Új hazai termelők rendszerbe illesztésének követelményei

Hasonló dokumentumok
A Hálózati szabályzatok ( Network Codes )

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában

Megújulók hálózatba illesztésének rendszer szintű kihívásai

Az időjárásfüggő egységek integrációjának hatása a magyar villamosenergia-rendszerre

AZ IDŐJÁRÁSFÜGGŐ EGYSÉGEK INTEGRÁCIÓJÁNAK HATÁSA A MAGYAR VILLAMOS ENERGIA RENDSZERRE

Uniós belső villamosenergia-piaci üzemi és kereskedelmi szabályzatok (Electricity Network Codes) tartalma, elfogadása, kihívásai

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével

A MAVIR tevékenysége a minőségi szolgáltatások tekintetében

A magyar villamosenergiarendszer. szabályozása kilátások. Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt. MEE ElectroSalon május 20.

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

MEE 56. Vándorgyűlés. Múlt és jövő: a rendszerirányítás 60 éve, a MAVIR előtt álló jelenlegi kihívások. Tari Gábor vezérigazgató

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

26 ábra 14:40-től 15:00-ig

Gyakorlati tapasztalat Demand Side Response Magyarországon. Matisz Ferenc

A MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje. Lengyel András MAVIR ZRt szeptember 6.

Az energetika aktuális kérdései a szabályozó hatóság szemszögéből

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Battery-based Akkumulátoros megoldások és szabályozás. Matisz Ferenc

A rendszerirányító feladata és szerepe a piacnyitás időszakában

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről

2016. április 16. Március. Rendszerterhelés forrásai március. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

2015. március 15. Február. Rendszerterhelés forrásai február. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

Black start szimulátor alkalmazása a Paksi Atomerőműben

Az európai normákhoz igazodó hazai szabályozás. A nagykereskedelmi energiapiacok integritása és átláthatósága

2018. április 19. Március. Rendszerterhelés forrásai március. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

Divényi Dániel, BME-VET Konzulens: Dr. Dán András 57. MEE Vándorgyűlés, szeptember

Mitől lehet alacsonyabb az áram ára MAVIR szerepe

Nagyok és kicsik a termelésben

Energiapiacok. határkeresztező összeköttetések.

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály

Hálózati költségek (ráfordítások) HÁLÓZATI BERUHÁZÁSOK - Fejlesztések - Rekonstrukciók - Felújítások ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK -Üzemtartási költségek -Üz

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A hazai szervezett energiapiac és a napon belüli kereskedelem bevezetése és a tőle várható hatások

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató

Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével

A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Miért van a konnektorban áram? Horváth Ákos MTA Energiatudományi Kutatóközpont

Kereskedés a villamosenergia-piacon: a tréder egy napja

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

A kötelező átvételi rendszer módosításai a partnerek visszajelzései alapján

Üzemlátogatás a MAVIR ZRt. Hálózati. Üzemirányító Központjában és Diszpécseri. Tréning Szimulátorában

Okos Hálózat irányításának nehézségei és kihívásai Tihanyi Zoltán vezérigazgató-helyettes MAVIR ZRt.

A szélenergiából villamos energiát termelő erőművek engedélyezése

A 4877/2017. számú, az 5259/2017. számú, az 5608/2017. számú és az 1167/2018. számú MEKH határozat által jóváhagyott módosítás

A következő nagy dobás, az energiatárolás. Beöthy Ákos

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

A hazai energiaszabályozás kihívásai

Töltőtelepítés, illetve üzemeltetés engedélyeztetési eljárás

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója

Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása. Huber Krisz=án október 9.

A villamosenergiarendszer

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

Kooperatív tréningek a MAVIR ZRt. egyesített tréningszimulátorán

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

A befektetői elvárások gyakorlati megoldásai Kisigmánd Ibedrola szélpark alállomási bővítése

Piacműködtetési célmodell. dr. Gyulay Zoltán piacműködtetési igazgató MAVIR ZRt október 27.

Az épületek, mint villamos fogyasztók

Napenergia kontra atomenergia

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Napelemre pályázunk -

TÁJÉKOZTATÓ A VILLAMOS ENERGIA ALÁGAZATOT ÉRINTŐ FELADATOKRÓL

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

Aktuális energetikai szabályozási kérdések és tervek Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Magyar Energetikai Társaság 3. Szakmai Klubdélután

A villamos hálózatok tréningszimulátoros modellezése. 62. MEE Vándorgyűlés Siófok, Dr. Kovács Attila

1. számú melléklet a Magyar Energia Hivatal 749/2010. sz. határozatához

Az elosztott termelés szabályozási környezete

Kereskedelmi Szabályzat. A magyar villamosenergia-rendszer. Kereskedelmi Szabályzata december 20.

MVM Trade portfoliója 2009-ben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt október 28. Zarándy Tamás

MEGÚJULÓ ENERGIA ÁTALAKÍTÓK ÉS AZ ELOSZTÓ HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE

SZÍVMŰTÉT, AVAGY ALÁLLOMÁS ÁTÉPÍTÉS AZ ALÁLLOMÁS MINIMÁLIS ZAVARTATÁSA MELLETT

Towards the optimal energy mix for Hungary október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Téma felvezető gondolatok. Szörényi Gábor

A magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia-piac 2017-es évének áttekintése

Az MVM Csoport időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

A fenntarthatóság sajátosságai

A hazai földgázellátás biztonsága, a MEH jogosítványai

Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben

Agenda. HUPX ID Piac design XBID Projekt. Miért van szükség ID piacra? ID piac előnyei, hatása

Fenntartható (?) árampiac 2030

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Átírás:

Új hazai termelők rendszerbe illesztésének követelményei Tihanyi Zoltán vezérigazgató-helyettes MAVIR ZRt. MEE Vándorgyűlés 2014.09.11.

Tartalom Új kapacitás szükségessége Ellátásbiztonság Fenntarthatóság A villamosenergia-rendszer stabilitása Új termelő egységek illesztése a magyar villamosenergia-rendszerbe Hálózati csatlakozás Szabályozhatóság Tartalékolás A közeljövő feladatai 2

Ellátásbiztonság 3

A hazai erőművek korösszetétele Dr. Stróbl A. 4

Ellátásbiztonság A jelenlegi hazai villamos-energia termelő kapacitások felváltása a jövőben korszerűbb, jobb hatásfokú, környezetkímélőbb technológiákkal A fogyasztói igények alakulása Importfüggőség csökkentése, kezelhetősége Primer energiahordozók Villamos energia 5

Fenntarthatóság A környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele CO 2 Finanszírozhatóság és hosszú távú versenyképesség Üzemanyag tervezhető és megbízható rendelkezésre állása 6

A VER stabilitása Hazai, menetrendtartó termelés Feszültség- és meddőteljesítmény szabályozása Aktív teljesítmény-szabályozási tartalékok forgó gépekből primer tartalék (FCR frequency containment reserve) szekunder tartalék (FRR frequency restoration reserve) tercier tartalék (RR replacement reserve) a rendszer dinamikai lengéseinek csillapítása (PSS power system stabiliser) Részvétel a rendszer esetleges helyreállításában (szigetüzem, black-start) 7

Tartalom Új kapacitás szükségessége Ellátásbiztonság Fenntarthatóság A villamosenergia-rendszer stabilitása Új termelő egységek illesztése a magyar villamosenergia-rendszerbe Hálózati csatlakozás Szabályozhatóság Tartalékolás A közeljövő feladatai 8

Hálózati csatlakozás Szándéknyilatkozat, Kötelezettség-vállalási nyilatkozat MAVIR közép- és hosszú távú hálózatfejlesztési terve Csatlakozási terv(ek) Csatlakozási szerződés az érintett hálózati engedélyessel 9

Hálózati csatlakozás pl. Paks II. 10

Hálózati csatlakozás - pl. Paks II. Paks-Albertirsa kétrendszerű 400 kv távvezeték Paks régi és Paks új alállomásokközötti 400 kv vezetékrendezés Paks II. zárlati szilárdságát javasolt 60 ka-re kiépíteni. PAKS II. erőmű blokktranszformátoraiba 12-12 ohmos csillagponti fojtó beépítésére van szükség. Ezzel a 3F/FN zárlati áramok Paks I-ben 50 ka alatt tarthatók Tartalékok biztosítása miatt esetlegesen szükséges hálózatfejlesztések: átviteli (import) kapacitás bővítés, hazai hálózatbővítés 11

Elfogadásra váró hálózati szabályzatok 1 Piaci szabályzatok Kapacitás allokáció és szűkkeresztmetszet kezelés Határidős piacok Kiegyenlítő szabályozás Capacity Allocation and Congestion Management (CACM) Forward Capacity Allocation (FCA) Electricity Balancing Network Code(EB) 2 Hálózati csatlakozási szabályzatok Erőművek hálózati csatlakozásának követelményei Elosztóhálózatok és ipari fogyasztók csatlakozása Egyenáramú összeköttetések Requirements for Generators (RfG) Demand Connection Code (DCC) HVDC Connection Code (HVDC) 3 Üzemviteli szabályzatok Üzembiztonság Operational Security(OS) Üzemelőkészítés és menetrendezés Operational Planning & Scheduling (OPS) Teljesítmény-frekvencia szabályozás és Load Frequency Control & Reserves (LFCR) tartalékolás Üzemzavar és helyreállítás Emergency and Restoration(ER) 12

Piaci szabályzatok (CACM, FCA, EB) A CACM Kapacitás allokáció és szűkkeresztmetszet kezelés szabályzat tartalmazza kapacitásszámítást, az ajánlati zónákat, a másnapi- és a napon belüli piacokat. Az EU ki akarja bővíteni a piacfelügyeleti irányelvekkel is. Az FCA Határidős piacok szabályzat egységesíti a hosszú távú piacokra vonatkozó aukciós szabályzatokat, előírja egy közös aukciós platform kialakítását. Mozgásteret hagy a hatóságoknak az országukban alkalmazandó határidős fedezeti ügyletek megválasztásában (PTR/FTR/pénzügyi piac), így figyelembe vehetik a piaci szereplők igényeit is. Az EB Kiegyenlítő szabályozásra vonatkozó szabályzat leírja a piaci szereplők számára, hogy hogyan vehetnek majd részt a kiegyenlítő piacon, valamint meghatározza a kiegyenlítő piacon megjelenő termékek és árak kialakítási módját. 13

Hálózati csatlakozási szabályzatok (RfG, DCC, HVDC) Az RfG Erőművek hálózati csatlakozásának követelményeire vonatkozó szabályzat egy közös keretrendszert határoz meg a különféle villamosenergia-termelő berendezések számára, ideértve a szinkron áramtermelő egységeket, az erőműparkokban található egységeket és a tengeri áramtermelő egységeket. A DCC Elosztóhálózatok és ipari fogyasztók csatlakozására vonatkozó szabályzat segíti a növekvő mértékű megújulók kezelését, biztosítja az üzembiztonságot és megvalósítja az egységes piac kialakítását, akár az okos hálózati modellek segítségével. A HVDC Egyenáramú összeköttetésekre vonatkozó szabályzat a nagy távolságú egyenáramú vezetékekkel, a szinkronterületek közötti összeköttetésekkel illetve az egyenáramú erőműparkokkal mint amilyenek a tengeri (offshore) szélerőművek kapcsolatos követelményeket fogja meghatározni. 14

Üzemviteli szabályzatok (OS, OPS, LFC&R, ER) Az OS Üzembiztonsági szabályzat világos, egyértelmű és objektív minimum követelményeket fogalmaz meg, így erősítve a valósidejű üzembiztonságot figyelembe véve a megújulók gyors elterjedését és fenntartja a stabil és összehangolt európai átviteli hálózati rendszer folyamatos üzemét. Az OPS Üzemelőkészítés és menetrendezés szabályzat a rendszerirányítás előkészítését, tervezését optimalizálja. Célja az üzembiztonság hatékony biztosítása. Az LFC&R Teljesítmény-frekvencia szabályozás és tartalékolás szabályzat koherens és koordinált alapú hálózatüzemeltetést tesz lehetővé a frekvencia megfelelő szinten tartásával. Többek között a frekvencia minőségi kritériumra, a frekvenciaszabályozásra, a tartalékokra és a határkeresztező tartalékok igénybevételére fókuszál. Az ER Vészhelyzet és helyreállítás szabályzat(tervezet még nem készült) terjedelmének és a kulcsfontosságú kérdéseknek a meghatározása, valamint a jelenlegi gyakorlat felmérése folyamatban van. 15

Szabályozhatóság Hazai, menetrend-tartó termelés Feszültség- és meddőteljesítmény szabályozása Aktív teljesítmény-szabályozási tartalékok forgó gépekből primer tartalék (FCR frequency containment reserve) szekunder tartalék (FRR frequency restoration reserve) tercier tartalék (RR replacement reserve) a rendszer dinamikai lengéseinek csillapítása (PSS power system stabiliser) Részvétel a rendszer esetleges helyreállításában (szigetüzem, black-start) 16

Szabályozhatóság Hazai, menetrendtartó termelés Hazai: legkönnyebben hozzáférhető a rendszerszintű szolgáltatások szempontjából Menetrendtartó: képes a villamosenergia-piacon jól kezelhető, alacsony kockázatú terméket értékesíteni Feszültség- és meddőteljesítmény szabályozása Csatlakozása környezetében képes hatékonyan hozzájárulni az átviteli hálózat szabványos feszültségének fenntartásához 17

A fogyasztás és a termelés egyensúlya 18

Heti minimum/maximum Dr. Stróbl A. 19

A termelés változékonysága 20

A rendszer szabályozása 21

Szabályozhatóság Aktív teljesítmény-szabályozási tartalékok forgó gépekből Az új termelők kötelesek is részt venni a rendszerszintű szolgáltatások nyújtásában. A VER igénye: primer tartalék: jelenleg kb. +/-35 MW, de a hazai termelés arányától függ szekunder tartalék: jelenleg +/-200-260 MW, jórészt a fogyasztói igényektől függ, de befolyásolhatják a változékony termelők is tercier tartalék: jelenleg +500/-250 MW; a mértékadó n-1 esemény 15 percen belüli ellensúlyozására szolgál. 1000 MW fölé emelkedhet! a rendszer dinamikai lengéseinek csillapítása képesség szigetüzemre, sötét indulásra 22

Tartalékolás A jelenleginél (500 MW) nagyobb egységteljesítményű blokkok következtében a mértékadó n-1 esemény emelkedik. Ennek megfelelően a fel irányú tercier (RR) tartalék nagysága több, mint a duplájára nőhet. Az időjárásfüggő megújulók várható további terjedése a szekunder (FRR) tartalékok igényelt mennyiségét növeli mind fel, mind le irányban. Minden új termelő jelentős szerepet kell, hogy vállaljon a tartalékolásban. A hazai tartalékolás nehezedik. Tartalékok importja és tárolás is szükséges lesz. A fogyasztói oldal aktív részvétele elengedhetetlen. 23

Az import szaldó alakulása Dr. Stróbl A. 24

A bruttó felhasználás összetétele Dr. Stróbl A. 25

A hazai erőművek kihasználása Dr. Stróbl A. 26

Megújulók 27

Megújulók 28

Tartalom Új kapacitás szükségessége Ellátásbiztonság Fenntarthatóság A villamosenergia-rendszer stabilitása Új termelő egységek illesztése a magyar villamosenergia-rendszerbe Hálózati csatlakozás Szabályozhatóság Tartalékolás A közeljövő feladatai 29

A közeljövő feladatai Ellátási szabályzatok felülvizsgálata Az új termelőkkel szemben támasztott elvárások aktualizálása EU Network Codes - harmonizáció A VER részéről a befogadáshoz szükséges feltételek megteremtése mind új nukleáris, mind megújuló termelők esetében Hazai tartalék kapacitások megteremtése Nemzetközi együttműködés kibővítése Technikai és jogi feltételek A fogyasztói oldal intenzívebb bevonása A szükséges beruházások létrejöttéhez, megtérüléséhez kedvező jogi és gazdálkodási környezet kialakítása 30

Köszönöm a figyelmet! 31