Az államfő 1
Főbb témakörök 1. Az államfő a parlamentáris rendszerekben 2. A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör 3. Alkotmányos jogkörök 4. Választás és legitimáció 5. Karrierút, rekrutáció, párthovatartozás 6. Államfői szerepfelfogás és jogkörértelmezés 2
Az államfői hatalom az államfő politikai szerepét és jelentőségét első megközelítésben három tényező határozza meg: 1. a történelmi körülmények 2. az alkotmányos jogkörök 3. a tisztség elnyerésének módja 3
Államfő a parlamentáris kormányformában végrehajtás feje (chief executive) nem az államfő, miként a 18 19. századi monarchiák és köztársaságok legtöbbjében, illetve a 18. századi liberális hagyományt megőrző amerikai elnöki rendszerben, hanem a miniszterelnök 4
A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör 5 1989. évi XXXI. törvény megszüntette a kollektív államfői intézményt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát és bevezette az 1946. évi I. törvény mintájára visszaállította a köztársasági elnök intézményét 1989 1990-es alkotmányreformok és az azok irányát megerősítő 1991 1992-es az államfő és kormányfő közti vitával kapcsolatos alkotmánybírósági döntések eredményeként parlamentáris kormányzati rendszer jött létre a parlament által választott, gyenge legitimációjú és viszonylag gyenge jogkörű államfővel
Politikai küzdelmek 1989 és 1990 közepe között többször fordult a kocka - tíz hónap alatt kilenc fontos alkotmányos aktus érintette a köztársasági elnöki intézményt: 1. két politikai megállapodás (a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokat lezáró megállapodás és az MDF-SZDSZ paktum) 2. három alkotmánymódosítás 3. két országos népszavazás 4. és két alkotmánybírósági határozat született 6
Alkotmányos jogkörök 5 csoportja 1. reprezentatív és szimbolikus 2. miniszteri ellenjegyzéssel gyakorolható 3. krízishelyzetekben gyakorolt 4. periodikusan ismétlődődő 5. diszkrecionális 7
8
1. reprezentatív és szimbolikus funkciók 9 az ország első közjogi méltósága, aki az egész nemzetet és államot képviseli: kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett reprezentálja a magyar államot nemzeti és állami ünnepségeken, nemzetközi kapcsolatokban az elnöki tisztség minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel összeférhetetlen, az elnök más kereső foglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével díjazást nem fogadhat el
2. miniszteri ellenjegyzéssel gyakorolható jogkörök 10 a kormány diszkrecionális hatáskörébe tartoznak magas rangú állami tisztségviselők államtitkárok, nagykövetek, egyetemi tanárok, tábornokok kinevezése és felmentése más testületek személyi döntéseinek (így például az MTA elnöke) megerősítése bizonyos kitüntetések és érdemrendek átadása AB 1991-ben: a kinevezési jogkör gyakorlásánál csak a személyre tett javaslatot vizsgálhatja felül, azaz nem indokolhatja a kinevezés megtagadását más tényezőkkel - a kinevezés megtagadásával csak az államszervezetnek a kinevezéstől alapos okkal várható, másként el nem hárítható, azonnal és közvetlenül fenyegető zavara esetén élhet (48/1991).
3. krízishelyzetekben gyakorolt jogok 11 csak akkor kelnek életre, ha más alkotmányos szervek a döntés- vagy/és funkcióképtelenség határára kerülnek krízishelyzetekben (rendkívüli állapot, szükségállapot, hadiállapot) közjogilag vitatott, hogy e rendkívüli helyzetekben mennyiben rendelkezik önálló diszkrecionális jogkörrel az alkotmány értelmében a fegyveres erők főparancsnoka AB 1991-ben: az elnök egyrészt rendkívüli körülmények között átmenetileg bír jogokkal a fegyveres erőkkel kapcsolatban, másrészt lényegében főparancsnoki hatáskörökkel (tábornokok kinevezése és előléptetése, egyéb személyügyi hatáskörök, az ország fegyveres védelmére vonatkozó terv jóváhagyása) rendelkezik. A köztársasági elnök fegyveres erőket békeidőben irányító aktusai azonban kivétel nélkül miniszteri ellenjegyzésre szorulnak.
4. periodikusan ismétlődődő jogkörök 12 a parlamentáris ciklusváltáskor, illetve kormányalakításkor, kormányváltáskor meglévő jogkörök vagy éppen a parlamenti ülésszak összehívása közjogilag kisebb, mint a legtöbb parlamentáris rendszerben a miniszterelnököt nem az államfő nevezi ki (csak javasolja) korlátozott a parlamentfeloszlatási joga (2 eset) a törvényhozás ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal legfeljebb 30 napra el is napolhatja, ám ha a képviselők egyötöde kezdeményezi, a házelnök köteles a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra összehívni
Kit javasolhat? 13 Bitskey Botond Tordai Csaba (Magyar Jog 2005. 4. szám) gyakorlatilag bárkit javasolhat? minden lépésénél figyelnie kell az államszervezet demokratikus működésére Alk. 29. (1) csak akkor nem tehet így, ha alapos okkal arra következtet, hogy a többséggel rendelkező személy megválasztása az államszervezet demokratikus működését veszélyeztetné 48/1991 AB határozat
5. diszkrecionális politikai hatáskör részt vehet és felszólalhat a parlament plenáris és bizottsági ülésein; javaslatot tehet az Országgyűlésnek; törvényjavaslatot terjeszthet be; népszavazást kezdeményezhet; az Országgyűlés az elnök javaslatára választja meg a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt és az ombudsmant; vétójoggal rendelkezik a törvényhozásban: alkotmányossági és politikai vétó közjogi megkötés nélkül politikai nyilatkozattételi joga (politikai beszédet mondhat) van 14
Választási eljárás 2012-ig megválasztható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napján a harmincötödik életévét betöltötte 15 vita a harmadik fordulóról ( A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte ) öt év, egyszer újraválasztható
Alkotmányossági vita az érvénytelen szavazatokról (Sólyom László nyilatkozata, Népszava, 2005. június 3. 8.o. minden körülmények között befejeztessék 16
Változások az Alaptörvényben 50 képviselő helyett a képviselők egyötöde Három forduló helyett kettő Szavazatok többsége helyett legtöbb érvényes szavazat Kimondja: ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani 17
Rendkívüli helyzetek 18 1. elnök halála 2. feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapot 3. összeférhetetlenség: a parlament kétharmados többséggel dönt 4. önkéntes lemondás: a parlament elfogadó nyilatkozatára van szükség, ha azonban az elnök a parlament kérése ellenére is ragaszkodik a döntéséhez, a törvényhozás az elnök kérését nem tagadhatja meg (ÚJ ALAPTÖRVÉNY: NEM KELL ELFOGADÁS) 5. tisztségtől való megfosztás: ha az elnök az alkotmányt vagy valamely más törvényt megsérti; az eljárást a képviselők egyötöde kezdeményezheti, az eljárás megindításához a parlament kétharmados többsége szükséges, a cselekmény elbírálása pedig az AB hatáskörébe tartozik (ÚJ ALAPTÖRVÉNY: AB CSAK A MEGFOSZTÁST MONDHATJA KI) ezekben az esetekben a megszűnéstől számított 30 napon belül a parlamentnek új elnököt kell választania
19
Elnökválasztások jelölt igen szavazatok száma érvénytelen összes leadott szavazat igen szavazatok aránya a leadott szavazatok százalékában igen szavazatok aránya az összes parlamenti képviselő százalékában 1990 I. forduló Göncz Árpád 295 2 310 95,2 76,4 1995 I. forduló Göncz Árpád 259 14 335 77,3 67,1 Mádl Ferenc 62 14 335 18,5 16,1 2000 I. forduló Mádl Ferenc 251 7 363 69,2 65,0 II. forduló Mádl Ferenc 238 14 355 67,1 61,7 III. forduló Mádl Ferenc 243 12 351 69,2 62,0 2005 I. forduló Sólyom László 13 3 199 6,5 3,4 Szili Katalin 183 3 199 92,0 47,4 II. forduló Sólyom László 185 2 365 50,7 47,9 Szili Katalin 178 2 365 48,8 46,1 20 III. forduló Sólyom László 185 1 368 50,3 47,9 Szili Katalin 182 1 368 49,5 47,2
Elnökválasztások 2010. június 29. A leadott 366 szavazólap megoszlása a következő: az érvénytelen szavazatok száma 44; az érvényes szavazatok száma 322. Schmitt Pál 263 Balogh András 59 2012. május 2. 305 szavazat, 40 nem, 3 tartózkodás, 3 érvénytelen 21 Áder János 262
Az államfői hatalom típusai és feltételrendszere Rekrutáció Funkció Hatalom A politikai többség vezetője kormányzás (félelnöki rendszer) nagy A politikai többség másodvagy harmadvonalbeli politikusa szimbolikus/reprezentáció kicsi Az ellenzék politikusa ellensúly közepes/nagy 22
és Magyarországon 1990: a rendszerváltás politikai forgatókönyve a harmadik esethez hasonló helyzetet hozott létre (ellenzék politikusa, ellensúly, közepes-nagy) 2005: a koalíció belső vitái miatt az ellenzék jelöltje (de nem politikusa!) nyer 23 1995, 2000, 2010: második eset (kormánypárti többség politikusa, szimbolikus, kicsi) 2012?
Elnökök politikai aktivitása Mit mutatnak a számok? Milyen hibákat lehet elkövetni a velük való dolgozáskor? 24
25
Schmitt Pál nem gát, hanem motor 26
Áder János Parlamentnek visszaküldött törvények: 27 1.Kisajátítás 2.Sportcélú ingatlanok 3.Járások 4.Dereguláció 5.Médiatörvény módosítása 6.Költségvetést megalapozó 7.Építésügy 8.Hulladék 9.Bűnügyi együttműködés EU
Göncz kontra Antall-kormány 1. magyar külpolitika képviselete (a visegrádi találkozó körüli konfliktus) 2. a hadsereg főparancsnoki jogkör (van-e parancsadási joga, illetve szolgálati elöljárója-e a honvédség parancsnokának) 3. vezető közfunkciókba történő kinevezések vétójoga (például tévé-, rádióelnök) 4. az elnök önálló belpolitikai szerepe (az elnök politikai beszédei, belpolitikai azaz pártpolitikai vitákban való állásfoglalásai) 28
A magyar politikai rendszer A konfliktus okai 1. 2. 3. 29 az alkotmányos hatáskör-elrendezésben helyenként különösen a végrehajtó hatalom és az elnök viszonylatában fehér foltok és félprezidenciális kiskapuk maradtak (törvénykezdeményezés, hosszabb mandátum) az alkotmányos konszenzus ingatagsága, a szabályok politikai instrumentalizálására való hajlam a szereplők részéről az államfői funkció betöltésével kapcsolatos politikai szituáció: a legnagyobb ellenzéki párt politikusa lett az államfő
A magyar politikai rendszer 30
A magyar politikai rendszer 31