Európai energiaipari célok és trendek 013. szeptember 11. Mátraháza
1 3 4 Energiaforrás összetétel változása Piaci szabályozás Technológia, innováció Nemzetgazdasági érdekek
Energiaforrás összetétel változása 1 Cél Éghajlatváltozás megakadályozása Fenntartható energiaforrás-felhasználás Fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentése Eszköz Trendek Nemzetközi energia- és klímapolitikai cél és eszközrendszerek Nem-konvencionális földgázkitermelés előretörése USA szénexport Európába LNG új piacokra terelődése Olaj és olajindexált földgáztermékek árának változása Nukleáris termelés elfogadottságának változása
Az EU energiapiacára ható világpiaci / külső hatások PÉLDA 1 A nyersanyagárak hatása az európai villamosenergia-árakra jelentős Európa Atomerőművek bezárása Növekvő kelet-ázsiai földgázigény USA A palagáz-kitermelés előretörése Geopolitikai kockázatok Kelet- Ázsia Japán LNG-szállítmányok új piacokra terelődése USA szénexport Olajár emelkedése Olajindexált gáztermékek áremelkedése A villamosenergia-termeléshez szükséges tüzelőanyagból az EU importra szorul 3
EU-7 energia-mix 1 4 000 Előrejelzés 3 500 3 000 500 -% 3 366 3 355 3 13 7% 9% 8% 1% 13% 1% 3 86 11% 11% 3 535 0% 11% Egyéb megújuló Víz TWh 000 1 500 54% 5% 51% 50% 44% Fosszilis Nukleáris 1 000 500 8% 8% 7% 8% 5% 0 008 009 010 011 00 Forrás: Eurostat alapján KPMG elemzés, Eurelectric 4
A Spark-spread meghatározza a gáztüzelésű erőművek jövőjét PÉLDA 1 A villamosenergia- és földgázárak közeledtek egymáshoz, ami felemészti a gáztüzelésű erőművek marginját A hazai gáztüzelésű erőművek termelése csökkent HUF/KWh 0 18 16 14 1 10 8 6 Villamosenergia ár 1 Nagykereskedelmi földgáz ár 9 8 7 6 5 4 Hazai erőművek földgáz felhasználása Millió GJ 4 0 - -4-6 -8 009.Jan 011.Jan Spark spread 013.Jan 3 1 0 009.Jan 011.Jan 013.Jan (1) Erőművek átlagos értékesítési ára () 59%-os átlagos erőművi hatékonyság mellett Forrás: MEKH Európai szinten jellemző, hogy a magas hatásfokú erőművek sem tudnak megfelelő kihasználtsággal energiát termelni 5
Merit order változása PÉLDA 1 Következmények Változó költség (Ft/kWh) Az ingadozó kötelező átvétel mennyisége miatt a szabályozási energia-szükséglet növekszik A megújuló termelés növekedése korábban baseload feladatot ellátó erőművek kihasználtságát is csökkenti A kötelező átvétel megbízhatatlansága miatt a csúcserőművekre a csökkenő kihasználtság ellenére is szükség van Megújulók Nukleáris Lignit Szén Import Új földgáz Régi földgáz Az import flexibilitása is befolyásolja a földgáztüzelésű erőművek kihasználtságát A kötelező átvétel arányának növekedése növeli az árvolatilitást is Beépített kapacitás (MW) Forrás: KPMG elemzés A nem piaci alapú megújuló támogatási rendszer miatt a gázerőművek teherkiosztási görbén jobbra szorulnak, szén-földgáz versenyt alakítva ki 6
1 3 4 Energiaforrás összetétel változása Piaci szabályozás Technológia, innováció Nemzetgazdasági érdekek
Piaci szabályozás Cél Egységes, integrált európai villamosenergiapiac kialakítása Környezetvédelem, alacsony ÜHG-kibocsátás, Fogyasztói érdekvédelem növelése, energiatakarékosság Eszköz EU 3. energiacsomag 0-0-0-as európai irányelv Piac-összekapcsolások Trendek Kiemelt kezdeményezések Megújulók előretörése Integrált hálózatok kialakulása Ellentmondásos versenypiaci hatások 8
A fenntartható növekedési stratégia energetikai szabályozása A megújuló energiaforrások aránya a végfelhasználói energiafogyasztáson belül 0% Az energiahatékonyság javítása (energiafelhasználás csökkentése) ÜHG kibocsátás csökkentés az 1990-es szinthez képes (0%) Forrás: EUROSTAT A célkitűzések teljesítése révén új, fenntartható energiatermelési és -fogyasztási szerkezet alakul ki Európában 9
Regionális célok a megújuló energiaforrások arányának növelését illetően 50 45 40 35 30 5 0 15 10 5 0 % 005 011 00 cél MT LU BE CY CZ NL SK HU UK PL BG IE IT DE GR EU-7 HR ES FR LT RO EE SI DK PT AT FI LV SE Forrás: ec.europa.eu; EUROSTAT Magyarország célja, hogy a megújuló energiaforrások végső energiafogyasztásban való arányát megduplázza 00-ra 10
A megújuló energiaforrások részarányának növelése Az egyes országok 00-ra vállalt céljainak teljesítési állapota 80%- SE FI EE 50-80% 0-50% DK LV LT IE UK NL DE PL BE LU CZ SK FR SI AT HR HU RO BG PT ES IT GR Forrás: ec.europa.eu; EUROSTAT MT CY Azokban az országokban, amelyek vállalt céljaiktól lemaradást mutatnak, a szabályozási környezet beruházást ösztönző irányba történő elmozdulása várható 11
A Nemzeti Energiastratégia és a Megújuló Cselekvési Terv operatív lebontásáért a METÁR rendelet lenne a felelős Nemzeti Energia Stratégia Megújuló Cselekvési Terv az alacsony CO intenzitású megújuló források súlyának növelése, hőtermelés megújuló forrásokból történő további terjedésének előremozdítása, 030-ra minimum 0%-os megújuló arányt elérni a primerenergia-felhasználásban, munkahelyteremtés a megújuló témájú projektekkel. 00-ban 14,65% legyen a megújulók aránya a végső energiafogyasztásban (879 ktoe), az energiafüggőség csökkentése, a fenntarthatóság biztosítása, a mezőgazdaság- és vidékfejlesztés valamint a zöldgazdaság fejlesztés. A METÁR néhány területen új megközelítést tartalmaz Megújuló hőenergiatermelés támogatás Szigorúbb biomassza felhasználási szabályok Technológiák megkülönböztetése 15 éves támogatási periódus évente mennyiség és ár felülvizsgálat 1
Európai Uniós cél, hogy 014 végére megvalósuljon a teljes európai piacösszekapcsolás (Market Coupling) Market Coupling célja Európai piac-összekapcsolódások A piacokon forgalmazott termékek árainak közelítése, transzparenciájának növelése A határkeresztező kapacitások hatékonyabb használata Az árak volatilitásának mérséklése UK-NL Skandinávia-EE +LT, LV PL-SE A rövid távú termékek kereskedési kockázatának mérséklése A piaci likviditás és a társadalmi jólét növelés SP-PT (007) + FR (013) CZ-SK-HU +PL+RO (013-14) RO, BG + CEE/GR (013-14) Kiszámíthatóbb piacok és megbízható kereskedelmi platformok IT-SI (010) GR-IT (013-14) Forrás: ACER A határkeresztező átviteli kapacitások fejlesztését hozzá kell igazítani a piac-összekapcsolás előrehaladási üteméhez 13
A piacok szorosabb összekötése hatással van az árak alakulására és a befektetési döntésekre A cseh-szlovák-magyar energiatőzsdék összekötésének hatására a másnapi árak már együtt mozognak KÖVETKEZTETÉSEK ÉVES BASE LOAD ÁRAK 1 - KAPACITÁS SZŰKÖSSÉG MÁSNAPI BASE LOAD ÁRAK 1 - EGYÜTT- MOZGÁS 01 March 01 April 01 May 01 March 01 April 01 May Ellátásbiztonság növekedése: hatékony spot import lehetőség a kilengések kezelésére Több fogyasztói lehetőség a beszerzési portfolió alakítására Kedvezőbb piacra jutási lehetőség a hazai termelőknek Termelői kockázat: a hosszú távú termékek árai is közelíthetik az alacsonyabb regionális szintet (1) Forrás: Platts 14
1 3 4 Energiaforrás összetétel változása Piaci szabályozás Technológia, innováció Nemzetgazdasági érdekek
Technológia, innováció 3 Cél Hatékony üzemvitel Környezetbarát és energiatakarékos technológiák fejlesztése Eszköz Hatékony, intelligens (smart) villamosenergiahálózatok Műszaki eszközök és berendezések Kutatás + Fejlesztés Trendek Magas szintű oktatás, kutatás, innováció támogatása 16
Az energiapolitikai célok egy okos hálózat kiépülése felé hajtják a villamosenergia-rendszert 3 Megnevezés Smart metering / data management Demand management Micro generation Micro Grid Decentralised generation Smart Grid Elektromos jármű Nagyerőmű Alkotórészek Mikro erőmű Tárolás Mikro erőmű Kiserőmű Tárolás Mikro erőmű Kiserőmű Tárolás Mikro erőmű Ösztönző tarifák Ösztönző tarifák Ösztönző tarifák Ösztönző tarifák Ösztönző tarifák Okos mérők Okos mérők Okos mérők Okos mérők Okos mérők Okos mérők Főbb új elemek Mérési adatok: Egyirányú távmérés Kétirányú okos mérés Fogyasztás átcsoportosításra ösztönző tarifák A lakossági fogyasztó időszaktól függően termelővé válik Összekapcsolt háztartások Lokális igényt kielégítő (kis)erőművekkel összekapcsolt mikró hálózatok Országosan összekapcsolt, egymást kisegítő decentralizált hálózatok Az okos hálózat fejlődésének minden állomása új kihívásokat támaszt a rendszerüzemeltetők, hálózati társaságok és beszállítóik elé 17
Okoshálózati beruházási projektek Európában Beruházási költség szerinti megoszlás (011-ig, millió euró) FI 130-10-130 SE EE LV 0-10 DK LT IE UK NL DE PL BE LU CZ SK FR CH AT SI HU RO IT BG PT ES GR Forrás: European Commission, Joint Research Centre, Institute for Energy, 011 MT CY A piac-összekapcsolás és az okos hálózati beruházások között párhuzam mutatkozik 18
1 3 4 Energiaforrás összetétel változása Piaci szabályozás Technológia, innováció Nemzetgazdasági érdekek
Nemzetgazdasági érdekek 4 Cél Versenyképes gazdaság Üzleti környezet javítása Beruházás és befektetés ösztönző politika Eszköz Foglalkoztatás-növelés támogatása Helyi képzések és kutatások ösztönzése Társadalmi hasznok megfelelő elosztása Trendek Jóléti rendszerek modernizálása Digitális társadalom kialakulása 0
A 00-as megújuló energiához kapcsolódó célok eléréséhez egyre emelkedő mennyiségű támogatás szükséges 4 A célok eléréséhez szükséges támogatási összeg (a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv szerint) 180 167 160 15 Milliárd HUF 140 10 100 80 60 40 0 0 10 11 60 Tényleges támogatási összeg: 010: a terv 84 %-a 011: a terv 45%-a 77 30 10 38 7 4 5 9 34 78 79 18 6 9 6 31 6 8 15 90 45 6 8 11 93 6 4 8 110 79 3 8 130 100 1 8 1 1 9 138 0 9 Új megújuló villamosenergia-termelés Meglévő megújuló termelés Átvételi tarifa rendszer működési költségei Kogenerációs termelés 010 011 01 013 014 015 016 017 018 019 00 A célok eléréséhez szükséges támogatási összegek nem tartalmazzák a beruházások és a hálózatfejlesztés pénzügyi forrásainak összegét 1
A külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI 1 ) csökkenése negatívan hat a magyar háztartások elkölthető jövedelmére 4 Az FDI gazdasági hatásai Verseny-hatások Tényezőkereslet és tényezőárak változása Technológiai tovagyűrűző hatások Termelékenység-növekedés % 150 140 130 10 110 Magyar hatások A külföldi érdekeltségű vállalatok magyar gazdasághoz való átlagos hozzájárulása az elmúlt 15 évben: Bruttó hozzáadott érték 0-5%-a Beruházások 7%-a Foglalkoztatás 15%-a Export 65-70%-a, import 7-73%-a Gazdasági növekedés egyharmada köthető a külföldi tőkéhez 100 0 1994 1996 1998 000 00 004 006 008 010 01 GDP növekedés FDI-jal (Tény, 1995. bázis) FDI nélkül (becslés) A külföldi tőke (és a beruházások általánosságban) alapvetően pozitív hatással vannak Magyarországra. A tőkebeáramlás csökkenése / tőke kivonása negatív következményekkel jár a nemzetgazdaságra nézve. A beruházások elmaradása hosszú távon negatívan hat a háztartások elkölthető jövedelmére is ezt figyelembe kell venni a rezsicsökkentés hatásainak mérlegelése során. FDI Foreign Direct Investment
A villamosenergia-, gáz- és távhőszektorok beruházásai jelentősen csökkentek az elmúlt években 4 A szektor beruházások összegének és hazai részarányának alakulása Mrd Ft 300 50 3,8% 00 150 100 188 50 0 4,4% 05 5,5% 47 5,5% 35 3,5% 148 % 6,0 5,0 4,0 3,0,0 1,0 0,0 Az energiaszektor beruházásai 011 óta drasztikusan csökkennek részben az extra közterheknek, részben a válság által kikényszerített racionalizációnak köszönhetően. Az energetikai szektorhoz köthető a magyarországi beruházások 3,5-5,5%-a. 008 009 010 011 01 A szektor FDI-áramlás összegének és hazai részarányának alakulása 00 150 100 50 0-50 Mrd Ft 7 008 106 009 Arány 158 010 Volumen -31 011 % 40 30 0 10 0-10 Hasonlóan a beruházások összértékéhez, a külföldi közvetlen tőkebefektetés beáramlása is mérséklődött a válság nyomán. Az energetikai szektorra jellemző magas állóeszköz- és speciális beruházás-állománynak köszönhető, hogy a külföldi tőke kivonása a többi szektorhoz képest késéssel kezdődött meg, de 011-re annyira jelentőssé vált, hogy külföldi tőkekiáramlás lett. 3
Jelentős beruházások szükségesek Európában 010-00 között 4 TELJES ENERGIAIPARI BERUHÁZÁSI IGÉNY 010-00 KÖZÖTT Több, mint 1000 milliárd EUR VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÁTVITEL ÉS ELOSZTÁS ~ 500 mrd EUR ~ 600 mrd EUR Megújulók Elosztás ~ 310 370 mrd EUR ~ 400 mrd EUR Átvitel ~ 00 mrd EUR Forrás: Európai Bizottság 4
Az EU energiapolitikai alapelvei 4 Fenntarthatóság Versenyképesség Ellátásbiztonság EU integrációs törekvések Energiafüggőség csökkentése Fogyasztók hatékony ellátása Energiabiztonság megőrzése Nemzeti energetikai érdekek 5
Köszönöm a figyelmet! További információért, kérem forduljon hozzám: Herczeg Sándor Igazgató, KPMG Energetikai és közüzemi üzleti tanácsadás KPMG Tanácsadó Kft. H-1139 Budapest, Váci út 99. T: +36 70 333-140 E: sandor.herczeg@kpmg.hu