KÖZCÉL, KÖZSZOLGÁLAT. A KAPCSOLT VILLAMOSENERGIA- TERMELÉS JÖVÔJE

Átírás

1 KÖZCÉL, KÖZSZOLGÁLAT. A KAPCSOLT VILLAMOSENERGIA- TERMELÉS JÖVÔJE n A KÖZCÉL ÉS A KÖZSZOLGÁLAT MINDIG VALAMILYEN POLITIKAI (TÁRSADALMI) CÉL ÉRDEKÉBEN A GAZDASÁGBA VALÓ BEAVATKOZÁST JELENT, AMELYNEK SORÁN A GAZDASÁGI FOLYAMATOK KORLÁ- TOZÁSRA KERÜLNEK. A TÁVFÛTÉS ÉS A KAPCSOLT VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS EZZEL SZEMBEN OLYAN MÛSZAKI TECHNOLÓGIA, MELYNEK SEGÍTSÉGÉVEL GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET LEHET FOLYTATNI. DR. STRÓBL ALAJOS " Mivel a távfûtéssel és a kapcsolt villamosenergia-termeléssel bizonyos társadalmi (környezetvédelmi) célokat is el lehet érni, ezért a közcélt, a közszolgáltatást a politika szereti a távfûtéssel és a kapcsolt villamosenergia-termeléssel összekapcsolni. Ennek eredményeként a távfûtés és a kapcsolt villamosenergia-termelés elszakad a normál gazdasági folyamatoktól, és az ezen technológiákban rejlô elônyök csak részben tudnak érvényesülni a politika által létrehozott torz gazdasági környezetben. A társadalmilag leghasznosabb megoldás az lenne, ha a távfûtés és a kapcsolt villamosenergia-termelés normál gazdasági körülmények között tudna fejlôdni, és társadalmi hasznosságuk piaci eszközökkel (pl. zöld bizonyítvány) lenne figyelembe véve. A köz szolgálata azt kívánta, hogy sok, egyforma, olcsó lakás épüljön, ha már a dolgozók kapnak elég fizetést a szabad választáshoz. Épültek tehát szocialista városok, városszéli lakótelepek a köz akaratából, házgyári technológiával és természetesen távfûtéssel. Érdemes összehasonlítani (1. ábra) egykori táborunk országait ebben a tekintetben. Bizony, vannak nálunk rosszabb helyzetben lévôk, kevésbé büszke múlttal. Még szerencse, hogy nálunk a lakásoknak csak egyhatoda távfûtött. Itt a távfûtés a rossz, ha a fûtési mód kivitele és maga a távfûtött lakás igénytelensége. Egykori táborunkban a távfûtött lakások átlagos részaránya eléri a 6%-ot. Az elemekbôl gyorsan összehozott, igénytelen lakásokban is volt mód más fûtési módra, mint a távfûtésre. Ez látszólag olcsó volt, hiszen potom áron lehetett orosz forróvíz-kazánokhoz jutni. Nálunk azért hamar felismerték a szakemberek, hogy jó így a távfûtés, és a lehetôségeket kihasználva kezdett terjedni a távfûtés forrásoldalán a kapcsolt termelés. A kapcsolt termelés volt új Oroszország dolog az iparban, hiszen szinte minden régi ipari erômû így mûködött, ma is így mûködik. Ez látszólag távol áll a közszolgálattól. A nagyobb nehézségek a távhôszolgáltatásban, gyakorlatilag a távfûtésben (ide értve a használati melegvíz-ellátást is) jelentkeztek. Hamar kitalálták, hogy a távfûtés olcsóvá tehetô, ha a forrásoldalon kapcsolt a termelés, hiszen van egy másik, értékes termék, a villamos energia. Ezzel kapcsolódott össze aztán a távfûtés és a kapcsolt villamosenergia-termelés. Nem azt keresték a távhôsök, hogy miként csökkentsék veszteségeiket, a fogyasztást miként lehet ésszerûsíteni (pl. szabályozással, méréssel), ha TÁVFÛTÉS Litvánia Lettország Észtország Lengyelország Fehéroroszország Szlovákia Csehország Bulgária Magyarország % 1. ÁBRA A TÁVFÛTÉSES LAKÁSOK RÉSZARÁNYA [1] 34 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 3/3

2 Bevezetett energia %-ban azonnal jelentkeznek. Általában kell tehát a hôellátásra gondolni, amely feltétlenül közszolgálat a jövôben. A szolgáltatás helyett inkább értékesítést kellene mondani. A távfûtés is üzlet persze, sokak szerint a jövô nagy üzlete, a városok megmentôje, a környezetvédôk öröme, de csak nagy villamosenergia-hányaddal rendelkezô kapcsolt energiatermeléssel megvalósítva. legjobb termelés szállítás legrosszabb felhasználás összesen A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS 2. ÁBRA A TÁVHÔVESZTESÉGEK KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN [1] % RUS kapcsolt az erômûvet okolták, hogy adja elég olcsón a hôt. Pedig a távhônek térségünkben a hagyományos veszteségei is nagyok (2. ábra), és a fogyasztó kényelmét is csak drágán lehetne elérni. A politikai fordulat óta kicsit változott a helyzet. Már a múlt század végén a távhôellátásban a kapcsolt termelés részaránya jelentôsen megnôtt. Itt állunk olyan rosszul (3. ábra). Ma a legnagyobb gondot szerintem inkább az jelenti, hogy használjuk ki eléggé adottságainkat a kapcsolt termeléssel. Nem az a cél, hogy még nagyobb legyen a távhôben a kapcsoltan termelt hô, ha PL RO HU CZ SK közvetlen 3. ÁBRA A KAPCSOLT TERMELÉS RÉSZARÁNYA A TÁVHÔKÍNÁLATBAN (1999-BEN) az, hogy ehhez a hôhöz minél több kapcsoltan termelt villamos energia tartozzék. Itt jutottam a bevezetés végére. Nem a távfûtés már a kapcsolt energiatermelés fô ösztönzôje, a régi közszolgálat, ha a villamosenergia-termelés, amely új közszolgálat, sôt, ma már privát üzlet, hiszen a villamos energia is áru lett. Hô kell a kapcsolt termeléshez, de ez feltétlenül távhô, lehet közeli hô (tömbfûtés), saját hô, fûtés (központi fûtés) vagy hûtés is. Az iparban éppen olyan népszerû a kapcsolt termelés, mint régen, talán még inkább, hiszen itt a gazdasági elônyök 4 96 A kapcsolt energiatermelés fogalmával már sokan foglalkoztak pl. [2], sôt, az országgyûlés meghatározást is elfogadott a villamosenergia-törvény megalkotásával. Sok szakember ezt bírálja én is a 65% hatásfok megadása miatt, de megnyugtató, hogy a törvényt szakemberek, ha jó szándékú politikusok alkották, mint általában a szakterületek szabályainak többségét. Fogadjuk tehát el a hatásfokot, mint határértéket. Amennyiben két termék van és a hatásfok eléri a 65%-ot, akkor ez kapcsolt termelés. A politikusnak igaza van. De van kapcsolt termelés Pakson, Oroszlányban, Csepelen és sok kondenzációs hôerômûben 1 is, mint azt mindenki tudja, aki energiát tanító középiskolát vagy egyetemet végzett. Ekkor is ki lehet számolni a termelt hôhöz tartozó kapcsoltan termelt villamos energiát, mint azt több évtizede teszik iparágunkban. Európában is javasoltak erre egy szabályt, amit persze elfogadunk, sôt szeretünk. Az ismert szigma (s) segítségével mindig kiszámítható a hatásfoktól függetlenül is a kapcsoltan termelt villany. A szakembernek is igaza van. Nincs más teendôm tehát, mint a 2. évre vonatkozó statisztikai adatokból meghatározzam, hogy tavaly mennyi volt a kapcsolt villamosenergia-termelés hazánkban (1. táblázat). Megnézem a hatásfokot, és ha ez kisebb 65%-nál, akkor felveszem az európai ajánlat szerinti szigmát. Ilyen egyszerû ez a dolog, és örvendetesen nagy szám (5,6 TWh/a) adódik, a részarány (kb. 1 A Dunamenti Erômû F részében, a 215 MW-os egységeknél, csak ezt jegyzi a statisztika évtizedek óta. A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 3/3 35

3 1. TÁBLÁZAT. KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS MAGYARORSZÁGON 2-BEN Hôkiadás Hatás- Szigma Szigma Kapcsolt Összes Részarány fok, felvett számolt termelés termelés TJ/a % GWh GWh % 1 Paks 63 34,3,45, ,54 2 Dunamenti G ,7, , 3 Dunamenti G ,7,45, ,37 4 Mátra ,5,3, ,44 5 Oroszlány ,9,45, ,37 6 Tiszapalkonya ,7,3, , 7 Pécs ,2,45, ,81 8 Borsod ,,3, ,44 9 Ajka ,9,3, ,38 Bánhida 48 31,1,45, ,8 11 Csepel ,3,95, ,92 12 Kelenföld ,, , 13 Újpest ,1,51 2 2, 14 Debrecen DKCE 99 67,4 2, , 15 EMA Power ,, , Nagyerômûvek 27 63, ,94 16 Tatabánya ,7, , 17 Dorog ,8, , 18 Kôbánya ,2, , 19 Kispest ,5,19 6 6, Debrecen, gôz ,4, , 21 Nyíregyháza ,1, , 22 Komló ,3, , 23 Gyôr ,6, , 24 Sopron ,7, , 25 Székesfehérvár ,8,4 9 9, 26 HUHA ,9,45, ,7 27 ICN Tiszavasvári 33 79,5,7 6 6, 28 Neusidler, Szolnok ,9, , 29 TVK ,2, 3 Nitrokémia, Fûzfô ,1, , 31 Egyesült Vegyimûvek ,8, , 32 Hungarna ,2, , 33 Dunapack ,1,16 3 3, 34 BorsodChem ,2, , 35 Alfen Kft 61 71,8, Jelentôs kiserômûvek , ,3 36 Gôzturbinásak ,8, , 37 Cukorgyárak ,5, , 38 Gázmotorok ,6, , Nem jelentôs kicsik 2 315, , Hôkiadó erômûvek , ,18 Részarány a hazai erômûvek termelésébôl ,56 Részarány az országos bruttó felhasználásból ,86 36 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 3/3

4 16%) is nagyon jó például hencegésként az EU-ba tartva, ahol ettôl a legtöbb helyen elmaradtak. Végre valamiben jól állunk. [2] Felvéve a várható erômû-létesítési folyamatokat, könnyen kiszámítható az is, hogy az évtizedünk végére 8 TWh/a lehet a kapcsolt termelés, egy évtized múlva pedig akár TWh/a (kb. %) is. Hol van ettôl a megújulós termelés mai,5%-os vagy jövôbeni 3-4%-os aránya? Pedig eddig még beszéltem a támogatásokról. TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS Nem nagyon szeretem a támogatás szót, mert valahogy a rászorultságra utal. Kell a támogatás is, persze, hogy kell, de az ösztönzés szebben hangzik. Ez jó dolog, hasznos, gazdaságos, környezetkímélô és ésszerû energiaátalakítás adott feltételek mellett. Rossz hazai távhôrendszereink fenntartására alkalmas a kapcsolt termelés, tehát támogatni lehet, biztos, hogy kell. Jobb arra ösztönözni mindenkit, hogy a szükséges hôigényét lehetôleg kapcsolt termeléssel elégítse ki. Ez a cél. Hôigényeink vannak és lesznek (kell a meleg és kell a hideg), kielégítésükhöz egyre újabb és jobb mûszaki megoldások jelennek meg a piacon. Egyre kisebb hôigényeket is el lehet látni kapcsolt termeléssel, hiszen vannak motorok, tüzelôanyagelemek, mikro-gázturbinák, napelemes megoldások. Nem biztos, hogy most gazdaságosak, de hamar azok lehetnek. Ami gazdaságos, azt persze felesleges támogatni vagy ösztönözni valakinek. Ami gazdaságos, az azonban lehet még hasznos. Társadalmi szempontból, a globális felmelegedés elleni küzdelemben, a jó levegô megmentéséért, ásványi kincseink megôrzéséért, a kövült (fosszilis) energiakészletünk késôbbi jobb hasznosításért. Ilyenkor közakarat, országgyûlési határozat alapján társadalmi ösztönzés adható, közpénzbôl vagy közösen vállalt adóból (ez az utóbbi szebben hangzik). A gazdaságpolitikai célfüggvény (pl. a gazdaságpolitika célja a társadalmi összbevétel reálértékének maximálása) ad az állam kezébe eszközt, mert a kapcsolt termelés környezetvédelmi elônyeit egyelôre tudják a közgazdászaink ösztönzésre alkalmas gazdasági adathalmazzal alátámasztani. Marad tehát a lobbik által hangsúlyozott, de soha jól ki számolt társadalmi hasznosság fogalma, amivel már sokan jártak ki parlamentekben szabályalkotásokat. A témában még el fogadott EU-irányelv foglalkozik a kapcsolt energiatermelés támogatásával (pl. összhangban kell lennie a környezetvédelem állami támogatásával), és ezt akkor tartják indokoltnak, ha ez környezetvédelmileg hasznos. Fon- B ERÔ- MÛ E Q h=(e+q)/b BT>,1 MW? Nem kötelezô megújulók különlegesek kapcsoltak kapcsoltak földhô nap szél víz bio- hulladék BT>5 MW? KÁP Nem, vagy 2. kategória egyedi gáz nyomásejtô h<65 MW?? 1. kategória Földgáz? távhôcélú? BT>5 MW? BT>6 MW? szénkényszer települési hô szûk hálózat Nagykereskedelmi ár 13,5/,85 Ft/kWh 12,45/19,85 Ft/kWh 8,67/17,36 Ft/kWh Közüzemi szolgáltató Elosztó KÁP hálózati csatlakozás rendszerirányító ÁLLAM Átviteli 4. ÁBRA AZ 56/2. (XII. 29.) GKM-RENDELET KAPCSOLT TERMELÉSRE VONATKOZÓ RÉSZE KÁP Közüzemi nagykereskedô A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 3/3 37

5 tos az a kiemelés, hogy csak hasznos hôigények ellátására szolgáló kapcsolt termelés támogatható. Nem az a fontos tehát, hogy minél több hôt termeljünk (lásd a bevezetôt a távfûtéssel), ha az, hogy a feltétlenül szükséges hôigényünket a lehetô legnagyobb villamosenergiatermeléssel együtt elégítsük ki. A támogatás módjáról Brüsszelben természetesen határoznak. Hazánkban régen kidolgoztak egy rendszert, amely valóban támogatás ( ösztönzés), de mint látni fogjuk tûnik tökéletesnek. AZ 56-OS Ez villamos, is forradalmi jelkép, ha egy rendelet egyszerûsített száma 2, amely a kötelezô átvételre vonatkozik, és újabban nagy hírnévre tett szert. Itt ugyanis csak a kapcsolt termelésre és a megújuló forrásokból termelt villamos energiára gondoltak, ha nyomásejtô és egyedi gázerômûves felhasználásra, továbbá különféle kényszerekre (szénkényszer, hálózati kényszer, települések hôellátási kényszere). E miniszteri rendelet nagyon sok érdekességeket tartalmaz, amely egyrészt a köz szolgálata, másrészt a támogatási forma bukatói miatt érdemes kiemelésre. Egyszerûsített ábrával (4. ábra) csak a kapcsolt termelést célszerû követni, ez is sokat elárul. Itt az idei módosításokat is tekintetbe vettem. A gyakori módosításokból is kitûnik, hogy az 56-os rendelet (sem) tökéletes még. Ezért kell hozzászólni. Több gondolat vethetô fel ezzel az ötvenhatos rendelettel, ha csak bírálni, ha javítani is akar valaki. Természetesen itt csak a kapcsolt termeléshez szólok hozzá, bár a másik három csoportban is lenne bôven helyesbítési lehetôség. Az ábrát nézve a következôkre hívom fel a figyelmet (fentrôl lefelé haladva). 1. A kötelezô átvételbôl (a törvénybôl is) azonnal kihagyják a kw-nál 2 56/2. (XII. 29.) GKM-rendelet az átvételi kötelezettség alá esô villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról (öt fejezetben hat paragrafus öt melléklettel). Módosították a 24/3. (IV. 24.) és a 46/3. (VII. 24.) GKM-rendeletekkel. kisebb egységeket, pedig a decentralizált energiaellátásban sok ilyen erômû épülhet kapcsolt termeléssel a jövôben úgy, hogy maga a fogyasztó ennél kisebb igényt támaszt, tehát a többletet el akarja adni a helyi hálózatba. 2. Az elsô megkülönböztetés (diszkrimináció), hogy távhô célú-e a távhô (a hô kiadása). Nem európai gondolat ez, és emlékeztet a távfûtés említett támogatására. Úgy tûnik, a lakossági távfûtést másként kell támogatni, mint az ipari hôszolgáltatást vagy a saját hôtermelést. Ez hiba lenne, hiszen elsôsorban az értékteremtést (munkahelyteremtést) kellene ösztönözni, hogy a nagyobb érték nagyobb fizetést tegyen lehetôvé. 3. A távhôcélú távhônél 5 MW felett nincs kötelezô átvétel, nincs támogatás. A 6 5 MW közöttieknél van kötelezô átvétel, de csak átlagos nagykereskedelmi áron. A 6 MW alatti, távhôcélú hôt termelô kiserômûre ad a rendelet árat, bár kötelezô a villamos energiát átvenni. 4. Az igazi támogatás természetesen a távhôcélú távhôre vonatkozik. A távfûtésre. A nagyokat gyakorlatilag ekkor sem támogatják, hiszen azok termelését vagy kötelezô átvenni (h < 65%), vagy csak nagykereskedelmi áron. Erôsen vitatható persze a 65% hatásfok, de most ez a lényeg. 5. Lényegében tehát az 5 MW-nál kisebb ( kw-nál nagyobb) villamos teljesítôképességû kapcsolt termeléseket támogatják. Nem csak kötelezô átvétellel, ha megfelelô felárral is. KÁP-ot 3 fizetnek. Elôbb a beszállítónak az átvevô (MVM vagy Ász), majd nekik a MAVIR. Nem túl jó ösztönzés. 6. Az elôzô pontban megmaradó erômûvek kapcsolt termeléséért attól függôen fizetnek többet a nagykereskedelmi árnál, hogy a földgázt miként osztályozták. A földgáz-árkategóriák sem nagyon illenek egy nyitott földgázpiachoz, de a megkülönböztetéseket már megszoktuk (errôl most érdemes bôvebb vitát nyitni). 3 KÁP = a villamos energia kötelezô átvételéhez kapcsolódó, kompenzációs célú pénzeszköz. 7. Az átvételi árak a csúcs- vagy völgyidôszaktól függôen nagyobbak az elôbbi csoportban, mint a közüzemi nagykereskedelmi szintén hatósági ár. Érdekes, hogy völgyidôben a támogatás nagyobb, mint csúcsidôben (5. ábra). Völgyidôszakban (éjszaka, kora délután, minden hétvégén és ünnepnapon) a támogatási többlet 44-5%-kot ér el, csúcsidôben csak 14-%-ot. Nem érthetô ez a megkülönböztetés. Ha már valakinek volt ilyen ötlete, akkor azt fordítva kellett volna használni. Nem jó, ha arra ösztönzik a kapcsolt termelôt, hogy a völgyidôben igyekezzen inkább. 8. A hatósági árak persze képletek szerint mozognak a földgáz ára és a fogyasztói árindex (infláció) függvényében. Amíg vannak egyáltalán hatósági árak, mondjuk még három-négy évig. 9. Végül mindent a fogyasztó fizet az állami rendszerirányítón keresztül a rendszerhasználati díjakba beépített költségelem alapján. A fogyasztók által megfizetett díjból befolyt összegbôl elkülönítenek egy összeget (mondjuk 6 Mrd Ft-ot), majd ezt fordítják KÁP-ra. Hideg tél esetén persze elôfordulhat, hogy már három hónap alatt elfogy az összeg kétharmada, de ez majd pótolható. Nem érdemes mélyebben foglalkozni az ötvenhatossal, mert ez az ösztönzési forma fog sokáig megmaradni. Nem csak az EU-csatlakozás és az esélyegyenlôség miatt, ha azért is, mert ez a támogatási forma rossz irányban ösztönözhet. Például a sok kötelezô átvétel (évente kb. 4-5 TWh) miatt a közüzemben kedvezôtlen jelenségek adódhatnak. Gondoljunk csak a legolcsóbban termelô erômûvünkre, a Paksi Atomerômûre. A sok kötelezô átvétel miatt éjszakánként ezt az erômûvet vissza kell terhelni. Az erômû a közüzemi mérlegkörhöz tartozik, de ha a közüzem sok más erômûtôl vesz át villamos energiát, akkor marad más, mint visszaterhelni az atomerômûvet. Ez év márciusában például 28 napon át (a 31-bôl) fordult elô ilyen üzemállapot, és a termelés ezért 7,3 GWh-val csökkent. Nem kellett a,8 Ft/kWh-s villany, de a 38 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 3/3

6 Átvételi ár, Ft/kWh Piaci ár, EUR/MWh Óra 6. ÁBRA PIACI ÁRAK ÉS A KAPCSOLT VILLANY ÁTVÉTELI ÁRA NAPI VÁLTOZÁS Ft/kWh-val drágább. Ez egy hónapban több mint millió forint ráfizetést okozott a közüzemben. Az áprilisi sajnálatos események miatt aztán csökkent a visszaterhelés mértéke, de szûnt meg. Talán biztonsági okokból mégis meg kellene szüntetni, hiszen ezt a szovjet tervezésû atomerômûvet menetrendtartásra méretezték, így a gyakori visszaterhelés elônyös. JAVASOLT ÖSZTÖNZÉS Csúcsidô Téli hétköznap, óra/nap 5. ÁBRA ÁTLAGOS ÁTVÉTELI ÁRAK 3-BAN (TÉLI MUNKANAPON) A KAPCSOLT TERMELÉSRE A (KÖZÜZEMI) NAGYKERESKEDELMI ÁR MELLETT. A kötelezô átvétel önmagában jó ösztönzés, hiszen az átvételi ár olcsóbb is lehet a költségeknél. A közüzemi nagykereskedelmi árakhoz képesti többlet sem jó ösztönzô, hiszen maga a nagykereskedelmi ár sem az ( ösztönöz például jelentôs csúcsgazdálkodásra, ha nincs teljesítménydíj a tarifában), eléggé tagolt, és hamarosan meg is szûnhet, mint a közüzemi termelôi ár rendszere. Olyan ösztönzôt kell keresni, amely elismeri a kapcsolt energiatermelés társadalmi hasznosságát, ugyanakkor a hô- és villamosenergia-rendszer mûködése tekintetében is elônyös. Kössük a kapcsoltan termelt villamos energia átvételi árát a piaci árhoz! Ma még nálunk ilyen nincs, de a közelben Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban, Németországban már van, így remélhetô, hogy nálunk is lesz egy-két éven belül. A szervezett piac (áramtôzsde) azonnali kereskedési árai egy napon belül is erôsen változnak a kereslet és kínálat függvényében. A következô napon pedig errôl mindenki tudomást szerezhet a számítógépén. E piaci ár többszöröse lehet a kapcsolt energiatermelés átvételi ára például 5 vagy %-kal nagyobb a piaci árnál (6. ábra). Mivel a piaci ár is menetrendkövetô, a kapcsolt villany átvételi ára is az. Nem kell semmit kötelezôvé tenni, a többszörös elegendô ösztönzô az átvételre, ha a többszöröst valóban kifizetik a fogyasztók. Egy ilyen ösztönzési ár a piachoz képest jelentene támogatást úgy, hogy közben a kapcsolt termelôk is bizonyos kockázatot vállalnak, hiszen láthatnak a jövôbe. Azt azonban tudják, hogy mindig jobbak lesznek áraik a pillanatnyi piaci árnál. Csak elôre tudnak jól számolni mint általában a piacon, ahol ôk természetesen vesznek részt a versenyben. A tapasztalatok alapján azonban hamar kiderülhet, hogy a következô napos elszámolás milyen többletet jelent a fogyasztóknak. Havi, negyedéves, féléves vagy éves elszámolások alapján, aztán minden fogyasztó megtudhatja, hogy a kapcsolt energiatermelés ösztönzése nekik milyen illetéket jelent többlet kiadást. Nem a költségvetés fizet parlamenti viták alapján, ha a fogyasztók felhasználásuk alapján százalékos felárral. Mint például a megújuló energiaforrások támogatásánál. Természetesen egyéb ösztönzéseket hitelnyújtás a befektetéshez, adómérséklés is megszavazhat egy parlament, de ez a legjobb módszer. Az ország kiadásait csak az adók fedezhetik, amelyet pedig jó állandóan emelni, ha ösztönözni kívánjuk a vállalkozókat értéknövelô, munkahelyteremtô beruházásokra. Ne az adóbevétel felosztásakor vitatkozzanak a kapcsolt energiatermelésrôl, ha a villamos fogyasztókra vonatkozó illetéket hagyják kiszámítani, így aztán a fogyasztó is érdekeltté tehetô a vásárlásainak képességeihez való illesztésében. IRODALOM [1] Brendow, K.: Restrukturierung der Fernwärmeindustrie in Mittel- und Osteuropa. = Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 53. k. 8. sz. 3. p [2] Büki Gergely, Szederkényi Sándor: EUdirektíva a kapcsolt energiatermelésrôl. = Magyar Energetika,. k. 5. sz. 2. okt. p A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 3/3 39