2010. ÉVI BEFEKTETÉSI POLITIKA

Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. ÉVI BEFEKTETÉSI POLITIKA Érvényes: Jóváhagyva: 2010. január 1-jétől az Igazgatótanács PNY-9/2009/2/1 számú határozatával

2 I. A pénztári vagyon befektetésének célja, alapelvei, a Pénztár egészére érvényes Befektetési Politika meghatározásának általános jelemzői A Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztáráltal kezelt megtakarítás a tagok nyugdíjas korára irányuló és a munkáltató által jelentős mértékben támogatot öngondoskodás igen fontos eszköze, ezért a pénztári vagyon befektetésének célja a munkáltatói hozzájárulásból és a tagok saját erős befizetéseiből képződő vagyon értékének hoszú távon történő megőrzése, gyarapítása. A takarékoskodás nyugdíjkiegészítő jelegéből következően a pénztári befektetések alapelve a biztonságra törekvés és a hosszú távú gyarapodás. Az említet két alapelvből kindulva a Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár a Befektetési Politika meghatározásakor konkrét célként azt tűzte ki, hogy a Pénztár vagyona hosszú távon a mindenkori inflációt meghaladó mértékben növekedjen, a lehető legalacsonyabb kockázatválalási szint melet. A tagság koröszetételére, a szolgáltatást igénybe vevők növekvő számára és ezen pénztártagok hozamelvárására tekintettel azonban a Pénztár a befektetési politikáját évente - az adott évre várható pénz-és tőkepiaci folyamatok előrejelzéseit figyelembe véve - úgy igyekszik meghatározni, hogy a vagyonnövekedést szélsőséges hozamingadozásoktól mentesen, éven belül is kiegyensúlyozott hozamjóváírásokkal érje el. A Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár a Befektetési Politikáját 2001-ben az április 1-jétől december 31-ig tartó időszakra, ezt követően pedig a naptári évvel egybeeső üzleti évekre, évente készíti el. A Pénztár azadott évi Befektetési Politika kidolgozásakor arra törekszik, hogy a Politika a teljes üzleti évben fenntartható legyen, biztos keretet nyújtva a vagyonkezelők munkájához és évközi módosítására csak egy esetleges rendkívüli piaci helyzet bekövetkezésekor kerüljön sor. Az évi Befektetési Politikát - az ügyvezetés előterjesztése alapján - a Pénztár Igazgatótanácsa határozza meg. A Befektetési Politika kialakításának feltétele az előző évi gazdasági, pénzügyi folyamatok és a pénztári befektetések hozam alakulásának áttekintése, az egyes eszköz csoportok részarányának és a pénztári hozam egészére gyakorolt hatásának elemzése, valamint az adott évre várható makrogazdasági és tőkepiaci folyamatokra vonatkozó előrejelzések megismerése, az esetleges jogszabályi változások figyelembe vétele. Az adott évre meghatározott Befektetési politika eredményeként a Pénztár eszköz öszetételének és hozamának alakulását a vagyonkezelői és letétkezelői jelentések adatai alapján az ügyvezetés által készített beszámoló megvitatásával

3 az Igazgatótanács rendes ülésén legalább negyedévente értékeli, de csak rendkívüli piaci események bekövetkezése esetén dönt éven belül a Befektetési Politika módosításáról. Normál pénz-és tőkepiaci körülmények közöt a IV. negyedévében a következő üzleti év tervének kidolgozásakor kerül sor a következő évi Befektetési Politika meghatározására. II. A 2010. január 1-jétől érvényes Befektetési Politika és a vagyonkezelőnkénti Vagyonkezelési Irányelvek A Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsa a 2010. évre vonatkozó befektetési politikát a rendelkezésre álló magyar- és világgazdasági információk, előrejelzések, bel- és külpolitikai tényezők, valamint a tagság rövid- és hosszú távú érdekei, korösszetétele, hozamelvárása figyelembevételével határozta meg. A világgazdasági válság miatt a 2009-es év első hónapjaiban még hatalmas pánik uralkodot a világ tőkepiacain. A második negyedévtől kezdődően azonban megnyugodtak a kedélyek, jelentősen csökkent az árfolyamok ingadozása, a részvénypiacok pedig magabiztosan emelkedtek. A javulás oka minden idők legnagyobb világméretű álami intervenciója. Az öszes nagy gazdasági övezetben hatalmas a pénzkínálat bővülése, a bankok korlátlanul és szinte ingyen kapnak hitelt, a költségvetési hiányok hatalmas méretűre duzzadnak a magánszektor kieső keresletének pótlása érdekében. A gazdasági növekedési kilátások már javulnak az első negyedéves mélyponthoz képest, de a munkanélküliség még minden régióban nagyon magas, így a fogyasztás bővülése még jó ideig mérsékelt maradhat. A befektetők azonban jelenleg a korábbi válságok utóéletének megfelelő V alakú, azaz gyorsan végbemenőgazdasági felépülést áraznak, miközben a válság strukturális problémáinak megoldási módja még nem látható. Emiatt egy-egy újabb, a várakozásokhoz képest csalódást jelentő információ napvilágra kerülése erőteljesebb kilengésekhez vezethet az árfolyamokban. A befektetői várakozások bármikor megfordulhatnak, s alapvető változás álhat be a globális piaci hangulatban, korekciót okozva a felendülő tőkepiacokon. Pénztárunk tagságának korösszetétele, jövedelmi helyzete, valamint a folyamatosan jelentkező kifizetési igények alapján a tagság elvárása a pénztári befektetésekkel szemben az, hogy rövidtávon is lehetőleg pozitív hozamot, hosszú távon pedig reálhozamot biztosítsanak. A jövőben várható tőkepiaci árfolyam ingadozások hatásának mérséklése céljából, és az elmúlt évek kedvező abszolút hozamos portfoliókezelési eredményei alapján, a pénztár Igazgatótanácsa úgy döntött, hogy 2010-től célszerű továbbnövelni az abszolút

4 hozamos vagyonkezelés arányát a pénztári portfolión belül, ezért további 2 milliárd forintnyi vagyonrészt abszolút hozamos stratégiájúvá alakít át. Az új, abszolút hozamos vagyonkezelési stratégia megvalósítására a Pénztár 2009. szeptemberében meghívásos vagyonkezelőipályázatot írt ki, melyet az ERSTE Alapkezelő Zrt. portfolió ajánlata nyert meg. Így 2010. január 1-jétől a Concorde és a Generali portfoliók mellett az ERSTE fedezeti portfolió is abszolút hozamra törekvő stratégiát követ majd.ennek megvalósításához ebben a portfolióban, így pénztár szinten is az egyes eszközcsoportokhoz a korábbinál szélesebb limitek tartoznak, hiszen a hozam maximalizálása céljából a lehetséges befektetési instrumentumok közül mindig az adot időpontban, időszakban legmagasabb hozam-várakozású értékpapírok lehetnek átmenetileg túlsúlyban. A szélesebb befektetési korlátok kialakítása tehát nem azt jelenti, hogy a portfolió kockázati szintjét tartósan és folyamatosan emelni kívánja a pénztár. A pénztári portfolió 2010. évi befektetési arányai összefoglalva az alábbiak szerint alakulnak. A pénztárszintű kockázati részvény részarány 0 és 45% között alakulhat. Az abszolút hozamra törekvő vagyonkezelés dominanciája miatt megcélzott stratégiai részvényhányadot nem határoz meg a Pénztár. Az álampapír befektetésekkel azonos kockázati szintűnek tekinthető, de azoknál magasabb hozamot biztosító, arbitrázs célú fedezett részvények aránya az összes eszközérték minimum 0%, maximum 5%-a között mozoghat. A teljes részvényarány a pénztári portfolión belül 0% és 50% között alakulhat. A bankbetétek mindenkori aránya 0 és 50% között mozoghat. A Pénztár vagyonának minimum 20, maximum 100 százalékát különböző futamidejű magyar álampapírokban tarthatja. Külföldi állampapírok maximum 35%-os arányban szerepelhetnek a portfolióban. Külföldi gazdálkodó szervezeti, hitelintézeti, önkormányzati kötvények is kerülhetnek a portfolióba, maximum 10%-os arányban. A magyar gazdálkodó szervezetek és a magyar önkormányzatok által kibocsátott kötvények maximális részaránya 10-10% lehet. A Pénztár portfoliójába legfeljebb 40% erejéig kerülhetnek befektetési jegyek. Ezen belül a vagyonkezelők a saját kezelésű nemzetközi részvényalapjaikból

5 együttesen az általuk kezelt portfolió eszközértékének maximum 10%-áig vásárolhatnak. A pénzpiaci, likviditási, kötvény típusú befektetési alapok befektetési jegyei 0 és 15% közötti részarányt érhetnek el. A pénztári portfolióba maximum 5%-os mértékig származtatott ügyletekbe fektető, 7%-os mértékig garantált, 5%-os mértékig pedig árupiaci befektetéseket tartalmazó befektetési alapok jegyei is kerülhetnek. A Pénztár vagyonában maximum 15% - os részarányt képviselhetnek az állampapír alapú repó ügyletek. 25%-ot érhet el a jelzáloglevél befektetések felső korlátja, tekintetel ara, hogy a magas szintű fedezetek miat ezen eszközcsoport kockázata minimális, ugyanakkor hozama az államkötvényekénél magasabb. A Pénztár a befektetési lehetőségek és a kockázat diverzifikálása céljából a saját vagyonkezelésben ingatlan befektetési jegyeket tart, valamint az ingatlan vásárlást is lehetővé teszi, összességében a jogszabály biztosította maximum 10%-os mértéken belül. Egyes vagyonkezelők is vásárolhatnak ingatlan befektetési jegyeket, melyek részaránya a saját vagyonkezelésűekkel együt nem haladhatja meg a pénztári vagyon 10%-át. A külföldi eszközök vásárlásának lehetőségemiatt a deviza árfolyam kockázat fedezésére a Pénztár az eszközérték 20%-os mértékéig származtatott ügylet kötését is lehetővé teszi. A Concorde Alapkezelő Zrt. részére a Pénztár engedélyezi az értékpapír kölcsönzést, az általa kezelt portfolió piaci értékének maximum 25%-áig. A lejárati szerkezet tekintetében a portfolió megoszlására a Pénztár a következő irányelveket tűzi ki. Az éven belüli lejáratú eszközök mindenkori részarányának minimum 10%-ot kell elérni, az éven túli lejáratú vagy lejárat nélküli értékpapírok aránya pedig nem haladhatja meg a pénztári portfolió piaci értékének 90%-át. A teljes pénztári portfolió teljesítményét egy olyan hozammutatóhoz, referenciaindex összetételhez viszonyítva értékeli a Pénztár, amelyben az abszolút hozamra törekvő vagyonkezelés súlyának megfelelően 75%-os mértékben az RMAX index szerepel, mivel az abszolút hozamos befektetések

6 célja a kiegyensúlyozott, nagyobb ingadozásoktól mentes hozamalakulás biztosítása, a rövid távú állampapír befektetések hozamának meghaladása. A további, 25%-os benchmark követő vagyonrész öszetételének megfelelően a pénztári referencia indexben 17,5% súllyal a MAX Composite index hozama, 5%-os súllyal a nemzetközi részvénypiacok teljesítményét mutató globális index, az MSCI World hozama, 2,5% súllyal az ingatlan befektetési jegyek piacának referencia mutatója, a BIX index szerepel. A Pénztár egészére kialakítot befektetési politikát vagyonkezelőkre lebontva, szöveges és táblázatos formában mutatjuk be. ERSTE Alapkezelő Zrt. Az ERSTE Alapkezelő Zrt. kezeli a Pénztár működési, likviditási és részben a fedezeti tartalék eszközeit. A vagyonkezelő részére meghatározot vagyonkezelési irányelvek a következők. A működési és likviditási tartalék befektetéseinél a Pénztár elvárása az, hogy a befektetésekből rövidtávon is biztos hozam képződjön, annak érdekében, hogy a tagdíj bevételekből képződő működési tartalék és ennek hozama fedezetet nyújtson a Pénztár működési költségeire. A működési és a likviditási tartalék portfoliójára vonatkozóan a Pénztár minimum 80%-os mértékben az államilag garantált befektetéseket - ideértve az állampapír alapú repó ügyleteket és az állampapírokat tartalmazó befektetési jegyeket - írja elő. Az állampapír befektetéseket maximum 20%-os mértékig bankbetétek is kiegészíthetik. A működési és likviditási tartalék portfolióira megállapított kockázatvállalási szint, iletve futamidő figyelembevételével a referencia hozam mindkét portfolió esetében: 50%-os arányban az RMAX index hozama, 50%-os arányban a MAX index hozama. A fedezeti tartalék portfoliója esetében követendő vagyonkezelési irányelvekaz alábbiak. A portfolió az abszolút hozamra törekvő stratégia megvalósítása érdekében diverzifikált befektetési eszközöket tartalmaz, széles limitek mellett. A bankbetéteket, a hazai és külföldi részvényeket, részvény indexekre (Pl. S&P,

7 MSCI World, DJ Eurostoxx50, BRIC) szóló ETF-eket, hazai állampapírokat, gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvényeket, jelzálog leveleket, hazai ingatlan alapokat és deviza árfolyam fedezési céllal kötöt határidős pozíciókat egyéb alternatív befektetések is kiegészíthetik. Ilyenek lehetnek például az alapkezelő által kibocsátot garantált alapok, BUX index követő részvényalap, abszolút hozamú alap, illetve származtatott alap befektetési jegyei. Az abszolút hozamos stratégia a különböző befektetési lehetőségek közöti eszközallokációs döntéseken alapszik. A vagyonkezelő 20%-os mértékig élhet a pénzeszközök bankbetétben tartásának lehetőségével. A magyar állampapírok és állami garanciás értékpapírok részaránya minimum 10, maximum 100 százalék között mozoghat. A magyar gazdálkodó szervezetek, hitelintézetek által kibocsátott kötvények maximális részaránya 5% lehet. A fedezeti portfolióban legfeljebb 25%-os részarányt képviselhetnek a jelzáloglevelek. A pénzpiaci, likviditási, kötvény típusú befektetési alapok befektetési jegyei 0 és 10% közötti részarányt érhetnek el. A portfolió maximum 50%-os mértékben tartalmazhat részvényeket, ezen belül 50%-ig hazai részvényeket és alapkezelési szabályzata szerint ilyen részvénybe is fektető befektetési jegyeket, valamint 40%-ig nemzetközi részvényeket, nemzetközi részvény alapú befektetési jegyeket és nemzetközi részvény indexekre szóló ETF-eket. A saját kezelésű nemzetközi részvény alapok együttes aránya nem haladhatja meg a portfolió eszközértékének 10%-át. A portfolióba maximum 5%-os mértékig származtatot ügyletekbe fektető és 10%-os mértékig garantált befektetési alapok jegyei is kerülhetnek. A különböző befektetési jegyek, ETF-ek maximális részaránya 50% lehet a portfolióban. A vagyonkezelő a portfolió eszközértékének 15%-áig ingatlan befektetési jegyeket is vásárolhat. Ezek között szerepelhetnek eurós ingatlanalapok is, amelyek határidős euró eladásal forintra fedezhetők. A vagyonkezelő deviza árolyam-kockázat fedezeti származtatott ügyleteket - a fedezésre kerülhetőnemzetközi részvény és eurós ingatlan alap befektetések súlya alapján - maximum 55%-os mértékig köthet. E portfolió referenciahozama az RMAX index.

8 Pioneer Alapkezelő Zrt. A Pioneer Alapkezelő Zrt.-nél lévő befektetések csak fedezeti jelegűek. A vagyonkezelő részére meghatározot befektetési irányelvek a következők. A vagyonkezelő 10%-os mértékig élhet a pénzeszközök bankbetétben tartásának lehetőségével is. A bankbetét elhelyezhető forintban és más OECD tagországok devizáiban. A magyar állampapírok és állami garanciás értékpapírok részaránya minimum 60, maximum 100 százalék között mozoghat. Az OECD országok által kibocsátott állampapírok részaránya a portfolión belül maximum 40%-ot érhet el. A magyar gazdálkodó szervezetek, hitelintézetek által kibocsátott kötvények részaránya maximum 5%, a magyar önkormányzatok által kibocsátott kötvények részaránya maximum 10% lehet. A portfolióban legfeljebb 15% - os részarányt képviselhetnek a jelzáloglevelek. A részvények (ideértve a részvényeket is tartalmazó befektetési jegyekben megtestesülő részvényhányadot is) aránya nem haladhatja meg a portfolió értékének 40%-át. Ezen belül 10%-ig hazai és közép-európai részvényeket és alapkezelési szabályzata szerint ilyen részvénybe is fektető befektetési jegyeket, 30%-ig nemzetközi részvény befektetéseket, ezen belül globális és feltörekvő piaci részvényeket, részvényalapokat, ETF-eket tartalmazhat a portfolió. A vagyonkezelő maximum 10%-os mértékig árupiaci (pl. nyersanyag, ipari- és nemesfém, mezőgazdasági termék) befektetéseket tartalmazó befektetési jegyeket, ETF-eket is vásárolhat. A származtatott, a garantált, valamint a pénzpiaci, likviditási, kötvény típusú befektetési jegyek részaránya 0 és 5% között mozoghat a portfolióban. A különböző befektetési jegyek maximális részaránya 30% lehet. A saját kezelésű nemzetközi részvény alapok együtes aránya nem haladhatja meg a portfolió eszközértékének 10%-át.

9 A vagyonkezelő nem köthet tőzsdei határidős és opciós ügyleteket, deviza árolyam-kockázat fedezeti származtatott ügyleteket, állampapír repó ügyleteket, valamint nem vásárolhat ingatlan befektetési jegyet. A vagyonkezelő teljesítmény mérésére kitűzöt referencia hozam 75%-os arányban a MAX Composite index, 10%-os arányban az MSCI World index, 5%-os arányban a CETOP20 index, 5%-os arányban az MSCI Emerging Marktes index, 5%-os mértékig pedig a Dow Jones USB Commodity index hozama. Concorde Alapkezelő Zrt. A Concorde AlapkezelőZrt. az általa kezelt pénztári vagyon minimum 0, maximum 40 százalékát részvényben tarthatja. A fedezetlen részvények aránya nem haladhatja meg a portfolió értékének 30%-át. Az arbitrázs célú tőzsdei határidős ügyletel fedezet részvények aránya 0 és 10% között mozoghat. Az abszolút hozam elérésére törekvő vagyonkezelő a részvény befektetéseket széles körű egyébbefektetési lehetőségekkel egészítheti ki. A bankbetét, strukturált betét aránya maximum 20%-os mértéket érhet el a portfolió összes eszközértékén belül. A magyar állampapírok és állami garanciás értékpapírok részaránya minimum 30, maximum 100 százalék között mozoghat. A magyar gazdálkodó szervezetek, hitelintézetek által kibocsátott kötvények maximális aránya 15%, a magyar önkormányzatok által kibocsátott kötvények, valamint az állampapír alapú repó ügyletek maximális részaránya 10-10% lehet. A portfolióban legfeljebb 25% - os részarányt képviselhetnek a jelzáloglevelek, ezen belül maximum 20%-ot érhet el a Magyarországon kibocsátott jelzáloglevelek aránya. A vagyonkezelő maximum 20%-os mértékig külföldi állampapírt, 10-10%-os mértékig gazdálkodó szervezeti, hitelintézeti, önkormányzati kötvényt, illetve külföldi kibocsátású jelzáloglevelet is vásárolhat, de a külföldi részvény- és kötvény típusú befektetések együttes részaránya nem haladhatja meg a 30%-ot. A vagyonkezelő a külföldi befektetésekkel öszefüggésben 10%-os mértékig deviza árolyam-kockázat fedezeti származtatott ügyleteket is köthet.

10 A portfolióba maximum 5%-os mértékig származtatot ügyletekbe fektető és garantált befektetési alapok jegyei is kerülhetnek. A pénzpiaci, likviditási, kötvény típusú befektetési jegyek részaránya 0 és 20% között mozoghat a portfolióban. A különböző befektetési jegyek maximális részaránya a portfolióban 30% lehet. A saját kezelésű nemzetközi részvény alapok együtes aránya nem haladhatja meg a portfolió eszközértékének 10%-át. A vagyonkezelő a portfolió eszközértékének 5%-áig ingatlan befektetési jegyeket is vásárolhat. A Pénztár engedélyezi a vagyonkezelő részére az értékpapír kölcsönzést, a portfolió piaci értékének maximum 25%-áig. A vagyonkezelő teljesítmény mérésére kitűzöt referencia hozam 85%-os súllyal a MAX Composite-, 15%-os súllyal pedig a BUX index hozama. GENERALI Alapkezelő Zrt. A Generali Alapkezelő Zrt. is abszolút hozam elérésére irányuló vagyonkezelést folytat. A portfolió a lehetséges befektetési instrumentumok közül mindig az adott időpontban, időszakban legmagasabb hozam-várakozású értékpapírokban túlsúlyozott, így az egyes eszközcsoportokhoz széles limitek tartoznak. A bankbetét, strukturált betét (Market Linked Deposit) aránya adot időszakban akár a 100%-os mértéket is elérhet a portfolióban. A magyar állampapírok és állami garanciás értékpapírok részaránya minimum 0, maximum 100 százalék között mozoghat. A magyar gazdálkodó szervezetek, hitelintézetek és a magyar önkormányzatok által kibocsátott kötvények részaránya 10-10%, az állampapír alapú repó ügyletek részaránya 15% lehet. A portfolióban legfeljebb 25% - os részarányt képviselhetnek a jelzáloglevelek. A vagyonkezelő maximum 50%-os mértékig külföldi állampapírt, 10-10%-os mértékig külföldi gazdálkodó szervezeti, hitelintézeti, önkormányzati kötvényt is vásárolhat.

11 A részvények (ideértve a részvényeket is tartalmazó befektetési jegyekben megtestesülő részvényhányadot is) aránya nem haladhatja meg a portfolió értékének 50%-át. Ezen belül 40%-ig hazai részvényeket és alapkezelési szabályzata szerint ilyen részvénybe is fektetőbefektetési jegyeket, valamint 40%-ig nemzetközi részvényeket, nemzetközi részvényekbe fektető befektetési alap jegyeit, iletve nemzetközi tőzsdeindexeket tartalmazó befektetési alapok, RTF-ek befektetési jegyeit tartalmazhatja a portfolió. A vagyonkezelő részt vehet külföldi részvények elsődleges kibocsátásában (IPO) is. A saját kezelésű nemzetközi részvény alapok együtes aránya nem haladhatja meg a portfolió eszközértékének 10%-át. A külföldi részvény- és kötvény típusú befektetések együttes részaránya nem haladhatja meg az 50%-ot. A vagyonkezelő a külföldi befektetésekkel összefüggésben 20%-os mértékig deviza árolyam-kockázat fedezeti származtatott ügyleteket is köthet. A vagyonkezelő nem köthet tőzsdei határidős és opciós ügyleteket, és nem vásárolhat ingatlan befektetési jegyet. A vagyonkezelő teljesítmény mérésére kitűzöt referencia hozam az 1 éves lejáratú diszkontkincstárjegy átlaghozama + 1 %. Saját vagyonkezelés A Pénztár saját vagyonkezelés keretében az átmenetileg likvid pénzeszközöket bankbetétben tarthatja, amely a tagdíj bevételek beérkezése és a szolgáltatás kifizetések időpontja közöti rövidtávú befektetést biztosít. A bankbetét aránya a saját vagyonkezelésen belül 0 és 100% között mozoghat. A Pénztár saját vagyonkezelésben ingatlan befektetési jegyeket is tarthat és ingatlant is vásárolhat, amelyek aránya a saját vagyonkezelésű portfolión belül 0 és 100 % között lehet. A saját portfolió teljesítmény mérésére kitűzöt referencia index a BIX index. I. A vagyonkezelői és a letétkezelői tevékenység értékelésének irányelvei, elenőrzések, szankciók alkalmazása

12 A Pénztár pénzügyekkel és befektetésekkel foglalkozó munkatársa a vagyonkezelőktől kapot jelentések alapján folyamatosan nyilvántartja és elenőrzi a vagyonkezelők tevékenységét. A letétkelezőtől kapot értékpapírszámla forgalmat és egyenleget egyezteti a vagyonkezelői jelentésekkel, eltérés esetén intézkedik a hiba kijavítására. Amennyiben valamely befektetés a befektetési irányelveket vagy a jogszabályi előírásokat megsérti, vagy az aktuális piaci hozamoknál lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel jön létre, az ügyvezetőn keresztül értesíti a Pénztár Igazgatótanácsát a szükséges szankciók megtétele érdekében. A Pénztár az egyes vagyonkezelők számára a befektetési irányelvekben rögzített portfólió öszetételtől, iletve referencia hozamtól való eltérés esetére a portfólió jellegét és a gazdasági, piaci körülményeket figyelembe véve a vagyonkezelési szerződésekben rögzíti az adot vagyonkezelővel szemben érvényesíthető jogokat, iletve szankciókat. A vagyonkezelők tevékenységét az Igazgatótanács legalább negyedévente, a befektetések eszköz összetétel- és hozam alakulásáról szóló beszámoló megvitatásával egyidejűleg értékeli. Az értékelés két fő irányelve: az egyes vagyonkezelők részére meghatározot befektetési korlátok megtartásának elenőrzése és az egyes vagyonkezelők által elért hozam abszolút értéke, iletve a referencia hozamhoz viszonyított alakulása. Amennyiben a vagyonkezelők tevékenységén belül a befektetési korlátok átmeneti megsértése, vagy egyéb munkahiba merül fel, az Igazgatótanács a negyedéves értékelés során dönt a szankció alkalmazásáról az alábbiak szerint. Az Igazgatótanács által meghatározott Befektetési Politikát a vagyonkezelők kötelesek a rájuk vonatkozó Befektetési Irányelvek mint konkrét szabályok és az önkéntes pénztárak befektetéseit szabályozó kormányrendelet, mint általános szabályozás szerint végrehajtani. A vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelésbe átadott összegeket késedelem nélkül befektetni és a megvásárolt értékpapírokat a letétkezelőnek az eljárási rend szerinti határidőn belül átadni. Amennyiben a vagyonkezelők a befektetések során gondatlanul járnak el, a Pénztár a vagyonkezelési szerződésekben rögzítet következő szankciókat alkalmazza. Amennyiben a vagyonkezelő a befektetési irányelvekben meghatározott arányokat a befektetési eszközök megvételekor megsérti, az ebben meghatározot limitek bármelyikét túlépi, akkor a Pénztár részére ebből eredően

13 okozott mindennemű kárt (hozamkiesés, átadot vagyon értékének csökkenése) a Pénztár részére teljes egészében megtéríti. Amennyiben a vagyonkezelő a Pénztár által vagyonkezelésbe átadot öszeget a számlájára történő beérkezés napján nem fekteti be, úgy a számlájára történő beérkezés időpontja és a befektetés pénzügyi teljesítésének időpontja közöti időtartamra a be nem fektetet öszegre a mindenkori Jegybanki Alapkamat kétszeresét köteles megtéríteni a Pénztár részére. Amennyiben a vagyonkezelő fedezeti ügyletet nyit és ezt bármely technikai vagy kereskedési probléma miatt nem tudja részben vagy teljes egészében lezárni, akkor a Pénztár részére ebből eredően okozot mindennemű kárt (hozamkiesés, átadott vagyon értékének csökkenése) a Pénztár részére teljes egészében megtéríti. Minden egyéb esetben, amelyben a vagyonkezelésbe átadott vagyon értékének csökkenése a vagyonkezelőnek felróható magatartásból eredően következik be, a vagyonkezelő köteles saját vagyona terhére az eredeti álapotot helyreálítani. Az Igazgatótanács a vagyonkezelők által elért hozamokat év közben, a negyedéves beszámolók alapján is értékeli, de az egyes vagyonkezelői szerződésekben a hozam alakulásához kötöt szankciók alkalmazásáról csak az éves szinten elért vagyonkezelői hozam elemzése alapján, évente egyszer dönt. A Pénztár pénzforgalmi számla kivonatát a letétkezelő internetes elérhetőségen keresztül naponta lekérdezi, amely alapján elenőrizni tudja a Pénztár pénzügyi tranzakcióit. A letétkezelő őrzi a vagyonkezelők általmegvásárolt értékpapírokat és gondoskodik azok kamatának, osztalékának esedékeség napjára történő beszedéséről. A letétkezelő köteles figyelemmel kísérni az előbbiekben említet kormányrendelet befektetési szabályainak vagyonkezelők által történő betartását, és a jogszabályba ütköző befektetésre felhívni a vagyonkezelő és a Pénztár figyelmét. Az Igazgatótanács a letétkezelő tevékenységét évente egyszer a IV. negyedévben, az ügyvezetés beszámolója alapján értékeli. Az értékelés irányelvei: a jogszabályi előírásoknak megfelelő elenőrzési funkció teljesítése, nyilvántartásainak, kimutatásainak pontosága, a szerződés szerinti adatszolgáltatások rendelkezésre bocsátása, a díjazásával kapcsolatos következő üzleti évre vonatkozó ártárgyalások eredménye. Az Igazgatótanács a fentiekben megjelölt értékelési szempontok alapján évente egyszer dönt a letétkezelővel kötöt szerződés fenntartásáról vagy felmondásáról.

14 IV. A pénztári szolgáltatók (vagyonkezelő, letétkezelő) kiválasztásának irányelvei A Pénztár a letétkezelési és vagyonkezelési tevékenységet nyújtó szolgáltató cégeinek kiválasztásakor arra törekszik, hogy partnereivel hosszú távú, stabil, és eredményes kapcsolatot alakítson ki. A Pénztár folyamatosan figyelemmel kíséri a piacon dolgozó szolgáltatók tevékenységét, számukra rendszeresen lehetővé teszi szóbeli és írásbeli prezentációk tartását, eredményeik bemutatását. Új szolgáltató kiválasztásakor a Pénztár a következő irányelveket követi. A potenciális szolgáltatók körének folyamatos figyelemmel kísérése alapján új szolgáltató bevonását a Pénztár meghívásos ajánlattételi felkérés útján bonyolítja le. Az ajánlati kiírás fő szempontjai: a szolgáltató jegyzet tőkéjének, saját tőkéjének mérleg főöszegének és adózott eredményének alakulása legalább 3 évre viszamenőleg, a szolgáltató tulajdonosi összetétele, szervezeti felépítése, a döntések átláthatósága, elenőrizhetősége, a szolgáltató általános vagyonkezelési, kockázat kezelési stratégiájának megismerése, a pénztári vagyonkezelésben szerzett tapasztalatai, a pályázó által kezelt vagyon nagysága, az ajánlott portfoliókezelési stratégia tartalma, a díjazás mértéke, struktúrája, a szolgáltató szakmai referenciái, az adatszolgáltatási, információ áramlási elvárásoknak való megfelelés.. A Pénztár az írásos ajánlatok benyújtása melet lehetőséget biztosíthat a pályázók részére szóbeli bemutatkozásra, prezentáció tartásra is. A Pénztár új szolgáltatóját az írásbeli ajánlat és az esetleges szóbeli bemutatkozás alapján az Igazgatótanács tagjai egyenkénti szavazással választják meg.

15 Az Igazgatótanács határozata értelmében a Befektetési Politika a mindenkori Pénzügyi Terv szerves részét képezi. A Befektetési Politika teljes terjedelmében kiadásra kerül a postai belépési nyilatkozatokat kezelő munkáltatói pontokra ( a postaszervek emberi erőforás ágazatára),illetve elolvasható az interneten, a Magyar Posta Zrt. honlapján, ígyvalamennyi régi és újonnan belépő pénztártag részére megismerésre rendelkezésre áll. Kövesdi Ferencné az Igazgatótanács elnöke 1. sz. melléklet: A 2010. évi befektetési politika összefoglaló táblázata, a vagyonkezelők által a pénztári portfolióban tartható eszközök minimum maximum arányai 2. sz. melléklet: A 2010. évi befektetési politika szövegében szereplő indexek, fogalmak magyarázata