Dr. Bereczki Edit A munkahelyi üzembejárás célja, jelentősége, tartalma Foglalkozás-egészségügyi Fórum A munkaegészségügy aktuális kérdései Budapest, 2010. szeptember 22. SE ÁOK - OMFI - OMMF
18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet egyes miniszteri rendeleteknek az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet módosult: A szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálatát a szerződésben - a helyi körülmények figyelembevételével - meghatározott gyakorisággal, vagy változás bekövetkezésekor soron kívül [R. 4. (1) c)] A foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkáltató között létrejött szerződést 2007. VIII. 13-ig ar.4. (1)bekezdésénekc)pontjában foglaltaknak megfelelően módosítani kellett.
A munkahelyi üzemhigiénés vizsgálatok helye és szerepe a munkaegészségügyben és a foglalkozás-egészségügyi gyakorlatban Üzemegészségügy munkaegészségügy Munkatükröktől a kockázatértékelésig A munkahelyi egészség védelme: munkáltatói és szolgáltatói feladatok A munkahelyi megterhelés - hatások és kóroki tényezők - vizsgálata: munkahigiénés vizsgálatok A munkahelyi (üzemi bejárás) gyakorlata (példák) Az üzemhigiénés vizsgálatok stratégiája
Az üzemegészségügy átalakulása Üzemegészségügy (1951): állami (TB), a nagy- és a középüzemek üzemi járóbeteg gyógyító - megelőző ellátása munkavédelmi bejárás - üzemi szemle (szakmai, szervezeti, szervezési, financiális változások) Foglalkozás-egészségügy (1995-): privatizált, a szervezett munkavégzés során valamennyi munkavállalóra kiterjedően kötelező, a munkáltató által finanszírozott megelőző szolgáltatás, a munkaegészségügy egyik szakterülete munkahigiénés felmérések Egységes munkavédelem-integrált munkaegészségügy (2007): üzemhigiénés vizsgálatok
Munkatükröktől a kockázatértékelésig 1. 1957. EüM OMI iparági munkatükrök (elmélet és gyakorlat) 1989. OMÜI 11. számú Módszertani közleménye Foglalkozáshigiénés vizsgálatok módszertani kérdései 1. Előkészítés, tervezés 2. Mérési igények és mérési program 3. Mérések elvégzése - feldolgozása kiértékelése 4. Adatok dokumentálása Foglalkozáshigiénés adatlap - Általános foglalkoztatási adatok (munkáltató, létszám, munkaidő, műszakrend jellemzői) - A munkavégzés jellege, módja (fizikai és szellemi munka módja, az igénybevétel jellege) - Munkakörnyezet (munkaklíma jellemzői paraméterei, környezeti jellemzők) - Expozíciók a munkatevékenységgel összefüggésben (vegyi, por, zaj, vibráció, fertőzés) - A látás igénybevétele (munkahelyi világítás jellemzői) - A megelőzésre vonatkozó adatok (egyéni -, műszaki-, orvosi védelem)
Munkatükröktől a kockázatértékelésig 2. Szabályozás: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről ILO (155. és) 161. számú Egyezménye 89/391/EGK keretirányelv és az egyedi irányelvek Magyarország EU tagsága (2004. 05. 01.) Oktatás, képzés, módszertan: Munkaegészségtan (Szerk.: prof. Dr. Ungváry Gy.) Foglalkozás-orvostani gyakorlati jegyzet - Alapvető feladatok a munkahigiénében - Üzemhigiénés vizsgálatok stratégiája (Dr. Groszmann M.)
a munkahigiéné a munkakörnyezeti egészségi veszélyek, kockázatok - előrelátásának, - felismerésének, - értékelésének/becslésének és - kezelésének tudománya, amelynek célja a munkások egészségének megóvása Munkahigiénikusok Nemzetközi Szövetsége (IOHA ---
Munkaegészségügy az egészségügyi törvény szerint A munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során a) a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése (a továbbiakban: munkahigiéne) valamint b) a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügy) révén a munkát végző személy egészségének a megóvása. Eüt. 53..
A munkahigiéné feladata*, hogy a) kidolgozza az egészséget nem károsító munkahelyi higiénés határértékeket; b) kidolgozza, alkalmazza a munkakörnyezeti kóroki tényezők kimutatásának módszereit, a munkakörnyezeti monitorozás rendszerét; c) a technológia fejlesztési, illetőleg a munkahely tervezési szakaszában megállapítsa a várható egészségkárosító kockázatokat; d) a munkakörnyezet, a technológia, a tevékenységhez alkalmazott anyagok, készítmények ismeretében meghatározza az egészségkárosító kockázatokat, azokat minőségileg és mennyiségileg jellemezze; e) a kockázatot a mért értékeknek, adatoknak a határértékekkel, szabványokkal való összevetését követően határozza meg; f) kidolgozza a megelőzés stratégiáját; g) szolgálatai útján hatósági felügyeletet lásson el a munkahigiéne céljának megvalósítása érdekében. Eüt. 54.
A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy a) a munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket; b) kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat; c) meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összmegterhelést; d) a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit; e) a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát; f) a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre; g) fokozott figyelmet fordítson a a fiatalkorúak, a nők, a terhes nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során; h) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen. Eüt. 55.
Munkaegészségügy a munkavédelmi törvény szerint Munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magába. [Mvt. 1. (2)] A munkáltató a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatait munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. [Mvt. 8. ] A munkáltató valamennyi munkavállalójára kiterjedően munkaegészségügyi feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi szolgálatot köteles biztosítani. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában és az egészségkárosodások megelőzésében. [Mvt. 58. (1) - (2)]
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat olyan, elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése; másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően; negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban; [27/1995. (VII. 25.) NM r. 7. 1.] Alapvetően orvos-szakmai jellegű, a megelőzéssel, az egészség védelmével kapcsolatos egészségügyi tevékenység (alkalmassági vizsgálatok, foglalkozási betegségek felderítése és kivizsgálása, egészségügyi tájékoztatás, tanácsadás és felvilágosítás, védőoltások beadása, orvosi elsősegély nyújtása, stb.) A munkáltatók feladatainak főként a kockázatbecslés és kockázatkezelés, a munkahelyi munkahigiénés vizsgálatok megvalósítását célozzák*, a munkával (munkafeltételek, munkakörülmények, munkakörnyezet) kapcsolatos hatások vizsgálatára, a védelmi követelmények batratására és a hatékonyság ellenőrzésére irányulnak.
A munkáltató munkahelyi egészségvédelmi feladatai A munkáltató át nem hárítható felelőssége és feladata: szervezett munkavégzés esetén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítása és fenntartása, a munkavállalók és (munka) környezetük közötti kölcsönhatás átfogó és együttes kezelése (hatások és kóroki tényezők okozta megterhelés), egészségük és testi épségük védelme (megőrzése és fejlesztése). A munkáltató munkaegészségügyi feladatainak végrehajtására: köteles foglalkozás-egészségügyi (alap) szolgáltatást biztosítani [FESZ], a munkavégzés hatásaitól, és a munkahelyi egészségkárosító kockázatoktól függően munkahigiénés (munkakörnyezeti műszeres és BEM) vizsgálatokat végezni/végeztetni, munkaegészségügyi szakképesítésű szakembereket igénybe venni, és az elsősegélynyújtás (tárgyi, szervezési, személyi) feltételeit biztosítani.
A FESZ munkahelyi egészségvédelmi feladatai A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében Mvt. 58. (2) A szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálatát a szerződésben a helyi körülmények figyelembe vételével meghatározott gyakorisággal vagy változás bekövetkezésekor soron kívül 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 4. (1) c) A szolgálat közreműködik a munkahelyi veszélyforrások feltárásában 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 4. (2) aa)
Munkahigiénés vizsgálatok* a munkakörnyezetben jelen lévő kóroki (fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai, pszicho-szociális) tényezők feltárására, szintjének, továbbá a végzett munkából és a munkakörnyezet hatásaiból adódó megterhelés mennyiségi meghatározására alkalmas eljárások, valamint olyan vizsgálatok, amelyek eredményeként javaslat tehető a munkából és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok kezelésére, csökkentésére. Mvt. 87. 5/A. = 27/1995. (VII. 25.) NM r. 7. 7.
A munkahelyi megterhelés - igénybevétel Forrás: Munkaegészségtan Szerk.: Ungváry + Fizikaitársadalmi - lakóhelyi környezet A 24 órás, illetőleg a munkahelyi megterhelés és igénybevétel értelmezése
Munkavégzés - munkakörülmények - munkakörnyezet - külszíni - beltéri - mélyben - magasban - beszállással - hidegben-melegben - balesetveszélyes - csúszós, vizes, párás, nedves, nyirkos, stb. helyen végzett munka - fizikai - kémiai (porok is) - biológiai (fertőzés) - ergonómiai - pszicho-szociális kóroki tényezők munkakörülmények hatásai munkakörnyezet kóroki tényezői fizikai (mechanikai) élettani (fiziológiai) munkavégzésből eredő hatások idegi (mentális) érzelmi (pszichés)
Munkahelyi munkahigiénés vizsgálatok A munkáltatóknak a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében gondoskodni kell a megengedett értékkel szabályozott, munkahelyi kóroki tényezőkkel kapcsolatos munkahigiénés vizsgálatok elvégzéséről. Mvt. 42. f) - 89/1995. (VII. 14.) Korm. r. 2. (8), 1. mell. 1.2. A munkavédelmi hatóság (felügyelője) a munkavállalók egészségének és testi épségének megóvása, továbbá munkabaleset megelőzése céljából jogosult munkahigiénés vizsgálatok elvégeztetését elrendelni. Mvt. 84. (1) o)
A munkahigiénés vizsgálatok iránya, fajtái Munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok: a) munkahelyi kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aerosolok, porok okozta légszennyeződés mennyiségi és minőségi vizsgálata; b) munkahelyi fizikai kóroki tényezők közül a zajszint, az infra- és ultrahang szintek, az (egész test) rezgésterhelés, a kéz-kar rezgésterhelés, a megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek, az elektromágneses tér jellemzői, a magas légköri nyomáson végzett munka, az ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek meghatározása; c) zárt, telepített munkahelyeken a klímatényező meghatározása; d) fizikai megterhelés-igénybevétel vizsgálata. 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. melléklet 1.2. pontja Biológiai expozíciós mutatók vizsgálata a külön jogszabályban meghatározott expozíciós mutatók alapján 25/2000. (IX. 30.) EüM - SzCsM együttes rendelet 2. számú melléklet
A munkahelyi bejárás gyakorlata (példák) 1. 1. Szolgáltató: országos, >20 E munkavállaló FESZ ellátása, főállású munkahigiénikussal! Munkahelyen végzett munkahigiénés felmérés Jellemzői: - a Szolgáltató és a Munkáltató közösen végzi; - a jogszabályi előírásokat (a Mvt-nek a munkavégzés tárgyi feltételeire vonatkozó szakaszait, a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM e. rendelet előírásait) csak٧ kis részben veszik figyelembe; - a módszertani útmutatást (Foglalkozáshigiénés vizsgálatok módszertana, Foglalkozás-orvostan gyakorlati jegyzet -1999.) nem alkalmazzák; - a kérdések többsége nyitott nem összesíthető, nem követhető - számos kérdés nem a munkahigiéne tárgykörébe tartozik; - a munkavégzés hatásaira, a munkakörülményekre, a munkakörnyezeti kórokokra, a megterhelésre, a megelőzésre kevés, vagy nincs adat, nem informatív. : A munkahigiénés felmérése szakmailag kifogásolt, nem teljes körű, korszerűtlen, nem szolgálja célirányosan a veszélyek, a veszélyforrások azonosítását és a megelőzést. ٧٧٧
A munkahelyi bejárás gyakorlata (példák) 2. 2. Szolgáltató: országos, >12 E fő munkavállaló FESZ ellátása, közegészségügyi felügyelővel Egészségpénztár Munkahigiénés felmérő adatlapja Jellemzői: - az Egészségpénztár által működtetett Szolgáltató orvosa végzi a felmérést - az adatlap részben figyelembe veszi a szabályozási előírásokat, a módszertani útmutatóban foglaltakat - a munkavégzés jellemzőit és a hatásokat csak részben, a kóroki tényezőket az expozíciós adatlappal egyező módon rögzítik (-klíma, -fizikai munka, -BEM) - a válaszok részben értékelést is adnak (igen-nem, megfelelő-nem megfelelő, mérték, mennyiség, fő, stb.) - mérések, vizsgálatok elrendelését javasolják - munkavállalók véleményét is kikérik - összesíthető, összehasonlítható, követhető : a munkahigiénés felmérés a szolgáltató orvosa aktív részvételét igényli, közepesen informatív, a javaslatok sorsa azonban nem követhető, a megelőzés eredményessége nem ítélhető meg ٧٧
A munkahelyi bejárás gyakorlata (példák) 3. 3. Szolgáltató: multinacionális vállalatcsoport (W >160 E fő, H > 2 E fő) Foglalkozás-egészségügyi felmérés Jellemzői: - a foglalkozás-egészségügyi felmérést nem a szolgáltató orvosa, hanem szakértői team végzi az évenként megismételt kockázatértékelés részeként - a felmérés kitér az egyes tevékenységek, a munkavégzés, a munkakörnyezet, a munkaklíma, az expozíciók - nem teljes körű - jellemzésére - a felmérést követően matrix - típusú kockázatértékelő lapot töltenek ki, amihez figyelembe veszik a helyszíni bejárás tapasztalatait, a biztonsági adatlapokat, a mérési jegyzőkönyvek adatait és egyéb dokumentumokat is - az észrevételek, javaslatok vagy különböző incidensek (munkabaleset, foglalkozási betegség) alapján újabb felülvizsgálatot rendelnek el - a tapasztalatokat beépítik a munkavédelmi és az elsősegélynyújtás oktatásába : a foglalkozás-egészségügyi felmérést a szolgáltató orvosa nem önként és nem önállóan végzi, a hazai szabályozást és az útmutatót csak részben alkalmazzák ٧ Jelenleg nincs egységes minta, eltérő a szemlélet és a módszer a helyes munkahelyi (üzemi, helyszíni) ellenőrzéshez, vizsgálathoz!
Üzemhigiénés vizsgálatok stratégiája 1. Az üzemhigiénés vizsgálat szerepe a megelőzésben 2. Az üzemhigiénés vizsgálat fogalma 3. Az üzemhigiénés vizsgálat elvégzésének indokai, céljai 3.1. ellenőrzés, változás, rendkívüli esemény 3.2. fajtái (időszakos és soron kívüli) 3.3. gyakoriságának megállapítása 3.4. általános követelmények
Az üzemhigiénés vizsgálat szerepe a megelőzésben A munkáltató munkahelyi egészségvédelmi feladatai -ban rögzítettek. A munkáltató munkaegészségügyi feladatainak ellátását a FESZ segíti. A megelőzési politika alapja: a kockázatok becslése és kezelése. A helyes munkahelyi munkaegészségügyi gyakorlat célja: a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének a megóvása, a foglalkozási betegségek megelőzése? a munkahelyi megterhelés optimális szinten tartásával? a megengedett (elfogadható) határértékek betartásával? a bevezetett egészségvédelmi intézkedések hatékonyságának, eredményességének ellenőrzésével. Ennek eszköze és módszere az üzemhigiénés vizsgálat - a munkáltató, a FESZ által önállóan, vagy közösen végezve
Az üzemhigiénés vizsgálat fogalma Munkahelyi (üzem) higiénés vizsgálat*: A tevékenység (munkavégzés) gyakorlására szolgáló helyen az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények (elsősorban) tárgyi feltételeinek, illetve ezzel kapcsolatos követelmények meglétének ellenőrzésére irányuló, egy adott időpontban fennálló viszonyokat tükröző felmérés, amely alapvetően helyszíni bejárás (szemle) keretében valósul meg. (Jegyzet, 2007.) Üzemhigiénés vizsgálat*: a foglalkozás-egészségügyi gyakorlatban alapvetően az egészségkárosító kockázatok kezelését szolgáló intézkedések hatékonyságának ellenőrzése, helyzetfelmérése helyszíni szemle útján, amely kiegészülhet munkahigiénés (műszeres) vizsgálatokkal és a megterhelés mennyiségi vizsgálatával is. (Tankönyv, 2010.) Helyszíni szemle + munkahigiénés vizsgálatok együttese
Az üzemhigiénés vizsgálat elvégzésének indokai, céljai 1. A munkahelyi - munkakörnyezeti intézkedések (pl. kockázatkezelés) betartásának ellenőrzése (monitorozása), eredményességének lemérése (pl. az egészségi állapot alakulása) felülvizsgálat, módosítás 2. A változó munkahelyi - munkakörnyezeti tényezők (pl. új veszélyes anyag, megváltozott technológia, új munkavállalók, stb.) új intézkedések 3. Rendkívüli munkahelyi események előfordulása kivizsgálás, vizsgálatok Időszakos -előre meghatározott időnként, rendszeresen megismételt időszakos (követéses) vizsgálatok - expozíció becsléssel / expozíció-méréssel egybekötve (vagy anélkül) Soron kívüli - a munkahelyen, a munkavégzéssel összefüggésben jelentkező tünetek, panaszok, - sérülések, munkabalesetek előfordulása - fokozott expozíciós esetek, foglalkozási (és foglalkozással összefüggő) megbetegedések
Az üzemhigiénés vizsgálatok gyakorisága 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 4. (1) c) A szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi a munkakörülmények és a munk végzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálatát a szerződésben a helyi körülmények figyelembe vételével meghatározott gyakorisággal vagy változás bekövetkezésekor soron kívül Lsd. az üzemorvosi gyakorlatban: munkavédelmi bejárás - üzemi szemle (évi min. 2-szer) Jelenleg nincs szabály (tervezet!) - nincs szakmai norma!? Megoldás: célszerűség - jobb a több - fokozottan veszélyes - évente min. 1x
Az üzemhigiénés vizsgálatok általános követelményei 1. Adat-, információgyűjtésen, alapos előkészítésen alapuló tervezettség 2. A tervezés folyamatában felállított munkahipotézis megléte 3. A helyszíni szemle lefolytatására alkalmas szempontrendszer kidolgozása (amely átfogó, ugyanakkor releváns és kellően részletezett az ellenőrzendő munkahelyen végzett tevékenység szempontjából) 4. A lebonyolítás munkatervének ( forgatókönyvének ) kidolgozása, a vizsgálat megszervezése, lebonyolítása 5. Értékelés, javaslattétel (öt lépésben) 6. A lefolytatott vizsgálat dokumentálása, a dokumentumok archiválása
Munkahigiénikus és az üzemorvos kompetenciái együttműködés a megelőzésben (Svájci modell Forrás: ILO Enciklopédia 30.3 nyomán) Megelőzés Kezelés Munkahigiénikus Betegség Veszélyek Környezet Metabolitok Klinikai jelek Források Cselekvési módok Munkavállaló Hatás Orvos
A munkaegészségügyi feladatok hazai ellátása Megelőzés Kezelés Gyógyítás Metabolitok Klinikai jelek Betegség Munkavállaló Hatás Veszélyek Környezet Források Cselekvési módok Orvos Kezelőorvos
Mi várható az üzemhigiénés vizsgálatoktól? Jó koncepció - stratégia Megfelelő szabályozás Egységes minták, kipróbált módszerek Helyes (munkahelyi) gyakorlat Munkahelyi körülmények javulása Munkabalesetek és foglalkozási betegedések (fokozott expozíciós esetek) csökkenése