2009. 03. 30. 1 A szennyezés-kibocsátás csökkentésének lehetőségei a termelés visszafogása (MNPB=MAC) csővégi szennyezés elhárítás pl. szűrővel tisztább technológia alkalmazása Tisztább inputok használata A kibocsátott szennyezés koncentrációjának csökkentése csak nem tökéletesen keveredő szennyezések esetén 2009. 03. 30. 2 A szennyezés elhárítás költsége A szennyezőanyag kibocsátás mennyiségétől függő kibocsátás csökkentési költségek: szennyezés elhárítási költségek Az elhárítási költségeknek a szennyezőanyag kibocsátás szintjétől függő változását elhárítási határköltség függvénynek nevezzük: Marginal abatement cost (MAC) A szennyezés q 0 -ról q 1 szintre történő csökkentésének összes költsége a MAC(q 0 ) és MAC(q 1 ) görbe alatti terület, azaz TAC = q1 q MAC( q) 0 2009. 03. 30. 3 1
A szennyezés elhárítás költsége Ha a szennyezés elhárítására semmilyen más lehetőség nincs, mint a termelés csökkentése, csak akkor igaz, hogy MNPB(q) =MAC(q) Ha a szennyezés elhárítására technikai vagy technológiai megoldások vannak, akkor a szennyezés csökkenthető a termelés csökkentése nélkül, ekkor MNPB(q) MAC(q) A szennyezés elhárítási technika alkalmazása révén a szennyező vállalat összes és fajlagos emissziója is lecsökken, miközben termelése nem változik 2009. 03. 30. 4 Az optimális szennyezettségi szint az asszimilációs kapacitás figyelembevételével h.ktsg, h.haszon Szennyezés elhárítási határköltségek MAC MEC Externális határköltségek 0 Q A Q* Q m W A W* W m Gazdasági aktivitás Szennyezési szint 2009. 03. 30. 5 Az optimális szennyezettségi szint a szennyezéselhárítási költségek alapján h. költség MAC = MEC (a társadalmi költségek minimalizálása) MAC MEC t* MAC 1 t* 0 W A W* W Szennyezés 1 A szennyezés elhárítása MAC = szennyezés elhárítási határköltség t* = optimális adó 2009. 03. 30. 6 2
A szennyezés-elhárítás megosztása két szennyező között Feltételezések: Két szennyező vállalat 15-15, összesen 30 egység szennyezést bocsát ki; A hatóság összesen 15 egységet szeretne elháríttatni; Cél: A legkisebb összköltséggel elhárítani a 15 egységet. 2009. 03. 30. 7 A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között a szennyezés tökéletes keveredése esetén h. költség Szennyezés elhárítási határköltségek 1 (MAC 1 ) Szennyező forrás 1 Emisszió csökkentés Tietenberg, Tom: Environmental and Natural Resource Economics 1992. 2009. p. 371. 03. 30. 8 A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között a szennyezés tökéletes keveredése esetén h. költség Szennyezés elhárítási határköltségek 2 (MAC 2 ) Emisszió csökkentés Szennyező forrás 2 *Tietenberg, Tom: Environmental and Natural Resource Economics 1992. 2009. p. 371. 03. 30. 9 3
A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között a szennyezés tökéletes keveredése esetén h. ktsg Szennyezés elhárítási határköltségek 2 (MAC 2 ) Szennyezés elhárítási határköltségek 1 (MAC 1 ) T MAC 1 = MAC 1 Szennyező forrás 1 Szennyezés-kibocsátás csökkentés Emisszió csökkentés Szennyező forrás 2 *Tietenberg, Tom: Environmental and Natural Resource Economics 1992. 2009. p. 371. 03. 30. 10 A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között a szennyezés tökéletes keveredése esetén h. költség T Szennyezés elhárítási határköltségek 2 (MAC 2 ) Szennyezés elhárítási határköltségek 1 (MAC 1 ) MAC 1 =MAC 2 Szennyező forrás 1 A Szennyezés-kibocsátás csökkentés B Szennyező forrás 2 *Tietenberg, Tom: Environmental and Natural 2009. 03. 30. 11 Resource Economics1992. p. 371. A szennyezéselhárítás költséghatékony megoldása kettő szennyező esetében - tökéletesen keveredő szennyezés esetén h. ktsg, h. h. ΣMAC=MAC 1 + MAC 2 MAC 1 MAC2 E m ΣMAC=MAC 1 =MAC 2 =T e q 1 + q 2 = Σq E cs ( q) E er T e Szennyezés kibocs. q 1 q Σq (emisszió) 2 szennyezés csökk. (q) 2009. 03. 30. 12 4
A szennyezéselhárítás költséghatékony megoldása általános esetben (három szennyező) - tökéletesen keveredő szennyezés esetén h.ktsg, h.h. Te = ΣMAC= MAC 1 = MAC 2 = MAC 3 q 1 + q 2 + q 3 =Σq ahol q az emisszió E.m. csökkentés mértéke ΣMAC=MAC 1 + MAC 2 + MAC 3 T e MAC 2 MAC 3 MAC 1 q 1 q 2 q 3 E.er. szennyezés Σq (Emisszió) szennyezés elhárítás (q) 2009. 03. 30. 13 Tökéletesen keveredő szennyeződés Amennyiben teljesen mindegy, hogy egységnyi kibocsátás mely vállalattól kerül ki a környezetbe, mivel ugyanolyan koncentrációváltozást okoz. 2009. 03. 30. 14 Nem tökéletesen keveredő szennyeződés emisszió immisszió: (E x a = I) átviteli koefficiens ahol: E : emisszió a : átviteli koefficiens I : kialakuló koncentráció (immisszió) (a tökéletes keveredés speciális eset, a vállalatok átviteli koefficiensei azonosak) 2009. 03. 30. 15 5
A szennyezéselhárítás költséghatékony megoldása általános esetben (három szennyező) - nem tökéletesen keveredő szennyezés esetén h.költség MAC 1 MAC 2 MAC 3 = = = T i a1 a 2 a3 a 1 q 1 + a 2 q 2 + a 3 q 3 = aq ( immisszió csökkentés mértéke) I.m. T i 1 2 3 Σ MAC Im Eredeti immisszió I.er. a 1 q 1 a 2 q 2 a 3 q 3 Σaq szennyezés szennyezési szint (Immisszió) elhárítás 2009. 03. 30. 16 A költségminimalizálás feltételei Tökéletesen keveredő szennyeződés esetén: P(e) = MAC 1 = MAC 2 = MAC 3 q 1 + q 2 + q 3 =Σq Nem tökéletesen keveredő szennyeződésnél: MAC 1 MAC 1 /a em. Im. (a*em.) em. csökk. (q) a*q 2009. 03. 30. 17 A forgalmazható szennyezési jogok elmélete Dales (1968) a szabályozó hatóság a megengedett kibocsátás mennyiségének megfelelő jogot bocsát ki a szennyezési jogokkal kereskedni lehet 2009. 03. 30. 18 6
MAC 1 MAC2 A forgalmazható szennyezési jogok piacának elemei, kialakulása Jogok ára, h.ktsg P* ΣMAC Jogok száma (Maradék emisszió) S* ΣMEC Eredeti emisszió P 1 Q* Q MAC = a jogok keresleti görbéje 1 (szennyezéselhárítási határköltség görbe) S* = a jogok kínálati görbéje Szennyezés (szennyezési jogok száma) 2009. 03. 30. 19 Q 2 A forgalmazható szennyezési jogok előnyei 1. Költségminimalizálás 2. Az új szennyezőket kezelni tudja 3. A nem szennyezők lehetőségei 4. Az inflációt kezeli 2009. 03. 30. 20 Költségminimalizálás forgalmazható szennyezési jogokkal kettő szennyező esetében Jogok ára, h.ktsg ΣMAC=MAC 1 + MAC 2 S: Jogok száma E m ΣMAC=MAC 1 =MAC 2 =P q 1 + q 2 = Σq E er P q 1 q 2 Σq Jogok száma emisszió szennyezés elhárítás (q) 2009. 03. 30. 21 7
Jogok ára, h.ktsg Költségminimalizálás forgalmazható szennyezési jogokkal ΣMAC=MAC 1 =MAC 2 =MAC 3 =P q 1 + q 2 +q 3 = Σq ΣMAC=MAC 1 + MAC 2 + MAC 3 S: Jogok sz. E.m. E.er. P MAC 2 MAC 1 MAC 3 q 1 q 2 q 3 Q* Σq MAC : a jogok keresleti görbéje szennyezéselhárítási határköltség görbe Jogok száma (emisszió) 2009. 03. 30. 22 A jogok keresletének változása új belépők hatására Jogok ára, h.ktsg S* (jogok kínálata) P** P* MAC**(jogok kereslete) Új szennyező hatása MAC* 0 jogok száma 2009. 03. 30. 23 A forgalmazható szennyezési jogok kínálatának változásai jogok ára, h.költség P 1 * P* P 2 * S 1 * S* S 2 * S 1* = a jogok kínálata csökken S 2 * = a jogok kínálata nő D (MAC) Q 1 * Q* Q 2 * jogok száma 2009. 03. 30. 24 8
A forgalmazható szennyezési jogok típusai 1. Immissziós jogok rendszere: a jogok számát a környezeti koncentrációk alapján definiálják, kereskedés az átviteli koefficiensek alapján (túl bonyolult). 2. Emissziós jogok rendszere: kibocsátás: emissziók alapján, csere: egy az egy alapon (forró pontok). 3. Szennyezés kiegyenlítési rendszer: a két előzőt kombinálja: a jogokat az emissziók alapján határozzák meg, kereskedés az átviteli koefficiensek arányában. 2009. 03. 30. 25 A jogok rendszerének problémái Melyik típust válasszuk? Hogyan osszuk szét a jogokat induláskor? Csak akkor működik, ha a jogok száma kellően nagy. Nem képes kezelni a diffúz szennyezőket. Minden szennyezőanyagra külön piacot kell létrehozni. Nagyon szennyezett területen nem gazdálkodhatunk. 2009. 03. 30. 26 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Javasolt CO 2 -kvóta kiosztási elv (I.) Csak a fejlett országok csökkentsék kibocsátásukat Minden ország a jelenlegi egy főre jutó kibocsátást azonos százalékkal csökkentse A jelenlegi egy főre jutó kibocsátási arányoknak megfelelő arányokban csökkentsék A jelenlegi egy főre jutó kibocsátási arányoknak megfelelően legyen arányos a kibocsátott CO 2 kvóta mennyiség A jelenlegi GDP/fő-re jutó CO 2 kibocsátással legyen arányos a kibocsátott CO 2 kvóta mennyiség A Földön a jövőben minden ember azonos mennyiségű CO 2 kvótát bocsáthasson ki Az egyes országok az elmúlt kétszáz év saját kumulatív egy főre jutó kibocsátásának megfelelő arányban csökkentsék 2009. 03. 30. 27 9
Javasolt CO 2 -kvóta kiosztási elv (II.) 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. A kibocsátott CO 2 kvóta mennyiségét politikai megegyezéssel döntsék el A jövőbeni kibocsátható CO 2 kvóta mennyiségét a piacon minden ország számára árverésen licitálással lehessen megvásárolni A jövőbeni kibocsátható CO 2 kvóta mennyiségét a környezeti értékek védelmének figyelembe vételével kell megállapítani A CO 2 kibocsátás csökkentésének költségei a GDP azonos hányadát tegyék ki Ott csökkentsenek nagyobb mértékben, ahol a CO 2 kibocsátás csökkentésének költségei kisebbek Minden ország a jelenlegi egy főre jutó kibocsátást azonos abszolút mennyiséggel csökkentse?????? 2009. 03. 30. 28 A gyakorlatban megvalósult rendszerek (Egyesült Államok) EPA ( 80-as évek) emisszió-csökkentési jóváírások emisszió-kiegyenlítés összevont szennyezés-kibocsátás buborékpolitika Ólom-jogok (1982) benzin ólom-tartalmának csökkentésére (gramm ólom/gallon) 2009. 03. 30. 29 A gyakorlatban megvalósult rendszerek (Egyesült Államok) Ózonkárosító anyagok (1987) Klórozott-fluorozott-szénhidrogének (CFC-k), halonok SO 2 -jog (1995) a savas kiülepedés csökkentésére fosszilis tüzelőanyagot használó erőművekre 1 tonna SO 2 /jog új belépő: hatóságtól vásárolhatott (1500 USD/jog) 2009. 03. 30. 30 10
A gyakorlatban megvalósult rendszerek (Európa) Dánia (1984) SO 2 jog, buborék az erőművekre Németország (1986) rugalmas kompenzációs szabályozás Hollandia (1990) SO 2, NO x 2009. 03. 30. 31 Az emmissziós jogok kereskedelme és az elért költségmegtakarítás Ólom CFC-k, USA Kén EPA Németország Hollandia költség keresk. Dánia 0 10 20 30 40 50 60 Forrás: Powell et al., 1998. 2009. 03. 30. 32 Az EU-15 kiotói vállalása és ÜHG kibocsátásuk alakulása 115 % változás (1990=100) 110 105 100 95 +7% -8% EU-15 baseline Kiotói vállalás 90 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020 Forrás: EU Commission DG Environment 2009. 03. 30. 33 11
Az EU üvegházhatású gázok (ÜHG) emisszió kereskedelmi Irányelve Az EU a Kiotó Jegyzőkönyv meghiúsulása esetén is kikényszeríti a tagállamoktól a kiotói vállalásokat Kötelező hatályú kibocsátás szabályozási rendszer először csak CO 2 -re (később CH 4, N 2 O, HFC-k, PFC-k, SF 6 ) Nagy energia termelő és felhasználó iparágak részvételével Energetikai tevékenységek (tüzelőberendezések, olajfinomítók, kokszolók) Vas- és acélipar Ásványanyag-ipar Papíripar Közlekedési, vegyipari és alumíniumipari ágazat teljesen kimarad Az EU összes CO 2 kibocsátásának mintegy 46%-a 2009. 03. 30. 34 EU ÜHG emisszió kereskedelmi Irányelv Több, mint tízezer kötelezett vállalat A várható költségmegtakarítás kb. 35%-os egy ugyanekkora csökkentést eredményező, de kereskedés nélküli szabályozáshoz képest 2009. 03. 30. 35 Allokációs terv Két kereskedési időszak: 2005. jan. 1. 2007. dec. 31. (3 év) 2008. jan. 1. 2012. dec. 31. (5 év) Az allokáció módja: Az öt ágazat számára szétosztható összes kvóta mennyiség meghatározása 1. időszak: az összes kvóta 95%-a ingyenes allokáció 2. időszak: az összes kvóta 90%-a ingyenes allokáció Korábbi emissziós adatok alapján vagy termelés-arányosan, csak a szükséges mennyiséget A későbbi új belépők kvótához jutásának biztosítása: tagállamok dolgozzák ki 2009. 03. 30. 36 12
Kereskedés Az időszakon belül korlátozás nincs Nem csak a kötelezett vállalat vehet részt Nem csak tagállamon belül, de az egész EU-ban Másik EU tagállamban vásárolt kvótát minden EU tagállam köteles elfogadni 2009. 03. 30. 37 Szankció Szankciót von maga után, ha az engedélyes az adott évben többet bocsát ki, mint amennyi kvótát a hatóság felé benyújt az 1. időszakban a bírság 40 euró/t többlet a 2. időszakban a bírság 100 euró/t többlet A hiányzó kvóta mennyiséget a következő évben be kell nyújtani 2009. 03. 30. 38 Magyarországi bevezetés Mintegy 200-250 vállalat eshet a hatálya alá Átvétele kötelező: 2004. május 1.-ig Viszonylag kényelmes országos ÜHG kibocsátás csökkentési célkitűzés Emisszió kereskedés céljára elkülöníthető összkvóta meghatározása még nem történt meg Magyarországon az ÜHG kibocsátás csökkentés olcsóbb az EU átlagnál, ezért a magyar vállalatok potenciális kvóta eladók 2009. 03. 30. 39 13
A norma szigorításának hatása a szennyezéselhárítási határköltségekre h.ktsg MAC 1 S 1 Kiindulási állapot S 1 - emissziós norma C 1 - szennyezés elh. határköltség C 1 Szennyezés szennyezés elhárítás (q) 2009. 03. 30. 40 A norma szigorításának hatása a szennyezéselhárítási határköltségekre h.ktsg MAC 1 MAC 2 S 1 Új technológia bevezetése S 1 - emissziós norma C 1 - C 2 szennyezés elhárítási határköltség C 1 C 2 Szennyezés szennyezés elhárítás (q) 2009. 03. 30. 41 A norma szigorításának hatása a szennyezéselhárítási határköltségekre h.ktsg MAC 1 MAC 2 S 2 S 1 főmérnökök hallgatási kartellja C 1 C 2 Szennyezés szennyezés elhárítás (q) 2009. 03. 30. 42 14
MNPB(MAC) Az MAC haszonnal jár (negatív MAC) h.ktg. MAC a szennyezés elhárítása haszonnal jár Szennyezés Sz. elh. 2009. 03. 30. 43 Példák a negatív MAC-re mosott gyümölcs tálban, alacsonyan csüngő gyümölcsök izzócsere kénsav-gyártás (kettős kontakt eljárás) SO 2 SO 3 elnyeletés kénsavban (1,5%-os hatékonyság-növekedés = 15 t SO 2 /nap kibocsátás-megtakarítás) üzemanyag töltőállomás (töltőpisztoly) 2009. 03. 30. 44 h.ktg. h.h. t t Az intenzív környezetvédelem paradoxona kívánt környezetminőség MNPB (MAC ) MNPB - technológiaváltás előtti MNPB - technológiaváltás utáni szennyezés Paradoxon: kevésbé szennyező technológia bevezetése mellett adót kell emelni az eredeti környezetminőség megőrzése érdekében, ha a az új MNPB (MAC) igen meredek!! 2009. 03. 30. 45 15