Integrált vad- és élőhelygazdálkodás. Apróvadgazdálkodás. Fácán. Fácán. Fácán. Gazdálkodás a fácánnal

Átírás

1 Integrált vad- és élőhelygazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a fácánnal Fácán Rend: Tyúkalakúak Család: Fácánfélék Faj: Fácán (Phasianus colchicus) Felismerés kakas: cm, hosszú hegyes farkú, feje sötétzöld, csupasz szemtája piros, tarkó tájon sötétkék fülszerű tollak, tömege kg; a sokféle telepített változat miatt színezete különböző; tyúk: cm, világosbarna, sötét foltozással, farka rövidebb, tömege kg Fácán ázsiai faj hat géncentrumban összesen 31 alfaja ismert Európába, Észak-Amerikába (1730), Új-Zélandra (1842), Ausztráliába (1864) is betelepítették. A legendák szerint Európába először Krisztus előtt 1300 évvel az ókori Görögországba telepítették A Római Birodalomban számos helyre telepítették Magyarországon - vadászfácán Közönséges fácán örv nélküli Kínai örvösfácán éles, fehér gyűrű a nyakon, amely a toroknál kissé megszakad Mongol fácán széles örv a nyakon ami határozottan megszakad Japán fácán fémes-zöld, sötét alapszín Angol fácán barna alapszín, nyakörv nincs Törökfácán félalbínó Fehér fácán albínó Fácán Elterjedés - állományhelyzet a mediterránum délebbi részeit és Skandinávia jórészét kivéve egész Európában; Mo.-on gyakori költő, nem vonul; törzsállománya 1990-ben 1 millió pld. körül, 1.8 millió pld.bocsájtottak ki Legnagyobb létszámú apróvad Teríték: ezer pld ben Kibocsátás: ezer pld ben Becslés: ezer pld ben 1

2 Fácán Az országban mindenütt megtalálható az állomány 2/3-3/4-e az Alföldön él Mezőgazdasági térségekhez köthető a mezgazdasági területeket erdőkkel ligetes, bozótos erdőket kedveli Nádas és bozótos területek Fácán - becslés Fácán Élőhelye Nem pusztai madár Táplálék és búvóhely együtt kell, hogy meglegyen Búvóhely: erdő, nádas bozótos jelleg Táplálék: mg. terület A fácán a szegélyeket kedveli Az erdős szegélyből max métert használ Táplálkozása Gyommagvak, termesztett növények magjai Pillangósok és más növények levelei, hajtásai esetenként mezgazdasági kárt okozhat (magok kiszedése) Rovarok (főleg csibekorban fontos) mindenféle állat, amit le tud nyelni 2

3 A fácánállomány csökkenésének okai A fácángazdálkodás alapadatai A fácánállomány csökkenésének okai becslés kibocsátás hasznosítás Mezőgazdasági változások Szegélyek felszámolása (biztonság, költôhelyek) Táplálékok Herbicidek használata (tápláléklánc megszakítása) Kétszikű gyomok Rovartáplálék a csibenevelés kezdetén Inszekticidek és fungicidek Táplálékrovarok létszámcsökkenése Nem csak a fácán, hanem a hasonló igény más madárfajok létszáma (fogoly és védettek) csökkent! A fácánnak végzett élőhelyfejlesztés a hasonló igény madarak számára is kedvező A fácánállomány csökkenésének okai A fácánállomány csökkenésének okai Ragadozók Minden ragadozó madárfaj védett A fészekrablók részben védettek, a vadászatuk alacsony szintű Az emlős ragadozók apasztása alacsony szintű A lőfegyveres vadászat nem sűrségfüggő A csapdázást elfelejtették Róka Nem a megfelelő időszakban van az apasztás csúcsa Veszettség elleni per os immunizálás Növekvő állomány Kikapcsolta a veszettség hatását Nevelt fácánok kihelyezése Természetes állomány szaporodási képességének tönkretétele Túlhasznosítás A megtérülést a természetes állomány biztosítja Tyúkok lövése Ragadozók A kibocsátott fácán vonzza a ragadozókat A feldúsult ragadozó mennyiség a vad fácánokra is több/nagyobb veszélyt jelent Fácán Táplálkozás csibék első hónapban: állati eredetű táplálék (ízeltlábúak) adult: alapvetően növényevő (3-4% állati eredetű) Márc-ápr (költés előtt): egyszikű 75%, termesztett magok 8-22%, gyommagok: 1-6 %, kétszikűek: 2-8% --- kevés energia dús természetes magtáplálék --- etetés Fácán A csibék első életheteiben az állati eredetű táplálékok döntőek 1-5 napig kizárólag rovar 5-15 nap: domináns a rovartáplálék 50 nap mint az adult madár Kisméretű, puhavázú rovarok A fehérje hiány jelentős mortalitási faktor A kifejlett fácán fitofág Adult madarak rovartáplálékot elsősorban tavasszal fogyasztanak 3

4 A fácán szárazanyagra vonatkoztatott szezonális táplálékösszetétele mezőgazdasági területeken Magyarországon (n = 777) (FARKAS, 1983) Felnőtt fácánok táplálék-összetételének havi változása Magyarországon (HAVASI ÉS VÁRADI, 1988) Táplálék nemek (%) Tavasz n=292 Nyár n = 136 Ősz n = 310 Tél n = 39 Összes N=777 Hónap Január Növényi rész (%) 99,95 Állati rész (%) 0,05 Magvak Zöld növényi rész Növényi anyag Rovarok Tojás + csigahéj Állati anyag Homok, kavics Összes 82,60 83,14 9,86 4,48 92,46 87,62 6,38 8,48 0,75 3,62 7,13 12,10 0,41 0,28 100,00 100,00 98,09 98,21 92,52 1,24 1,60 3,90 99,33 99,81 96,42 0,64-2,85 0,01-0,55 0,64-3,40 0,03 0,19 0,18 100,00 100,00 100,00 Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December 99,98 99,97 99,86 96,23 94,83 99,92 98,40 99,06 99,98 100,00 100,00 0,02 0,03 0,14 3,77 5,17 0,08 1,60 0,94 0,02 - Fácán Fácán Kedvelt növények Gabonafélék, kukorica, bab, borsó Galagonya, kökény, vadrózsa, gyalogbodza Sásfélék, libatop, apró szulák, madár keserűfű, lapulevelű keserűfű, fakómuhar Az élőhely forrásai döntően befolyásolják a táplálékválasztást A fészkelőhely választásánál előnyben részesíti a fás, cserjés vegetációt A mezőgazdasági növények közül az őszi vetésű gabonaféléket a rozsot és az őszi búzát választotta Táplálkozó helynek a művelt mezőgazdasági területeket választja Territórium centrumok ritkán esnek mezőgazdasági területekre 4

5 Fácán A fácán területhasználata Téli hóborításos időszakban fontos a nádasok és a fás-cserjés vegetációk szerepe Betakarítási időszakban kedvelt hely a gabonatarló Kedveli a laza, könnyen melegedő homoktalajokat Optimális: változatos, mezőgazdasági táblák, füves területek és fás-cserjés foltok váltakozásából álló élőhely komplex Fácán Anglia Anglia Svédország Hill Hill Göransson et.al ,017 0, átlag maximum maximum territórium nélküli territoriális költés alatt nevelés alatt A fácán élőhelyhasználata a Lajta projektben (Faragó 1998) 100% A fácán élőhely használata a biharkeresztesi mintaterületen, (Szendrei 2005) 80% 60% 40% 20% 0% Jan. Feb. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Kukorica Őszi gabona Tavaszi gabona Lucerna Rét,legelő Tarló Fa és cserjesor Út, árokpart Téli időszakban Téli időszakban 5

6 Téli időszakban Téli időszakban Téli vesztesé gek Téli veszteségek 6

7 Csoportnagyság - szaporodás Csoportnagyság - szaporodás A kakas a dürgésen kívül külön él A tojó és a csibék családi csoportokban élnek A csibéket a tojó vezeti a kakas nem vesz részt az utódnevelésben Ősztől vegyes csapatokban gyűlnek össze A kakasok néha kisebb csoportokban elkülönülnek Éjszaka lehetőség szerint felgallyaznak Az átlagos csoportnagyság 2-5 A kakasok csoportjai kisebbek (2-3), mint a tyúkoké (3-5) A vegyes csoportok mindig nagyobbak mint a homogének A kakasok viszonylag gyakran vannak magányosan a tyúkok szinte soha Csoportnagyság - szaporodás A csoportok ősszel-télen nagyobbak, mint tavasszal Megfelelő élőhelyen (jó takarásnál) a tojók általában nagyobb csoportokat alkotnak, míg a kakasok inkább soliterek lesznek A tojó csapatokban általában vannak olyan öregebb tojók akik végig ugyanabban a csapatban vannak, míg a fiatal tojók gyakran csapatot váltanak A téli csapatok március-áprilisban bomlanak fel Télen a csoportok mozgás körzetei között nagy átfedés van, a szaporodási időszakban azonban a mozgáskörzetek elkülönülnek Csoportnagyság - szaporodás Csoportnagyság - szaporodás A csapatok öregebb tagjainak szaporodási időszakának mozgáskörzetei a téli mozgáskörzethez szignifikánsan közelebb vannak, mint a fiataloknak A szaporodási időszakban a tojók a téli fedettebb élőhelyekről nyitottabb területek felé mozdulnak el A szaporodási időszakban a kakasok a fedett (erdős) és a nyitott (mg.művelés) területek határán (szegélyén) foglalnak territóriumot Nem minden kakasnak lesz territóriuma, de egy adott területen belül a territóriumok száma közel állandó az évek között A nem territoriális kakasok száma erősen fluktuál A nem territoriális kakasok a téli mozgáskörzettől messzebb foglalják el nyári mozgáskörzeteiket, mint a territoriálisok. A már előző évben is territoriális kakas foglal territóriumot legközelebb a téli mozgáskörzethez A territoriális kakasok többsége idősebb és nagyobb, mint a nem territoriális, átlagos mozgáskörzete viszont kisebb A tojók diszperziója a téli mozgáskörzetektől nagyobb, mint a kakasoké A kakasok szegélyekben foglalnak territóriumot a tyúkok keresik őket 7

8 Csoportnagyság - szaporodás Április elejéig a tyúkok cserélődése a csoportok között gyakori Ennek ellenére egy-egy hárem tagjai többnyire egy csoportban voltak a tél folyamán A tojó idejének 60-65%-át tölti a kakas territóriumában, és mozgáskörzete nagyobb, mint a kakasé Csoportnagyság - szaporodás Általában a fészkelési hely is kívül van a kakas territóriumán A hárem nagyság változatos és nem bizonyítható, hogy függ az élőhely minőségétől. A már másodszor territórium gazda kakasok háreme nagyobb, mint az először territóriumot foglaloké A tojó aktivitása általában egy territoriális hím területéhez kötődik egy szaporodási időszakban Csoportnagyság - szaporodás A territórium védelme szaporodási időszaka a dürgés a kakas territóriumot foglal és háremet gyűjt maga köré (2-7 tojó) a kakas territóriumát jellegzetes hangjával jelöli, a kakasok a territóriumokért verekszenek földön fészkel, az elpusztult első fészket sarjúfészekkel pótolja a tojásrakás nap átlagos fészekalj: tojás a csibék 24 nap költés után kelnek ki a csibék fészekhagyók Fenyegető séta: magasra tartott fejjel és farokkal. A behatoló általában lekuporodik, vagy elrepül. Csípés: ha a behatoló nem megy el, akkor megpróbál odamenni és csípni Oldalazó séta: a szárny a földet sepri a behatoló felé Elűzés a levegőben - rárepülés A territórium védelme 8

9 Az udvarló viselkedés A tojó választása Rituális közeledés: a territoriális kakas elindul a tyúk felé magasra tartott fejjel Oldalazó mozgás: az oldalát mutatva halad el közvetlen közel a tojó feje előtt, szétterjesztett farok tollakkal, a szárnyak közel a tojóhoz. Táplálék kínálás: a kakas a fejét lent tartja és hívja a tyúkot Farokhossz pozitív korreláció: súly, méret, kondició a tyúkok a kondicióra, nem a farokhosszra szelektálnak Arcrózsa nem elônyösebb, ha nagyobb territoriális és szatellita hímek: a hímek közti dominanciát jelzi A tojó választása A tojó választása Arcrózsa fekete pöttyei erősebb preferencia hormonális összefüggés: tesztoszteron - melanin lerakódás Tollpamacsok hossza rangsor & udvarlás: hormonális állapotot jelzi a tojók és a versenytársak felé megbízható jelzés a fizikai kondició/ tesztoszteron szintre nézve nagyon sérülékeny: a dürgés végére az alárendelt hímek teljesen elvesztik Életképesség parazitákkal való fertőzöttség az őrzött tyúkok többet táplálkoznak és kevesebbet figyelnek Jobb a kondíciójuk és a túlélésük Ezt a domináns erősebb kakasok biztosítják A tojó választása Fészkelés A táplálékforrások elérhetősége A megfelelő fészkelőhely elérhetősége A territórium gazda és korábbi tapasztalata Védelem a szaporodási időszakban Ha a tojó először szaporodási (fészkelési) helyett választ a kakas szaporodási sikere a territórium minőségétől függ Ha a territórium minősége a szaporodási időszak alatt gyorsan változik (pl. új vetés megerősödése) a tyúk kakast válthat. A kakas folyamatosan őrzi a tojót amíg az készül a szaporodásra tápanyagot gyűjt A tojók mozgása intenzívebb addig míg meg nem találja a megfelelő fészkelőhelyet A fészkelési időszak elején a fészkek többsége fásbokros részeken, a második felében többségükben a nyitott területeken találhatók A váltás a lágyszárú vegetáció növekedésének köszönhető A mezőgazdaságilag művelt területeken így pont az aratás/kaszálás időszakában lesz sok fészek 9

10 Fészkelés Fészkelés A fészkek általában a tojók mozgáskörzetének határán helyezkednek el. Átlagosan 1.4 nap kell egy tojás lerakásához Ha az első fészekalj elveszik akkor sarjúfészkelés figyelhető meg. A korai fészkelés előnye, hogy nagyobb az esélye a sarjúfészeknek A sarjúfészek nagysága nem függ az első fészekalj nagyságától Átlagosan tojás/fészek A fészkelési időszak alatt az átlagos fészekalj nagyság csökken A kotlási időszak alatt a tojók ritkán is rövid időre hagyják el a fészket Naponta 1-2 alkalommal általában a reggeli és az esti órákban A fészkelési időszak elején és végén különösen ritkán hagyják el a fészket A táplálkozás a fészektől többnyire méteres távolságban történik 10

11 Fácán szaporulat és becslése Fészkek felkutatása és átlagos tojásszám meghatározása Felnevelt szaporulat becslése augusztusban Az élőhely kedvező hatása Kedvező élőhelyen 40-47%, kedvezőtlenen 79-80% a szaporulatot nem vezető tyúkok aránya Kedvező élőhelyen , kedvezőtlenen a felnevelt szaporulat Intenzív ragadozógazdálkodással a felnevelt szaporulat látványosan (3.7-ig is) növelhető Száraz években a szaporulat jobb (Farkas 1981) Ragadozók hatása a fészkelési időszak alatt A ragadozók veszélye a fészkelési időszak elején nagyobb mert akkor a takarás kisebb A sikeres fészkelések aránya általában alacsony: 10-51% A sikertelenség okai között egyaránt megtalálható a ragadozás, a zavarás, a fészek elhagyása A ragadozó madarak hatása a fészekrakási időszakban háromszorosa a költési időszaknak Csibenevelés Csibenevelés Csibenevelés 11

12 A fácántenyésztés és hatásai 7.1. A fácángazdálkodás alapadatai kibocsátás hasznosítás A fácántenyésztés és hatásai A fácántenyésztés és hatásai Veszteségek a kibocsátás után A kibocsátás és a hasznosítás között jelentős veszteségek A kibocsátott madarak hasznosítás aránya növelhető a kibocsátás és a vadászat között eltelő idő rövidítésével. Szélsőséges megoldás: kirakás közvetlen vadászat előtt (put and take release) A közvetlen vadászat előtt kirakott fácánok vadászainak jellemzői (Peterle 1967): Nem tagjai egyetlen a természettel, vagy sporttal kapcsolatos civil szervezetnek Nem olvasnak szakirodalmat a vadászattal, vadgazdálkodással, természetvédelemmel kapcsolatban Minden elé kerülő vadat lelő, ha a szabályok ezt engedik Feladja a vadászatot ha jelentősebb erőfeszítést kell tennie A fácántenyésztés és hatásai A fácántenyésztés és hatásai 446 kibocsátott és szárnyjelölővel ellátott fácán túlélését vizsgálták Kibocsátás hathetes korban nyomonkövetés 600 napon keresztül Az első 30 napba viszonylag kevés veszteség a madarak többsége a védett (bekerített területen belül volt) 30 és 80 nap között kezdték el felfedezni a madarak a kerítéses kívüli részeket A veszteség ebben az időszakban nagyon nagy Az összes veszteség 60%-a ebben az időszakban volt 80 nap után a halálozási arány lassult és nagyjából állandó lett Az egy évet megért madarak veszteségei a legalacsonyabbak 12

13 A veszteségek okai (n=446) A fácántenyésztés és hatásai Ok Róka Karámon belüli veszteség Gázolás Vízbefulladás Macska Borz Héja Nem azonosított Összesen n % A veszteségek függenek: Az élőhelytől Az időjárástól A nevelés és a kibocsátás módjáról A genetikai háttértől Szelekció az agresszivitás ellen Alfajok és azok adaptációs problémái Imprinting hiánya A kibocsátás ideje alatti gazdálkodástól De a veszteségek arányos időbeni alakulása általánosnak tűnik A fácántenyésztés és hatásai A kibocsátás a ragadozókat is koncentrálja A fácán nem a legfontosabb tápláléka a rókának De rá lehet szoktatni A kibocsátás a ragadozókat is koncentrálja A fácántenyésztés és hatásai A fácántenyésztés és hatásai Tenyésztett fácánok télen és a szaporodási időszak előtt A felnőtt vad kakasok általában nehezebbek (februármárciusban) mint a kibocsátottak, a fiatalok és a tojók esetében nem volt különbség. A vad és a kibocsátott tojók téli élőhely használatában nem volt különbség A kibocsátott fácánok télen nagyobb csoportokban voltak, mind a vad egyedek A kibocsátott tojók kora tavaszi mozgáskörzete kisebb mint a vad egyedeknek A tenyésztett madarak szaporodási sikere A vad kakasok túlélése február 1 és május 1 között valamivel nagyobb, mint a tenyésztésből származóké A szaporodásban viszont majdnem kétszer annyian vesznek részt (96% és 57%)!! A vad kakasok háreme is nagyobb (4-5 az 1-3-al szemben 13

14 A fácántenyésztés és hatásai A fácántenyésztés és hatásai A tenyésztett madarak szaporodási sikere Minél nagyobb a szaporodó állományban a tenyésztésből származó tojók aránya, arányaiban annál kevesebb a felnevelt fióka A kibocsátott tojók esetében a ragadozó okozta veszteség szignifikánsan nagyobb Fészekpusztulás Tojópusztulás Szignifikánsan kisebb felnevelt szaporulat A fácántenyésztés és hatásai A fácántenyésztés és hatásai A fácántenyésztés és hatásai A fácántenyésztés és hatásai 14

15 A fácántenyésztés és hatásai A fácántenyésztés és hatásai Hasznosítás - vadászat Hasznosítás - vadászat Fácán hasznosítás tervezés Fácán hasznosítás tervezés A vadon élő állomány populáció mérlege és A kibocsátott fácánok megtérülési aránya alapján Tavaszi törzsállomány (Fácán Létszám)= KL + TL (Kakas Létszám + Tojó Létszám Szaporulat nagysága Természetes elhullás Hasznosítás Következő tavaszi létszám (FL1) A tojó állomány változása Elhullás tavasszal-nyáron - e t1 szaporulatot (SZ) aminek a fele tojó Téli elhullás e t2 természetes mortalitás + ha van vadászat TL 1 =/TL x (1-e t1 ) + TL x (1-e t1 ) x SZ x 0.5/ x (1-e t2 ) A kakas állomány változása KL 1 =/TL x (1-e k1 ) + TL x (1-e t1 ) x SZ x 0.5/ x (1-e k2 ) Hasznosítható mennyiség ha a KL 1 > KL illetve az FL 1 > FL 15

16 Fácán hasznosítás tervezés Ha a területen kibocsátás is van, akkor hasznosítás a kibocsátott madarak hasznosításával növekszik H(asznosítás)K(ibocsátás)= K(ibocsátás) x m(egtérülés) T(eljes)H(asznosítás)=KH+TH+HK A tojók hasznosítása nem javasolt! A kibocsátás hatásának modellezése Megtérülés Mire vonatkoztassuk? H/B vagy H/K Mérni kell a tényleges megtérülést! Lábgyűrű Szárnyjelölők Ujjperc lecsípés H r ' K(m Hr = feltételezett megtérülés; m = megtérülési arány; K = kibocsátott fácánok száma. A kibocsátás hatásának modellezése A kibocsátás hatásának modellezése H sp ' H &K(m t (100 [%] M t %F t H sp = tavaszi állományra vonatkoztatott hasznosítás; m = megtérülési arány; H t= teríték; M t= kakasok száma; F t= tojók száma A kibocsátás hatásának modellezése A kibocsátás hatásának modellezése H K ' K(m (100 [%] H t H k = a kibocsátottak aránya a terítékben 16

17 A kibocsátás hatásának modellezése Le lehet-e mondani a kibocsátásról? Valószínűleg nem, de át kell értékelni. Megváltoztathatók-e a módszerek? Nincs tyúkkibocsátás. A megtérülés ismerete. Felnevelt szaporulat ismerete. Tömeges kibocsátás elkerülése. Természetes módszerek: Élőhely-javítás Ragadozók szabályozása 17

18 Fás, cserjés vegetációk Erdősávok vadvédelmi berendezései Menekülési lehetőség Menedék Nyugalom Vadgazdálkodási berendezések elhelyezése Etetők Lesek Csapdák Erdősávok vadvédelmi berendezései Fás, cserjés vegetációk fasor: meghatározott fajú, egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korban várható korona átmérőjének kétszeresénél; facsoport: 60%-ban záródó koronaszint időskorban és 1500 m2-nél kisebb területen; erdőterület: 1500 m2-nél nagyobb üzemtervezett terület; Fás, cserjés vegetációk Csenderesek, vadrejtők terület kiválasztás saját tulajdon v. hosszú távú bérlet Fa csoportok tervezése és telepítése ajánlott A fa és cserjefaj kiválasztás maximális védőhatást jelentő sávszerkezet kialakítása gyorsan és jól fejlődjenek társulás képesek ellenáll a betegségeknek bírja a gyomkonkurenciát nem vegyszer érzékeny Facsoport vagy ültetvényerdő létrehozható elhagyott, romos tanyahelyen; szeles, porveréses dombhátakon; erdők nagyobb tisztásain, ahol a talaj savanyú és erodált, ezért hasznos takarmánytermelésre, gyepesítésre nem alkalmas; Duna-Tisza közi, nyírségi homokvidékeken, nagytáblák közötti szegletekben az Alföldön. Mérete és alakja a helytől függ Érdemes a sávszerű kialakítás jó gyümölcstermésű jó mézelő 18

19 Mezővédő fásítás - erdősávok Mezővédő fásítás - erdősávok Zárt: áttörtségi tényező<0.35) Hézagos: áttörtségi tényező között) nyitott: áttörtségi tényező >0.7) széles m széles, sor közepesen széles m széles, 8-13 sor keskeny m széles, 3-7 sor az évi átlagos szélsebesség nagyobb, mint 2.5 m/sec, a tenyészidőszakban 340 mm-nél kevesebb csapadék a nyári napok száma (25 foknál melegebb) több, mint 75 A főfafaj termőhelytől függő, a cserje kiválasztás a korábban javasoltak szerint, Mezővédő fásítás - erdősávok Mezővédő fásítás - erdősávok Erdősávrendszer: fő + melléksávok a fősáv az uralkodó szélirányra merőlegesen, a melléksávok párhuzamosan fősávok távolsága: mezőségi talajon: m; szikes talajon: m; homok, láp talajon: 400 m; melléksávok távolsága: a fősávok X kedvező hatás Vadgazdálkodási szélsebesség csökkenés párolgás és a defláció csökken tárolt víz mennyiség növekszik. kedvezőtlen hatás az erdősáv mellett nedvesség és tápanyag elszívás karógyökerű fák szélen cserjesor a sáv mellett árok és földút árnyékolás az északi oldalra áttört lombozatú fafajok alkalmazása Zárt, széles sáv esetén a déli oldalon kedvezőtlen hősugárzás is tapasztalható. Apróvadas vadászerdő sík terepen Minimum ha ökológiai sziget természetes víz ne legyen túlságosan nedves ne legyen kötött, agyagos, esetleg köves nyiladékokkal tagoljuk Közlekedési vadföld gazdálkodási vadászati célok 19

20 Apróvadas vadászerdő Apróvadas vadászerdő Minden feltétel az utóneveléstől a hasznosításig 10-15% vadföld Ragadozógyérítés Állategészségügyi feltételek Vadászatszervezés Hajtásirány, lőállások, leállók az utónevelő és kibocsátó helyeket kerítéssel kell körülvenni csibére legalább 1 hektár kibocsátó helyek felén mezőgazdasági, másik felén bokros-fás vegetáció legyen fácánra egy fedett etető és itató homokfürdőzésre, napozásra, szárítkozásra alkalmas tiszta, száraz terület. Apróvadas vadászerdő Apróvadas vadászerdő Az élőhelykezelés egy másik következménye 20

21 Bodzafélék (Fekete bodza Sambucus nigra, Fürtös bodza S. racemosa) Búvóhely + táplálékforrás; Síksági-hegyvidéki (FBD.), hegyvidéki (FÜBD); Melegkedvelő, árnyéktűrő (FBD.), hűvös klíma, fényigény (FÜBD.), N-jelzők; Tápanyagdús, üde talaj; Sarjadzóképesség, növekedés kiváló; Szaporítás.dugvány, télen át rétegelt mag Vesszős fagyal (Ligustrum vulgare) Búvóhely + táplálékforrás; Síksági - dombvidéki; Fényigényes, DE árnyéktűrő, meleg- és mészkedvelő (savanyú talajon is!); Tápanyagdús talaj erdőtenyészet optimuma az Alföldön; Növekedés, sarjadzóképesség kiváló; Szaporítás.dugvány, gyökérsarj, magját rétegezni kell. Galagonya (Egybibés galagonya C. monogyna, Cseregalagonya C. oxiacantha) Inkább búvóhely (kivéve a harmadrendű fa), kismértékben táplálékforrás; Síksági hegyvidéki, EGA gyakoribb, CSG ritka az Alföldön; Nagy alkalmazkodóképesség termőhelyigény csekély, hőmérséklet szélsőségeit jól tűri; Levegő páratartalma CSG; Lassú növekedés; Mag átfekszik vetés az őszi gyűjtést követő 2. tavasz. 21

22 Kökény (Prunus spinosa) Inkább búvóhely nagyvad, termés apróvad; Síksági, dombvidéki; Meleg- fénykedvelő, szárazságtűrő, mészkedvelő, kötött talaj. Erodált területek megkötése; Gyepűrózsa (Rosa canina) Szegély; Védősűrűk szerkezetének kialakítása; Mindenütt termőhelyi igényei (inkább mészkedvelő, fényigényes, kötött, száraz talaj); Jól sarjadzik; Madarak terjesztik, magja csak kedvező körülmények között csírázik; Pionír melegkedvelő erdők szekunder szukcessziójában jelentős szerep. Szeder-félék (Rubus spp.) Táplálékforrások; Síksági-dombvidéki, alacsony félcserjék Mészkedvelő, N-igényes, rövid elárasztást tűri, árnyéktűrő (HSZ), mindenütt előfordul (ÚSZ); Nedves, mély agyag- és öntéstalaj (HSZ) Növekedés gyors; Dugványról, gyökérsarjról jól szaporíthatók!; 22

23 Meggy-félék (Prunus spp.) CL1700 Szárnyas évelő keverék Búvóhely + táplálékforrás; Meleg-, fényigény, szárazságtűrők, mészkedvelők. Közepes termetű fa (- 15 m) DE jó minőségű homoktalajon elbokrosodik! Növekedés, sarjadzóképesség kiváló; Homokon fenyő kisérőjeként! Szaporítás magról. Hosszú élettartam pillangósokat, fűféléket és gyógynövényeket tartalmaz Ideális szegélynövényzetnek gazdag élőhelyet biztosít a rovarvilágnak, az apróvadnak Erős acatfertőzés esetén az acat maghozása előtt célszerű magas tarlóval levágni CL1700 Szárnyas évelő keverék CL1100 Szárnyasvadkeverék kétévente egyszer, augusztusban elegendő kaszálni. Vetésidő áprilistól szeptemberig vetőmagmennyiség kg/ha Vetést megelőzően 400 kg/ha komplex műtrágya első évben magról kelő gyomok esetén magas tarlóval lehet kaszálni Összetétele: pohánka, csomós ebír, réti csenkesz, vöröshere Salino, lucerna Europe, cérnatippan, szarvaskerep, svédhere Aurora, réti perje Balin, fehérhere Huia, fehérhere Milkanova, pántlikafű, somkóró, nyúlszapuka, mezei katáng, széleslevelű utifű, sárgarépa, pitypang, parlagi ligetszépe, petrezselyem, cickafark Már a fiókanevelés időszakában gazdag növényi és rovartáplálékot biztosít Kora őszig folyamatosan érnek a magvak energiagazdag szemtermés Téli időszakban menedéket, jó takarást biztosít Télen a sorok közé érdemes kukoricát, búzát szórni CL1100 Szárnyasvadkeverék A télire kifejlődő káposzták és repcék levélzete jó takarás táplálék Vetésidő áprilistól augusztus közepéig Szükséges vetőmag kg/ha Vetés előtt 300 kg/ha komplex trágyázás Ha erősen gyomos, akkor magas tarlóval kell kaszálni. Összetétele: édes csillagfürt, évelő rozs, vöröshere Salino, olajlen Taurus, svédhere, alexandriai here, édeskömény, takarmánykáposzta Gr. Angeliter, inkarnáthere Diogene, őszi káposztarepce Akela, fekete zab, napraforgó, pohánka Törzsanyag kiválasztás A tenyésztés szempontjai Tojástermelő képesség Tojás keltethetősége Kotlás Ivarérés ideje Termelés - gazdaságosság A vadászat szempontjai Jó röpkészség Élénkség,spontán aktivitás Szociális viselkedés vadság 23

24 Törzsanyag kiválasztás Tenyésztés sok tojás jó keltethetőség termékeny tojások jó kotlási hajlam csekély agresszivitás Kiválasztás intenzív technológiákban? nincs egyedi tojatás nem követhető nyomon a tojók teljesítménye Gond még az alacsony örökölhetőség: Keltethetőség Tojáshozam Fertilitás Életképesség Hogyan szelektáljunk? Egészséges, jó kondíciójú egyedek kiválogatása Tenyészcsoportok kialakítása csibéket tovább külön nevelve Gazdaságossági értékelések Tojástermelő képesség Perzisztencia = a tojástermelés időszaka Intenzitás = összes tojás/ciklusok száma Kotlás Korai kotlás rossz a tenyésztésben tojásrakás hamarabb befejeződik Korai kotlás természetben jó a csibék hamarabb felnőnek, több idejük jut felkészülni a télre Ivarérettség korai Tojástermelő képesség Átlagos tojástermelés = tojások száma/tojók száma Mikori létszámok? Átlagos tojástermelés = tojások száma/átlag létszám Termelési index = átlagos tojástermelés (db)/ perzisztencia (nap) Termékenységi index = gépbe rakott tojások (db) * 100 / 10 napos lámpázásnál még termékeny tojások (db) Kelési % = gépbe rakott tojások (db) * 100 / kikelt madarak (db) Tojatás Megvilágítás - nappalok hosszabbodnak tobozmirigy nemi aktivitás Tojásrakás megindulása Tojásrakási időszak: április eleje július eleje Tojások elszedése mindennap Természetben tenyésztésben Egy tojás gramm Intenzív rendszerekben fényprogram is lehetséges Tojatás 6-7 fős kiscsoport nagy csoport (28 - Kiscsoport ketrecekben sodronyon kis volierben Nagy csoport nagy volierben + 10 % cserekakas együtt tartva Kiscsoportban lehet egyenként cserélni Nagy csoportban csak az összes kakast lehet lecserélni egy/egy kakast a többiek agyonverik Nagy csoportban inkább több kakas legyen, 24

25 Keltetés Mesterségesen létrehozott és szabályozott páratartalom és hőmérséklet Kr.e évvel már volt Kína érlelődő trágyarakás/agyagtapasztású kosárüst faszénparázson Egyiptom agyagtéglákból épült kemencében Gépi keltetés Franciaország nagykapacitású keltetők Ohio légkeveréses keltető Keltetés nagykapacitású keltetők - keltető házakban. Önálló üzem szigorú technológiai fegyelem Keltetőház mindig könnyen megközelíthető Egyéb forgalom/baromfitelep távol Nyugalom, csend, szélvédett Keltetőgépek National, Viktória Keltetés márciusban javítások, próbaüzem takarítás + fertőtlenítés Áprilistól üzemel fácán/fogoly/vadkacsa? Víziszárnyast nem lehet együtt keltetni fácánnal/fogollyal Állathigiénia egy gépbe csak egy helyről származó tojásokat rakjunk! Tojás fogadás törött tojások kiválogatása tisztítás hűtés fertőtlenítés (merítés, gázosítás) osztályozás (lámpázás) tálcázás tárolás 4 napig ºC 6 napig ºC - 10 napig ºC >10 nap 8-10 ºC Páratartalom: %, bár mások szerint % A 2 és 20 fok közötti változó hőmérsékleten tárolt tojások keltethetősége jobb közelebb a természeteshez Keltetés heti berakás 1-7 nap tárolás állandó ºC és % rel. Páratartalom Hegyes végével felfelé a tálcán forgatás 2 óránként min. 45º-kal (a tojás sárgája ne süllyedjen le) Forgató állvánnyal rakjuk át a keltető tálcára tompa vég felfelé előmelegítés Előkeltetés 20-21, bújtatás 3-4 nap, sum: 24 nap. szárnyasvadfaj fácán fogoly vadkacsa fácán fogoly vadkacsa hőmérséklet o C relatív páratartalom előkeltetés % % % bújtatás % % % 25

26 Keltetés Kelés alatti teendők gázosítás (K-permanganát és formalin gáz keverék), forgatás, lámpázás, átrakás a bujtatóba Lámpázás a 10. napon gyorsan Lehetőleg azonos időszakra essenek az egyes műveletek Berakás hétfő 10. napon (csütörtök) lámpázás 20. nap után (hétfőn vagy kedden) bújtatóba Leszedés péntek Leszedés után csibe szárítás, osztályozás, csomagolás, szállítás Szárító válogatás szállítás Fertőtlenített szállítóketrec saját felhasználásra szállítás zárt kocsiban kartondobozban légkondicionált jármű pontosan tervezett és szervezett szállítás Indulás előtt 1 órával a gépkocsi beüzemelve, légkondi megy 29 ºC + légcsere hely a felrakott dobozok között fácán g 1,15-1, % (95) % % g fogoly vadkacsa tenyésztojás optimális tömege g g tojás index 1,23-1,36 1,28-1,41 tojástároló relatív páratartalma % % kelési eredmény (88) % % termékenység tíznapos lámpázáskor % % csibe Vadgazda (kiskacsa) mérnök napos kori tömege g g Napos állatok fogadása Tiszta, kifestett, fertőtlenített, 1 napja előre felfűtött épület. 70 % rel. páratartalom 45 lux/m 2 fényerősség Nevelőtérben a fogadási hőmérséklet a műanya alatt: fácán 36 ºC fogoly 37 ºC vadkacsa 32 ºC Alom szitált faforgács De - sodronyos nevelésnél: etázsfűtésnél a csövekre rakott battériák alatta 1 cm vastag homok + zeolit Napos állatok fogadása Előre feltöltött itatók vagy önitatók 2,5 % szőlőcukor tartalmú kamilla forrázat jobban koszolja az itatót Elhullott állatok gyűjtése Beteg, sérült, bágyadt állatok félrerakása A kartondobozok egy részéből etetők Magas fehérjetartalmú dercés indító táp Előnevelés (1-30 nap) Időjárástól óvjuk zárt tér megfelelő hőmérséklet és páratartalom Rel. páratartalom 1. héten 70 %; a 2. héttől 60 % amikor már kijárnak a kifutóba nem kell beállítani Hőmérséklet terem és nevelőtér külön Nevelőtér battéria/műanya Etetők, itatók nem a műanya alatt. Berendezések 400 csibe/műanya; 200 csibe/kúpos önitató; 150 csibe/önetető 26

27 Előnevelés (1-30 nap) Legalább 2 héttel a fogadás előtt ellenőrizni az elektromos hálózatot és a fűtést! takarítás (meszelés), fertőtlenítés, felfűtés a fogadási hőmérsékletre A kifutóban kaszálni, vagy kapálni! 1,5 hétig az épületben vannak a csibék fedett kifutó szabad kifutó jó idő esetén (4 hetesen már szabadon mozoghat) 8 hetesen átrakhatók a volierbe Helyigény: csibe/m 2 Előnevelés (1-30 nap) Mélyalom + kúpos önitató 1-2 napig folyamatosan legyen táp, amíg megtanulnak enni! A kibúvó nyílásokat 5-7 napos korban nyitjuk ki minden nevelőtérhez saját kifutó könnyebb visszaterelhetőség Etetés napi 4, majd 3 alkalom + csengő hang segíti a terelést Vihar idején fontos a gyors visszaterelés ha kint rekednek egy sarokban nem mennek már be a kupac alján lévők megfulladnak + megfázás Három hetes kortól kint etehetünk Relatív páratartalom 1. héten 70 % 2. héttől 60 % Fény igény 45 lux/m 2 Hőmérséklet igény C 1-5 nap nevelő térben 20 lux/m nap lux/m nap teremben 26 Középnevelés (30-60 nap): Fokozatos takarmányváltás és kifutóba szoktatás. Eleinte még 1 hétig éjszakára vissza az épületbe. 7 hetes kortól már éjszakára is a kifutóban tartjuk őket. 8 hetes kor volier 5 lux/m nap lux/m nap Utónevelés: 50*60 m-es bekerítés, negyede fás-cserjés 2-6 m magas kerítés, alul bebújó nyílások 1-2 hétig csak a kerítésen belül takarmányozunk. napi 2 alkalom takarmányozásra táp, majd csak szemes Ivóvíz mindig legyen Ha már helyhez szoktak nyitjuk a voliert Sokszor csak a vadászat előtt nyitják ki felülről is fedni kell Megnyitás után etetés a szóróutakon Itatás, ha nincs természetes vízforrás! Szőrmés és szárnyas ragadozók kontrollja! Kibocsátás Kibocsátás vadászat megtérülés Zárttéri tartás nagyobb teríték gyenge a visszavadászási százalék időeltérés a kibocsátás és a vadászat között a koncentrált fácán állomány vonzza a ragadozókat! Ragadozók elleni védelem Élőhely elvándorlás helybenmaradás Átjárható kerítés Etetetés természetes módon helyben tartás, összegyűjtés 27

28 Törzstartás, törzskiválasztás Tenyészállomány kiválogatása ismert módon, célok, szempontok és lehetőségek szerint Ősz elejére kialakul a törzsállomány A keltetés első feléből válasszunk, de nem az első keltetésből ált keltetés A tervezett létszám 1,5-2-szeresét neveljük A tenyészidőszakig tárolás volierben Törzstartás, törzskiválasztás A kiválasztott madarakból 6 hetesen 1. válogatás 8-10 hetesen csőrkarika/csőrsisak nemenként külön tároló volierbe Növendékek 2,5 m 2 /fácán; felnőttek 5m 2 /fácán Ivarérettség: hetesen válogatás küllem alapján A tárolás előtti válogatás szempontjai: kakas g tyúk g jó testfelépítés egészséges, kifejezett másodlagos nemi jelleg Törzstartás, törzskiválasztás Etetés szemes (táp) + zöld + gyök/gumós - fedett etetők - napi egyszeri etetés Napi ellenőrzés etetéskor Itatás automata/kúpos önitató de fagy esetén hagyományos itatók 35 fácán/itató Épület nem kell, csak féltetők, ami alá kényelmesen beférnek az állatok. Törzstartás, törzskiválasztás Hó eltakarítás fedő hálóról + talajról Tollcsipkedés ellen szemüveg (ritka), csőrkarika, csőrsisak beleakadhat a hálóba elpusztul a madár Tojótörzsek kialakítása nagycsoportosnál január kiscsoportosnál 3-4 héttel a tojásrakás megindulása előtt (legkésőbb február végére) Tartalék kakasok 20 %/teljes létszám indító nevelő tojó indító nevelő tojó Metabolizálható energia MJ Keményítőérték % Gabona Növényi fehérjetakarmány 60,5 27,0 68,5 21,0 64,0 22,0 Nyersfehérje % Állati fehérjetakarmány 9,0 7,0 7,0 Ca % 1,3-1,5 1,3-1,5 3-4 Ásványi kiegészítés 3,0 3,0 6,5 P % 1,0 0,9-1,0 0,9 Egységes premix 0,5 0,5 0,5 28