- 1 - Oldal SZERVEZETI MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSITÁS A Társasház -én megtartott közgyőlés a 100% tulajdoni hányadához viszonyított % szavazattöbbséggel megszavazott 2007..sz. határozatával elfogadott Szervezeti Mőködési Szabályzatát az alábbiak szerint módosítjuk. I. A Társasház-közösség tervei, hatáskörük, jogaik és kötelességeik I.1. A közgyőlés. A Társasház-közösség legfıbb döntéshozó szerve, melyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. A tulajdonostársak szavazati arányát a tulajdoni hányaduk nagysága határozza meg, ha a törvény másképp nem rendelkezik. I.1.1. A Közgyőlés hatásköre. A közgyőlés dönt: a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról és felújításáról, kivéve a halasztást nem tőrı munkákat (pld. kár-, vagy életveszély megszüntetése) a közös tulajdonra vonatkozó birtoklásról, a közösséget terhelı kötelezettségek vállalásáról, a közösség éves költségvetésének elfogadásáról a Társasház éves pénzügyi beszámolójának elfogadásáról, valamint a Közös képviselı / Intézıbizottság részére a jóváhagyás megadásáról, a tulajdonostársak által fizetendı közös költség mértékérıl, a célbefizetési kötelezettség összességérıl, teljesítésének módjáról, határidejérıl, valamint a felújítási alap összegérıl, teljesítésének módjáról és határidejérıl, illetve felhasználásáról. minden olyan munka elvégzésérıl és az erre irányuló szerzıdés megkötésérıl, melynek költsége az éves költségvetés fıösszegének a 15%-át várhatóan meghaladja a Közös képviselınek / Intézıbizottság tagjainak megválasztásáról és díjazásáról, felmentésérıl a közös tulajdon elidegenítésérıl ( Tht. 3..(2) a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról a Tulajdonosok az összes tulajdoni hányad szerint, 4/5-ös szavazattöbbséggel határoznak ( Tht. 29..(1). felújítási pályázaton való részvételrıl minden olyan kérdésben, amelyet a törvény a közgyőlés hatáskörébe utal. I.1.2. A közgyőlés összehívása A közgyőlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyőlést a Közös képviselı és az SzVB. közösen készíti elı. A közgyőlést a Közös képviselı/ Intézıbizottság elnöke hívja össze. A közgyőlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni. Ennek módja: a társasházban lakókat a levélszekrénybe
- 2 - Oldal helyezett és a fı közlekedıtérben kífüggesztett meghívóval, az ismert más címen lakókat postai ajánlott küldeményben. A meghívót - sürgıs eset kivételével - legkésıbb a közgyőlés idıpontja elıtt 8 nappal kell a tulajdonosoknak megkapni. A meghívónak tartalmazni kell a közgyőlés helyét, idıpontját és a napirendi pontokat. A közgyőlési meghívó mellékletben tartalmazza a napirendi pontokhoz főzıdı ínformációkat és a meghozandó határozati javaslatokat. A Közös képviselı / Intézıbizottság elnöke akadályoztatása esetén, vagy ha a Társasház a gazdálkodásában szabálytalanságokat észlel és a Közös képviselı / Intézıbizottság a a közgyőlést záros határidın belül nem kívánja összehívni, a közgyőlést az SzVB elnöke is összehívhatja. Kötelezı a közgyőlés összehívása, ha azt az SzVB, vagy a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkezı tulajdonostársak a napirend megjelölésével írásban kérik. Ha a Közös képviselı / Intézıbizottság elnöke a kérést nem teljesíti, az összehívást kezdeményezı tulajdonostársak által megbízott személy is összehívhatja a közgyőlést. I.1.3. Közgyőléssel kapcsolatos egyéb szabályok A közgyőlés akkor határozatképes, ha a közgyőlésen megjelent tulajdonostársak rendelkeznek az összes tulajdoni hányad több, mint a felével. Határozatképtelen közgyőlés esetén a megismételt közgyőlés az eredeti közgyőlés napjára is összehívható, ha az eredeti meghívó ezt tartalmazza. A megismételt közgyőlés a megjelent tulajdonosok által képviselt tulajdoni hányad arányától függetlenül határozatképes. Ezt a körülményt a közgyőlési meghívóban fel kell tüntetni. A tulajdonostárs meghatalmazottal is képviseltetheti magát, ha a meghatalmazás két tanúval alá van íratva. A meghatalmazást a közgyőlés levezetı elnökének át kell adni és a jelenléti ívhez kell csatolni.. Haszonélvezı csak a tulajdonos megbízása esetén vehet részt teljes joggal a közgyőlésen. A közgyőlésen a határozatokat is tartalmazó jegyzıkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyőlésen elnöklı személy és két jelenlévı tulajdonostárs az aláírásával hitelesít. Fenti személyeket a közgyőlés választja. A jegyzıkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról a másolási költség megfizetésével másolatot kérhet. A közgyőlés határozatait a jelenlévı tulajdoni hányad alapján számított egyszerő szótöbbséggel hozhatja meg, kivéve, ha a törvény, vagy jelen SzMSz másként rendelkezik. A közgyőlésen a jegyzıkönyvet amennyiben esetenként ez ellen senki nem tiltakozik hangfelvétellel is lehet vezetni, mely alapján a hozandó határozathoz kapcsolódó lényegi hozzászólásokat, a hozzászóló kifejezett jegyzıkönyvi rögzítésére vonatkozó kérésével kísért hozzászólásokat, valamint a határozatokat és meghozataluk körülményét rögzítı írásbeli jegyzıkönyv készül. Ebben az esetben a hangfelvételt tartalmazó adathordozót a dokumentumok között meg kell ırizni. Eseti tiltakozás esetén a hangfelvétel ellen szavazó tulajdonos hozzászólásaikor a hangfelvételt ki kell kapcsolani. A közgyőlésen meghozott határozatokról a Közös képviselınek valamennyi tulajdonostársat írásban, a közgyőlés megtartásától számított 8 napon belül értesítenie kell. Minden a tulajdonosokat érintı, a Közös képviselıtıl, vagy a Számvizsgáló Bizottságtól érkezı dokumentum (meghívó, tájékoztató, felhívás, stb.) eljuttatása postaláda útján, személyesen, vagy együttlakó útján, illetve postai úton történhet.
- 3 - Oldal I.1.4. írásbeli szavazás A közgyőlési határozat írásbeli szavazás útján is meghozható. Ebben az esetben a közgyőlési napirendre vonatkozóan a Közös képviselı felhívásához mellékeli az írásbeli határozati javaslato(ka)t a Számvizsgáló Bizottság elızetes véleményének ismeretében. Az SzVB kérésére írásbeli véleményét a felhíváshoz csatolni kell. A tulajdonostársaknak a határozati javaslat kézhezvételét követı 15 napon belül van lehetıségük írásban szavazni és szavazatuk eredményét a Közös képviselınek megküldeni. Az írásbeli szavazás eredményét a Közös képviselı a szavazásra megjelölt határidıt követı 8 napon belül írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni. Eredménytelen az írásbeli szavazás a Szervezeti Mőködési Szabályzat tekintetében: a. ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdoni hányada alapján számított egyszerő többséget, b. Minden más esetben: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított szavazattöbbségének a törvényben meghatározott mértékét. c. A késve leadott, javított, kiegészített, aláírás nélküli, hiányos szavazatok érvénytelenek. A határozati javaslatot, annak mellékleteit, az összegyőjtött szavazatokat és a határozatot tartalmazó írásbeli értesítés 1 példányát az irattárban meg kell ırizni. I.1.5. A közgyőlésen elnöklı személy feladata a közgyőlés eredményes munkájának biztosítása. Ennek érdekében gondoskodik, hogy a. minden hozzászólni kívánó szót kapjon, b. a hozzászóló csak a tárgyalt témához szóljon hozzá, c. a közgyőlésre szánt idıkeretben minden megtárgyalandó napirendi pont megtárgyalásra kerüljön, ezért a bekiabálásokat, felesleges témaismétléseket, személyes ellentétekbıl eredı veszekedéseket igyekezzen meggátolni demokratikus keretek között. I.1.6. Az éves elszámolásról, költségvetés megállapításáról szóló kötelezı éves közgyőlés legkésıbbi idıpontja. A Közös képviselı köteles az éves elszámolásról és a költségvetés megállapításáról szóló éves közgyőlést legkésıbb minden év május 31-ig összehívni. I.2. A Közös képviselı / Intézı Bizottság. A Társasházközösség ügyeinek intézését a Közös képviselı vagy Intézı Bizottság látja el. Jelen SzMSz-ben, ahol Közös képviselıt említ, érteni kell alatta az Intézı Bizottságot is. A Közös képviselıt a közgyőlés választja. A közgyőlés felhatalmazása alapján a Társasház és a Közös képviselı jogviszonyát szerzıdésben rögzítik, melyet a közgyőlés felhatalmazásával az SzVB. tagjai és a Közös képviselı ír alá. Bármely tulajdonostársnak joga van megismerni a szerzıdést teljes terjedelmében. A Közös képviselı elıkészíti és végrehajtja a közgyőlés határozatait, elkészíti a Társasház éves költségvetését, melyet elfogadásra a közgyőlés elé terjeszt,
- 4 - Oldal a Közös képviselı díjazását az SzVB. javaslata alapján a közgyőlés állapítja meg, mely díjat és a készkiadásokat a Társasház költségvetésének terhére kell megtéríteni, az egyes tulajdonosoktól utasításokat nem fogadhat el, de ésszerő javaslataikat és kéréseiket mérlegelheti, végrehajthatja, szükség szerint SzVB, illetve a közgyőlés elé terjeszti elfogadásra, a számadásokat évente április 30-ig lezárja és az ezeket igazoló okiratokat betekintés végett a Számvizsgáló Bizottság rendelkezésére bocsátja. A számadásokban fel kell tüntetni a kiadásokat, a kiadások részletezését, a bevételi forrásokat különösen a tulajdonosok befizetéseit és a fennálló közös költség hátralékot, név és összeg szerint, képviseli a társasházat harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok, hatóságok elıtt. A Társasház ügyeiben eljárva a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. Ezen jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. A Közös képviselı a Társasház számlája felett a közgyőlés határozata, illetve a jelen SzMSz. szerint rendelkezhet. Miden kifizetés csak utalással, illetve csekkel teljesíthetı. A Közös képviselı a felújítások, karbantartások, javítások tervezhetısége érdekében évente legalább egyszer általános mőszaki állapotfelmérést és a szükségesnek ítélt munkák költségbecslését elvégezi, és a felmérés eredményérıl az SzVB-t az éves rendes közgyőlést megelızıen tájékoztatja. I.2.1. Beszámolási kötelezettség: a Közös képviselı félévente gyorsjelentést készít az SzVB részére a ház anyagi helyzetérıl és a tulajdonosi befizetések állásáról. Az írásban foglalt határozatok végrehajtásáról az éves közgyőlésen beszámol. Az éves beszámoló közgyőlési elfogadása a késıbbiekben feltárt mulasztás alól nem mentesíti. Az éves költségterv a könyvelési évre szól, január 01-tıl december 31-ig. A közgyőlésen elfogadott éves közös költség január 01-tıl értendı. A közgyőlés hónapja és a januári hónap között eltelt idıszak közös költség különbözetét közgyőlés egyetértésével el lehet osztani a következı közgyőlés 12 hónapja között, és ez alapján lehet a befizetendı közös költséget megállapítani Az így megállapított fizetendı közös költség mértékérıl a tulajdonosokat név szerinti bontásban értesíteni kell. A közös képviselı nem terjesztheti szavazásra az éves elszámolást a Számvizsgáló Bizottság véleménye nélkül. I.2.2. Folyamatos jelenlét: Külsı Közös képviselı esetén havonta a társasházban bejárást tart, melyen lehetıség szerint a gondnok (vagy, és) egy SzVB-tag is részt vesz I.2.3. közös költség beszedése: A tulajdoni közös költség hátralékról összesítést készít. Az összesítést negyedévente megküldi a Számvizsgáló Bizottságnak. Az éves összesítést mellékeli az éves elszámoláshoz. A 2 hónapi közös költség mértékénél nagyobb összegő közös költség elmaradásról tájékoztatja az érintett tulajdonost. A 3 havi közös költség mértékét meghaladó tartozás esetén a késedelmes tulajdonos részére ügyvédi felszólításról intézkedik. Ebben az esetben a Tulajdonos folyószámláját az ügyvédi költséggel megterheli.
- 5 - Oldal 4 havi közös költség mértékét meghaladó tartozás esetén a Közös képviselı fizetési meghagyás kibocsátásáról gondoskodik. Ennek jogerıre emelkedésekor végrehajtást kezdeményez. A Végrehajtás eredménytelensége esetén kezdeményezi a végrehajtási jog tulajdonlapi bejegyzését, valamint (nagyobb tartozás esetén) ingatlan-végrehajtás (lakás elárverezés) elindítását. A 6 havi közös költség mértékét meghaladó tartozás esetén jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzat felhatalmazása alapján jogosult a Társasházi törvényben rögzített módon jelzálog bejegyzésre. Valamennyi jogi lépés esetén a felmerülı többletköltség ( illeték, ügyvédi költség, végrehajtói elıleg stb.) a tartozó tulajdonost terhelik, melyek folyószámláján követelésként jelennek meg. Minden elindított jogi esetben a késedelmes közös költség és egyéb járulékos költség késedelmes megfizetéskor késedelmi kamatot kell felszámolni a PTK szerint mindenkori törvényes késedelmi kamattal. A tartozás akkor tekinthetı kiegyenlítettnek (a jogi szankciók akkor vonhatók vissza), ha a tartozó tulajdonos a közös költségtartozást, a felmerült összes járulékos költséget valamint a késedelmi kamatot megfizette. I.2.4. Pénzügyi megkötések: csak az a nem közüzemi és nem szerzıdésen alapuló számla fizethetı ki, melyet vagy a gondnok vagy az érintett tulajdonos, vagy SzVB tag illetve a közgyőlés által ezzel a feladattal megbízott tulajdonos leigazol. Az igazolás a számlán, vagy a számla mellékletén illetve munkalapon történhet, melyet a számla mellé csatolni kell. A befogadott számlának mindenkor része a végzett munkára vonatkozó megbízás, szerzıdés vagy munkalap, a munka átvételének igazolása a számviteli, könyvelési rendelkezések szerint. A Közös képviselı 150.000.- Ft-ig dönthet saját hatáskörében. 350.000.- Ft-ig a SzVB hozzájárulása szükséges. Ezen összeg felett mely az éves költségvetésben nem szereplı munkára irányul, és közgyőlési határozatban nem rögzített csak a közgyőlés dönthet. Ez alól a közüzemi számlák és a megbízási szerzıdésen alapuló számlák kivételt képeznek. Fenti értékhatárokat az éves beszámoló közgyőlés megváltoztathatja. A közüzemi számlákat ellenırzi. Minden hónapban tájékoztatást ad az SzVB-nek a Társasház pénzforgalmáról, Számítógépes terminál használata esetén a lezárt havi pénzforgalom kinyomtatott példányát küldi meg. I.2.5. Egyéb: A ház alkalmazottai részére munkaköri leírást készít, melyet az SzVB-vel egyeztet és a tulajdonosokkal ismerteti. Folyamatosan tájékoztatja az SzVB-t a Társasház érdekében tett és teendı intézkedésekrıl. Dönt minden olyan kérdésben, és ellát minden olyan feladatot, melyet törvény, Alapító Okirat, SzMSz, közgyőlés, illetve hatóság feladatául rendel. I.3. A Számvizsgáló Bizottság (SzVB) Jogkörében eljárva:
- 6 - Oldal bármikor ellenırizheti a Közös képviselı ügyintézését, havonként ellenırzi a közösség pénzforgalmát, véleményezi a közgyőlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint az SzMSz által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat, folyamatos Közös képviselıi információ alapján véleményezi a Társasház mőködtetését, javaslatot tesz a Közös képviselı díjazására, összehívja a közgyőlést, ha a Közös képviselı az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget, a SzVB tagjai közül választja meg elnökét: döntéseit szótöbbséggel hozza meg, saját mőködési szabályzatát maga állapítja meg, az elnök akadályoztatása esetén az SzVB képviseletére bármelyik két Bizottsági tag együttesen jogosult. Tevékenységérıl a közgyőlésnek felel. Az éves gazdálkodásáról készített beszámolót véleményezi, véleményét írásban rögzíti. I.4. Egyéb bizottságok. Célfeladatokra, vagy állandó megbízással a tulajdonosközösség egyéb bizottságokat is alakíthat. Így például felújítási, karbantartási, üzemelési feladatok segítségére, ellenırzésére Mőszaki Bizottság hozható létre a Közös képviselı és a közgyőlés döntéseinek elıkészítése érdekében, II.. A KÖLTSÉGEK VISELÉSE II.1 A költségek viselése a külön tulajdonra nézve II.1.1. Víz és csatornadíj Vízórával nem rendelkezı tulajdonosok esetén része a közös költségnek. Az önálló vízórával rendelkezık a Díjbeszedı Rt-n keresztül vagy közvetlenül a Vízmőveknek fizetik a vízdíjat. II.1.2. Elektromos áram A tulajdonostársak magántulajdonuk elektromos áram költségeit külön mérıórájuk által mért Kilowatt-óránként fizetik az Elektromos Mővek Rt. számlázása alapján. II.1.3. Gáz A tulajdonostársak magántulajdonuk gáz költségeit a Gázmővek számlázása alapján albetétenként, mérıóra, vagy átalánydíj alapján fizetik. II.2. A költségek viselése a közös tulajdonra nézve II.2.1. Víz-és csatornadíj
- 7 - Oldal A tulajdonostársak a közös víz- és csatornadíjat tulajdoni hányad szerint közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe. A Tulajdonostársak összesen havi 15m 3 vízdíjat fizetnek a közös fogyasztás és a hálózati veszteség költségének közös viselése címén tulajdonhányaduk alapján, függetlenül az ingatlan vízórás jellegétıl. Vízórás az a lakás, melynek vízórái a vízmővek által befogadott és leolvasott óra(k). A vízórás közös költség akkortól számolható, amikor az ingatlan vízórái megjelennek a ház vízszámláján, kezdete a vízszámlán megjelenı induló idıpont. Vízórás lakás esetén, amennyiben a tulajdonos 3 egymást követı alkalommal nem gondoskodik a vízóra vízmővek, vagy díjbeszedı általi leolvasásáról, akkor az el nem számolt idıszakban a lakás nem számít vízórásnak. Késıbbi leolvasás sem módosítja ezt az idıszakot. A Közös képviselı a vízórák mőszaki állapotát, bekötését és a mért vízfogyasztást ellenırzi, illetve ellenıriztetheti. Vízórásnak csak az az ingatlan tekinthetı, melyben minden vízvételi lehetıség hiteles vízórával mért és a Vízmőveknek bejelentett, általuk leolvasott és számlázott. Közös WC-t használó ingatlan csak a közös WC vízórával történı ellátása esetén tekinthetı vízórásnak. Amennyiben egy lakásban nem tartózkodik senki az nem mentesíti a tulajdonost a vízdíjfizetési kötelezettség alól. A Közös képviselı vizsgálja, hogy a fogyasztás mértéke megfelel-e az átlagosnak. Amennyiben nagy fokú eltérést észlel, ennek okát kivizsgálja és SzVB-ot értesíti. II.2.2. Elektromos áram A tulajdonostársak a közös elektromos áram költségeit tulajdonhányad szerint közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe. A Közös képviselı vizsgálja, hogy a fogyasztás mértéke megfelel-e az átlagosnak. Amennyiben nagy fokú eltérést észlel, ennek okát kivizsgáltatja, és errıl a SzVB-ot értesíti. II.2.3. Szemétszállítási díj A tulajdonostársak a szemétszállítás költségeit tulajdonhányad szerint közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe. A Közös képviselı a szeméttároló edények számának szükséges szinten tartásáról gondoskodik. II.2.4. Biztosítás A tulajdonostársak külön tulajdonának, mint ingatlannak valamint osztatlan közös tulajdonnak a biztosítás költségeit - tulajdonhányad szerint közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe. II.2.5. Felújítási tartalék A közösség a közös tulajdon felújításának költségeire évente határozatot hoz. A felújítási díjat a tulajdonostársak havonta fizetik, ez beépül a közös költségbe. A közgyőlési döntés az alapképzés formájáról is dönt. (felújítási alap, lakáskassza, lekötött betét vagy egyéb) A felújítási díj SzVB hozzájárulása esetén ideiglenesen felhasználható közmőszámla kiegyenlítésére. Az erre a célra felhasznált összeget a lehetı legrövidebb idı alatt vissza kell tölteni a felújítási tartalék keretbe. A Közös képviselı ezen összeg felhasználásáról külön elszámolást készít. A felújítási tartalék felhasználásáról a közgyőlés dönt.
- 8 - Oldal II.2.6. Kéményseprési díj A tulajdonostársak az osztatlan közös tulajdonban lévı kémények után tulajdoni hányaduk arányában - fizetik a kéményseprés díját, ez beépül a közös költségbe. Egyedi kéménybélelés esetén a költség azon tulajdonost terheli, kinek gázkészüléke mőködéséhez van szükség a bélelésre. II.3. A közös költség fizetésére vonatkozó szabályok. II.3.1. A közös tulajdonú részek üzemeltetésével, karbantartásával, állagmegóvásával, felújításával, a közös közüzemi fogyasztással, a személyi közremőködésekkel járó költségek viseléséhez a tulajdonostársak az alapító okiratban szereplı tulajdoni hányad arányában kötelesek hozzájárulni. II.3.2. A Társasház folyamatos üzemeltetésének biztosítása érdekében a mindenkori közös költségeket (üzemeltetés, felújítás) minden hónap 15. napjáig be kell fizetni a társasház üzemeltetési számlájára. Az önhibájából közös költséget nem fizetı tulajdonos a Ptk. szerint mindenkori törvényes késedelmi kamattal köteles befizetni. Abban az esetben, ha egy tulajdonostárs 6 havi közös költség befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Közös képviselı a 2003. évi CXXXIII. Törvény 30.. alapján és annak elıírásához igazodva jogosult az adós tulajdonosi lapját az adósság mértékével megterhelni, jelzálogot alapító határozatával. II.3.3. Az önhibájukon kívül hátralékba került fizetési hajlandóságukat kinyilvánító tulajdonosokkal hátralékuk kiegyenlítésének megkönnyítése érdekében részletfizetési megállapodást köthet a Közös képviselı. A megállapodásban rögzítettek betartása esetén a Közös képviselı a jelzálog kivételével a jogi lépéseket felfüggeszti. II.3.4. Közös költségnek minısül a közgyőlés által elhatározott eseti hozzájárulás (célbefizetés) is. A célbefizetés összegét ha a közgyőlés a határozatában másként nem rendelkezik a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában viselik. A határozatban rögzíteni szükséges a célbefizetés és a kifizetés határidejét (év, hó) és módját. II.3.5. Közösen fizetendı költségek a közüzemi díjak: víz-, csatorna-, villamos-energia-, szemétszállítási-, kéményseprıi-, és más, szerzıdéssel lekötött, közösen igénybe vett szolgáltatás. (pld. átalány-díjas javítási, karbantartási szerzıdés, lift ügyelet, stb.) mőszaki munkákkal járó költségek, személyi szolgáltatással összefüggı költségek: Közös képviselı díja, takarítási díj, idıszakos megbízás alapján végzett szolgáltatás. egyéb költségek: hiteltörlesztési-, biztosítási-, banki, fogyóeszközök beszerzése, stb. II.3.6. Az önálló albetétben lévı nem lakás célú bérleményeknél a közös tulajdon eltérı használata esetén a közgyőlés meghatározhat eltérı teherviselési módot, pontosan megjelölve annak szempontjait, illetve egyes albetétekre bontva is dönthet a terhelés módjáról (iroda)
- 9 - Oldal II.3.7. Ingatlan eladásakor, ha az eladó nem kéri a Közös képviselıtıl közös költségének nullás egyenlegközlıjét és a vevı e nélkül vásárolja meg az ingatlant, abban az esetben az eladó esetleges közös költség tartozását a Társasház az új tulajdonostól követelheti, és mint induló egyenlegként tarja nyilván. II.3.8. A közös költséget lehetıség szerint OTP-n keresztül kell fizetni. Abban az estben, ha a tulajdonos postai úton fizeti a közös költségét, akkor a postai fizetés Társasház által fizetett díját meg kell téríteni. Ennek mértéke 100.- Ft/alkalom. Ezt a költséget az éves beszámoló közgyőlés módosíthatja. III. A TULAJDONOSTÁRSAK EGYMÁS KÖZÖTTI JOGVISZONYA. III.1. A birtoklás, a használat, a hasznosítás: A tulajdonost a külön tulajdonára vonatkozóan megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének és a rendelkezési joga. E jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és jogos érdeke sérelmére. Saját tulajdonjoga védelmében bármely tulajdonos önállóan is felléphet. III..2. A közös tulajdonban álló épületrészek birtoklására és használatára kizárólag az épület tulajdonosai, jogszerő használói jogosultak a jogszabályi keretek között. A közös tulajdonban álló épületrészek kizárólagos használata annak közös tulajdonjogai jellegét nem változtatja meg. Az a tulajdonos, aki a közös részek használata során azokat károsítja, a keletkezett kárt köteles megtéríteni. III.3. A közös rész hasznosításakor a szerzıdés aláírására, módosítására a bérbeadói jogok gyakorlására és kötelezettségek vállalására, teljesítésére a jelen szabályzat felhasználása alapján a Közös képviselı jogosult, a Számvizsgáló Bizottság ellenjegyzése mellett. III.4. A lakások, nem lakás céljára szolgáló helységek használati módjának megváltoztatását a tulajdonosok 50%+1-es többséggel megtilthatják. Amennyiben a használati mód változás a társasház felé többletköltségekkel jár, a többlet költségeket a tulajdonos köteles megtéríteni a társasháznak. Az ebbıl származó bevételt a társasház a közös kiadásokra fordítja. III.5. Amennyiben valamelyik tulajdonos a közös részbıl kizárólagos használathoz jut, köteles használati díjat fizetni a társasháznak, ennek mértékét a közgyőlés állapítja meg. III.6. Osztatlan közös területen a tulajdonosközösség engedélye nélkül magántulajdon nem tárolható. Amennyiben a tulajdonos felszólításra a holmik eltávolításáról nem gondoskodik az engedély nélkül tárolt dolgok eltávolításáról az érintett tulajdonos költségén a Közös képviselı intézkedik. Üzletek és lakások reklámtáblát, klíma berendezést és bármely más berendezési tárgyat csak a tulajdonosközösség engedélye alapján a Közös képviselıvel kötött bérleti szerzıdés alapján helyezhetnek el. III.7. Minden tulajdonos köteles biztosítani lakásába történı bejutást, ha a közös tulajdon csak így ellenırizhetı, vagy karbantartható.
- 10 - Oldal III.8. Sürgıs hibajavítás esetén 24 órán belül, tervezhetı karbantartás vagy ellenırzés esetén 7 napon belül köteles biztosítani a tulajdonába történı bejutást. A javítással, karbantartással okozott kárt a Társasház köteles megtéríteni. III.9. Mindegyik tulajdonos köteles a külön tulajdonában álló építményrészét jó karban tartani. Jogában áll a mindenkori építési-, mőszaki elıírások betartása mellet a külön tulajdoni illetıségén belül az alaprajzi elrendezést saját költségén megváltoztatni, amennyiben ezzel az épület biztonságát, állékonyságát nem veszélyezteti. Átalakítási szándékát köteles a Közös képviselınek írásban a munka megkezdése elıtt bejelenteni. Az építési munkákkal okozott társasházi többletköltségeket, az esetlegesen okozott károk helyreállítási költségét köteles megtéríteni. III.10. A külön tulajdonú ingatlanrészekben a központi ellátó közmőrendszerekrıl leágazó, az ingatlanrészben szerelt vezetékek meghibásodásából eredı minden költség (bontási, hibaelhárítási, károkozási költség) a tulajdonostársat terheli. IV. TULAJDONOSI REGISZTER ÉS LAKÓNYILVÁNTARTÁS SZABÁLYOZÁSA. IV.1. A tulajdonos köteles bejelenteni a Közös képviselınek: a. külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást, (mind az eladó, mint a vevı) b. lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthetı személyes adatát, illetıleg a jogi személy nyilvános adatát, c. a külön tulajdonát bérlı, használó személy b. pontnak megfelelı adatát, d. haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvezı személy nevét. e. A Közös képviselı a bejelentett adtok alapján gondoskodik a tulajdonosi regiszter és a lakónyilvántartás vezetésérıl, a mindenkori gondnokon, vagy a tulajdonosok által megbízott tulajdonoson keresztül a változások napra kész átvezetésérıl. IV.2. Minden tulajdonos saját érdekében köteles állandó elérhetıséget, vagy megbízott útján a tulajdonába való bejutást biztosítani. Az elérhetıség hiányából adódó következmények sem a társasházat, sem a Közös képviselıt nem terhelik. Kártérítési igény közérdekő beavatkozás esetén nem érvényesíthetı. V. A TÁRSASHÁZ HÁZIRENDJE A házirend a fıvárosi és helyi önkormányzati idevonatkozó rendeletek figyelembevételével készült. A házirendben foglaltak a tulajdoni formától függetlenül kiterjednek mindazokra a személyekre, akik a lakóépületet állandó, vagy ideiglenes jelleggel használják. Minden esetben a tulajdonos
- 11 - Oldal felel bérlıiért, vele egy háztartásban élı családtagjáért, vagy lakótársaiért, illetve a hozzá érkezı látogatóiért, a házirend betartása, betartatása vonatkozásában. A hulladéktárolásról, V.1. A szemétgyőjtı edényeket a kijelölt helyeken kell tartani. Amennyiben valamelyik tulajdonostárs az épület bármely területét beszennyezné, a szennyezést minden külön felszólítás nélkül köteles eltakarítani. Amennyiben ez nem történik meg, a gondnok, ill. a Közös képviselı a takarításról soron kívül gondoskodik, és a Közös képviselı ennek költségét a tulajdonosnak közös költség kötelezettségként elıírja. A kukákba kizárólag háztartási szemét önthetı. Építkezési törmelék, egyéb más jellegő szemét elszállításáról a munkálatokat végeztetı tulajdonostárs köteles gondoskodni. Amennyiben ez nem történik meg, a Közös képviselı elszállíttatja, és a költséget kiszámlázza a tulajdonostársnak. Nem lakáscélú tulajdonok csak háztartási hulladékot helyezhetnek el a Társasház kukatárolóiban. Egyéb hulladék elszállításáról maguk gondoskodnak. (Asztalos mőhely, Iroda, Gyros) A lépcsıházban és pincében közös elıtereiben tilos hulladék és egyéb berendezési tárgy tárolása. Az osztatlan közös tulajdonban lévı udvarra, pincébe, közlekedıre, járdára és úttestre szemét és bármi más tárgy lerakása tilos. V.2. Állattartás. A tulajdonostársak külön tulajdonukban álló lakásban maximum két kutyát vagy két macskát tarthatnak. (A mindenkori érvényes állatvédelmi törvény és a helyi rendelet szabályozza). Az állatokat közös használatú helységekben tartani, etetni, kóbor állatot vagy madarat az épületbe szoktatni tilos! Az állatok által okozott szennyezıdést az állat gondozója, tulajdonosa köteles haladéktalanul eltakarítani. Madarat tilos úgy tartani, hogy mások erkélyét, ablakpárkányát vagy az épület közhasználati területét szennyezze. V.3. Együttélés. Porképzıdéssel járó takarítást végezni, növényeket ápolni csak mások érdeksérelme nélkül szabad A lakóépületben és a hozzátartozó közös használatú helységekben és területen napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden mások nyugalmát zavaró magatartástól és tevékenységtıl. Ide tartozik a zaj és szagártalom. Rovarfertızés megszüntetése érdekében a lakás tulajdonosa köteles a lakásában a rovarmentesítési munkát elvégeztetni, illetve a közgyőlési határozata alapján eltőrni. A tulajdonosok a társasház állagában, berendezési tárgyaiban, más tulajdonában okozott szándékos rongálási károkért anyagilag felelnek. Amennyiben idegen személy szándékosan okozott kárt a társasház osztatlan közös tulajdonában, azt jelezni kell a gondnok, illetve a Közös képviselı felé. A tulajdonostársak az egymás közti vitákat, amennyiben nincs kihatása a társasház közösségére vagy annak zavartalan mőködésére, egymás között rendezik. A házirendben nem szabályozott kérdésekben, illetve azok módosításáról a közgyőlés határozatban dönt (ez vonatkozik a társasház osztatlan közös tulajdonában lévı zöld területre is.)
- 12 - Oldal A házirend szabályai vonatkoznak: a tulajdonosokra, haszonélvezıkre, a bérlıkre és a velük együtt lakó személyekre, valamint a házba érkezı látogatókra A házirendben nem szabályozott kérdésekben elsısorban a társasházról szóló 2003. évi. CXXXIII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl szóló 1959. évi IV-es törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. VI. A HÁZIREND KÖRÉBE TARTOZÓ EGYÉB KÉRDÉSEK A Társasház elektromos, gépészeti, víz-, csatorna-, stb. rendszert használ, amelyek megfelelı mőködése a ház életvitelét biztosítja, ugyanakkor számos veszélyforrást, baleseti lehetıséget is magukban hordoznak. Megfelelı mőködésük minden tulajdonostársnak elemi érdeke. VI.1. Közös tulajdon használata. A lépcsıházban és a folyosókon tilos berendezési tárgyak tárolása. A lépcsıházi ablakokat szellıztetés után mindenki köteles bezárni, a ház állagának megırzése miatt is. A közös területek világítását ahol nem automata szabályoz távozás után ki kell kapcsolni. Tilos a közös tulajdonok belsı és külsı falára bármit ráfirkálni, spray-vel lefújni. A közös tulajdonban bekövetkezett meghibásodást függetlenül attól, hogy ismert-e a károkozó a gondnoknak, vagy a Közös képviselınek haladéktalanul jelezni kell. VI.2. Tőz -, balesetvédelem Közös tulajdonban lévı, de külön tulajdonként használt helyiségekben (pince, folyosó, lépcsıház) a gyúlékony, tőz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása tilos! A szeméttároló edényekbe (kukákba) lomot, éghetı anyagot dobni szigorúan tilos A lépcsıházakban tilos eldobni olyan anyagokat, amelyek balesetet okozhatnak! E tárgy körbe tartozó eseményekrıl a gondnokot, vagy a Közös képviselıt haladéktalanul tájékoztatni kell. VI.3. Bejáratok A tulajdonostárs, családtag, bérlı látogató köteles a lakóépület kapuját állandóan zárva tartani. A tulajdonos tájékoztassa vendégeit, látogatóit a kapu nyitásának és csukásának módjáról és kísérje figyelemmel ennek megvalósulását. VI.4. Tetı és pince használata. A társasház közös tulajdonú területeinek kulcsait a közösség által ismert tulajdonos(ok) és a Közös képviselı ırzi. Tulajdonosi kérésre a kulcsokat bizonylatolt módon adja át és veszi vissza a dátum megjelölésével. A tetıt, padlásteret csak a Közös képviselet tudtával, a gondnok jelenlétében lehet mőszaki okokból használni. (A tetıre és a társasház homlokzatára csak közgyőlési engedéllyel, ideiglenes jelleggel, valamit térítés ellenében szabad mőszaki berendezéseket elhelyezni.)
- 13 - Oldal VI.5. Nyugalmat, pihenést zavaró tevékenységek. A házban egyeseknek természetes tevékenység az, ami másoknak a nyugalmát, pihenését zavarja. Ilyen pl.: a falfúrás, vésés, kalapálás, stb. Tilos ilyen tevékenységet végezni hétfıtıl szombatig este 18 óra után, reggel 8 óra elıtt, vasárnap 16 óra után, délelıtt 10 óra elıtt és ünnepnap 0-24 óráig! Ide tartoznak olyan tevékenységek is, amelyek helytelen beállításból adódóan okoznak felesleges zajt (pl.: nincs vízszintbe állítva a mosógép, és ezért üt ) Tilos az olyan tevékenység, amely a lakás nem lakásként való használatából adódik, és zajjal jár! VI.6 Építkezés a közös és saját tulajdonban. Minden tervezhetı, szolgáltatás-korlátozással járó munkavégzés esetén a tulajdonosokat a munka megkezdése elıtt értesíteni kell, feltüntetve a korlátozás jellegét és a várható kezdeti és befejezı idıpontot. A tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés, ill. felújítás megkezdésérıl, várható idıtartamáról és a munka típusáról értesíteni köteles a Közös képviselıt és lakótársait, elsısorban a közvetlen érintett szomszédait. Az építkezés, átalakítás csak a Közös képviselı értesítése után lehetséges. Építési engedély köteles építkezés esetén a tulajdonos az építési engedély mellé köteles beszerezni a tulajdonosok 80%-ának hozzájáruló nyilatkozatát. Az építkezéssel kapcsolatos esetlegesen keletkezett szennyezıdést vagy károkozást az építtetı saját költségén köteles eltávolítani, ill. helyreállítani. Az építkezéssel kapcsolatos esetlegesen keletkezett sittet (még nylon zsákban is) tilos a kukába dobni! VI.7. A házirend betartása A házirendben szabályozott együttélési szabályok megszegıivel szemben (ez alatt minden esetben az érintett tulajdonos értendı, akár bentélıként, családfıként, bérbeadóként, fıbérlıként vagy vendéglátóként felelıs a lakótársaiért, családtagjaiért, bérlıiért vagy vendégeiért) a Közös képviselı köteles eljárni. Eredménytelen felszólítás esetén az érintett tulajdonossal szemben szabálysértési eljárást kezdeményez az Önkormányzatnál vagy a rendırségen. Budapest, 2007-10-03