folyamatos adatszolgáltatás és jelentések elemzése Statisztikai adatok értékelése Szolgálatban történő alkoholfogyasztás ellenőrzése Titok, adatvédelmi, iratkezelési szabályok betartására vonatkozó valamint biztonsági ellenőrzés Munkafolyamat ellenőrzése Elektronikus úton történő ellenőrzés Egyéb módszerek