Szalonka. Szalonka. Szalonka - vonulás. Szalonka. Szalonka. Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Átírás

1 Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás IX. előadás: vadászat - monitoring - vonulás Elterjedés - állományhelyzet Európában csak Skandinávia északi területeiről, az Ibériai, Appenin és Balkán-félszigetről hiányzik; (Eu-ban 16 millióra becsülik az állományt) Mo.-on szórványosan költ ( pld.), márciusban és októberben (vonuláskor) több ezren Két világháború között ezer pld. a teríték, között db (állománycsökkenés+terítékkorlátozás+őszi-tavaszi vadászat) 1994-től nőtt standard vadászat mellett a teríték (1999-ben 8333 db) 3 nagy európai populáció: 1. Finn-skandináv: költés ápr-május eleje, aztán október végén Angliába, Skóciába,É- Franciaországba vonul. 2. Orosz:költés május-június, október elején mediterrán partok, D-Franciaország, É- Spanyolország felé vonul 3. Közép-Európai: költési időszak elnyújtottabb,kevésbé vándorló populációk É-i tenger, Albánia, Görögország, Olaszország) Élőhely - fészkelőhely lombos (középkorú tölgyesekben és akácosokban a leggyakrabban) vagy elegyes erdőket kedveli, de északon fenyvesekben is megtelepszik; fészkét fa tövébe, cserjék alá, sűrű aljnövényzetbe rakja elsősorban erdőszélekben és fiatalosokban; Költés párválasztás vonuláskor - útközben Hajnali és esti órákban kakasok nászrepülése; Kakasok korrognak, pisszegnek, kergetőznek, tojók földön várnak általában évente kétszer költ, de Mo.-on második költése nem bizonyított; 3-5 fehér v. krémszínű tojás - barna foltokkal, nap után kelnek, 10 nap múlva repdesnek, 5-6 hét múlva önállóak; fióka szállítás a két láb között (!); Táplálkozás talaj felszíni rétegeiben kutat (felső csőrkáva ráborul az alsó hegyére földbe szúrható, ill. csipeszszerűen nyitható a vége) Tápláléka: földigiliszta, rovarlárvák és bábok, százlábúak, csigák, kis mértékben növényi részek, magvak 1

2 - előzmények - intézkedés Európai Bizottság április 4 A Bizottság kifogásolja, hogy a magyar szabályozás nem megfelelően ülteti át a madárvédelmi irányelv 5. cikk c) pontját a természetvédelmi törvény madarakat védő rendelkezései nem vonatkoznak azokra a madarakra, amelyek vadászata Magyarországon engedélyezett 7. cikk (4) bekezdését mivel a vadászati idényekre vonatkozó magyar szabályozás nincs minden esetben összhangban e cikkel külön is kifogásolja az erdei szalonka vadászatával kapcsolatos magyar szabályozást. A vadászati törvény (1996. évi LV. törvény) végrehajtási rendeletének (79/2004. (V. 4.) FVM rendeletet) módosítása (85/2008. (VII. 5.) FVM rendelet) az erdei szalonka tavaszi vadászati idénye július 8-i hatállyal törlésre került a vadászati idények közül. a szalonka továbbra is vadászható madárfaj marad, vadászati idény nélkül az irányelv 9. cikke eltérési lehetőségez ad monitoring jelleggel tavaszi vadászat korlátozott formában? 7. cikk 4. bekezdés Biztosítják különösen azt, hogy azokat a fajokat, amelyekre a vadászati jogszabályok vonatkoznak, ne vadásszák sem a fészekrakás, sem a fiókanevelés időszakában, sem a szaporodás különböző szakaszaiban A vonuló fajok esetében biztosítják különösen azt, hogy azokat a fajokat, amelyekre a vadászati törvények vonatkoznak, ne vadásszák szaporodási időszakukban vagy a fiókanevelési területükre történő visszatérésük során. A tagállamok megküldik a Bizottság részére a vadászati rendelkezéseik gyakorlati alkalmazására vonatkozó valamennyi ide vonatkozó információt. 9. cikk A tagállamok, eltérhetnek az 5., 6., 7. és 8. cikk rendelkezéseitől a közegészség és közbiztonság érdekében a légi közlekedés biztonsága érdekében a növényi kultúrák, az állatállomány, az erdők, a halgazdaságok és a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében a növény- és állatvilág védelme érdekében; a kutatás és oktatás, az állományfeljavítás, a visszatelepítés és az esetlegesen ezekhez szükséges tenyésztés céljából; szigorúan szabályozott feltételek mellett és szelektív alapon, egyes madarak kis számú befogásának, tartásának vagy egyéb ésszerűen megindokolható hasznosításának engedélyezése érdekében. Az eltérések esetében meg kell határozni a fajokat, amelyekre az eltérések vonatkoznak a befogás vagy megölés engedélyezett eszközeit, eljárásait vagy módszereit a kockázati tényezőket, valamint az időbeli és térbeli körülményeket, amelyek mellett ilyen eltérések engedélyezhetőek a hatóságot, amely felhatalmazást kap annak kinyilvánítására, hogy a szükséges feltételek teljesülnek és annak meghatározására, hogy milyen eszközök, eljárások vagy módszerek alkalmazhatóak, milyen korlátok között és ki által az elvégzendő ellenőrzéseket. Mit jelent az ésszerű használat A Bíróság szerint: Világos..., hogy a vad madarak rekreációs célból való vadászata... ésszerű használat lehet, amit a 9 (1)(c) szakasz megenged..., még a vadászati időszakon kívül is.... Ez a Bíróság részéről a vadászat ésszerű voltának kifejezett elismerését jelenti jogi alapot ad bizonyos vadászati módok és módszerek igazolására mint például a solymászat A Bíróság további döntése szerint az Irányelv 9(1)(c) cikkelye a Tagállamok számára lehetővé teszi a vadászat kezdeti és végső időpontjaiban való elétérést azoktól az időpontoktól, amelyek a 7(4) cikkelyben kiemelt célok figyelembevételéből következnek. Ez azt jelenti, hogy a rendes időszakon kívüli vadászat durván fogalmazva a szeptember 1. előtti és január 31. utáni az irányelv 9 1 (c) cikkelyének alkalmazása szerint történhet, és nem szükséges olyan érvekkel indokolni, mint a termésben okozott károk megelőzése. 2

3 Mit jelent a nincs más kielégítô megoldás A Bíróság döntése szerint egy országos szintű intézkedésnek, amely az Irányelvtől való eltérést engedélyez hivatkoznia kell arra a tényre, hogy az adott esetben más kielégítő megoldás nem áll rendelkezésre. A Bíróság szerint ez a feltétel nem tekinthető kielégítettnek, amikor a derogáció alá eső vadászati idény egybeesik indokolatlanul olyan időszakokkal, amelyekre az Irányelv különleges védelmet kíván biztosítani. Nem áll fenn a derogáció szükségessége, ha annak egyedüli célja a vadászidények meghosszabbítása bizonyos madárfajok esetében olyan területeken, ahol gyakori előfordulásúak és vadászidényeiket már meghatározták. Első pillantásra ennek a feltételnek a bírósági értelmezése korlátozónak tűnik, de ennek ellenére kiegyensúlyozott. Ha a vadászidény kitolása szükség nélkül történik vagy egyetlen célja a hosszabb idény biztosítása, akkor a Bíróság döntése szerint ez elfogadhatatlan. Ugyanakkor jelez már néhány lehetséges megoldást, például, ha bizonyos madárfajok hiányoznak az egyes területekről a normális vadászati időszakban, ez indokolhatja vadászatuk engedélyezését az előbbi [rendes] vadászati időszakon kívül.. Mit jelent a kis mennyiségek? A Bíróság szerint, ez a feltétel nem teljesül, ha a vadászati idény megváltoztatása nem biztosítja az érintett fajok populációinak kielégítő szintű védelmét. A Bíróság ebben egyáltalán nem követi a Bizottság / ORNIS Bizottságának okfejtését, miszerint a kis számok fogalmat a madárpopuláció teljes halálozásának 1%-kaként kell értelmezni. Egyszerűen megállapítja, hogy egy derogáció hatására az állomány nem csökkenhet egy bizonyos kielégítő szint alá. Ezért nem kell, hogy ennek a szint-nek a biztosítását adatokkal igazolják, de önmagában biztosítja ezen fajok monitoringját, mely alkal-mas a kritikus szint alá való állományhanyatlás kimutatására. A kis szám a madártani gyakorlatban a populáció 1%-át jelenti a kutatási programnak választ kell tudni adni arra a kérdésre, hogy valójában mekkora a Magyarországon átvonuló szalonkák száma tavasszal, illetve ősszel? ebből következően Vadgazda mennyi mérnök az 1%-os küszöbérték? Mit jelent a szigorúan ellenőrzött feltételek A Bíróság soha nem határozott meg erre vonatkozó pontos definíciót korábbi döntésekből kiderül, egy Tagállamnak kell, hogy legyenek eszközei az engedélyezett derogáció szabályainak végrehajtására és ellenőrzésére biztosítja annak ismeretét, hogy az adott derogáció hány személyt érint (lehetőleg egyéni engedélyezéssel), mennyi madarat lehet elejteni, stb. Mit jelent a szelektív alapon? A szelektivitás fogalmát a Bíróság nem vizsgálja részletesen különbséget kell tenni az egyes madárfajok és talán még - egy adott fajnál az egyes példányok között is nőivarú vagy hímivarú, fiatal vagy kifejlett A tavaszi erdei szalonka vadászat esetében ez a feltétel teljesen egyértelmű csak erdei szalonkát lőnek s mivel csak a kakasok korrognak, csak hímivarú madarakat lőnek. Az Irányelv szerint, a Tagállamoknak pontosan meg kell határozni: mely fajokat érinti a derogáció esetünkben erdei szalonka mely eszközök, előkészületek vagy módszerek jogosítanak fel a befogásra vagy elejtésre esetünkben vadászpuskával való vadászat a kockázati és körülményekbeli feltételek idő- és helyviszonyai, amely alapján a derogáció engedélyezhető esetünkben vadászati engedéllyel rendelkező vadászok erdei szalonkázása a kora tavaszi időszakban és azokon a helyeken, ahol ez a vadászat engedélyezett és törvényes; azon hatóság felhatalmazása, amely a szükséges feltételek teljesülését biztosítja esetünkben a vadászati hatóság; az ellenőrzés eszközei esetünkben a vadászati Vadgazda jogszabályok mérnök végrehaj-tásáért felelős hivatalos testületek. Cél: megbecsülni a hazánkban tavaszi időszakban vonuló erdei szalonka állomány hasznosítási arányát. Kérdés: a magyarországi szalonkateríték eléri-e a hazánkban vonuló állomány egyedszámának 1 %-át? mérendő változók: A hazánkban vonuló állomány becsült egyedszáma A hazai teríték mérete Az eddig rendelkezésre álló adatok: 1997-től évente minden VGE-től az erdei szalonka teríték adatok 1970-től megyei összesített adatok Hiányzó adatok: Hazai átvonuló illetve fészkelő állomány becsült mérete. 3

4 A monitoring legalább 5 év A monitoringba bevont területek száma közötti időszak szalonkateríték adatait minden vadgazdálkodási egységre (VGE) értékeltük (összesen 1204 db VGE) A szalonka vadászat jelentőségének vadászterületenként értékeltük gyakoriság-eloszlás függvényt a 10 év alatt elehtett szalonkák száma alapján 1. Zóna: rendszeres teríték (444 db VGE) 2. Zóna: ritka teríték (454 db VGE) 3. Nincs teríték (305 db VGE) Az erdei szalonka terítéke Minimális mintaszám a fentiek alapján különböző megbízhatósági szinteken Megbízhatóság i szint 5% 10% 15% 1. zóna (180) 40 Minimális mintaszám 2. zóna zóna Összesen Az alapadatok évek közötti természetes változatosság 16%-os megbízhatósági értékét ad. Ezért a minimális mintaszámokat, a 10%-os megbízhatósági szinten érdemes meghatározni Az így meghatározott mintaszámot az 1. zónában célszerű 180-ra felemelni, az alábbi indokok miatt: A kérdés szempontjából az 1. zóna a legfontosabb, elsősorban itt kell biztosítani a megfelelő mintaszámot. A táblázatban a valóban jelentett minta nagyságát tüntettük fel Tapasztalatok szerint különböző okok miatt az adatszolgáltatásban lehetnek hibák ill. hiányosságok Ezért minden területen, kiemelten az 1. zónában, a megfelelő lefedettség eléréséhez célszerű a mintaszámot túltervezni. 4

5 A monitoring megszervezése Az egyes zónákra kiszámított minimális mintaterület számok megyénként leosztásra kerülnek Ezek lehatárolása már az aktuális VGE-ek határvonalai alapján történik A megyei felügyelőségek hatásköre lesz, hogy az egyes zónákba sorolt és a megyéhez tartozó VGE-ek közül kiválasszák és kijelöljék a monitoring munkában résztvevőket. Minden egyes megye részére elkészítésre került egy lista, ami tartalmazza az illetékességi területük VGE-einek zónákba sorolását A mintavételi helyek: A mintavételi helyeket a vadgazdálkodási egységeken belül a vadászatra jogosult állapítja meg egy vadgazdálkodási egység területén belül akár több mintavételi terület is elhelyezhető A mintavételi területeket a korábbi évek vadászati tapasztalatai alapján úgy kell kijelölni, hogy ott a szalonkák megfigyelésének lehetősége optimális legyen (jó húzóhelyek ). A feldolgozás során a mintaterületeken a vonuló szalonkák sűrűségét határozzuk meg. Első közelítésben a mintaterületek nagyságát az átlagos látási viszonyoknak megfelelően 40 m sugarú körben jelöljük meg, ami kb m2-nek (0.5 ha) felel meg. a monitoring terepi végzése során a közreműködő vadászoknak a tényleges belátható területet becsülniük kell. A mintavételezés időszaka: A mintavételezés időpontja február április 30 csúcsidőszaka március 1. - április 10. tehető A mintavételi területeken ez időszak alatt hetenként egyszeri minta-vé-telezés szükséges, ami összesen kb. 12 darab mintavételt jelent egy-egy helyszínen. Természetesen az így meghatározott gyakoriságnál sűrűbb mintavétel is lehetséges, amennyiben azt a monitorozók vállalják. A mintavételi eljárás: Az adatfelvételezést a vadászatra jogosultak végzik, A mintavételezés javasolt időpontja a szombati napok esti időszaka (esti húzás). A monitoring tevékenység során a felvételezők a szalonkahúzás várható megkezdése előtt fél órával elfoglalják megfigyelőhelyüket. A megfigyelők a későbbiekben kidolgozandó egységes adatlapra a fenti adatok mellett rög-zí-tik a megfigyelő nevét, a megfigyelőhely pontos térbeli meghatározását (térképi ábrázolás vagy GPS koordináta), és minden egyéb a megfigyelés szempontjából fontos adatot (időjárás, terület beláthatósága, élőhely jellege, stb.). A résztvevő vadászatra jogosultak kötelezettséget vállalnak arra, hogy a mintavételi pontokat a kijelölt időszakban minden megjelölt alkalommal felkeresik és hiánymentesen rögzítik a szükséges adatokat. A monitoring megbízhatósága növekedne, ha egyes kiválasztott területeken a megfigyeléseket kvadrátokban végzett hajtásos, teljes számlálással ellenőrizni, kalibrálni lehetne. Ezt az erre a feladatra jelentkező vadászatra jogosultaknál a megfigyelést követő napon kellene elvégezni. Ugyancsak a monitoring megbízhatóságának javítása érdekében szükséges a monitorozók képzése, Vadgazda melyet mérnök a monitoring irányítói tapasztalt szalonkavadászok bevonásával végeznének. Számolandó változók: A megfigyelt szalonkák darabszáma a mintavételi időpontokban országosan A megfigyelt szalonkák sűrűsége a mintavételi időpontokban országosan A szalonkavonulás dinamikája A becsült vonuló szalonka állomány nagysága a teljes megfigyelési időszakban. Terítékre került szalonkák darabszámának aránya a megfigyelt szalonkák darabszámához viszonyítva. 5

6 6