különös tekintettel a kapcsolt termelésre

Átírás

1 Dr. Stróbl Alajos A villamosenergiatermelés változásai különös tekintettel a kapcsolt termelésre XVIII. MKET Konferencia Balatonalmádi, március 27.

2 A főbb változások 2013 és 2014 között (előzetes, tájékoztató, kerekített számok) Hazai bruttó villamosenergia-termelés 30,32 TWh 29,20 TWh - 3,7 % Villamosenergia-behozatal, importszaldó 11,88 TWh 13,39 TWh + 12,7 % Összes villamosenergia-felhasználás 42,20 TWh 42,59 TWh + 0,9 %

3 50 TWh 45 A bruttó villamosenergia-felhasználás bruttó termelés importszaldó

4 A bruttó villamosenergia-fogyasztás = nettó termelés + + importszaldó = nettó fogyasztás + + hálózati veszteség importszaldó 33,1% 40,4 hasadóanyag 36,3% TWh megújulók 7,9% egyéb 0,2% olajtermék 0,2% földgáz 8,8% szén 13,5% év

5 Nagyerőművek kihasználása BT-re Paks 89,31% Mátra 73,63% Újpest Oroszlány Kispest 33,52% 31,76% 37,38% év ISD Power Bakony gőz Gönyű Kelenföld Csepel Dunamenti Bakonyi GT Sajószöged Litér Lőrinci 21,25% 19,44% 18,45% 15,34% 12,22% 1,80% 0,87% 0,25% 0,23% 0,17% kondenzációsak hőt szolgáltatók Nagyerőművek 38,9% Kiserőművek 30,0% Összes erőmű 37,3% Állandó hiányban Tisza II. Erőmű Borsodi Erőmű DKCE Debrecen Dunamenti F gép

6 Kiserőművek kihasználása BT-re Bakonyi Bioenergia (30 MW) Pannongreen (50 MW) Pannon-Hő (35 MW) Észak-Buda KDSZ erőművek Szélerőművek Szabályozási központok Tatabánya 85,30% 83,65% 70,83% 38,80% 29,38% 21,99% 21,10% 20,07% év MIFŰ 7,97%

7 Kapcsolt éves villamosenergia-termelés 9000 GWh 20,0% ,9% ,1% kiserőművek 17,7% részarány a bruttó hazai villamosenergia-termelésből 14,1% nagyerőművek 13,3% 10,7%

8 A kapcsolt villamosenergia-termelés forrásai év bio (nagy) 2,4% bio (kicsi) 10,7% földgáz (kicsi) 50,4% 3135 GWh egyéb (nagy) 3,0% egyéb (kicsi) 0,6% földgáz (nagy) 32,9%

9 A kötelező évi villamosenergia-átvétel 3000 GWh biotermikus átalakítással (szilárd, folyékony, gáznemű biomassza égetése) elsődleges átalakítással (víz-, szél- és napenergiával)

10 A nagy fűtőerőművek éves termelése GWh Kelenföld Újpest Kispest Debrecen

11 300 MW 250 Budapesti Erőmű havi átlagos terhelése BT = 402 MW év Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Év. Kelenföld (178 MW) Kispest (114 MW) Újpest (110 MW)

12 A menetrendtartó erőművek éves termelése GWh Dunamenti Tisza II. Csepel Gönyű

13 Menetrendtartó erőművek havi kihasználása 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% % I. IV. VII. X. I. IV. VII. X. I. IV. VII. X. I. IV. VII. X. I. IV. Dunamenti G3 (408 MW) Gönyű (433 MW) Csepel (410 MW)

14 Szabályozási központok átlagos terhelése 150 MW 120 BT 430 MW év Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Év. VPP Dalkia EONSUM Greenergy Sinergy Alpiq

15 Kiserőműves szabályozási központok A szekunder (csereteljesítmény-) szabályozáshoz év A VPP csoportjában 2014-ben csökkent a villamos teljesítőképesség: (a) az év első 10 hónapjában 138,3 MW volt; (b) az év utolsó két hónapjában 112,2 MW; (c) az év végén 92,6 MW. Idén egyelőre 90,2 MW-tal számolnak. Voltak itt fel nem sorolt tercier tartalékok is: pl. Dalkia-csoportban 44,1 MW. Vannak a tercier szabályozási tartományba bevont termelők is: például a Tatabányai Erőmű 49,7 MW-tal.

16 Kiserőműves szabályozási központok A szekunder (csereteljesítmény) szabályozáshoz év Az MVM egyes kiserőműveivel szintén beszállta a szabályozási energia piacára szabályozási központot alkotva a következőkből: o Észak-Budai Fűtőerőmű (gázturbinák) o MKCE Miskolc (összetett körfolyamat) o MIFŰ Miskolc (gázmotorok) o Törpe erőművek (gázmotorok) 50,0 MW 39,6 MW 19,5 MW 14,7 MW Az táblázat még nem tartalmazhatta a márciusi adatokat, hiszen az előadás március folyamán került sorra. Később ez természetesen pótolható.

17 Néhány kiserőmű tájékoztató adatai, 2014 Találomra kiválasztott 14 névtelen kiserőmű adatsora Feltűnhet, hogy néhány kiserőműben több ezer indítást hajtanak végre a szabályozási központból kapott utasítások alapján. Egy kiserőműves egység naponta közel háromszor indul. A fő feladat a szabályozás, a mellékfeladat a kapcsolt energiatermelés. Ez utóbbi volt azonban a létesítés célja. Forrás: MKET

18 frekvencia, Hz (fordulatszám, min -1 ) f A primer (frekvencia-) szabályozás egy szinkronzóna = egy frekvencia (a névleges 50 Hz) Arányos szabályozás, aktiválási idő <30 s. ISL P N S FIN Az ENTSO-E Kontinentális Európa Regionális Csoportja Előírt primer szabályozási tartalék ±3000 MW. Magyarországra 2015-ben előírt maximum ±28 MW. S = f/ P teljesítmény, MW P MA E IRL GB F ALG B DK NL D L CH TN PL CZ SK A H SLO HR BiH SCG I AL EE RU LV LV LT BI FYROM BY UA M D RO BG GR TR

19 MW Csereteljesítmény (szaldó) A szekunder szabályozás: parancsolt érték (alapjel) tényleges érték (beállított) 500

20 MW Szekunder szabályozás MW A szükséges szekunder szabályozási tartalék maximum ± 270 MW. Az előírt aktiválási idő <5 perc.

21 Erőműparkunk terhelése MW

22 A mintakép továbbra is Dánia Dániában nem csak a városokban, hanem a térben elosztott épületeknél is már nagy szerepet játszik ma a vezetékhez kötött fűtés. Jelenleg a dán épületek több mint 60%-a (!) kapcsolódik valamilyen távfűtő hálózathoz. A hőforrás itt már nem csak kapcsolt termelésű az erőmű földgáz, biogáz, szalma, fa tüzelésével, de megjelentek a nagy termikus naperőművek is. A dán rendszerben nagyon sok már a szélerőmű, és ezek is bekapcsolódnak a villany- és hőellátásba. A fűtőerőművek nem csak a szélkínálat egyenetlenségeit tompíthatják, hanem fordítva is lehet: a felesleges megújulós villannyal besegíthetnek a távfűtésbe. Nem csak nagy hőszivattyúkkal, hanem a távfűtéshez felszerelt villamos forróvíz-kazánokkal is fejlesztenek. Cél az, hogy 2035-ig az összes hőigényt megújuló forrásokkal elégítsék ki. Már 2013 eleje óta tilos (!) az új épületekhez egyedi olaj- vagy gázkazánt építeni. Később a régieknél is tiltani fogják. kapcsolt termelésű fűtőerőmű (gáz, megújuló) villamos fűtés ~ hőtároló hőfogyasztó Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 64. k. 11. sz p

23 Régi energiagazdálkodástól az újabbig A r é g i v i l á g A z ú j v i l á g 400 kv nagyerőművek 400 kv tengeri szélerőművek szárazföldi szélerőművek 110 kv nagyfogyasztók 110 kv napelemek, kapcsolt termelés 20 kv kisipari fogyasztók 20 kv napelemek, kapcsolt termelés 0,4 kv 0,4 kv napelemek háztartások háztartások Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 64. k. 11. sz p. 79.

24