Vadászati állattan és etológia

Átírás

1 Vadászati állattan és etológia 4. Galamb- és énekesmadár-alakúak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Dr. Katona Vadvilág Krisztián Megőrzési Intézet Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: Örvös galamb (Columba palumbus) 1

2 Örvös galamb Rend: Galambalakúak Család: Galambfélék Faj: Örvös galamb (Columba palumbus) Vadászhatóság: aug jan. 31. (okt. 31-ig volt 2012-ig) Felismerés legnagyobb termetű (40 cm) európai vadgalamb; szárnyon széles fehér folt, feje és nyaka kékesszürke, nyak alján ércfényű, zöld és bíbor tollak; nyak két oldalán fehér folt ( örv ) melle vörhenyes 2

3 Elterjedés - állományhelyzet Skandinávia és Oroszország északi területeit kivéve egész Európában; Mo.-on gyakori költőfaj (77-110ezer pár), vonul (febr.-nov.), néha áttelel 2012-es teríték: 5497 db (OVA) 3

4 Élőhely - fészkelőhely fás vegetációhoz kötődik: sík- és dombvidéki erdők, erdőfoltok és sávok, fasorok, arborétumok, városi parkok; vonuláskor előnyben részesíti a mg-i területeket, de költőhelyén is kijár oda táplálkozni; ritkán földön is fészkel, de alapvetően a fészkek fákon, cserjéken vannak, néha más fajok régebbi fészkét használja; fészke lapos ágakból-gallyakból összerakott - a tojás néha alulról is látszik; Költés Monogám (egy szaporodási ciklusra), de költési időn kívül csapatokban él fészkelés áprilisban kezdődik, augusztusig kétszer, esetenként háromszor is költ; a 2-3 tojás nap alatt kel ki, fészeklakók -mindkét szülő nevel - egy hónaposan hagyják el a fészket; Táplálkozás növényevő- főleg magfogyasztó: termesztett és gyomnövények magvai - a vetést is kiszedi; alkalmanként csigákat és gilisztát is fogyaszt Utódokat begytejjel táplálja 4

5 Kék galamb (Columba oenas) Kék galamb 5

6 Rend: Galambalakúak Család: Galambfélék Faj: Kék galamb (Columba oenas) Vadászhatóság: védett Felismerés kisebb (32 cm) és sötétebb, mint az örvösgalamb, szárnyán és nyakán nincs fehér folt; tollazata hamvaskék, nyaka oldalt zöldes, szárnyán két rövid, fekete keresztsáv; kisebb csapatokban jár, röpte gyorsabb, mint az örvösgalambé Elterjedés-állományhelyzet öreg fákkal tarkított, nyíltabb ligetes erdőket kedveli; fészkét faodvakba, sziklák közé, épületekre építi; Észak-Skandináviát, Olasz- és Görögországot kivéve egész Európában; Magyarországon költ (főleg bükkösökben, 5-15 ezer pár), vonuló (febr.-nov.), néha áttelel 6

7 Vadgerle (Streptopelia turtur) Rend: Galambalakúak Család: Galambfélék Faj: Vadgerle (Streptopelia turtur) Vadászhatóság: védett Felismerés kicsi (27 cm), karcsú vadgalamb; hátoldala vörösesbarna, fekete pettyekkel, nyakán két oldalt fekete és fehér vonalak; farka lekerekített, szélső tollak külső éle és hegye fehér, a farok alsó oldalán fehér végszalag; párban vagy kisebb csapatban jár 7

8 Elterjedés - állományhelyzet Írországot, Skóciát, Skandináviát és Oroszország északi részét kivéve egész Európában; Mo.-i fészkelő állománya ezer pár, vonuláskor (április-szeptember) ennek sokszorosa is lehet Élőhely - fészkelőhely fás vegetációk - de nem zárt erdők: ligetek, állományszegélyek, fasorok, erdősávok; az emberközeli élőhelyekről a balkáni gerle jórészt kiszorította; laza fészkét, védett helyre 2-3 m magasba, cserjékre, fákra építi; Költés nászrepülés visszaérkezés után egyből kezdődik; 1-2 fehér tojásán mindkét szülő kotlik és a nap után kelő fiókákat is mindkét szülő gondozza; rendszerint kétszer költ; Táplálkozás gyommagvak, termesztett magvak, olykor vetőmagot is felszedi - balkáni gerlével kemény konkurencia 8

9 Balkáni gerle (Streptopelia decaocto) Balkáni gerle 9

10 Rend: Galambalakúak Család: Galambfélék Faj: Balkáni gerle (Streptopelia decaocto) Vadászhatóság: aug.15 -jan. 31. (feb. 28-ig volt 2012-ig) Felismerés a vadgerlével azonos nagyságú, de hátoldala sárgásbarna és a nyak alján rövid, fekete gallér; farok alsó oldala fehér, kézevezők feketék, szeme piros Állandó madarunk, nem vonul Elterjedés - állományhelyzet Erdeteileg Kis-Ázsiai faj, század elején kezdődő lassú terjeszkedése robbanásszerűvé vált; Mo.-on először 1926-ban figyelték meg Tiszaugon, az ötvenes évekre a zárt erdőségeket kivéve mindenhol; napjainkra már Norvégiába és Izlandra is eljutott; ezer költő párt becsülnek Mo.-on, 2012-es teríték: db (OVA) 10

11 Élőhely - fészkelőhely egyes populációk kimondottan emberi településekre specializálódtak; mg-i területeken, erdőszéleken, galériaerdőkben, parkokban; laza fészkét fákra építi - de városokban erkélyekre, virágládákra stb; Költés Monogám; erős kötelék alakul ki a tojó és a hím között egy szaporodási ciklusra; Költési időn kívül csapatokban él; februártól folyamatos - egy évben 4-5 fészekalj is lehet; 2-3 fehér tojás, két hét alatt kel ki - mindkét nem kotlik; a fiókák a 3. héten elhagyják a fészket; Táplálkozás termesztett és gyomnövények magja, néha csigák esetleg giliszta fiókákat első hetekben begytejjel táplálják 11

12 Galambok terítéke Dolmányos varjú (Corvus corone cornix) 12

13 Dolmányos varjú 13

14 Rend: Énekesmadár-alakúak (Verébalakúak) Család: Varjúfélék Faj: Dolmányos varjú (Corvus cornix) Vadászhatóság: júl.1.-febr. utolsó napja (Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető) Felismerés 45 cm; a fej, a torok, a begy, a szárny és a farok fekete, a testalj, az alsó farkfedők és a szárnyfedők szürkék; a csőr és a csüd fekete; a kormos varjúval (C. corone) - egyszínű fekete, de nincs csupasz pofafoltja mint a vetési varjúnak hibridizálódhat (2 közelrokon faj); laza csapatokban jár, gyakran vetésivel együtt Elterjedés - állományhelyzet Észak- és Kelet-Európa gyakori költőfaja, a hibridizációs vonal az Elba és Nyugat-Magyarország között húzódik, ettől nyugatra csak Írországban és Skóciában (hibridizációs vonaltól Ny-ra kormos varjú, K-re a dolmányos varjú); 2013-ban becsült: db, 2012-es teríték: db (OVA) Madarász becslések: 51-84ezer pár Állandó madarunk, de kóborolhat Élőhely - fészkelőhely az összefüggő nagy erdőségeket kivéve mindenhol, kedveli a fasorokkal, erdősávokkal, erdőfoltokkal tarkított mg-i területeket, de előfordul az ártéri liget és galéria erdőkben is; páronként vagy laza csoportokban, felső lombkorona szintbe fészkel, fészkét gyakran több évig használja; A Duna-menti nyárfákon az egész ország területén nagy sűrűségben költenek. Költés Tartós párkapcsolatot kialakító monogám faj; március elején fészkelőhelyek elfoglalása: tatarozás v. építés (mindkét nem); március közepétől 4-6 db zöldeskék színű, barna foltozású tojás; nap kelési idő, csak a tojó kotlik, a hím eteti; 4-5 hét után hagyják el a fészket; Táplálkozás rovarok, emlősök, madarak, tojások, hüllők,esetleg termesztett magok is 14

15 Vetési varjú (Corvus frugilegus) Fotó: Fraser Simpson 15

16 Vetési varjú Rend: Énekesmadár-alakúak Család: Varjúfélék Faj: Vetési varjú (Corvus frugilegus) Vadászhatóság: védett Felismerés 45 cm, kékes fémfényű, fekete; az öregek csőrtöve és torka csupasz; bozontos gatyája csüdig ér; csőre karcsúbb és hegyesebb és hangja is finomabb mint a dolmányos és kormos varjúé 16

17 Elterjedés - állományhelyzet Európában csak az Ibériai- és az Appenin-félszigeten, Dél- Franciaországban és a Balkán Ny-i felén nem fészkel, de téli kóborlásai során ezeken a helyeken is megjelenhet; 2013-ban becsült: db (OVA); Élőhely - fészkelőhely a nagy erdőtömböket kivéve, minden fás vegetációban; kolóniában költ, gyakran több száz fészek is lehet (kék vércse is használja a fészkeket, ezért védett a vetési varjú); Költés a tél végén kezdődik a fészkek rendbehozatala v. építése (a hím hordja a fészek anyagot, a tojó épít); a 3-5 kékeszöld alapszínű, barna foltos tojást március végétől kezdik lerakni; a tojó kotlik (17-20 nap) ezalatt a hím etet, a fiókák egy hónap után hagyják el a fészket, de egy ideig még a telepen maradnak, ahol a szülők etetik őket; Táplálkozás termesztett és gyommagvak, gyümölcsök, egyéb növényi részek, csigák, gyűrűsférgek, bogarak, lárvák, sáskák, szöcskék, rágcsálók, tojás és madárfiókák Holló (Corvus corax) Fotó: Paul Lantz 17

18 Holló Rend: Énekesmadár-alakúak Család: Varjúfélék Faj: Holló (Corvus corax) Vadászhatóság: védett Felismerés 63 cm, jóval nagyobb mint a varjak; hatalmas csőrének felső vonala ívelt, tollazata kékesen fénylő fekete, torkán bozontos szakállszerű tollak; farka ék alakban lekerekített; sziklákon, tengerparti szirteken költ; Magyarországon szórványosan költ 2013-ban becsült: db (OVA) 18

19 Szarka (Pica pica) Katona Krisztián Szarka 19

20 Rend: Énekesmadár-alakúak Család: Varjúfélék Faj: Szarka (Pica pica) Vadászhatóság: júl.1.-febr. utolsó napja (Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető) Felismerés 45 cm; tollazata fekete-fehéren mintázott, feje, melle és háta fekete; széles szárnyfoltja és hasa fehér, szárnyán és hosszú farkán zöldes, kékes, bíboros fémfényű tollak Csőre és lába is fekete. 20

21 Elterjedés - állományhelyzet Egész Európában gyakori költőfaj, gyakorlatilag az egész hideg és mérsékelt égövben, a Brit szigetektől, Kamcsatkáig; Mo.-on is gyakori költőfaj; állandó, nem vonul 2013-ban becsült: db, 2012-ben a teríték: db (OVA) Madarász becslések: 64-89ezer pár Élőhely - fészkelőhely ligetekkel, fasorokkal, erdősávokkal tagolt rétek-legelők, mg-i területek, árterek, parkok; ágak sűrűjébe építi jellegzetes kalapos fészkét; Költés Tartós párkapcsolatot kialakító monogám faj fészeképítés ill. javítás márciustól - hím hordja az anyagot, a tojó épít; 5-8 zöldeskék, barna foltozású tojás, nap után kelnek ki a fiókák; a fiókákat mindkét szülő eteti és egy hónap után hagyják el a fészket; Táplálkozás rovarok, puhatestűek, halak, kétéltűek, madártojások, kisemlősök, magvak és dögök hüllők, madarak és Tanulékony madár, a tükörtesztek alapján éntudattal rendelkezik! 21

22 Larsen-csapda Szajkó (Garrulus glandarius) Fotó: Szerencsi Gábor 22

23 Szajkó Rend: Énekesmadár-alakúak Család: Varjúfélék Faj: Szajkó (Garrulus glandarius) Vadászhatóság: júl.1.-febr. utolsó napja (aug. 1-től volt volt 2012-ig) (Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető) Felismerés 33 cm, tollazata rózsaszínes világosbarna; farka fekete, farkcsíkja és alsó farkfedői fehérek; feketés szárnyán széles, fehér folt és feketén vonalazott égszínkék szárnyfolt; fejtető tollai feketén és fehéren vonalkázottak, szeme világoskék; Fekete csőr tövétől két oldalra fekete barkó húzódik. 23

24 Elterjedés - állományhelyzet Skandinávia északi részét kivéve egész Európában; Mo.-on gyakori költőfaj, fészkelő állománya kb ezer pár; 2012-es teríték: db (OVA) Állandó madár, bár a költési időszak után csapatokba verődve nagyobb távolságokra is elkóborolhat. Élőhely - fészkelőhely síksági, domb- és hegyvidéki erdők lakója, lomberdőket kedveli (tölgy, cser, bükk), de fenyvesekben is előfordul; megtelepszik ártéri és galéria erdőkben, arborétumokban, parkokban; Költés Monogám, szezonális párkapcsolat jellemzi a fészket mindkét nem építi, a tojásrakás (5-7 db) április végén kezdődik; nap kotlás (mindkét szülő), és a fiókák 3 hetesen már elhagyják a fészket; Táplálkozás hernyók, bogarak, pókok, csigák, de télen a tölgy, a bükk és a szelídgesztenye termése, kukorica és búza; fészekfosztogatásával elsősorban a kistestű énekesmadarakat károsítja 24

25 Terítékek Becsült állományok 25

26 Seregély (Sturnus vulgaris) Seregély 26

27 Rend: Énekesmadár-alakúak Család: Varjúfélék Faj: Seregély (Sturnus vulgaris) Vadászhatóság: Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj Felismerés 21 cm, finoman pontozott, feketés tollazata zöldes, bronzos és bíboros fémfényű; szárnya hegyes, farka rövid, egyenes csőre hegyes; őszi tollazata sűrűn pettyezett 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról szóló 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet (5) A seregély (Sturnus vulgaris) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, a hegyközség területén működő hegyőr, valamint az ott mezőőri szolgálatot ellátó személy, kizárólag a szőlőültetvényekben, azok termésének megóvása, illetve az azokban keletkező károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve, b) védett természeti területeken, illetve különleges madárvédelmi területeken kívül, c) augusztus 1. és október 31. között, d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül végzi. (6) A vadászatra jogosult, valamint a (3) bekezdés szerinti halászati őr és az (5) bekezdés szerinti hegyőr, valamint mezőőr a (3) és az (5) bekezdés szerinti gyérítést végző személyekről (a vadászjegyük számának feltüntetésével), a gyérítések helyéről, idejéről, módjáról, valamint az elejtett madarak számáról a tárgyidőszakot követően, február 28-ig köteles jelentést küldeni az illetékes természetvédelmi hatóságnak. 27

28 Elterjedés - állományhelyzet az Ibériai-félsziget kivételével egész Európában; Mo.-on gyakori költőfaj, vonuló (márc.-október), de részben áttelel; millió költő pár; Élőhely - fészkelőhely fás vegetációhoz kötődik, természetes és mesterséges odúkban fészkel; Költés az odút a hím választja, de a fészket már mindkét nem építi; 5-6 tojását április közepén rakja, mindkét szülő kotlik, a kotlási idő: nap; a fiókák 3 hét után repülnek ki; a párok 60% másodszor is költ; Táplálkozás télen főleg a vad és termesztett növények húsos bogyóit, nyáron gilisztákat, lepkéket, kétszárnyúakat, hártyásszárnyúakat pókokat; szőlőben, gyümölcsösben jelentős károkat okozhat Köszönet a felhasznált képek készítőinek! - A fotók készítőit ld. az aktuális fotón - A határozó rajzok eredete: Peterson R.T., Mountfort G. és Hollom, P.A.D Európa madarai. Budapest, Gondolat. - Az elterjedési térképek eredete: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: - Országos Vadgazdálkodási Adattár 28