Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Fogolygazdálkodás Fogoly Élőhely - fészkelőhely eredetileg erdős puszták, mocsaras területek lakója volt; mezei majd mg-i kultúrát követő fajjá vált, Észak-Amerikában a feltört prériken kipusztult prérityúk helyett telepítették ( Hungarian partridge ); fészkelésnél: már télen is takarást nyújtó nem túl magas vegetáció: mezsgyék, út, árok és csatornapartok, erd őszélek, fasorok, gazos ruderáliák. Mg-i kultúrában is szegélybe fészkel; Mozaikos környezet: Változatos termesztett és gyomnövényzet Kis táblaméretek (nadrágszíjparcellák) Térbeli diverzitás Felismerés Fogoly 30 cm, kerekded testű rövid lekerekített szárnyú Rövid rozsdabarna farkú; homloka, testoldala és torka világos rozsda színű, nyaka és melle szürke; a kakas hasoldalán sötétbarna patkó alakú folt, de ez nem biztos bélyeg! Helyette felső szárnyfedőtollak alapján történhet az ivarok biztos elkülönítése! A használt terület nagysága 10-30 ha A mozgáskörzet nagysága évközben változik, legkisebb a kotlás és csibenevelés időszakában A csibenevelés időszakában a mozgáskörzet függvénye a hozzáférhető rovartáplálék A mozgáskörzet fedett területen kisebb, mint a nyitotton Fácán Anglia Hill 1985 5 átlag 9 maximum 488 maximum Anglia Hill 1988 10 territórium nélküli 5 territoriális Svédország Göransson et.al. 1991 0,017 költés alatt 0,056 nevelés alatt Fogoly Lengyelország Dudzinski 1988 26.4 télen USA Upgren 1969 5 télen USA Schulz 1974 6,4 52,5 6 csapatból USA Weigand 1980 259-500 öreg tojó 750-910 fiatal tojó Dánia Jenkins 1961 > 400 nyílt terepen Anglia Potts 1986 11,8 átlag Vadgazda Németország mérnök Döring 1988 2,8-5,8 párba álláskor 1
Speciális fészkelési igény Fogoly Növényi táplálékok közül: Pázsitfű, libatop, keserűfű, disznóparéj, kövér porcsin, zöld és fakó muhar, libatop, kakaslábfű, Gyommagvak elsősorban augusztustól szeptemberig Kora tavasszal szórványosan: árvacsalán és tarsókafélék, pásztortáska, tyúkhúr Gabonafélék magjai vetés és aratás idején Adult állatoknál rovartáplálék nyáron gyakori, de mennyisége így jelentősége is kicsi Fészkelőhelyek hiányának/bőségének hatása Fogoly Állati eredetűek közül jelentős: Hangya, hangyabáb csibekorban különösen fontos Levéltetvek csibekorban különösen fontos Ormányosbogarak Lucernaböde Gabonafutrinka Fogoly A fogoly táplálékának alakulása Magyarországon (VERTSE ET AL., 1955) Költés októbertől márciusig csapatokban -télvégén csapatok felbomlása - párválasztás monogám -a tyúk választ másik csapatból, revírfoglalás, dürgés; a fészket a tyúk építi, április közepét ől 10-20 db erősen hegyesedő, körte formájú tojás; csak a tyúk kotlik - 24-25 nap - a kakas őrködik; a fiókák fészekhagyók, két hét után már repülnek, a kakas és a tyúk együtt nevel, a család a következ ő tavaszig együtt marad; Táplálkozás a csibék az első három hétben elsősorban ízeltlábúakat esznek; A felnőtt madarak is jelentős rovarfogyasztó. Ezenkívül: zöld növényi részek, gyommagvak, termesztett magvak Növényi Állati Hónap n táplálék táplálék Január 37 100,0 - Február 30 100,0 - Március 23 100,0 - Április 22 58,4 41,6 Május 12 36,7 63,3 Június 15 51,1 48,9 Július 5 87,0 13,0 Augusztus 453 88,6 11,4 Szeptember 231 90,1 9,9 Október 106 96,1 3,9 November 38 100,0 - December 35 100,0 Év Vadgazda 1007 mérnök 81,0 19,0 2
A gyomnövények magvainak relatív fontossága a fogoly őszi táplálékában (POTTS, 1986) Fogoly -becslés A gyomnövények Azon tanulmányok, amelyekben a foglyok által való 1. 2. 3. Összesen kedveltségük sorrendjében Szulákkeserűfű és a porcsin keserűfű helyet foglalja el 14 3 2 24 Kenderkefű 4-3 7 Fehér libatop és laboda - 8 3 11 Tyúkhúr - 4 3 7 Csibehúr - 2 1 3 Mezei gyöngyköles 1-3 4 Kék búzavirág 1-2 3 Fogoly elterjedési terület Természetes elterjedés kultúra követő Sikeres betelepítés gabona öv Elterjedés, állományhelyzet Fogoly -teríték Európában az Ibériai-félsziget középső és déli részét, Görögországot és Skandináviát kivéve mindenhol költő, nem vonuló faj; Mo.-on: az I.világháboró óta folyamatosan csökkenő 1935: 1.5 millió, 1974: 850 ezer 1985: 100 ezer 1992: 42 ezer pld. Becslés 2010: 32 435, kibocsátás 2009: 11 311, teríték 2009: 3815 (OVA) 3
Az időjárás hatása Az időjárás hatása Az állománycsökkenés okai Az állománycsökkenés következményei A természetes és mesterséges elterjedési területen egyaránt jelentős állománycsökkenés Feltételezhetően hasonló okok Ragadozók Élőhely (mezőgazdasági környezet) Diverzitás csökkenés Kultúrák Táblaméret Gyom- és rovarfajok Tápláléklánc többszörös megszakítása Táplálékrovarok Gyomokon élő rovarok Gyommagvak Gépesítés Kérdéses Vadgazda a direkt mérnök hatás, inkább az elôzôeken keresztül Párválasztáshoz: 2 pld/km2 4
Válasz az állománycsökkenésre A rovartáplálék hiánya Passzív védelem Természetes állományok védelme Tenyésztés kibocsátás Eredmény? Kutatási programok, aktív beavatkozások 1992-től A fogolycsibe a kelést követő 1. Héten >80%- ban rovartáplálékot kell, hogy fogyasszon A rovartáplálék hiányának következményei: Lassabb növekedés Lassabb tollazat fejlődés Nem alakul ki a szükséges, önálló hőszabályozás Kihülés és elhullás A rovartáplálék hiánya A vegyszerek hatása Dimethoate: szerves foszfát. Széles spektrumú rovarirtószer (tripszek, levéltetvek is). Madarakra közvetlenül is mérgező Gyors lebomlású A rovartáplálék összetétele A rovartáplálék hiánya Kedvelt rovartáplálékok: Nem a vastag páncélú bogarakat keresi! Kitinbőr vagy vékony kitinpáncélú lárvák és kifejlett rovarok: Levéldarazsak lárvái és lepkék hernyói Leveleken élő rovarok (pl. levélpoloskák) Leveleken élő bogarak (apróbbak) Talajon élő nappali bogarak A rovartáplálék Állati fehérje a testnövekedéshez Kéntartalmú aminosavakban gazdag tollazat növekedéséhez kell! 5
A mezőgazdasági élőhely változásának hatása Élőhely -ragadozó Melioráció: A kultúrnövények termesztését szolgáló feltételek javítását célzó tevékenységek összefoglaló kifejezése (http://gisfigyelo.geocentrum.hu) MELIORÁCIÓNAK NEVEZZÜK MINDAZT A TARTÓS HATÁSÚ EMBERI BEAVATKOZÁST, AMELY A LÉGKÖRT. A FÖLDFELSZÍNT (TALAJT) ÉS A VÍZHÁZTARTÁST -KÜLÖN-KÜLÖN VAGY EGYÜTTESEN, ÍGY KÖLCSÖNHATÁSAIKAT IS - KEDVEZŐ IRÁNYBAN BEFOLYÁSOLJA, ILLETVE MÓDOSÍTJA (http://hu.shvoong.com/exact-sciences) Négyzetkilométer enként 9 km fészkelésre alkalmas élőhely Nincs herbicid használat és nincs vadászat Feltételezett induló állomány 1 és 100 A ragadozók hatása A fogoly gazdálkodás alapelvei (Potts 1986) Már a kezdet kezdetén megfelel élőhelyet kell biztosítani. Megfelel mennyiségű, jó minőségű fészkelőhelyet (takarás) kell biztosítani. Csökkenteni kell a csibeelhullást. Csökkenteni kell a fészkek veszteségeit (ragadozók) A ragadozók hatása A fogoly gazdálkodás alapelvei (Potts 1986) A hasznosítás nem haladhatja meg az optimális fenntartható hozam szintjét A kibocsátás vagy a repatriálás nem ajánlott, bár vad madarak betelepítése kedvező hatású lehet, ha a meglévő állomány nagyon kicsi. A téli etetés csak nagyon kedvezőtlen teleken indokolt. A feldúsult állományokban a strongylosis újra jelentkezhet. 6
Miért kerüljük a tenyésztést? LAJTA-Project -Mosonszolnok A terület jellemzése az 1992-1995 közötti időszakban: kaszálók és takarmánynövények területe csökkent - állattenyésztési dekonjunktúra; őszi gabonák, napraforgó és mézontófű vetésterülete nőtt; ugarterületek 1/3-ra csökkentek; tavaszi vetésű növények túlsúlyban (47-53%); évelő növények területe csökkent; átlagos dúvadgyérítés; 2 fogoly/km2 sűrűség; Hasznosítási modellek LAJTA-Project -Mosonszolnok A beavatkozások jellege: táblaszegély hossz növelés; táblaszegély gazdálkodásának extenzivitása; intenzív ragadozógyérítés; Az eredmény: hatszoros fogolysűrűség növekedés (1995-ben 12.5 pld/km2); a mezei nyúl, a fácán és a fürj is sűrűségnövekedéssel reagált a beavatkozásokra; Magyar Fogolyvédelmi Program Magyar Fogolyvédelmi Program természetszerű, ökológiai szemléletű gazdálkodás elősegítése és támogatása Fogolykutató Csoport (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron) irányításával területi referensek szaktanácsadói munkájával Vadgazdálkodási Alap támogatásával a programban résztvevő területek anyagi hozzájárulásával 7
Magyar Fogolyvédelmi Program A legfontosabb feladatok: Élőhely fejlesztés szegélygazdálkodás a vonalas struktúrák mentén; ragadozó gyérítés intenzív róka, varjúféle és kóbor állat gyérítés kis hatékonyságú élvefogó csapdázás a védett ragadozó madarak nem okoztak károkat. Magyar Fogolyvédelmi Program Új szakasz a fogoly programban: állománydúsítás a fogolypopulációk nagyságának és sűrűségének nyomon követése Sárszentmihály kivételével, mind a fészkelő mind az augusztusi állománynagyság növekedett egyéb vadászható fajok teríték alakulása őzben nem történt lényeges változás a mezei nyúl a szárnyasoknál gyorsabban és határozottabban reagált a fácánállomány változása a fogollyal hasonló mértékű volt A fogoly program 2004-től A lenesi törzstelep 2004-ben kezdi meg működését 4 referencia terület (Derekegyháza, Bácsbokod, Abádszalók, Lajta) indul 2005/2006-ban A kihelyezett madarak évente változó színű gyűrűvel jelölve 2005-ben és 2006-ban ehhez volt állami támogatás, 2007-ben már nem De a madarakat Lenesről ingyen kapják 8
A fogoly program 2004-től A fogoly program 2007-től A területre kihelyezett boxokban provokált párosítás 23-as átlagos fészekalj nagyság 18-as átlagos kelésszám Jelentős elhullás az 1-5 napban 9-es átlagos felnevelt utódszám A lenesi törzsteleppel öt évre kell szerződést kötni Vadászatra jogosult pályázhat, de a földtulajdonsok szerződésben vállalt 5 éves támogatása is kell hozzá A foglyokat jelölni kell és a jelölések alapján szigorú nyílvántartást kell vezetni A fogoly program 2007-től A fogoly program 2007-től Az EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) elfogadta az új támogatási rendszert 80% EU, 20% hazai forrással A pályázat kiírása után 5 éves program keretében lehet támogatást kapni Fogoly visszatelepítés Önfenntartó fogolyállomány létrehozása Tenyész törzstelep létrehozása Kotoréktérképet kell készíteni a területről és környékéről Kaszálás esetén a traktor mozgási iránya a táblán kötött és vadriasztó lánc használata is kötelező Utófinanszírozott pályázat, terüetenként várhatóan 7-12 millió Ft támogatással Zárt finanszírozási alap (200-500 ezer Euró/év) azaz elfogyása várható A fogoly program 2007-től Minimum 500 ha-os egybefüggő terület, ahol az erdősültség 5-15% között van Kötelező élőhelyfejlesztés struktúrált szegély rendszer 12-20 méter szélességben és minimum 4 km/100-os sűrűségben 8 km/100 ha-os sűrűség felé nem érdemes menni 9
10
A fogoly tenyészanyag kiválasztása Nem domesztikálódik. Jó tojástermelés + alacsony agresszivitás A 3-4 hetes csibéknél lehet hisztérikus időszak, de nem szabad ezért kiselejtezni, hanem le kell nyugtatni őket! 10 hetesen ivar szerint szétválasztani és külön nevelni a tojatásig. +10-20 % egyed ráhagyással dolgozzunk. 320-450 g közötti tömegűek legyenek. Párba állítás agresszívek + a gyáva kakasok ki! 11
A fogoly tenyészanyag kiválasztása Tojatás fele egyéves, fele kétéves Kétéves legalább 40 tojást tojt tyúkok Mivel egyedi nyilvántartás van termelés alapján válogassunk! A többet tojó fogoly tojásai jobban kelnek. Legjobban keltethető 12-15 g-os tojás A kicsi tojásos tyúkokat kiselejtezni a kis tojás dominánsan öröklődik! Tojatás Francia boxban hátul tojnak és a tojás kigurul a tojásvályúba könnyű összeszedés Nyugalom megszokott időben etetés + tojásösszeszedés Ugyanaz a gondozó és az öltözete se nagyon változzon! Egy gondozó 250 pár A kiszökött kakasokat azonnal be kell fogni megzavarják a többi párt felbomlás A letojatott állomány kihelyezhető. A tojatás után kell kiválogatni a következő évi tenyészállományt. Tojatás Mivel itt egy-és kétéves állatok is vannak, ezért tartósan kell jelölni gyűrű 150*70 cm területű háromrekeszes francia/angol box Etető + itató Provokált párosítás febr. végétől (febr. 20 - március 10.) Első a tyúk fél óra múlva a kakas A tyúk a domináns figyelni kell a párt ha verni kezdi a kakast ki kell venni egy nap múlva új kakas 5-15 % sikertelen tartalék kakasok Tojatás A megvert kakast pihentetni kell, akár 10 napig is. Ha újra megverik ki kell venni a tenyésztésből Télen a nemeket ált. külön tartjuk min. 100 m távolságra, hogy ne hallják egymást. Ha egyben tartjuk február végén figyelni kell a kialakuló párokra! Kiemeljük box szinte 100 % a siker Tojástermelés április közepétől Naponta kora délután szedjük össze a tojásokat. A tojások 12-15 grammosak, kotlási idő 24 nap fácán fogoly vadkacsa tenyésztojás optimális tömege 32-34 g 14-15 g 52-70 g tojás index 1,15-1,39 1,23-1,36 1,28-1,41 tojástároló relatív páratartalma 60-70 % 60-70 % 65-75 % kelési eredmény 65-75 (95) % 66-70 (88) % 70-75 % termékenység tíznapos lámpázáskor 85-98 % 90-93 % 94-96 % csibe (kiskacsa) napos kori tömege 20-22 g 10-12 g 33-46 g 12
Nevelés Nevelés Hasonló a fogadása, mint a fácánnak, DE érzékenyebb! Előnevelés 12 nap 8. naptól kifutó, de éjszaka még épület 25 csibe/m2, vagy 200 csibe/műanya 8. napig 75 %, utána 70 % rel. páratartalom párologtatás! A műanya alatt a hőmérséklet az 1. héten 28 ºC, majd hetente 2 fokkal csökken utónevelés 40. naptól 50 egyedes csoportok és 10 állat/m2 s űrűség volier bokros, cserjés/féltetők táp búzadara zabdara 5. hetes korban 90% 10% 6. hetes korban 80% 10% 10% 7.-8. hetes korban 70% 15% 15% 9.-10. hetes korban 60% 20% 20% Nevelés indító nevelő tojó Metabolizálható energia MJ 11,5 12,0 11,0 Keményítőérték % 70,0 71,0 67 Nyersfehérje % 30,0 26,0 24,0 Ca % 2,0 1,8 3,2 P % 1,0 1,0 0,8 indító nevelő tojó Gabona 46,5 57,5 56,0 Növényi fehérjetakarmány 35,0 27,0 30,0 Állati fehérjetakarmány 15,0 12,0 6,5 Ásványi kiegészítés 3,0 3,0 7,0 Egységes premix 0,5 0,5 0,5 Kibocsátás Intenzív nevelésből 8-10-14 hetes madarakat rakunk ki 14 hetes felnőtt A kibocsátás előtt választjuk ki a jövő évi tenyészanyagot a többit kibocsátjuk (ált. 50-50 %) Egy területre 80-100 fős csapatokat helyezünk ki. Nevelés Kibocsátás A takarmányozásban fontos, hogy a fiatal állatok nagy növekedési erélyét ki kell használni sok fehérje Kibocsátás előtt át kell térni a szemesre. Technológia fő vonalaiban azonos a fácánnal Eltérések: fogadás dercés + állati kiegészítés 1-3. hét indító táp + állati kiegészítés 4. hét áttérés nevelő tápra 5. héttől táp mellé egyre több gazdasági abrak 10. héttől gyorsan csökkentjük a tápot kibocsátáskor már önállóan keresi táplálékát Tenyészállatok augusztustól fokozatos téli takarmányozás szemes, kukoricadara + 20 % tojótáp + zöld és egyéb takarmány Februártól emeljük a tojótáp arányát, ami a tojatáskor 100 %. Kis battériás kibocsátás 50-200 méterenként 2*3 m-es battériákban 10 db öreg és fiatal foglyot rakunk A battériában etető, itató Minden nap 2-3 egyed kiengedése a battéria közelében etetünk, itatunk a csapat együtt marad 5 nap múlva battéria el etetés, itatás még marad Ha már nem járnak az etetőhöz abbahagyjuk Másik lehetőség egy öreg tyúk + 10-12 fiatal napi 2-3 fiatal ki és végül az öreg vezeti őket Csapatos kiengedés természetes fogoly csapat megfigyelése megközelítése halló és látótávolságra a nevelt egyedek kiengedése mindig kevesebbet, mint a kinti csapat Adoptált és társított növendékek kibocsátása a családokat helyezzük ki 13
Takarmányozás, itatás - szabadterületen 14