SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 - 1 - Oldal SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A Társasház helyrajzi száma: A Társasház hóban megtartott írásbeli szavazáson az alábbi SZMSZ-t alkotta a 100% tulajdoni hányadához viszonyított 67,3% szavazattöbbséggel megszavazott /3.sz. határozatával. I. A Társasház-közösség szervei, hatáskörük, jogaik és kötelességeik I.1. A közgyűlés. A Társasház-közösség legfőbb döntéshozó szerve, melyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. A tulajdonostársak szavazati arányát a tulajdoni hányaduk nagysága határozza meg, ha a törvény másképp nem rendelkezik. I.1.1. A Közgyűlés hatásköre. A közgyűlés dönt: a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról és felújításáról, kivéve a halasztást nem tűrő munkákat (pld. kár-, vagy életveszély megszüntetése) a közös tulajdonra vonatkozó birtoklásról, a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról, a közösség éves költségvetésének elfogadásáról, (a költségvetés tervezetét a Számvizsgáló Bizottságnak véleményezni kell, véleményezés hiányában nem hozható érvényes közgyűlési határozat), a Társasház éves pénzügyi, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint a Közös képviselő / Intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról, a tulajdonostársak által fizetendő közös költség mértékéről, a célbefizetési kötelezettség összességéről, teljesítésének módjáról, határidejéről, a felújítási alap képzéséről és összegéről, teljesítésének módjáról és határidejéről, illetve felhasználásáról. minden tervezhető munka elvégzéséről és az erre irányuló szerződés megkötéséről, a Közös képviselőnek / Intézőbizottság tagjainak megválasztásáról és díjazásáról, felmentéséről a Számvizsgáló Bizottság megválasztásáról és felmentéséről a közös tulajdon hasznosításáról, elidegenítéséről ( Tht. 3..(2) a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról a Tulajdonosok az összes tulajdoni hányad szerint, 4/5-ös szavazattöbbséggel határoznak ( Tht. 29..(1). felújítási pályázaton való részvételről minden olyan kérdésben, amelyet a törvény a közgyűlés hatáskörébe utal. I.1.2. A közgyűlés összehívása A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlést a Közös képviselő és az SzVB. közösen készíti elő. A közgyűlést a Közös képviselő/ Intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni. Ennek módja: a társasházban lakókat a levélszekrénybe

2 - 2 - Oldal helyezett és a fő közlekedőtérben kífüggesztett meghívóval, az ismert más címen lakókat postai ajánlott küldeményben. A meghívót - sürgős eset kivételével - legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt 8 nappal kell a tulajdonosoknak megkapni. A meghívónak tartalmazni kell a közgyűlés helyét, időpontját és a napirendi pontokat. A közgyűlési meghívó mellékletben tartalmazza a napirendi pontokhoz fűződő ínformációkat és a meghozandó határozati javaslatokat. A Közös képviselő / Intézőbizottság elnöke akadályoztatása esetén, vagy ha a Társasház a gazdálkodásában szabálytalanságokat észlel a közgyűlést az SzVB elnöke is összehívhatja. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt az SzVB, vagy a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend megjelölésével írásban kérik. Ha a Közös képviselő / Intézőbizottság elnöke a kérést nem teljesíti, az összehívást kezdeményező tulajdonostársak által megbízott személy is összehívhatja a közgyűlést. I.1.3. Közgyűléssel kapcsolatos egyéb szabályok A közgyűlés akkor határozatképes, ha a közgyűlésen megjelent tulajdonostársak rendelkeznek az összes tulajdoni hányad több, mint a felével. Határozatképtelen közgyűlés esetén a megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés napjára is összehívható, ha az eredeti meghívó ezt tartalmazza. A megismételt közgyűlés a megjelent tulajdonosok által képviselt tulajdoni hányad arányától függetlenül határozatképes. Ezt a körülményt a közgyűlési meghívóban fel kell tüntetni. A tulajdonostárs meghatalmazottal is képviseltetheti magát, ha a meghatalmazás két tanúval alá van íratva. A meghatalmazást a közgyűlés levezető elnökének át kell adni és a jelenléti ívhez kell csatolni, ennek megtörténtét a jegyzőkönyv hitelesítők ellenőrizhetik. Állandó meghatalmazás adható Haszonélvező csak a tulajdonos megbízása esetén vehet részt teljes joggal a közgyűlésen. A közgyűlésen a határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlésen elnöklő személy és két jelenlévő tulajdonostárs az aláírásával hitelesít. Fenti személyeket a közgyűlés választja. A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról a másolási költség megfizetésével másolatot kérhet. A közgyűlés határozatait a jelenlévő tulajdoni hányad alapján számított egyszerű szótöbbséggel hozhatja meg, kivéve, ha a törvény, vagy jelen SzMSz másként rendelkezik. A közgyűlésen a jegyzőkönyvet amennyiben esetenként ez ellen senki nem tiltakozik hangfelvétellel is lehet vezetni, mely alapján a hozandó határozathoz kapcsolódó lényegi hozzászólásokat, a hozzászóló kifejezett jegyzőkönyvi rögzítésére vonatkozó kérésével kísért hozzászólásokat, valamint a határozatokat és meghozataluk körülményét rögzítő írásbeli jegyzőkönyv készül. Ebben az esetben a hangfelvételt tartalmazó adathordozót a dokumentumok között meg kell őrizni. Eseti tiltakozás esetén a hangfelvétel ellen szavazó tulajdonos hozzászólásaikor a hangfelvételt ki kell kapcsolni. A közgyűlésen meghozott határozatokról a Közös képviselőnek valamennyi tulajdonostársat írásban, a közgyűlés megtartásától számított 8 napon belül értesítenie kell a jegyzőkönyv megküldésével.

3 - 3 - Oldal Minden a tulajdonosokat érintő, a Közös képviselőtől, vagy a Számvizsgáló Bizottságtól érkező dokumentum (meghívó, tájékoztató, felhívás, stb.) eljuttatása postaláda útján, személyesen, vagy együttlakó útján, illetve postai úton történhet. I.1.4. írásbeli szavazás A közgyűlési határozat írásbeli szavazás útján is meghozható. Ebben az esetben a közgyűlési napirendre vonatkozóan a Közös képviselő felhívásához mellékeli az írásbeli határozati javaslato(ka)t a Számvizsgáló Bizottság előzetes véleményének ismeretében. Az SzVB kérésére írásbeli véleményét a felhíváshoz csatolni kell. A tulajdonostársaknak a határozati javaslat kézhezvételét követő 15 napon belül van lehetőségük írásban szavazni és szavazatuk eredményét a Közös képviselőnek megküldeni. A szavazatokat közös képviselői postaláda útján, postán, személyesen, faxon és imélen is le lehet adni Az írásbeli szavazás eredményét a Közös képviselő a szavazásra megjelölt határidőt követő 8 napon belül írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni. Eredménytelen az írásbeli szavazás a Szervezeti Működési Szabályzat tekintetében: a. ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdoni hányada alapján számított egyszerű többséget, b. Minden más esetben: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított szavazattöbbségének a törvényben meghatározott mértékét. A késve leadott, javított, kiegészített, aláírás nélküli, hiányos szavazatok érvénytelenek. A határozati javaslatot, annak mellékleteit, az összegyűjtött szavazatokat és a határozatot tartalmazó írásbeli értesítés 1 példányát az irattárban meg kell őrizni. I.1.5. A közgyűlésen elnöklő személy feladata a közgyűlés eredményes munkájának biztosítása. Ennek érdekében gondoskodik, hogy a. minden hozzászólni kívánó szót kapjon, b. a hozzászóló csak a tárgyalt témához szóljon hozzá, c. a közgyűlésre szánt időkeretben minden megtárgyalandó napirendi pont megtárgyalásra kerüljön, ezért a bekiabálásokat, felesleges témaismétléseket, személyes ellentétekből eredő veszekedéseket igyekezzen meggátolni demokratikus keretek között. I.1.6. Az éves elszámolásról, költségvetés megállapításáról szóló kötelező éves közgyűlés legkésőbbi időpontja. A Közös képviselő köteles az éves elszámolásról és a költségvetés megállapításáról szóló éves közgyűlést legkésőbb minden év május 31-ig összehívni. I.2. A Közös képviselő / Intéző Bizottság. A Társasházközösség ügyeinek intézését a Közös képviselő vagy Intéző Bizottság látja el. Jelen SzMSz-ben, ahol Közös képviselőt említ, érteni kell alatta az Intéző Bizottságot is.

4 - 4 - Oldal A Közös képviselőt a közgyűlés választja a megbízási szerződés feltételeinek ismeretében. A közgyűlés felhatalmazása alapján a Társasház és a Közös képviselő jogviszonyát szerződésben rögzítik, melyet a közgyűlés által megválasztott tulajdonosok vagy az SzVB tagjai és a Közös képviselő ír alá. Bármely tulajdonostársnak joga van megismerni a szerződést teljes terjedelmében, illetve arról másolatot kérni saját költségén. A Közös képviselő előkészíti és végrehajtja a közgyűlés határozatait, elkészíti a Társasház éves költségvetését, melyet elfogadásra a közgyűlés elé terjeszt, a Közös képviselő díjazását az SzVB. javaslata alapján a közgyűlés állapítja meg, mely díjat és a készkiadásokat a Társasház költségvetésének terhére kell megtéríteni, az egyes tulajdonosoktól utasításokat nem fogadhat el, de ésszerű javaslataikat és kéréseiket mérlegelheti, végrehajthatja, szükség szerint SzVB, illetve a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra, a számadásokat évente április 30-ig lezárja és az ezeket igazoló okiratokat betekintés végett a Számvizsgáló Bizottság rendelkezésére bocsátja. A számadásokban fel kell tüntetni a kiadásokat, a kiadások részletezését, a bevételi forrásokat különösen a tulajdonosok befizetéseit és a fennálló közös költség hátralékot, név és összeg szerint, képviseli a társasházat harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok, hatóságok előtt. A Társasház ügyeiben eljárva a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. Ezen jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. A Közös képviselő a Társasház számlája felett a közgyűlés határozata, illetve a jelen SzMSz. szerint rendelkezhet. Miden kifizetés csak utalással, illetve csekkel teljesíthető. A Közös képviselő a felújítások, karbantartások, javítások tervezhetősége érdekében évente legalább egyszer általános műszaki állapotfelmérést és a szükségesnek ítélt munkák költségbecslését elvégezi, és a felmérés eredményéről az SzVB-t az éves rendes közgyűlést megelőzően írásban tájékoztatja. I.2.1. Beszámolási kötelezettség: a Közös képviselő félévente gyorsjelentést juttat el az SzVB részére a ház anyagi helyzetéről és a tulajdonosi befizetések állásáról. A meghozott határozatok végrehajtásáról az éves közgyűlésen beszámol. Az éves beszámoló közgyűlési elfogadása a későbbiekben feltárt mulasztás alól nem mentesíti. Az éves költségterv a könyvelési évre szól, január 01-től december 31-ig. A közgyűlésen elfogadott éves közös költség január 01-től értendő. A közgyűlés hónapja és a januári hónap között eltelt időszak közös költség különbözetét közgyűlés egyetértésével el lehet osztani a következő közgyűlés 12 hónapja között, és ez alapján lehet a befizetendő közös költséget megállapítani Az így megállapított fizetendő közös költség mértékéről a tulajdonosokat név szerinti bontásban értesíteni kell I.2.2. Folyamatos jelenlét: A Közös képviselő esetén havonta a társasházban bejárást tart, melyen lehetőség szerint a gondnok (vagy, és) egy SzVB-tag is részt vesz I.2.3. közös költség beszedése: A tulajdoni közös költség hátralékról összesítést készít. Az összesítést negyedévente megküldi a Számvizsgáló Bizottságnak. Az éves összesítést mellékeli az éves elszámoláshoz.

5 - 5 - Oldal A 2 hónapi közös költség mértékénél nagyobb összegű közös költség elmaradásról tájékoztatja az érintett tulajdonost. A 3 havi közös költség mértékét meghaladó tartozás esetén a késedelmes tulajdonos részére ügyvédi felszólításról intézkedik. Ebben az esetben a Tulajdonos folyószámláját az ügyvédi költséggel megterheli. 4 havi közös költség mértékét meghaladó tartozás esetén a Közös képviselő fizetési meghagyás kibocsátásáról gondoskodik. Ennek jogerőre emelkedésekor végrehajtást kezdeményez. A Végrehajtás eredménytelensége esetén kezdeményezi a végrehajtási jog tulajdonlapi bejegyzését, valamint (nagyobb tartozás esetén) ingatlan-végrehajtás (lakás elárverezés) elindítását. A 6 havi közös költség mértékét meghaladó tartozás esetén jelen Szervezeti és Működési Szabályzat felhatalmazása alapján jogosult a Társasházi törvényben rögzített módon jelzálog bejegyzésre. Valamennyi jogi lépés esetén a felmerülő többletköltség ( illeték, ügyvédi költség, végrehajtói előleg stb.) a tartozó tulajdonost terhelik, melyek folyószámláján követelésként jelennek meg. Minden elindított jogi esetben a késedelmes közös költség és egyéb járulékos költség késedelmes megfizetéskor késedelmi kamatot kell felszámolni a PTK szerint mindenkori törvényes késedelmi kamattal. A tartozás akkor tekinthető kiegyenlítettnek (a jogi szankciók akkor vonhatók vissza), ha a tartozó tulajdonos a közös költségtartozást, a felmerült összes járulékos költséget valamint a késedelmi kamatot megfizette. I.2.4. Pénzügyi megkötések: csak az a nem közüzemi és nem szerződésen alapuló számla fizethető ki, melyet vagy a gondnok vagy az érintett tulajdonos, vagy SzVB tag, vagy a közös képviselettől jelenlévő munkatárs illetve a közgyűlés által ezzel a feladattal megbízott tulajdonos leigazol. Az igazolás a számlán, vagy a számla mellékletén illetve munkalapon történhet, melyet a számla mellé csatolni kell. A befogadott számlának mindenkor része a végzett munkára vonatkozó megbízás, szerződés vagy munkalap, a munka átvételének igazolása a számviteli, könyvelési rendelkezések szerint. A Közös képviselő Ft-ig dönthet saját hatáskörében Ft-ig a SzVB hozzájárulása szükséges. Ezen összeg felett mely az éves költségvetésben nem szereplő munkára irányul, és közgyűlési határozatban nem rögzített csak a közgyűlés dönthet. Ez alól a közüzemi számlák és a megbízási szerződésen alapuló számlák kivételt képeznek. Fenti értékhatárokat az éves beszámoló közgyűlés megváltoztathatja. A közüzemi számlákat ellenőrzi. Minden hónapban tájékoztatást ad az SzVB-nek a Társasház pénzforgalmáról, Számítógépes terminál használata esetén a lezárt havi pénzforgalom kinyomtatott példányát küldi meg, vagy betekintést biztosít az online könyvelésbe.. I.2.5. Egyéb: A ház alkalmazottai vállalkozói részére (takarítás, gondnok) munkaköri leírást készít, melyet az SzVB-vel egyeztet és a tulajdonosokkal ismerteti. Folyamatosan tájékoztatja az SzVB-t a Társasház érdekében tett és teendő intézkedésekről. Dönt minden olyan kérdésben, és ellát minden olyan feladatot, melyet törvény, Alapító Okirat, SzMSz, közgyűlés, illetve hatóság feladatául rendel.

6 - 6 - Oldal I.3. A Számvizsgáló Bizottság (SzVB) Jogkörében eljárva: bármikor ellenőrizheti a Közös képviselő ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát, véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint az SzMSz által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat, folyamatos Közös képviselői információ alapján véleményezi a Társasház működtetését, javaslatot tesz a Közös képviselő díjazására, összehívja a közgyűlést, ha a Közös képviselő az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget, a SzVB tagjai közül választja meg elnökét: döntéseit szótöbbséggel hozza meg, saját működési szabályzatát maga állapítja meg, az elnök akadályoztatása esetén az SzVB képviseletére bármelyik két Bizottsági tag együttesen jogosult. Tevékenységéről a közgyűlésnek felel. Az éves gazdálkodásáról készített beszámolót véleményezi, véleményét írásban rögzíti. I.4. Egyéb bizottságok. Célfeladatokra, vagy állandó megbízással a tulajdonosközösség egyéb bizottságokat is alakíthat. Így például felújítási, karbantartási, üzemelési feladatok segítségére, ellenőrzésére Műszaki Bizottság hozható létre a Közös képviselő és a közgyűlés döntéseinek előkészítése érdekében, II.. A KÖLTSÉGEK VISELÉSE II.1 A költségek viselése a külön tulajdonra nézve II.1.1. Víz és csatornadíj Vízórával nem rendelkező tulajdonosok esetén része a közös költségnek. Az önálló vízórával rendelkezők a Díjbeszedő Rt-n keresztül vagy közvetlenül a Vízműveknek fizetik a vízdíjat. II.1.2. Elektromos áram A tulajdonostársak magántulajdonuk elektromos áram költségeit külön mérőórájuk által mért Kilowatt-óránként fizetik az Elektromos Művek Rt. számlázása alapján. II.1.3. Gáz A tulajdonostársak magántulajdonuk gáz költségeit a Gázművek számlázása alapján albetétenként, mérőóra, vagy átalánydíj alapján fizetik. II.2. A költségek viselése a közös tulajdonra nézve

7 - 7 - Oldal II.2.1. Víz-és csatornadíj A tulajdonostársak a közös víz- és csatornadíjat tulajdoni hányad szerint közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe. A Tulajdonostársak összesen havi 3m 3 vízdíjat fizetnek a közös fogyasztás és a hálózati veszteség költségének közös viselése címén tulajdonhányaduk alapján, függetlenül az ingatlan vízórás jellegétől. Vízórás az a lakás, melynek vízórái a vízművek által befogadott és leolvasott óra(k). A vízórás közös költség akkortól számolható, amikor az ingatlan vízórái megjelennek a ház vízszámláján, kezdete a vízszámlán megjelenő induló időpont. Vízórás lakás esetén, amennyiben a tulajdonos 3 egymást követő alkalommal nem gondoskodik a vízóra vízművek, vagy díjbeszedő általi leolvasásáról, akkor az el nem számolt időszakban a lakás nem számít vízórásnak. Későbbi leolvasás sem módosítja ezt az időszakot. A Közös képviselő a vízórák műszaki állapotát, bekötését és a mért vízfogyasztást ellenőrzi, illetve ellenőriztetheti. Vízórásnak csak az az ingatlan tekinthető, melyben minden vízvételi lehetőség hiteles vízórával mért és a Vízműveknek bejelentett, általuk leolvasott és számlázott. Közös WC-t használó ingatlan csak a közös WC vízórával történő ellátása esetén tekinthető vízórásnak. Amennyiben egy lakásban nem tartózkodik senki az nem mentesíti a tulajdonost a vízdíjfizetési kötelezettség alól. A Közös képviselő vizsgálja, hogy a fogyasztás mértéke megfelel-e az átlagosnak. Amennyiben nagy fokú eltérést észlel, ennek okát kivizsgálja és SzVB-ot értesíti. Az éves elszámoláskor a víz-csatornadíjra tervezett közös költség előleg külön kerüljön elszámolásra a nem vízórások vonatkozásában. Ennek megfelelően kerül megállapításra pótbefizetés, vagy jóváírás. II.2.2. Elektromos áram A tulajdonostársak a közös elektromos áram költségeit tulajdonhányad szerint közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe. A Közös képviselő vizsgálja, hogy a fogyasztás mértéke megfelel-e az átlagosnak. Amennyiben nagy fokú eltérést észlel, ennek okát kivizsgáltatja, és erről a SzVB-ot értesíti. II.2.3. Szemétszállítási díj A tulajdonostársak a szemétszállítás költségeit tulajdonhányad szerint közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe. A Közös képviselő a szeméttároló edények számának szükséges szinten tartásáról gondoskodik. II.2.4. Biztosítás A tulajdonostársak külön tulajdonának, mint ingatlannak valamint osztatlan közös tulajdonnak a biztosítás költségeit - tulajdonhányad szerint közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe. II.2.5. Felújítási tartalék A közösség a közös tulajdon felújításának költségeire évente határozatot hoz. A felújítási díjat a tulajdonostársak havonta fizetik, ez beépül a közös költségbe.

8 - 8 - Oldal A közgyűlési döntés az alapképzés formájáról is dönt. (felújítási alap, lakáskassza, lekötött betét vagy egyéb) A felújítási díj SzVB hozzájárulása esetén ideiglenesen felhasználható közműszámla kiegyenlítésére. Az erre a célra felhasznált összeget a lehető legrövidebb idő alatt vissza kell tölteni a felújítási tartalék keretbe. A Közös képviselő ezen összeg felhasználásáról külön elszámolást készít. A felújítási tartalék felhasználásáról a közgyűlés dönt. II.2.6. Kéményseprési díj A tulajdonostársak az osztatlan közös tulajdonban lévő kémények után tulajdoni hányaduk arányában - fizetik a kéményseprés díját, ez beépül a közös költségbe. Egyedi kéménybélelés esetén a költség azon tulajdonost terheli, kinek gázkészüléke működéséhez van szükség a bélelésre. II.3. A közös költség fizetésére vonatkozó szabályok. II.3.1. A közös tulajdonú részek üzemeltetésével, karbantartásával, állagmegóvásával, felújításával, a közös közüzemi fogyasztással, a személyi közreműködésekkel járó költségek viseléséhez a tulajdonostársak az alapító okiratban szereplő tulajdoni hányad arányában kötelesek hozzájárulni. II.3.2. A Társasház folyamatos üzemeltetésének biztosítása érdekében a mindenkori közös költségeket (üzemeltetés, felújítás) minden hónap 15. napjáig be kell fizetni a társasház üzemeltetési számlájára. Az önhibájából közös költséget nem fizető tulajdonos a Ptk. szerint mindenkori törvényes késedelmi kamattal köteles befizetni. Abban az esetben, ha egy tulajdonostárs 6 havi közös költség befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Közös képviselő a évi CXXXIII. Törvény 30.. alapján és annak előírásához igazodva jogosult az adós tulajdonosi lapját az adósság mértékével megterhelni, jelzálogot alapító határozatával. II.3.3. Az önhibájukon kívül hátralékba került fizetési hajlandóságukat kinyilvánító tulajdonosokkal hátralékuk kiegyenlítésének megkönnyítése érdekében részletfizetési megállapodást köthet a Közös képviselő. A megállapodásban rögzítettek betartása esetén a Közös képviselő a jelzálog kivételével a jogi lépéseket felfüggeszti. II.3.4. Közös költségnek minősül a közgyűlés által elhatározott eseti hozzájárulás (célbefizetés) is. A célbefizetés összegét ha a közgyűlés a határozatában másként nem rendelkezik a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában viselik. A határozatban rögzíteni szükséges a célbefizetés és a kifizetés határidejét (év, hó) és módját. II.3.5. Közösen fizetendő költségek a közüzemi díjak: víz-, csatorna-, villamos-energia-, szemétszállítási-, kéményseprői-, és más, szerződéssel lekötött, közösen igénybe vett szolgáltatás. (pld. átalány-díjas javítási, karbantartási szerződés, lift ügyelet, stb.) műszaki munkákkal járó költségek, személyi szolgáltatással összefüggő költségek: Közös képviselő díja, takarítási díj, időszakos megbízás alapján végzett szolgáltatás. egyéb költségek: hiteltörlesztési-, biztosítási-, banki,

9 - 9 - Oldal fogyóeszközök beszerzése, stb. II.3.6. Az önálló albetétben lévő nem lakás célú bérleményeknél a közös tulajdon eltérő használata esetén a közgyűlés meghatározhat eltérő teherviselési módot, pontosan megjelölve annak szempontjait, illetve egyes albetétekre bontva is dönthet a terhelés módjáról (iroda) II.3.7. Ingatlan eladásakor, ha az eladó nem kéri a Közös képviselőtől közös költségének nullás egyenlegközlőjét és a vevő e nélkül vásárolja meg az ingatlant, abban az esetben az eladó esetleges közös költség tartozását a Társasház az új tulajdonostól követelheti, és mint induló egyenlegként tarja nyilván. II.3.8. A közös költséget lehetőség szerint OTP-n keresztül kell fizetni. Abban az estben, ha a tulajdonos postai úton fizeti a közös költségét, akkor a postai fizetés Társasház által fizetett díját meg kell téríteni. Ennek mértéke Ft/alkalom. Ezt a költséget az éves beszámoló közgyűlés módosíthatja. III. A TULAJDONOSTÁRSAK EGYMÁS KÖZÖTTI JOGVISZONYA. III.1. A birtoklás, a használat, a hasznosítás: A tulajdonost a külön tulajdonára vonatkozóan megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének és a rendelkezési joga. E jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és jogos érdeke sérelmére. Saját tulajdonjoga védelmében bármely tulajdonos önállóan is felléphet. III..2. A közös tulajdonban álló épületrészek birtoklására és használatára kizárólag az épület tulajdonosai, jogszerű használói jogosultak a jogszabályi keretek között. A közös tulajdonban álló épületrészek kizárólagos használata annak közös tulajdonjogai jellegét nem változtatja meg. Az a tulajdonos, aki a közös részek használata során azokat károsítja, a keletkezett kárt köteles megtéríteni. III.3. III.4. III.5. III.6. A közös rész hasznosításakor a szerződés aláírására, módosítására a bérbeadói jogok gyakorlására és kötelezettségek vállalására, teljesítésére a jelen szabályzat felhasználása alapján a Közös képviselő jogosult, a Számvizsgáló Bizottság ellenjegyzése mellett. A lakások, nem lakás céljára szolgáló helységek használati módjának megváltoztatását a tulajdonosok 50%+1-es többséggel megtilthatják. Amennyiben a használati mód változás a társasház felé többletköltségekkel jár, a többlet költségeket a tulajdonos köteles megtéríteni a társasháznak. Az ebből származó bevételt a társasház a közös kiadásokra fordítja. Amennyiben valamelyik tulajdonos a közös részből kizárólagos használathoz jut, köteles használati díjat fizetni a társasháznak, ennek mértékét a közgyűlés állapítja meg. Osztatlan közös területen a tulajdonosközösség engedélye nélkül magántulajdon nem tárolható. Amennyiben a tulajdonos felszólításra a holmik eltávolításáról nem gondoskodik az engedély

10 Oldal nélkül tárolt dolgok eltávolításáról az érintett tulajdonos költségén a Közös képviselő intézkedik. Üzletek és lakások reklámtáblát, klíma berendezést és bármely más berendezési tárgyat csak a tulajdonosközösség engedélye alapján helyezhetnek el. III.7. III.8. III.9. Minden tulajdonos köteles biztosítani lakásába történő bejutást, ha a közös tulajdon csak így ellenőrizhető, vagy karbantartható. Sürgős hibajavítás esetén 24 órán belül, tervezhető karbantartás vagy ellenőrzés esetén 7 napon belül köteles biztosítani a tulajdonába történő bejutást. A javítással, karbantartással okozott kárt a Társasház köteles megtéríteni. Mindegyik tulajdonos köteles a külön tulajdonában álló építményrészét jó karban tartani. Jogában áll a mindenkori építési-, műszaki előírások betartása mellet a külön tulajdoni illetőségén belül az alaprajzi elrendezést saját költségén megváltoztatni, amennyiben ezzel az épület biztonságát, állékonyságát nem veszélyezteti. Átalakítási szándékát köteles a Közös képviselőnek írásban a munka megkezdése előtt bejelenteni. Az építési munkákkal okozott társasházi többletköltségeket, az esetlegesen okozott károk helyreállítási költségét köteles megtéríteni. III.10. A külön tulajdonú ingatlanrészekben a központi ellátó közműrendszerekről leágazó, az ingatlanrészben szerelt vezetékek meghibásodásából eredő minden költség (bontási, hibaelhárítási, károkozási költség) a tulajdonostársat terheli. IV. TULAJDONOSI REGISZTER ÉS LAKÓNYILVÁNTARTÁS SZABÁLYOZÁSA. IV.1. A tulajdonos köteles bejelenteni a Közös képviselőnek: a. külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást, (mind az eladó, mint a vevő) b. lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi személy nyilvános adatát, c. a külön tulajdonát bérlő, használó személy b. pontnak megfelelő adatát, d. haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét. e. A Közös képviselő a bejelentett adtok alapján gondoskodik a tulajdonosi regiszter és a lakónyilvántartás vezetéséről, a mindenkori gondnokon, vagy a tulajdonosok által megbízott tulajdonoson keresztül a változások napra kész átvezetéséről. IV.2. Minden tulajdonos saját érdekében köteles állandó elérhetőséget, vagy megbízott útján a tulajdonába való bejutást biztosítani. Az elérhetőség hiányából adódó következmények sem a társasházat, sem a Közös képviselőt nem terhelik. Kártérítési igény közérdekű beavatkozás esetén nem érvényesíthető. V. A TÁRSASHÁZ HÁZIRENDJE A házirend a fővárosi és helyi önkormányzati idevonatkozó rendeletek figyelembevételével készült.

11 Oldal A házirendben foglaltak a tulajdoni formától függetlenül kiterjednek mindazokra a személyekre, akik a lakóépületet állandó, vagy ideiglenes jelleggel használják. Minden esetben a tulajdonos felel bérlőiért, vele egy háztartásban élő családtagjáért, vagy lakótársaiért, illetve a hozzá érkező látogatóiért, a házirend betartása, betartatása vonatkozásában. V.1. A hulladéktárolásról, A szemétgyűjtő edényeket a kijelölt helyeken kell tartani. Amennyiben valamelyik tulajdonostárs az épület bármely területét beszennyezné, a szennyezést minden külön felszólítás nélkül köteles eltakarítani. Amennyiben ez nem történik meg, a gondnok, ill. a Közös képviselő a takarításról soron kívül gondoskodik, és a Közös képviselő ennek költségét a tulajdonosnak közös költség kötelezettségként előírja. A kukákba kizárólag háztartási szemét önthető. Építkezési törmelék, egyéb más jellegű szemét elszállításáról a munkálatokat végeztető tulajdonostárs köteles gondoskodni. Amennyiben ez nem történik meg, a Közös képviselő elszállíttatja, és a költséget kiszámlázza a tulajdonostársnak. Nem lakáscélú tulajdonok csak háztartási hulladékot helyezhetnek el a Társasház kukatárolóiban. Egyéb hulladék elszállításáról maguk gondoskodnak. (Asztalos műhely, Iroda, Gyros) A lépcsőházban és pincében közös előtereiben tilos hulladék és egyéb berendezési tárgy tárolása. Az osztatlan közös tulajdonban lévő udvarra, pincébe, közlekedőre, járdára és úttestre szemét és bármi más tárgy lerakása tilos. V.2. Állattartás. A tulajdonostársak külön tulajdonukban álló lakásban maximum két kutyát vagy két macskát tarthatnak. (A mindenkori érvényes állatvédelmi törvény és a helyi rendelet szabályozza). Az állatokat közös használatú helységekben tartani, etetni, kóbor állatot vagy madarat az épületbe szoktatni tilos! Az állatok által okozott szennyeződést az állat gondozója, tulajdonosa köteles haladéktalanul eltakarítani. Madarat tilos úgy tartani, hogy mások erkélyét, ablakpárkányát vagy az épület közhasználati területét szennyezze. Ennek elmulasztása esetén a közös képviselő a munkát az érintett tulajdonos terhére elvégezteti. V.3. Együttélés. Porképződéssel járó takarítást végezni, növényeket ápolni csak mások érdeksérelme nélkül szabad A lakóépületben és a hozzátartozó közös használatú helységekben és területen napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden mások nyugalmát zavaró magatartástól és tevékenységtől. Ide tartozik a zaj és szagártalom. Rovarfertőzés megszüntetése érdekében a lakás tulajdonosa köteles a lakásában a rovarmentesítési munkát elvégeztetni, illetve a közgyűlési határozata alapján eltűrni. A tulajdonosok a társasház állagában, berendezési tárgyaiban, más tulajdonában okozott szándékos rongálási károkért anyagilag felelnek. Amennyiben idegen személy szándékosan okozott kárt a társasház osztatlan közös tulajdonában, azt jelezni kell a gondnok, illetve a Közös képviselő felé. A tulajdonostársak az egymás közti vitákat, amennyiben nincs kihatása a társasház közösségére vagy annak zavartalan működésére, egymás között rendezik. A házirendben nem szabályozott kérdésekben, illetve azok módosításáról a közgyűlés határozatban dönt (ez vonatkozik a társasház osztatlan közös tulajdonában lévő zöld területre is.)

12 Oldal A házirend szabályai vonatkoznak: a tulajdonosokra, haszonélvezőkre, a bérlőkre és a velük együtt lakó személyekre, valamint a házba érkező látogatókra A házirendben nem szabályozott kérdésekben elsősorban a társasházról szóló évi. CXXXIII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló évi IV-es törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. VI. A HÁZIREND KÖRÉBE TARTOZÓ EGYÉB KÉRDÉSEK A Társasház elektromos, gépészeti, víz-, csatorna-, stb. rendszert használ, amelyek megfelelő működése a ház életvitelét biztosítja, ugyanakkor számos veszélyforrást, baleseti lehetőséget is magukban hordoznak. Megfelelő működésük minden tulajdonostársnak elemi érdeke. VI.1. Közös tulajdon használata. A lépcsőházban és a folyosókon tilos berendezési tárgyak tárolása. A lépcsőházi ablakokat szellőztetés után mindenki köteles bezárni, a ház állagának megőrzése miatt is. A közös területek világítását ahol nem automata szabályoz távozás után ki kell kapcsolni. Tilos a közös tulajdonok belső és külső falára bármit ráfirkálni, spray-vel lefújni. A közös tulajdonban bekövetkezett meghibásodást függetlenül attól, hogy ismert-e a károkozó a gondnoknak, vagy a Közös képviselőnek haladéktalanul jelezni kell. VI.2. Tűz -, balesetvédelem Közös tulajdonban lévő, de külön tulajdonként használt helyiségekben (pince, folyosó, lépcsőház) a gyúlékony, tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása tilos! A szeméttároló edényekbe (kukákba) lomot, éghető anyagot dobni szigorúan tilos A lépcsőházakban tilos eldobni olyan anyagokat, amelyek balesetet okozhatnak! E tárgy körbe tartozó eseményekről a gondnokot, vagy a Közös képviselőt haladéktalanul tájékoztatni kell. VI.3. Bejáratok A tulajdonostárs, családtag, bérlő látogató köteles a lakóépület kapuját állandóan zárva tartani. A tulajdonos tájékoztassa vendégeit, látogatóit a kapu nyitásának és csukásának módjáról és kísérje figyelemmel ennek megvalósulását. VI.4. Tető és pince használata. A társasház közös tulajdonú területeinek kulcsait a közösség által ismert tulajdonos(ok) és a Közös képviselő őrzi. Tulajdonosi kérésre a kulcsokat bizonylatolt módon adja át és veszi vissza a dátum megjelölésével. A tetőt, padlásteret csak a Közös képviselet tudtával, a gondnok jelenlétében lehet műszaki okokból használni. (A tetőre és a társasház homlokzatára csak közgyűlési engedéllyel, ideiglenes jelleggel, valamit térítés ellenében szabad műszaki berendezéseket elhelyezni.) VI.5. Nyugalmat, pihenést zavaró tevékenységek. A házban egyeseknek természetes tevékenység az, ami másoknak a nyugalmát, pihenését zavarja. Ilyen pl.: a falfúrás, vésés, kalapálás, stb. Tilos ilyen tevékenységet végezni hétfőtől szombatig este

13 Oldal 18 óra után, reggel 8 óra előtt, vasárnap és ünnepnap 0-24 óráig! Ide tartoznak olyan tevékenységek is, amelyek helytelen beállításból adódóan okoznak felesleges zajt (pl.: nincs vízszintbe állítva a mosógép, és ezért üt ) Tilos az olyan tevékenység, amely a lakás nem lakásként való használatából adódik, és zajjal jár! VI.6 Építkezés a közös és saját tulajdonban. Minden tervezhető, szolgáltatás-korlátozással járó munkavégzés esetén a tulajdonosokat a munka megkezdése előtt értesíteni kell, feltüntetve a korlátozás jellegét és a várható kezdeti és befejező időpontot. A tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés, ill. felújítás megkezdéséről, várható időtartamáról és a munka típusáról értesíteni köteles a Közös képviselőt és lakótársait, elsősorban a közvetlen érintett szomszédait. Az építkezés, átalakítás csak a Közös képviselő értesítése után lehetséges. Építési engedély köteles építkezés esetén a tulajdonos az építési engedély mellé köteles beszerezni a tulajdonosok 80%-ának hozzájáruló nyilatkozatát. Az építkezéssel kapcsolatos esetlegesen keletkezett szennyeződést vagy károkozást az építtető saját költségén köteles eltávolítani, ill. helyreállítani. Az építkezéssel kapcsolatos esetlegesen keletkezett sittet (még nylon zsákban is) tilos a kukába dobni! VI.7. A házirend betartása A házirendben szabályozott együttélési szabályok megszegőivel szemben (ez alatt minden esetben az érintett tulajdonos értendő, akár bentélőként, családfőként, bérbeadóként, főbérlőként vagy vendéglátóként felelős a lakótársaiért, családtagjaiért, bérlőiért vagy vendégeiért) a Közös képviselő köteles eljárni. Eredménytelen felszólítás esetén az érintett tulajdonossal szemben szabálysértési eljárást kezdeményez az Önkormányzatnál vagy a rendőrségen. Budapest,