SZERVEZETI MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 1 - Oldal SZERVEZETI MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT A Társasház megnevezése Budapest XIII.ker. Szent László u. 31. Tatai u. 6. Társasház Helyrajzi száma: A Társasház alapítási éve: november A Társasház július. -én megtartott közgyőlés./10000 tulajdonhányaddal rendelkezı tulajdonos igen szavazatával./10000 tulajdonhányad nem és./ tulajdonhányad tartózkodás mellett /.sz. határozatával az alábbi Szervezeti és Mőködési Szabályzatot alkotta meg. I. A Társasház-közösség tervei, hatáskörük, jogaik és kötelességeik I.1. A közgyőlés A Társasház-közösség legfıbb döntéshozó szerve, melyen valamennyi tulajdonostárs jogosult részt venni és ott szavazni. Ezen jogának gyakorlásában akadályozni vagy a közgyőlésrıl kizárni semmilyen indokkal, - ide értve a társasház felé fennálló tartozás vagy egyéb kötelezettség elmulasztásának tényét, mely más jogi úton rendezendı - nem lehet, kivéve a törvényben rögzített szavazást. A tulajdonostársak szavazati arányát a tulajdoni hányaduk nagysága határozza meg, kivéve ha az adott ügyben külön törvény másképp nem rendelkezik. I.1.1. A Közgyőlés hatásköre A közgyőlés dönt: a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról és felújításáról, kivéve a halasztást nem tőrı munkákat (pld. kár-, vagy életveszély megszüntetése) a közös tulajdonba tartozó helyiségek és egyéb ingatlanrészek (tetı, falfelület, udvar, telek részét képezı utcai terület) magáncélú használatba adásról, egyéb módon birtokba adásról, (tetıantennák, reklámfelületek, mőszaki berendezések, egyéb építmények, stb. elhelyezése) a közösséget terhelı kötelezettségek vállalásáról, a társasház-közösség éves költségvetési tervének elfogadásáról, (költségvetés tervezetét a Számvizsgáló Bizottságnak véleményezi, melynek hiányában nem hozható érvényes közgyőlési határozat), a Társasház éves pénzügyi beszámolójának elfogadásáról, a tulajdonostársak által fizetendı közös költség mértékérıl és felosztásának szabályáról, a célbefizetési kötelezettség összességérıl, teljesítésének módjáról, határidejérıl, megtakarítási alap nyitásáról, fajtájáról, összegérıl, teljesítésének módjáról és határidejérıl, illetve felhasználásáról. minden tervezhetı karbantartás, felújítás elvégzésérıl és az erre irányuló szerzıdés megkötésérıl, és az SZMSZ által meghatározott értékhatárt meghaladó munkák megrendelésérıl, kivéve az élet és balesetveszély elhárítást. Az élet és balesetveszély elhárítása esetén a közös képviselı azonnal intézkedik, de csak a közvetlen veszély elhárításának megrendelését teheti meg, ha a teljes munka nagyságrendje meghaladja az SZMSZ-ben rögzített hatáskörét,

2 2 - Oldal a Közös képviselınek / Intézıbizottság tagjainak megválasztásáról és díjazásáról, felmentésérıl a közös tulajdon elidegenítésérıl ( Tht. 3..(2)) a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról a Tulajdonosok az összes tulajdoni hányad szerint, 4/5-ös szavazattöbbséggel határoznak ( Tht. 29..(1). felújítási pályázaton való részvételrıl minden olyan kérdésben, amelyet a törvény a közgyőlés hatáskörébe utal. I.1.2. A közgyőlés összehívása A közgyőlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyőlést a Közös képviselı és az SzVB. közösen készíti elı. A közgyőlést a Közös képviselı/ Intézıbizottság elnöke hívja össze. A közgyőlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni. Ennek módja: a társasházban lakókat a levélszekrénybe helyezett és a fı közlekedıtérben kifüggesztett meghívóval, az ismert más címen lakókat postai ajánlott küldeményben. A tulajdonos által meghatalmazott általános képviselıt minden esetben külön meg kell hívni. A meghívót - sürgıs eset kivételével - legkésıbb a közgyőlés idıpontja elıtt 8 nappal kell a tulajdonosoknak megkapni. A meghívónak tartalmazni kell a közgyőlés helyét, idıpontját és a napirendi pontokat. A közgyőlési meghívó mellékletben tartalmazza a napirendi pontokhoz főzıdı ínformációkat és a meghozandó határozati javaslatokat. A Közös képviselı / Intézıbizottság elnöke akadályoztatása esetén, vagy ha a Társasház a gazdálkodásában szabálytalanságokat észlel és a Közös képviselı / Intézıbizottság a közgyőlést záros határidın belül nem kívánja összehívni, a közgyőlést az SzVB elnöke is összehívhatja. Kötelezı a közgyőlés 15 napon beüli összehívása, ha azt az SzVB, vagy a tulajdoni hányad 1/10- ével rendelkezı tulajdonostársak a napirend megjelölésével és indokával írásban kérik. Az összehívás kezdeményezése tartalmazhat 15 napon kívüli idıpontot a közgyőlés megtartására vonatkozóan. Ha a Közös képviselı / Intézıbizottság elnöke a kérést nem teljesíti, az összehívást kezdeményezı tulajdonostársak által megbízott személy vagy az SZVB elnöke is összehívhatja a közgyőlést. I.1.3. Közgyőléssel kapcsolatos egyéb szabályok A közgyőlés akkor határozatképes, ha a közgyőlésen megjelent tulajdonostársak rendelkeznek az összes tulajdoni hányad több mint a felével, A közgyőlés érvényességét az elnök állapítja meg a közgyőlés megnyitásakor, valamint minden egyes szavazás elıtt. Határozatképtelen közgyőlés esetén a megismételt közgyőlés az eredeti közgyőlés napjára is összehívható, ha az eredeti meghívó ezt tartalmazza. A megismételt közgyőlés a megjelent tulajdonosok által képviselt tulajdoni hányad arányától függetlenül határozatképes. Ezt a körülményt a közgyőlési meghívóban fel kell tüntetni, Tulajdonos tulajdonosi jogai gyakorlásának képviseletére esetenként vagy visszavonásig érvényes állandó hatállyal bárkit megbízhat formailag helyesen kiállított meghatalmazás kitöltésével. Meghatalmazott személy több meghatalmazó meghatalmazásával is rendelkezhet. Az általános iletve egyedi meghatalmazásra a Ptk rendelkezései az irányadóak.

3 3 - Oldal 222. Képviseleti jogot - a törvényen, a hatósági rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képviseleten felül - a képviselıhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal (meghatalmazás) lehet létesíteni (1) A meghatalmazáshoz olyan alakszerőségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján kötendı szerzıdésre elıír. Az általános meghatalmazás csak írásban érvényes. (2) A meghatalmazás eltérı kikötés hiányában visszavonásig érvényes; visszavonása jóhiszemő harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani. (3) A meghatalmazás bármelyik fél halálával megszőnik. A meghatalmazást a közgyőlés levezetı elnökének át kell adni és a jelenléti ívhez kell csatolni, Haszonélvezı csak a tulajdonos meghatalmazása esetén vehet részt teljes joggal a közgyőlésen. A közgyőlésen a határozatokat is tartalmazó jegyzıkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyőlésen elnöklı személy és két jelenlévı tulajdonostárs az aláírásával hitelesít. Fenti személyeket a közgyőlés választja. Amennyiben a közgyőlés által megválasztott hitelesítı a hitelesítést indoklás nélkül megtagadja, vagy a közgyőlést követıen elérhetetlen lesz, vagy a közgyőlésrıl annak bezárása elıtt eltávozik, abban az esetben a közgyőlésen jelenlévı tulajdonosok közül 3 tulajdonostárs a körülményeket rögzítı külön jegyzıkönyv felvétele mellett pótolhatja a hitelesítést. A jegyzıkönyvbe bármely tulajdonostárs a közös képviselınél betekinthet, és arról a másolási költség megfizetésével másolatot kérhet. A közgyőlés határozatait a jelenlévı tulajdoni hányad alapján számított egyszerő szótöbbséggel hozhatja meg, kivéve, ha a törvény, vagy jelen SzMSz másként rendelkezik. A közgyőlésen a jegyzıkönyvet amennyiben esetenként ez ellen senki nem tiltakozik hangfelvétellel is lehet vezetni, mely alapján a hozandó határozathoz kapcsolódó lényegi hozzászólásokat, a hozzászóló kifejezett jegyzıkönyvi rögzítésére vonatkozó kérésével kísért hozzászólásokat, valamint a határozatokat és meghozataluk körülményét rögzítı írásbeli jegyzıkönyv készül. Ebben az esetben a hangfelvételt tartalmazó adathordozót a dokumentumok között meg kell ırizni. Eseti tiltakozás esetén a hangfelvétel ellen szavazó tulajdonos hozzászólásaikor a hangfelvételt ki kell kapcsolni. A hangfelvételt az adatvédelemrıl szóló hatályos jogszabálynak eleget téve használható csak fel, annak tartalmát a társasház tulajdonosi körén kívüli harmadik személy nem birtokolhatja, és nem használhatja fel semmilyen célra a társasház tulajdonosainak írásban tett hozzájárulása nélkül A közgyőlésen meghozott határozatokról a Közös képviselınek valamennyi tulajdonostársat írásban, a közgyőlés megtartásától számított 8 napon belül értesítenie kell. Közös képviselıtıl, vagy a Számvizsgáló Bizottságtól érkezı minden tulajdonost érintı dokumentum (meghívó, tájékoztató, felhívás, stb.) kiközlése illetve kézbesítése a tulajdonosok postaládájába történı szétosztással, személyes-, vagy együttlakó általi aláírással igazolt átvétellel, illetve postai úton történhet. I.1.4. írásbeli szavazás A közgyőlési határozat írásbeli szavazás útján is meghozható. Ebben az esetben a közgyőlési napirendre vonatkozóan, illetve a szavazás tárgyában a Közös képviselı az írásbeli szavazás felhívásához mellékeli az írásbeli határozati javaslato(ka)t. Az írásbeli szavazás visszavonásának kezdeményezését illetve a visszavonás elrendelését csak közgyőlési határozathozatallal lehet érvényesíteni. A tulajdonostársaknak a határozati javaslat kézhezvételét követı 15 napon belül van lehetıségük írásban szavazni és szavazatuk eredményét a Közös képviselınek megküldeni. Írásbeli szavazás folyamata alatt a határozati javaslat tárgyát, tartalmát vagy célirányát módosítani nem lehet.

4 4 - Oldal Az írásbeli szavazás eredményét a Közös képviselı a szavazásra megjelölt határidıt követı 8 napon belül írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni. A késve leadott, javított, kiegészített, aláírás nélküli, hiányos szavazatok érvénytelenek. Eredménytelen az írásbeli szavazás a Szervezeti Mőködési Szabályzat tekintetében: a. ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdoni hányada alapján számított egyszerő többséget, b. Minden más esetben: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított szavazattöbbségének a törvényben meghatározott mértékét. A határozati javaslatot, annak mellékleteit, az összegyőjtött szavazatokat és a határozatot tartalmazó írásbeli értesítés 1 példányát az irattárban meg kell ırizni. I.1.5. A közgyőlésen elnöklı személy feladata A közgyőlés eredményes munkájának biztosítása, - Ennek érdekében gondoskodik, hogy a. minden hozzászólni kívánó szót kapjon, b. a hozzászóló csak a tárgyalt témához kapjon hozzászólási jogot és lehetıséget, c. a közgyőlésre szánt idıkeretben minden megtárgyalandó napirendi pont megtárgyalásra kerüljön, ezért a bekiabálásokat, felesleges témaismétléseket, személyes ellentétekbıl eredı veszekedéseket igyekezzen meggátolni demokratikus keretek között. I.1.6. Az éves elszámolásról, költségvetés megállapításáról szóló kötelezı éves közgyőlés legkésıbbi idıpontja. A Közös képviselı köteles az éves elszámolásról és a költségvetés megállapításáról szóló éves közgyőlést legkésıbb minden év május 31-ig összehívni. Amennyiben a Társasház gazdálkodása nem stabil, abban az esetben a mielıbbi közös költség változáshoz szükséges döntés meghozatala miatt az elızı éves könyvelés zárását és SZVB általi ellenırzését követıen szükséges a mihamarabbi közgyőlés megtartása. I.2. A Közös képviselı A Társasházközösség ügyeinek intézését a Közös képviselı vagy Intézı Bizottság látja el. Jelen SzMSz-ben, ahol Közös képviselıt említ, érteni kell alatta az Intézı Bizottságot is. A Közös képviselıt a közgyőlés választja. A közgyőlés felhatalmazása alapján a Társasház és a Közös képviselı jogviszonyát szerzıdésben rögzítik, melyet a közgyőlés felhatalmazásával az SzVB. tagjai és a Közös képviselı ír alá. Bármely tulajdonostársnak joga van megismerni a szerzıdést teljes terjedelmében. A Közös képviselı elıkészíti és végrehajtja a közgyőlés határozatait, elkészíti a Társasház éves költségvetését, melyet elfogadásra a közgyőlés elé terjeszt, a Közös képviselı díjazását az SzVB. javaslata alapján a közgyőlés állapítja meg, mely díjat és a készkiadásokat a Társasház költségvetésének terhére kell megtéríteni, az egyes tulajdonosoktól utasításokat nem fogadhat el, de ésszerő javaslataikat és kéréseiket mérlegelheti, végrehajthatja, szükség szerint SzVB, illetve a közgyőlés elé terjeszti elfogadásra, a számadásokat évente április 30-ig lezárja és az ezeket igazoló okiratokat betekintés végett a Számvizsgáló Bizottság rendelkezésére bocsátja. A számadásokban fel kell tüntetni a kiadásokat, a kiadások részletezését, a bevételi forrásokat különösen a tulajdonosok befizetéseit és a fennálló közös költség hátralékot, név és összeg szerint,

5 5 - Oldal képviseli a társasházat harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok, hatóságok elıtt. A Társasház ügyeiben eljárva a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. Ezen jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. A Közös képviselı a Társasház számlája felett a közgyőlés határozata, illetve a jelen SzMSz. szerint rendelkezhet. Miden kifizetés csak banki átutalással, illetve csekkel teljesíthetı. A Közös képviselı a felújítások, karbantartások, javítások tervezhetısége érdekében évente legalább egyszer általános mőszaki állapotfelmérést és a szükségesnek ítélt munkák költségbecslését elvégezi, és a felmérés eredményérıl az SzVB-t az éves rendes közgyőlést megelızıen tájékoztatja. I.2.1. Beszámolási kötelezettség: a Közös képviselı félévente gyorsjelentést készít az SzVB részére a ház anyagi helyzetérıl és a tulajdonosi befizetések állásáról. Az írásban foglalt határozatok végrehajtásáról az éves közgyőlésen beszámol. Az éves beszámoló elfogadása a késıbbiekben feltárt mulasztás alól nem mentesíti. Az éves költségterv a gazdálkodási, ill. könyvelési évre szól január 01-tıl december 31-ig. A közgyőlésen elfogadott éves közös költség minden gazdálkodási év január 01-tıl értendı. A közgyőlés hónapja és a januári hónap között eltelt idıszak közös költség különbözetének pénzügyi rendezésérıl közgyőlési határozat rendelkezik. Az így megállapított fizetendı közös költség mértékérıl valamint annak fizetési ütemezésérıl a tulajdonosokat név szerinti bontásban értesíteni kell Ha a közgyőlés a közös képviselıt akár a közgyőlés akaratából, akár saját lemondása alapján felmenti megbízatása alól, akkor a felmentett közös képviselı köteles a legutolsó elfogadott beszámoló és a felmentése közötti idıszakról írásban beszámolni. I.2.2. közös költség beszedése: A Közös képviselı a tulajdonosi közös költség egyenlegekrıl összesítést készít. Az összesítést negyedévente megküldi a Számvizsgáló Bizottságnak. Az éves összesítést tulajdonosi bontásban mellékeli az éves elszámoláshoz. A közös költség 2 hónapi mértékénél nagyobb összegő elmaradásról tájékoztatja a Közös képviselı az érintett tulajdonost. A 3 havi közös költség mértékét elérı tartozás esetén a késedelmes tulajdonos felé megindul az ügyvédi felszólítási eljárás. Ebben az esetben a felmerülı összes eljárási- és ügyvédi költség a Tulajdonos folyószámláját terheli. 4 havi közös költség mértékét elérı tartozás esetén megindul a fizetési meghagyás kibocsátása. Ennek jogerıre emelkedésekor a tartozás változatlan megléte esetén- a végrehajtás megindításra kerül. A végrehajtás eredménytelensége esetén a Közös képviselı kezdeményezi (nagyobb tartozás esetén) ingatlan-végrehajtás (lakás elárverezés) elindítását. A 6 havi közös költség mértékét meghaladó tartozás esetén jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzat felhatalmazása alapján a Közös képviselı jogosult a Társasházi törvényben rögzített módon jelzálog bejegyeztetésre. A jelzálog bejegyeztetésének szükségességét mérlegelni kell a végrehajtó általi végrehajtói jog feljegyzése esetén a megelılegezendı költségek ésszerő mértéken tartása miatt. Valamennyi jogi lépés esetén a felmerülı többletköltség (illeték, ügyvédi költség, végrehajtói elıleg stb.) a tartozó tulajdonost terhelik, melyek folyószámláján követelésként jelennek meg.

6 6 - Oldal Minden elindított jogi esetben a késedelmes közös költség és egyéb járulékos költség késedelmes megfizetéskor késedelmi kamatot kell felszámolni a PTK szerint mindenkori törvényes késedelmi kamattal. A tartozás akkor tekinthetı kiegyenlítettnek (a jogi szankciók akkor vonhatók vissza), ha a tartozó tulajdonos a közös költségtartozást, a felmerült összes járulékos költséget valamint a késedelmi kamatot megfizette. I.2.3. Pénzügyi megkötések: csak az a nem közüzemi és nem szerzıdésen alapuló számla fizethetı ki, melyet a Közös képviselı, a képviselet megbízott dolgozója illetve a közgyőlés által ezzel a feladattal megbízott tulajdonos a teljesítést leigazolja. Az igazolás a számlán, vagy a számla mellékletén illetve munkalapon történhet, melyet a számla mellé csatolni kell. A befogadott számlának mindenkor része a végzett munkára vonatkozó megbízás, szerzıdés vagy munkalap, a munka átvételének igazolása a hatályos számviteli törvényben rögzített alaki és tartalmi követelmények betartásával. A Közös képviselı a közgyőlési határozatban rögzített összeghatárig dönthet saját hatáskörében. Ezen rögzített összeghatár feletti pénzügyi rendelkezéshez a SzVB hozzájárulása szükséges. Az ezt meghaladó, közgyőlési határozatban rögzített összeghatár felett, mely az éves költségvetésben nem szereplı munkára irányul, és közgyőlési határozatban nem rögzített csak a közgyőlés dönthet. Ez alól a közüzemi számlák és a megbízási szerzıdésen alapuló számlák kivételt képeznek. A fenti értékhatárokat az éves beszámoló közgyőlés határozza meg és a teljes gazdálkodási évre szól. A Közös képviselı a közüzemi számlákat ellenırzi. A Közös képviselı minden hónapban tájékoztatást ad a Társasház pénzforgalmáról, és egyben a lezárt havi pénzforgalom kinyomtatott példányát megküldi az SzVB-nek. I.2.4. Egyéb: A Közös képviselı a folyamatos szolgáltatást teljesítı szerzıdéses partnerei részére (takarító, gondnok) munkaköri leírást készít, melyet az SzVB-vel egyezteti és a tulajdonosokkal ismerteti. A Közös képviselı folyamatosan tájékoztatja az SzVB-t a Társasház érdekében tett és teendı intézkedésekrıl. A Közös képviselı dönt minden olyan kérdésben, és ellát minden olyan feladatot, melyet törvény, Alapító Okirat, SzMSz, közgyőlés, illetve hatóság feladatául elrendel. I.3. A Számvizsgáló Bizottság (SzVB) Jogkörében eljárva: bármikor ellenırizheti a Közös képviselı ügyintézését, havonként ellenırzi a közösség pénzforgalmát, véleményezi a közgyőlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint a közgyőlési határozatok által meghatározott értékhatár felett a megrendelendı munkákat, folyamatos Közös képviselıi információ alapján véleményezi a Társasház mőködtetését, javaslatot tesz a Közös képviselı díjazására, összehívja a közgyőlést, ha a Közös képviselı az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget,

7 7 - Oldal a SzVB tagjai közül választja meg elnökét: döntéseit egyszerő szótöbbséggel hozza meg, saját mőködési szabályzatát maga állapítja meg, az elnök akadályoztatása esetén az SzVB képviseletére bármelyik két Bizottsági tag együttesen jogosult. Tevékenységérıl a közgyőlésnek felel. Az éves gazdálkodásáról készített beszámolót véleményezi. I.4. Egyéb bizottságok. Célfeladatokra, vagy állandó megbízással a tulajdonosközösség egyéb bizottságokat is alakíthat. Így például felújítási, karbantartási, üzemelési feladatok segítségére, ellenırzésére Mőszaki Bizottság hozható létre a Közös képviselı és a közgyőlés döntéseinek elıkészítése érdekében, II.. A KÖLTSÉGEK VISELÉSE II.1 A költségek viselése a külön tulajdonra nézve II.1.1. Víz és csatornadíj Lakásonkénti vízóra közgyőlési határozatban rögzített és idıszakonként elrendelt idıpontban leolvasott értéke képezi a víz-, csatorna közmőszámla adott idıszakra meghatározott tényfogyasztás tulajdonosok közötti felosztásának alapját. A fogyasztási érték a hidegvízóra és a melegvízóra mutatott fogyasztási értékeinek összegébıl képzıdik. II.1.2. Elektromos áram II.1.3. Gáz A tulajdonostársak magántulajdonuk elektromos áram költségeit külön mérıórájuk által mért Kilowatt-óránként fizetik az Elektromos Mővek Rt. számlázása alapján. A tulajdonostársak magántulajdonukon belül nem rendelkeznek gázfogyasztási lehetıséggel. A társasház saját gázüzemeléső központi főtés- és melegvíz elıállító berendezéssel rendelkezik, amihez egy bejövı gázmérıóra tartozik. Ebbıl adódóan a gázfogyasztás külön tulajdonra meghatározott összegnagysága a kommunális elszámolási rend alapján kerül meghatározásra. II.2. A költségek viselése a közös tulajdonra nézve II.2.1. Elektromos áram A tulajdonostársak a közös elektromos áram költségeit tulajdonhányad szerint közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe. A Közös képviselı vizsgálja, hogy a fogyasztás mértéke megfelel-e az átlagosnak. Amennyiben nagyfokú eltérést észlel, ennek okát kivizsgáltatja, és errıl a SzVB-ot értesíti. II.2.2. Szemétszállítási díj

8 8 - Oldal A tulajdonostársak a szemétszállítás költségeit tulajdonhányad szerint közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe. A Közös képviselı a szeméttároló edények számának szükséges szinten tartásáról gondoskodik. II.2.3. Biztosítás A tulajdonostársak külön tulajdonának, mint ingatlannak valamint osztatlan közös tulajdonnak a biztosítás költségeit - tulajdonhányad szerint közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe. II.2.4. Felújítási tartalék A közösség a közös tulajdon felújításának költségeire évente határozatot hoz. A felújítási díjat a tulajdonostársak havonta fizetik, ez beépül a közös költségbe. A közgyőlési döntés az alapképzés formájáról is dönt. (felújítási alap, lakáskassza, lekötött betét vagy egyéb) A felújítási díj SzVB hozzájárulása esetén ideiglenesen felhasználható közmőszámla kiegyenlítésére. Az erre a célra felhasznált összeget a lehetı legrövidebb idı alatt vissza kell tölteni a felújítási tartalék keretbe. A Közös képviselı ezen összeg felhasználásáról külön elszámolást készít. A felújítási tartalék felhasználásáról a közgyőlés dönt. II.2.5. Kéményseprési díj A tulajdonostársak az osztatlan közös tulajdonban lévı kémények után tulajdoni hányaduk arányában - fizetik a kéményseprés díját, ez beépül a közös költségbe. II.2.6. Kommunális költség A főtés és hideg-melegvíz elszámolás módját a kommunális elszámolási rend tartalmazza. II.3. A közös költség fizetésére vonatkozó szabályok II.3.1. A közös tulajdon fenntartása A közös tulajdonú részek üzemeltetésével, karbantartásával, állagmegóvásával, felújításával, a közös közüzemi fogyasztással, a személyi közremőködésekkel járó költségek viseléséhez a tulajdonostársak az alapító okiratban szereplı tulajdoni hányad arányában kötelesek hozzájárulni. II.3.2. fizetési határidı A Társasház folyamatos üzemeltetésének biztosítása érdekében a mindenkori közös költségeket (üzemeltetés, felújítás) minden hónap 10. napjáig be kell fizetni a társasház üzemeltetési számlájára. II.3.3. Az önhibájából közös költséget nem fizetı tulajdonos a Ptk. szerint mindenkori törvényes késedelmi kamatot köteles befizetni. Abban az esetben, ha egy tulajdonostárs 6 havi közös költség befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Közös képviselı a évi CXXXIII. Törvény 30.. alapján és annak elıírásához igazodva jogosult az adós tulajdonosi lapját az adósság mértékével megterhelni, jelzálogot alapító határozatával. II.3.4. Az önhibájukon kívül hátralékba került fizetési hajlandóságukat kinyilvánító tulajdonosok

9 9 - Oldal Hátralékuk kiegyenlítésének megkönnyítése érdekében részletfizetési megállapodást köthetnek a Közös képviselıvel, mely részletfizetési idıszak nem haladhatja meg a 6 hónapot. Részletfizetés esetén a 6 hónapon belüli tartozáskiegyenlítés kamatmentes A megállapodásban rögzítettek betartása esetén a Közös képviselı a jelzálog kivételével a jogi lépéseket felfüggeszti. Lakásukat bérbeadó tulajdonossal részletfizetési megállapodás nem köthetı! II.3.5. Közös költségnek minısül a közgyőlés által elhatározott eseti hozzájárulás (célbefizetés) is. A célbefizetés összegét ha a közgyőlés a határozatában másként nem rendelkezik a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában viselik. A határozatban rögzíteni szükséges a célbefizetés és a kifizetés határidejét (év, hó) és módját. II.3.6. Közösen fizetendı költségek a közüzemi díjak: víz-, csatorna-, közös tulajdonra számlázott villamos-energia-, szemétszállítási-, kéményseprıi-, és más, szerzıdéssel lekötött, közösen igénybe vett szolgáltatás. (pld. átalány-díjas javítási, karbantartási szerzıdés, stb.) mőszaki munkákkal járó költségek, személyi szolgáltatással összefüggı költségek: Közös képviselı díja, takarítási díj, idıszakos megbízás alapján végzett szolgáltatás. egyéb költségek: hiteltörlesztési-, biztosítási-, banki, fogyóeszközök beszerzése, stb. II.3.7. eltérı használat, eltérı teherviselés Önálló albetétben lévı nem lakás célú helyiségek esetében a közös tulajdon eltérı használatának felmerülésekor a közgyőlés meghatározhat eltérı teherviselési módot, pontosan megjelölve annak szempontjait, indokát, és számításuk módját, illetve egyes albetétekre bontva is dönthet a terhelés módjáról (pl. üzlet, iroda, tárolóhelyiségek, padlás, tetıszerkezet, udvar) II.3.8. Ingatlan eladása Ingatlan eladásakor ha az eladó nem kéri a Közös képviselıtıl közös költségének nullás egyenlegközlıjét és a vevı e nélkül vásárolja meg az ingatlant, abban az esetben az eladó esetleges közös költség tartozásáért az eladó és a vevı egyetemlegesen felel. Ez alapján amennyiben az eladón a tartozás nem hajtható be- a Társasház az új tulajdonostól követelheti, és mint induló egyenlegként tartja nyilván. II.3.9. fizetés módja A közös költséget lehetıség szerint a számlát vezetı bankon keresztül kell fizetni. Abban az estben, ha a tulajdonos postai úton fizeti a közös költségét, akkor a postai fizetés Társasház által fizetett díját meg kell téríteni. Ennek mértéke Ft/alkalom. Ezt a költséget az éves beszámoló közgyőlés módosíthatja. II egyéb A Ptk a alapján a közös költség tartozással szemben semmilyen tulajdonosi ellenkövetelés nem számítható fel.

10 10 - Oldal III. A TULAJDONOSTÁRSAK EGYMÁS KÖZÖTTI JOGVISZONYA. III.1. A tulajdonost a külön tulajdonára vonatkozóan megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezési jog. E jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és jogos érdeke sérelmére. Saját tulajdonjoga védelmében bármely tulajdonos önállóan is felléphet. III..2. A közös tulajdonban álló épületrészek birtoklására és használatára kizárólag az épület tulajdonosai, jogszerő használói jogosultak a jogszabályi keretek között. A közös tulajdonban álló épületrészek kizárólagos használata annak közös tulajdonjogai jellegét nem változtatja meg. Az a tulajdonos, aki a közös részek használata során azokat károsítja, a keletkezett kárt köteles megtéríteni. III.3. A közös rész hasznosításakor a szerzıdés aláírására, módosítására a bérbeadói jogok gyakorlására és kötelezettségek vállalására, teljesítésére a jelen szabályzat felhatalmazása alapján a Közös képviselı jogosult, a Számvizsgáló Bizottság elızetes véleménye alapján. III.4. A lakások, nem lakás céljára szolgáló helységek használati módjának megváltoztatását a tulajdonosok több, mint a fele többséggel megtilthatják. Amennyiben a használati mód változás a társasház felé többletköltségekkel jár, a többlet költségeket a tulajdonos köteles megtéríteni a társasháznak. Az ebbıl származó bevételt a társasház a közös kiadásokra fordítja. III.5. Amennyiben valamelyik tulajdonos a közös részbıl kizárólagos használathoz jut, köteles használati díjat fizetni a társasháznak, ennek mértékét a közgyőlés állapítja meg. III.6. Osztatlan közös területen a tulajdonosközösség engedélye nélkül magántulajdon nem tárolható. Amennyiben a tulajdonos felszólításra a holmik eltávolításáról nem gondoskodik az engedély nélkül tárolt dolgok eltávolításáról az érintett tulajdonos költségén a Közös képviselı intézkedik. III.7. Üzletek és lakások reklámtáblát, klíma berendezést és bármely más berendezési tárgyat csak a tulajdonosközösség engedélye alapján amennyiben a közgyőlés bérleti díj mellett ad engedélyt, abban az esetben a Közös képviselıvel kötött bérleti szerzıdés alapján- helyezhetnek el. III.8. Minden tulajdonos köteles biztosítani lakásába történı bejutást, ha a közös tulajdon csak így ellenırizhetı, vagy karbantartható. III.9. Sürgıs hibajavítás esetén 24 órán belül, tervezhetı karbantartás vagy ellenırzés esetén 7 napon belül köteles biztosítani a tulajdonába történı bejutást. A javítással, karbantartással okozott kárt a kár jellegétıl függıen, ha annak elkerülése más szokványos módon nem volt biztosítható, a Társasház köteles megtéríteni. III.10. Mindegyik tulajdonos köteles a külön tulajdonában álló építményrészét jó gazda módján karban tartani. Jogában áll a mindenkori építési-, mőszaki elıírások betartása mellet a külön tulajdoni illetıségén belül az alaprajzi elrendezést saját költségén megváltoztatni, amennyiben ezzel az épület biztonságát, állékonyságát nem veszélyezteti. Átalakítási szándékát köteles a Közös képviselınek írásban a munka megkezdése elıtt bejelenteni. Amennyiben az építés, átalakítás, felújítás közös tulajdont is érint, abban az esetben a tulajdonosközösség hozzájárulása szükséges. Az építési munkákkal okozott társasházi többletköltségeket, az esetlegesen okozott károk helyreállítási költségét köteles megtéríteni. III.11. A külön tulajdonú ingatlanrészekben a központi ellátó közmőrendszerekrıl leágazó, az ingatlanrészben szerelt vezetékek meghibásodásából eredı minden költség (bontási, hibaelhárítási, károkozási költség) a tulajdonostársat terheli.

11 11 - Oldal IV. TULAJDONOSI REGISZTER ÉS LAKÓNYILVÁNTARTÁS SZABÁLYOZÁSA. IV.1. A tulajdonos köteles bejelenteni a Közös képviselınek: a. külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást, (mind az eladó, mint a vevı) b. lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthetı személyes adatát, illetıleg a jogi személy nyilvános adatát, c. a külön tulajdonát bérlı, használó személy b. pontnak megfelelı adatát, d. haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvezı személy nevét. e. A Közös képviselı a bejelentett adtok alapján gondoskodik a tulajdonosi regiszter és a lakónyilvántartás vezetésérıl, a mindenkori gondnokon, vagy a tulajdonosok által megbízott tulajdonoson keresztül a változások napra kész átvezetésérıl. IV.2. Minden tulajdonos saját érdekében köteles állandó elérhetıséget, vagy megbízott útján a tulajdonába való bejutást biztosítani. Az elérhetıség hiányából adódó következmények sem a társasházat, sem a Közös képviselıt nem terhelik. Kártérítési igény közérdekő beavatkozás esetén nem érvényesíthetı. V.1. V. A TÁRSASHÁZ HÁZIRENDJE A házirend a fıvárosi és helyi önkormányzati idevonatkozó rendeletek figyelembevételével készült. A házirendben foglaltak a tulajdoni formától függetlenül kiterjednek mindazokra a személyekre, akik a lakóépületet állandó, vagy ideiglenes jelleggel használják. Minden esetben a tulajdonos felel bérlıiért, vele egy háztartásban élı családtagjáért, vagy lakótársaiért, illetve a hozzá érkezı látogatóiért, a házirend betartása, betartatása vonatkozásában. A hulladéktárolásról, A szemétgyőjtı edényeket a kijelölt helyeken kell tartani. Amennyiben valamelyik tulajdonostárs az épület bármely területét beszennyezné, a szennyezést minden külön felszólítás nélkül köteles eltakarítani. Amennyiben ez nem történik meg, a gondnok, ill. a Közös képviselı a takarításról soron kívül gondoskodik, és a Közös képviselı ennek költségét a tulajdonosnak közös költség kötelezettségként elıírja. A kukákba kizárólag háztartási szemét önthetı. Építkezési törmelék, egyéb más jellegő szemét elszállításáról a munkálatokat végeztetı tulajdonostárs köteles gondoskodni. Amennyiben ez nem történik meg, a Közös képviselı elszállíttatja, és a költséget kiszámlázza a tulajdonostársnak. Nem lakáscélú tulajdonok csak háztartási hulladékot helyezhetnek el a Társasház kukatárolóiban. Egyéb hulladék elszállításáról maguk gondoskodnak. A lépcsıházban és pincében közös elıtereiben tilos hulladék és egyéb berendezési tárgy tárolása. Az osztatlan közös tulajdonban lévı udvarra, pincébe, közlekedıre, járdára és úttestre szemét és bármi más tárgy lerakása tilos! V.2. Állattartás.

12 12 - Oldal V.3. A tulajdonostársak külön tulajdonukban álló lakásban maximum két kutyát vagy két macskát tarthatnak. (A mindenkori érvényes állatvédelmi törvény és a helyi rendelet szabályozza). Az állatokat közös használatú helyiségekben és az udvaron tartani, kiengedni, etetni, kóbor állatot vagy madarat az épületbe szoktatni tilos! Az állatok által okozott szennyezıdést az állat gondozója, tulajdonosa köteles haladéktalanul eltakarítani. Madarat tilos úgy tartani, hogy mások erkélyét, ablakpárkányát vagy az épület közhasználati területét szennyezze. Együttélés. Porképzıdéssel járó takarítást végezni, növényeket ápolni csak mások érdeksérelme nélkül szabad A lakóépületben és a hozzátartozó közös használatú helységekben és területen napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden mások nyugalmát zavaró magatartástól és tevékenységtıl. Ide tartozik a zaj-, rezgés- és szagártalom. Rovarfertızés megszüntetése érdekében a lakás tulajdonosa köteles a lakásában a rovarmentesítési munkát elvégeztetni, illetve a közgyőlési határozata alapján eltőrni. A tulajdonosok a társasház állagában, berendezési tárgyaiban, más tulajdonában okozott szándékos rongálási károkért anyagilag felelnek. Amennyiben idegen személy szándékosan okozott kárt a társasház osztatlan közös tulajdonában, azt jelezni kell a gondnok, illetve a Közös képviselı felé. A tulajdonostársak az egymás közti vitákat, amennyiben nincs kihatása a társasház közösségére vagy annak zavartalan mőködésére, egymás között rendezik. A házirendben nem szabályozott kérdésekben, illetve azok módosításáról a közgyőlés határozatban dönt (ez vonatkozik a társasház osztatlan közös tulajdonában lévı zöld területre is.) A házirend szabályai vonatkoznak: a tulajdonosokra, haszonélvezıkre, a bérlıkre és a velük együtt lakó személyekre, valamint a házba érkezı látogatókra A házirendben nem szabályozott kérdésekben elsısorban a társasházról szóló évi. CXXXIII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl szóló évi IV-es törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. V.4. V.5. V.6. Közös tulajdon használata. A lépcsıházban és a folyosókon tilos berendezési tárgyak tárolása. A lépcsıházi ablakokat szellıztetés után mindenki köteles bezárni, a ház állagának megırzése miatt is. A közös területek világítását ahol nem automata szabályoz távozás után ki/le kell kapcsolni. Tilos a közös tulajdonok belsı és külsı falára bármit ráfirkálni, spray-vel lefújni. A közös tulajdonban bekövetkezett meghibásodást függetlenül attól, hogy ismert-e a károkozó a gondnoknak, vagy a Közös képviselınek haladéktalanul jelezni kell. Tőz -, balesetvédelem Közös tulajdonban lévı, de külön tulajdonként használt helyiségekben (pince, folyosó, lépcsıház) a gyúlékony, tőz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása tilos! A szeméttároló edényekbe (kukákba) lomot, éghetı anyagot dobni szigorúan tilos! A lépcsıházakban tilos eldobni olyan anyagokat, amelyek balesetet okozhatnak! E tárgy körbe tartozó eseményekrıl a gondnokot, vagy a Közös képviselıt haladéktalanul tájékoztatni kell. Bejáratok A tulajdonostárs, családtag, bérlı látogató köteles a lakóépület kapuját állandóan zárva tartani. A tulajdonos tájékoztassa vendégeit, látogatóit a kapu nyitásának és csukásának módjáról és kísérje figyelemmel ennek megvalósulását.

13 13 - Oldal V.7. V.8. Tetı és földszinti közös használatú helyiségek használata. A társasház közös tulajdonú területeinek kulcsait a közösség által ismert tulajdonos(ok) és a Közös képviselı ırzi. Tulajdonosi kérésre a kulcsokat bizonylatolt módon adja át és veszi vissza a dátum megjelölésével. A tetıt, padlásteret csak a Közös képviselet tudtával lehet mőszaki okokból használni. (A tetıre és a társasház homlokzatára csak közgyőlési engedéllyel, ideiglenes jelleggel, valamit térítés ellenében szabad mőszaki berendezéseket elhelyezni.) Nyugalmat, pihenést zavaró tevékenységek. A házban egyeseknek természetes tevékenység az, ami másoknak a nyugalmát, pihenését zavarja. Tilos ilyen (pl.: a falfúrás, vésés, kalapálás, stb.) tevékenységet végezni hétfıtıl péntekig reggel 8 óra elıtt és este 18 óra után, szombaton reggel 8 óra elıtt és 14 óra után, vasárnap és ünnepnap 0-24 óráig! Ide tartoznak olyan tevékenységek is, amelyek helytelen beállításból adódóan okoznak felesleges zajt (pl.: nincs vízszintbe állítva a mosógép, és ezért üt ) Tilos az olyan tevékenység, amely a lakás nem lakásként való használatából adódik, és zajjal jár! V.9 Építkezés a közös és saját tulajdonban. Minden tervezhetı, szolgáltatás-korlátozással járó munkavégzés esetén a tulajdonosokat a munka megkezdése elıtt értesíteni kell, feltüntetve a korlátozás jellegét és a várható kezdeti és befejezı idıpontot. A tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés, ill. felújítás megkezdésérıl, várható idıtartamáról és a munka típusáról értesíteni köteles a Közös képviselıt és lakótársait, elsısorban a közvetlen érintett szomszédait. Az építkezés, átalakítás csak a Közös képviselı értesítése után lehetséges. Építési engedély köteles építkezés esetén a tulajdonos az építési engedély mellé köteles beszerezni a tulajdonosok 80%-ának hozzájáruló nyilatkozatát. Az építkezéssel kapcsolatos esetlegesen keletkezett szennyezıdést vagy károkozást az építtetı saját költségén köteles eltávolítani, ill. helyreállítani. Az építkezéssel kapcsolatos esetlegesen keletkezett sittet (még nylon zsákban is) tilos a kukába dobni! V.10. A házirend betartása A házirendben szabályozott együttélési szabályok megszegıivel szemben (ez alatt minden esetben az érintett tulajdonos értendı, akár bentélıként, családfıként, bérbeadóként, fıbérlıként vagy vendéglátóként felelıs a lakótársaiért, családtagjaiért, bérlıiért vagy vendégeiért) a Közös képviselı köteles eljárni. Eredménytelen felszólítás esetén az érintett tulajdonossal szemben szabálysértési eljárást kezdeményez az Önkormányzatnál vagy a rendırségen.

14 14 - Oldal I. Cél A Bp. XIII. Tatai út 6. Szent László u. 31. sz. Társasház Szervezeti és Mőködési Szabályzatának melléklete KOMMUNÁLIS KÖLTSÉG ELSZÁMOLÁSI REND Ez az elıírás szabályozza a társasház főtı- és melegvíz elıállító berendezés mőködéséhez felhasznált gázdíj valamint a víz- és csatorna közüzemi díjak tulajdonosok közötti fogyasztásarányos megosztását. II. A költségek meghatározásának és viselésének alapelve Az éves kommunális elıírás és elszámolás a gáz-, víz- és csatornadíj fedezetére szolgál az alábbiakban részletezett költségmegosztási elvek alapján: A főtési és melegvíz ellátó rendszert és a közös vízhálózatot minden lakástulajdonos használja, azaz részére rendelkezésre áll. Ezért az ennek fedezetére szolgáló üzemeltetési és fenntartási költségrész minden tulajdonost egyaránt terhel. Ez a költségrész (állandó üzemő cirkulációt biztosító szivattyúk áramfogyasztása, kazánkezelés- és karbantartás költsége) a fogyasztás mennyiségétıl független, mivel a rendszer üzemben tartását, javításának fedezetét biztosítja. A tulajdonosok a használattól független díjakat tulajdonhányad alapján a tulajdonosok a közös költség részeként, mint alapdíjat fizetik. Ezért a főtési rendszer fenntartása, mint a fogyasztástól független költségrész, a fogyasztásmérı órák állásától függetlenül kerül felosztásra. A gázköltség 20%-t a tulajdonosok elıre, a tulajdonhányaduk alapján, mint alapdíjat fizetik. Ez a fogyasztástól függetlenül a melegvíz rendelkezésre állásának és a ház általános megfelelı hıfokon tartása költségének fedezetére szolgál. Az idıszakosan nem lakott lakások és helyiségek kikapcsolt főtés mellett is (a környezı lakások körbefőtése következtében) minden évszakban megfelelı hımérsékleten Cº felett van, valamint a lakás bármikor történı használatakor a melegvíz azonnal rendelkezésre áll. Ennek biztosítása érdekében a kazán hımérsékletének szinten tartása tényleges használattól függetlenül szükséges, gázt fogyaszt. Ez a közös költség része, mértéke az éves gazdálkodási tervben feltüntetett és a közgyőlés által elfogadott tervezett éves gázköltség 20%-a, és fix alapdíjként elıírásra kerül. A teljes gázfogyasztás felosztása a tényleges gázszámla alapján, a fix alapdíj által fedezett forintösszegen felül fennmaradó résznek a tulajdonosok fogyasztásának mértéke arányában, a főtési hımennyiségmérı és melegvíz óra állása alapján kerül meghatározásra a teljes gazdálkodási idıszakra vonatkozóan a rögzített számítási módszer szerint. A teljes gázfogyasztáson jelen szabályzatban a fogyasztás alapján a gazdálkodás tárgyévére kiállított gázszámlák általános forgalmi adóval növelt együttes összege értendı. Az éves költségvetési beszámoló elfogadásával az albetétekre tárgyidıszakra megállapított elıleg és a tényleges fogyasztás különbözete megjelenik követelésként vagy jóváírásként a tulajdonosok közös költség folyószámlán a közös költségre vonatkozó szabályok szerint. Ezen elszámolás alapján kerül meghatározásra a következı idıszak elılegének mértéke. III. Számítások módja 1. elıleg kiszámításának módszere A kommunális költség elıleget a közös költségre vonatkozó szabályok alapján kell megfizetni, nyilvántartani és behajtani.

15 15 - Oldal Az elıleg 4 részbıl tevıdik össze: 1. alapdíj elıleg 2. vízdíj elıleg 3. melegvíz elıállítási díj elıleg 4. főtésre felhasznált hımennyiség elıleg A közös képviselı egy elszámolási idıszakon belül maximum 2 alkalommal az SZVB egyetértése esetén az elıleg vonatkozásában 0,8 és 1,2 közötti korrekciós szorzót alkalmazhat az elıleg vonatkozásában, mely a tervezett és a tényleges közmőköltség nagyarányú eltérésének korrigálására szolgál alapdíj elıleg Alapja: az elıleg meghatározása elıtti év gázmérın mért fogyasztás vagy a gázszámlán kiközölt fogyasztási értékvolumen tárgyév várható gázárának figyelembe vételével számított költsége Kiszámításának módja: fenti költség 20%-a 12-ed részének négyzetméter alapján számított felosztása az összes tulajdonos között 1.2. vízdíj elıleg Kiszámításának módja: az elıleg meghatározása elıtti év víz fımérın mért fogyasztásának 12-ed része arányosan felosztva a lakások között a tárgyév várható közüzemi díjait alapul véve. Az arány meghatározása: az adott lakásban a hideg és a melegvíz órán mért fogyasztás aránya az összes lakás összes hideg melegvíz órán mért vízfogyasztásához képest a megelızı év 12 hónapját figyelembe véve. A közös képviselı egy elszámolási idıszakon belül maximum 2 alkalommal az SZVB egyetértése esetén az elıleg vonatkozásában 0,8 és 1,2 közötti korrekciós szorzót alkalmazhat az elıleg 1.3. melegvíz elıállítási költség elıleg alapja a melegvízórákon mért fogyasztás kiszámításának módja: az elıleg meghatározása elıtti év melegvíz-elıállításra számított gázfogyasztásának a 12 hónapra vetített fogyasztás 12-ed része, arányosan felosztva a lakások között a tárgyév várható közüzemi díjait alapul véve. Az arány meghatározása: az adott lakásban a melegvízórán mért fogyasztás aránya az összes lakás összes meleg víz órán mért vízfogyasztásához képest főtési díj elıleg alapja a hımennyiség-mérıkön mért fogyasztás kiszámításának módja: az elıleg meghatározása elıtti év főtési hıenergia fogyasztására számított gázfogyasztás és a melegvízdíj elıleg számításánál használt gázfogyasztás különbözetének 12-ed része arányosan felosztva a lakások között a tárgyév várható közüzemi díjait alapul véve. Az arány meghatározása: az adott lakásban mért hımennyiség aránya az összes lakás hımennyiségmérıjén mért összes hımennyiséghez képest. 2. elıleggel való elszámolás Az elszámolás a tényleges költség és az elıírt 12 havi elıleg összegének különbözete. A tényleges költség 3 tételbıl tevıdik össze: 1. tényleges vízdíj 2. tényleges melegvíz elıállítási költség 3. ténylegesen felhasznált főtési hımennyiség költsége

16 16 - Oldal 2.1. a tényleges vízdíj elıleg elszámolás Az elszámolási idıszak fımérın mért vízfogyasztásának felosztási aránya (tényleges fogyasztás) és az elıírt 12 havi elıleg különbözete. kiszámításának módja: az elszámolási idıszak fı vízóráján mért fogyasztása arányosan felosztva a lakások között. Az arány meghatározása: az adott lakásban a hideg és melegvízórán mért fogyasztás aránya az összes lakás összes hideg és meleg víz órán mért vízfogyasztásához képest a tényleges melegvíz elıállítási költség meghatározása az elszámolási idıszak melegvíz elıállítására fordított tényleges fogyasztása felosztva a fogyasztók között fogyasztásuk arányában A tényleges fogyasztás meghatározása: A tárgyidıszak gázmérın mért fogyasztása csökkentve a főtési idıszak gázfogyasztásával, és a maradék fogyasztás 12 hónapra vetített mértéke. Az arány meghatározása: az adott lakásban a melegvízórán mért fogyasztás aránya az összes lakás összes meleg víz órán mért vízfogyasztásához képest. Az elszámolási idıszak az elızı elszámolás és a tárgyi elszámolás közötti idıszak, mely 1 év Hımennyiség elszámolás az elszámolási idıszak főtésre fordított tényleges fogyasztása felosztva a fogyasztók között fogyasztásuk arányában A tényleges fogyasztás meghatározása: A tárgyidıszak gázmérın mért fogyasztása csökkentve a melegvíz elıállításánál a 2.2 pontban meghatározott gázfogyasztásával, A felosztási arány meghatározása: az adott lakásban a hımennyiség mérın mért fogyasztás aránya az összes lakás hımennyiségmérıjén mért összes hımennyiséghez képest. 3. A tényleges gázfogyasztás megállapításának számítási szabálya: 1. A társasház saját gázüzemeléső központi főtés- és melegvíz elıállító berendezéssel rendelkezik. A lakások és helyiségek főtési hımennyiségmérıvel (mely a hımennyiséget KWh vagy MWh egységben méri) és melegvízórával (mely a fogyasztást m 3 egységben méri) rendelkeznek. A gázfogyasztás a gázszolgáltató által MJoule egységben kerül kiszámlázásra, amit a társasháznak pénzügyileg ki kell egyenlítenie. A gázszámla felosztásának alapelve: 1. Ha van gázkedvezménnyel rendelkezı tulajdonos, akkor a gázkedvezményekkel vissza kell korrigált gázszámlát, és az így kapott kedvezménymentes Tulajdonosonkénti hıenergia fogyasztás arányában fel kell osztani a tulajdonosok között. A gázkedvezmény kizárólag az egyénre vonatkozik, és nem a társasházra, ezért a kedvezménymentes gázszámlát kell felosztani! 2. Minden tulajdonos felosztási idıszakra megállapított (mért vagy becsült) főtési fogyasztási értékét át kell számolni a gázenergia számlázási MJoule értékre az alábbi képlettel: Főtési hıfogyasztás (MJoule) = mért érték (KWh) x 3,6 MJoule Melegvíz hıfogyasztás (MJoule) = mért érték (m 3 ) x 146,4 MJoule (1 liter 10 C vízbıl 45 C melegvíz elıállítás hısszükséglete = 0, MJoule) 3. Minden tulajdonosra meg kell állapítani a teljes hıenergia fogyasztást alábbi képlettel:

17 17 - Oldal Tulajdonosonkénti hıenergia fogyasztás = Főtési hıfogyasztás + Melegvíz hıfogyasztás A Tulajdonosonkénti hıenergia fogyasztás összesített értéken is, vagy főtési hıfogyasztás és melegvíz hıfogyasztás tényezıre bontásban is kiközölhetı, illetve alkapmazható. 4. A gázkedvezménnyel rendelkezı tulajdonos végleges gázköltségének megállapításához a reá jutó gázfogyasztás értékébıl le kell vonni a határozattal igazolt gázkedvezmény összegét. 5. Becslés esetén a 4.2 pont figyelembe vételével kell eljárni. Az így kapott hıenergia fogyasztási értéket kell az adott lakárra, helyiségre véglegesnek tekinteni. - Hibás hımennyiségmérık, hideg- és melegvizes órák cseréje, javítása kizárólag a tulajdonos feladata, mivel birtokhatáron belül van, és nem tartozik a közös tulajdonú szerelvények körébe. 3. Idıpontok, határidık A lakások fogyasztásmérıinek leolvasása minden év május 1. és 15.-e között, illetve a közös képviselı által elrendelt, SZVB-vel egyeztetett idıpontokban a közös képviselet feladata. A leolvasás során a tulajdonos köteles közremőködni, a leolvasás biztosítása érdekében a lakásokba történı bejutást biztosítani. A leolvasott mérık adatainak rögzítése és feldolgozása a közös képviselı feladata. A képviselet általi óraleolvasás elrendelése az SZVB-vel elızetesen egyeztetve a nagyarányú közüzemi árváltozások vagy a társasház közgyőlése által meghatározott külön idıpontban is lehetséges Tulajdonosok mérıinek leolvasási idıpontjai Minden évváltáskor december 15. és január 15. között minden esetben szükség szerint a főtés bekapcsolásakor szükség szerint a főtés kikapcsolásakor elıre bejelentett nagyarányú árváltozás elıtti idıszakban Minden tulajdonos a leolvasásokat köteles tőrni és a lakásba történı beengedéssel elısegíteni elıre egyeztetett módon. Ennek megtagadása, vagy a tulajdonos tartós elérhetetlensége az albetét fogyasztásának a 4.3. pont alapján történı kiszámítását eredményezi Elszámolás határideje A tulajdonosok felé történı elszámolás határideje az évzáró elszámoló közgyőlés napja, de legkésıbb május Következı évi elıleg megállapításának határideje A következı főtési idényre vonatkozó elıleg megállapításának határideje az évzáró elszámoló közgyőlés napja, de legkésıbb május 31. A megváltozott elıleget közgyőlés határozata szerinti idıszaktól kezdve kell fizetni Alkalmazott elszámolási rendszer felülvizsgálata az elızı évi tapasztalatok alapján Az elszámolás rendjének módosítására minden tulajdonos bármikor jogosult javaslatot tenni. A javaslatot írásban kell eljuttatni a közös képviselınek. A javaslatokat közgyőlésen kell megtárgyalni és az SZMSZ-re vonatkozó többségi határozat alapján elfogadni Elszámolási rend tulajdonos váltás esetén Az elszámolási idıszakban történı tulajdonos váltás esetén az eladó és a vevı közösen nyilatkozik a vízórák és a hımennyiségmérık átadáskori állásáról.

18 18 - Oldal Vevı az alapdíjat és az eladó részére megállapított kommunális elıleget köteles fizetni tulajdonba kerülésekor. (15.-e elıtti adás-vételi szerzıdés esetén a vevıt, 15.-e utáni adás-vételi szerzıdés esetén az eladót terheli a tárgyhavi kötelezettség) Az átadási jegyzıkönyv alapján az elszámoláskor (május 31.) a közös képviselı az érintett albetét vonatkozásában az eladó és a vevı vonatkozásában is elkészíti az elszámolást. Az eladó elszámolása az albetét folyószámláján kerül beszámításra feltüntetve az eladót érintı részt. Az eladó és a vevı egymás között rendezi a belsı elszámolást. A következı évi elıleg megállapítása már a vevı általi 12 hónapra bıvített fogyasztása alapján történik. IV. Szankciók a nem-fizetıkkel illetve a közremőködést megtagadó, vagy a leolvasást gátló, mérıórák jó üzeállapotáról nem gondoskodó tulajdonossal szemben A tulajdonosokkal szemben a társasház felé elıírt bármiféle fizetetési kötelezettség 2 hónapot meghaladó elmaradásakor a társasház a nem-fizetıkkel szemben szankciókat alkalmazhat. A szankciók azonosak a közös költségre vonatkozó szabályokkal. Egyedi esetekben, méltányossági alapon, a társasház engedélyezheti a hátralék részletekben történı kiegyenlítését Késedelmi kamat mértéke A be nem fizetett elıleget késedelmi kamat terheli. A késedelmi kamat mértéke megegyezik a Közmővek által alkalmazott kamat mértékével rossz fogyasztásmérık esetén alkalmazott eljárás A hibás hımennyiség mérı esetén az albetét fogyasztását az adott lakás közvetlen közelében lévı 4 lakás (jobbra-balra 1-1, alatta, felette 1-1) elszámolási idıszakban négyzetméterre számított átlagfogyasztása alapján kell meghatározni a hibás idıszak tekintetében. Az órák mőködıképességérıl a lakás használójának, tulajdonosának kell gondoskodnia. A hibás hımennyiségmérık javítása a tulajdonos feladata. Hidegvíz, melegvíz órák meghibásodása esetén a lakásban életvitelszerően tartózkodók számát figyelembe véve számított átlagfogyasztást kell alapul venni. Az átlagfogyasztás meghatározása min 6 azonos létszámú lakás figyelembe vételével történik. Az átlagfogyasztás kiszámításának helyességét az SZVB ellenırzi közremőködést megtagadó vagy leolvasást gátló tulajdonosokkal szembeni szankciók Fenti tulajdonosok fogyasztásának becslése az adott fogyasztásra vonatkozó társasházházi átlagérték kétszeresével történik.