Mitől lehet alacsonyabb az áram ára MAVIR szerepe

Átírás

1 Mitől lehet alacsonyabb az áram ára MAVIR szerepe Világgazdaság konferencia Danubius Hotel Gellért Tihanyi Zoltán rendszerirányítási és nemzetközi kapcsolatok vezérigazgató-helyettes MAVIR ZRt.

2 A megfizethető energia 2

3 Megfizethető energia Nem csak az alacsony ár az érték. Tiszta, környezetbarát, fenntartható Megbízhatóan rendelkezésre álló Kényelmesen igénybe vehető Megfelelő ár/érték arány MAVIR azon túl, hogy természetesen hatékonyan működik és felelősen gazdálkodik, a legnagyobb hozzájárulást az optimális műszaki, kereskedelmi és jogi/regulációs környezet biztosítása révén nyújthatja május 15. 3

4 Tartalom A fizikai infrastruktúra folyamatos biztosítása Hálózat Források erőművek, import-export Rendszerszintű szolgáltatások (tartalékok, szabályzás, egcc) Együttműködés szabályrendszere (Üzemi Szabályzat) A kereskedelmi infrastruktúra működtetése A hazai és a nemzetközi szabályrendszer összhangja (Kereskedelmi Szabályzat, Üzletszabályzatok, kétoldalú és régiós együttműködési megállapodások) A kereskedelem bonyolításához szükséges rendszerek üzemeltetése Határkeresztező hálózati kapacitásjogok elosztása Menetrendek kezelése Mérlegkörök rendszere Elszámolási mérési adatok biztosítása Kiegyenlítő energia elszámolása Szervezett piac (HUPX, piac-összekapcsolás) Európai hálózati szabályzatok (Network Codes) május 15. 4

5 Az átviteli hálózat 1949-ben 5

6 A magyar átviteli hálózat május 15. 6

7 Hálózatfejlesztések Hévíz Zerjavinec (HR) 400 kv 80,4 km 1999 Ócsa 220/120 kv 2002 Sándorfalva Békéscsaba 400 kv 92,1 km 2003 Paks Pécs 400 kv 82,1 km 2004 Pécs 400/120 kv 2004 Győr Szombathely 400 kv 89,9 km 2006 Szombathely 400/ Békéscsaba (Nadab) Arad (RO) 400 kv 38,8 km 2008 Szombathely Hévíz 400 kv 77,8 km 2009 Pécs Ernestinovo (HR) 400 kv 42,1 km 2010 Győr Gönyű KCE 400 kv 14,1 km 2010 Gönyű 400 kv 2010 Martonvásár-Bicske 400 kv 24,5 km 2010 Bicske 400/120 kv év alatt három új határkeresztező vezeték, összesen 542 km távvezeték és 5 új alállomás épült. 7

8 A magyar VER adatai Rendszerhossz: km : 750 kv tv.=268 km; 400 kv tv.=1 522 km; 220 kv tv.=845 km; kétrendszerű távvezeték=1 220 km +589 km; 220 kv-on üzemelő 400 kv tv. =65 km Átviteli hálózati alállomások: 29 Üzemelő transzformátorok száma: 76 A haza erőművek adatai (2012.dec.31.): Beépített teljesítmény: ,8 MW Állandó hiány: 1 786,9 MW Rendelkezésre álló teljesítmény állandó értéke: 8 306,9 MW Villamos-energia külkereskedelme 2012-ben: Export: 9 002,8 GWh Import: ,6 GWh Szaldó: 7 965,8 GWh Összes felhasználás 2012-ben: GWh Bruttó hazai termelés 2012-ben: GWh május 15. 8

9 Átviteli hálózati fejlesztések 2016-ig Nemzetközi összeköttetések Martonvásár Bicske Győr 400 kv (2010)-2012 Debrecen Józsa 400/120 kv alállomás 2013 Dunaújváros (Perkáta) 400/120 kv alállomás 2015 Gödöllő 400/120 kv alállomás 2015 Sajóivánka Rimaszombat 400 kv 2016 Gönyű Bős 400 kv 2016 Hévíz Cirkovče 400 kv(szlovén old. kiép.)

10 A hálózatok szerepe A villamos-energia hálózatok teremtik meg az állandó kapcsolatot a fogyasztók és a termelők között. Az egységesülő európai villamos-energia piac működésének alapvető feltétele a hálózati infrastruktúra rendelkezésre állása. A megújuló energiaforrások okán a termelés jelentős része távolabb kerül a fogyasztás helyétől, ezért az átviteli hálózatok intenzívebb, nagyobb távolságokat áthidaló használata szükséges. Ez költséges beruházásokat tesz szükségessé. Az elosztott termelés technológiái ugyanakkor a felhasználók közelében, jellemzően az alacsonyabb feszültségszintű elosztó hálózatokra kapcsolódnak. Ezáltal megváltozik azok üzemeltetése, felügyelete, új szempontok jelennek meg a fejlesztések során. Módosul a feladatok megosztása az átviteli és az elosztó hálózati engedélyesek között május

11 A fogyasztás változékonysága - év május

12 A fogyasztás változékonysága - hó május

13 A fogyasztás változékonysága - nap MW idő május

14 A fogyasztás változékonysága - mp MW idő május

15 A rendszer maximuma és minimuma MW MW/a 7000 y = 0,6934x ,5 R 2 = 0, MW/a y = 0,0388x ,2 R 2 = 0, Dr. Stróbl A. hét május

16 A fogyasztás változékonysága A fogyasztói igények hosszabb távon trendszerűen változnak (pl. gazdaság fejlődése, nyári/téli fogyasztás aránya), rövid távon viszont trendszerűen (pl. időjárás, naptípus, napon belüli időszak) és véletlenszerűen is (pl. fogyasztói zaj, műszaki zavarok). Ma még jórészt adottságnak vesszük a fogyasztói igények alakulását, de várhatóan mind jobban befolyásolható is lesz. A kívánt minőségű és megbízhatóságú villamos-energia szolgáltatás érdekében mind hosszabb távon, mind pedig minden pillanatban pontosan annyi forrásra van szükség, mint amennyi a fogyasztói igény. Ezt az egyensúlyt hagyományosan a termelés szabályozásával teremtjük meg május

17 A megújuló energiaforrások kihívásai Az évtized végéig számos hazai menetrendtartó erőmű kerül bezárásra Egyre több időjárásfüggő erőmű létesül, ami többlet szabályozási igényt generál A 2010-ben meglévő erőművi blokkok bruttó villamos teljesítőképességének alakulása (MW, új belépők nélkül) Szél- és naperőművek beépített kapacitása (MW) Megújuló Tartalék Fűtő, ipari és kapcsolt Menetrendtartó Szén Atom Forrás: Dr. Stróbl Alajos, PÖYRY ERÕTERV ZRt. Forrás: Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv Már jelenleg is problémát okoz a szükséges rendszerszintű tartalékok beszerzése, mindez a jövőben várhatóan még nehezebb lesz. Szél Nap 17

18 Megújuló Cselekvési Terv/Tény május

19 Változékony termelés - szél május

20 Változékony termelés - szél Széltermelési adatok Napi termelt energia max Napi termelt energia min P max nettó (15 perces átlag alapján) P min nettó (15 perces átlag alapján) Kihasználtság (éves átlag) Éves termelt energia Legkisebb szélerőművi gépegység BT Legnagyobb szélerőművi gépegység BT Legnagyobb szélerőmű park BT Szélerőművek BT+NBP maximális értéke VER BT (adott év december 31-én) Szélerőművek BT+NBP / VER BT ,1 3659,3 5782,5 6860,8 6699,6 MWh 5,8 29,7 2,2 5,6 39,167 MWh 121,7 177,3 273,1 319,4 312,5 MW MW 23,1 23,5 23,9 21,3 26 % 210,59 334,01 519,85 615,12 750,17 GWh 0,225 0,225 0,225 0,225 0,225 MW MW MW 126, , , , ,275 MW 9139,8 9172, , ,5 MW 1,38 2,2 3,16 3,26 3,26 % május

21 Változékony termelés - szél május

22 Változékony termelés Új kihívást jelent az időjárástól függő megújuló termelők változékonysága (pl. szél, nap). A jól tervezhető, menetrendezhető és szabályozható hagyományos termelők rendszerébe nehezen illeszthetőek. Termelésük előre jelzése csak rövid távra lehetséges elfogadható pontossággal. Egyenként vagy központilag másképpen szükséges ellátni a feladatot. Az EU előírásai alapján prioritást élveznek a hálózathoz való hozzáférés tekintetében, ami részarányuk növekedésével felülvizsgálatra szorul. Indokolt a bevonásuk a helyi és a rendszerszintű szolgáltatások nyújtásába május

23 Hazai maradó teljesítmény május

24 A szükséges import május

25 importszaldó a bruttó felhasználás %-ában Havi import részarány hónapok Dr. Stróbl A május

26 Az import hatása Az ellátásbiztonság garantálása érdekében időszakosan bizonyos mértékű import lehet szükséges. Az egységesülő európai villamosenergia-piacon mind nagyobb mértékű a gazdaságossági megfontolások alapján bonyolított nemzetközi kereskedelem. Az import kiszorítja a szabályozásban részt venni képes hazai termelőket az üzemből, ezáltal csökkenti a rendszer rövid távú (órán belüli) rugalmasságát május

27 Szabályozható erőművek aránya május

28 Szabályozható erőművek aránya május

29 Az erőművek rugalmassága május

30 Igénybevett szabályozás - nap MW idő május

31 Az erőművek szabályozhatósága A valós idejű teljesítmény egyensúly fenntartása főleg a (nagyobb) hazai erőművekre hárul. A központi teljesítmény szabályozásba bevonható erőművek teljesítőképességét tartós hiányok csökkentik. A legrugalmasabb, automatikus központi terhelés-szabályozásba csak üzemben lévő, azon belül is a szabályzási tartományban működő erőművek kapcsolhatók be. Az így igénybe vehető, szabályozható teljesítmény nagysága iránytól függően csupán a kereskedelmi menetrend és a szabályzási tartomány alsó vagy felső határértéke közötti különbség mértékéig terjed. A mennyiségen túlmenően rendkívül fontos szempont a tartalék igénybe vehetőségének gyorsasága. A kívánt mértékű szabályzási tartalék ajánlat megteremtése az elosztott termelés bevonását, és a villamos-energia nagykereskedelmi piaca és a rendszerszintű szolgáltatások piaca közötti keresztfinanszírozást teszi szükségessé. A tartalékok piacát is nemzetközivé kell tenni, de figyelemmel a műszaki korlátokra. (egcc CZ-SK-HU) május

32 A tárolás indokoltsága A változékony fogyasztás követése az erőművek számára költséges, növeli a meghibásodás valószínűségét és gyakoriságát, bizonyos mértéken túl pedig műszakilag megoldhatatlan. Az időjárásfüggő megújuló erőművek termelése nem a fogyasztói igényekkel azonos időben lehetséges. A kereskedelemben az egyszerűen kezelhető blokktermékek nincsenek összhangban a tényleges fogyasztói igényekkel, ezért a menetrendek ugrásszerű változásait is ellensúlyozni szükséges a valós időben. Csak kellően gyorsan mozgósítható tartalék teljesítmények segítségével biztosítható a váratlan zavarok ellensúlyozása, ezáltal a villamosenergia-rendszer stabilitásának a megőrzése május

33 A tárolás technológiája A hagyományosan legelterjedtebb szivattyús tározás hazai megvalósítása társadalmi elfogadás hiányában ezidáig lehetetlennek bizonyult. Mind kisebb, mind egyre nagyobb léptékben fejlesztenek ki a világon egyéb megoldásokat is a villamos-energia átmeneti tárolására. kémiai vagy fizikai át- és visszaalakítás; csak átalakítás, majd egyéb formában történő felhasználás (pl. H2) Mindegyik megoldásnak vannak előnyei és hátrányai, mind műszaki, mind gazdasági szempontból. (Referencia, költség, kockázatok.) A hálózati csatlakozás történhet az átviteli, de az elosztó hálózatra is. A várható felhasználás (üzemmód) függvényében más-más technológia lehet a befutó a megfelelő megtérülést biztosító üzleti terv alapján május

34 MAVIR álláspontja A magyar villamosenergia-rendszer rugalmasságának javításához a tárolós technológiák használata hozzájárulhat. Ezáltal elősegíthető az energiapolitika céljainak teljesítése (energiafüggőség csökkentése és fenntartható fejlődés a megújulók fokozottabb térnyerésével, energiahatékonyság növelése a hagyományos termelők egyenletesebb kiterhelése, ezáltal jobb hatásfoka révén, ellátásbiztonság növelése). A tárolás révén nyújtható szolgáltatások optimális kihasználása szükséges a rendszerszintű szolgáltatások piacán (is). A megfelelő technológiák kiválasztásához alapos és összetett (sok hatást együttesen vizsgáló) megvalósíthatósági tanulmányok szükségesek. Célszerű a fokozatosság betartása mind a technológiaválasztás, mind pedig a méretezés során. Adott esetben a jogi és szabályozási környezet illesztése is szükséges lehet május

35 Támogatás és piac Az energiapolitikai célok teljesülése érdekében ma Európában jellemzően támogatják a megújulókat: Közvetlenül a beruházásokat, A hálózati csatlakozást, Kötelező átvétel és kedvező ár révén a termelést. A versenypiachoz a támogatások rendszere nem illeszkedik zökkenőmentesen. Nehéz az összes közvetlen és közvetett költség, illetve a társadalmi előnyök összevetése. Az eltérő nemzeti támogatási politikák és az egységes európai belső villamosenergia-piac célkitűzése konfliktusban áll. A piactól elvárt átlátható, kiszámítható működés nem tud maradéktalanul érvényesülni. Az egyaránt fejlődő stádiumban lévő, egymással konkuráló piacok (villamos-energia, tartalékok, gáz, hő) növelik a kockázatokat, bonyolítják a regulációt. Igény a harmonizációra! május

36 Regionális infrastruktúrához való kapcsolódás Piacintegráció CZ-SK-HU piacösszekapcsolás 36

37 Az európai és a hazai energiaipar előtt számos komoly kihívás áll Elérendő cél Kapcsolódó kihívás Lehetséges megoldás A megújulók részarányának növelése Rendszerszabályozási problémák Demand response megoldások Elöregedő erőműpark, bezáró atomerőművek pótlása Hálózati szűk keresztmetszetek feloldása Magas beruházási igény Magas beruházási igény Csúcsigények csökkentése (peak shaving) Hatékony hálózati eszközmenedzsment Elektromos gépjárművek elterjedése Energiahatékonyság növelése Energiaárak kordában tartása Addicionális beruházási igények (erőmű és hálózat) Magas beruházási igény Növekvő CO2-költségek (középtávon) és primerenergiaárak, korlátozott piaci verseny Intelligens terhelésmenedzsment A beruházás-igényes megoldások mellett a fogyasztói tudatosság növelése Innovatív eszközök alkalmazása a költségek leszorítása és a piaci verseny erősítése céljából Az okos hálózatok kiépítése ezen problémák jelentős részére hatékony megoldást nyújthat 37

38 Villamosenergia-piaci értéklánc Társadalom Nemzetgazdaság FOGYASZTÓ Környezetvédelem Rendszerirányítás SMART GRID rendszerirányítási hatásai Energia felhasználás csökkenés Szabályozási tartalék Csúcs csökken(t)és Háztartási- és kiserőművek szabályozhatósága E-mobility tárolókapacitás és fogyasztás vezérlés kihasználása 38

39 Smart Grid Intelligens hálózat Az újfajta technológiák sajátosságai következtében részletesebb és pontosabb megfigyelés, gyorsabb és rugalmasabb beavatkozás szükséges a hálózatokon. A nemzetközi együttműködés mind szorosabb és kiterjedtebb, miközben a felmerülő kockázatok számossága és mértéke is növekszik. Egyre nagyobb számú, akár jelentősen különböző tulajdonságokkal, képességekkel bíró szereplő között kell megteremteni az összhangot. Ehhez új kommunikációs és informatikai támogatás szükséges. A gyorsan bővülő technikai lehetőségek kihasználásának előfeltétele a képzett, nyitott, érdekelt és támogató ember. Innováció, képzés, attitűd! május

40 Európai tapasztalatok A harmonizáció hiánya komoly problémákat okoz. Ugyanakkor nincsen még egyedül üdvös modell, megoldás. A szorosan, sokszorosan összekapcsolt hálózatok, valamint az egységesülő piacok következtében az eltérő nemzeti gyakorlatok, vagy a kiforratlan megoldások hatásai közvetlenül, azonnal, akár távoli rendszerekben is érvényesülnek. (Pl. loop-flow, negatív ár, kiosztott átviteli kapacitás kényszerű, egyoldalú korlátozása, zavar esetén piacfelfüggesztés egyes helyeken, stb.) Jelentős az ellátásbiztonsági kockázat. Lehetséges igen nagy megújuló részarány megvalósítása a termelésben, de a megszokottól eltérő módon kell menedzselni (pl. Írország szél). A sikeres gyakorlatok megismertetése és átvétele közös érdek. A költségek és hasznok méltányos megosztása talán az egyik legnehezebb feladat május

41 Nemzetközi együttműködés ENTSO-E European Network of Transmission System Operators for Electricity 41 TSO szervezete 34 országból Korábbi: UCTE NORDEL UKTSOA ATSOI BALTSO ETSO (EU+Svájc+Norvégia) szervezetekből alakult 532 millió fogyasztó ellátás 880 GW termelési kapacitás km átviteli hálózat TWh/év villamosenergia fogyasztás 380 TWh/év határkeresztező csere május

42 A TSO-k nemzetközi együttműködésének új kerete: az EURÓPAI BELSŐ ENERGIAPIAC kapcsolati rendszere Tagok Kezdeményezés Kötelező irányelvek, követendő keretrendszerek ( Framework Guideline ) TSO-k Együttműködés, ellenőrzés ENTSO-E PIAC Európai Bizottság Szabály- tervezetek ( Network Code -ok), munkatervek Konzultáció Jóváhagyás, ellenőrzés Előterjesztés, véleményezés ACER Tagok Nemzeti regulátorok május

43 Hálózati Szabályzatok áttekintése május

44 Hálózati szabályzatok május

45 A jelen kihívásai Közös európai jogi keretek kialakítása Network Codes A regionális sajátosságok megfelelő figyelembe vétele, az egységesítés szándéka mellett. A nemzeti részletszabályozások illesztése az új, több lépcsőben hatályosuló európai jogszabályokhoz VET, vhr, rendeletek, ellátási szabályzatok, üzletszabályzatok. (Azonkívül energiatőzsdék, gázpiac, hőpiac, stb.!) A jelentős átalakuláshoz szükséges beruházások érdekében kiszámítható fejlődési pálya és befektetői környezet biztosítása. Eredményes innováció, széles körű szemléletformálás. A közös európai politikai célokat szolgáló, kölcsönösen támogatható megoldások elfogadása és következetes megvalósítása. A jelentős változások közepette is folyamatos, megbízható és megfizethető villamos-energia szolgáltatás fenntartása május

46 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! május